A World Pork Exporól jelentjük

Kiküldött tudósítónk jelenti

Június 8-án megnyitotta kapuit az USA Iowa államában, Des Moines-ben évente megrendezésre kerülő, a világ legnagyobb sertésre szakosodott mezőgazdasági szakkiállítása.

Geert Rombouts a Rattlerow Seghers közép-kelet-európai igazgatója és a magyar Kft ügyvezetője a helyszínről tudósít:

Az USA egyik legnagyobb
 húsfeldolgozó vállalatának a
Hormel Foods-nak a standja

Az elmúlt évek válságának köszönhetően új sertéstelepek alig épülnek az USA-ban. A tulajdonost cserét telepek túlnyomó többségét felújították, de kisebb részük még mindig üresen áll. Az általános világtendencia, hogy a nagyobb vállalatok egyre nagyobbak lesznek az USA sertéságazatában is megfigyelhető. A 10 legnagyobb termelő adja az USA sertéstenyésztésének közel 35%-át. Legtöbbjük teljes integrációt működtet a saját takarmánykeverőtől a saját vágóhídig bezárólag. Ami igaz a vállalatcsoportok méretének növekedésére, az messze nem igaz a telepek méretének változására. Ott pont az ellenkező irányú tendencia figyelhető meg. Míg korábban nem volt ritka a 3.600, 4.800 kocás telep sem, addig manapság a telepi irányíthatóság szempontjai miatt már egyre inkább az 1.200, 2.400 kocás telepek dominálnak. A termelési rendszerek tekintetében továbbra is a 3 fázisos termelés az uralkodó.
A telepeken jellemzően valamekkora (100%-25%) duroc vérhányaddal rendelkező terminál kant használnak, míg a kocaállomány meghatározóan a nagyfehér és lapály kombinációjára épülő F1-es kocákból áll.

A megnövekedett sertésállomány, az USA egyes területein, a megoldandó feladatok listáján az állategészségügyet és a telepek fertőzésektől való megóvását helyezte első helyre. Minden sertéstenyésztő vállalat a magas állategészségügyi státusszal rendelkező tenyészállatok előállítására törekszik, de a termelők jellemzően PRRS és Mycoplazma ellen vakcinázzák az állományaikat. Ha nem vakcináznak, akkor olyan levegő szűrőket helyeznek fel az istállókra, mely megakadályozza, hogy a PRRS vagy a Mycoplasma kórokozója a levegő útján megfertőzze állományukat. Természetesen a levegő útján való terjedés csak az egyik lehetséges fertőzési mód, de a nagy sertéssűrűséggel rendelkező területeken az egyik legveszélyesebb.

Frederic Grimaud úr a Choice Genetics tulajdonosa (mely az USA egyik meghatározó sertéstenyésztő vállalatának a Newsham-nek a tulajdonosa)  bejelentette, hogy megvásárolták a francia PenArLan sertéstenyésztő vállalatot. Érdekes transzatlanti kapcsolat jöhet így létre, ami megmozgathatja az európai sertéstenyésztést is.

Mivel a termelési eredmények az USA-ban is egyre javulnak, nekünk Európában szembe kell néznünk azzal, hogy a gyenge dollár miatt a dél-ázsiai térségben ők lesznek a legjelentősebb versenytársaink.

Nagyobb gabonatermés várható Oroszországban, nőhet az export

Oroszországban az idén 84 millió tonna gabona betakarítására lehet számítani a hozamok növekedésének köszönhetően az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) moszkvai attaséja szerint.

Oroszországban 2010-ben az előző évi több mint 90 millió tonna után csupán 60,9 millió tonna, vagyis 37,3 százalékkal kevesebb gabona termett a hosszú és nagyon forró aszály miatt. Ezért az ország, amely a megelőző években a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, augusztusban betiltotta a gabona exportját.

Az USDA oroszországi képviselője szerint az idén 5,5 millió tonna gabonaexporttal lehet számolni, ez egymillióval lenne több a tavalyinál.

Oroszország 2009-ben több mint 24 millió tonna gabonát szállított külföldre, ez a világ exportjának több mint 12 százalékát tette ki.

forrás: galamus.hu

Rázárták a raktárajtót a magyar búzára

Egyre drágul a magyar búza, ez részben a magas világpiaci árak következménye, de az árak emelkedését az is fűti, hogy a készletek jelentős hányada nem jut el a malmokhoz. A szakemberek szerint nem tudni, hogy a termelők vagy a kereskedők tartják vissza a termést, a drágulást mindenesetre előbb-utóbb a fogyasztók is megérzik majd a kenyérár alakulásában.

"Nagyjából két hónapra elegendő készlet, 250 ezer tonna búza van jelenleg a magyarországi malmok raktáraiban" - mondta az [origo]-nak a hazai gabonafeldolgozó és -kereskedő cégeket tömörítő Gabonaszövetség főtitkára, Pótsa Zsófia. Ez a mennyiség jóval kevesebb a megszokottnál, aminek az az egyik oka, hogy a mostanra kialakult magas árszint (tonnánként 70-80 ezer forint) miatt a malmok nem tudtak egyszerre nagyobb tételt bevásárolni.

"A globális búzapiaci folyamatok nyomán a malmi minőségű búza ára közel duplájára emelkedett tavalyhoz képest" - mondta érdeklődésünkre Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank agrárfinanszírozással foglalkozó vezetője. Hozzátette, a világpiaci trend mellett a hazai drágulásban az is szerepet játszik, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb búzát lehetett betakarítani, erre rátett egy lapáttal, hogy az össztermésen belül a malmi minőséget elérő búza aránya is csökkent. "Szerintem nincs fizikai hiány búzából, de azt tudni kell, hogy a piaci szereplők, ha akarnak, tudnak olyan helyzetet teremteni" - tette hozzá Takáts Zsolt.

Rájátszanak a hiányra?

Szerinte azonban egy további ok is áll a jelenlegi helyzet hátterében. "A búza jó eséllyel a megfelelő tőkeerővel rendelkező búzakereskedőknél van, akik főszerepet játszhatnak a mostani helyzet kialakulásában. Egyelőre nem hajlandóak kinyitni a raktáraikat, hanem hiányra hivatkozva arra késztetik a búzahiányban szenvedő malmokat, hogy külföldről szerezzék be a búzát. Ez az árat jelentősen megdobja, alaphelyzetben ugyanis a malmok a magyar búzát annyiért veszik meg, amennyibe külföldön kerül mínusz szállítási költség. A mostani helyzetben megfordult a folyamat, az árat az a várakozás hajtja fel, hogy a malmok esetleg importra szorulnak, tehát az itthoni búzaárra rárakódik a szállítási költség. Arról van tehát szó, hogy a lokális piacon rá lehet játszani a hiányra, ami növelheti az árakat" - magyarázta Takáts Zsolt.

A Raiffeisen szakembere szerint további árfelhajtó tényező a belvízhelyzet. Az őszi vetésű terményeket, így a búzát a belvíz jobban érinti, mint a tavaszi vetésűeket. A gazdák ugyan döntetnek úgy, hogy a belvíz visszavonulásával mondjuk kukoricát vetnek a területre, de az elveszett búzát már pótolni nem lehet. A gabonapiaci eseményeknek a fogyasztói árakba történő begyűrűzését firtató kérdésünkre Takáts Zsolt azt mondta: a különböző feldolgozók nem fognak tudni mit csinálni, ha emelkedik az alapanyagok ára, kénytelenek lesznek árat emelni, "lenyelni senki nem fogja a többletet".

