Oldalak

csütörtök, május 05, 2011

Kisebb területen nő a búza

A bel- és árvizek miatt a megszokottnál jóval kisebb vetésterületen terem idén búza, s a szakemberek már annak is örülnének, ha legalább a tavalyi mennyiséget betakaríthatnák. Az árakat azonban nem csak ez, hanem a világpiaci tendenciák is feljebb srófolják. A kenyérnek való drágább lesz aratás után, mint tavaly, s ez meglátszik majd a liszt árában is.

A megszokott 1,1 millió hektár helyett egyes számítások szerint csak 900-, míg más adatok alapján alig 800 ezer hektáron vetettek búzát tavaly ősszel a gazdák. Nem önszántukból, hanem az ár- és belvizek akadályozták a munkát. Sok helyen, főleg az ország keleti, észak-keleti régióiban hetekig, hónapokig nem lehetett a földekre menni géppel, míg máshol vízbe fúlt a vetés, kipusztultak a kalászosok. A búzával szemben a kukorica vetésterülete megnőtt és idén eléri az 1,2-1,3 millió hektárt. 
A jelenlegi előrejelzések szerint jó termés várható a világban és Európában is, de sajnos Magyarországon, legalábbis ami a búzát illeti, éppen ellenkezőleg - mondta Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. Szerinte Magyarországon idén a tavalyihoz hasonlóan 3,6-3,7 millió tonna búza teremhet a kisebb vetésterületen. Lehet ennél valamivel több, de akár kevesebb is. 
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke úgy vélte, inkább ez utóbbi a valószínűbb. Ha az időjárás nem lesz kegyes a gazdákhoz, még az átlagosnál jóval kisebb 2010-es termésnél is kevesebb búza kerülhet a magtárakba. Még ha a malmi minőség a 80 százalékot is elérné, akkor sem zárható ki, hogy ősszel az új gabonából őrölt liszt tovább drágul, és egy kiló kenyérért 400 forintot kell adni. Annál is inkább, mert Vancsura nem zárta ki, hogy a 800 ezer hektárnyi vetésterületből legalább 200 ezer hektáron gyengébb minőségű gabona terem majd. Ennek nem csak a földeket borító víz az oka, hanem az is, hogy sok helyen a gazdáknak nem volt elegendő forgótőkéjük a megfelelő műtrágyázásra. Különösen a Tiszántúl több térségében tűnik most gyengének a minőség. 
A szakemberek abban egyet értettek, hogy az idei aratáskor a búza tonnájáért többet kérnek majd a termelők, mint tavaly, illetve abban is, hogy nem térnek vissza az egykori 26-28 ezer forintos intervenciós árak. Pótsa Zsófia nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, mert mint mondta, eddig is meglehetősen hektikusan alakultak a gabona árak és a nemzetközi piac is mozgathatja a hazai jegyzéseket. Annyit azért megkockáztatott, hogy a terméstől függően, itthon magasabbról indulhat a búza ára, mint a világpiacon.
Vancsura József viszont állította, hogy meghaladja majd a búza tonnájának ára a 40 ezer forintot. Ha ennél kevesebb lenne, az egyébként már veszteséget okozna a termelőknek, mert a növényvédő szerek, a műtrágyák, az üzemanyag drágulása miatt az önköltség is magasabb lett. 
Az év végére, jövő év elejére lehet, már a 45-50 ezer forintos tonnánkénti búza ár is szép emlék lesz csupán, s a kukorica is tonnánként 60-70 ezer forintért kel majd el. A szövetség elnöke úgy látja, hogy, még ez a 3 millió tonna búza is kielégítené a hazai szükségleteket, különösen az egyre fogyatkozó állatállomány mellett. Sőt, még legalább egy millió tonna exportra is juthat. A hazai malmok évente átlagosan 1,2-1,3 millió tonna kenyérgabonát őrölnek. 
A nemzetközi piacon várható jó termés ellenére azért nem csökkennek az árak, mert az ázsiai nagy tigrisek, Kína, India egyre nagyobb fogyasztóvá válik, de a búzát, kukoricát ipari célokra is hatalmas mennyiségben használják fel, és nem csak a bioüzemanyagok előállítására. A búzánál nem fognak csökkenni a tartalék készletek, de a kukoricánál a várható rekordtermés ellenére igen a növekvő ipari és egyéb célú felhasználás miatt. A szakemberek nem rejtették véka alá, hogy az árak mozgásában tetten érhető a befektetői spekuláció is, ami néhány évvel ezelőtt indokolatlanul az egekbe hajtotta az élelmiszerek árait. A kukorica árát a bioüzemanyag iránti keresleten keresztül ma már a kőolaj ára is erősen befolyásolja.

szerző: Bihari Tamás
forrás: nepszava.hu

Nincsenek megjegyzések: