Mi köze Papcsáknak egy sertéstelephez?

Elutasította a hatóság a környezethasználati engedély kiadását a Komárom-Esztergom megyében található irtáspusztai sertéstelep ügyében – tudta meg a hvg.hu. Természetvédők osztják a környékbeli lakosok félelmét, hogy a telep mérete és az alkalmazott trágyakezelési technológia miatt környezetszennyezés történik. A tatai polgármester minderről Papcsák Ferenccel tárgyalna, aki viszont tagadja, hogy akár csak tanácsokkal segítené a sertéstelep ügyét.

Környe lakosainak körében felháborodást keltett, hogy a község határában, Irtáspusztán százezernél több sertést akar tartani két holland cég. A Környe Pork Kft. és  a Bodajki Pork Kft. húszmillió eurós befektetéssel és uniós támogatással hozná létre a telepet. Amely egyébként működik, csak a tevékenység végzéséhez szükséges hígtrágya tárolót el kellene bontania.

A tárolót 2008-ban, a telep akkori tulajdonosa, az Agrotech Holland Kft engedély nélkül építette fel. Erre végül a cég tavaly év végig megkapta az ideiglenes fennmaradási engedélyt. A határidő lejárta után azonban a község jegyzője kezdeményezte az engedély nélküli használat megtiltását, s elrendelte a lebontását – közölte a hvg.hu-val Salamon Gyöngyi, aki a környei önkormányzat sajtó ügyeit intézi. Mindemellett megfellebbezte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél a környezethasználati engedély kiadását.

„A felügyelőség is egyetértett azzal, hogy a bűz miatt, és mert a telep és a lakóházak közötti előírt 500-1000 méter helyett csak 300 méteres a védőtávolság, a Bodajki Pork Kft-nek új telephely létrehozására korábban kiadott környezethasználati engedélyt visszavonja” – tudatta a hvg.hu-val a felügyelőség igazgatója, Németh István. Megjegyezte, a kft. ezt megfellebbezte, ennek elbírálása jelenleg folyamatban van.

A sertéstelep létrehozása hallatán a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is felemelte a hangját. A szervezet regionális politikai munkacsoportjának programfelelőse, Fazekas László tavaly év végén úgy nyilatkozott, hogy a holland beruházó nyíltan közölte, neki a legfontosabb, hogy a sertéstelepen keletkező hígtrágyát a környező földeken szétteríthesse. Fazekas felhívta a figyelmet arra is, hogy a telep tulajdonosát 2010-ben megbüntette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal túlzott trágya kijuttatása miatt. És ha ez a jövőben is így lesz, akkor a százezernél több állat után keletkező trágya mennyisége miatt azonban szennyező anyagok kerülhetnek a környék kiemelten védendő karsztvíz-bázisába, amely a környék egy részének ivóvíz ellátását is biztosítja.

A környezetszennyezéssel kapcsolatos aggályait osztotta meg a hvg.hu-val a tatai polgármester, a Fidesz-KDNP-s Michl József, mondván, attól tart, hogy a hígtrágya bejuthat az Által-érbe, s onnan a tatai Öreg-tóba is. Éppen ezért – tette hozzá – szeretne leülni a sertéstelep ügyében tárgyalni Papcsák Ferenccel, akinek az ügyvédi irodája jár el tudomása szerint az ügyben.

S bár Papcsák szerepéről a környei lakosok is hallottak, a zuglói polgármester tagadta a hvg.hu-nak, hogy bármilyen köze lenne az ügyhöz. Közölte: jelenleg nem praktizál ügyvédként. Arra a kérdésre, hogy ettől függetlenül az ügyvédi iroda közreműködhet-e a történetben, azt felelte, ügyfelekről, ha akarna, sem adhatna tájékoztatást. Hozzátette: abban az esetben, ha megbízás nélkül adna tanácsot, jogellenes tevékenységet követne el, amennyiben pedig barátként adna tanácsot, az senkire sem tartozik.

A tanácsadásról azért is faggattuk Papcsák Ferencet, mert az interneten bárki számára elérhető dokumentumok szerint korábban sertéstelepekkel kapcsolatban több cégnek segített az engedélyezési folyamat lebonyolításában. Így 2009-ben eljárt az ugyancsak környei székhelyű Lavi Pork Kft. érdekében, amely Nagyvenyimben és Baracson is sertéstelepet működtet, és képviselte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél a Pusztaser Sertéstenyésztő Kft-t. Ez a vállalkozás szintén Környén, mégpedig annak Tagyospuszta elnevezésű részén akart sertéseket tenyészteni.

Az interneten található jegyzőkönyv végén még Papcsák Ferenc aláírása is megtalálható. Érdekessége a dokumentumnak, hogy a telep és a lakóházak közötti távolság miatt a védőövezetet itt is 300 méterre akarták lecsökkenteni az 500 méter helyett, ám azt a felügyelőség (és közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ) nem javasolta. A hatóság állásfoglalására Papcsák Ferenc azt hozta fel, hogy hiányolja belőle a közszolgálatiságot.

szerző: Csikász Brigitta

forrás: hvg.hu

Vécére szoktatná disznóit Tajvan

Alomra szoktatná sertéseit Tajvan: a kormány és a gazdák kevesebb vízfogyasztást és jobb minőségű trágyát remélnek az "óltiszta" állatoktól.

A kormány becslései szerint ha a sziget mind a hatmillió sertése elkülönített helyre ürítene, az ólak tisztítására fordított napi mintegy 180 millió literes vízfogyasztás a felére esne, ráadásul a kinyerhető trágya is sűrűbbé, értékesebbé válna.

Az ígéretes kezdeti tapasztalatok után a kabinet az egész országban elterjesztené a gyakorlatot, és ehhez kész pénzügyi támogatást is biztosítani, ha a várható haszon önmagában nem győzne meg a gazdákat.

