Világszínvonalú sertéstenyésztés Magyarországon

Zhang Banghui és, Huang urak Kínából Stefan Derks úr
a Rattlerow Seghers Holding igazgatójának társaságában

Mindig örömmel tölt el, ha a Rattlerow Seghers Kft tulajdonosának képviselője Magyarországra hozza külföldi látogatóit, mert egy első osztályú tenyészetet akar megmutatni számukra. Ennél jobb bizonyíték nem is kell arra, hogy a hazai sertéstenyésztésben, minden probléma ellenére is, vannak olyanok, akik világszínvonalon képesek termelni. Így történt ez augusztusban is, amikor Stefan Derks úr, a Rattlerow Seghers Holding igazgatójának, meghívására kínai vendégek érkeztek Dalmandra, hogy megtekintsék a Bonafarm, Rattlerow Seghers hibridjével dolgozó magas állategészségügyi státuszú tenyésztelepét és hizlaldáját. Különös figyelmet fordítottak a Szilfási tenyésztelepen termelő lapály állományra, mely állományátlagot tekintve 13 malac feletti fialásonkénti élő szaporulatot ér el, illetve a Csurgópusztai hizlaldákban növekvő CORA x MaxiMus végtermékekre, melyek nagy állománykiegyenlítettség mellett 59% színhúst és 800 g-os testtömeggyarapodást produkálnak. 

Egy földönkívüli lerántja a leplet a húsipar titkos machinációiról

Előre bocsájtom, hogy természetesen én is ellene vagyok az emberek életét, vagy életminőségét igazoltan romboló élelmiszerek előállításának, és azt szeretném, hogy minden ember a Földön, minden nap hozzájuthasson az általa igényelt megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszerhez, de ezen cél elérésében azt gondolom nem segít egy ilyen írás, mely összemos tényt a feltételezéssel, kutatási eredményt a sejtéssel, az illegális eljárásokat a mindennapok nagyüzemeinek tisztességes gyakorlatával, földrészeket és piacokat, annak érdekében, hogy egy általa igaznak vélt elméletet alátámasszon.

Nagyon érdekes cikk jelent meg a dívány.hu oldalon JudiET tollából. Akit érdekel az eredeti írás az ide kattintva elolvashatja. Engem személy szerint nagyon felbosszantott, így az alábbiakban a saját véleményemet adom közre.

Kedves ET!

A nevéből ítélve az űrből pottyant ide, így bizonyára nem érti az európai és azon belül a hazai állattenyésztés mikéntjét sem azt, hogy egy egy ilyen kis könnyed írás milyen kárt okoz a csúsztatásaival, és a tényként kezelt hamis megállapításaival.

Hogy csak néhányat említsek az írásában szereplő aggályos részek közül:

“A húsevés ma már nemcsak a telített zsírok és a koleszterin miatt adhat okot az aggodalomra, de az állattenyésztés során felhasznált hormonmennyiség emberi szervezetre kifejtett hatása is több kérdést felvet. Biztonságos-e a hormonokkal felduzzasztott mellű csirke vagy az önálló tejüzemként működő szarvasmarha húsa, teje. Körbejártuk a témát. Az aggodalom jogos, egyértelmű válasz viszont kevésbé van.” Már eleve a felütés is azt sugallja, hogy a nagymellű csirke és a nagy tejleadásra képes szarvasmarha csak valamiféle hormonkezelés hatására jöhet létre. Nem tudom, hogy hallott-e genetikai előrehaladásról, tenyésztésről, de ezek az eredmények például lehetnek ennek is az eredményei.

“Ugyanakkor a mindenhonnan ránk zúduló információdömpingben az iparilag megtermelt élelmiszerekbe, köztük a húsokba, húskészítményekbe vetett bizalom egyre inkább csökken.”

És erről teszek saját magam is, írhatná büszkén.

“Elrettentő mesék keringenek a pár hét alatt felnevelt csirkékről, a hormonnal és gyógyszerekkel etetett marhákról. Közben egyre több a daganatos beteg, az elhízott ember és a meddő pár.”

És a pusztító erejű földrengés, szökőár és a hirtelen jött felhőszakadás. Mi köze van a kettőnek egymáshoz? Vagy ha úgy gondolja, hogy van, akkor bizonyítsa be legyen szíves!

