Nyomás alatt a takarmány árak

Az Egyesült Királyságban a BPEX által megjelentetett takarmányköltség jelentés szerint a helyi termelőknek tonnánként 12£-os (4.590 Ft szerk.) áremelkedéssel kell szembenézniük, ha meg akarják újítani a takarmányszállítási szerződéseiket. Ez a termelési költségeket mintegy 0,04 £-tal (15,30 Ft szerk.) emeli meg hasított kilónként. Más országokhoz hasonlóan a brit takarmány árakat is a világpiaci gabonaárak hajtják felfelé.
Az Európai Unió gabona termését az aszály is befolyásolta és a jelenlegi gabonakínálattal szemben tovább növelik az igényt az új bioüzemanyag termelő projektek is. Az Egyesült Királyságban például építés alatt áll egy évente 750.000 tonna búzát feldolgozó bioüzemanyag üzem.
Mindamellett a jelentés szerzője Tony Fowler a BPEX-től azt mondja, hogy az EU-25-ök, valamint Ukrajna és Észak Amerika területén lévő gabona mennyiség alacsonyabb szója árakkal párosulva biztosíthatja, hogy az Egyesült Királyságbeli takarmány árak ne érjék el, a 2003/04-es magas árszintet.

Forrás: WATT PIG E-newsletter - November 2006

Az EU csatlakozás Bulgáriában a húsárak 20%-os emelkedését eredményezi

A hústermékek ára akár 20 %-kal is emelkedhet Bulgária európai uniós csatlakozását követően, mondta Emil Dimitrov a Bulgáriai Húsfeldolgozók Szövetségének képviselője a tengerparti Várnában.

A balkáni ország eddig 5%-os import vám mellett Brazíliából és Argentínából szerezte be a húst, de az EU csatlakozás után ez a vám 80%-ra fog növekedni, mutatott rá a Darik News-ra hivatkozva.

Bulgáriának Európából kell majd szarvasmarhát importálnia, ahol ennek a kilónkénti költsége körülbelül 3 € (777 Ft szerk.) a fuvarköltség nélkül. Mostanáig a Dél Amerikából irányuló import költsége kilónként 2 $ (394 Ft szerk.) volt, mely magában foglalta a szállítási költségeket is.

Ez meg fog jelenni a bulgáriai árakban, mivel a sonkák, felvágottak és szárazárúk 90%-ánál marhahúst használnak az országban. Néhány húsfeldolgozó talán elkezd több sertéshúst használni, hogy ellentételezze a magasabb árakat. Ők valószínűleg Európából fognak sertést behozni, mivel ez olcsóbb, mint a Bulgáriában előállított, mondta Dimitrov.

Forrás: www.novinite.com

Dánia csökkenti élősertés exportját

Dánia – A Dán Hús Szövetség (DMA) véleménye szerint a dán élősertés export a következő évben várhatóan csökkenni fog az utolsó negyedév hirtelen zuhanása után.

Dánia élősertés exportja a harmadik negyedévre 14 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ami a vártnál meredekebb zuhanás. Az évszakos csökkenés, igaz nem váratlanul, a vártnál nagyobb volt és elegendő ahhoz, hogy módosítsák a jövő évre vonatozó számokat.

A csökkenés a dán export elmúlt években bekövetkezett óriási növekedése után jelentkezett, mikor is több mint 1 millió sertést exportáltak minden negyedévben. A számok a legutolsó negyedévben 961.000 sertésnél éves összehasonlításban 50 %-os csökkenést mutattak.

A dán export többségében Németországba irányul, mégis a szállítási költségek Európán belül emelkedése az ágazatot kedvezőtlenül érintette. Az ágazat ázsiai export piaca az elmúlt években szintén csökkent.

