Nagyobb gabonatermés várható Oroszországban, nőhet az export

Oroszországban az idén 84 millió tonna gabona betakarítására lehet számítani a hozamok növekedésének köszönhetően az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) moszkvai attaséja szerint.

Oroszországban 2010-ben az előző évi több mint 90 millió tonna után csupán 60,9 millió tonna, vagyis 37,3 százalékkal kevesebb gabona termett a hosszú és nagyon forró aszály miatt. Ezért az ország, amely a megelőző években a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, augusztusban betiltotta a gabona exportját.

Az USDA oroszországi képviselője szerint az idén 5,5 millió tonna gabonaexporttal lehet számolni, ez egymillióval lenne több a tavalyinál.

Oroszország 2009-ben több mint 24 millió tonna gabonát szállított külföldre, ez a világ exportjának több mint 12 százalékát tette ki.

forrás: galamus.hu

Németországi fejlemények

• Már korábban is jelentek meg hírek arról, hogy Dél.Korea és Oroszország leállította a német sertéshús importját, de a legújabb információk szerint Kína is felfüggesztette a Németországból történő sertéshús importját. 2010-ben Németország sertéshús exportjának 1%-a irányult Kína felé.
• A dioxin botrány okozója a német Harles & Jentzsch nevű vállalat, mely dioxint tartalmazó zsírt értékesített takarmányozásra alkalmas zsírként csődöt jelentett.
• A Vion és a Tönnies - Németország két meghatározó vágóhídi lánca, mindketten heti 200.000 sertést vágnak le - bejelentette, hogy a dioxin botrány miatt drasztikusan megcsappant sertéshús kereslet következtében egy-egy napra bizonyos üzemeikben leállítják a vágást. Ez a döntés a Vion üzemeiben több mint 17.000-es vágáskimaradást jelent. A német piac harmadik legnagyobb szereplője a Tönnies nem csökkentette a vágások számát.

Német dioxinbotrány: több mint 3.000 telep fellélegezhet

A mai napon a német hatóságok 1.470 telepre csökkentették azt a listát, melyen korábban több mint 4.700 telep szerepelt, melyek érintve lehettek a dioxinos takarmánybotrányban. A vizsgálatok még jelenleg is folynak, a mai napra várnak több takarmány és húsvizsgálati eredményt, mely meghatározza a még jelenleg is zárlat alatt lévő telepek további sorsát.

Mindeközben Dél-Korea és Oroszország betiltotta a Németországból származó hús importját. 

Indokolatlan pánik Oroszországban a gyengébb gabonatermés miatt

Moszkva, 2010. szeptember 27.

Az Oroszországot sújtó szárazság miatt a vártnál lényegesen gyengébbek voltak a gabonahozamok. A terméskiesés óhatatlanul megbolygatta az eddig többé-kevésbé stabilnak mondható élelmiszerellátást. A mezőgazdaság egyik legalapvetőbb termékének részleges hiánya aggodalmat kelthet főleg, hogy a negatív hangokra a nyárutón ráerősített a hiteltelen, érdemi alapot nélkülöző riogatás.

 

Jelena Szkrinnyik mezőgazdasági miniszter minden fórumon élesen vitatja, hogy bárminemű termékhiány lenne, illetve potenciálisan jelentkezhet. Az ezzel kapcsolatos híreket a média kitalációjának, illetve árnövelő spekulációnak tartja. Egyedül az Oroszországban igen népszerű hajdina  terméskiesése okozott némi riadalmat a piacon. A pohánka azért tűnt el ideiglenesen a boltokból , mert spekulációs célokkal mesterségesen pánikot keltettek a hiányáról, és az emberek lényegesen nagyobb mennyiséget vásároltak a megszokottnál. A tárca vezetője a 2010. szeptemberi, Állami Duma előtt folytatott meghallgatáson bejelentette, hogy van elegendő hajdina. Idén várhatóan 450 ezer tonna terem és  átlagosan 500 ezer tonnára  van igény, de a különbözet könnyen beszerezhető a külpiacokról. Ígérete szerint a boltokat hamarosan feltöltik pohánkával.

 

A miniszter szavai szerint minden egyéb élelmiszerből a tavalyi átlagot, illetve azt meghaladó mennyiségű termés várható.  Az idei évben a 32,7 millió tonna tej az eddig megszokott 7 millió tonnás importtal együtt fedezi a belső igényeket. A hústermékek piacán is stabil a helyzet, a már kialakult 20%-os ágazati eredmény (a sertés és baromfitermelésben) lehetővé teszi a biztos ellátást, s ezáltal gátat tud szabni az áremelkedésnek. Az első hét hónap eredményei alapján a hústermelés 8%-kal, vagyis 369 ezer tonnával növekedett.

 

Ami a cukorpiacot illeti, a minisztérium előrejelzése szerint itt sem várható hiány. Igaz, a tavalyi 24 millió tonnával szemben csak 22-24 millió tonnás termésre számítanak, de az ország eddig is importált nádcukor alapanyagot, a hiányzó mennyiség legyártható belőle. Az ár stabilitását pedig a világpiaci mozgások figyelembevételével lehet szabályozni az eddig is létező, mozgó importvámokkal. Az ágazatvezető hangsúlyozta, hogy az élelmezési célú gabona mennyisége biztosított, az előző évből származó átmenő tartalékokkal együtt pedig semmi ok nincs a termékhiánytól félni.

 

Jurij Luzskov, moszkvai főpolgármester ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jelenlegi élelmiszerellátást a kevesebb gabona közvetlenül nem veszélyezteti, de a szarvasmarha tenyésztésre katasztrofális hatása lehet. A takarmányozásra fordítható mennyiség csökkenése, és az azt követő kivédhetetlen áremelkedés sok gazdát fog rákényszeríteni állatai levágására. Megerősítette, hogy a lakosság ellátását közvetlenül nem veszélyezteti a gyengébb terméshozam, de az állattenyésztést, és elsősorban a szarvasmarha tenyésztést több évre visszavetheti.

 

Szavai szerint egy olyan ország, amelyik igyekszik önellátóvá válni, egy főre minimum egy tonna gabonát kell termelnie , ami Oroszországban optimális esetben 140 millió tonnás termést jelentene. Ehhez képest a várható 60-65 millió tonna tényleg rendkívül kevés, s a helyzeten az átmeneti készletek sem sokat segítenek. Javaslata szerint a kormánynak az export tilalom bevezetésén túl sürgősen hozzá kellene kezdeni a kukorica és a szója importjához.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Aggasztó hírek Oroszországból

Oroszországban hétfőig összesen 37,4 millió tonna gabonát takarítottak be, ami közel kétmillió tonnával kevesebb, mint tavaly ilyenkor, és a tüzek sújtotta területeken a hozam igen jelentősen csökkent.

Már 17,3 millió hektáron, a tavalyinál három millió hektárral nagyobb területen aratták le a termést, s a hozam átlaga a tavalyi hektáronkénti 27,6 mázsáról 21,1 mázsára csökkent.

A tüzek által sújtott területeken még ennél is gyengébb a termés: a Volgamenti körzetben az átlag alig éri el a 10 mázsát a tavalyi 17,4 után, de Csuvasföldön például tavaly hektáronként 25,4, idén 9,1 mázsát takarítottak be, Orenburg környékén felére, Tatárföldön felénél is kevesebbre esett vissza a hozam.

A központi szövetségi körzetben az átlagos hozam a tavalyi 31,2 mázsa után mindössze 17,9 mázsa hektáronként, de például az Urali körzetben, ahol a forróság miatt a szokásosnál jóval korábban kezdődött az aratás, a termés a tavalyi hektáronkénti 13,2 mázsa után mindössze 3,7 mázsa volt.

A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az aszály 10,7 millió hektárnyi gabonaföldön égette ki teljesen a termést. A minisztérium ugyanakkor hétfőn fenntartotta előrejelzését, amely szerint a tavalyi több mint 97 millió tonna után idén 70-75 millió tonna gabona betakarítása várható, szakértők szerint azonban még tovább kell majd módosítani lefelé az előrejelzést.

forrás: nepszava.hu

"Spekulációs hiszti" és orosz aszály drágíthatja a kenyeret

Évtizedek óta nem látott mértékben drágult júliusban a búza, az áremelkedést csak részben okozza a visszaeső oroszországi búzatermés, az árfelhajtás mögött ott van a spekulánsok tevékenysége is. Magyarországon sem lett jó a termés, a liszt drágulása szinte elkerülhetetlen, amit vagy lenyelnek a pékek, vagy pedig viszontlátunk a kenyér árában.