Nem tudni, kik ülnek a búzán

Tény, hogy a tavaly learatott 3,7 millió tonna búza jelentős része még nincs a malmoknál. Pótsa Zsófia szerint azonban megbízható statisztika híján senki sem tudhatja Magyarországon, hogy hol van: a termelőknél, vagy a kereskedőknél. "Ilyen adatot, mivel ez üzleti titoknak minősül, a tagjaink közé tartozó kereskedőcégek sem osztanak meg a szövetséggel" - magyarázta a főtitkár.

"Nem tudható, kiknél áll a búza, hiszen hiteles mérleg még arról sincs, hogy mennyi maradt az előző szezonról, nemhogy az idei termés eddigi sorsáról" - erősítette meg érdeklődésünkre Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. üzletág-igazgatója. Azt mondta, a drágulás alapvetően a gyengének ígérkező ausztráliai és oroszországi termésről szóló hírek miatt kialakult világpiaci hangulat következménye, a magyarországi folyamatok nem lógnak ki a nemzetközi trendekből. "Tudomásul kell venni, hogy ez egy nemzetközi piac, a magyarországi árszint alkalmazkodik a globálishoz. Hiánytól nem kell tartani, de kétségtelen, hogy akinek most van itthon búzája, az a jelek szerint egyelőre ül rajta" - jegyezte meg Fórián Zoltán.

"Normális piaci jelenség, hogy a szereplők magasabb árakra várnak. A folyamatokat jól jelzi, hogy az árutőzsdén a márciusi és szeptemberi jegyzés között tonnánként több mint 40 euró a különbség a szeptemberi jegyzés javára. A helyzetet súlyosbítja, hogy a régióban nem sikerült jól az őszi búza vetése. Az a veszély fenyeget, hogy Magyarországon a betakarított terület nagysága az 1999-es szintre, 800 ezer hektárra esik vissza" - mondta kérdésünkre Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet osztályvezetője. Potori Norbert szerint viszont a stratégiai termékek előállítási költségeinek hirtelen növekedését az élelmiszer-áruházak ritkán hárítják át teljes egészében a vásárlókra, így a borítélkolható lisztáremelés nem feltétlenül dobja majd meg látványosan a kenyérárat. (A kenyér árának körülbelül a harmadát befolyásolja a liszté.)

A kenyérár alakulása A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a legutóbbi igazán jelentős kenyérdrágulás 2007-ben volt, akkor az év során több mint 20 százalékkal (197-ről 238 forintra) ment föl egy kiló fehér kenyér ára. Egy évre rá csak minimálisan emelkedett, 2009-ben pedig - nyilván a gazdasági válság keresletcsökkentő hatása miatt - még csökkent is az átlagár, 233 forintra. Tavaly januárban 242-ről indított az árszint, és noha az év első felében valamelyest süllyedt, decemberre már 260 forintra ugrott föl. Idén még csak a januári KSH-adat áll rendelkezésre, eszerint változatlanul átlagosan 260 forintot kell fizetni egy kiló fehér kenyérért.

A mennyiséggel elvileg nem lehet baj

Elvileg az sem elképzelhetetlen, hogy pár hónap múlva az ország búzaimportra szorul, de Pótsa Zsófia szerint ettől nem kell tartani, mert a gond nem a mennyiséggel van, és ilyen magas árak mellett az sem valószínű, hogy a kereskedők külföldön adnák el a magyar gabonát. "Később árcsökkenés is jöhet, mert a vámszabályok lazulásával hamarosan jó eséllyel több búzát fognak importálni az EU-ba" - vélte a főtitkár.

Fazekas Sándor agrárminiszter az MTV Híradójában a múlt hét végén azt mondta, hogy egymillió tonnával több búza termett, mint amennyi az ország ellátásához szükséges, ezért az esetleges hiány emlegetése mögött spekulációs jellegű, árfelhajtó szándék áll.

Az ügyben megkérdeztük az egyik legnagyobb magyarországi gabona-nagykereskedőt, az amerikai tulajdonban lévő Cargill Magyarország Zrt.-t, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. A svájci tulajdonú Glencore Grain Hungary Kft.-nél ugyanakkor azzal reagáltak a megkeresésünkre, hogy a vállalat belső szabályzatának megfelelően nem áll módjukban a kérdésekre válaszolni.

szerzők: Csernátony Csaba és Galambos Péter

forrás: origo.hu

A globális gabonakereslet 20 százalékkal ugrik meg

A világ gabonakereslete 2020-ra 20 százalékkal haladja meg a 2009. évi szintet, és eléri a 2,65 milliárd tonnát - közölte előrejelzését pénteken a japán mezőgazdasági minisztérium.

A várt bővülés elsősorban a lakosság növekedésével függ össze a feltörekvő országokban, ahol a gabonát egyre nagyobb mennyiségben használják élelmiszerként, és állati takarmányozásra. A japán minisztérium tanulmánya szerint a kereslet növekedéséhez a bioüzemanyag növekvő amerikai és brazil előállítása is hozzájárul. A tanulmány szerint 2020-ig a kereslet meghaladja majd a kínálatot, emiatt "meglehetősen gyors ütemben emelkedik majd a gabona ára".

forrás: gazdasagiradio.hu

Amikor a hazai terméket az importtal szemben egy importfilmmel próbáljuk megvédeni, avagy kinek a paradicsoma utazik többet?

Nagyon megörültem, amikor ma megláttam az Origón a Videa kínálatában egy magyar kisfilmet, ami ráirányítja a figyelmet a hazai termékek fogyasztására (a jobb beilleszthetőség kedvéért megkerestem a youtube-on is):

Nagyon tetszett a frissessége, az ötletei, a megjelenítésmódja, de ahogy egyre többet láttam belőle, úgy kezdett elhatalmasodni rajtam az érzés, hogy én ezt már láttam jóval régebben, igaz nem hazai termékekkel, hanem kanadaival, de a lényege, az ötlet, a képi megoldások, a példák ugyan azok.

A magyar kisfilmet 2011. január 28-án töltötték fel, míg a kanadait 2009. június 3-án.

A kanadait a Hellmann's.ca szponzorálta/fizette/készíttette (?).

Remélem a kisfilm hazai "ötletemberei" nem kaptak túl sok pénzt ezért az "eredeti" ötletért, és hogy kifizették a kanadaiaknak a jogdíjat, mert máskülönben könnyen a plágium vádja érheti őket. Persze lehet, hogy ezt is a Hellmann's vagy az Unilever (a márkabirtokos) fizette?

Annyira kár, hogy még a hazai piacvédelmünket is import reklámfilmmel próbáljuk megtámogatni. Már ennyire rossz a helyzet?

Itthon is dagad a német dioxinbotrány

Múlt év végén talán kevesen gondolták azt, hogy egy-két német tartományt érintő sertésügy szűk egy hónap alatt akkorára duzzad, hogy EU-szintű egyeztetésekre van szükség a helyzet kezelése érdekében, több állam is korlátozásokat vezet be a Németországból érkező hús- és tojásszállítmányokra, sőt, szakértők az egész sertéságazat helyzetének megrendülése miatt kongatják a vészharangot. Az élelmiszerbiztonsági rendszer gyenge pontjai miatt kipattant felfordulás pedig megkavarhatja a magyar élelmiszeripari cégek piaci pozícióit is.