"A sertésürülék trágyaként való felhasználása nagyon jó kezdeményezés a zöld energia szellemében, sokkal jobb, mint hagyni, hogy elvesszen és beszennyezze a folyók vizét... Úgy gondolom, hogy ez sokat segíthet széndioxid-kibocsát.

forrás: index.hu

Elsőre azt hittem április elsejei a cikk...

Az EU hatalmas disznóságot pénzel Pest megyében!

Adófizetők pénzéből épülne jogszerűtlenül egy 50 ezres sertéstelep a kertek végében

Budapest – Újlengyel, 2010. június 28: Egy holland cég több mint egymilliárd adófizetői forint felhasználásával akar egy évi ötvenezer disznó felnevelésére alkalmas üzemet létrehozni a Pest megyei Újlengyel határában. Egy olyan technológiát vezetnének be hazánkban, mely korábban már óriási környezeti károkat okozott Hollandiában. A helyiek a végsőkig elszántak, hogy megvédjék falujuk nyugalmát és tisztaságát.

A falu első utcájától 660 méterre, egy tanyától pedig csak 413 méterre lenne a több tízezer sertés. Az előírt védőtávolság 500 és 1000 méter közötti, és jellemzően sokkal kisebb telepeknél is előírják az 1000 métert. Így teljesen jogszerűtlenül működne a telep, mely a napokban kapta meg a nem jogerős építési engedélyt. [1]

További probléma az óriási mennyiségben keletkező hígtrágya elhelyezése, amit a tervek szerint a környező földekre juttatnának ki. A kistérség azonban - az ivóvízbázisának sérülékenysége miatt - nitrát érzékeny terület, így ez a trágya különösen veszélyes lehet a talajra és az ivóvízre. Emiatt már az összes környező önkormányzat rendeletben tiltotta meg a hígtrágya elhelyezését a területén, köztük az is, ahol az engedélyezési tervek szerint a trágyát helyeznék el. [2]

A telep Újhartyán közigazgatási területén épülne, de tőle jóval távolabb lenne, mint Újlengyeltől. Így a hasznait Újhartyán élvezné, míg a károk jelentős része Újlengyelre maradna.

Egyértelmű, hogy a jogszabályokban található előírások alapján nem lehetne felépíteni ezt a sertéstelepet. A gyakorlatban viszont a hatóságok sorra meghajoltak a beruházó előtt, sőt sokszor a hazai tapasztalattal ellentétben, igen gyorsan kerültek a pecsétek az engedélyekre. A falu egységesen a telep felépítése ellen van. „Évtizedek óta szorgalmasan dolgozunk, hogy egy élhető, virágzó települést hozzunk létre, amit egy csapásra tönkretehet egy magyar tulajdonosi kör nevén futó külföldi beruházó érdeke. De nemcsak a mi településünk van veszélyben. Ez lenne az első ilyen típusú és méretű, nagyipari sertéstelep Magyarországon. Ha ezt sikerül felépíteni, máshol már sokkal könnyebben tehetnék meg ezt, és mi lennénk Európa trágyadombja” – mondta Cserna Ferenc Újlengyel polgármestere. ”Felszólítjuk a kormányt, hogy az európai és a hazai adófizetők pénzéből ne költsön el több mint 1 milliárd forintot egy ilyen jogszerűtlen, egy magyar falut és a hazai környezetet tönkretevő beruházásra, a támogatást azonnal vonja vissza!” – tette hozzá a polgármester.

Miközben hazánkban most próbál megtelepedni a holland nagyipari sertéstartás, Hollandia már küzd az óriás sertéstelepek okozta környezeti katasztrófával. Más megoldás nem lévén már azon dolgoznak, hogy a trágyát hajókon a fejlődő országokba szállítsák. A trágya azért is jelentős szennyező forrás, mert a hatékonyság és a túlzsúfoltság miatt a sertésekkel jelentős mennyiségű antibiotikumot és hormont etetnek meg. Ezek jelentős része nem bomlik le, így a trágyában is jelen van, szennyezve a talajt, és a benne termelt élelmiszereket, valamint az ivóvízkincsünket.

Míg a nagy mennyiségű vizet felhasználó és jelentős trágyamennyiséget kibocsátó sertéstelep felépítéséhez több mint 1 milliárd forint uniós forrást biztosít a magyar állam, ezzel párhuzamosan közel kétszáz millió forint támogatást ad Újlengyel számára ivóvíztisztításra, helyi vállalkozóknak a falusi turizmus fejlesztésére, és több tízmilliárdos program készül a Kiskunság elsivatagosodásának visszafordítására.

„A legnagyobb őrültség, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrásokat egymással ellentétes célokra fordítjuk. Egyrészt támogatunk egy részben külföldi vállalkozást, hogy elszennyezze a talajt és a vizet, amiből egyébként óriási mennyiséget használ el, tönkretegye egy tiszta, rendezett falu nyugalmát, másrészt ugyanebből a forrásból ezeket az ügyeket próbáljuk kezelni. A hosszú távú érdekeinknek megfelelően, a fenntartható fejlődés megalapozására kellene fordítani ezeket a pénzeket, mert unokáinknak nemcsak a Földünket kell élhető állapotban továbbadni, de el kell tudnunk számolni feléjük az EU pénzek felhasználásával is. Ilyen mennyiségű fejlesztésre fordítható forrás nagyon sokáig nem fog újra a rendelkezésünkre állni, bölcsen kellene használni. A FIDESZ megígérte, hogy az EU forrásokkal kiemelten a hazai kis- és középvállalkozásokat fogja támogatni. Itt az alkalom, hogy ezt az ígéretet tettekkel is bizonyítsa, és közben megmentsen egy magyar falut is!” – mondta Fazekas László a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat munkatársa.

A helyi tiltakozók véleménye egyértelmű: „Biztosak vagyunk benne, hogy igazunk van, ha a jogi lehetőségekből kifogyunk, készek vagyunk a végsőkig elmenni, hogy megvédjük az otthonunkat! Elfogadhatatlan, hogy a magyar bíróság nem függesztette fel az engedélyek kiadását, míg a cég elleni perünk zajlik, mert szerinte egy külföldi cég milliárdos állami támogatásának felhasználása fontosabb, mint egy magyar falu érdeke, és mindegy, hogy a későbbiekben az építkezés hivatalosan is jogszerűtlen lesz.”

