Oldalak

szerda, június 30, 2010

Az EU hatalmas disznóságot pénzel Pest megyében!

Adófizetők pénzéből épülne jogszerűtlenül egy 50 ezres sertéstelep a kertek végében

Budapest – Újlengyel, 2010. június 28: Egy holland cég több mint egymilliárd adófizetői forint felhasználásával akar egy évi ötvenezer disznó felnevelésére alkalmas üzemet létrehozni a Pest megyei Újlengyel határában. Egy olyan technológiát vezetnének be hazánkban, mely korábban már óriási környezeti károkat okozott Hollandiában. A helyiek a végsőkig elszántak, hogy megvédjék falujuk nyugalmát és tisztaságát.
A falu első utcájától 660 méterre, egy tanyától pedig csak 413 méterre lenne a több tízezer sertés. Az előírt védőtávolság 500 és 1000 méter közötti, és jellemzően sokkal kisebb telepeknél is előírják az 1000 métert. Így teljesen jogszerűtlenül működne a telep, mely a napokban kapta meg a nem jogerős építési engedélyt. [1]
További probléma az óriási mennyiségben keletkező hígtrágya elhelyezése, amit a tervek szerint a környező földekre juttatnának ki. A kistérség azonban - az ivóvízbázisának sérülékenysége miatt - nitrát érzékeny terület, így ez a trágya különösen veszélyes lehet a talajra és az ivóvízre. Emiatt már az összes környező önkormányzat rendeletben tiltotta meg a hígtrágya elhelyezését a területén, köztük az is, ahol az engedélyezési tervek szerint a trágyát helyeznék el. [2]
A telep Újhartyán közigazgatási területén épülne, de tőle jóval távolabb lenne, mint Újlengyeltől. Így a hasznait Újhartyán élvezné, míg a károk jelentős része Újlengyelre maradna.
Egyértelmű, hogy a jogszabályokban található előírások alapján nem lehetne felépíteni ezt a sertéstelepet. A gyakorlatban viszont a hatóságok sorra meghajoltak a beruházó előtt, sőt sokszor a hazai tapasztalattal ellentétben, igen gyorsan kerültek a pecsétek az engedélyekre. A falu egységesen a telep felépítése ellen van. „Évtizedek óta szorgalmasan dolgozunk, hogy egy élhető, virágzó települést hozzunk létre, amit egy csapásra tönkretehet egy magyar tulajdonosi kör nevén futó külföldi beruházó érdeke. De nemcsak a mi településünk van veszélyben. Ez lenne az első ilyen típusú és méretű, nagyipari sertéstelep Magyarországon. Ha ezt sikerül felépíteni, máshol már sokkal könnyebben tehetnék meg ezt, és mi lennénk Európa trágyadombja” – mondta Cserna Ferenc Újlengyel polgármestere. ”Felszólítjuk a kormányt, hogy az európai és a hazai adófizetők pénzéből ne költsön el több mint 1 milliárd forintot egy ilyen jogszerűtlen, egy magyar falut és a hazai környezetet tönkretevő beruházásra, a támogatást azonnal vonja vissza!” – tette hozzá a polgármester.
Miközben hazánkban most próbál megtelepedni a holland nagyipari sertéstartás, Hollandia már küzd az óriás sertéstelepek okozta környezeti katasztrófával. Más megoldás nem lévén már azon dolgoznak, hogy a trágyát hajókon a fejlődő országokba szállítsák. A trágya azért is jelentős szennyező forrás, mert a hatékonyság és a túlzsúfoltság miatt a sertésekkel jelentős mennyiségű antibiotikumot és hormont etetnek meg. Ezek jelentős része nem bomlik le, így a trágyában is jelen van, szennyezve a talajt, és a benne termelt élelmiszereket, valamint az ivóvízkincsünket.
Míg a nagy mennyiségű vizet felhasználó és jelentős trágyamennyiséget kibocsátó sertéstelep felépítéséhez több mint 1 milliárd forint uniós forrást biztosít a magyar állam, ezzel párhuzamosan közel kétszáz millió forint támogatást ad Újlengyel számára ivóvíztisztításra, helyi vállalkozóknak a falusi turizmus fejlesztésére, és több tízmilliárdos program készül a Kiskunság elsivatagosodásának visszafordítására.
„A legnagyobb őrültség, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrásokat egymással ellentétes célokra fordítjuk. Egyrészt támogatunk egy részben külföldi vállalkozást, hogy elszennyezze a talajt és a vizet, amiből egyébként óriási mennyiséget használ el, tönkretegye egy tiszta, rendezett falu nyugalmát, másrészt ugyanebből a forrásból ezeket az ügyeket próbáljuk kezelni. A hosszú távú érdekeinknek megfelelően, a fenntartható fejlődés megalapozására kellene fordítani ezeket a pénzeket, mert unokáinknak nemcsak a Földünket kell élhető állapotban továbbadni, de el kell tudnunk számolni feléjük az EU pénzek felhasználásával is. Ilyen mennyiségű fejlesztésre fordítható forrás nagyon sokáig nem fog újra a rendelkezésünkre állni, bölcsen kellene használni. A FIDESZ megígérte, hogy az EU forrásokkal kiemelten a hazai kis- és középvállalkozásokat fogja támogatni. Itt az alkalom, hogy ezt az ígéretet tettekkel is bizonyítsa, és közben megmentsen egy magyar falut is!” – mondta Fazekas László a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat munkatársa.
A helyi tiltakozók véleménye egyértelmű: „Biztosak vagyunk benne, hogy igazunk van, ha a jogi lehetőségekből kifogyunk, készek vagyunk a végsőkig elmenni, hogy megvédjük az otthonunkat! Elfogadhatatlan, hogy a magyar bíróság nem függesztette fel az engedélyek kiadását, míg a cég elleni perünk zajlik, mert szerinte egy külföldi cég milliárdos állami támogatásának felhasználása fontosabb, mint egy magyar falu érdeke, és mindegy, hogy a későbbiekben az építkezés hivatalosan is jogszerűtlen lesz.”
A helyi lakosok aggódnak az ipari sertéstelepek okozta egészségügyi problémák miatt is, mellyel kapcsolatban egyáltalán nem kaptak tájékoztatást. Pedig az elmúlt időszakban egyre súlyosabb problémákat okoznak a sertésekkel összefüggésbe hozható betegségek, mint az MRSA, vagy a H1N1 [3].
2010. június 30-án 17.30-kor lakossági fórum lesz Újlengyelben a sertésteleppel kapcsolatban, melyen a térség országgyűlési képviselője is részt vesz. Szűcs Lajos, az Országgyűlés jegyzője, a Pest Megyei Közgyűlés Elnöke előzőleg megígérte, hogy mindent megtesz a telep felépítésének megakadályozása érdekében. A valószínűleg forró hangulatú lakossági fórumra szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!!