Nem látszik csitulni a németországi dioxinbotrány. Tavaly év végén vált világossá a német hatóságok számára, hogy egy Schleswig-Holstein tartományban működő takarmányelőállító cég dioxinnal szennyezett sertés- és baromfitakarmányt szállított több ezer állattenyésztőnek. Az élelmiszerbiztonsági jelzőrendszer lassúságát mutatja, hogy – mint az a napokban kiderült – a gyártó már tavaly tavasszal tudott a dioxinos tápról. Január első napjaiban több mint négyezer sertés- és baromfitelepet zárattak be ideiglenesen a németek, de a napokban további 934 gazdaságnál rendeltek el értékesítési tilalmat, mert nemrég fedeztek fel egy másik takarmánygyártó céget is, amelyik szintén szennyezett árut szálított partnereinek.

A szennyezés oka állítólag az volt, hogy az állati takarmányban is felhasznált használt sütőolajat nem megfelelően tárolták, nem különítették el a biodízel gyártására használt sütőolajtól. Ezt Johannes Remmel, észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági miniszter jelentette pénteken, az MTI tudósítása szerint.

Brutális hatások a német piacon

Az alig pár hetes dioxinügy hatásai már most brutálisak. A német fogyasztók elfordulnak a nagyüzemi állattenyésztésből származó sertés- és baromfihúsoktól és tojásoktól, helyettük a biotermékeket keresik: a biobaromfihús forgalma 30, a biotojásé csaknem 50 százalékkal nőtt. A sertéshúsárak viszont zuhanórepülésbe kezdtek: a német gazdaszövetség közlése szerint a botrány kipattanása óta 40 százalékkal estek a sertésárak, legalább százmillió eurós (27-28 milliárd forintos) kárt okozva a gazdáknak, ami több ezer sertéstelep létét veszélyezteti, és az ágazat összeomlásával fenyeget.

A németek a dioxinügy miatt súlyos veszteséget szenvednek el exportpiacaikon is. Egyes országok vélhetően a kereskedelmi háborús logikát követve teljes importtilalmat rendeltek el a német sertés- és baromfitermékekre. Mint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elemzése írja, így döntöttek a távol-keleti államok: Japán, Kína, Dél-Korea. A volt szovjet térség inkább csak az ellenőrzéseket erősíti, Oroszország és Ukrajna így járt el, de Fehéroroszország például az ügyben leginkább érintett német tartományból, Alsó-Szászországból származó termékek behozatalát tiltja.

Mi szigorított ellenőrzést alkalmazunk, a terméktanács helyesli

Magyarország csütörtökön lépett: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter teljes körű, országos, szigorított ellenőrzést, dioxinvizsgálatot  vezetett be február végéig a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó friss és fagyasztott sertéshúsra, -készítményekre és élősertésre. Ez ugyanolyan ellenőrzés, mint amilyet most Németországban alkalmaznak. A miniszter lapunknak azt nyilatkozta, hogy bár az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján nem került Magyarországra dioxinnal szennyezett tojás, hús vagy húskészítmény, de a fogyasztók egészségbiztonságának érdekében szükség volt az intézkedésre.

A szigorított ellenőrzés elrendelésével egyetért a terméktanács is. Merczel Lászlóné, a terméktanács titkára szerint ez az intézkedés megfelelő és elegendő ahhoz, hogy garantálják az itthon forgalomba kerülő húskészítmények biztonságát. A lépést a VHT is szorgalmazta, és az egész szakma számára megnyugtató. A legális forrásból fogyasztók elé kerülő hazai termékek, amelyeket a feldolgozás során nyomon követnek, biztonságosak.

Szlovákia viszont a magyar intézkedéseknél keményebb lépésre szánta el magát: szerdán – ideiglenes jelleggel –  leállította a teljes német sertésimportot. Fazekas Sándor mezőgazdasági minisztertől megkérdeztük, hogy mi nem merészkedhettünk-e volna idáig? A miniszter szerint az EU-ban közös piac van, és minden ehhez hasonló lépés előtt egyeztetésre van szükség. Fazekas Sándor pénteken német kollégájával konzultált, de szombaton és hétfőn is nyílik mód megbeszélésekre a dioxinügy kezeléséről.

A piacot jól megbolygatja

A szigorított ellenőrzés egyébként önmagában is érdemben befolyásolhatja a sertéshús piacát. Szakértői becslések szerint ugyanis egy kamionnyi sertéshúst ilyen szigorú ellenőrzés alá vetni egymillió forintba kerül és a vizsgálat egy hónapig is eltarthat, addig tehát a feldolgozást megakasztja, habár ideiglenes és biztonsági okból elrendelt intézkedésről van szó. Az azonban nem ismert, hogy hány magyarországi feldolgozó cég szerzi be az alapanyagot Németországból, a terméktanács sem tudott erről adatokkal szolgálni. Ennek az információhiánynak az oldását szolgálhatja az a miniszteri utasítás, hogy minden élelmiszer-vállalkozó, aki Németországból származó sertéshúst és –készítményt hoz be, köteles a beérkezés előtt két nappal ezt bejelenteni a hatóságnál.

A sertéstenyésztők helyzetét is befolyásolja a német hús nehézkesebb behozatala. Hírek szerint Németországból 200 forint körüli, de inkább az alatti kilónkénti áron lehet importálni sertéshúst, miközben a magyar sertéstenyésztőktől 270-280 forint körüli áron veszik át a feldolgozó üzemek a sertéseket, holott 300-310 forint az önköltségi ár.Tehát a komoly nehézségekkel küzdő hazai tenyésztőknek jól jön a német import megnehezítése.

Az intézkedésnek természetesen akadnak ellenzői is a hazai piacon. A német sertéshúst importáló feldolgozócégek számára komoly veszteséget jelent a tárca intézkedése.

A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) péntek délután közleményt adott ki, amelyben sérelmezi, hogy az országos főállatorvos a húsipar meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül adta ki az import hús dioxintartalmának vizsgálatával kapcsolatos rendelkezését.

A Hússzövetség azt állítja: "a határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit, és egy látszólag élelmiszerbiztonsági indok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés." A szakmai szervezet szerint erre utal az is, hogy csak a sertéshús került a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem.

forrás: index.hu

VHT: szigorúbb intézkedéseket sürget a szaktárcától

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a nemrégiben kirobbant németországi dioxinbotrány miatt az események által érintett német tartományokból származó sertéshús-behozatal átmeneti leállítását kezdeményezte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternél - mondta az MTI-nek Menczel Lászlóné, a VHT titkára kedden Budapesten.

    A VHT azért sürget az eddiginél szigorúbb intézkedéseket, mert a dioxinszennyezés miatt a hazai termelők jelentős árveszteséget szenvedtek el az elmúlt napokban. Mindez annál is inkább fontos, mivel maga a botrány nem érintette Magyarországot közvetlenül.