A helyi lakosok aggódnak az ipari sertéstelepek okozta egészségügyi problémák miatt is, mellyel kapcsolatban egyáltalán nem kaptak tájékoztatást. Pedig az elmúlt időszakban egyre súlyosabb problémákat okoznak a sertésekkel összefüggésbe hozható betegségek, mint az MRSA, vagy a H1N1 [3].

2010. június 30-án 17.30-kor lakossági fórum lesz Újlengyelben a sertésteleppel kapcsolatban, melyen a térség országgyűlési képviselője is részt vesz. Szűcs Lajos, az Országgyűlés jegyzője, a Pest Megyei Közgyűlés Elnöke előzőleg megígérte, hogy mindent megtesz a telep felépítésének megakadályozása érdekében. A valószínűleg forró hangulatú lakossági fórumra szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!!

[1] A telepről készült első hatástanulmányban véletlenül lehagyták Újlengyel legközelebbi utcáját, így a telep és a házak közötti távolság több mint 1000 méter lett. Ebben a tanulmányba a telep ammónia hatósugarát 818 méterben adták meg. A második hatástanulmányban már megtalálható a 660 méterre lévő utca, de az ammónia hatótávolsága is 485 méterre változott.

[2] A trágyát befogadó földtulajdonos első nyilatkozata hamisított volt, majd a cég egyszerűen kicserélte egy másikra, és ezt semmilyen hatóság nem kifogásolta.

[3] Súlyos probléma a Staphylococcus aureus baktérium (MRSA), mely miatt antibiotikummal kell kezelni a kis helyen tartott rengeteg sertést, és azok már jellemzően rezisztensek is lettek erre a kezelésre. Az EU azon részein, ahol az élelmiszer-termelő állatok MRSA fertőzöttsége elterjedt, az állatokkal érintkező emberek, mint pl. az állattenyésztők, állatorvosok, és családjaik fokozottan ki vannak téve a fertőződés kockázatának. Hollandiában az emberi MRSA fertőzések 20 %-ért teszik felelőssé az állatokat. Az MRSA elsősorban bőr- és lágyszöveti fertőzést, ritkábban szepszist vagy súlyos tüdőfertőzést (pneumoniát) okoz (a szepszis a szervezet reakciója valamilyen külső fertőzésre, sérülésre).

forrás: mtvsz.hu

Újabb 4 Mancs a láthatáron? (szerk.)

Valami bűzlik Városföldön

Egyre hevesebb indulatokat vált ki a lakosság körében, a Városföldi Agrárgazdasági Zrt. azon terve, mely szerint egy kacsatelepet építenének a már meglévő szarvasmarha és sertéstelep mellé. A helyiek attól tartanak ugyanis, hogy a telep megépülése után fokozódik majd a környezeti szennyezés, és a véleményük szerint egyre nagyobb bűz.

Büdös a helyzet Városföldön. Az évtizedek óta sertés és szarvasmarha tartással foglalkozó vállalatot már korábban is többen támadták, az állati trágya bűze miatt. Most azonban újra fellángoltak az indulatok, mert a Városföldi Agrárgazdasági Zrt, mely majd 100 városföldit foglalkoztat illetve több millió forintnyi iparűzési adót fizet a településnek, az eddigi telepek mellé, egy kacsatelepet szeretne építeni.

A környezetvédelmi hatástanulmány lakossági megbeszélésen vagyunk, lakók egy része attól tart, hogy tovább nő a levegő szennyezettsége, valamint az ezzel járó bűz.

„Egy 37000 állományból álló kacsatelepet szeretnének létesíteni tehát a meglévő környezetszennyezés tovább fokozódik ez ellen mi tiltakozunk.” - Gyurász Mária az Élhető Városföldért Egyesülettől.

A tervek szerint ebben az épületben kap majd helyet a kacsatelep. Dr. Vidmann Mihály a Városföldi Agrárgazdasági Zrt vezérigazgatója elmondta, a rendelkezésre álló tanulmányok és felmérések szerint egyáltalán nem nő majd a környezetszennyezés a kacsatalep megépítése következtében, annál is inkább mivel a kacsák trágyája alig növeli majd meg a már meglévő napi ürülékmennyiséget.

„A hozzá kapcsolódó tanulmányok ismeretében egyértelműen tudjuk mondani, hogy semmi olyan hatás nem fogja érni a lakosságot, illetve a környezetet ami kedvezőtlen lenne az ő életvitelükre, fontos, hogy ez nem egy nyitott telep lesz.” - Dr. Vidmann Mihály a Városföldi Agrárgazdasági Zrt elnök- vezérigazgatója.

Vagyis mind a szellőztetést mind az ürülékelvezetést egy zárt rendszerben oldják majd meg. A sertéstelep bűzére is van megoldása a vállaltnak, egy hamarosan elkészülő 2.5 milliárd forintból megvalósuló beruházás, mely elkészülte után minden sertés ilyen telepeken kap majd helyet, a modern technológiának köszönhetően pedig a hígtrágya kibocsátás- ami a bűzt is okozza- a felére csökkenhet. Mint megtudtuk az engedélyezések jó ütemben haladnak, így már a következő év első felétől megkezdődhet a kacsatelep építése Városföldön.

szerző: Lantos Csaba

forrás: kecskemetitv.hu

Biotechnológiai előrelépés az EU-ban

Magyarországon kiváló adottságok vannak a génmódosított növényekkel kapcsolatos kutatásokra, de ezeket egyelőre nemigen engedélyezik, e növények termesztését pedig egyáltalán nem. Pedig ideje lenne résen lenni - derül ki egyebek mellett a Pioneer Hi-Bred Termelő és Szolgáltató Zrt. Kelet-Európáért felelős külkapcsolati igazgatójával, Máté Józseffel készült interjúból.

