Oldalak

szerda, április 30, 2008

Orosz tilalom az amerikai húsimportra

Az oroszok május 5-től több amerikai feldolgozóüzemből nem engedélyezik a sertéshús behozatalát az országba.

Oroszország - amerikai források szerint - május 5-től nem enged behozni amerikai sertéshúst, több feldolgozóüzemből. Az amerikai minisztériumi forrás szerint indokot nem adtak az oroszok a tervezett lépésre. Moszkva más országokból is korlátozza sertéshús behozatalát.
Az amerikaiakat különösen aggasztja a tervezett orosz intézkedés: Oroszország sertést legnagyobb mennyiségben az Egyesült Államokból importál, míg utóbbinak az orosz az ötös számú exportpiaca.
Az idén az év első hónapjaiban Oroszország amerikai sertéshús-behozatala az egy évvel korábbit több mint két és félszer múlta felül, amerikai adatok szerint, pedig az elmúlt években is rendre rekordokat döntött az amerikai export.

forrás: origo.hu

kedd, április 29, 2008

Hódmezővásárhely 2008

Eltelt. Ez is.

Az idei évben két kérdés és egy pletyka határozta meg a beszélgetéseket. Mikor lesz több, mikor lesz kevesebb, illetve... de én nem vagyok pletykás, így majd arról a "bizonyosról" a maga idején adok számot, ha bizonyosság lesz belőle. Természetesen a mikor lesz több a felvásárlási árakra vonatkozott, míg a mikor lesz kevesebb a gabona árakra, illetve az ebből levezethető takarmányárakra. Mindenki bizakodva tekint a nyárra és volt, aki 380-400 forintos hízóárat vár az augusztusi csúcsnál, de a szolidabb várakozások is 340-350 forintról szóltak. Az éves átlagárak tekintetében jócskán lejjebb adták a várakozásokat, az év elején még 340 forintról beszélő vágóhíd képviselője már csak 310 forintról beszélt, és valahol ez az árszint tűnik reálisnak a nagy többség számára is.

A beszélgetések során az emberek 60-70 százaléka hisz abban, hogy a kalászosok ára betakarításkor 3-sal fog kezdődni, a többiek 4-est várnak az árak elejére.

A bemutatót lassan már nem tudják sertéssel megtölteni, de a külföldi konstrukciók elől még mindig el van zárva az élőállat bemutatás lehetősége. Gondolom idén is ugyan azon okból kifolyólag, mint ahogy azt évekkel ezelőtt indokolták számomra mondván, hogy ha a külföldiek nem folytatnak a hazai elvárásoknak megfelelő ivadékvizsgálatot, és így nem rendelkeznek értékelhető indexel, félő hogy rontanák a kiállítás színvonalát. Jó, mi? Erre mondják, hogy kac-kac röhög a vakbelem…

Már évek óta felírom, hogy melyik nap kik látogatnak meg, és ebből a kocalétszámokat figyelembe véve igen érdekes megfigyeléseket lehet tenni.

Míg 2006-ban 967 koca jutott átlagosan egy látogatónkra, addig 2007-ben 974, és most tessék megkapaszkodni az idei évben 1.369. Ezen a koncentrálódáson magam is igen elcsodálkoztam, de visszagondolva valóban nem voltak jelen a 100 koca alatti gazdaságok tulajdonosai. Léteznek még ezek, vagy szépen csendben felszámolódtak?

A kiállítás három napja a látogatók szempontjából azonos megoszlást hoz immáron évek óta:

évpéntekszombatvasárnap
2006

50%

40%

9%

2007

53%

40%

7%

2008

55%

39%

6%

Sajnos a kiállítás szervezőihez nem ér fel a kiállítóktól érkező fohász, hogy csúsztassák egy nappal korábbra a 3 napos kiállítást, hogy tényleg szakmai kiállításnak megfelelően legalább 2 nap hétköznapra essen, és akkor még mindig ott lenne a szombat azoknak, akik nem munkaidőben, hanem a ledolgozott hét után szabadidejükben kívánnak eljönni. Persze látva a kiállítás fejlődését, és a látogatók megoszlását nagyon nehezen képzelhető el, hogy a szervezők lemondanak a 800 Ft-os belépőkről, és az 1.000 Ft-os szántóföldi parkolási díjról, melyek jó részét vasárnap fizetik be a jórészt csak a vásári hangulatra vágyó bámészkodók. Persze ez a szakmai kiállítóknak (itt nem a vattacukor árusokra gondolok) mindez nem vigasz, mert ettől az ő általuk fizetett díjak nem lesznek alacsonyabbak, és az így befolyó extra bevételből is vajmi keveset forgatnak vissza, mert a szolgáltatások színvonala sem emelkedik látványosan.