[1] A telepről készült első hatástanulmányban véletlenül lehagyták Újlengyel legközelebbi utcáját, így a telep és a házak közötti távolság több mint 1000 méter lett. Ebben a tanulmányba a telep ammónia hatósugarát 818 méterben adták meg. A második hatástanulmányban már megtalálható a 660 méterre lévő utca, de az ammónia hatótávolsága is 485 méterre változott.
[2] A trágyát befogadó földtulajdonos első nyilatkozata hamisított volt, majd a cég egyszerűen kicserélte egy másikra, és ezt semmilyen hatóság nem kifogásolta.
[3] Súlyos probléma a Staphylococcus aureus baktérium (MRSA), mely miatt antibiotikummal kell kezelni a kis helyen tartott rengeteg sertést, és azok már jellemzően rezisztensek is lettek erre a kezelésre. Az EU azon részein, ahol az élelmiszer-termelő állatok MRSA fertőzöttsége elterjedt, az állatokkal érintkező emberek, mint pl. az állattenyésztők, állatorvosok, és családjaik fokozottan ki vannak téve a fertőződés kockázatának. Hollandiában az emberi MRSA fertőzések 20 %-ért teszik felelőssé az állatokat. Az MRSA elsősorban bőr- és lágyszöveti fertőzést, ritkábban szepszist vagy súlyos tüdőfertőzést (pneumoniát) okoz (a szepszis a szervezet reakciója valamilyen külső fertőzésre, sérülésre).

forrás: mtvsz.hu


Újabb 4 Mancs a láthatáron? (szerk.)