• Az Európai Bizottság a napokban engedélyezte néhány génmódosított kukorica, köztük a Pioneer két hibridjének importját, illetve élelmiszer- és takarmánycélú felhasználását az Európai Unióban. A döntés nyomán máris zuhantak az árak a kukoricapiacon, így Magyarországon is. Miről van szó tulajdonképpen?
• Ez máris előrelépés az Európai Unió agrár-biotechnológiai szabályozásában. Az EU-ban a genetikailag módosított (gm) növényekkel kapcsolatos szabályozás kétirányú: az egyik a gm-növények termesztésére, a másik az importjukra, illetve élelmiszer- és takarmánycélú felhasználásuk engedélyezésére vonatkozik. Mind a két folyamat nagyon lassú, sőt a termesztést illetően szinte lehetetlen előrelépni. Gyakorlatilag 1998 óta, amikor a Monsanto MON 810 kódjelű gént tartalmazó molyellenálló kukoricafajtáját engedélyezték, nem adtak ki újabbat az EU-ban. Az igazi áttörés az lesz, amikor a következő ilyen termesztési engedély zöld utat kap. Az importengedélyezésben - bár jelentős a csúszás - mutatkozik egyfajta előrelépés. Az utolsó importengedély a Pioneer számára másfél éve kapott szabad utat. Igen nagy jelentőségű volt, hogy a bizottság említett döntése nyomán most már három gm-kukoricánk kereskedelmét engedélyezték az EU-ban.
• Melyek ezek és mit "tudnak"?- Az egyikre már megvolt az engedély, ez a kukoricamoly-ellenálló Herculex 1, október 24-étől pedig lehetőségünk van a kukoricabogárral szemben ellenálló Herculex RW, illetve a Herculex I-RR2 - amely egyszerre kukoricamoly-ellenálló és glifozát-toleráns - kukorica importjára is. Ez azért fontos, mert ezeket termelik Észak- és Dél-Amerikában. Amikor pedig egy cég - jelen esetben a Pioneer - vetőmagot értékesít, a gazdálkodók első kérdése ezekben a különben nagy kukoricaexportőr országokban (Brazíliában, Argentínában, az Egyesült Államokban és Kanadában), hogy a tőlünk vásárolt gm-vetőmagból termelt árut az EU-ban tudják-e értékesíteni. A kérdésre most már az a válasz, hogy igen. Ez tehát a cég számára óriási jelentőségű döntés volt, de azt is hozzá kell tenni, hogy ez a versenyelőny elsősorban azon a tengerentúli piacon jelentkezik.
• A magyar gazdálkodókra, kereskedőkre milyen hatással lehet az importra vonatkozó brüsszeli döntés?
• Valójában nincs hatása, mivel mi nemigen importálunk. Ez főleg a kukoricaimportőr uniós országok gazdálkodói: az írek, britek, németek, spanyolok és a skandinávok számára jelent változást. Más kérdés, hogy a már említett áresésnek természetesen van közvetett hatása. Hiszen a Pioneer számára az uniós piac megnyitása a két kukorica esetében nemcsak a jövő évi eladásra lesz pozitív hatású, hanem értelemszerűen kihat az idei termést betakarító tengerentúli gazdák európai értékesítésére is.
• Mi a magyarázata annak, hogy az EU engedélyezi a gm-kukoricák importját, ugyanakkor a saját termelőinek nem engedi termelni?
• Ezt az ellentmondást én sem nagyon tudom feloldani. Az igazat megvallva, nem is értem. Hiszen az unió ezzel éppen a saját termelőit, az uniós farmereket fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy versenyezhessenek az újvilágiakkal. Ma kukoricahiány van, és említette is, hogy az árak az uniós döntés nyomán máris esni kezdtek, persze mert a bizottsági döntés után ez a kukorica már megjelenik az EU-ban. Nem igazán érthető azonban, hogy a termelést miért nem helyezi előtérbe ugyanezen gm-kukoricák esetében az unió, hiszen 1998-ban már engedélyezték gm-növény termesztését.
• A lassú víz partot mos elv alapján valamikor talán ebben is történik változás. A Pioneer milyen engedélyre vár?
• A Herculex 1 termesztésére beadott kérelmünk ügyében már jó ideje nincs előrelépés. És értelemszerűen beadtuk termesztésengedélyezésre a kukoricabogárral szemben ellenálló hibridünket is. Remélem, hogy 2010-re már piacra tudjuk dobni ezt a vetőmagot Európában is, mert a kukoricabogár nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában, Romániában, Horvátországban is óriási gondot jelent. A gm-vetőmag nem csak azért megoldás a rovarok ellen, mert az EU-ban csökkenteni kell a vegyszerhasználatot, hanem azért is, mert jóval gazdaságosabb, azaz olcsóbb a rovaroknak ellenálló vetőmaggal megelőzni a kártételt.
• Vannak adatok arról, hogy mennyire éri meg ez a gazdálkodóknak?
• A spanyoloknál, németeknél, cseheknél jelentős kárt okozó kukoricamolynak ellenálló Bt-kukoricát (MON 810) termelő gazdának hektáronként 157 euró haszna volt a hagyományos vetőmagot termelővel szemben Csehországban, egy ottani felmérés szerint. Nálunk a kukoricabogár okoz sokkal nagyobb gondot: már szinte egész Magyarország megfertőződött vele, a legjobb területeinken, főként a Dél-Dunántúlon, Somogyban, Tolnában, Baranyában is elterjedt. A bogár Európában először 1992-ben jelent meg Jugoszláviában, ma már Olasz-, Német- és Franciaországot is megfertőzte. Míg a moly esetében nem olyan jelentős a kár, egy ilyen száraz évben, mint az idei volt, akadt olyan terület, ahol a teljes termés odaveszett a bogár miatt. Gazdálkodói fejjel nem is jó belegondolni, mi lesz, ha jön még egy ilyen esztendő. A Magyar Bioetanol Szövetség alapanyag-ellátó szekciójának becslése szerint a kukoricabogár 2007-ben körülbelül 40 milliárd forint kárt okozott Magyarországon, ugyanis csaknem hárommillió kilogramm növényvédő szert kellett felhasználni (ennek költsége négymilliárd forint), és még így is 0,6 millió tonna kukoricatermés esett ki összesen, ami csaknem 36 milliárd forint kárt okozott a gazdáknak. A kukoricabogár-ellenálló kukorica kapcsán pedig a Pioneernak előnye van, mert jelenleg termesztésre csak egyetlen kukoricabogár-rezisztens kukorica van beadva az unióban, a Pioneeré: az importra éppen most engedélyt kapott Herculex RW.
• A magyar agrárkormányzat következetesen elutasítja a gm-növények termesztését. Mennyire lehet hatással az uniós határozat a hazai döntéshozókra?
• Hiába született meg a koegzisztencia-szabályozásunk, nem sok értelme van, ugyanis az EU-ban engedélyezett MON 810 kukoricára 2005 eleje óta moratórium van érvényben. Nincs tehát miről beszélnünk addig, amíg az unió újabb termesztési engedélyt nem ad, az persze kérdés, hogy akkor miként lépne Magyarország. Egyelőre azonban elég sokat mond, hogy egy olyan száraz évben, mint az idei volt, még szántóföldi kísérletet sem engedélyeztek gm-növénnyel Magyarországon. Tavaly is csak a velünk együttműködési szerződésben lévő Szent István Egyetem kísérletét hagyták jóvá, az egyetem teljes kutatási és publikálási szabadságot kapott, de újabb szántóföldi kísérleti kibocsátást idén nem engedélyeztek. Csak az elmúlt évi sóskúti kísérletet lehetett folytatni, abból persze látható volt, hogy a kukoricabogár-ellenálló kukoricánk ép volt, miközben mellette a hagyományosat teljesen elpusztította a rovar. A magyar elzárkózás miatt inkább Romániában és Szlovákiában folytatunk újabb kísérleteket. Ami már csak azért is sajnálatos, mert Magyarország a gm-kutatási projektekben nagyhatalom lehetne. A szegedi, martonvásári, gödöllői kutatók a tudományos, a mezőgazdasági adottságok pedig a természeti alapokat biztosítanák ehhez.
• Az unióban mennyire van piaca a gm-kukoricának?
• Az az eddig hangoztatott ellenérv, hogy Magyarország gm-mentes ország, s csak így tudja eladni kukoricáját az EU-ban, aligha állja meg a helyét. A gm-kukoricára már külön értékesítési lánc működik az unióban. Aki ilyet akar használni, az ilyet vesz, aki nem, az nem. Szlovákiában például a bioetanol-gyártók már azért is keresik a Bt-kukoricát, mert nem rágja meg a moly, így egészségesebb a hagyományosnál, s mivel nem telepednek meg rajta a gombák, nem kezdik el termelni a mikotoxint, ami az erjedés szempontjából nagyon fontos az etanolgyártásban. Nem beszélve arról, hogy a termelési költségek csökkentése, ami a gm-kukoricával megoldható, mindenkinek az érdeke lenne.