Mindezzel együtt megköszönöm azoknak a partnereinknek és leendő partnereinknek, akik meglátogattak bennünket a RATTLEROW SEGHERS standján, hogy mint mondani szokták jelenlétükkel emelték a kiállítás színvonalát, és alkalmat adtak egy kis beszélgetésre.

Mivel fejezhetném be mással, mint hogy jövőre veled ugyan itt! (?)

2008. 18. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,89


Az index értelmezése: itt

csütörtök, április 24, 2008

2008. 17. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,89




Az index értelmezése: itt

hétfő, április 21, 2008

Rövid helyzetjelentés a kanadai sertéságazatról

Washington, 2008. április 16.

A 2008. januári kanadai sertésállomány - elsősorban az USD-hez képest erős kanadai dollár, a gyenge kanadai sertésárak, valamint a magas takarmányozási költségek (Albertában például a termelési költség 65 %-a a takarmányozás) miatt jelentősen visszaesett a 2007. év hasonló időszakához képest. Idén januárban összesen 14 millió sertést számlálták az országban, míg ugyanez az adat 2007-ben 14,9 millió darabra rúgott. Mindez azt jelenti, hogy időszaki összehasonlításban a sertések száma 897 ezer darabbal - 6 %-kal - csappant meg. Ez a csökkenés a keleti és a nyugati provinciák között nagyjából egyenlően oszlott meg. Ontarióban az élősertés-kukorica árarány 2006-ban 22,4, míg 2007. novemberében 9,9 volt (a tízéves átlag 20,8), ami a sertéstartás takarmányárakhoz viszonyított jövedelmezőségének erőteljes csökkenését jelzi. Albertában és a nyugati provinciákban a fő takarmány az árpa, de a jövedelmezőségi arány hasonlóképpen alacsony.

A magas takarmányárakon és az erős CAN$-on túl a helyzetet fokozza, hogy a hasított félsertés ára a gyenge belpiaci kereslet miatt meglehetősen alacsony: a 2007-es átlagár 56,51 CAN$/cwt[1], ami 3 CAN$-ral alacsonyabb a 2006-os, 11 CAN$-ral pedig a 2005-ös szintnél. Mindez az élősertés árának a csökkenését is maga után vonta. Saskatchewanban az élősertés termelő ára 40 CAN$/cwt körül mozgott januárban, az előrejelzések szerint ez a második negyedévre 52-56 CAN$-ra nő, de az ágazat továbbra is veszteséget fog termelni. Az árcsökkenésre válaszul a kanadai vágások száma is csökkent 2,4 %-kal 2006-hoz képest. Mivel a termelői árak alacsonyak, a hízlalási költségek magasak, a választási malacok USA-ba történő exportja tűnik kifizetődőnek. Mindez a kanadai USA-ba irányuló élősertés-export - ami egyébként rekordnagyságot (9,9 millió darab) ért el tavaly - 2/3 részét tette ki 2007-ben.

Sertésár-problémák egyébként az USA-ban is vannak. Az American Farm Bureau Federation éppen április 10-én kérte az USDA-tól, hogy árnövekedés előidézése céljából a szövetségi élelmezési programokhoz vásároljon fel több sertéshúst. Az Egyesült Államokban egyébként a hasított félsertés 2008. év első két havi átlagára 54,87 $/cwt volt, ami 14 %-kal alacsonyabb a tavalyi év 63 $/cwt-jénél. Az USDA hosszú távú előrejelzése 44,46 $/cwt élősertés termelői átlagárral számol 2008-ra, ami egyedenként 5,6 $-os veszteséget jelentene. A jelentés 2010-ig - egyre csökkenő mértékben - veszteségesnek látja a sertéstartást.