Csaknem négy évtizede - 1973 óta - nem látott mértékben emelkedtek az árak júliusban a búza világpiacán: pénteken a búza határidős jegyzése a chicagói árutőzsdén 8,41 dollár volt, míg július legelején még csak 4,75 dollárt kértek a kereskedők vékánként.

A drágulásnak több, egymást erősítő oka is van az [origo]-nak nyilatkozó árupiaci szakértők szerint: egyrészről a globális búzatermés a vártnál alacsonyabb lett, ami automatikusan emeli az árat, másrészről pedig ezt az árupiacra menekülő pénzügyi befektetők is kihasználták, akik az oroszországi időjárási problémákat meglovagolva igyekeznek felhajtani a búza árát.

A termés Magyarországon sem volt túl jó, a liszt így szinte biztos drágulni fog, az pedig a pékek áremelési képességén múlik majd, hogy ez mennyire látszik meg a kenyér árában: ha teljesen áthárítják a költségeket, akkor akár felével is drágulhat a fehérkenyér.

Orosz exportstop

A hirtelen búzaáremelkedés legegyértelműbb és leginkább látható oka egyértelműen az, hogy Oroszországban már öt hete aszály pusztít, múlt hét óta pedig egyre nagyobb erdő-és haszonterületek égnek, aminek következtében az ország búzatermésének már több mint ötöde elpusztult. Szárazság sújtja a búzaexport gócpontjának számító fekete-tengeri térség másik két nagy búzatermelőjét, Ukrajnát és Kazahsztánt is, ami szintén az árak emelkedéséhez járul hozzá.

A helyi gondok azért emelik meg a búza árát, mert Moszkva a folyamatosan lefelé módosított terméselőrejelzések miatt exportstopot hirdetett csütörtökön. A Kommerszant című lap szerint az orosz vezetés csütörtökön felszólította vámuniós partnereit, Fehéroroszországot és Kazahsztánt is, hogy szintén tiltsák be a gabonaexportot.

A Vlagyimir Putyin kormányfő által elrendelt orosz tilalom az augusztus 15. és december 31. közötti időszakra szól, a tervezett export mintegy fele erre az időre esett volna. Azt nem tudni, hogy a tiltás pontosan mekkora mennyiségre vonatkozik, de bizonyosan nem kis tételről van szó: a meglévő exportszerződés-állományt 500 ezer és 2,5 millió tonna közé teszik a gabonapiaci elemzők. Az orosz gabonaexport leállítása elsősorban a belföldi áremelkedés megfékezését szolgálja, ezzel ugyanis lehetetlenné teszik, hogy a termelők a magasabb árak miatt külföldre vigyék az árut.

A búzadrágulás gyorsulását látva felmerült a 2008-as árrobbanás megismétlődésének rémképe is: akkor tavasszal arra is volt példa, hogy 12,8 dollárba került a búza vékánként a chicagói árutőzsdén, azaz a mostani szintnél is jó 50 százalékkal magasabb volt az árjegyzés.

Amerikában jó a helyzet

Bár a másik fontos exportgócnak számító Kanadában sem rózsás a helyzet (35 százalékos termésvisszaesést várnak amiatt, hogy hatalmas területek maradtak bevetetlenül  a vetéskor történt heves esőzések miatt), de globális szinten sokat javít a képen, hogy az Egyesült Államok az elmúlt két évtized legjobb búzatermésén ül, a tengerentúlon elemzők szerint annyi búzatartalék van, hogy nemigen lehet hiány a világon. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma szerint a globális búzatartalék 2011 végére elérheti a 187 millió metrikus tonnát (egy metrikus tonna egy köbméter víz súlyának felel meg), ami 40 százalékkal több, mint 3 évvel ezelőtt.

A két évvel ezelőtti áremelkedés megismétlődésének így egyelőre kicsi az esélye, akkor ugyanis nagy volt a kereslet a gabonákból gyártott üzemanyagok iránt, mostanra pedig lecsengett ez a divat. "A jelenlegi búzaár-emelkedés inkább hiszti" - mondta az [origo]-nak Skáre Balázs, a Solar Capital elemzője, aki szerint a 2007-2008-as búzaválság idején sokkal rosszabb volt a gazdasági és búzapiaci környezet, mint most.

"Pénteken 8 dollár fölött mozgott a búza szeptemberi határidős jegyzése, tehát még az is lehet, hogy ebben a hónapban valóban a július eleji ár kétszeresére, azaz 9 dollár közelébe nőnek a jegyzések" - mondta az elemző, aki rámutatott, hogy ez még mindig jelentősen elmarad 2008 márciusi rekord-árszinttől.

Az elemző által emlegetett hiszti ebben az esetben abból adódhat, hogy számos nagy befektetési alap a vártnál jobb amerikai búzatermés miatt az árfolyamesésre játszva ún. rövid (short) pozíciókat alakított ki, vagyis drágán eladták előre a búzát, hogy a jövőbeli áresésre apellálva majd olcsón visszavásárolják azt - a kettő különbségét pedig zsebre tegyék. Ebből az is következik, hogy most sok a vevő a búza piacán, hisz a short pozíciók zárása technikai értelemben vásárlást jelent. Az árak így elindultak felfele, az eladóknak pedig természetesen az az érdeke, hogy minél inkább felhajtsák az árakat - és az oroszországi időjárási anomáliákkal ezt alá is tudják támasztani.

Hasonlóan látja a helyzetet Fórián Zoltán, az Agrár Európa tanácsadó Kft üzletág-igazgatója is, aki szerint az aszály és az áradások hírére újra elindult a csökkenő termés-előrejelzésekre alapozott árfelhajtó spekuláció a gabonapiacon. A szakértő szerint ez a "gerjesztett hangulatkeltés" emeli a búza világpiaci árát, ami áttételesen alapvető élelmiszereket drágíthat világszerte.

Van elég búzánk

A magyar piacon is a fenti okok mozgatják az árakat, a termés pedig nem lett túl jó. Magyarországon az augusztus 2-án összesített adatok szerint az őszi búza 1 millió hektáros betakarítható területének 92 százalékán megtörtént az aratás. A kedvezőtlen időjárás miatt a korábban becsültnél gyengébb lett a termésátlag: országosan hektáronként 3,7 tonna, összesen 3,5 millió tonna búzát takarítottak be a gazdák, ami a tavalyi eredménytől 20 százalékkal marad el. 

Az eddigi vizsgálatok alapján a learatott búza 60-70 százaléka olyan minőségű, amit a malmok fel tudnak használni, a fennmaradó 30-40 százalék pedig takarámyminőségű búza lesz. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt egyes területeken eltérő mértékben előfordulhatnak gombafertőzések is.

"A kedvezőtlen csapadékos időjárás miatt nemcsak a termés kisebb, de nagyobb a gombafertőzöttség is, mint egy átlagos évben, éppen ezért az ágazat szereplőitől nagyobb odafigyelés és elővigyázatosság várható el" - mondta az [origo]-nak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Tarakmánygyártók és - Kereskedők Szövetségének főtitkára. A jelentős fertőzésről felröppent híreknek ugyanakkor a nemzetgazdasági tárca közleménye szerint nincs alapjuk.

Az idei búzatermés a hazai élelmezési célú szükségletet bőven fedezi, az árpával és az ősszel betakarítandó kukoricával együtt pedig a jövő évi takarmányigény is várhatóan biztosítható. A hazai felhasználáson felül jelentős mennyiségű gabonakivitelre is számít a minisztérium. A hazai gabonapiaci árak a nemzetközi tendenciáknak megfelelően július második felétől jelentősen emelkednek, az elmúlt két hétben a búza és árpa jegyzései 20 százalék körüli mértékben nőttek.

A liszt ára emelkedni fog

A malomiparnak többletköltséget jelent, hogy ha szükséges, akár tételenként  megvizsgálja- az élelmiszerbiztonsági követelményeknek megfelelően- a malomba érkező malmi minőségű búzát. Többletköltséget fog jelenteni továbbá az is, hogy egyes malmok kénytelenek lesznek távolabbi megyékből - ahol a belvíz és árvíz kevesebb kárt tett - beszerezni egészséges árualapjukat - mondta Pótsa Zsófia. 