Forrás: www.thepigsite.com

Százmilliárdok agrár- és vidékfejlesztésre

Az 1250 milliárd forintos vidékfejlesztési és az 1500 milliárd forintos közvetlen európai támogatással a következő 6 évben olyan fejlődést lehetne elérni a magyar agráriumban, mint amilyen az Európai Unió fejlett agrárországaiban végbement - mondta Gráf József azon a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón, melyen tárcája jövő évi költségvetését ismertette.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta, 2007-ben 455,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre agrár- és vidékfejlesztésre. A miniszter szavai szerint a jövő évi agrárpolitika céljai közé tartozik a versenyképesség javítása, az uniós támogatások maximalizálása, a kárenyhítési rendszer bevezetése, a bürokrácia csökkentése, a szakigazgatás átalakítása és az intézményrendszer korszerűsítése.
Utóbbiról szólva az agrártárca vezetője elmondta, a minisztérium létszáma csökken, a tárcánál a jogalkotási feladatok és az európai uniós ügyek maradnak, és létrehozzák a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, racionalizálják a földhivatalok működését, összevonnak szakképző intézményeket, valamint a nemzetközileg jelentős kutatóintézeteket korszerűsítik.
Gráf József tájékoztatása szerint jövőre 220 milliárd forint területalapú támogatással számolnak, agrár- és vidékfejlesztésre 156 milliárd forint jut, amiből a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében 85, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül 36 milliárd forint áll rendelkezésre.
A miniszter elmondta, a nemzeti támogatások összege 108 milliárd forint; ez úgy oszlik meg, hogy nagyobb részét, 78 milliárd forintot a top-up támogatás teszi ki, további 30 milliárd pedig egyéb nemzeti támogatás. Gráf József az EU-s és a nemzeti támogatások arányáról szólva kitért arra, 2007-ben 310,8 milliárd forintot biztosít az unió, a fennmaradó 145 milliárd forintot a hazai költségvetés biztosítja.

Forrás: www.origo.hu

Sertéspestis Déván

Sertéspestissel fertőzött állatokra bukkantak a Hunyad megyei állat-egészségügyi hatóság munkatársai egy dévai farmon. Ötven állatot elaltattak és elhamvasztottak. A hatóság megtiltotta a sertéshús árusítását a megye teljes területén.
A hatóságot maga a gazdaság tulajdonosa értesítette, aki elmondta: a fertőzött állatokat egy Arad megyei személytől vásárolta. A megyei állat-egészségügyi hatóság ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a farmon mintegy ötven fertőzött állatot találtak, amelyeket elaltattak és elhamvasztottak, ezt követően pedig fertőtlenítették az ólakat. A hatóság megtiltotta a sertéshús árusítását a megye teljes területén, a rendelkezés betartatásához a rendőrség segítségét is kérték.

Forrás:http://www.hirtv.hu/

47. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,32

Sertéspestis terjed Horvátországban

5.500 sertést fognak levágni egy kelet horvátországi telepen, a mezőgazdasági miniszter szerinti eddigi legsúlyosabb sertéspestis fertőzés miatt.
„A telep, ahol a hét elején mutatták ki a sertéspestis vírusát csak 1,5 km-re van attól a teleptől, melyen októberben pusztított a járvány” mondta Mladen Pavic a mezőgazdasági minisztérium szóvivője az AFP-nek. Akkor 3.600 sertést kellett levágni.
Állatégészségügyi hivatalnokok szerint az Eszék keleti részéhez közeli Lipovaca telepen lévő sertések, a gyenge állategészségügyi rendszabályok és az októberben befertőződött telepről történt ellenőrizetlen állatforgalom miatt fertőződtek meg.
A klasszikus sertéspestis 2003 óta júliusban tört ki először Horvátországban. Járvánnyá változott, hiába tettek meg az állategészségügyi hatóságok mindent annak érdekében, hogy az ellenőrzésük alatt tartsák.
Azóta több mint 6.000 sertés került levágásra a balkáni ország keleti részein.
A sertéspestis egy nagyon ragályos betegség mely bélsárral vagy nyállal terjed. Sem az emberre, sem más állatfajokra nem veszélyes. AFP

Forrás: www.todayonline.com

USA: a kukoricaár országos rekordot dönt

A kukorica ára az elmúlt 40 év legmagasabb szintjét érte el a piacon, köszönhetően a bio-üzemanyagoknak az állattenyésztéssel és az emberi fogyasztással a gabonáért folytatott versenyének. A növekvő igénnyel szemben a háttérben egy alacsonyabb kukoricatermés húzódik meg. Az USA kukorica exportja szintén erős, 5%-os emelkedést mutat az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Az USDA kukoricatermésre vonatkozó becslése 277 millió tonnára csökkent a szeptemberi 282 millió tonnás előrejelzéssel szemben.