Kanadában - és bizonyos mértékig az USA-ban is - megfigyelhető tendencia a tenyészállomány csökkenése, ugyanis a farmerek nagy része igyekszik redukálni az állományt, tekintve, hogy az USDA március 31-i vetési adataiból kiindulva a kukoricaárak 2008-ban is magasak lesznek. Ez a csökkenés azonban sokkal enyhébb (1,9 %-os), mint a húsállományé. Több amerikai elemző szerint túl lassú a selejtezés, és a kínálati oldal 2008-ban is változatlanul erős marad Kanadában. Ugyan a kukorica elsősorban Ontario provinciában okoz gondokat, a helyzet nyugaton sem jobb. Itt a búza és az árpa jelentős takarmányozási szempontból, azonban e termények ára is meglehetően magas. Sőt, a kocaállomány Albertában 5 %-kal, Saskatchewanban 3 %-kal csökkent, ami az átlag felett van, és borúlátást tükröz. Ontarióban a csökkenés szakértők szerint azért kisebb, mert ott a sertéstartók sokkal nagyobb hányada rendelkezik takarmánytermő területtel, mint nyugaton, ami veszteségcsökkentő tényező. A magas takarmányárak azért is érintik érzékeny a kanadai termelőket, mert az amerikai farmerekkel ellentétben nincs az etanolbizniszből származó takarmányozási alternatívájuk (pl. DDGS)[2]. Egyes források szerint 2007-ben az átlagos veszteség 20 CAN$-ra (mások - pl. Alberta Pork - 50 CAN$-t említenek) rúgott sertésenként. A Guelph-i Egyetem egyik tanulmánya szerint az Ontariói sertéstartók 30-40 %-a is kivonulhat az iparágból 2008. év végére vagy 2009. tavaszára.

A kanadai sertéstartók 2008. januárjában levélben fordultak a miniszterelnökhöz, melyben elsősorban egy rövidlejáratú hitelprogram beindítását várták. Februárban a kanadai parlament rendkívüli vitanapot tartott a sertéságazat helyzetéről, majd a hónap végén a kormány is bejelentette intézkedéscsomagját, melyet a termelők megkönnyebbüléssel fogadtak. A sertéstartók helyzetének csökkentésére a szövetségi kormányzat 50 millió CAN$-os tenyészállomány-selejtezési programot hirdetett meg 2008. április 14-től. A program alapján minden jogosult sertéstenyésztő megkapja 225 CAN$ és az értékesítési ár különbözetét vissza nem térítendő támogatásként minden levágott tenyészkoca vagy tenyészkan után. A tenyésztőnek vállalnia kell, hogy legalább egy istállót kiürít, és 3 évig nem állítja újra termelésbe. A program célja a tenyészállomány 10 %-kal (kb. 150 ezer állat) történő csökkentése. Az intézkedési csomag további részét képezi egy kedvezményes hitelprogram meghirdetése is.

A tenyészállomány csökkenésével leginkább érintett Alberta provinciában - amely 3,5 millió éves sertésszámmal a kanadai állomány 15 %-át adja - a sertéstartók szövetsége (Alberta Pork) helyreállítási tervet készített a sertéstartók gondjainak enyhítésére. A terv főbb megállapításai a következők: az albertai sertéstenyésztés egy átmeneti kihívással küzd, és nem egy hosszú távú versenyképességi problémával. Ennek oka egyrészt az ágazat strukturális gyengesége, másrészt az emelkedő takarmányárak, munka- és szabályozási költségek. Az albertai sertéságazat strukturális problémája abból fakad, hogy nagyon kevés hozzáadott értéket termel (az élősertés az amerikai sertéshizlaló telepekre és vágóhidakra megy, ahol a vertikális integráció jobban megvalósult, a kapacitáskihasználás jobb, és a vágóhidak is magasabb árat kínálnak az élősertésért, mint Kanadában), és alacsony a vertikális integrációja. A válság megoldására a terv javaslatai a következők:

