Az RFID alapú, állatkövető rendszerek nagyon gyorsan a vezető napilapok címoldalára kerültek, ahogy a kormány komolyan kezdett foglalkozni olyan egészségügyi veszélyekkel, mint amilyen a kerge marha kór. De az élelmiszer-egészségügyi alkalmazások mellett, a magánszféra is mind sűrűbben nyúlt ehhez az eszközhöz, hogy ellátási láncait tökéletesítse.
„A fejlettebb gazdaságok mind elkezdték az RFID rendszerek és szoftverek használatát, hogy állatállományukat nyilvántartsák,” nyilatkozta Kevin McGrath, a Digital Angel nevű, RFID követőrendszereket gyártó cég elnök-ügyvezetője.
Az állatállományokat követő RFID tag-ek, alacsony frekvenciájú protokollok használatán alapulnak világszerte, melyeket a Nemzetközi Standardok Szervezete (ISO) hozott létre. Ezek a tag-ek, eltérnek azoktól a magas frekvenciát használó, EPC kompatibilis tag-ektől, melyeket a nagy, kereskedelmi láncok alkalmaznak.
Az RFID tag-ek használata nagyobb rálátást enged a gazdaságok, farmerek, kisgazdaságok, aukciós istállók, takarmánybeszállítók, vágóhidak számára, ellátási láncuk egészére.
„Láthatjuk, hogy a nagyobb szervezetek, bizonyos termékek utánpótlásának menedzselését, egészen a gyártási láncig kívánják követni”, mondta Glenn Fischer az Allflex USA alelnöke, akik az állatkövető RFID rendszerek fejlesztőjének, a Texas Instrumentsnek partnerei.
A fő húsfeldolgozó üzemek tudni kívánják, hogy egy bizonyos állatfajta egy adott környezetben generál-e fogyasztói igényt. „Ezeknek a rendszereknek a segítségével annyira átláthatóvá válik ellátási láncunk, hogy a húsfeldolgozó üzemek azonosíthatják fontos beszállítóikat, és ellenőrizhetik, milyen termék jön hozzájuk.”, mondta Fischer.
Az RFID követőrendszereknek köszönhetően, az ellátási lánc összes folyamata sokkal hatékonyabbá vált. „Egyszerűbb egy állatot követni, ha nem kell mást tennie, mint elsétálni egy leolvasó mellett,” mondta McGrath. „Akármikor behozhatunk egy állatot és frissíthetjük az üzem adatbázisát. Ez folyamatainkat lényegesen eredményesebbé teszi a régi, papír alapú munkánál, mely nélkülöz minden automatizmust és munkaigényes.”
Az RFID alapú követőrendszerek lehetővé teszik, hogy megosszuk az adatokat, a különböző piaci szegmensek között. „Így a tenyésztők és gazdaságok elsőrangú árat kapnak állataikért, míg a húsfeldolgozók megoszthatják az árura vonatkozó igényeiket,” nyilatkozta Fischer.
„Léteznie kell egy előre definiált eljárásnak, mely azonosítani tudja a magas minőségű húskészítményeket,” véli Fischer. „Ez az a pont, ahol a technológiának óriási előnye van azokkal a csoportokkal szemben melyek a kétirányú információs rendszerekre támaszkodtak.”
Ahogy a húst osztályozták és árazták a feldolgozó üzemben, az információ visszajuthat egészen a tenyésztőig, aki elképzelhető, hogy már szintet esett a húsüzem értéklistáján.
Forrás: http://autorfid.blogspot.com
„A fejlettebb gazdaságok mind elkezdték az RFID rendszerek és szoftverek használatát, hogy állatállományukat nyilvántartsák,” nyilatkozta Kevin McGrath, a Digital Angel nevű, RFID követőrendszereket gyártó cég elnök-ügyvezetője.
Az állatállományokat követő RFID tag-ek, alacsony frekvenciájú protokollok használatán alapulnak világszerte, melyeket a Nemzetközi Standardok Szervezete (ISO) hozott létre. Ezek a tag-ek, eltérnek azoktól a magas frekvenciát használó, EPC kompatibilis tag-ektől, melyeket a nagy, kereskedelmi láncok alkalmaznak.
Az RFID tag-ek használata nagyobb rálátást enged a gazdaságok, farmerek, kisgazdaságok, aukciós istállók, takarmánybeszállítók, vágóhidak számára, ellátási láncuk egészére.
„Láthatjuk, hogy a nagyobb szervezetek, bizonyos termékek utánpótlásának menedzselését, egészen a gyártási láncig kívánják követni”, mondta Glenn Fischer az Allflex USA alelnöke, akik az állatkövető RFID rendszerek fejlesztőjének, a Texas Instrumentsnek partnerei.
A fő húsfeldolgozó üzemek tudni kívánják, hogy egy bizonyos állatfajta egy adott környezetben generál-e fogyasztói igényt. „Ezeknek a rendszereknek a segítségével annyira átláthatóvá válik ellátási láncunk, hogy a húsfeldolgozó üzemek azonosíthatják fontos beszállítóikat, és ellenőrizhetik, milyen termék jön hozzájuk.”, mondta Fischer.
Az RFID követőrendszereknek köszönhetően, az ellátási lánc összes folyamata sokkal hatékonyabbá vált. „Egyszerűbb egy állatot követni, ha nem kell mást tennie, mint elsétálni egy leolvasó mellett,” mondta McGrath. „Akármikor behozhatunk egy állatot és frissíthetjük az üzem adatbázisát. Ez folyamatainkat lényegesen eredményesebbé teszi a régi, papír alapú munkánál, mely nélkülöz minden automatizmust és munkaigényes.”
Az RFID alapú követőrendszerek lehetővé teszik, hogy megosszuk az adatokat, a különböző piaci szegmensek között. „Így a tenyésztők és gazdaságok elsőrangú árat kapnak állataikért, míg a húsfeldolgozók megoszthatják az árura vonatkozó igényeiket,” nyilatkozta Fischer.
„Léteznie kell egy előre definiált eljárásnak, mely azonosítani tudja a magas minőségű húskészítményeket,” véli Fischer. „Ez az a pont, ahol a technológiának óriási előnye van azokkal a csoportokkal szemben melyek a kétirányú információs rendszerekre támaszkodtak.”
Ahogy a húst osztályozták és árazták a feldolgozó üzemben, az információ visszajuthat egészen a tenyésztőig, aki elképzelhető, hogy már szintet esett a húsüzem értéklistáján.
Forrás: http://autorfid.blogspot.com
Bejegyzések