Megállapítja, hogy “az EU-ban tilos”, sőt “1989-ban aztán az Európai Unióban betiltották a növekedést serkentő hormonokkal kezelt (amerikai) állatok importját” (mellesleg tehetett volna egy utalást a WTO határozatára) és még tovább is megy “A növekedésserkentő hormonok Európában továbbra sem engedélyezettek a velük szemben támasztott egészségügyi kétségek miatt, amelyeket az Egyesült Államokban végzett kutatások és vélemények többnyire cáfolnak.”, de azért még beszúr egy jó kis félmondatot, mely szerint “Bár mint tudjuk, minden vizsgálat kimutathatja ugyanazt és az ellenkezőjét is.”, azaz Ön jobban tudja, hogy milyen eredményre kell(ene) jutnia a kutatóknak, mint a vizsgálatokat végző szakemberek. Mondjuk ezzel a megállapításával az összes Ön által felhozott eredményt is aláásta, vagy azokra ez a megállapítás nem vonatkozik?

“Az információhiány félelmet és szorongást kelt, már pedig a teljes igazságot egy átlagember nem biztos, hogy megérti, ha hozzá is jut.” Ahogyan ez Önnek sem sikerült.“Az aggodalom sok esetben nem alaptalan. Az állattenyésztésben alkalmazott ösztrogént és ösztradiolt összefüggésbe hozták az emlőrák fokozott kockázatával és a férfiaknál jelentkező nemzőszervi problémákkal.” De mint azt korábban olvastuk Öntől “Bár mint tudjuk, minden vizsgálat kimutathatja ugyanazt és az ellenkezőjét is.”, tehát ezen át is ugorhatunk. Erről azonban volt egy cikk itt a blogon amit itt olvashat is a számos megválaszolatlan kérdéssel a végén.

"A progeszteronról kimutatták, hogy a kísérleti állatoknál fokozza a petefészek-, emlő-, méhdaganatok kialakulását. A tesztoszteront pedig a prosztatarákért teszik felelőssé. A hormonmaradványok mennyisége a húsokban és a kész ételekben meghaladja a normál értéket.” Ezt mondjuk honnét tudja, hogy a hormonmaradványok mennyisége a húsokban és a kész ételekben meghaladja a normál értéket? Itthon, Európában, az Egyesült Államokban? Hol haladja meg a hormonmaradványok mennyisége a normál értéket? (Mit tekint Ön normál értéknek, ha korábban azt írta, hogy: "1999-ben az EU végképp elzárkózott a témától és az egyik független tudományos tanácsadó testülete úgy határozott, hogy nem állapítható meg napi tolerálható mennyiség (ADI) ezekere a hormonokra.") “Egy naponta többször hamburgert falatozó amerikai kisdiák esetében ez a saját hormonszintjéhez képes jelentős lehet.” Vagy lehet hogy mégsem? Öröm egy ilyen feltételezést olvasni, aminek semmi alapja sincsen.”Sokan ezzel magyarázzák az egyre gyakoribb gyerekkori daganatos betegségeket is.” Sokan meg mással...

“A néhány évvel ezelőtti járványügyi adatok meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak a vöröshúsfogyasztás és bizonyos hormonfüggő daganatok közötti kapcsolatról. Az már más kérdés és a válasz sajnos, nem kellően ismert, hogy vajon a húsból származó hormonmaradványoknak ebben mennyi lehet a szerepe.” Jó lenne tudni milyen kutatásokra hivatkozik, mert így bedobva ez jól hangzik, de semmilyen tudományos alapja sincs, mivel néhány évvel ezelőtt cáfolták is a vöröshúsfogyasztás és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot. Mellesleg pár hónapja pont ugyan ez a "szakmai" hírportál közölte azt az írást, mely szerint "A vörös húst mégsem szabad száműznünk az étrendünkből".

Ez talán a legjobb része az írásnak: “Az étkezés terén a legfőbb szabály a mértékletesség, változatosság.” Hogy ez mekkora megállapítás... szerintem e nélkül az írás nélkül erre senki sem jött volna rá.