Tóth László Levente

forrás: napi.hu

Támadnak a vegák

"A húsevőket tartják a klímaváltozás csúcsragadozóinak" címmel közölt három oldalas cikket az origo.hu a mai napon. Ebből idézem az állattenyésztőket érintő részt:

...

A húsevők

A húsevők több nemzetközi tanulmány és környezetvédő szervezet szerint is az etikátlanok csúcsragadozói. Az amerikai PETA (emberek az állatokkal való etikus bánásmódért) azzal vádolja a húsevőket és elsősorban az őket kiszolgáló húsipart, hogy ők a fő okozói a globális felmelegedésnek. Egy 2006-os ENSZ FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) tanulmányra hivatkoznak, amely szerint az állattartás az üvegházi gázkibocsátás 18 százalékáért felelős, és ez több mint az összes közlekedési eszköz - autók, kamionok, repülők, hajók - széndioxidra átszámított szennyezése együttvéve.

A PETA új kampányának központi eleme lesz a rántott csirkét rágó, pocakos volt amerikai alelnökből környezetvédővé lett Al Gore-t ábrázoló poszter. Azért támadják, mert állítólag eddig nem volt hajlandó a húsipar klímaváltozásban játszott szerepét megvitatni. "Nem beszélhet valaki a globális felmelegedés miatti aggályairól miközben csirkecombot rág" - mondta Ingrid E. Newkirk, a PETA elnöke. "Gore figyelmen kívül hagyja azt a tudományosan ismert tényt: nem létezik olyan, hogy húsevő környezetvédő, mert a húsevés a fő bűnös" - tette hozzá.

A PETA és egy másik amerikai szervezet, a The Humane Society (HSUS) hivatkozik még a University of Chicago 2005-ös tanulmányára, amely szerint a vegetáriánus étrendre való áttérés többet ér a globális felmelegedés ellen, mint a nagyfogyasztású autók lecserélése hibrid meghajtásúakra. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet is úgy véli, hogy a húsevés csökkentése segít a klímaváltozás lelassításában. "Minden kiló hús előállítása 3-4 kilogramm széndioxid kibocsátásnak megfelelő metán és kén-dioxid szennyezéssel jár" - állítja a szervezet.

A fő érvük a húsevés ellen, hogy a takarmányhoz szükséges trágya előállítása nagyon energiaigényes; a legeltetéshez jelentős méretű erdőket, és őserdőket kell kivágni, és a szarvasmarha kérődzés az emberi tevékenység által generált metángáz kibocsátás 37 százalékáért felelős. Az ENSZ szerint a metán 23-szor jobban járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint a széndioxid.

...

Izsák Dániel

forrás: origo.hu

Csak azért közlöm ezt a cikket, hogy mindenkiben tudatosuljon, hogy világméretekben milyen erős lobbiérdekek szólnak az állattenyésztés ellen, amivel szembe kell néznünk, és meg kell tudni védenünk a magunk igazát. Most csak egy kis hír az egyik legolvasottabb hazai internetes portálon, de ha felkapja a média és nincs válaszunk könnyen újabb dekákat veszíthetünk az amúgy sem túl magas éves húsfogyasztásból.

