2008. 4. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,58

Az index értelmezése: itt

Az FDA biztonságosnak minősítette a klónokból származó hús és tej fogyasztását

A Food and Drug Administration (FDA) január 15-én hivatalosan is közzétett jelentése szerint a klónozott szarvasmarhából, kecskéből származó hús és tej, valamint a klónozott sertésből származó hús ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos tenyésztésű állatból készített(1.). Ezért az ilyen termékek alkalmasak emberi vagy állati fogyasztásra, és forgalomba hozhatók. Az FDA szerint arra azonban nem állt megfelelő információ a rendelkezésére, hogy ugyanezt a tényt más állatfajtákra is megállapítsa. Az FDA nem látja szükségesnek feltüntetni a klónozott állatból származás tényét a címkézés során. Amennyiben a termelő önkéntes alapon feltűnteti, hogy a termék nem klónozott állatból származik, akkor is csak az általános fogyasztóvédelmi és versenyszabályok (félrevezető címkézés tilalma) vonatkozik rá.

A jelentés előzménye, hogy 2001-ben az amerikai termelők egyetértettek azzal, hogy nem hoznak forgalomba klónozott állatból készített tejet, illetve húst, amíg az FDA jelentést nem készít az ügyben. 2002-ben a National Academy of Sciences(2.) is készített a témában tanulmányt, melynek konklúziója gyakorlatilag megegyezik az FDA mostani jelentésével. Az FDA megállapítását az utóbbi hetekben sejteni lehetett, mivel már 2006. decemberében elkészült egy jelentéstervezet, amelynek most befejeződött korszerűsítése alapján szivárgott ki némi információ. Az FDA egyébként jelenleg tudósok bevonásával dolgozik egy a klónozásba bevont állatok kezelésével kapcsolatos szabványon.

A jelentés meglehetősen heves ellenérzéseket váltott ki. A Washingtoni székhelyi Center for Food Safety például erősen kritizálta az FDA megállapításait, és pert helyezett kilátásba.

Ma összesen kb. 600 klónozott állat (570 szarvasmarha, 24 tejelő tehén, 8 sertés) van az USA-ban, melyekről szinte teljes körűen szerzett is be adatot az FDA az értékeléséhez. A klónozási eljárások különbözőek voltak, volt olyan, amelyik nem pusztán klónozással, hanem genetikai módosítással is együtt járt. Ez utóbbiakat az FDA egyébként nem fogadja el forgalomba hozhatóként, ehhez további élelmiszerbiztonsági kísérleteket lát szükségesnek.

Az FDA a jelentés elkészítéskor úgy döntött, hogy az élelmiszerbiztonsági értékelését a következő tézisre alapozza: ha az állat minden vonatkozásában egészséges, akkor a belőle származó élelmiszer is biztonságos. Ezért a szarvasmarhák esetén például teljes körű egészségügyi vizsgálatot végeztek az állat öt különböző fejlődési időszakában: magzat, újszülött, fiatal, nemi érett és idős kor. A megállapításaik a következők voltak:

• Az újszülött állatok gyakran betegek, általában túlsúlyosak, légzési, emésztési és immunproblémáik vannak(3.). Azonban ezek a tünetek az első hetekben vagy hónapokban általában megszűnnek. Az FDA nem zárta ki ilyen fiatal egyedek élelmiszerláncba való bekerülését, azonban megállapította, hogy ebben a korban az élelmiszer-biztonsági kockázat nagyobb.
• Az állatok viselkedése megegyezik a normális úton szaporított állatokéval.
• Az FDA szakemberei vizsgálták a klónozott állat húsából és tejéből nyert tápanyagértékeket, A,C,B1,B2,B6 és B12 vitaminokat, niacint, kalciumot, vasat, cinket, foszfort, 12-féle zsírsavat, koleszterint, fehérjét, aminosavat és szénhidrátot. A vizsgálat szinte minden esetben ugyanolyan értéket hozott, mint egy normál egyed esetén.
• Az FDA tanulmányozta, hogy klónozott állat húsának és tejének etetése - 3,5 hónapig - milyen hatást vált ki, de nem találtak semmilyen káros egészségügyi kihatást vagy allergiás reakciót.

A jelentés nyilvánosságra hozatalát követően több sajtótájékoztatót is tartottak a témában. A USDA által a nagykövetségeknek és a sajtónak tartott tájékoztató főbb üzenetei az alábbiak voltak:

1. élelmiszerbiztonsági szempontból a klónozás elfogadható technológia, és ez az, ami igazán számít;
2. az USDA elfogadja, hogy lehet némi aggály a fogyasztók és a kereskedelmi partnerek részéről;
3. az USDA vizsgálni fogja a fenti aggodalmakat, és addig is önkéntes moratóriumra kéri az érdekelteket, hogy ne hozzák forgalomba a klónozott állatból származó termékeket;
4. a spermák kereskedelmében nincsen kockázat, itt nem is kérnek önkéntes korlátozást.