MOSZ: 4 millió tonna búza várható az idén

Az idén mintegy 4 millió tonna búzát lehet betakarítani az országban – közölte Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára a gabonatermesztők országos választmányi ülésén.
Tavaly a megelőző évinél 22 százalékkal kevesebb, 4,4 millió tonna búza termett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A szakember közölte: a gabonatermesztők többsége a mostani helyzetben – vihar, belvíz és árvíz sújtotta a termelők jelentős részét – várhatóan nem tudja elkerülni a veszteségeket. A gabonapiaci árak nem képesek kompenzálni – főként a búzánál – a hektáronkénti 180-190 ezer forintos költségeket.
A termelők bevételei, a búzánál várható, hektáronkénti 4 tonnás átlagtermés mellett csak 110-120 ezer forint körül alakulnak hektáronként. A 60-80 ezer forintos veszteséget az uniós területalapú támogatás hektáronkénti mintegy 42 ezer forintos összege is csak mérsékelni tudja – tette hozzá Tóth István.
A MOSZ adatai szerint az ár- és belvízkárok, a jégverések, valamint a viharok eddig a mezőgazdaságilag megművelt terület mintegy 20 százalékán okoztak súlyos veszteségeket a termelőknek.
Ezért javasolták korábban az agrárkormányzatnak, hogy mielőbb kerüljön sor az ár- és belvízkárosult térségeket érintő vis maior helyzet miniszteri meghirdetésére, amely segítheti a kölcsönös megegyezést a károk miatt nem teljesíthető szerződések ügyében.
Tóth István kitért arra is, hogy a kárenyhítés jogszabályi háttere még mindig nem készült el, és ez hátráltathatja a tényleges kárenyhítést. Példaként említette, hogy a termelői önrész befizetését szeptember 30-ig lehetővé tevő jogszabályt még mindig nem hirdették ki. Pedig ez lenne a feltétele annak, hogy a gazdálkodók jogszerűen halaszthassák el befizetésüket – ami június 30-án járt volna le – szeptember 30-ig a kárenyhítési alapba.
Azokon a területeken, ahol árvíz, vagy belvíz sem sújtotta a termelőket viszonylag jó termés várható, míg ott, ahol a viharok, a jégverés, az ár- vagy a belvíz tette tönkre a termést vannak olyan területek, ahol nem lehet majd aratni sem. A termésátlagok széles skálán mozognak: búzából van olyan terület ahol 3-3,5 tonnát várnak hektáronként, míg máshol 4,5-5 tonna is megterem. A rendkívül jó termésekről azonban mindenképpen le kell mondani, mivel a gabonatermő területek jelentős hányadánál okozott károkat az időjárás.
Makay György, a gabonaszövetség szakértője szerint elhúzódó exportra lehet számítani, a malmok folyamatosan vásárolnak majd várhatóan, de az előző évekhez képest kisebb mennyiségeket. Jelezte ugyanakkor, hogy rendkívül nagy, és az utóbbi időben fel is erősödött a gabonapiacon a feketekereskedelem, szerinte több száz ezer tonna gabonát vélhetően így értékesítettek. Itt elsősorban az áfabefizetését szerették volna megtakarítani, a legtöbbször alkalmi kereskedők. A szakértő számítása szerint a 2009-2010-es gabonaévben a magyar gabona összértéke, olajos magvakkal együtt mintegy 450-480 milliárd forint lehet.
Makay György szerint a bankok finanszírozási hajlandósága e területen enyhén növekszik, de az elmúlt évek közraktározási anomáliái miatt szigorúbb feltételek mellett hiteleznek csak a mezőgazdasági termelőknek.
forrás: hvg.hu

hétfő, június 21, 2010

Termelési előrejelzések az Informa Economics-tól

Az egyik legnagyobb presztízsű amerikai mezőgazdasági tanácsadó cég, az Informa Economics legújabb termelési előrejelzése szerint 2010-ben 1,24 millió hektárral több kukoricát vetettek az Egyesült Államokban az előző évhez képest (ez 312 ezer hektárral nagyobb vetésterületet jelent, mint a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) legutóbbi kereslet-kínálati jelentése). Az Informa adatai alapján a kukorica vetésterülete 35,83 millió hektár, a szójababé 31,38 millió hektár, míg a tavaszi búzáé 5,38 millió hektár körül alakul. A tanácsadó cég felmérése szerint mind az elvetett kukorica, mind a tavaszi búza állapota jó, mindkettő valamivel az 5 éves átlag felett van. Kukoricából az Informa szerint is rekordtermés várható az USA-ban, és a szójabab teljesítménye is csak hajszállal marad el az elmúlt gazdasági év rekordjától. A kukorica etanol célú felhasználásának növekedési üteme csökken. A szójabab esetén meghatározó, hogy a kínai import dinamikus növekedést mutat – igaz, az USA részesedése ebből körülbelül 35 %-ra csökken -, és 2010/11-ben meghaladja az 50 millió tonnát. Az Informa a világ búzatermelését 671,2 millió tonnára teszi a 2010/11-es gazdasági évre, ami 9,3 %-os csökkenést vetít előre az előző évhez képest. Ezen belül az USA termelése 57, az EU-é 145 millió tonnára tehető.
 
A sertéstartók esetében 180 fokos fordulat következett be: egyedenként jelenleg 35-40 dolláros profit is realizálható, ami a tavalyi év 20-30 dolláros veszteségéhez képest jelentős javulás. A tanácsadó cég szerint a hús kiskereskedelmi ára jelentősen felfelé mozdul.
 