Vádemelés az ásotthalmi zugvágóhíd ügyében

Csak beavatkozással helyreállítható környezetkárosítás bűntette miatt emelt vádat a Szegedi Városi Ügyészség az ellen a makói férfi ellen, aki ásotthalmi tanyáján 2007 márciusában állatvágások során keletkezett veszélyes hulladékokkal szennyezte környezetét.

A vádirat szerint az állati testrészekkel – hét sertésfej, égett állati csontok, sertésbőrök és belsőségek –, a 100-120 liternyi zsíros abálólével, a véres folyadékkal, valamint az ellenőrizetlen, sötéten fénylő és büdös vizű ásott kút használatával a férfi jelentős mértékben veszélyeztette a talajt, a talajvizet, a levegőt, az élővilágot és különösen az állatvágásban közreműködő emberek egészségét. A szakértői vélemény szerint a korábbi környezeti állapot csak igen költséges és hosszadalmas beavatkozással állítható helyre.

A környezetkárosítás öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

forrás: index.hu

Magyarországon épít bioetanol gyárakat a Sekab

A hazánkban létesíthető bioetanol üzemek összes éves nyersanyagigénye 2010-re akár 4 millió tonna gabonaféle lehet, ezen belül is legnagyobb mértékben a kukorica és kisebb mértékben a búza. A SEKAB svéd Svensk Etanolkemi AB 75%-os tulajdonában lévő Sekab Bioenergia Magyarország Zrt. négy, bioetanol gyártására alkalmas gyáregység építését kezdi meg. A beruházás összértéke meghaladja a 343 millió eurót. Az EnviroParks Projekt keretében létrejövő üzemek 2008 őszétől évente 1,5 millió tonna gabona felhasználásával 600 millió liter bioetanolt termelnek, és melléktermékként mintegy 460 ezer tonna jó minőségű állati takarmány alapanyag (DDGS – gabonatörköly) keletkezik majd. Munkatársunk Zsemberi Lászlóval, a társaság vezérigazgatójával beszélgetett.

Pontosan hol és milyen üzemeket kívánnak létrehozni?

Erre a kérdésre egy hónappal ezelőtt pontos választ tudtam volna adni, mert akkor még Kaba, Marcali és Gögyű mellett a lehetséges helyszínek között szerepelt Mohács is. Azóta egy másik etanol üzemek létrehozását tervezô cég vette meg azt a mohácsi telket, amit a mi cégünk is kinézett magának. Természetesen az ellátás biztonsága szempontjából sem bölcs ugyanabba a városba két etanol gyárat építeni, ezért most a mohácsi telephely helyett másikat keresünk. Jelen pillanatban csak azt tudom mondani, hogy több város és helyszín lehetőségét vizsgáljuk, de egyiket sem szeretnénk megemlíteni, nehogy megismétlődjön a mohácsi eset.

Milyen technológia alkalmazását tervezik a bioüzemanyag előállításakor?

Mind a négy üzemben az amerikai ICM cég technológiáját fogjuk használni. Az ICM-ben a kukorica alapú etanol gyártás úttörôit tisztelhetjük, akik több mint 20 éve tevékenykednek ezen a területen, és az Egyesült Államokban található kukorica alapú etanol üzemek 75 százalékát építették fel. Tehát cégünk bevált, kipróbált, korszerû technológiát kíván bevezetni. Mindemellett érdekesség, hogy az ICM az Egyesült Államokon kívül másutt még nem épített gyáregységet.

Mi lesz a sorsuk a bioüzemanyag elôállításakor keletkező melléktermékeknek?

Ez összetett kérdés, mivel ez részben alapanyag, részben piaci helyzet függvénye. A bioüzemanyag-gyártás legfontosabb mellékterméke az úgynevezett gabonatörköly – amerikai rövidítéssel DDGS –, ami magas proteintartalma miatt kiváló állati tápszer, ezért 5-15-20 százalékos nagyságrendben keverhető takarmányadalékok közé. A gabonatörkölyt Amerikában sok millió tonnás nagyságrendben használják tejfarmokon, hús-marha ágazatban, ló-, sertés- és baromfitenyésztéshez. Ez az óriási mennyiségben keletkező anyag ma Magyarországon még ismeretlen, tehát be kell vezetni, meg kell tanítani az állattenyésztőket a használatára. Egyébként amíg hazánkban nem alakul ki a DDGS iránt piaci igény, addig nagy mennyiségben, jól exportálható.

Mit ért azon, hogy mindez alapanyag-függô is?

Az alapanyag, tehát a kukorica minôsége befolyásolja a DDGS minőségét is. Vagyis, akkor jó a DDGS, ha toxinmentes a termés. Ellenkező esetben nem adható az állatoknak, mert megfertőződnének. Ilyenkor a DDGS-t energetikai célra lehet felhasználni, elgázosítani vagy elégetni. Tehát elképzelhető, hogy az erőművekben a saját melléktermékünkbôl fogjuk előállítani az energiát.

Ez a termelőknek is nagyon jó megoldás lehet, mert akkor is el tudják majd adni a terményüket, jelen esetben a kukoricát, amikor a klimatikus viszonyok miatt mondjuk gombás fertőzéssel terhelt a termés.

Természetesen. Mindenki jól jár, hiszen a termelő el tudja adni az egyébként eladhatatlan kukoricát, mi pedig etanolt tudunk belőle gyártani, hiszen azt nem befolyásolja az alapanyag minősége.

Mi történik a gyártás során keletkező szén-dioxiddal?