Egy újabb gyönyörű csúsztatás: “Bízzunk benne, hogy idővel egyre keresettebb és elérhetőbb lesz a „biohús” is, vagyis az ökológiai gazdálkodással nevelt, hormonmentesen táplált hús is.” Azaz, ami nem biohús, az nem hormonmentesen táplált... (Mondjuk a húst nem táplálják sehogyan sem, de ez már csak hab a tortán.)

Vágjunk egy kicsit a húsipar alá is: “Ha húsra vágysz, maradj a színhúsnál (kerüld a felvágottakat, virsliféléket és egyéb ipari termékeket), fejenként tisztítva 80-12 dkg-mal számolj és a látható zsiradékot vágd le a főzés, sütés előtt.” Vajon miért? A húsfeldolgozókban dolgozó gaz alkalmazottak az éj leple alatt vödörszám adagolják a termékekhez a hormont? Vagy a húsfeldolgozó nem ugyan abból a színhúsból dolgozik, amit a cikk írója szerint venni kell?

Összefoglalva, egy újabb uborkaszezoni zöldséget sikerült összehoznia a szerzőnek, mely semmi másra sem jó, mintsem hogy további rémhíreket terjesszen, és  tovább csökkentse a hazai vöröshús fogyasztást megnehezítve ezáltal az amúgy is igen nehéz helyzetben lévő, a szabályokat a legmesszebbmenőkig betartó termelők és feldolgozók helyzetét. Ami szomorú, hogy amíg pár évvel ezelőtt még volt a hazai hús lobbinak ereje ahhoz, hogy egy hasonló írást (igaz az egy országos napilapban jelent meg) cáfoljon, addig manapság az ilyen írások minden különösebb válasz nélkül megjelenhetnek és mérgezhetik az emberek agyát.

Köszönjük!

Minden esetben az az olcsó, amiért keveset kell fizetni?

Tegnap beszéltem egy telepvezető kollégával, aki lehetőséget kapott arra a tulajdonosoktól, hogy megváltoztassa a telepe sorsát.

Elődei rendszeresen úgy vásároltak terminál kanokat, hogy egy szempont lebegett csak a szemük előtt, keveset kelljen érte fizetni. Nem számított a kan saját teljesítményvizsgálata során elért eredménye, az utódok általa meghatározott telepi teljesítménye, sem a megvásárolt kanok szervezeti szilárdsága. Így mára eljutottak oda, hogy a tavaly vásárolt 13 - korábban a hazai piacon meghatározó kanként számon tartott - állat pótlásaként az idei évben 9-et kell vásárolni, és a telepi testtömeggyarapodás a béka feneke alatt van.

A telepvezető kollégának sikerült meggyőznie a tulajdonosokat, hogy a” keveset kell érte fizetni” és az “olcsó” az két különböző fogalom. Igaz, hogy eddig nagyon keveset fizettek egy-egy kanért, de a rossz termelési eredmények miatt közel sem mondhatták olcsónak a telepi sertéshizlalást, sőt a rossz paraméterek miatt nagyon sokat veszítettek minden egyes felnevelt hízón.

Most lehetősége lesz a telepvezetőnek 1.000-1.500 eurós, európai színvonalú terminálkanokat vásárolnia, mellyel jelentősen javíthat a telepi állomány teljesítményén.

Kívánok ehhez sok sikert számára, és még sok-sok követőt, akik felismerik, hogy egy telepen nem a kanokon kell spórolni, mert egy jó kanra költött “luxus kiadás” többszörösen meghozza az árát, a hízó állomány jobb termelési eredményein keresztül. Így, takarmányt spórolhatnak és többlet bevételre tehetnek szert, ami manapság a túlélést jelenti.

Sertésállomány 2011. június 1.

A KSH legfrissebb adatai szerint idén júniusban 3.132 ezer sertés volt Magyarországon, melyből 218 ezer volt a koca.
Az adatok a következőképpen alakultak:

			sertés	ebből anyakoca
2010	június		3 208	228
	ebből	gazdasági szervezet	2 231	163
		egyéni gazdaság	977	66
2010	december		3 169	219
	ebből	gazdasági szervezet	2 323	160
		egyéni gazdaság	846	59
2011	június		3 132	218
	ebből	gazdasági szervezet	2 210	156
		egyéni gazdaság	922	62

forrás: ksh.hu