A fentiekből az mindenképp követlezik, hogy a liszt ára szinte bizonyosan növekedni fog. Ez nem is meglepő a budapesti tőzsdei búzaárakat látva: éves szinten ugyanis több mint 50 százalékos volt a növekedés (a szeptemberi határidős jegyzés tavaly augusztus 31-én 28 080 forint volt:, míg most 44 500 forint).

"Az, hogy emiatt növekedik-e a kenyér ára, az a pékeken múlik" - mondta a főtitkár. Amennyiben a pékek tovább tudják hárítani a lisztár emelkedését, és mindez megjelenik a kenyér árában, akkor 300 forint körül kellene alakulnia a hagyományos fehérkenyér kilónkénti árának. A kenyér árának ugyanis nagyjából 30-33 százalékát adj a liszt költsége, vagyis 30-50 százalékkal is emelkedhet a kenyérár a liszt drágulása miatt. A kenyérár nagy szórást mutat, átlagosan egy kilós fehér kenyér jelenleg 200-250 forintba kerül.

Itthon sem olyan vészes a helyzet

Optimistábban látja a helyzetet Vancsura József, Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke, szerint eannyira nem rossz a helyzet,.mint 2008-ban. "Két évvel ezelőtt hatvan forintért adtunk egy kiló búzát, most az aratás előtt 30 forint volt, de a pénteki termelői árak 50 forint körül van. Ez a két évvel ezelőtti hatvanhoz képest nem sok. A búzatermési adatokat természetesen az ágazat minden szereplője az érdekeinek megfelelően interpretálja. Ha teljesen befejeződik az aratás, akkor kiderül, hogy milyen is valójában a minőség, és lecsillapodnak a spekulánsok, megnyugszik a piac. A gabonapiac szereplőinek nyilatkozatait az érdekek mozgatják" -  mondta az [origo]-nak Vancsura.

"Búzaimportra nem lesz szükség, mert az 1,3 millió tonna, malmi minőségű egészséges búza, amire a hazai élelmiszeriparnak szüksége van, pillanatnyilag rendelkezésre áll. Az import amúgy is nagyon drága lenne, hisz nemcsak a magyar, de a világpiaci árak is magasak és a szállítás mindenképpen többletköltséget jelentene" - mondta Pótsa Zsófia.

Az alacsonyabb termés ellenére is több mint 1 millió tonna export árualappal rendelkezik Magyarország ebben a szezonban is. Általában évente 1-2 millió tonna körül exportálunk búzát.. "Nettó exportőr ország vagyunk gabonából, akkor is exportáltunk búzát, amikor csak 2,6 millió tonna termett. Az import teljesen elenyésző, éves szinten nem éri el a 100 ezer tonnát"  - mondta Pótsa.

forrás: origo.hu

Gabonaprognózis módosítás

Moszkva, 2010. július 12.

Az orosz mezőgazdasági tárca vezetője, Jelena Szkrinnyik a napokban lezajlott kormányülésen bejelentette, hogy tekintettel a rendkívüli szárazságra a minisztérium módosítja a várható gabonatermés előrejelzését 90 millió tonnáról 85 millió tonnára módosítva azt.

 

A jelenlegi helyzetben ez teljességgel indokolt, ugyanis a szárazság miatt egyre több régió jelentette, hogy a vetésből korábban jósolt termés jelentős része a szárazság miatt kipusztult, ill. lényegesen kisebb termésátlagokat fog produkálni. Emiatt már 14 régióban rendkívüli helyzetet kellett kihirdetni, többek között a Volgamenti, Urali és Központi Föderális Körzetekben.

 

Ugyanakkor a minisztérium vezetője elmondta, hogy nemhogy gabonahiány nem fog keletkezni, hanem továbbra is nettó exportőr marad Oroszország gabonából. A belső fogyasztás ugyanis 77 millió tonna, de tavalyról 24 millió tonna átmenő készlet maradt, tehát az idén is reális esély van egy körülbelül 20 millió tonnás exportra.

 

Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes felkérte a tárca vezetőjét, hogy hozzon létre, és személy szerint vezessen egy válságstábot, mely részletesen tanulmányozza a felmerült károk mértékét és javaslatot készít elő a szükséges lépések megtételére. Ennek alapján a minisztérium 2010. július 8-ig részletes jelentést készít a kormánynak a szárazsággal sújtott régiók helyzetéről, konkrét összegeket feltüntetve a szükséges állami támogatás mértékét illetően.

 

2010. július 5-én felkerült az orosz mezőgazdasági tárca honlapjára a 2010. június 29-én jóváhagyott, 235-ös számú rendelete, mely a mezőgazdasági károk biztosítási metodológiáját hivatott meghatározni. A rendeletet a 2009. december 31-i kormányhatározat végrehajtására hozták létre.

 

A kormány határozatának a célja az, hogy ez alapján pontosan meg lehet határozni egy adott terület mezőgazdasági kárát, és a föderális költségvetésből adekvát összeget lehet a helyi szervek részére biztosítani a károk enyhítésére, ill. megtérítésére. Ez a dokumentum rendkívül aktuális, hisz ez alapján történik az aszálykárok felmérése és akár részleges, akár teljes mértékű megtérítése.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Orosz sertéskvóták

Az orosz Sertéstermelők Szövetsége a napokban azzal a kéréssel fordult az OF Mezőgazdasági Minisztériuma felé, hogy vizsgálja meg a sertéshús importkvótája jelentős csökkentésének lehetőségét.

 

Ez nem sokkal az után történik, hogy a baromfitermelők néhány hete kérték a kormányt, minimum 20-22%-al (170 ezer tonnával) csökkentsék a baromfihús behozatali kvótáit. Mint ismeretes, a baromfi importkvóta idén 780 ezer tonna, jövőre 600 és az azt következő évben pedig 550 ezer tonna. Ezeket a számadatokat szándékozik csökkenteni a Baromfitermelők Szövetsége az intenzíven növekvő belső termelés védelmében. A sertésnél ezek az adatok ugyanazon sorrendben: 500, 500 és 450 ezer tonna.

 

A kvótacsökkentés érvei azonosak, a belső termelés a korábban prognosztizáltnál nagyobb ütemben fejlődik, így a piaci feszültségek elkerülése és a hazai gyártók preferálása importkvóta csökkentést igényel.

 

A sertéstermelők a baromfi kvótacsökkentést kétszeresen meghaladó 30-40%-os kvótaredukálást javasolnak (150-200 ezer tonna) mondván, hogy a dinamikusan fejlődő orosz termelés legalább ilyen mértékben tudja kiváltani a behozatalt. Ezt támasztja alá az, hogy míg 2009-ben 9%-os volt az ágazat termékkibocsájtásának növekedése, addig idén az első negyedévben már 30,1% és elérte a 161 ezer tonnát.

 

A Sertéstermelők Szövetségének elnöke, Jurij Kovaljov szerint ennek az eredménynek az 55%-át a nagytermelők adják, 45%-át pedig a háztáji és kisgazdaságok. (ez az arány tavaly 50-50% volt) Az észlelhető eltolódás a nagygazdaságok irányába annak az eredménye, hogy a krízis előtti, 2007-ben (akkori könnyebb hitelfelvételi körülmények között) elindított nagyberuházások mostanra váltak érdemben termékkibocsájtóvá.

 

A nagy konzorciumoknak e területen, mint pl. a Cserkizovó vállalatnak a továbbiakban komoly elképzelései vannak az elérhető növekedés terén, idén már 30%-al akarják növelni a termelést. A Miratorg vállalat még ennél is vérmesebb terveket sző, az elkövetkező másfél évben további 70%-al akarják a most sem csekély termelésüket megemelni. Az utóbb említett cég vezérigazgatója, Viktor Linnyik ugyanakkor nem teljesen bizonyos abban, hogy egy drasztikus importkvóta csökkentésnek már eljött az ideje, szerinte érdemesebb lenne ezt a javaslatot az ősz folyamán beterjeszteni.

Szerző: Kenedi Ákos

Forrás: fvm.hu

Az orosz Statisztikai Hivatal jelenti...

2010. első negyedévében Oroszországban 3,6%-al nőtt a mezőgazdasági termelés, és 266,5 mlrd. rubelt tett ki, jelentette a Rossztat, vagyis az orosz Statisztikai Hivatal.

.... A sertésállomány 4,7%-al nőtt, és elérte a 17,9 milliót, a juh és kecskeállomány 2,2%-al 22,8 millióra nőtt. A szarvasmarha állomány 48,1%-a, a sertések 35,1%-a, a juhok és kecskék 51,6%-a a lakosság kisgazdaságaiban volt található......

