Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete. Összes bejegyzés megjelenítése

kedd, április 05, 2011

Válságban a sertéstartás

Megyei körkép - A sertéságazat évek óta válságban van. Most a takarmányköltség drámai emelkedése és a piacok beszűkülése miatt veszteséges a termelés.

A felvásárlási árakat szerényen emelkedő tendencia jellemzi, azonban még mindig 15-20 százalékkal az önköltség alatt lehet az élősertéseket értékesíteni. A sertéstartóknak nincs tartalékuk, hogy önerőből átvészeljék az időt, amire a hízók eladásán újra jövedelem képződik. A sertéstenyésztők és tartók életben maradásához azonnali intézkedésekre van szükség, illetve ezeken túl, középtávon az ágazatot ki kell mozdítani a strukturális válságból úgy, hogy újra visszaszerezhessék a belső piacot és az export értéke se csökkenjen. 

Ebben alapvető jelentőségű, hogy az árutermelés elsősorban magyar genetikával, az országban született tenyészállatokkal történjen. Jelenleg a boltokban a sertéshús alig fele származik hazai  született sertésből és minden negyedik levágott hízót külföldről vásárolták. A válság enyhítésének megoldásairól a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és tagszervezete a Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete, továbbá a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a nemrég megalakult Sertés Lobbi Társaság folyamatosan tárgyalnak a minisztériummal, részt vesznek minden ezzel a  témával kapcsolatos bizottsági munkában, egyeztetésen és a tárcával közösen ágazati stratégiát dolgoztak ki.
A közelmúlt történései és kormányzati szándékai miatt a jelenlegi helyzetet úgy ítélik meg, hogy a problémák kezelését még jobban szolgálják a tárgyalásos megoldások, mint a demonstráció. Azon kell közösen dolgozniuk, hogy ami adható az ágazatnak, azt a sertéstartók megkapják és lehetőleg minél gyorsabban. A beavatkozási lehetőségek sajnos nagyon korlátozottak, ebből kell a maximumot kihozni. 
 
A kormányzattól rövidtávon azt várják, hogy a tavaly elmaradt, valamint az idén kifizethető támogatásokat a lehető leggyorsabban utalják a gazdáknak, illetve az év közben folyamatosan igényelhető támogatások keretei ne ürüljenek ki. Az idei évre vonatkozó, de csak jövő évben esedékes támogatások előrehozott kifizetését az első félév pénzügyi helyzetének függvényében meg kell tenni. A sertéshús és élősertés általános forgalmi adójának (áfa) csökkentéséről mielőbb dönteni kell.  A takarmányvásárláshoz  kedvező kamatozású  hiteleket kérnek és  egy, az  állammal közös takarmányalap létrehozását javasolják.

szerző: Varga Ibolya
forrás: naplo-online.hu

szerda, március 30, 2011

A sertéstartók érdekében közös stratégiát készít a szaktárca a szakmai szervezetekkel

A hazai sertéstenyésztés válságának enyhítése érdekében a szakmai szervezetek folyamatosan tárgyalnak a szakminisztériummal; részt vesznek valamennyi, e témával kapcsolatos bizottsági munkában, egyeztetésen és a tárcával közösen ágazati stratégiát dolgoztak ki - tájékoztatta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége(MÁSZ) szerdán az MTI-t.
A közös koncepció elkészítésén a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértőin kívül a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ), a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), a Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete, valamint a nemrég megalakult és a sertéstartó kis-, közepes, és nagyüzemeket egyaránt képviselő Sertés Lobbi Társaság megbízottai dolgoznak.
A stratégia kidolgozását a sertéságazat válsága tette szükségessé - tartalmazza a szakmai szervezet közleménye. A takarmányköltség drámai emelkedése miatt ugyanis veszteséges a termelés. A felvásárlási árakat emelkedő tendencia jellemzi ugyan az utóbbi időszakban, de még mindig 15-20 százalékkal az önköltség alatt lehet az élősertéseket értékesíteni.
A sertéstartóknak nincs tartalékuk, így önerőből nem tudják átvészelni, amíg a hízók eladásából újra jövedelem képződik. A sertéstenyésztők és -tartók talpon maradásához azonnali intézkedésekre van szükség, illetve ezeken túl, középtávon az ágazatot ki kell mozdítani a strukturális válságból úgy, hogy újra visszaszerezhető legyen a belső piac, az export értéke pedig ne csökkenjen - fejtik ki a közleményben.
A jelenlegi helyzetet úgy ítélik meg a MÁSZ-nál, hogy a problémák kezelését most jobban szolgálják a tárgyalások, mint a demonstráció.
A kormányzattól rövidtávon azt várják a sertéstenyésztők, hogy a tavaly elmaradt, valamint az idén kifizethető támogatásokat a lehető leggyorsabban utalják át a gazdáknak, illetve az év közben folyamatosan igényelhető támogatások keretei év közben ne ürüljenek ki. Emellett szorgalmazzák az idei évre vonatkozó, de csak a jövő évben esedékes támogatások előrehozott kifizetését az első félév pénzügyi helyzetéhez igazodóan.
A közlemény szerint mielőbb dönteni kell a sertéshús és élősertés áfacsökkentéséről. Továbbá annak érdekében, hogy az árutermelés elsősorban a hazai genetikai alapokra és tenyésztésre támaszkodjon, "helyzetbe kell hozni a magyar tenyészállat előállítókat a tenyésztési támogatások folyamatos biztosítása mellett". Ettől ugyanis sok ezer vidéki munkahely és család sorsa függ, továbbá így sikerülhet a hazai fogyasztókat és az export piacokat is megtartani.

forrás: galamus.hu

péntek, szeptember 28, 2007

Gratulálok Balázs!