  • Beruházási támogatás az Alberta Value Added Corporation (AVAC) bevonásával új, hozzáadott-értéket termelő projektek megvalósítására.
  • Ún. új generációs szövetkezetek létrehozása, amely a termelők és a feldolgozók közötti üzleti megállapodáson alapul, és célja egyfajta vertikális integráció létrehozása.
  • Támogatások az Alberta Livestock Industry Development Fund-ból kutatás-fejlesztésre, stratégiai analízisre és termékfejlesztéssel, új piaci lehetőségek felkutatásával foglalkozó tanulmányokra.
  • Közös átfogó tanulmány készítése az ipar és a kormányzat együttműködésével, amely felméri az ágazat helyzetét és további fejlődési lehetőségeket tár fel.
  • Egy bioüzemanyag-ellentételezési program bevezetése, amely átmeneti segítséget nyújt, míg a takarmányárak stabilizálódnak, valamint új, magas terméshozamú fajtákat vezetnek be, és az etanoltermelés melléktermékei is megfelelő mennyiségben elérhetővé válnak a sertéstenyésztők számára.
  • A magas terméshozamot produkáló takarmányárpa és -búza fajták termesztésének engedélyezése.
  • Az Alberta Agriculture and Food (AAF)[3] nyújtson segítséget külföldi munkavállalók szerződtetésében (az ágazat súlyos munkaerő-hiánnyal küzd).
  • Termelői összefogásban megvalósítandó, termelői tulajdonú biogáz-üzemek építése.
  • Egyes állategészségügyi ás állatgyógyászati termékek engedélyezésének meggyorsítása, és ezáltal az amerikai termelők költségelőnyének lefaragása.
  • A Canadian Food Inspection Agency-nek[4] fizetendő eljárási díjak - évente mintegy 20-25 millió CAN$) - eltörlése.
  • Az emelkedő biztosítási költségek miatt - évente 25-30 %-kal emelkednek a sertéstartók számára - önbiztosítási rendszer létrehozása.

A 2007. szeptemberében elfogadott tervre az AAF meglehetősen gyorsan reagált. 165 millió CAN$-os pénzügyi kerettel egy ún. Alberta Farm Recovery Plan-t[5] hirdetett meg, mely alapján 2008. éve elejétől átmeneti támogatást juttat a sertéstartók részére. Azonban az AAF folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a támogatás átmeneti jellegű, hosszabb távon az ágazatnak kell megoldania a problémáit és versenyképessé válnia.



[1] 1 cwt = 45,3 kg.

[2] A kanadai kukorica alapú etanolgyártás közel sem ért el olyan méreteket, mint az Egyesült Államokban.

[3] Albertai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium.

[4] Kanadai Élelmiszerellenőrzési Ügynökség.

[5] Alberta Farm Helyreállítási Terv.

Dr. Tóth Attila
2008.04.16. 07:18

forrás: fvm.hu

péntek, április 18, 2008

2008. 16. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,96




Az index értelmezése: itt

csütörtök, április 17, 2008

Újabb hírek a szlovákiai sertéspestisről

Már a második sertéspestises esetet fedezték fel Szlovákiában.
Nagyobb térképre váltás
Az újabb esetet a magyar határtól alig 10 km-re fekvő Jesenske (Feled) településen észlelték. A helyi hatóságok 12.000 sertés vágását rendelték el. Mint korábban már írtam a héten Dolne Semerovce (Alsószemeréd) településen található sertéstelepen azonosították a sertéspestis kórokozóját. Ezen a telepen 7.000 sertés kényszervágását rendelték el.
Mindkét sertéstelep a dán tulajdonban lévő Pigagro SRO vállalathoz tartozik.

forrás: taiwannews.com.tw

szerda, április 16, 2008

Sertéspestis miatt az EU lezárta Szlovákiát

A magyar határtól 35 km-re lévő szlovákiai Dolné Semerovce településen kitört sertéspestis járvány miatt az Európai Bizottság a 2008. április 15-ével betiltotta a Szlovákiából származó setéseknek az Európai Unió tagállamai, valamint harmadik országok felé történő exportját.

forrás: www.finance.cz

péntek, április 11, 2008

A rekordtermés ellenére brutálisan drágul a gabona

Idénre rekord gabonatermést prognosztizál a világon az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete(FAO), mégsem várható az élelmiszerellátással kapcsolatos társadalmi feszültségek enyhülése, mert a szegényebb országokban további több mint 50 százalékkal drágulhat az import gabona.

A FAO előrejelzése szerint idén 2,6 százalékkal rekord nagyságúra, 2,164 milliárd tonnára növekedhet a világ gabonatermelése. Ez enyhítheti az ellátással kapcsolatos bizonytalanságot, mindamellett számos kockázati tényező befolyásolhatja a végleges termést, így az időjárás és vagy az energiaárak alakulása.