    A szakember közölte: az ügyben érintett német tartományokban a helyzet áttekinthetetlen, a fogyasztók bizalma megingott és emiatt mind a termelői, mind a fogyasztói árak jelentős mértékben csökkentek az Európai Unióban.

    Így a magyar termelőktől is lényegesen alacsonyabb áron vásárolják meg az alapanyagot a feldolgozók mint korábban. Az áresés mértéke kilogrammonként elérte a 10 százalékot, 25-30 forintot. Így az élősertés átvételi ára már nem haladja meg a kilogrammonkénti 300 forintot, ami a 2007-es árszintnek felel meg.

    A VHT-nál úgy vélik: a helyzet javítása érdekében a magyar előállítású húsok fogyasztásának ösztönzésére van szükség. Fel kell hívni a magyar vásárlók figyelmét, hogy elsősorban a biztonságot garantáló hazai előállítású termékeket vásároljanak.

    Menczel Lászlóné mindehhez hozzátette: a KSH adatai szerint évente mintegy 100 ezer tonna sertéshús érkezik az országba, amelynek egyharmada félsertés, kétharmada darabolt hús.

    Annak érdekében, hogy a helyzet érdemben változzék a VHT levelet írt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek és Kardeván Endrének, az élelmiszerbiztonságért felelős államtitkárnak, hogy a tárca rendeljen el szigorúbb nyomon követést a húsbehozatal ügyében, valamint promóciós akcióval segítse a magyar előállítású húsok és hústermékek eladását.

    A szakmaközi szervezet levelében többek között külön marketingkeret - ez legalább 50-70 millió forintot jelentene - meghatározását kéri Fazekas Sándortól a magyar eredetű sertéshús termékek népszerűsítésére és keresletösztönzésére. Emellett javasolja a VHT, hogy minden kereskedelmi egységben a hazai és az import eredetű termékeket jól láthatóan különítsék el egymástól. Továbbá szorgalmazzák azt is, hogy a hatóságok fogyasztóvédő szervezetek ellenőrzéseik során a nyomon-követhetőségi kritériumokat kiemelten kezeljék és amennyiben hiányosságokat tapasztalnak, úgy valóban visszatartó szankciókat alkalmazzanak.

Levél Dr. Fazekas Sándor miniszter úrhoz

Levél Dr. Kardeván Endre államtitkár úrhoz

forrás: elemzeskozpont.hu és vht.hu

Németországi fejlemények

• Már korábban is jelentek meg hírek arról, hogy Dél.Korea és Oroszország leállította a német sertéshús importját, de a legújabb információk szerint Kína is felfüggesztette a Németországból történő sertéshús importját. 2010-ben Németország sertéshús exportjának 1%-a irányult Kína felé.
• A dioxin botrány okozója a német Harles & Jentzsch nevű vállalat, mely dioxint tartalmazó zsírt értékesített takarmányozásra alkalmas zsírként csődöt jelentett.
• A Vion és a Tönnies - Németország két meghatározó vágóhídi lánca, mindketten heti 200.000 sertést vágnak le - bejelentette, hogy a dioxin botrány miatt drasztikusan megcsappant sertéshús kereslet következtében egy-egy napra bizonyos üzemeikben leállítják a vágást. Ez a döntés a Vion üzemeiben több mint 17.000-es vágáskimaradást jelent. A német piac harmadik legnagyobb szereplője a Tönnies nem csökkentette a vágások számát.

Az EU szerint a következő 10 évben is növekszik a sertéshús iránti igény

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága legfrissebb 2020-ra vonatkozó előrejelzésében a sertéshústermelés 7%-os növekedését prognosztizálja.

Az EU bizottság várakozásai szerint a jelenlegi gazdasági válság hatására bekövetkezett csökkenést követően a hústermelés, ha még szerény 0,3%-os mértékben is, de bővülni fog az előttünk álló időszakban.
Az összesített hústermelés elérné a 44,4 millió tonnát 2020-ba, ami 4%-kal haladja meg a 2009-es szintet. Míg az elemzés szerint a kérődzők hústermelése 7-11 %-kal csökken az abrakfogyasztó állatfajok (sertés és baromfi) hústermelése 7-7 százalékkal növekedni fog az előttünk álló évtizedben, bár azt is hozzáteszi, hogy a növekedést a várhatóan növekvő termelési költségek korlátozzák majd.

Az elemzés megállapítása szerint a növekedés legfőbb hajtóereje a húsfogyasztás növekedése lesz. Várakozásaik szerint az EU egy főre vetített teljes húsfogyasztása eléri a 85,4 kg-ot 2020-ban, ami 2%-kal magasabb, mint 2009-ben volt. A 2009 és 2020 közötti időszakban a baromfihús fogyasztása növekszik a legjobban, 6 %-ot is meghaladó mértékben, míg a sertéshúsfogyasztás növekedése 5 % alatt marad majd.

A tanulmány szerint 2020-ban is a sertéshús marad a leginkább kedvelt húst az EU-ban melyből 43,3 kg-ot fogyasztanak majd az emberek fejenként évente, míg baromfihúsból ez az érték 24,7 kg, marha- és borjúhúsból 15,4 kg, birka és kecskehúsból pedig mindösszesen 2 kg fogyasztás várható.

A kereskedelem nettó egyenlege várhatóan romlani fog köszönhetően a növekvő marha- és baromfihús importnak és a csökkenő marha- sertés- és baromfihús exportnak. A húsimport 2020-ig történő növekedését 14%-ra, míg az export csökkenést mintegy 23%-ra teszik az elemzés készítői. Az EU még így is nettó exportőr marad évi mintegy 200.000 tonnával. Megjegyzik, hogy a sertéshús az egyetlen, melynek pozitív lesz a nettó kereskedelmi mérlege.

A teljes tanulmány itt megtekinthető.

Egekbe drágulhat a rántott hús

Az év eddigi részében megfigyelt 14%-os emelkedés után is folytatódhat a rali a tőzsdei húspiacon, miután a kínálat évtizedek óta nem látott mélységben van, a takarmánytermékek ára pedig látványosan emelkedik.

Folytatódhat a marha és sertéshús árfolyamának emelkedése, mely az év eddigi részében már rekordmagasságba emelte a háztartások e téren jelentkező kiadásait. Az amerikai szarvasmarha állomány júliusban 1973 óta nem látott szintre csökkent, míg a sertésállomány múlt hónapban már csaknem soha nem látott alacsony szinten tartózkodott - írja a Bloomberg. 

Mindeközben viszont a kukorica tőzsdei jegyzésára 2 éves csúcsra ugrott, a takarmányokban lévő adalék termékek árfolyama pedig több mint 70%-kal van a 10 éves átlag felett. Egy ágazati kutató cég, a CattleFax elemzése szerint az egy főre jutó marhahús ellátmány 60 éve nem látott szintre csökkenhet, így nem meglepő, hogy a szakértők az árfolyamok további emelkedését várják. 

A marha és sertéshús árfolyama nem tudott lépést tartani az agrártermékek harmadik negyedévben látott szárnyalásával, a kukorica és a búza tőzsdei jegyzésára nem kevesebb, mint 40%-kal emelkedett, miután az esőzések hatására jelentősen csökkentek az amerikai terméshozamok, Oroszországban pedig szárazság tört ki. A marhahús árfolyama ezidő alatt mindössze 11%-ot emelkedett, míg a sertéshús piacán 8%-os árcsökkenés volt megfigyelhető. 

A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint a sertéshús tőzsdei árfolyama júliusig 84 centre emelkedhet (1 font), a legoptimistább becslés 90 cent volt, ez egyébként 1996 óta nem látott magasságot jelentene. A szakértők szerint a marhahús árfolyama jövő áprilisra elérheti a fontonkénti 1.024 dollárt (idén október elején a jegyzések 98.875 centnél jártak). A Goldman még ennél is optimistább, múlt hónapban az elemzők 1.05 dolláros árat prognosztizáltak 2010 decemberre.

A sertéshús árfolyama idén 13%-ot emelkedett, míg a marhahús esetében 15%-os áremelkedés volt megfigyelhető. Eközben a Standard & Poor’s GSCI indexe 7.5%-kal került feljebb, az MSCI World Index 3.7%-ot drágult. 

forrás: portfolio.hu

Magyar húsexport Vietnámba?

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Laoszban és Vietnámban tárgyalt.

Reális lehetőség a magyar-laoszi és a magyar-vietnami  mezőgazdasági kapcsolatok bővítése Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárügyekért felelős államtitkára szerint, aki a két távol-keleti országban a helyi illetékes vezetőkkel az együttműködés lehetőségeiről tárgyalt.

 

Magyarország lesz várhatóan a harmadik ország az unió tagállami közül, amely Vietnamba húst exportálhat a mostani tárgyalások nyomán - mondta az államtitkár kedden, miután hazaérkezett Laoszban és Vietnamban tett látogatásáról.

 

Vietnam csak kétoldalú szerződések alapján hajlandó engedélyezni, hogy országa területére húst és húskészítményeket vigyenek be. A múlt heti megbeszélések kapcsán várhatóan néhány héten belül megkezdődhet a távol-keleti országba a magyar hús kivitele - fogalmazott.

 

Czerván György szerint ez jelentős agrárdiplomáciai siker, azt jelenti, hogy Magyarország gyakorlatilag korlátlan mennyiségben exportálhat a húsimportra szoruló távol-keleti országba, amelynek GDP-je dinamikusan növekszik, és ez az emberek fogyasztásában is jelentkezik. Kiemelte azt is, hogy mindkét - általa, a közelmúltban - meglátogatott távol-keleti ország fizetőképes.

 

Czerván György jelenlétében avatták fel Laoszban azt a magyar kivitelezésben készült, évi 4.000 tonna takarmány előállítására alkalmas üzemet, amely első a maga nemében ebben az államban.

 

A takarmányfeldolgozót annak a segély-hitelkeretnek a felhasználásával készítették el, amelyet - uniós kötelezettségként - Magyarország nyújt Laosznak. A 8,6 millió dollár segélyhitelkeretből a takarmányelőállító üzem építésére 2,2 millió dollárt fordítottak.

 

Laoszban a GDP több mint 50 százalékát a mezőgazdaság adja, és eddig ilyen üzem nem működött az indokínai országban, Laosz ugyanis eddig csak alapanyag-termeléssel foglalkozott - mondta Czerván György a beruházás jelentőségét érzékeltetve.

 

A kapcsolatépítést segíti, hogy Laoszban és Vietnamban is sok vezető tisztségviselő van a mezőgazdaság területén, aki még a múlt században Magyarországon tanult, ők érzelmileg kötődnek Magyarországhoz, s ezt a gazdasági kapcsolatok területén is kamatoztatni lehet  - mondta az államtitkár.     

forrás: fvm.hu

"Spekulációs hiszti" és orosz aszály drágíthatja a kenyeret

Évtizedek óta nem látott mértékben drágult júliusban a búza, az áremelkedést csak részben okozza a visszaeső oroszországi búzatermés, az árfelhajtás mögött ott van a spekulánsok tevékenysége is. Magyarországon sem lett jó a termés, a liszt drágulása szinte elkerülhetetlen, amit vagy lenyelnek a pékek, vagy pedig viszontlátunk a kenyér árában.

Csaknem négy évtizede - 1973 óta - nem látott mértékben emelkedtek az árak júliusban a búza világpiacán: pénteken a búza határidős jegyzése a chicagói árutőzsdén 8,41 dollár volt, míg július legelején még csak 4,75 dollárt kértek a kereskedők vékánként.

A drágulásnak több, egymást erősítő oka is van az [origo]-nak nyilatkozó árupiaci szakértők szerint: egyrészről a globális búzatermés a vártnál alacsonyabb lett, ami automatikusan emeli az árat, másrészről pedig ezt az árupiacra menekülő pénzügyi befektetők is kihasználták, akik az oroszországi időjárási problémákat meglovagolva igyekeznek felhajtani a búza árát.

A termés Magyarországon sem volt túl jó, a liszt így szinte biztos drágulni fog, az pedig a pékek áremelési képességén múlik majd, hogy ez mennyire látszik meg a kenyér árában: ha teljesen áthárítják a költségeket, akkor akár felével is drágulhat a fehérkenyér.

Orosz exportstop

A hirtelen búzaáremelkedés legegyértelműbb és leginkább látható oka egyértelműen az, hogy Oroszországban már öt hete aszály pusztít, múlt hét óta pedig egyre nagyobb erdő-és haszonterületek égnek, aminek következtében az ország búzatermésének már több mint ötöde elpusztult. Szárazság sújtja a búzaexport gócpontjának számító fekete-tengeri térség másik két nagy búzatermelőjét, Ukrajnát és Kazahsztánt is, ami szintén az árak emelkedéséhez járul hozzá.

A helyi gondok azért emelik meg a búza árát, mert Moszkva a folyamatosan lefelé módosított terméselőrejelzések miatt exportstopot hirdetett csütörtökön. A Kommerszant című lap szerint az orosz vezetés csütörtökön felszólította vámuniós partnereit, Fehéroroszországot és Kazahsztánt is, hogy szintén tiltsák be a gabonaexportot.

A Vlagyimir Putyin kormányfő által elrendelt orosz tilalom az augusztus 15. és december 31. közötti időszakra szól, a tervezett export mintegy fele erre az időre esett volna. Azt nem tudni, hogy a tiltás pontosan mekkora mennyiségre vonatkozik, de bizonyosan nem kis tételről van szó: a meglévő exportszerződés-állományt 500 ezer és 2,5 millió tonna közé teszik a gabonapiaci elemzők. Az orosz gabonaexport leállítása elsősorban a belföldi áremelkedés megfékezését szolgálja, ezzel ugyanis lehetetlenné teszik, hogy a termelők a magasabb árak miatt külföldre vigyék az árut.

A búzadrágulás gyorsulását látva felmerült a 2008-as árrobbanás megismétlődésének rémképe is: akkor tavasszal arra is volt példa, hogy 12,8 dollárba került a búza vékánként a chicagói árutőzsdén, azaz a mostani szintnél is jó 50 százalékkal magasabb volt az árjegyzés.