.....A friss és fagyasztott hús importja január-február hónapokban elérte a 106,6 ezer tonnát, ami a tavalyi év azonos időszakánál 11,5%-al több.

 

Szerző: Kenedi Ákos

Forrás: fvm.hu

A teljes jelentés itt megtekinthető.

Rövidhírek az USA-ból és Kanadából

USA

 

• Az USA és Kína március 18-án egyezségre jutott a kínai piacok újbóli megnyitásáról az amerikai sertésszállítmányok előtt. A kínaiak korábban a H1N1-re való hivatkozással tiltották be az amerikai sertéshús bevitelét. Ezt követően komoly lobbizás indult amerikai részről, többek között Tom Vilsack mezőgazdasági miniszter és Ron Kirk kereskedelmi nagykövet is tárgyalt kínai kollégáival a témában. Az amerikai sertéshús átlag 20%-át export, amelynek 6%-a Kínába irányult 2008-ban, mintegy 275 millió dollár értékben. A kínai piac újranyitása újabb győzelem az amerikai sertéságazat számára, miután február végén/március elején az amerikai és az orosz hatóságok egyezségre jutottak bizonyos sertésexporthoz kapcsolódó állategészségügyi igazolásokkal kapcsolatos követelményekről. Az amerikai-orosz vita még decemberben kezdődött, amikor Moszkva értesítette az amerikaiakat, hogy be kívánja tiltani a behozatalt 13 amerikai sertésfeldolgozóból (ami az amerikai export 90%-át érintené), mert nem teljesítenek egyes orosz állategészségügyi előírásokat (például tetraciklin-csoport antibiotikum maradványértékek). A megegyezés eredményeképpen az USDA Agricultural Marketing Service új igazolási programot vezetett be az orosz exportra, és az érintett üzemektől megköveteli egy dokumentált minőségellenőrző rendszer meglétét. Az orosz piac a kínaihoz hasonló jelentőségében. 
• Az USDA vezető közgazdásza, John Glauber egy konferencián azt nyilatkozta, hogy a cellulóz alapú etanol még évekre van attól, hogy kereskedelmi méretekben állítsák elő, és árban versenyképes legyen az egyéb üzemanyagokkal. Ennek egyik fő oka az alapanyag összegyűjtésének logisztikai problémáiban és relatíve magas költségében keresendő. A nyilatkozat többek között azért érdekes, mert az amerikai etanolipar idén nem képes teljesíteni a 2007-es energiatörvény által előirányzott cellulóz alapú etanol mandátumot, és a célkitűzést a Környezetvédelmi Ügynökségnek (EPA) már korábban módosítania is kellett. Az energiatörvény 2022-re elvileg 60 Mrd liter – főként cellulóz alapú – fejlett etanol előállítását és üzemanyagként történő felhasználását irányozta elő. Idén várhatóan 24-25 millió liter cellulóz alapú etanolt termelnek az Egyesült Államokban.  
• Az USDA márciusi kereslet-kínálati jelentésében enyhén, 500 ezer tonnával csökkentette a 2009/10-es gazdasági évre vonatkozó becslését kukoricára esetében, miután a kedvezőtlen időjárás következtében egyes államokban még márciusban is lábon állt a termény - ennek alapját a felülvizsgált minnesotai és illinoisi hozamok, valamint a michigani betakarított terület szolgáltatták. Ennek ellenére a 2009/10-es gazdasági év változatlanul rekordtermést – 332,7 millió tonna – ígér. Hasonlóan beszédes, hogy az USDA 540 ezer tonnával felfelé korrigálta az áthúzódó búzakészletek nagyságát, így a gazdasági év végén (május 31.) egy átlagos év össztermésének fele – mintegy 27 millió tonna – áll majd a raktárakban. Mindez nem sok jót jelent a termelői árak tekintetében. Ráadásul a görög válság miatt gyengélkedő euró is csökkenti az amerikai és a kanadai búza világpiaci versenyképességét.

Kanada

• Szakértők szerint 2010-ben tovább emelkedik az etanolgyártás melléktermékének (DDGS) kanadai felhasználása. 3-4 éve a kanadai állattartók a takarmányozás során legfeljebb 10%-ban használtak fel DDGS-t, míg ma ez az arány 15-30 % között mozog. Ennek oka, hogy a gazdák egyre többet tudnak a DDGS-ről, és egyre több tanulmány jelenik meg, amely a DDGS takarmányozási tapasztalatait feldolgozza. A DDGS lassan kompetitív lesz az árpával szemben: tavaly 20%-kal, míg idén 5%-kal volt drágább csupán. Mindez az USA számára is jó hír, mert Kanada az amerikai DDGS második legnagyobb piaca évi 804 ezer tonnával.

Szerző: dr. Tóth Attila

Forrás: fvm.hu

Élénkülés várható a sertéshús-termelésben

Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint 2010-ben világ sertéshús-termelése 2 százalékkal nő az előző évhez képest. Az elemzés szerint 2010-ben a világgazdaság élénkül, ami növeli a húsok iránti keresletet.

Kína sertéshús-fogyasztása az előrejelzés szerint 4 százalékkal nő 2009-ben, illetve 2010-ben is. Ehhez – a gazdasági fejlődés miatti vásárlóerő-növekedés mellett – a sertéshús alacsony fogyasztói ára is hozzájárult. A fogyasztás növekedését azonban Kína egyre inkább saját termelésből kívánja kielégíteni. Az Egyesült Államokban a termelés csökkenése folytatódik 2010- ben. Idén, a gyengébb külpiaci kereslettel összefüggő alacsony sertés- és a magas takarmányárak miatt, az ágazatot gyenge jövedelmezőség jellemzi, ami a sertésállomány zsugorodását eredményezte.
Oroszországban folytatódik a termelés bővülése, a kormányzati támogatások élénkítik az ágazatba való beruházást. A termelők olyan befektetéseket eszközöltek, amelyek javítják a hatékonyságot (pl. genetikai alapok javítása), és a várhatóan alacsonyabb takarmányárak is kedvező hatást gyakorolnak az ágazatra.
Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás 2009-ben az előzetes adatok szerint a legmagasabb Hongkongban lesz (65 kg/fő), ezt követően Tajvanon és az Európai Unióban (42 kg/fő). Az EU-ban 2007 óta csökken az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás, elsősorban a baromfihúsok fogyasztásának növekvő részaránya miatt. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint, az EU sertéshús-termelése 2009 negyedik negyedévében 3 százalékkal csökken. 2010-ben folytatódik a termelés csökkenése, ez azonban már kisebb mértékű lesz. A tagállamok közül egyedül Németországban nő folyamatosan a vágások száma, az előzetes adatok szerint 2009-ben eléri az 56 millió sertést. A termelés növekedését a környező országokból – elsősorban Dániából – importált malacokkal érték el.
Németország exportja pedig 31 százalékkal nőtt az EU-n belül, elsősorban a kelet-közép európai országok – így Magyarország felé is. A KSH adatai szerint a német élő sertés behozatala 125 százalékkal, a sertéshús-behozatal 49 százalékkal nőtt 2009 első nyolc hónapjában, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Magyarországon idén – január és november között – a vágósertés termelői ára 7 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben.
Az év első felének magas sertésáraiban szerepet játszott a jelentősen lecsökkent sertésállomány, a – főképp év elején – gyenge forint, valamint a román piac élénk érdeklődése a hazai élő sertés iránt. Augusztusban ugyanakkor erőteljes áresés történt. A csökkenés novemberben is folytatódott, a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 3 százalékkal csökkent szeptemberhez képest. A hasított meleg súly kilogrammonkénti 352 forintos ára 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 novemberében. Az import sertés hazainál alacsonyabb ára továbbra is nyomást gyakorol a belföldi sertéshúspiacra. Novemberben az importból származó vágósertés vágóhídi belépési ára 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint a hazai termelésből származó sertéseké. Január-november között a takarmánykukorica és a hízósertéstáp ára nem érte el az előző év hasonló időszakáét.
A sertésárak emelkedésénél kisebb mértékű (5%) volt a félsertés értékesítési árának növekedése, sőt a darabolt sertéshús ára csökkent. Ezzel szemben a fogyasztói árak emelkedtek. A KSH adatai szerint január-október között a rövidkaraj ára 9, a sertéscomb ára pedig 10 százalékkal nőtt.

forrás: agrarhirek.hu

A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban

Moszkva, 2009. november 3.
2009. október 26-28-án Moszkvában a Nemzetközi Ipari Akadémia épületében megrendezésre került „A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban” c. első nemzetközi konferencia.