A FAO elemzői emlékeztetnek rá, hogy tavaly ilyenkor a 2007. évi terméskilátásokat latolgatva sokkal nagyobb termésre számítottak, mint amekkora valójában lett - a főbb gabonatermelő országokban beállt szélsőséges időjárás miatt. Növeli a bizonytalanságot az is, hogy a készletek alacsonyak, s a 2007/2008-as idényben 25 éves mélypontra, 405 millió tonnára süllyedhetnek.
Ilyen körülmények közepette egy nem várt esemény miatt a jelenlegi szűkös ellátási helyzet hosszabb ideig fennmaradhat, tovább növelve az árakat, amelyek már eddig is rekord ütemben emelkedtek. A FAO szakértői szerint az elmúlt néhány hónapban a rizs drágult a legnagyobb mértékben a főbb exportőrök kivitelének korlátozása miatt. Március végén a búza és a rizs ára kétszer annyi volt, mint egy évvel korábban, de jelentősen, átlagosan 40 százalékkal drágult a többi alapvető élelmiszer is.

A drágulás a legszegényebbeket sújtja a legnagyobb mértékben, miután ezekben az országokban a lakossági kiadások 60-80 százalékát teszi ki az élelmiszer, míg a fejlett országokban csupán 10-20 százalékát. Az ellátási zavarok miatt már több helyen - egyebek mellett Egyiptomban, Kamerunban, Haitin, a Fülöp-szigeteken, a FAO szerint összesen 37 országban - törtek ki "éhséglázadások", vagy voltak kisebb-nagyobb zavargások, és félő, hogy a társadalmi elégedetlenség tovább terjed.

forrás: origo.hu

csütörtök, április 10, 2008

2008. 15. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,09




Az index értelmezése: itt

hétfő, április 07, 2008

A hús termékpálya külkereskedelmi áruforgalmi információi

Akit érdekel az import-export alakulása, és szeret bogarászni az adatok között, annak ajánlom figyelmébe a következő oldalakat:

Import adatok
2003 - 2006 (USD)
2003 - 2006 (Euro)
2003 - 2006 (Forint)
2003 - 2006 (tonna)
2007. január - december (USD)
2007. január - december (Euro)
2007. január - december (Ft)
2007. január - december (tonna)

Export adatok:
2003 - 2006 (USD)
2003 - 2006 (Euro)
2003 - 2006 (Forint)
2003 - 2006 (tonna)
2007. január - december (USD)
2007. január - december (Euro)
2007. január - december (Ft)
2007. január - december (tonna)

Készült: AKI, Statisztikai Osztály

forrás: fvm.hu

Élelmiszeripari exportjogosultság Oroszországba

Moszkva, 2008. március 31.
Az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat véglegesen lezárta a tavaly nyáron lefolytatott magyarországi ellenőrzéseit, és közölte a hivatalos vizsgálati eredményeket.

Ennek megfelelően, a korábban már jogot kapott cégekkel együtt, az oroszországi exportra ma összesen 100 magyar élelmiszeripari üzem jogosult, a következő csoportokban.

  • vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek (sertés, marha): 20 vállalat
  • vágóhidak és húsdaraboló üzemek (vadhús): 5 vállalat
  • húskonzerv-, kolbász- és egyéb húsipari késztermékek előállítása: 18 vállalat
  • baromfivágás és -feldolgozás: 23 vállalat
  • tejfeldolgozás, tejipari termékek előállítása: 19 vállalat
  • halfeldolgozás: 3 vállalat
  • takarmányok és takarmány-kiegészítők előállítása, állatok részére: 9 vállalat
  • állati eredetű termékek tárolása (hűtőházak): 3 vállalat

Azok a vállalatok, amelyek a legutóbbi vizsgálatok alkalmával nem feleltek meg az oroszországi előírásoknak (szám szerint 17), rövid időn belül információt kapnak a hiányosságok felsorolásáról, és azok kiküszöbölése esetén újból jelentkezhetnek a minősítés lefolytatására.

dr. Kemény Ádám

forrás: fvm.hu

Az orosz húspiac átrendeződése

Moszkva, 2008. április 4.

A legnagyobb gondot az oroszországi húspiacon belül változatlanul a marhahús, és kisebb mértékben a sertéshús termelése jelenti.

A hússzektorban mintegy két éve beindult beruházási hullám eddig elsősorban a baromfi-, és kisebb mértékben a sertéságazatot érintette. Ennek magyarázata főként az, hogy amíg például egy csirkegyárba, történt invesztíció megtérülési ideje 1-2 év is lehet, a sertésberuházásoknál ez legalább 4-5 év. A legutóbbi időszakban ennek megfelelően érzékelhető is egy újabb elmozdulás, elsősorban a baromfi irányába.

Egy sor nagy húsipari szereplő a közelmúltban arról tett bejelentést, hogy részlegesen kivonul a marha- és sertéshússzektorból, és újabb baromfiipari kapacitásokat vásárol, illetve épít ki. Nemrégiben a Roman Abramovics által fémjelzett "Prodo" holding marhahús-és tejkapacitásokat adott le, és ezzel egyidejűleg mintegy 30 millió USD értékben vásárolt baromfitelepeket.

Hasonló döntést hozott az ismert "Cserkizovo" csoport, és 140 millió USD értékben felvásárolta a "Kurinoje carsztvo" nevű baromfiipari egyesülést. Az "Agrika" holding ugyancsak a tavalyi év végén vett meg egy csuvas baromfitelepet, csaknem 14 millió USD értékben.

A fenti üzleti döntések egyértelműen jelzik, hogy komoly átrendeződés indult meg, aminek a legfontosabb oka az, hogy a baromfitenyésztés a leggyorsabban megtérülő beruházások közé tartozik. A piaci változásokhoz hozzájárul az is, hogy maga a tevékenység is különböző mértékben nyereséges az egyes alágazatokban. Amíg a baromfitenyésztés és -feldolgozás viszonylag magas profitot hoz, a sertéságazatban például nagy a veszteséges vállalatok száma, a legmagasabb profitráták maximum 5-10% között mozognak, az átlagos nyereségszint pedig 1% körül van. Tavaly nagymértékben emelkedtek a takarmányárak is, és sok cég nem tudta az áremelkedést érvényesíteni a fogyasztói árakban.

Mindezek alapján megfordulni látszik az a 2006. évben kibontakozott tendencia, amikor is sok vállalat átváltott a sertéságazatba, megindultak a beruházások. A ma már ellenkező irányúnak mutatkozó piaci mozgások ugyanakkor még nem teljesen egyértelműek, sok olyan vállalat is akad, amely sikeresen birkózik meg a kedvezőtlen feltételekkel. Ennek egyik legfőbb módja a vertikális integrációk kiépítése, olyan holdingok létrehozása, amelyek egy cégcsoporton belül meg tudják oldani a különböző profitszintek kiegyenlítését, illetve jóval olcsóbban, közvetítők nélkül jutnak alapanyaghoz, stb.

Ugyancsak a sertés- és marhahústermelés fejlesztését segíti elő, hogy a tavaly elfogadott, 5 évre érvényes állami agrárprogram alapján 2008-2012. között 21,7%-kal kell növekednie az agrárium kibocsátásának, s a tervekben prioritást élvez az állattenyésztés fejlesztése, illetve a húsellátás javítása. Ehhez összesen 551 milliárd Rbl összegű, a központi (szövetségi) költségvetés által biztosítandó forrásokból fedezett támogatással lehet számolni, de ezen túlmenően további hasonló nagyságrendű összeg elkülönítése valószínűsíthető az önkormányzati (köztársasági, megyei, stb.) költségvetésekből.

dr. Kemény Ádám

forrás: fvm.hu

Módosul az oroszországi húsimport rendszere

Moszkva, 2008. április 1.
Az orosz Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium (GKM) közlése szerint végéhez közelednek a tárcaközi egyeztetések a húspiac-védelemmel kapcsolatos előterjesztés tervezetével kapcsolatban, és a GKM a közeljövőben be is nyújtja azt a kormánynak. Az új szabályok várhatóan még áprilisban életbe lépnek, és jelentősen átalakíthatják az importált hús elosztásának rendszerét, s a piaci viszonyokat.