Amerikában jó a helyzet

Bár a másik fontos exportgócnak számító Kanadában sem rózsás a helyzet (35 százalékos termésvisszaesést várnak amiatt, hogy hatalmas területek maradtak bevetetlenül  a vetéskor történt heves esőzések miatt), de globális szinten sokat javít a képen, hogy az Egyesült Államok az elmúlt két évtized legjobb búzatermésén ül, a tengerentúlon elemzők szerint annyi búzatartalék van, hogy nemigen lehet hiány a világon. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma szerint a globális búzatartalék 2011 végére elérheti a 187 millió metrikus tonnát (egy metrikus tonna egy köbméter víz súlyának felel meg), ami 40 százalékkal több, mint 3 évvel ezelőtt.

A két évvel ezelőtti áremelkedés megismétlődésének így egyelőre kicsi az esélye, akkor ugyanis nagy volt a kereslet a gabonákból gyártott üzemanyagok iránt, mostanra pedig lecsengett ez a divat. "A jelenlegi búzaár-emelkedés inkább hiszti" - mondta az [origo]-nak Skáre Balázs, a Solar Capital elemzője, aki szerint a 2007-2008-as búzaválság idején sokkal rosszabb volt a gazdasági és búzapiaci környezet, mint most.

"Pénteken 8 dollár fölött mozgott a búza szeptemberi határidős jegyzése, tehát még az is lehet, hogy ebben a hónapban valóban a július eleji ár kétszeresére, azaz 9 dollár közelébe nőnek a jegyzések" - mondta az elemző, aki rámutatott, hogy ez még mindig jelentősen elmarad 2008 márciusi rekord-árszinttől.

Az elemző által emlegetett hiszti ebben az esetben abból adódhat, hogy számos nagy befektetési alap a vártnál jobb amerikai búzatermés miatt az árfolyamesésre játszva ún. rövid (short) pozíciókat alakított ki, vagyis drágán eladták előre a búzát, hogy a jövőbeli áresésre apellálva majd olcsón visszavásárolják azt - a kettő különbségét pedig zsebre tegyék. Ebből az is következik, hogy most sok a vevő a búza piacán, hisz a short pozíciók zárása technikai értelemben vásárlást jelent. Az árak így elindultak felfele, az eladóknak pedig természetesen az az érdeke, hogy minél inkább felhajtsák az árakat - és az oroszországi időjárási anomáliákkal ezt alá is tudják támasztani.

Hasonlóan látja a helyzetet Fórián Zoltán, az Agrár Európa tanácsadó Kft üzletág-igazgatója is, aki szerint az aszály és az áradások hírére újra elindult a csökkenő termés-előrejelzésekre alapozott árfelhajtó spekuláció a gabonapiacon. A szakértő szerint ez a "gerjesztett hangulatkeltés" emeli a búza világpiaci árát, ami áttételesen alapvető élelmiszereket drágíthat világszerte.

Van elég búzánk

A magyar piacon is a fenti okok mozgatják az árakat, a termés pedig nem lett túl jó. Magyarországon az augusztus 2-án összesített adatok szerint az őszi búza 1 millió hektáros betakarítható területének 92 százalékán megtörtént az aratás. A kedvezőtlen időjárás miatt a korábban becsültnél gyengébb lett a termésátlag: országosan hektáronként 3,7 tonna, összesen 3,5 millió tonna búzát takarítottak be a gazdák, ami a tavalyi eredménytől 20 százalékkal marad el. 

Az eddigi vizsgálatok alapján a learatott búza 60-70 százaléka olyan minőségű, amit a malmok fel tudnak használni, a fennmaradó 30-40 százalék pedig takarámyminőségű búza lesz. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt egyes területeken eltérő mértékben előfordulhatnak gombafertőzések is.

"A kedvezőtlen csapadékos időjárás miatt nemcsak a termés kisebb, de nagyobb a gombafertőzöttség is, mint egy átlagos évben, éppen ezért az ágazat szereplőitől nagyobb odafigyelés és elővigyázatosság várható el" - mondta az [origo]-nak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Tarakmánygyártók és - Kereskedők Szövetségének főtitkára. A jelentős fertőzésről felröppent híreknek ugyanakkor a nemzetgazdasági tárca közleménye szerint nincs alapjuk.

Az idei búzatermés a hazai élelmezési célú szükségletet bőven fedezi, az árpával és az ősszel betakarítandó kukoricával együtt pedig a jövő évi takarmányigény is várhatóan biztosítható. A hazai felhasználáson felül jelentős mennyiségű gabonakivitelre is számít a minisztérium. A hazai gabonapiaci árak a nemzetközi tendenciáknak megfelelően július második felétől jelentősen emelkednek, az elmúlt két hétben a búza és árpa jegyzései 20 százalék körüli mértékben nőttek.

A liszt ára emelkedni fog

A malomiparnak többletköltséget jelent, hogy ha szükséges, akár tételenként  megvizsgálja- az élelmiszerbiztonsági követelményeknek megfelelően- a malomba érkező malmi minőségű búzát. Többletköltséget fog jelenteni továbbá az is, hogy egyes malmok kénytelenek lesznek távolabbi megyékből - ahol a belvíz és árvíz kevesebb kárt tett - beszerezni egészséges árualapjukat - mondta Pótsa Zsófia. 

A fentiekből az mindenképp követlezik, hogy a liszt ára szinte bizonyosan növekedni fog. Ez nem is meglepő a budapesti tőzsdei búzaárakat látva: éves szinten ugyanis több mint 50 százalékos volt a növekedés (a szeptemberi határidős jegyzés tavaly augusztus 31-én 28 080 forint volt:, míg most 44 500 forint).

"Az, hogy emiatt növekedik-e a kenyér ára, az a pékeken múlik" - mondta a főtitkár. Amennyiben a pékek tovább tudják hárítani a lisztár emelkedését, és mindez megjelenik a kenyér árában, akkor 300 forint körül kellene alakulnia a hagyományos fehérkenyér kilónkénti árának. A kenyér árának ugyanis nagyjából 30-33 százalékát adj a liszt költsége, vagyis 30-50 százalékkal is emelkedhet a kenyérár a liszt drágulása miatt. A kenyérár nagy szórást mutat, átlagosan egy kilós fehér kenyér jelenleg 200-250 forintba kerül.

Itthon sem olyan vészes a helyzet

Optimistábban látja a helyzetet Vancsura József, Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke, szerint eannyira nem rossz a helyzet,.mint 2008-ban. "Két évvel ezelőtt hatvan forintért adtunk egy kiló búzát, most az aratás előtt 30 forint volt, de a pénteki termelői árak 50 forint körül van. Ez a két évvel ezelőtti hatvanhoz képest nem sok. A búzatermési adatokat természetesen az ágazat minden szereplője az érdekeinek megfelelően interpretálja. Ha teljesen befejeződik az aratás, akkor kiderül, hogy milyen is valójában a minőség, és lecsillapodnak a spekulánsok, megnyugszik a piac. A gabonapiac szereplőinek nyilatkozatait az érdekek mozgatják" -  mondta az [origo]-nak Vancsura.

"Búzaimportra nem lesz szükség, mert az 1,3 millió tonna, malmi minőségű egészséges búza, amire a hazai élelmiszeriparnak szüksége van, pillanatnyilag rendelkezésre áll. Az import amúgy is nagyon drága lenne, hisz nemcsak a magyar, de a világpiaci árak is magasak és a szállítás mindenképpen többletköltséget jelentene" - mondta Pótsa Zsófia.

