Illegális gyakorlat az EU sertéstelepein

Rejtett kamerás felvételek támasztják alá az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) jelentését, mely szerint az EU-ban évente tenyésztett 250 millió sertés legnagyobb többségét törvénybe ütköző módon tartják.

2003-tól lépett hatályba egy új, szigorú EU jogszabály, mely a sertések védelmét hivatott biztosítani. Az előírás szerint környezetgazdagításként például szalmát kell használni, amellyel az állatok ki tudják elégíteni a környezetük felderítésére irányuló természetes viselkedésformákat, mint amilyen a turkálás. Továbbá tilalmat írtak elő az állatok farkának rutinszerű kurtítására (levágására), mellyel korábban megelőzni vélték a másik állat farkának rágását. Ez utóbbi abnormális viselkedésforma elkerülésére jobb életkörülményeket szükséges biztosítani a sertések számára.

A 2007. decemberében publikált EFSA jelentés szerint az EU sertéseinek több mint 90%-án végeztek farokkurtítást - az erre vontakozó érvényben levő tilalom ellenére.

A Compassion in World Farming, vezető nemzetközi gazdasági állatvédő szervezet és az Európai Koalíció a Gazdasági Állatokért Szövetség (ECFA) rejtett kamerás felderítés révén kívánt a valóságnak utánajárni. 2008-tól kezdődően a titkos felvételek készítésének 18 hónapja alatt 74 állattartó telepet látogattak meg 6 EU tagállamban: Dániában, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban. Ez a tanulmány az EFSA jelentéssel együtt pillanatfelvételként szolgál az európai sertéstartás jelenlegi helyzetéről.

A felderítés eredményeként kiderült, hogy a meglátogatott farmok nagy többségében semmibe veszik az új szabályokat. Mindez alátámasztotta az EFSA jelentés megállapításait, miszerint az EU-ban tartott sertések 90%-án végeztek farokkurtítást, valamint 67%-uk az ólban teljes rácspadozaton él, amit szinte lehetetlen a kívánt környezetgazdagító anyaggal hatékonyan borítani. Tehát mind az állatvédők felderítése, mind az EFSA jelentése azt támasztja alá, hogy az állatjóléti előírásokat az európai sertések döntő többségére vonatkozóan megsértik. Az új jogszabályi előírásokkal ellentétesen még mindig sivárabb életkörülmények között kénytelenek élni, melyre jellemző a túlzsúfoltság, a szalma vagy más, környezetgazdagító anyag hiánya, valamint a döntő többségüket érintő farokkurtítás.

A Compassion és az ECFA saját vizsgálatára és az EFSA jelentésre támaszkodva hivatalos panasszal élt az Európai Bizottságnál az EU jogszabály betartatásának hiányosságai miatt Belgium, Írország, Spanyolország, Németország, Magyarország és Dánia ellenében.

Peter Stevenson, a Compassion in World Farming politikai tanácsadója elmondta: " Botrányosnak tartom, hogy az európai sertéstartók többsége a hatálybalépés után hét évvel még mindig figyelmen kívül hagyja az új jogszabályi előírásokat. A sertések kíváncsi természetű, intelligens és életrevaló állatok. Éppen ezért törvényellenes és nem humánus olyan sivár körülmények között tartani őket, ahol nem érik őket ingerek. Az EU tagállamokat arra szólítjuk fel, hogy szerezzenek érvényt a környezetgazdagítás előírásainak és a rutinszerű farokkurtítás tilalmának.”

Pencz Levente, a Fauna Egyesület igazgatója, és egyben a Compassion in World Farming hazai képviselője hozzátette: "Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy a vizsgálatba bevont magyar sertéstelepek 70%-án az állatok nagyobbik részén végeztek rutinszerű farokkurtítást, valamint hogy ugyanezen telepek 70%-a esetében egyáltalán nem vagy nem megfelelő módon végezték az állatok környezetének gazdagítását. Olyan mezőgazdasági állattartást szeretnénk látni Magyarországon, ahol hasonló,magas szintű figyelmet szentelünk az állatok jólétének, az emberi egészségnek és a környezet védelmének."

forrás: greenfo.hu

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2009

2009-ben közel 2,9 millió hektáron (az előző évinél 2%-kal kisebb területen) 13,5 millió tonna gabona termett. Búzából 22, kukoricából 15%-kal kevesebbet takarítottak be az egy évvel korábbihoz képest. 2008-hoz viszonyítva a burgonya termésmennyisége 21, a repcéé 11%-kal csökkent. A cukorrépa betakarított termésmennyisége 21%-kal haladta meg az előző évit.