Forrás: WATT FEED E-newsletter

A német sertéságazat panaszkodik az alacsony értékesítési árak miatt

Az ISN (Interessengemeinschaft der Schweinehalter Deutschlands) csoport arra panaszkodik, hogy a német sertéstartók nem tudják fedezni a költségeiket és sertésenként 18€ veszteséget könyvelhetnek el.
Az ISN szerint jelenleg a termelőknek minden egyes hasított kiló sertés előállítása 1,41€ költséget jelent. A termelők átlagosan 124€-t kapnak hízónként, és ezzel 18€-s veszteség éri őket sertésenként. Annak érdekében, hogy Németországban a termelők nyereségesek lehessenek legalább 1,60€-s kilónkénti hasított árat kellene elérniük.
Az ISN mindezért a sertés piacon tapasztalható komoly árcsökkenést, és a takarmány, valamint az energia költségek jelenlegi és jövőbeni növekedését hibáztatja.

Forrás: http://www.pigprogress.net/

46. heti hízó / takarmány index (HTI)

Az index kiszámítása:

heti hízó ár / (2*hízó I. takarmány ár + 3* hízó II. takarmányár) / 5

Az okosok szerint, ha ez az érték 5, vagy ettől magasabb, akkor megéri sertést tartani/hizlalni. Ha ez az érték alatta marad a bűvös 5-ös számnak, akkor nagy valószínűséggel veszteséges a mutatvány.

Ezen a héten az index értéke:

6,32

Eladók egyes kutatóintézetek

Az egyik legkiterjedtebb intézményrendszerrel működő agrártárcánál évek óta tart a létszámcsökkentés, átcsoportosítás. Most féltucatnyi kutatóintézet értékesítése, illetve végelszámolása került terítékre - számol be a Népszabadság.

Több élelmiszer-gazdasági kutatóintézet privatizációját készítik elő jövőre - legalábbis ez szerepel a 2007-es évi költségvetési törvényt megalapozó módosítások között. Ennek oka, - amint azt az agrártárcánál megtudtuk -, hogy megszűnt az állami élelmiszeripar, ami miatt számos kutatóintézetet fenntartottak.
A privatizációs törvény módosításával előbb pro forma eladhatóvá teszik a tárca fennhatósága alá tartozó intézeteket, majd kiírják a pályázatokat. Úgy tudjuk, valószínűleg az ÁPV Rt.-t bízzák meg az értékesítés lebonyolításával, ugyanis erre a tárcának nincs apparátusa.
Az egykori Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutatóintézet érdi, ceglédi, fertődi és újfehértói állomásain létrejött önálló társaságok 100 százalékos állami tulajdonrészét értékesítik most, akárcsak az Országos Húsipari Kutatóintézet esetében. . Az ilyen intézmények a fejlett élelmiszer-kultúrájú országokban magánkézben működnek, ez nálunk is így lesz - mondta el a Népszabadságnak Gráf József, az agrártárca vezetője.
Forrás: Origo Vállalkozói Negyed

A sertéskaraj kevesebb koleszterint tartalmaz, mint a csirkemell!