A nyilatkozatokból az derült ki, hogy az USDA tart attól, hogy a nemzetközi kereskedelmi partnerek hogyan reagálnak a hírre. Az aggodalom valószínűsíthető oka az az, hogy nem tudják, esetleg valamelyik kereskedelmi partner megkövetel-e majd valamilyen azonosítási rendszert a szóban forgó termékek exportjához. Jelenleg ugyanis nincs kötelező azonosítási rendszer a klónozott egyedekre, sem kötelező címkézés a belőlük származó termékekre vonatkozóan. A klónokból származó spermaforgalom - és ezen keresztül a klónozott egyedek utódai - gyakorlatilag követhetetlen. Jelenleg a GMO-s növényfajták európai elfogadtatásával küzdő szervezeteknek - USDA Foreign Agricultural Service, U.S. Trade Representative - egyáltalán nincs szükségük egy olyan új amerikai termékre, ami heves ellenérzéseket vált ki.

Ezzel párhuzamosan a Biotechnology Industry Organization is szervezett egy sajtótájékoztatót, amelyen a két legnagyobb állatklónozással foglalkozó cég, a ViaGen és a TransOva Genetics is ismertette a véleményét. A cégek üdvözölték az FDA jelentését, kiemelték, hogy a klónozás a közeljövőben is valószínűleg csak a szaporítóanyag-előállítás keretein belül marad. Maga a klónozott állat húsa szakértők szerint nem valószínű, hogy kereskedelmi forgalomba kerül, ugyanis az eljárás költséges volta miatt ez jelenleg nem éri meg. A klónozott állatokat elsősorban tenyésztési célokra fogják használni a jövőben is. Az ipar elutasítja a kötelező jelölési rendszert, elsősorban azért, mert a klónozás csak egy az ismert szaporítási technikák közül, így például az inszeminálás tényét sem kell feltüntetni az élelmiszer címkéjén. Ennek ellenére bejelentették, hogy létrehoznak egy kínálati lánc menedzsment programot és egy adatbázist. A program RFID-t(4.) használ a klónokon az azonosításhoz, a gazdálkodónak pedig minden klónozott egyed vásárlásakor letétet kell fizetnie, amit csak akkor oldanak fel, ha az állat nem kerül be az élelmiszerláncba.

Egyébként egy közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 22 % kedvező véleménnyel van a klónozott állatokból származó élelmiszerről, ami 6 %-nyi emelkedés 2006-hozképest, míg a megkérdezettek 50 %-a kifejezetten ellenzi azt.

További információkért lásd az alábbi linket.

(1.) Mindez igaz a klónozott állat szaporulatára nézve is.

(2.) Nemzeti Tudományos Akadémia

(3.) A sertések és kecskék általában kivételek ez alól.

(4.) Rádiófrekvenciás azonosítás.

forrás: fvm.hu

2008. 3. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,81

Az index értelmezése: itt

Versenyképessé válik az orosz sertés piac

Az elkövetkezendő években nagy növekedés várható az oroszországi sertéshús előállításban.

Az Orosz Mezőgazdasági Marketing Intézet előrejelzése szerint a vágósertés előállítás 2008-ban 1,8 millió tonnára nő, mely 10%-kos növekedés az elmúlt év adatához képest.

2012-re az Intézet a termelés 3,5 millió tonnára történő további növekedésére számít.

A növekedés egyik oka a sertéstartó telepek elmúlt néhány évben történt modernizációja. (ahogyan erről itt a blogon is hírt adtam már a RATTLEROW SEGHERS saját tapasztalapára alapozva)

A sertéshús fogyasztás 2004-ről 2006-ra 2,6 kg-mal növekedett. A várakozások szerint ez 2012-re eléri a 30 kg-ot.

Az Intézet azt javasolja az orosz feldolgozóknak, hogy többek között fordítsanak nagyobb figyelmet termékeik minőségére annak fényében, hogy a fogyasztás várhatóan növekedni fog. Ezzel egy időben a sertéstenyésztők kíséreljék meg a saját működési költségeiket lecsökkenteni.

forrás: pigprogress.net

Mezőgazdasági árak, 2007. november

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2007. novemberben 35,3%-kal haladta meg a 2006. novemberit. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 60,2%-kal, az élő állatok és állati termékeké 9,4%-kal növekedett. Az agrártermékek 2007. első tizenegy havi, az előző év azonos időszakához viszonyított 21%-os termelőiárszint-növekedése a növényi termékek árszínvonalának 39,3%-os, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 2,6%-os emelkedéséből adódott.