A konferencia szervezői az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériuma, a Rosszelhoznadzor (az Állategészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyelet), az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség, a Mezőgazdaság-tudományi Akadémia, az Állattenyésztési Összoroszországi Kutatóintézet és a Nemzetközi Ipari Akadémia voltak.

A megnyitóbeszédet Butkovszkij Vjacseszlav Aronovics, a Nemzetközi Ipari Akadémia rektora mondta el. A konferenciát köszöntötte az OF Mezőgazdasági Minisztériumának miniszterhelyettese, Aldosin Oleg Nyikolajevics, aki tolmácsolta Szkrinnyik Jelena Boriszovna üdvözletét is. Aldosin részletesen vázolta a minisztérium 2009-2012 évek sertéstenyésztésének fejlesztési koncepcióját, s kiemelte, hogy ezen a területen már nyilvánvalóan látszanak az állam részéről nagy energiákat és anyagi eszközöket felemésztő befektetések első gyümölcsei. Tavaly 33%-al, idén már eddig is 20%-al nőtt az ágazat termékkibocsátása, s a trend folyamatossága fennmarad.

A miniszterhelyettes felszólalását Kovaljov Jurij Ivanovicsnak, az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség elnökének előadása követte, aki részletesen taglalta az ágazat eddig elért eredményeit, és vázolta a 2020-ig terjedő fejlesztési elképzeléseket. A kétnapos rendezvényen több mint kétszáz résztvevő volt 12 országból, s 42 orosz régió képviseltette magát, összesen 36 előadó szólalt fel (többek között Museg Mamikonjan, a Húsipari Szövetség elnöke is), a fontosabb felszólalásokról a szervezőbizottság összesített anyag összeállítását ígéri.

A konferencia keretében több orosz és külföldi berendezés- és állatorvosi preparátumgyártó cég részvételével kiállítás, és a témába vágó kerekasztal beszélgetés is lezajlott. A rendezvényen az orosz agrárium sertéstenyésztési témában működő szervezetein kívül több külföldi cég és a Moszkvába akkreditált diplomáciai testület képviselői is részt vettek.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Oroszországi afrikai sertéspestis

Moszkva, 2009. november 2.
Az Orosz Növény- és Állategészségügyi Szolgálat (Rosszelhoznadzor) az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének közleményét cáfolva bejelentette, hogy Baltijszk helységben semmiféle afrikai sertéspestis (afsp) nincs. Tény, hogy a megjelölt területtől 1014 kilométerre, a Leningrág megye központjában elhelyezkedő Mga helységben találtak 8 beteg állatot, de az egész állomány kiirtásával a fertőzést lokalizálták. A Rosszelhoznadzor vitatja azt az ENSZ állította tényt is, hogy az afsp 1990-ig nem került ki Afrika határain kívülre. 1957-től kezdődően időről-időre megjelent a betegség Portugáliában, Szardíniában, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Kubában, Karib-szigeteken is.

Az illetékes hatóság szerint Grúziából került a vírus Oroszországba, ahol először Dél-Oroszországban mutatták ki a megbetegedést. Az ENSZ szerint az emberre veszélytelen sertéspestis az Európai Unióba, Kelet-Európába, a Fekete-tenger melletti országokba terjedhet tovább Oroszországból, és nem kizárható, hogy Közép-Ázsiába és Kínába is, vagyis a világ legnagyobb sertésállományával rendelkező országába is eljuthat. A FAO közlése szerint a vírus évek óta jelen van a Kaukázusban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban, most azonban már megjelent Dél-Oroszországban is. A vírus ellen jelenleg oltóanyag nincs.

Az orosz mezőgazdasági miniszter elrendelte, hogy valamennyi telepen zárt helységben kell tartani a sertéseket. Legrosszabb a helyzet Rosztov megyében, ahol eddig 25 járványgócot fedeztek fel, ill. lokalizáltak. Ebben a megyében egymillió sertés van, ha a fertőzés elterjed és az állományt ki kell irtani, az 50 ezer tonna sertéshús elvesztését jelenti. A szakértői számítások szerint ez az orosz sertéságazatnak 25-30 milliárd rubel közvetlen veszteséget jelenthet. Ez veszélyeztetheti az orosz állami célprogram, a hústermelés felfuttatását szolgáló projekt végrehajtását is.

Mindezek miatt a Rosszelhoznadzor rendkívül szigorú intézkedések bevezetését tervezi. Szentpéterváron és Leningrád megyében közvetlen telefonszámon lehet bejelentést tenni a gyanús esetekről, legyen az akár házisertés, vagy akár vaddisznó elhullása. Sztavropolban szigorú kontroll alá vették az állatok szállítását, a közlekedésrendészet minden ellenőrző ponton átnézi a teherautókat. A betegség kapcsán a fertőzésgócokat lokalizálták, a szükséges járványügyi intézkedéseket megtették a körzetekben: a faépítésű ólakat szétbontották és felégették, a kőépületeket háromszorosan fertőtlenítették, az aszfaltburkolatot szintén fertőtlenítő kezelésnek vetették alá, az állattartó telepek közvetlen környezetében pedig a földet 20 centiméter mélységben szintén fertőtlenítővel kezelték. A körzetekben karantén állapotot hirdettek ki, és öt kilométeres övezetben teljesen kiirtották a sertésállományt.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Ellepi a magyar bacon az orosz piacot

Hamarosan beteríti az orosz piacot a magyar bacon; várhatóan a hónap végén befejeződik az orosz állategészségügyi audit és megkezdheti oroszországi kivitelét a Kapuvári Bacon Kft. - írja a Napi Gazdaság a keddi számában.

A Pick-csoporthoz tartozó üzemben vállalkozás üzemében közel 500 millió forint értékű beruházással évi 4.000 tonna kapacitást építettek ki szeletelt bacon és - kisebb mennyiségben - füstölt comb valamint főtt sonka előállítására. A beruházáshoz az EMVA Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 172 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a cég, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pedig 179 millió forint beruházási- és 71 millió forint forgóeszközhitelt adott.A próbaüzemet 2009 tavaszán kezdték meg, és az év végén várhatóan 30-35 főt foglalkoztat majd a Kapuvári Bacon Kft.

forrás: stop.hu

Orosz betakarítás

Moszkva, 2009. október 5.
Jelena Szkrinnyik, az OF mezőgazdasági minisztere módosította a minisztérium korábbi prognózisát az idei gabonatermést illetően. Előzőleg 85 millió tonnás termést jósoltak, a mostani adatok szerint ez a szám elérheti a 90 millió tonnát is.

Ez több mint elegendő Oroszországnak, hisz a belső fogyasztás 77 millió tonna körül mozog, és még tavalyról is vannak eladatlan készletek. Mint ismeretes, tavaly 108 millió tonnás rekordtermés volt, amiből ugyan 23 millió tonnát exportáltak, de a fenti belső fogyasztási számot alapul véve még így is minimum 7-8 millió tonna áthúzódó tétel maradt.

A miniszter szavait támasztják alá a régiók által most publikált adatok is, szeptember 30-i dátummal a vetésterület 80%-os betakarítása után (38,6 millió hektár) 88,8 millió tonna gabona került a tározókba, ami 14,5 millió tonnával kevesebb a tavalyi adatnál. A termésátlagok is kisebbek az előző évinél 1,2 mázsa/hektárral, és átlagban a 24,1 mázsa/hektáros értéket hoztak a gazdaságok.

Búzából ezen időpontig 55,9 millió tonna, (tavaly 61,7 millió tonna), árpából pedig 17,9 millió tonna (2008-ban 23,4 millió tonna) lett betakarítva. A kukoricaterület 12%-os (177 ezer hektár) betakarítása után 627 ezer tonnát arattak 35,4 mázsa/hektáros átlaggal (9,8 mázsa/hektárral alacsonyabb a tavalyinál). Rizsből a területek 48%-os (88 ezer hektár) betakarítása után 499 ezer tonna gyűlt össze, ami 56,8 mázsa/hektár termésátlagot mutatott (10,9 mázsa/hektárral kevesebb az előző évinél). A napraforgótermés a területek 28%-os (1,6 millió hektár) learatása után 2,5 millió tonnás volt 14,1 mázsa/hektáros termésátlaggal, ami a tavalyitól 0,7 mázsa/hektárral maradt el.

