Visszafizetendő agrárpénzek?

Könnyen elképzelhető, hogy Magyarországnak vissza kell fizetnie egyes agrár- és vidékfejlesztési uniós támogatásokat, ha beigazolódik az Európai Bizottság – egyelőre szakértői szintű – álláspontja a feltételezett túligénylésekről – értesült a Világgazdaság több forrásból. Az EU olyan támogatáslehívásokat firtat, amelyek még 2004–2005-re datálódnak. Lapunk érdeklődésére brüsszeli bizottsági források megerősítették, hogy az unió valóban kifogásol egyes korábbi pénzügyi tranzakciókat. Információink szerint az agrártárca szakértői múlt pénteken tárgyalásokat folytattak az ügyben Brüsszelben.Úgy tudjuk, az egyik konkrét vitatott eset a Nemzeti fejlesztési terv Agrár- és vidékfejlesztési operatív programjához (AVOP) kötődik, amely 2004–2006-ban volt érvényben. A mai brüsszeli kifogások végső soron egy korábbi áfaszabályozási gyakorlatra, mégpedig az úgynevezett áfaarányosítási előírásra vezethetők vissza. Ennek leegyszerűsített lényege, hogy a pénzügyi tárca „nem engedte visszaigényelni” a piaci szereplőknek az általános forgalmi adó egy részét azokban az esetekben, amikor tevékenységeikhez, beruházásaikhoz nemzeti vagy uniós támogatásokat használtak fel. A szabályozás értelmében az államháztartási – beleértve tehát az uniós – támogatásban részesülő magyarországi adóalanyok nem vonhatták le az összes, egyébként levonható áfát. A le nem vonható részt úgy kellett megállapítaniuk, ahogyan a kapott támogatások aránylottak összköltségeikhez.Az akkor 25 százalékos áfa elvesztése jelentősen rontotta volna az igénylők fejlesztési pozícióit, ezért 2005-ben Magyarország módosította az agrárberuházásokat finanszírozó AVOP szabályait. A változtatások értelmében a támogatásokat nem a pályázatokban szereplő nettó összeg, hanem az áfával növelt bruttó érték alapján lehetett igényelni. Így a piaci szereplők a beruházások áfatartalmára is uniós és nemzeti forrásokat kaphattak. Információink szerint a mostani tárgyalások tétje az lehet, vissza kell-e fizetnie a magyar államnak vagy a jogosultaknak az áfarészre eső EU-támogatásokat.Az AVOP összesen 105 milliárd forint támogatást közvetített 2004–2006-ban, amelynek 75 százaléka uniós, 25 százaléka nemzeti forrás volt. FVM-es értesüléseink szerint a bruttósított beruházási értékek alapján körülbelül fél évig igényeltünk EU-forrásokat 2005-ben. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a sokat támadott hazai áfaszabály az AVOP-on kívül más (tulajdonképpen valamennyi egyéb) agrártámogatást is érinthet. A magyar agrárgazdasági szereplők évi 300-310 milliárd forint nemzeti és uniós dotációt vehettek igénybe 2004–2005-ben.Az áfaarányosítási szabály hazánk uniós csatlakozásának időpontjában is fennállt, s a kormányzat kezdeményezésére a parlament csak 2005 végével törölte el. Ebből adódik a mostani probléma is. Lapunknak korábban többször nyilatkozó adószakértők szerint ugyanis a szóban forgó szabály ebben az intervallumban nem volt összeegyeztethető a közösségi áfairányelvvel, mivel a direktíva értelmében e passzust az adóalanyoknak csak egy csoportjára lehetett volna alkalmazni. (Csak azokra, amelyek áfaköteles és áfamentes tevékenységet is végeztek.) Ezt támasztja alá az Európai Bíróság két 2005. őszi ítélete is egy-egy a hazaira kísértetiesen hasonlító spanyol és francia áfaelőírás kapcsán.Hazánk a 2004. május 1-jei uniós csatlakozás óta úgy járt el, hogy a lehívott közösségi agrártámogatások terhére számolta el az uniós támogatásra jutó, le nem vonható áfát. Vagyis a büdzsébe áramlott pénzek egy bizonyos hányada abból származott, hogy – állítják ágazati szakértők – a kormányzat a hazai szabály alapján az uniós rész után le nem vonható áfának megfelelő összeget agrártámogatásként igényelte Brüsszeltől, ám gyakorlatilag az a költségvetési lyukak betömésére szolgált. Éppen e gyakorlatból fakadhat, hogy az áfaügy az agrártámogatások széles körére kiterjedhet. Most ezeket a pluszként lehívott összegeket veheti vissza az EU, éppen arra hivatkozva, hogy az ominózus passzus nem volt EU-konform. Kalkulációink szerint milliárdos nagyságrendű tételről van szó.Szakértők furcsállják, hogy egyelőre az Európai Bizottság adó- és vámügyekben illetékes főigazgatósága még nem indított eljárást hazánkkal szemben. Éppen ebbe kapaszkodik bele a pénzügyi tárca: lapunk megkeresését ugyanis azzal az indokkal utasította el, hogy az EU illetékes szervének hivatalos álláspontját még nem ismerik.A most kirobbant ügy további hullámokat korbácsolhat. Az unió fellépésének alapját – mint írtuk – az teremtette meg, hogy több mint másfél éven át közösségi jogot sértő törvényrész volt hatályban. A kabinet azonban nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a gondot okozó passzust – ami csakis fiskális megfontolásokkal magyarázható, hiszen visszamenőleges eltörlés esetén 40-50 milliárd forintnyi, korábban le nem vonható áfát késedelmi pótlékkal növelten kellett volna viszszaadnia a gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak. Márpedig adótanácsadók szerint az Európai Bíróság döntésének megfelelően így kellett volna eljárnia. (Persze azóta közülük többen már konkrét lépéseket is tettek a pénz visszaszerzése érdekében, beleértve ügyük bírósági útra terelését is, sőt ez a fejlemény még többeket sarkallhat valamilyen lépésre.) A mostani ügy üzenete szintúgy az, hogy egy nem visszamenőlegesen eltörölt rossz szabály miatt adódik hazánknak most problémája. Lapunk azt firtató kérdésére, hogy ezt látva tervezi-e a pénzügyi kormányzat a visszamenőleges megszüntetést, ugyancsak kitérő választ kaptunk.

A tárca szerint szabályos volt
Az agrártárca biztos abban, hogy az uniós agrártámogatások felhasználása az áfaügyekben is szabályszerű volt. Gőgös Zoltán, a minisztérium államtitkára lapunknak leszögezte: kizártnak tartja, hogy az áfaarányosítási gyakorlat miatt Magyarországnak bármekkora összeget is vissza kellene fizetnie. Ha ugyanakkor az EU törlesztést írna elő, Magyarország is a retorzióval sújtott EU-tagállamok csoportjába kerülne. Mint ismert, Gráf József agrárminiszter az utóbbi időszakban több esetben egyértelmű pozitívumként hangoztatta, hogy Brüsszel – ellentétben jó néhány más tagországgal – eddig semmilyen ügyben nem határozott meg agrár-visszafizetési kötelezettséget Magyarország számára.

Baksa Roland–Hazafi László

forrás: vg.hu