2007. novemberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva a növényi termékek árnövekedési üteme az októberben mért 63,1%-hoz képest enyhén mérséklődött. A meghatározó súllyal bíró gabonafélék termelői átlagára továbbra is jelentős mértékben, 82,8%-kal emelkedett. Az ipari növények ára átlagosan 18,3%-kal nőtt, ebben döntő szerepet játszott az olajnövények 42,5%-os áremelkedése. ...

...
A vágóállatok termelői árainak 1,2%-os növekedése a vágóbaromfi árának 24,8%-os növekedéséből, illetve a vágósertés árának 13,5%-os és a vágómarha árának 6,4%-os csökkenéséből adódott. ...

2007 első tizenegy hónapjában a gabonafélék termelői átlagára jelentős mértékben, 67,8%-kal nőtt az előző év január–novemberihez képest. ...

...
A vágóállatok termelői árai 2,1%-kal voltak alacsonyabbak, mint 2006. január–novemberben.
Árcsökkenés volt megfigyelhető a vágósertés (11,5%) és a vágómarha esetében (8,9%), míg a vágóbaromfi ára 14,9%-kal nőtt. Az állati termékek termelői ára átlagosan 11,3%-kal emelkedett; ezen belül a tej termelői ára 11,1%-kal, az étkezési tyúktojás ára 14,2%-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

forrás: KSH.hu

2008. 2. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,81

Az index értelmezése: itt

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007

2007-ben 2,8 millió hektáron (az előző évinél 5%-kal kisebb területen) 9,6 millió tonna gabona (a tavalyinál 41%-kal kevesebb) termett. Ezen belül 2006-hoz képest búzából közel 9%-kal, kukoricából több mint 50%-kal kevesebb került a magtárakba. A termésmennyiség a cukorrépa esetében közel 32, a burgonya esetében 5%-kal csökkent, repcéből viszont több mint 46%-kal nőtt.

Búzából 2007-ben az előző évinél 3,3%-kal nagyobb betakarított területen (1 millió 110 ezer ha)3590 kg/ha termésátlag mellett – közel 4,0 millió tonnát takarítottak be.

Kukoricából a 2006. évinél 7,9%-kal kisebb területen 4,0 millió tonna termett. Az őszi betakarítású növények közül a kukorica termésátlaga (3600 kg/ha hozam) csökkent a legnagyobb mértékben (47,2%-kal).

A cukorrépa termőterülete – 41 190 kg/ha termésátlag mellett – az előző évinél 12,8%-kal kisebb volt, a termésmennyiség (1 millió 676 ezer tonna) 31,7%-kal csökkent.

Napraforgóból a tavalyinál 4,3%-kal kisebb területről 1,0 millió tonnát takarítottak be, ez 11,7%-kal kevesebb, mint 2006-ban. A termésátlag (2040 kg/ha) 7,7%-kal csökkent.

Repcéből a 2006. évinél 53,1%-kal nagyobb területen (219 ezer ha) 494 ezer tonna termett, az
elmúlt öt év átlagának több mint kétszerese. Terméshozama tavalyhoz képest 5%-kal csökkent.

Burgonyából az előző évinél 13,0%-kal nagyobb szántóföldi területről, 12,7%-kal alacsonyabb termésátlag mellett összesen 536 ezer tonnát takarítottak be.

A lucernaszéna betakarított területe 11,0%-kal (130 ezer ha), hozama 12,2%-kal kisebb volt a tavalyinál, összesen 562 ezer tonnát termeltek belőle.

forrás: KSH.hu

A disznó az év Gorenjéje

A határ mentén élő magyarok Ausztriába járnak át sertéshúsért, a disznóvágás szezonjában. Közben a hazai termelők arra panaszkodnak, hogy itthon nyomottak az árak.

"Van egy kisebb vágóhíd a túloldalon, úgy 15 kilométerre Rábafüzestől. Tegnapelőtt voltam, reggel nyolckor már 30 magyar állt sorban" - mondta az Indexnek Varga Csaba, aki a határ innenső oldalán él. Vargáék télen, a disznóvágási szezonban mindig alaposan bevásorolnak sertéshúsból. Volt már hogy maguk vágtak, de idén jobban megéri átjárni a határ túloldalára. "Itt a határ mentén már nem is foglalkozik senki sertéssel" - tette hozzá Varga.