Az őszi munkák keretében már 15,3 millió hektárt felszántottak (0,4 millió hektárral több a tavalyinál), és 13,5 millió hektáron már az őszi vetés is befejeződött, ami 3 millió hektárral múlja felül a 2008-as évit.

A miniszter asszony bejelentette, hogy az intervenciós felvásárlások hamarosan megkezdődnek, de nem minden mennyiséget fognak felvásárolni, csak ott, és azt, amire feltétlenül szükség lesz. E célból a régiókkal együtt egy ún. közös piac - prognózis balanszot alakítottak ki, amely kimutatja, hogy mennyit termeltek és használtak fel megyénként, mennyit adtak el a szomszédos területekre és mennyit exportáltak külföldre. Így szembetűnő, hogy néhány megyében túltermelés van, méghozzá azon számítás alapján, hogy az állam úgyis felvásárolja az intervenciós alapba a fölösleget. Jelena Szkrinnyik szavai szerint ez nem helyes, az intervenciónak az a célja, hogy árjelzéseket küldjön a piacnak, nem pedig az, hogy nagy mennyiségeket halmozzon fel, annál is inkább, mert ez a költségvetésre komoly terheket ró.

Szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

A magyar hús exportőrökre vonatkozó orosz szállítási tilalom feloldása, illetve új eljárás más exportőrök ellen

Moszkva, 2009. július 8.
Mint ismeretes, az Oroszországi Föderáció Állategészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyelete (Rosszelhoznadzor) tavaly ősszel antibiotikumok, arany sztafilokokkusz és szalmonella jelenléte miatt ideiglenesen letiltotta 10 magyar üzem oroszországi szállításait.

A Rosszelhoznadzor részletesen áttanulmányozta a magyar állategészségügyi hatóság által korábban (2009. február 10-én) átadott dokumentumokat, melyek antibiotikumok és szalmonella jelenlétének kivizsgálására irányultak. Figyelembe véve a vizsgálatok eredményeit és a magyar állategészségügyi hatóság által tett lépéseket, amelyek az Orosz Föderációba szállítandó termékek szigorított laboratóriumi vizsgálatára irányulnak, valamint azt a garanciát, amely biztosítja, hogy az Orosz Föderációba nem kerülhet exportálásra olyan állati eredetű termék, amely nem felel meg az állategészségügyi követelményeknek és normatíváknak, a Rosszelhoznadzor 2009. július 6-tól feloldotta a következő üzemekre vonatkozó ideiglenes szállítási tilalmat az Orosz Föderációba:

HU 22 (Pick Szeged Zrt.), HU 110 (Hungerit Zrt.), HU 105 (Holla Baromfi Kft.) és HU62 (Kométa 99 Zrt.) üzemek.

Ugyanakkor a Rosszelhoznadzor szigorítja a minőségi ellenőrzést az ezekből az állatfeldolgozó üzemekből az Orosz Föderációba érkező termékeket illetően.

Ezzel egyidőben a Magyarországról az Orosz Föderációba szállított fagyasztott sertéshús (sertéstarja) tételben a tiltott és veszélyes anyagok maradékainak vizsgálata során a laboratóriumi eredményei coli-bacillus jelenlétét mutatták ki. A terméket a HU 6 EK (Pápai Hús Zrt.) számú magyar vállalatnál készítették.

Ezzel kapcsolatosan a Rosszelhoznadzor felkérte az FVM-et, hogy vizsgálat derítse ki a coli-bacillus állati eredetű termékekben fellelhető jelenlétének okát, valamint, hogy történjenek intézkedések annak érdekében, hogy az Orosz Föderációba ne kerüljön kiszállításra olyan állati eredetű termék, amely nem felel meg az Orosz Föderáció követelményeinek és az egyezetett állategészségügyi tanúsítványoknak.

A Rosszelhoznadzor kéri a magyar állategészségügyi hatóságot, hogy adjon tájékoztatást a lefolytatott vizsgálat eredményeiről, valamint a foganatosított intézkedésekről

A magyar üzemek újra engedélyezése mellett a Rosszelhoznadzor két argentin és egy brazil üzemnek is újra adott szállítási engedélyt. Emellett a Rosszelhoznadzor bejelentette, hogy két USA baromfiüzem, egy brazil és egy argentin húsfeldolgozó üzem termékeit ezentúl szigorúbb laboratóriumi kontroll alá veszik. Ugyancsak szigorított ellenőrzéssel jutnak be Oroszországba a belga (egy üzem) és svéd (három üzem) baromfiszállítmányok, a francia (öt üzem), a német (két üzem) és az ausztrál (egy üzem) feldolgozott hústermékek.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Oroszországi sertésinfluenza helyzet

Moszkva, 2009. május 6.

Az Orosz Kormány Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes vezetésével válságbizottságot hozott létre a betegség Oroszországba történő behurcolásának megakadályozására, ill. annak megtörténte esetén az állampolgárok védelmének növelése érdekében. A stáb magába foglalja az összes minisztérium, országos hatáskörű és területi szerv érintett vezetőjét, feladatuk a tárcaközi együttműködés, a lehető legoperatívabb lépések megtétele.

Ennek alapján, az Oroszországi Föderáció Állategészségügyi és Növényegészségügyi Felügyelete (Rosszelhoznadzor) elnökhelyettese, főállatorvos, N.A. Vlaszov a Mexikóban és néhány USA államban megjelent H1N1 vírus emberre történő átterjedése miatt egy sor országból behozatali tiltást, ill. korlátozást vezetett be április 25-én a hústermékekre. További külön rendelkezésig tilos beengedni Oroszországba Mexikóból, Texas, Kalifornia és Kansas USA államokból olyan húst, húsalapanyagot ill. készterméket, amely nem lett alávetve 80 celziusz fokos, legalább félórás hőkezelésnek, s melyeket 2009. április 21-e után adtak fel szállításra. 2009. április 26-tól tilalom lépett életbe bármilyen húseredetű termék behozatalára (a hőkezelteket is beleértve) kézi- és feladott poggyászként, cateringként repülőn, és hajón az ezen államokból érkező, ill. átszálló utasok számára (első zóna). Ugyancsak további külön rendelkezésig tilos beengedni Oroszországba (kézipoggyászt is beleértve) Guatemalából, Hondurasból, Dominikai Köztársaságból, Kolumbiából, Costa-Ricából, Kubából, Mexikóból, Nicaraguából, Panamából, Salvadorból, és az USA Alabama, Arizona, Arkansas, Georgia, Kansas, Luisiana, New-Mexiko, Oklahoma és Florida államaiból olyan sertéshúst, sertéshús-alapanyagokat ill. késztermékeket, amelyek nem lettek alávetve 80 celziusz fokos, legalább félórás hőkezelésnek, s melyeket 2009. április 21-e után indítottak el szállításra. (második zóna)

A tiltott USA államok listáját 2009. április 28-án kibővítették New York és Ohio államokkal. Április 29.-én az ún. második zónába sorolták Kanada több államát, (Brit Kolumbia, Új Skócia, Ontario) és Spanyolország egész területét. Vlaszov főállatorvos nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy a helyzet rosszabbodása esetén, további szigorítások léphetnek életbe.

Ugyanakkor Új Zéland, Brazília és Argentína nem került fel a tiltólistára csakúgy, mint több, azóta már H1N1 vírussal érintett ország sem. Mexikóból szinte semmilyen húseredetű termék nem került beszállításra Oroszországba az elmúlt időszakban, azonban a felsorolt USA államokból körülbelül 160 ezer tonna sertéshús importja valósult meg. (elsődlegesen eddig sem a déli és keleti területekről, hanem a középen elhelyezkedő és északi államokból importált Oroszország sertéshúst)

Szergej Jusin, a Nemzeti Hús Egyesülés (Asszociáció) vezetője szerint a tiltások semmiképpen sem eredményeznek húshiányt az orosz piacon, ugyanis a kieső mennyiség pótolható (és a beszállítók ígérik is a kiegészítő megrendeléseket) a tiltás alá nem eső Brazíliából, az EU országokból, és egy sor más, eddig is nagy mennyiségben szállító államból. Jusin a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy Oroszországban az első három hónapban a sertéstermelés 7%-al nőtt, ami eleve lehetővé teszi azt, hogy biztosan állítsák: nem lesz sertéshúshiány a piacon.