A ma érvényes szabályozás alkalmazza az ún. "történelmi elvet", vagyis a kvóták belföldi elosztásának a mértékét az adott vállalatok korábbi években megvalósított importjával arányosan szabják meg. Ennek eredményeként az importőrök között egyfajta verseny jött létre, amelynek alapja gyakran nem a valós piaci szükséglet, hanem az, hogy az adott vállalat a "történelmi elvnek" megfelelően a jövőben is a piacon maradhasson. Ez ugyanakkor esetenként ahhoz is vezet, hogy a piaci verseny eltorzul, az árak irreálisan mozognak, és a kínálat nem felel meg a reális szükségleteknek. A rendszer rendellenességeit mutatja, hogy például a tavalyi év első felében a marhahús importja kb. 50%-kal növekedett, pedig egyetlen piaci felmérés sem tudott ilyen mértékű, reális fogyasztói keresletbővülést kimutatni.

A mostani GKM-javaslat lényege az, hogy a kvótákon belül importált húsvolumenek importőrök részére történő elosztása során ne az előző év, hanem a vállalatok által 2005-2006-2007-ben realizált import legyen a bázisa a 2008-ban, illetve majd a 2009-ben elosztható mennyiségeknek, függetlenül attól, hogy 2007-ben ki mennyit importált. Ez konkrétan az ez évre szóló mennyiségek 75%-át jelenti, mivel a 25%-ot már tavaly év végén elosztották. A változtatástól azt remélik, hogy az importőrök a reális piaci szükségleteknek, illetve az import jövedelmezőségének az alapján döntenének a behozandó volumenekről. Természetesen a kvótákon felüli szállítások változatlanul lehetségesek lesznek, de továbbra is emelt vámtételekkel.

A tárcaközi vita során a Mezőgazdasági Minisztérium (MM) azt az álláspontot képviseli, hogy csak a 2005-2006. évek legyenek bevonva a bázisidőszakba, mivel 2007-ben a húsimport mértéke sok esetben irreálisan alakult, elsősorban a madárinfluenza miatt korlátozások következtében.

A javaslatok egyébként megfelelnek annak a követelménynek, amit Oroszország a WTO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon alkudott ki, nevezetesen a húsimport-kvóták rendszere automatikusan megmaradhat 2009-ben, sőt, ha szükséges, tovább is, de csak további egyeztetések alapján. A jelenleg érvényes, kvótán felüli import esetében kiszabott, emelt vámok mértékét ugyanakkor mindenképpen csökkenteni kell, mivel a jelenleg alkalmazott 60%-os szint nem felel meg a WTO-előírásoknak.

dr. Kemény Ádám

forrás: fvm.hu

szerda, április 02, 2008

Mi jöhet még?

Jöhet Európába a hormonkezelt marhahús

Közel húszéves vita végére tett pontot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tegnapi döntésével, amelyben kimondta: az Európai Unió megsértette a világkereskedelem szabályait azzal, hogy nem engedélyezte a növekedési hormonnal kezelt marhák húsának importját az Egyesült Államokból - olvasható a Napi Gazdaságban.

A tilalmat még 1989-ben vezette be az EU, amit először 1998-ban ítélt jogsértőnek a WTO azzal, hogy az unió nem tudta bizonyítani azt az állítást, amire hivatkozva megtiltotta az amerikai marhahús bevitelét, mondván: annak fogyasztása rákot okozhat. Újabb tudományos bizonyítékok összegyűjtésére 15 hónapot kapott az EU, s mikor ennek lejárta után sem volt hajlandó feloldani a moratóriumot, a WTO felhatalmazta az Egyesült Államokat és Kanadát évi 127 millió dollár értékű büntetővám kivetésére. Ezzel a százszázalékos vámnak megfelelő összeggel a rokfort sajtot, a dijoni mustárt, a szarvasgombát és még néhány luxusárut sújtottak 1999 óta.

A WTO tegnapi döntésével azt is kimondta, hogy az USA és Kanada is megsértette a szabályokat, amikor az indokoltnál tovább tartotta fenn a szankciókat. A döntés alapján, amit az Egyesült Államok fontos győzelmeként ünnepel, most mind a két fél a másikat sürgeti, hogy kereskedelempolitikájában azonnal hajtsa végre a szükséges változtatásokat.

Az európaiak azonban nemigen hajlanak a WTO határozatának elfogadására, mert továbbra is az egészségre ártalmasnak tartják bizonyos hormonfajtákkal kezelt állatok húsát, márpedig ez az amerikai farmereknek igen fontos volna, hiszen az általuk termelt marhahús 95 százalékát növekedési hormonok segítségével állítják elő - értesült a Napi Gazdaság.

forrás: origo.hu

2008. 14. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,10


Az index értelmezése: itt