Búzából 2009-ben az egy évvel korábbival csaknem azonos nagyságú területről (1 millió 142 ezer hektár) 22%-kal kevesebb (közel 4,4 millió tonna) termést takarítottak be; a termésátlag 3850 kg/ha volt.

Kukoricából a 2008. évivel lényegében azonos nagyságú betakarított területen (1 millió 179 ezer hektár) 7,5 millió tonna termett, ez 15%-kal maradt el az előző évitől; a termésátlag (6400 kg/ha) 14%-kal csökkent.

A cukorrépa 13 ezer hektárnyi betakarított területe 30%-kal nőtt a 2008. évihez képest, termésmennyisége (692 ezer tonna) 21%-kal emelkedett; a termésátlag 52 350 kg/ha volt.
Napraforgóból 2%-kal kisebb területről (536 ezer hektár) közel 1,3 millió tonna termést takarítottak be, 14%-kal kevesebbet, mint 2008-ban; a termésátlag (2350 kg/ha) 12%-kal csökkent.
Repcéből a 2008. évinél 6%-kal nagyobb területen (261 ezer ha) 581 ezer tonna termett, 11%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál; a termésátlag (2220 kg/ha) 2008-hoz képest 16%-kal esett vissza.
Burgonyából 22 ezer hektárról – az előző évinél 12%-kal kisebb szántóföldi területről – összesen 541 ezer tonnát, a 2008. évinél 21%-kal kevesebbet takarítottak be, miközben 10%-kal csökkent a termésátlag (24 330 kg/ha).
A lucernaszéna betakarított területe (126 ezer hektár) 12, termésmennyisége 21%-kal kevesebb volt a 2008. évinél; összesen 611 ezer tonnát termeltek belőle; a termésátlag (4870 kg/ha) 9%-kal maradt el az előző évitől.

forrás: ksh.hu

Jó évet zárt a pápai húsgyár

Pápa - A megbicsaklást kiheverte a százéves tradícióval rendelkező pápai húsgyár. Egy évvel a felszámolási eljárás befejezését követően a cég stabilan állja a húspiac viharait.

Egy évvel ezelőtt az új menedzsment nagy tervekkel, határozott elképzelésekkel, ugyanakkor nem kis aggodalommal látott munkához, ismerte el tegnapi sajtótájékoztatóján Politzer József, a Pápai Hús 1913. Kft. ügyvezető igazgatja.
Lapunkban már többször beszámoltunk róla, a Pápai Hús Zrt. 2006. decemberében került felszámolási eljárás alá. Sokan azt hitték, a cég sorsa megpecsételődött, de a felszámoló Vectigalis Zrt-nek, valamint az igen széles helyi összefogásnak köszönhetően a gyár megmenekült. Az értékesítést követően az újonnan alakult Pápai Hús 1913. Kft. 2009. január 1-én került birtokon belülre.

• A vétel hihetetlen kihívást jelentett számunkra, de a több mint ezer ember továbbfoglalkoztatásáért érzett felelősség felülírta félelmünket. Munkánkat nagyban nehezítette a magyar húsipar kedvezőtlen helyzete, az erős konkurencia, valamint a világgazdasági válság begyűrűzése - fejtette ki Politzer József.

Ennek ellenére sikeres évet zártak. A tavalyi évről szólva az ügyvezető igazgató elmondta, 2009-ben 270 ezer darab sertés vágtak. Előzetes számításaik szerint az árbevételük 17 milliárd forint körül alakul, amely 200-220 millió forint eredményt tartalmaz. A pápai húsok az Európai Unió országai mellett elérhetőek Japánban, Dél-Koreában, az Egyesült Államokban, Gibraltáron, Dubaiban, és Oroszországban.
Nem csak a gyár, a vevők is jó évet zártak. A cég tavaly meghirdetett nyereményjátékára több százan jelentkeztek. A 63 nyeremény sorsolását szintén tegnap tartották. A fődíj - egyhetes, kétszemélyes ausztriai kirándulás - Budapestre került.

forrás: naplo-online.hu

A Rattlerow Seghers kibővíti nukleusz programját Kínában

10 évvel ezelőtt a Rattlerow Seghers és a HEBEI Yufeng Jing An breeding Co. Ltd Pekingtől mintegy 250 kilométerre délre található HEBEI tartományban egy sertéstenyésztő vegyesvállalatot hozott létre.