Több kereskedő vállalat (Fenix, Biznesz Lájn, Baltijszkaja Prszpektyiva, stb.) egybehangzó véleménye viszont, hogy a tiltások egyértelműen árfelhajtó hatást fognak kiváltani, ami csak ráerősít a rubel igen jelentős visszaesése által keletkezett árdrágulásra.

A Leningrád megyei kormány agráripari komplexum igazgatóhelyettese, Alexandr Varjonov egyenesen arról beszél, hogy a szükségből erényt kell kovácsolni, a behozatali tilalmak egyenesen jót tesznek a hazai termelés továbbfejlesztésének, külön lökést adva a hazai termékek iránti kereslet növekedésének. "A mi sertéshúsunk finomabb", állítja a szakértő, így biztos, hogy a hazai termékek irányában fog eltolódni a piac.

Az már látható a kereskedelem alakulásán, hogy a félsertés és a drágább termékek vétele helyett a vásárlóerő az olcsóbb belsőségek és kevésbé feldolgozott termékek irányába mozdult el. Igaz, ez elsősorban az Oroszországot is nagyon mélyen érintő krízisnek és az ezáltal kiváltott rubelérték-vesztésnek köszönhető (fél éve még 33 rubel volt egy euró, ma 44).

Az Orosz Statisztikai Hivatal (Rosztstat) hivatalos adatai szerint az első negyedévben az orosz mezőgazdaság termelése 2,1 %-al nőtt a tavalyi analóg időszakhoz mérten (és 255,8 milliárd összeget tett ki). A sertésállomány ezen időszakban 4,1 %-al gyarapodott, 17,1 millió db. volt idén március 31.-én, akkor, amikor a szarvasmarha állomány 2,2 %-al csökkent. A hústermelés összességében 5,8 %-al nőtt köszönhetően elsősorban a rendkívül dinamikus baromfitermelés növekedésnek. Maga a húsimport épp az említett rubel kurzus-esés miatt erőteljesen visszaesett, a Nemzeti Hús Egyesülés szerint idén a marhahúsimport 40%-al, a sertésimport 31%-al (53 ezer tonna), míg a baromfiimport 18%-al esett vissza. Ez a tény az abszolút fogyasztás csökkenését és az importhelyettesítés tendenciáját tükrözi.

A várható fejlemények a sertéshús piacán természetesen nem kiszámíthatóak, s ha a hurrá optimizmussal jogosan megvádolható tárcavezetői nyilatkozatok nem is hihetőek, - miszerint 3-4 éven belül teljesen önellátóvá válik az ország -, az tény, hogy óriási energiát fektetnek a sertéságazat fejlesztésébe. A baromfitermelés jellegéből adódóan a leggyorsabban fejleszthető, itt tényleg elképzelhető egy hamarosan csak termékpaletta bővítés miatti importszükséglet. A sertéstenyésztés és feldolgozás már jóval hosszabb átfutású idejű, nem beszélve a szarvasmarha rendkívül nagy tehetetlenségi tényezőjéről, ott tízéves távlatokban kell gondolkodni.

A fenti tendenciák arra utalnak, hogy Oroszország igyekszik a jelenleg igen magas importfüggőségét leküzdeni. Hatalmas beruházásokat indítottak el az ágazatban, több, mint 800 telep felújítását, ill. felépítését kezdték el, ami előbb-utóbb meghozza számukra gyümölcsét. Mint az eddigi tapasztalat is mutatja, az orosz piacon a beszállítók aránya nem változik jelentősen, a már elfoglalt piaci szegmensekért a nyugati államok foggal-körömmel ragaszkodnak, azok helyett a magyar termékek belépésére kicsi az esély. Sokkal nagyobb perspektívával kecsegtetne, és a magyar tenyészállat- és technológia- export számára hosszú-távú megoldást jelentene, ha vegyesvállalatok alapításában vennénk részt. Itt amellett, hogy hosszabb időre biztos vásárlási kapacitást tudnánk magunknak lekötni, a nagyobb feldolgozottságú termékek irányába történő fejlesztés esetén a kolbász- és egyszerűbb szalámi-gyártási technológiák meghonosítását is lehetővé tennénk.

Külön jelentőséggel bírna a világon egyedül csak nálunk meglévő mangalica termesztés helyi körülményekhez való adaptálása, hisz ez a fajta Oroszországban nem ismert. Egyrészt új ízvilágával, másrészt a közismerten alacsony koleszterintartalmával gyorsan megkedveltethető lenne az orosz vevővel. Ehhez persze elsősorban a magyar szállítók vállalkozó-kedve alapfeltétel, s az elterjesztéshez szükséges marketing sem csekély összegeket emészt fel.

Mindehhez elengedhetetlen részt venni a jelentősebb szakkiállításokon. Áruházi termékbemutatókat, kóstolásokat, szimpóziumokat kell szervezni, intenzíven propagálni kell a bevezetendő termékcsoportokat.

Írta: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Húshelyzet Oroszországban

Moszkva, 2008. december 10.

2008. december 8-án az Orosz Kormány bejelentette, hogy befejezte az Élelmezésbiztonsági Doktrína kidolgozását, azt december 15-én az elnök adminisztrációjához eljuttatják aláírásra, jelentette Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes Dimitrij Medvegyev elnöknek. Medvegyev rendkívül fontosnak ítéli meg a dokumentumot, hisz nem csak világméretű pénzügyi-gazdasági krízis van, hanem globális élelmiszerválság is. Ilyen körülmények között egyre nagyobb szerep jut egy ország önellátásának, melynek alapelveit rögzíti a Doktrína.
Alekszej Gorgyejev egy hete bejelentette, hogy örvendetes növekedési dinamika észlelhető az orosz hústermelésben, az állattenyésztés és feldolgozás 3,9%-al nőtt az idén októberig.

Ugyanakkor a Föderális Vám Szolgálat tegnap még nagyobb mértékű húsimport növekedésről számolt be, mely szerint az első tíz hónapban a hús- és hústermékek beszállítása (baromfiimport nélkül) 21,8%-al nőtt az előző évihez képest. Ez mennyiségben kifejezve a tavalyi 1096 ezer tonnához képest 239,4 ezer tonnás többlet (összesen 1335,4 tonna), dollárértékben még nagyobb a növekedés, 48%-os, 2,66 milliárd USD-ről közel 4 mlrd USD-re nőtt. A baromfiimport mennyiségileg ugyan csökkent 1034 ezer tonnáról 978,8 tonnára, de az árdrágulás miatt a tavalyi 825 millió USD helyett már 1056 millió USD-t kellett importra költeni.

Szakértők szerint az import növekedés nagyobb mértéke a belső termelés fejlődéséhez képest a kormány protekcionista intézkedéseinek kudarcát jelenti, amelyek még inkább elvesztik hatékonyságukat a rubel devalvációja, a lakósság reáljövedelmének csökkenése és a húst vásárlók fizetőképességének csökkenése miatt. A kvótarendszer és a magas importvámok fenntartása a devalváció időszakában nem a hazai termelés felfutását fogja szolgálni, hanem a rosszabb minőségű, alacsonyabb beltartalmi értékű hústermékek importjának növekedését fogja ösztönözni, véli a Finexpertiza cég vezérigazgatója Agvan Mikaeljan.

Maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök is elismerte az állampolgárokkal folytatott egyenes adásban zajló műsorban, hogy ugyan Oroszország igyekszik csökkenteni a hústermékek importját, de ezt nem lehet egy bizonyos kritikus szint alá vinni, ugyanis az orosz agrárszektor nem képes az összes igényt kielégíteni.

Ugyanakkor nap, mint nap újabb és újabb beszállítók ideiglenes tiltólistára kerüléséről lehet olvasni a szaksajtóban, most további 6 amerikai sertésszállítót tiltanak le ideiglenesen az orosz importról december 15-vel kezdődően (az OF állategészségügyi követelményeinek be nem tartása miatt). Az FSIS (USA élelmiszerbiztonsági és minőségellenőrző szervezet) képviselője szerint Amanda Imich szerint ezzel idén már tízre nőtt a letiltott amerikai vágóhidak száma.