Fazekas József, a Vágóállat és Hús Terméktanács alelnöke csodálkozik a Vas megyeiek viselkedésén. Az ő információi szerint a két országban az árak hasonlóak, de átlagosan Magyarországon még mindig olcsóbb a disznó. A tavalyi statisztikai adatok is ezt támasztják alá, átlagosan 5 forinttal volt olcsóbb az úgynevezett bontott sertés (féldisznó) kilója. Itthon az árak 1,30 - 1,50 euró körül alakultak tavaly. Varga most 1,80-ért (457 Ft) vásárolt Eltendorfban, de még így is megéri neki.

A magyar sertéstenyésztők szerint az itthoni árak kifejezetten nyomottak. Tavaly novemberben azt tervezték, hogy állataikkal a Kossuth térre vonulnak, végül elálltak a tüntetéstől. 2007-ben harmadával csökkent a magyar sertésállomány, mert a tenyésztés drágább mint amennyiért el lehet adni a húst. A takarmány árának gyors növekedése miatt nem éri meg itthon tenyészteni, mondták ősszel a tenyésztők képviselői. Idénre ők is és a földművelésügyi tárca is azt várják, hogy komolyan növekedhet a hús ára itthon.

Magyari Péter

forrás: index.hu

Negyede víz és lapockából készül - ez a sonka?

A Kosár Magazin tesztjéből kiderül: tizenhétből mindössze három gyártó árulja el, mennyi húst tartalmaz a sonkának nevezett termék, aminek gyakran semmi köze a sonkához.

Mint a lap közleményében tudata: a csomagolt sonkákat sokan azért vásárolják meg, mert kedvező az áruk, és egészségesnek tartják őket. A gond az, hogy a készítmények nagy részét a víz teszi ki. A gyártóknak lehetőségük van erre az eljárásra, ugyanis nem kötelesek feltüntetni a csomagoláson a termékek hústartalmát. Az úgynevezett füstölt-főtt kötözött sonka esetében például 25 százalékot tesz ki a páclé, emellett konyhasót, cukrot, stabilizátorokat, antioxidánst, tartósítószert is tartalmaz, hústartalma pedig változó, 45 és 70 százalék között mozog.

A bennük található hús pedig az elnevezés ellenére nem feltétlenül sonka, hiszen több termékben például a jóval olcsóbb, és kevésbé értékes lapockával "helyettesítik" a valódi sonkát.

Az adalékanyagok tekintetében is leszerepeltek a tesztelt termékek: két minta több mint nyolc E-számmal jelölt anyagot tartalmazott, amelyet 35 százaléknyi páclével egészítettek ki a gyártól. A teszttel kapcsolatos jó hír, hogy négy termék kíválóan szerepelt, és mindössze két minta nem érte el a még megfelelő minősítést.

forrás: vg.hu

Mennyire érezzük a hazai piacot?

Itt a lehetőség, hogy mindenki megméresse saját piaci ismereteit. Ebben a hónapban a kérdés, melyre mindenki válaszolhat itt a blogon így hangzik:

Az Ön véleménye szerint, mekkora változás következett be egy év alatt a 2006. december 1-jén a KSH által regisztrált 290 ezres kocalétszámban?

A kérdésre a választ a KSH fogja megadni 2008 február 4-én hétfőn, amikor is közzéteszik a legfrisebb állatstatisztikájukat.

Addig mindenki gondolkodhat, hogy kiről hallot, aki befejezte, vagy csökkentette állományát, és ki az, aki növelte kocalétszámát ez alatt az egy év alatt. Ha megvan a válasz, gyerünk szavazni!

Kíváncsian várom, hogy hányan találják majd el a helyes választ.

Növekvőben a lengyel sertésárak

A két héttel ezelőtti lengyel sertéshús előtti orosz piacnyitást követően a hasított sertés ára 0,20€-t emelkedett Lengyelországban.

A lengyel főállatorvos Ewa Lech kijelentette, hogy az orosz ellenőrök decemberi látogatását követően 29 vállalat kapott engedélyt Oroszországba irányuló sertéshús exporthoz. Úgy tűnik, hogy az áremelkedés fő oka az oroszok által a lengyel húsimportra elrendelt tilalom 2007. december 19-i feloldása.

Ez a növekedés ellentétes az EU többi államában meglévő sertéspiaci helyzettel, melyet jelenleg a stabilitás jellemez. A többi kelet európai ország fellélegezhet a nyomott árú lengyel sertésexport vége láttán.