A mai nappal a Rattlerow Seghers csoport kínai nukleusz telepének gyors fejlődését biztosító szerződések aláírásával egy új évtized kezdődött el. A vegyesvállalat kínai partnere a HEBEI Yufeng Jing An breeding Co. Ltd és a Rattlerow Seghers csoport megállapodott a nukleusz program bővítésében, mely körülbelül 400.000 árutermelő koca tenyésztésben tartását célozza meg a következő három évben. Ezekkel a megállapodásokkal mind a kínai, mind az európai partner kifejezte erős elkötelezettségét a termelés fokozására, mellyel támogatják az új kínai nagyüzemi termelőket és a minőségi sertés termékek iránt megnövekedett igény kielégítését.

A Rattlerow Seghers csoport nukleusz állományát idén nyáron történő tenyészállat importtal fogják megnövelni. A nukleusz telep 600 kocásra bővítéséhez szükséges építkezések már megkezdődtek.

“HEBEIseghers breeding Co. Ltd biztosítja a magas minőségű sertéstenyésztési technológiákat a termelési költségek csökkentése érdekében. Jelenleg 20.000 nagyszülővel állítanak elő szülőpár kocasüldőket Kína 28 tartományában.”

Stefan Derks, Társ-vezérigazgató, Rattlerow Seghers

Wei Zhimin és Stefan Derks urak aláírják a megállapodásokat

A HEBEI tartományban található nukleusz telepen folyó odaadó csapatmunka garantálja a Rattlerow Seghers tisztavérű vonalainak sikeres tenyésztését.

A nukleusz állomány termelési adatait minden hónapban megküldik a Rattlerow Seghers belgiumi központjába, ahol kiszámítják a beltenyésztési együtthatókat és BLUP indexeket, annak érdekében, hogy a tenyésztési programot a lehető legjobban tudják végrehajtani.

A legfejlettebb európai technológiák és a vezető helyi vállalatok szakembereinek tudásával, a Rattlerow Seghers tenyésztési programja tekintélyes elismerést vívott ki a piacon felelhető legjobb minőségű féltestek előállítása terén. A gyorsan növekvő kínai sertéságazat felismerte ezt a minőséget. 2009 során körülbelül 85.000 tenyészállatot állítottak elő és értékesítettek Kina szerte a Rattlerow Seghers tenyésztési programján belül.

Szuper-e a szuperszapora?

Avagy, van-e más megoldás a telepi éves hízókibocsátás növelésére, mint az almonként élveszületett malacszám drasztikus emelése?

Manapság sokan beszélnek a szuperszapora kocákról, mint a fejlődés egyedüli üdvözítő útjáról. Úgy gondolom, hogy mint megannyi másban, így itt is árnyalni kell a képet. Nézzük meg, hogy mit adhatnak, és mit vehetnek el tőlünk ezek a tenyészállatok, illetve, hogy van-e alternatívája a szaporaság ilyen módon történő növelésének.

A kocák egyik legfontosabb értékmérője az éves éló szaporulat

Ami vitathatatlan, hogy az egy fialásra jutó szaporaság mindenáron való növelése, amelyben a dán és francia sertéstenyésztők járnak az élen, igen nagy lökést adott a világ számos más tenyésztő vállalatának és felgyorsította az évenkénti előrehaladás ütemét. Azonban az is tagadhatatlan, hogy ez a hosszú évek óta tartó folyamat, amely csak és kizárólag egy tulajdonságra helyezi a hangsúlyt, bizony más tulajdonságok rovására ment. Mit veszítettek azok a tenyésztők, akik részesei ennek a rekordhajszolásnak?

• Szervezeti szilárdságot, amely egyrészt a lábszerkezeti problémákban, másrészt a nyári kánikulában a nehézvemhesek hirtelen, jelentősen megemelkedő elhullásában érezteti hatását. Egyes beszámolók szerint a megszokott 3-5%-os éves kocaelhullással szemben ezeken a telepeken nem ritka a 10%-os kocaelhullás sem.
• A megnövekedett kocaelhullás és különféle termelési zavarok miatt éves szinten 50%-ot meghaladó, esetenként a 60%-ot is elérő kocaselejtezés.
• Nagyon kicsiny testtartalék, emiatt nagy az esély a kocák szoptatás alatti lezsarolódására, amely kedvezőtlenül hat a következő ivarzásra és újravemhesülésre, ezáltal lecsökkentve a telepi kocaforgót.
• Szórt almok, a fialási súlyokban mutatkozó lényeges eltérés. Ez a kezdeti hátrány a kocák korlátozott tejtermelése miatt alacsonyabb választási súlyt és kiegyenlítetlen választott almokat eredményez.
• A kanoknál gyakrabban jelentkező libidóhiány és spermatermelési gondok szintén fellelhetőek egyes állományoknál.