Az alacsonyabb termés ellenére is több mint 1 millió tonna export árualappal rendelkezik Magyarország ebben a szezonban is. Általában évente 1-2 millió tonna körül exportálunk búzát.. "Nettó exportőr ország vagyunk gabonából, akkor is exportáltunk búzát, amikor csak 2,6 millió tonna termett. Az import teljesen elenyésző, éves szinten nem éri el a 100 ezer tonnát"  - mondta Pótsa.

forrás: origo.hu

Orosz sertéskvóták

Az orosz Sertéstermelők Szövetsége a napokban azzal a kéréssel fordult az OF Mezőgazdasági Minisztériuma felé, hogy vizsgálja meg a sertéshús importkvótája jelentős csökkentésének lehetőségét.

 

Ez nem sokkal az után történik, hogy a baromfitermelők néhány hete kérték a kormányt, minimum 20-22%-al (170 ezer tonnával) csökkentsék a baromfihús behozatali kvótáit. Mint ismeretes, a baromfi importkvóta idén 780 ezer tonna, jövőre 600 és az azt következő évben pedig 550 ezer tonna. Ezeket a számadatokat szándékozik csökkenteni a Baromfitermelők Szövetsége az intenzíven növekvő belső termelés védelmében. A sertésnél ezek az adatok ugyanazon sorrendben: 500, 500 és 450 ezer tonna.

 

A kvótacsökkentés érvei azonosak, a belső termelés a korábban prognosztizáltnál nagyobb ütemben fejlődik, így a piaci feszültségek elkerülése és a hazai gyártók preferálása importkvóta csökkentést igényel.

 

A sertéstermelők a baromfi kvótacsökkentést kétszeresen meghaladó 30-40%-os kvótaredukálást javasolnak (150-200 ezer tonna) mondván, hogy a dinamikusan fejlődő orosz termelés legalább ilyen mértékben tudja kiváltani a behozatalt. Ezt támasztja alá az, hogy míg 2009-ben 9%-os volt az ágazat termékkibocsájtásának növekedése, addig idén az első negyedévben már 30,1% és elérte a 161 ezer tonnát.

 

A Sertéstermelők Szövetségének elnöke, Jurij Kovaljov szerint ennek az eredménynek az 55%-át a nagytermelők adják, 45%-át pedig a háztáji és kisgazdaságok. (ez az arány tavaly 50-50% volt) Az észlelhető eltolódás a nagygazdaságok irányába annak az eredménye, hogy a krízis előtti, 2007-ben (akkori könnyebb hitelfelvételi körülmények között) elindított nagyberuházások mostanra váltak érdemben termékkibocsájtóvá.

 

A nagy konzorciumoknak e területen, mint pl. a Cserkizovó vállalatnak a továbbiakban komoly elképzelései vannak az elérhető növekedés terén, idén már 30%-al akarják növelni a termelést. A Miratorg vállalat még ennél is vérmesebb terveket sző, az elkövetkező másfél évben további 70%-al akarják a most sem csekély termelésüket megemelni. Az utóbb említett cég vezérigazgatója, Viktor Linnyik ugyanakkor nem teljesen bizonyos abban, hogy egy drasztikus importkvóta csökkentésnek már eljött az ideje, szerinte érdemesebb lenne ezt a javaslatot az ősz folyamán beterjeszteni.

Szerző: Kenedi Ákos

Forrás: fvm.hu

Rövidhírek az USA-ból és Kanadából

USA

 

• Az USA és Kína március 18-án egyezségre jutott a kínai piacok újbóli megnyitásáról az amerikai sertésszállítmányok előtt. A kínaiak korábban a H1N1-re való hivatkozással tiltották be az amerikai sertéshús bevitelét. Ezt követően komoly lobbizás indult amerikai részről, többek között Tom Vilsack mezőgazdasági miniszter és Ron Kirk kereskedelmi nagykövet is tárgyalt kínai kollégáival a témában. Az amerikai sertéshús átlag 20%-át export, amelynek 6%-a Kínába irányult 2008-ban, mintegy 275 millió dollár értékben. A kínai piac újranyitása újabb győzelem az amerikai sertéságazat számára, miután február végén/március elején az amerikai és az orosz hatóságok egyezségre jutottak bizonyos sertésexporthoz kapcsolódó állategészségügyi igazolásokkal kapcsolatos követelményekről. Az amerikai-orosz vita még decemberben kezdődött, amikor Moszkva értesítette az amerikaiakat, hogy be kívánja tiltani a behozatalt 13 amerikai sertésfeldolgozóból (ami az amerikai export 90%-át érintené), mert nem teljesítenek egyes orosz állategészségügyi előírásokat (például tetraciklin-csoport antibiotikum maradványértékek). A megegyezés eredményeképpen az USDA Agricultural Marketing Service új igazolási programot vezetett be az orosz exportra, és az érintett üzemektől megköveteli egy dokumentált minőségellenőrző rendszer meglétét. Az orosz piac a kínaihoz hasonló jelentőségében. 
• Az USDA vezető közgazdásza, John Glauber egy konferencián azt nyilatkozta, hogy a cellulóz alapú etanol még évekre van attól, hogy kereskedelmi méretekben állítsák elő, és árban versenyképes legyen az egyéb üzemanyagokkal. Ennek egyik fő oka az alapanyag összegyűjtésének logisztikai problémáiban és relatíve magas költségében keresendő. A nyilatkozat többek között azért érdekes, mert az amerikai etanolipar idén nem képes teljesíteni a 2007-es energiatörvény által előirányzott cellulóz alapú etanol mandátumot, és a célkitűzést a Környezetvédelmi Ügynökségnek (EPA) már korábban módosítania is kellett. Az energiatörvény 2022-re elvileg 60 Mrd liter – főként cellulóz alapú – fejlett etanol előállítását és üzemanyagként történő felhasználását irányozta elő. Idén várhatóan 24-25 millió liter cellulóz alapú etanolt termelnek az Egyesült Államokban.  
• Az USDA márciusi kereslet-kínálati jelentésében enyhén, 500 ezer tonnával csökkentette a 2009/10-es gazdasági évre vonatkozó becslését kukoricára esetében, miután a kedvezőtlen időjárás következtében egyes államokban még márciusban is lábon állt a termény - ennek alapját a felülvizsgált minnesotai és illinoisi hozamok, valamint a michigani betakarított terület szolgáltatták. Ennek ellenére a 2009/10-es gazdasági év változatlanul rekordtermést – 332,7 millió tonna – ígér. Hasonlóan beszédes, hogy az USDA 540 ezer tonnával felfelé korrigálta az áthúzódó búzakészletek nagyságát, így a gazdasági év végén (május 31.) egy átlagos év össztermésének fele – mintegy 27 millió tonna – áll majd a raktárakban. Mindez nem sok jót jelent a termelői árak tekintetében. Ráadásul a görög válság miatt gyengélkedő euró is csökkenti az amerikai és a kanadai búza világpiaci versenyképességét.

Kanada

• Szakértők szerint 2010-ben tovább emelkedik az etanolgyártás melléktermékének (DDGS) kanadai felhasználása. 3-4 éve a kanadai állattartók a takarmányozás során legfeljebb 10%-ban használtak fel DDGS-t, míg ma ez az arány 15-30 % között mozog. Ennek oka, hogy a gazdák egyre többet tudnak a DDGS-ről, és egyre több tanulmány jelenik meg, amely a DDGS takarmányozási tapasztalatait feldolgozza. A DDGS lassan kompetitív lesz az árpával szemben: tavaly 20%-kal, míg idén 5%-kal volt drágább csupán. Mindez az USA számára is jó hír, mert Kanada az amerikai DDGS második legnagyobb piaca évi 804 ezer tonnával.