Olvasgatom az Országos Húsipari Kutatóintézet honlapján található információkat és találtam néhány igen érdekeset, ami kevés hangot kap a médiában, pedig ha arról beszélünk, hogy mi is lenne jó a hazai sertéstartóknak, akkor az úgy vélem nem lenne egy utolsó dolog, ha növekedne a belföldi sertéshúsfogyasztás.
A mostani 27 kg körüli egy főre eső szint valamikor jóval több volt, de azóta sok minden változott. Például a baromfiipar marketingje sokkal jobb, és el tudták hitetni, a médiával és a vásárlókkal, hogy aki sertéshúst eszik az a saját halálos ítéletét írja alá ezzel. Már-már félve kér az ember egy jó sertés szűzérmét a vendéglőben, mert ezzel nem hogy nem "trendi" de kiállítja magáról (saját magának is) a bizonyítványt, hogy nem törődik a maga egészségével. Pedig ez közel sincs így!
Ha megnézzük az adatokat az idézett weblap "Hús és egészség" oldalán, akkor világosan látszik, hogy egyrészről a sertéshús jobban hasznosul, magasabb a biológiai értéke, mint a csirkehúsnak (az 100-as skálán 84-es a 82-vel szemben), másrészt a combnak, a karajnak, és a tarjának is alacsonyabb a koleszterin szintje, mint a bőrtelen csirkehúsnak (52, 54, 55 mg/100g szemben a csirke 65-ös értékével). Összes zsírtartalmat tekintve a sertéscomb színhúsa és a karaj kevesebb zsírt tartalmaz, mint a bőrös csirkemell.
Ki mondja még ezek után, hogy a sertéshús egészségtelen?

Orosz "nyet" az uniós húsimportra?

Moszkva azt fontolgatja, hogy jövőre leállítja az Európai Unió tagországaiból érkező hús oroszországi importját, amennyiben az unió nem ad további élelmiszer-biztonsági garanciákat Románia és Bulgária küszöbönálló csatlakozását követően. Szergej Dankvert, az állat- és növény-egészségügyi hivatal vezetője szerint nincs garancia arra, hogy a csatlakozás után ezekből az országokból nem kerül más uniós államon keresztül hús – esetleg hamis kísérő okmányokkal – Oroszországba.

Forrás: Figyelő 45. szám

Mitől magyar a magyar?

Vannak kedvenc kollégáim, akik esküsznek a magyar tenyészállatokra, mondván azok sokkal jobbak, mert azoknál megvan az a röghatás, ami miatt itt kicsiny medencénkben jobban teljesít, mint a jöttment külföldi.

Ez mind szép és jó, és alá is írnám, ha lenne Magyarországon sertéstenyésztés, de NINCS! Itthon csak és kizárólag sertés szaporítás van, és csak áltatjuk magunkat azzal, hogy itthon valamilyen céltudatos nemesítés, tenyésztés folyna.
Mindenki, legyen az hazai, vagy külföldi, fajtatiszta, vagy hibrid ugyan azt teszi. Külföldre az igazi tenyésztőkhöz jár genetikai alapanyagért, amit itthon el tud szaporítani és ki tudja használni a benne rejlő értékeket. Mire egy-egy "sztárolt" kan kifullad, addigra jön egy másik külföldi favorit tenyészet és annak a kanjai fogják az elkövetkező évek hazai sertéstenyésztését meghatározni.

Ennek az egész gondolkozásnak a legszebb példája az idei kanbemutató volt a bagi mesterséges termékenyítő állomáson. Egymás után hajtották fel a „magyar nagyfehér” és „magyar lapály” kanokat. A probléma, már ha ez annak nevezhető csak az volt, hogy az egyikhez dán, a másikhoz finn, a harmadikhoz norvég, a negyedikhez meg német tolmács kellett volna. Az már üdítő színfolt volt, amikor "csak" az apja származott külföldi tenyészetből. Nagyon szívesen megkérdeztem volna valami szakértő embert, hogy akkor ezekben mi a magyar? Miért nem „csak” nagyfehér, és lapály? Amikor az egyik mostanában oly annyira felkapott tenyészetünk arra és arról híres, hogy skandináv tenyészállatokat hoz be, és arra alapozza a lapály és nagyfehér populációját, akkor ez a tenyészet, mint magyar lapály és magyar nagyfehér szerepel? Kérdem én: Mitől? Miért nem hívjuk magyar topigsnak, vagy magyar rattlerow seghersnek a két külföldinek és ezáltal általános közellenségnek kikiáltott hibridet? Ugyan ennyi erővel azt is megtehetnénk, hiszen a „magyar” sem magyarabb és a „külföldi” sem külföldibb a másiknál. Persze a tenyésztéssel kapcsolatban nagyon sok egyéb kérdés is van, de ezekről majd később.