Természetesen az előbb felsorolt kedvezőtlen tulajdonságok érvényre jutását több módon is lehet csökkenteni. Ilyen módszer az istállók szigetelése és klimatizálása, oly módon, hogy lehetővé váljék a nyári teremhőmérséklet 10 ^oC-os csökkentése. Ugyanilyen kisegítő lehetőség a szám feletti malacok mesterséges táplálása (műkoca) . Ezeken a telepeken általában megnő a dajkásítás szerepe és száma, mely a termek között már felveti bizonyos állategészségügyi kockázat kérdését is. A legjobb eredményeket elérő telepeken általában 3 vagy több hetes telepi rotációt alkalmaznak, melyben a kocák és süldők szinkronizálásának nagy szerep jut. Mint extremitást, hallottam már olyan termelőről is, aki a tenyésztési indexek alapján a lista aljáról válogat, mert tapasztalata szerint azok az állatok nem annyira kényesek.

A veszteség mellett azonban ne felejtsük el azt a nyereséget, hogy a szuperszapora kocák magukkal hozták az egy év alatt egy koca által megfialt 30 élő malacot is.

A sertéstenyésztés azonban egyre inkább a koncentrálódás irányába halad. Itthon is és a világ más jelentős sertéstenyésztő országában is egyre nagyobb, könnyen működtethető rendszerek alakulnak ki. Ezek a telepek ehhez a filozófiához megfelelő „rendszerkocákat” igényelnek, melyek jól bírják a nagyüzemi körülményeket, nem igényelnek egyedi bánásmódot, mindazonáltal közelítik a szuperszapora kocák termelési eredményeit.

A Rattlerow Seghers CORA programja pont erre az igényre kínál megoldást a maga „EASY2MANAGE” azaz, könnyen kezelhető koncepciójával.

Szemben a dán és francia tenyésztési szemlélettel, a CORA koncepciójában az almonkénti szaporaságot és a kocaforgót együtt tekintjük értéknek. Az alábbi grafikonból pontosan látható, hogy ugyanaz az éves szaporulat többféleképpen is elérhető.

CORA kocáink a maguk 2,45-2,50-es kocaforgójukkal és a 12,0-12,5 közötti élveszületett malacukkal maguk is teljesíteni tudják a bűvös 30-as évenkénti élő malacszaporulatot vagy a 28-as évenkénti választott malacszámot. Ami azonban ennek a tenyésztési koncepciónak a lényeges különbsége a „szuperszapora” kocákhoz képest, az az alábbiakban foglalható össze:

1. a kocák igen kiemelkedő szervezeti szilárdsággal rendelkeznek,
2. 25% duroc vérhányad található a szülőpár kocákban,
3. mindössze 3-4 %-os az éves kocaelhullás,
4. 35-40 %-os az éves kocaselejtezés,
5. kiegyenlített malacok, alacsonyabb malacelhullás,
6. 28 napra 8-8,5 kg-os a választási súly,
7. nagyobb választási súly, gyorsabb elkészülés, jobb takarmányfajlag,
8. a kocák nagy takarmányfelvétele miatt nincs vagy mérsékelt a szoptatás alatti lezsarolódás,
9. jó választási kondíció, gyors újraivarzás,
10. mérsékelt vagy egyáltalán nem jelentkező második ciklusú termelés visszaesés.

Úgy vélem, hogy a szuperszapora koncepció csak úgy lehet életképes, ha nem feledkeznek meg más, a koca termelését és a megszülető malacok felnevelését alapvetően befolyásoló tényezőkről és ezekre a későbbi szelekció során nagyobb hangsúlyt fektetnek. Azonban addig, amíg ez nem következik be, mindenkinek bátran merem ajánlani a Rattlerow Seghers CORA kocáit, amellyekkel az Ön telepére is igaz lehet, hogy EASY2MANAGE!

Az “A Sertés” 2009. 4. számában megjelent írás utánközlése.

Bioetanol-óriás jön Magyarországra

Bioetanol-gyártó üzemet készül építeni Magyarországon a Fagen amerikai óriásvállalat, az üzem várhatón Dunaföldváron lesz.

A bioetanol-üzem munkálatai áprilisban kezdődhetnek el. A Fagen a Cargill nevű mezőgazdasági társaságtól vásárol telket, s annak gabonatároló telepéhez közel építi fel a bioetanol-üzemet, amelyet a Cargill lát majd el gabonával - írja a Napi Gazdaság tengerentúli sajtóértesülések alapján.

A Fagen Inc. 2006 és 2008 között közel ötven bioetanol-projektbe fogott a tengerentúlon, ám mivel a jelek szerint az alternatív üzemanyagok boomja lecsengőben van az Egyesült Államokban, így ott a társaság a jövőben az újrahasznosítható energia más formái, a biomassza és a szélenergia felé fordul.

forrás: index.hu