Több dolgot tehetünk: kiengedjük a levegőbe, vagy megpróbáljuk finomítani, cseppfolyósítani és eladni. A szén-dioxidot ma több cég forgalmazza hazánkban és az európai piacokon egyaránt. Legnagyobb fogyasztói az ásványvíz-, az üdítőital- és a söripar. Mi is megpróbálunk vevőt találni a keletkező szén-dioxidra, bár fontos megjegyeznem, hogy az általunk kibocsátott mennyiség kevesebb, mint amennyit a kukorica magába integrál a fotoszintézis során. A bioüzemanyag előállítása ezért mindenképpen megújuló jellegű. Ettől függetlenül az a célunk, hogy ezt a minimális mennyiséget se engedjük a levegőbe jutni.

A négy üzem milyen éves nyersanyagigénnyel számol az első években?

Mindegyik üzemben 360 ezer tonna gabonát akarunk fölhasználni, amely reményeink szerint 90 százalékban kukorica és 10 százalékban búza lesz. A technológiai fejlődés eredményeként lehet, hogy a búza aránya tovább nő majd. Az amerikai technológia szállítói jelenleg is dolgoznak ezen. Ezenkívül a biomassza erőműben kb. 160 ezer tonna biomasszát használunk fel, ami szalma, energiafű és adott esetben DDGS elégetését jelenti.

Az Önök üzemeiben elôállított bioetanol teljes mértékben külföldi piacokra kerül, vagy jut belőle Magyarországra is?

Nagyon örülnénk neki, ha kerülhetne belőle Magyarországra is. Ennek érdekében például a Scaniával közös buszprogramon dolgozunk, melynek keretében egy-két olyan buszt szeretnénk behozni Magyarországra, melyekkel be tudjuk mutatni az 1-95-ös dízelt. Ezt a keveréket, amelynél a dízel üzemanyagban 95 százalék etanol van, ma egyedül a Sekab állítja elő a világon.

A bioüzemanyagok alkalmazása nagyban hozzájárulhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A környezetbarát beruházás milyen fogadtatásra talált a civil zöld szervezetek körében?

Csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni. Egyébként a zöld szervezetek közül azokkal tudunk hatékonyan együttműködni, akik reálisan látják a bennünket körülvevő világot, vagyis nem felszámolni akarják a gyártó cégek tevékenységét, hanem közelebb vinni azt a természet védelmét is szolgáló technológiák alkalmazásához. Például irreális lenne azt gondolni, hogy az emberek nem fognak autót használni a közeljövôben. Ehelyett azokat a kezdeményezéseket kell támogatni, amelyek csökkentik vagy megszüntetik az üzemanyag-felhasználás környezetkárosító hatásait.

Az Európai Unióban működő bio-etanolt gyártó üzemek egytől egyig kapacitásbővüléssel számolnak. Mi várható hazánkban?

Magyarországon is hasonló tendencia figyelhető meg. Készítettünk egy számítást, mely szerint hazánk hozzávetőleg 4 millió tonna gabona éves felhasználásával könnyedén elérhetné a 10%-ot is meghaladó belső bio-üzemanyag arányt, sőt, még exportra is jutna belôle. Mindez komoly iparágat teremtene, ami az export révén pozitív hatásokat tudna kifejteni, sok száz millió euró értékben. A Sekabnál úgy gondoljuk, hogy késôbb, a cellulóz bázisú etanolgyártással Magyarország Európa vezető bioetanol gyártójává válhat. Európában jelenleg 10-11 millió tonna etanolra volna igény, amiből ha mi 1-2 millió tonnát legyártanánk, az már nem lenne kis teljesítmény.

Mindehhez milyen kormányzati segítséget várnak?

Elsősorban egy a bioüzemanyaggal kapcsolatos nemzeti stratégiára lenne szükség, ami azután körvonalazná az új iparág jövőjét. Nem kész stratégiát várunk, hanem részt szeretnénk venni annak kidolgozásában. Természetesen az összes hazai etanolgyártó cég készséggel hozzájárulna a tervezet elkészítéséhez és sikerre viteléhez. Mindez számunkra nem terhet, hanem komoly lehetőséget jelentene a sikeres munkához.

forrás: Ma & Holnap folyóirat VI. évfolyam 5. szám Különszám

Mégsem egészségesebb a bioüzemanyag?

Az etanol alapú bioüzemanyag ártalmasabb lehet, mint a hagyományos benzin - állítja egy amerikai kutató széles körben vitatott friss tanulmánya.

Mark Jacobson, a Kalifornia állami Stanford egyetem légkörkutatója azt modellezte, hogy milyen hatással lenne, ha csak az E-85 nevű - 85 százalék etanol, 15 százalék benzin - keveréket, vagy csak hagyományos üzemanyagot lehetne használni az Egyesült Államokban.

Az Environmental Science and Technology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az E-85 égése során felszabaduló szénhidrogének csak növelnék a szmogot és emelkedne a légkör ózontartalma.

Az ózon asztmát és egyéb súlyos légúti betegségeket okoz, az E-85 nyomán növekedő ózonkoncentráció pedig azzal járna, hogy jelentős mértékben növekedne az ilyen betegségekben szenvedők száma, és évi 200 fővel többen halnának meg ezekben, mint a hagyományos üzemanyag használata esetén.

Az etanol tehát nem jobb, mint a hagyományos benzin, sőt, inkább károsabb - érvelt a kutató. "Felmerül a kérdés, hogy vajon miért támogatjuk az etanolt és más bioüzemanyagokat, ha nincs is semmi jótékony hatásuk" - jegyezte meg Jacobson a BBC brit közszolgálati műsorszóró társaság honlapján megjelent cikk szerint.

Amerikai mezőgazdászok, környezetvédők, politikusok és az ipar képviselői régóta vitatkoznak azon, hogy mennyi növényi eredetű etanolt kellene előállítani, ehhez mekkora termőterület szükséges és mennyibe kerülne. Abban sem mutatkozik egyetértés, hogy az etanol alapú üzemanyag kellően hatásos fegyver-e a klímaváltozás elleni harcban.

George W. Bush elnök tervei szerint az alternatív üzemanyagok, mindenekelőtt az E-85 fogyasztásának támogatásával egy évtized alatt 20 százalékkal kellene csökkenteni a hagyományos üzemanyagok arányát. A környezetvédelmi ügynökség (EPA) becslése alapján ez nagyjából egy százalékkal növelné a szmogot.