Szerző: dr. Tóth Attila

Forrás: fvm.hu

Izrael: Több sertést vágnak, mint marhát!

Izraelben több étkezésre szánt sertést vágnak le, mint szarvasmarhát.

A Mezőgazdasági Minisztérium által az elmúlt években gyűjtött adatok szerint, minden évben körülbelül 130 ezer marhát és birkát vágtak, míg sertésből 180 ezret.

A Minisztérium a sertésvágások számában bekövetkezett növekedést a korábbi Szovjetúnió területéről érkező bevándorlók számának növekedésével magyarázza. Izrael mindemellett a marhahús szükségletének java részét Dél-Amerikából szerzi be.

forrás: israelnationalnews.com

Élénkülés várható a sertéshús-termelésben

Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint 2010-ben világ sertéshús-termelése 2 százalékkal nő az előző évhez képest. Az elemzés szerint 2010-ben a világgazdaság élénkül, ami növeli a húsok iránti keresletet.

Kína sertéshús-fogyasztása az előrejelzés szerint 4 százalékkal nő 2009-ben, illetve 2010-ben is. Ehhez – a gazdasági fejlődés miatti vásárlóerő-növekedés mellett – a sertéshús alacsony fogyasztói ára is hozzájárult. A fogyasztás növekedését azonban Kína egyre inkább saját termelésből kívánja kielégíteni. Az Egyesült Államokban a termelés csökkenése folytatódik 2010- ben. Idén, a gyengébb külpiaci kereslettel összefüggő alacsony sertés- és a magas takarmányárak miatt, az ágazatot gyenge jövedelmezőség jellemzi, ami a sertésállomány zsugorodását eredményezte.
Oroszországban folytatódik a termelés bővülése, a kormányzati támogatások élénkítik az ágazatba való beruházást. A termelők olyan befektetéseket eszközöltek, amelyek javítják a hatékonyságot (pl. genetikai alapok javítása), és a várhatóan alacsonyabb takarmányárak is kedvező hatást gyakorolnak az ágazatra.
Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás 2009-ben az előzetes adatok szerint a legmagasabb Hongkongban lesz (65 kg/fő), ezt követően Tajvanon és az Európai Unióban (42 kg/fő). Az EU-ban 2007 óta csökken az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás, elsősorban a baromfihúsok fogyasztásának növekvő részaránya miatt. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint, az EU sertéshús-termelése 2009 negyedik negyedévében 3 százalékkal csökken. 2010-ben folytatódik a termelés csökkenése, ez azonban már kisebb mértékű lesz. A tagállamok közül egyedül Németországban nő folyamatosan a vágások száma, az előzetes adatok szerint 2009-ben eléri az 56 millió sertést. A termelés növekedését a környező országokból – elsősorban Dániából – importált malacokkal érték el.
Németország exportja pedig 31 százalékkal nőtt az EU-n belül, elsősorban a kelet-közép európai országok – így Magyarország felé is. A KSH adatai szerint a német élő sertés behozatala 125 százalékkal, a sertéshús-behozatal 49 százalékkal nőtt 2009 első nyolc hónapjában, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Magyarországon idén – január és november között – a vágósertés termelői ára 7 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben.
Az év első felének magas sertésáraiban szerepet játszott a jelentősen lecsökkent sertésállomány, a – főképp év elején – gyenge forint, valamint a román piac élénk érdeklődése a hazai élő sertés iránt. Augusztusban ugyanakkor erőteljes áresés történt. A csökkenés novemberben is folytatódott, a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 3 százalékkal csökkent szeptemberhez képest. A hasított meleg súly kilogrammonkénti 352 forintos ára 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 novemberében. Az import sertés hazainál alacsonyabb ára továbbra is nyomást gyakorol a belföldi sertéshúspiacra. Novemberben az importból származó vágósertés vágóhídi belépési ára 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint a hazai termelésből származó sertéseké. Január-november között a takarmánykukorica és a hízósertéstáp ára nem érte el az előző év hasonló időszakáét.
A sertésárak emelkedésénél kisebb mértékű (5%) volt a félsertés értékesítési árának növekedése, sőt a darabolt sertéshús ára csökkent. Ezzel szemben a fogyasztói árak emelkedtek. A KSH adatai szerint január-október között a rövidkaraj ára 9, a sertéscomb ára pedig 10 százalékkal nőtt.

forrás: agrarhirek.hu

A román hús- és húskészítmények uniós export tilalmának feloldása

Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozásakor a hús- és a húskészítmények exportjának tilalma alá esett , mivel a román állategészségügy két éves átmeneti időszakot kért a sertéspestis immunizálásával összefüggő problémák megoldására. Romániában a sertésállomány több, mint 70 %-a kis magángazdaságokban van, a fennmaradó 30 % nagy sertéstelepeken található, amelyek legtöbbször külföldi tulajdonban vannak (pl. Smitsfield, amely 1 millió sertést tart). Romániában léteznek olyan területek a Duna-deltánál illetve a Brailai szigeteknél , ahol a „félnomád” sertéstartás nem ellenőrzött és járványügyileg nem megoldható az állományok figyelése. Ezeken területeken a sertéspestis megjelenése gyakori és csak immunizálással lehet védekezni ellene. Az állomány nagy része magángazdák kezében van, akik sokszor nagy távolságra elszállítják és értékesítik állatvásárok keretében a sertést , mindenféle hatósági igazolás nélkül, ezért ugyancsak komoly járványveszélyt vannak kitéve. Ugyanakkor a nagy sertéstenyésztők szorgalmazták az EU exporttilalmának feloldását vállalva azt , hogy az ő telepeiken a sertéspestis elleni immunizálás nem történik meg és hogy a Romániából kiszállított sertéshús ellenőrzött telepeikről származik.

Az Európai Unió 2010. január 1-től feloldotta a román húsexport tilalmat az Európai Unió országai felé, amely román szakemberek szerint meggyorsíthatja a tőkebevonást a húsfeldolgozó ipar területén. Az Európai Unió szigorú feltételeket szabott, hiszen folyamatos ellenőrzésekkel vizsgálja, hogy a feldolgozók megfelelnek-e az európai uniós feltételeknek. Problémát okoz, hogy jelenleg mindössze 1,5 millió sertés van nagy, könnyen ellenőrizhető cégek tulajdonában, a többi sertés háztájiban nevelkedik.
Románia eddig a hús- és húskészítmények 65 %-át importálta külföldről, az exporttilalom feloldás valószínűleg érzékenyen fogja érinteni a Romániába exportáló országok húsiparát is.

Románia eddig csak az EU-n kívüli országokba exportált , jelentős mennyiségű volt a sertéshús -exportja Oroszország és Ukrajna felé. A román fogyasztók körében a baromfi-hús a népszerű, második helyen áll a sertéshús és harmadik helyen a marha-fogyasztás áll.

Szerző: Dr. Szabó József Andor

forrás: fvm.hu