A Rosszelhoznadzor (Oroszországi Föderáció Állat- és Növény-egészségügyi Felügyelete) szintén bejelentette, hogy január elsejétől nem ad ki behozatali engedélyt amerikai baromfitermékek beszállítására, mert az FSIS nem adta át azon cégek listáját, melyek garantálják a koncentrált klórtól (eddig 200 mg/köbméter volt engedélyezve, januártól csak 50 mg/köbméter lesz a megengedett klór mennyiség) mentes vízzel folytatott baromfitermék kezelés feltételeit. Ez igen érzékenyen érinti az USA termelőit, hisz a 2007-es évben 19,1%-al nőtt az Oroszországnak legnagyobb mértékben baromfit beszállítók exportja (852,733 ezer tonnára), ami dollárértékben még nagyobb (73%-os) növekedés volt, és elérte a 737,8 millió USD-t.

Oroszország továbbra is fenntartja tiltását hús és tojástermékek importjára Indiából, és továbbra sem hajlandó az idén december másodikán letiltott öt ausztrál cég exportját engedélyezni. Friss intézkedés a Rosszelhoznadzor részéről az ír sertéstermékek letiltása is az ismert dioxin fertőzés kapcsán. Jelen pillanatban vizsgálják, mennyi fertőzött ír hús került Oroszországban a boltokba, jelentette be az orosz Roszpotrebnadzor (Fogyasztói Főfelügyelet) vezetője, Gennagyij Onyiscsenko.

Mindezen tiltások mellett sikerélményként könyvelhető el, hogy nemrégiben két magyar baromfiszállítónk újra engedélyt kapott az oroszországi exportra. A tendenciák alapján célszerű a magyar potenciális szállítóknak offenzívába kezdeni az orosz piac meghódításáért, hisz a beszállítók egyre-másra esnek ki a piacról, az import termékekre pedig láthatóan egyre nagyobb igény lesz.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Orosz húsimport-kvóták 2009-re

Moszkva, 2008. augusztus 22.

Az orosz kormány piacvédelemmel foglalkozó illetékes bizottsága benyújtotta a kabinetnek azokat a javaslatokat, amelyek szerint 2009-től ismét változna a húspiac védelmére kialakított kvótarendszer.

Oroszországban jelenleg a 2009-ig érvényes mennyiségi korlátozások szabják meg a húsimport (marha, sertés, baromfi) kereteit. A 2003-tól lényegében változatlanul működő rendszerrel kapcsolatban az importőrök az utóbbi időben komoly kritikát fogalmaztak meg, elsősorban annak a húsipari beruházásokra gyakorolt negatív hatásai miatt. A húskvóták rendszerének négy évvel ezelőtti bevezetése óta radikálisan megváltozott az oroszországi húspiac, az importot korlátozó intézkedések egyik pozitív hatása az volt, hogy milliárdos nagyságrendben indultak be húsipari beruházások, és a nagy importőrök jó része ma már maga is termelő.

A húspiac-védelmi rendszer egyik különleges eleme, hogy a mennyiségi korlátozások mellett a kvóták feletti import is lehetséges valamennyi kategóriában, igaz, emelt vámtételekkel. Az érvényes szabályozás alkalmazza az ún. "történelmi elvet" is, vagyis a kvóták mértékét az adott vállalatok korábbi évben realizált importjával arányosan szabják meg. Ennek megfelelően az importőrök között egyfajta verseny indult meg, amelynek mozgatórugója esetenként nem a valós piaci szükséglet, hanem az, hogy az adott vállalat a "történelmi elvnek" megfelelően a jövőben is a piacon maradhasson. Ez természetesen gyakran ahhoz is vezet, hogy a piaci verseny eltorzul, az árak irreálisan mozognak, és a kínálat nem felel meg a reális szükségleteknek. A rendszer anomáliáit jól mutatja, hogy például 2007 első felében a marhahús importja mintegy 50%-kal növekedett, holott egyetlen piaci felmérés sem tud ilyen mértékű, reális fogyasztói keresletnövekedést kimutatni.

Ebben az évben egyébként a kvóták által megszabott, büntetővám nélkül importálható mennyiségek: 445 ezer tonna sertéshús, 28,9 ezer tonna marhahús, valamint 1.211 ezer tonna baromfihús (a valós mennyiségek ezektől várhatóan idén is eltérnek majd).

Az előző, kedvezőtlen piaci jelenségek részleges visszaszorítása céljából a bizottság tagjai most azt javasolják a kormánynak, hogy a húsimport-kvóták piaci szereplők közötti elosztása során a vállalatok által 2005-2007-ben, vagyis három év alatt átlagosan realizált import legyen a bázisa a 2009-ben elosztható mennyiségeknek, függetlenül attól, hogy 2008-ban ki mennyit importált. Ez a változás azt eredményezhetné, hogy az importőrök a valódi piaci szükségletekhez jobban igazodva, illetve az import jövedelmezőségének az alapján döntenének a behozandó mennyiségekről. Természetesen a kvótákon felüli szállítások változatlanul lehetségesek lesznek, de továbbra is emelt vámtételekkel.

Szerző: dr. Kemény Ádám

forrás: fvm.hu

Oroszországi sertéstenyésztési koncepció

Moszkva, 2008. május 29.

Május 28-án mutatták be Moszkvában a Mezőgazdasági Minisztérium, az orosz Sertéshús-termelők Szövetsége, valamint a hollandiai székhelyű Hendrix Genetics közös munkájával elkészített, országos sertéstenyésztés-fejlesztési koncepciót.

A koncepció a 2008-2020. közötti időszakra irányozza elő azokat a fejlesztési feladatokat, amelyek teljesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az orosz sertéságazat megfelelően ki tudja elégíteni az igényeket. Ennek érdekében előirányozza a legmodernebb technológiák bevezetését, a genetikai állomány nagymértékű javítását, valamint a tenyésztési tevékenység szervezeti hátterének újragondolását.

A mennyiségi vonatkozások tekintetében a koncepció abból indul ki, hogy az elérendő cél 2015-re megteremteni az orosz lakosság sertéshússal történő, európai szintű ellátását, ami a szakértők szerint egy főre évi 38-40 kg-os fogyasztást jelent. 2020-ra kívánják elérni azt, hogy a belföldi szükségletek gyakorlatilag teljes kielégítésén túlmenően az orosz sertéságazat kilépjen a világpiacra, és stabil exportőrként jelenjen meg.

Az elképzelések szerint az országban 7 nagy regionális genetikai centrumot hoznának létre, amelyek folyamatosan ellátnák a gazdaságokat genetikával, gyakorlatilag minimálisra visszaszorítva ezzel a ma még nagy volumenű importot. Ezzel túlmenően a takarmányellátás színvonalának komoly javítása, illetőleg ezt elősegítendő a vetőmegtermesztés, a szelekciós tevékenység modernizálása is szerepel a célkitűzések között.

A koncepció ismertetésén részt vevő mezőgazdasági miniszter többek között elmondta, hogy az elképzelésekben jelzett célkitűzések fontosak és reálisak, ugyanakkor még sok munka van hátra a funkciók megfelelő értelmezésével, az állami részvétel milyenségével kapcsolatban. Alekszej Gorgyejev arra is utalt, hogy a tervekkel összefüggésben indokolt áttekinteni a kapcsolódó ágazatok, többek között a gabonatermesztés helyzetét is, mindenekelőtt a jelenlegi gabonaexportálási gyakorlatot. A miniszter megismételte azt a korábban is hangoztatott nézetét, hogy előbb-utóbb fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, amikor is az orosz exportőrök által szállított gabonán, külföldön felnevelt sertések húsát importálják vissza, nyilvánvalóan veszteségeket okozva ezzel az országnak.

A koncepció megvalósításának finanszírozási hátterével, az állami források bevonásával kapcsolatban a miniszter nem nyilatkozott. A tavaly elfogadott, 5 évre érvényes állami agrárprogram alapján ismeretes, hogy 2008-2012. között 21,7%-kal kell növekednie az agrárium kibocsátásának, s a tervekben prioritást élvez az állattenyésztés fejlesztése, illetve a húsellátás javítása. Ehhez 551 milliárd Rbl összegű, a központi (szövetségi) költségvetés által biztosítandó forrásokból fedezett támogatással lehet számolni, de további hasonló nagyságrendű összeg elkülönítése is várható az önkormányzati (köztársasági, megyei, stb.) költségvetésekből. A most ismertetett, hosszú távú koncepció ugyanakkor nyilván további források allokálását teszi majd szükségessé.

dr. Kemény Ádám

forrás: fvm.hu