Mindamellett, Lengyelországban az emelkedő sertésárak valószínűleg növelni fogják az élelmiszerek árát, ezzel együtt az inflációt is 5%-ra.

Az elemzők úgy vélik, hogy Lengyelország ebben az évben 30-50.000 tonna húst tud majd exportálni az orosz piacra.

forrás: pigprogress.net

A hó is jót tett a gabonaáraknak

A tőzsdén harmadával olcsóbb az újbúza

Az országra fagyott ónos eső a fóliás, üvegházas kertészeknek többletmunkát és pluszkiadást okozott, a hótakaró alatti kalászosoknak viszont nagyon jól jött a csapadék. Ez is szerepet játszott abban, hogy a tőzsdén máris tonnánként húszezer forinttal kevesebbért jegyzik az újbúzát annál, mint amennyit tavaszszal még megadnak az óbúza tonnájáért.

Az elmúlt napok ónos esői a fóliás és üvegházas kertészeknek nehézséget jelentettek, de az ősszel vetett szántóföldi növényeknek nem árt a hó és a jég. Az egész élelmiszer-gazdaság szempontjából fontos, hogy az agrárium ármozgásait irányító gabonaárak csökkenése várható, ha folytatódik a növények számára kedvező időjárás. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) ez is látszik az idei termésű gabonák áraiban, mert míg az óbúzával májusra még tonnánként 63 ezer forint közelében kereskednek, az új termésre már csak 45 ezer forintért van vevő. (A fizikai piacon a tőzsdei járulékos költségek miatt ennél 2500-3300 forinttal alacsonyabbak az árak.) A takarmánybúzánál ennél is nagyobb az áresés: a tavalyinál húszezer forinttal kevesebbet, 39 ezer forintot ér az idei termés tonnája. Az elmúlt éveket jellemző, közvetlen aratás utáni, 20-30 ezer forintos induló árszinthez képest ez az ár még mindig magas. Az árak csökkenésében reménykedők számára azonban kedvező hír, hogy az aratás után harmadával csökken a termény ára.

A gyümölcs- és szőlőültetvényekben a hajtásokra ráfagyott jég sem okoz kárt, mert a növények még mély nyugalmi állapotban vannak. A Kárpát-medencében élő legtöbb fajnak ilyenkor meg sem kottyan a mínusz húsz fok körüli hideg és az ágakra, hajtásokra, vesszőkre fagyott csapadék. Ha azonban vastagabb lenne a növényekre fagyott jég, az ágak már letörhetnének. Most szerencse, hogy a nappali felmelegedés miatt az este és éjjel lehullott és megfagyó csapadék napközben rendre megolvad.

Az agrometeorológusok rövid távú előrejelzései szerint a mozgalmas időjárás a hét végéig kitart - tehát jegesedésre még lehet számítani. Mint Gyenes István, kecskeméti virágkertész is elmondta: ha kiadósabb havazást vagy jégpáncélként megfagyó esőt jósol a meteorológia, fokozzák a fűtést, és elhúzzák a hővédő függönyt, mert így lehet leolvasztani a tető üveglapjaira rakodó havat, jeget. Ha ezt nem tennék, a megnövekedett súly miatt az üvegtáblák kiszakadnának a keretükből, vagy összeroppannának. Az ilyen napok legalább ötven százalékkal növelik a fűtés költségeit. Barabás Béla, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetség szakértője hozzátette: régiójukban a hó és a jég főként a hajtatóberendezések körül szaporította a munkát és a költségeket. Információi szerint a közlekedést megbénító jégpáncél a térségükben egyetlen fóliát sem szakított be. Arról is beszámolt, hogy Békés nagyobbik részén már nem hiányzik több csapadék: az októberi kiadós záporok és a mostani csapadék sokat pótolt abból a nedvességből, amivel az elmúlt meleg nyarakon adós maradt a természet. Ezt egyébként a talajok nedvességtelítettségét jelző agrometeorológiai adatok is igazolják.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára szerint még korai lenne bármilyen jóslást tenni az idei agrárévről. Az azonban január elején bizonyosnak tűnik, hogy a tavalyinál jobb év elé néz az agrárium, mivel a legtöbb helyen sok nedvességet pótolt adósságából az időjárás. Ettől függetlenül nem ártana, ha tavaszig még legalább egy méter vastagságú hó hullana. A hó nemcsak a már zöld vetés fagyvédelme miatt fontos - az olvadó vastag hótakaró nedvessége szivárog a talajban a legmélyebbre.

Czauner Péter

forrás: nol.hu

2008. 1. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,75

Az index értelmezése: itt