1 €-s beköszöntő

Üdvözlet minden olvasómnak!
(Szia Anyu, szia Apu) :-)

Remélem sikerül kicsit, no nem nagyon, mert nem szeretek irracionális célokat kitűzni magam elé, felrázni a mai magyar sertéstartókat, Titeket, mert ez a blog Nektek szól. A külföldieket nem kell, mert azok, ha megküzdenek a hazai bürokrácia útvesztőivel és eljutnak arra a szintre, hogy disznót tartsanak, akkor azok jól csinálják. Hozzák magukkal, a vérükben van. Nem sírnak, hanem dolgoznak.
Azt látom már hosszú évek óta, hogy nem a lényeges dolgokkal foglalkozunk. Mindenki hajtja a támogatásokat, és ha nincs, akkor ül a babérjain és széttárt karral sopánkodik, hogy mit tegyen, nincs támogatás. Mintha ezt az ipart (valamikor azt tartották, hogy a sertéstenyésztés a mezőgazdaság nehézipara) a támogatásokért lenne érdemes csak űzni. Mindezzel párhuzamosan járva-kelve az országban igen sokakat látok, akik jól élnek a sertéstenyésztésből, mert tudják, hogy megéri jól csinálni. És itt a jól szócskán van a hangsúly, mert átlag alatt nem lehet, átlagosan meg minek dolgozni? Akik igenis törik magukat, hogy mindig újat, és mást találjanak ki, azok jutottak, és jutnak valamire, a többiek meg mint a Jancsi és Juliska morzsái elhullottak és elhullnak azon út mellett, amin mindannyian járunk.
Megmondom őszintén nem is nagyon sajnálom őket, mert mindenkinek adva volt, adva van a lehetőség, hogy ne elégedjen meg a kocánként leadott 16-17 hízóval (vagy lehet hogy sokat mondtam?), vagy hogy tegyen valamit a hizlaldai 3,5-ös fajlaggal szemben. Persze sokkal egyszerűbb volt mutogatni felfelé, hogy nincs támogatás, mint sem kimenni a telepre, és megnézni, hogy mit lehet saját erőből megoldani. Befoltozni egy-egy etetőt, egy gumiszőnyeget teríteni a battériai etető elé a rácsra, vagy áttérni a természetes fedeztetésről a mesterséges termékenyítésre. Körbetekinteni, hogy hol lehet spórolni, vagy nem is spórolni, sokkal inkább ésszerűen gazdálkodni.
Tudom persze, hogy nem volt mindenkinek egyforma széles ez az út amin idáig eljutott. Volt, aki csak szépen óvatosan tudott haladni, mint egy kötéltáncos, és volt akinek négysávos autóutat terítettek a lába elé, mert olyan adottságai voltak. Mindezzel együtt úgy látom, hogy aki komolyan vette a lehetőségeket, az jó helyzetben van mert meg tudja valósítani az 1 €-s önköltségű sertéstenyésztést. Ez kell hogy mindenkinek beégjen az agyába 1 €. E költségszint fölött nem érdemes gondolkozni, mert annyiért mások is megcsinálják Európában. Jó, mondhatod, hogy ide is kell szállítani, de én meg azt mondom, hogy akkor mi lesz a hasznoddal? Szóval, maradjunk az 1 €-nál. És itt kanyarodnék vissza a támogatásokhoz. Ha ennyiből tudsz dolgozni, akkor biztos lehetsz abban, hogy hosszútávon a piacon tudsz maradni, és ha valamilyen támogatásra is szert tudsz tenni, akkor meg itt lesz Veled a Kánaán.

Tehát, katéterre fel, éljen a sertéstenyésztés!