Mindenekelőtt e helyről is gratulálni szeretnék Fekete Balázsnak, akit a Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete elnökének választottak. Remélem sok örömet okoz ez az új tisztség úgy Magának, mint a hazai Sertéstenyésztőknek.

Olvasva a hazai egyetlen sertéses szaklapban Vele megjelent interjút azonban nagyon elkedvedlenedtem, az alábbi két részlet miatt:

„Fel kell venni a kapcsolatot az árutermelőkkel, hiszen a törzstelepeken folyó tenyésztői munka eredményét nekik kellene élvezniük. Lehetővé kell tenni, hogy ezek a telepek olcsóbban juthassanak hozzá a jó minőségű kocasüldőkhöz, s így kialakuljon a régóta áhított „tenyésztési piramis”.„

„… Természetesen ahhoz, hogy követhessük a külföldi példát, a tenyésztő telepeknek kiváló minőségű és elfogadható árú kocasüldőket kell előállítaniuk!”


Hogy a fenti sorok olvastán miért kámpicsorodtam el? Az ok nagyon egyszerű, mert ezek szerint az új elnök is a régi fejjel gondolkozik: a tenyészállatot csak két áron: olcsón és mégolcsóbban lehet eladni.

DE ez NEM IGAZ!!!

Hova akarja még letolni az árat, a mostani 1,2-1,4 szeres hízó árhoz képest?

Szerintem az emberek nem az ár, de egész biztosan nem CSAK az ár miatt nem vesznek tenyészkocasüldőket.

Sokkal inkább azért,
  • mert az állatorvos lustaságból, tudatlanságból, vagy ki tudja miért hallani sem akar arról, hogy egy adaptációs programot állítson össze, a beérkező állatok áthangolására.
  • mert a telepvezető nem akar azzal foglalkozni, hogy megtervezze az éves rotációt, és elosztva, kisebb csoportokban hozza be az állatokat a telepre.
  • mert a telepvezető nem akar a karanténnal is bajlódni, és ott is olyan embert alkalmazni, aki ért a kocasüldők kerestetéséhez.
  • mert a telepvezető és a tulajdonos is sajnos könnyen vásárolhat egyes telepekről tenyészállat megnevezés alatt kétlyukú hízót.
  • mert a tulajdonosnak senki sem mondta el, hogy az éves genetikai utánpótlás egy nagyszülő csomag (saját telepi szülőpár kocasüldő előállítás) esetében az önköltség 1%-a, míg folyamatos szülőpár utánpótlás vásárlás esetében maximum 3%-a. Mindez a költség elenyésző, szemben azzal a megtakarítással, és többlet bevétellel melyet egy modern genetika a vállalkozásnak hozhat.
  • mert a vágóhidak nem mindig minősítenek, így maguk sem tudják, ezáltal a telepek figyelmét sem hívják fel arra, hogy a saját „tenyésztés” miatti szórt állomány mekkora bevételkiesést okoz.
  • mert… és itt minden olvasóm tudna még legalább 2-3 érvet felhozni a saját tapasztalatából kiindulva.

A marketingnek nagyon sok bugyra van. Azok közül az ár csak az egyik és közel sem minden esetben a legfontosabb jellemzője egy terméknek. Egy árversenynek, főleg ha saját magunkkal folytatjuk egy kimenetele lehet, hogy mindannyian csődbe megyünk.

Ha igaz lenne, hogy csak az ár a meghatározó és ha olcsón adjuk a tenyészállatokat, attól javul a hazai sertéstenyésztés, akkor azokban az években, amikor sikerült kilobbizni a kocasüldő beállításra adott támogatásokat, fantasztikus lendületet kellett volna vennie a hazai sertéstenyésztésnek. Ezzel szemben igaz, hogy szinte minden kétlyukú „tenyészállat” gazdára talált, de a következő évek sertéspiaci válsága bebizonyította, hogy ezzel a hazai tenyésztés színvonala egy jottányit sem javult, és a sertéstartók sem erősödtek meg annyira hogy átvészeljék a nehéz éveket, csak elköltöttünk egy csomó pénzt, értelmetlenül.

Remélem, Balázs egy olyan világ kialakításán fog dolgozni, ahol a minőségnek lesz becsülete és értéke. A tenyésztő is meg fog tudni élni abból, hogy igényes munkával, minőségi tenyészállatot állít elő, és nem kényszerül rá, hogy minden kétlyukú disznót tenyészkocasüldőként értékesítsen. Ahol a vevők majd különbséget fognak tudni tenni a tenyésztelep és a tenyésztelepnek látszó objektum között. Ahol büszkén mondhatja majd az ember magáról, hogy sertéstenyésztő vagyok.