Az Informa szerint kevéssé valószínű az etanolmandátumok oly módon történő módosítása, hogy a kukorica alapú etanol célértékét növeljék. Azonban előfordulhat, hogy az etanolipar a közeljövőben olyan új technológiákat fejleszt ki, amellyel a kukorica alapú etanol egy része alkalmas lesz a fejlett bioüzemanyag kategóriába történő besorolásra, amely új mandátumszintet és növekvő felhasználást jelentene. A DDG-termelés 26-27 millió tonnára tehető, az export meglehetősen erős. Ezzel szemben az amerikai biodízel-kapacitások kihasználtsága igen alacsony – mindössze 15 %-os – a biodízel felhasználását elősegíteni hivatott adókedvezmény lejárata miatt.

hétfő, június 14, 2010

Orosz sertéskvóták

Az orosz Sertéstermelők Szövetsége a napokban azzal a kéréssel fordult az OF Mezőgazdasági Minisztériuma felé, hogy vizsgálja meg a sertéshús importkvótája jelentős csökkentésének lehetőségét.
 
Ez nem sokkal az után történik, hogy a baromfitermelők néhány hete kérték a kormányt, minimum 20-22%-al (170 ezer tonnával) csökkentsék a baromfihús behozatali kvótáit. Mint ismeretes, a baromfi importkvóta idén 780 ezer tonna, jövőre 600 és az azt következő évben pedig 550 ezer tonna. Ezeket a számadatokat szándékozik csökkenteni a Baromfitermelők Szövetsége az intenzíven növekvő belső termelés védelmében. A sertésnél ezek az adatok ugyanazon sorrendben: 500, 500 és 450 ezer tonna.
 
A kvótacsökkentés érvei azonosak, a belső termelés a korábban prognosztizáltnál nagyobb ütemben fejlődik, így a piaci feszültségek elkerülése és a hazai gyártók preferálása importkvóta csökkentést igényel.
 
A sertéstermelők a baromfi kvótacsökkentést kétszeresen meghaladó 30-40%-os kvótaredukálást javasolnak (150-200 ezer tonna) mondván, hogy a dinamikusan fejlődő orosz termelés legalább ilyen mértékben tudja kiváltani a behozatalt. Ezt támasztja alá az, hogy míg 2009-ben 9%-os volt az ágazat termékkibocsájtásának növekedése, addig idén az első negyedévben már 30,1% és elérte a 161 ezer tonnát.
 
A Sertéstermelők Szövetségének elnöke, Jurij Kovaljov szerint ennek az eredménynek az 55%-át a nagytermelők adják, 45%-át pedig a háztáji és kisgazdaságok. (ez az arány tavaly 50-50% volt) Az észlelhető eltolódás a nagygazdaságok irányába annak az eredménye, hogy a krízis előtti, 2007-ben (akkori könnyebb hitelfelvételi körülmények között) elindított nagyberuházások mostanra váltak érdemben termékkibocsájtóvá.
 
A nagy konzorciumoknak e területen, mint pl. a Cserkizovó vállalatnak a továbbiakban komoly elképzelései vannak az elérhető növekedés terén, idén már 30%-al akarják növelni a termelést. A Miratorg vállalat még ennél is vérmesebb terveket sző, az elkövetkező másfél évben további 70%-al akarják a most sem csekély termelésüket megemelni. Az utóbb említett cég vezérigazgatója, Viktor Linnyik ugyanakkor nem teljesen bizonyos abban, hogy egy drasztikus importkvóta csökkentésnek már eljött az ideje, szerinte érdemesebb lenne ezt a javaslatot az ősz folyamán beterjeszteni.

szerda, június 09, 2010

A Debreceni Csoport veszi meg a Kaiser Foodot

A 2010. június 8-án aláírt megállapodás értelmében a Debreceni Csoport Húsipari Kft. megvásárolja a Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. közel 100 %-os üzletrészét. A hatályos törvények értelmében a tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, addig a jelenlegi tulajdonos, Réti Attila vezeti tovább a céget. A GVH eljárását követően az új tulajdonos átveszi a 20 éve alapított vállalkozás felett az irányítást. 

A 20 éve Mosonmagyaróváron alapított vállalkozás először osztrák-magyar vegyesvállalatként működött, folyamatosan fejlesztette üzemeit, a mosonmagyaróvári szalámigyárat és az abdai húskészítmény üzemet. A Kaiser 1993. óta áll tisztán magántulajdonban, 13 évig Dr. Peter Meckovsky osztrák üzletember volt a többségi tulajdonosa. A másik alapító, Réti Attila 2003-ban vásárolta ki üzletrészét, és valósított meg egy nagyszabású fejlesztést az üzemekben. 


Réti Attila felismerte, hogy vállalkozása méreteinél fogva középtávon nem maradhat sikeres, ezért elfogadta a Debreceni Csoport Húsipari Kft. vételi ajánlatát - olvasható a cég közleményében. 


forrás: portfolio.hu