Jacobson tanulmánya újabb lökést adott az etanol-vitának. Az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozó Roland Hwang, a természeti erőforrások védelmi tanácsa (NRDC) természetvédő szervezet munkatársa szerint például "Jacobson következtetése rendkívül provokatív. Semmi nem igazolja, hogy hanyagolnunk kellene az etanolt." A szakértő kifejtette, hogy az etanolos üzemanyag révén csökken a szmog kialakulásában kulcsszerepet játszó nitrogénoxid-koncentráció, és üvegházhatású gázokból is kevesebb van az égéstermékben.

Stuart Shales, a nyugat-angliai egyetem biotechnológiai kutatója szerint ugyan nem lenne ésszerű, hogy minden autó etanollal menjen, mert az energiaültetvények túl nagy termőterületet vennének igénybe. A bioüzemanyagok használata azonban 50-60 százalékkal kevesebb széndioxid-kibocsátást okoz a fosszilis üzemanyagokhoz képest. "A tanulmánnyal kapcsolatban pedig felmerül egy másik kérdés is, jelesül hogy vajon valóban olyan sok a légúti bajokkal küszködő beteg Brazilíában is, ahol már a hetvenes évek eleje óta használják az etanolt" - mondta Shales a BBC-nek.

forrás: stop.hu

Környezetóvó gazdák

Csopak (vibo) - A 2001-ben hatályba lépett nitrátrendelet meghatározta Magyarországon a nitrát-érzékeny területen lévő települések listáját, mely településeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése csökkentésének érdekében szabályozta a mezőgazdasági tevékenységet.

Az idén február 15-én hatályba lépett rendelet részben módosította a korábbit. Nitrátérzékeny területen a szerves trágyával kijuttatható nitrogén mennyisége hektáronként nem lehet több évi 170 kilogrammnál. December 1. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni. Betakarítás után könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágya, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya csak akkor juttatható ki szántóterületre, ha abban az évben újabb kultúra kerül ugyanoda. Tilos a trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított területeken. A kiszórt istállótrágyát azonnal (legfeljebb 14 nap alatt) be kell dolgozni a talajba. Hígtrágya termőföldön történő elhelyezése talajtani szakvéleményre alapozottan csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges (nem nitrát- érzékeny területeken is), hígtrágya kijuttatásánál is évente és hektáronként 170 kiló lehet maximum a kijuttatható nitrogén mennyisége. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén elszivárgás elleni védelem nélkül legfeljebb két hónapra alakítható ki, ott, ahol a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van és nincs 100 méteren belül felszíni víz. Vízjárta területen, alagcsövezett tábla szélén ideiglenes trágyakazal nem létesíthető. Tilos hígtrágya, trágyalé és trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe. Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyagvizsgálatát legalább öt- (gyepen 10-) évente kell elvégeztetni. Az állattartó telepeket szigetelt, a trágyakijuttatási tilalmi időket is figyelembe vevő nagyságú trágyatárolóval kell megépíteni. A már üzemelő állattartó telepek trágyatárolóinak az előírásoknak megfelelő átalakítását a rendeletben meghatározott határidőre végre kell hajtani. Nitrátérzékeny területen minden mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Az adatszolgáltatást a rendelet melléklete szerinti adatlap kitöltésével és annak a tárgyévet követő év február 28-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz (Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, 8229 Csopak, Kishegyi u. 13.) való beküldésével kell végrehajtani. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenység folytatója nitrátérzékeny területen az előírásokat nem vagy nem megfelelő módon teljesíti, termőföldön a talajvédelmi hatóság, állattartó telepen a környezetvédelmi hatóság nitrátszennyezési bírság megfizetésére kötelezi, mely 50 ezer és 500 ezer forint közötti összeg lehet. Az adatszolgáltatással és az azt megalapozó folyamatos nyilvántartással kapcsolatos előírások megszegésének mértékétől függően a talajvédelmi hatóság 10 ezer és 100 ezer forint közötti bírságot ró ki. Amennyiben a témával kapcsolatban bármilyen kérdés, probléma merülne fel, azzal a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság talajvédelmi felügyelőihez lehet fordulni a (87) 555-320-as számon.

Szerző: Varga Ibolya
Forrás: www.naplo-online.hu

Újdonság a hazai hígtrágya tárolásban

Mint tudvalevő az idei évben lejár a türelmi idő és a hazai sertéstelepeknek (remélhetőleg hathatós állami segítséggel) rengeteg pénzt kell majd költeniük, a keletkező hígtrágya talajtól elszigetelt tárolására. Az eddig hazánkban bemutatott technológiák mind egy kaptafára lettek megtervezve, a különbség szinte csak abban volt, hogy egy vagy kétrétegű a fólia, fedett vagy fedetlen a tó, tehát drága vagy mégdrágább technológiát tudunk-e választani. Most megérkezett hazánkba egy a szomszégainknál már évek óta működő holland technológia, mely egyrészt teljesen megoldja a trágya tárolásának problémáját (úgymint élő és talajvíztől való elszigetelés, illetve a bűzhatás megszűntetése), másrészt olcsóbb az eddigi technológiáknál. Remélem, hogy ezt minden szakhatóság egy olyan egységes és kiforrott rendszernek fogja tekinteni, mely minden elvárásnak megfelel, és ennek telepítésére gyorsított eljárásban fogják megadni az engedélyeket, hogy ezzel is segítsék a sertéstenyésztőket.

Akit bővebben érdekel a rendszer, az kattintson ide. Ha további kérdései lennének kérem írjon egy hozzászólást a cikk után, vagy küldjön egy e-mailt számomra a jobb oldalon található e-mail feliratra kattintva.

Hígtágya kezelés

A Pápai TV felvétele a Kis Stimai sertéstelepen történt hígtrágya kezelési beruházásról.

A videó lejátszásához kattintson ide.