Oldalak

szerda, július 28, 2010

A drágább gabona miatt drágább lesz a hús is

Akár 20-30 százalékkal is drágább lehet a hús, mert ilyen mértékben nőtt a gazdák költsége. Kevés és rossz minőségű takarmány termett, emiatt drágább lesz a búza és a kukorica. 

A takarmánybúzákkal például az a baj, hogy hirtelen jött a meleg, ezért a szemek aszottak. Nem rossz a fehérjetartalmuk, de magas a gombafertőzöttség. A vártnál kevesebb és kevésbé jó minőségű takarmány búza, kukorica termett az idén, emiatt pedig folyamatosan emelkedik az áruk, és végül drágul majd a hús is – mondja Vancsura József , a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
A betakarítás kezdetekor, június elején kevéssel több mint kétezer forinttal indult a takarmánygabona mázsájának ára. Ma inkább 3 200, 3 500 forintos árnál állnak meg. A takarmányellátottság nem jelent gondot, de lényegesen – 20-30 százalékkal, sőt néhol 40 százalékkal – magasabb költségekkel fog bekerülni a gabona a takarmánykeverékekbe. Arra kell számítani, hogy mintegy 20 százalékkal magasabb takarmánykeverék-árak lesznek a baromfi és a sertéságazat területén, ennek eredményeként a hús is drágul.
Vancsura József úgy látja, a hazai gabona termésmennyiség elég lesz a takarmányozásra. Importra csak akkor számítanak ha jó áron, jobb minőségű búzát tudnak vásárolni. Erre most Ukrajnában van esély.


szerző: Gazdagh Bernadett
forrás: mr1-kossuth.hu

hétfő, július 19, 2010

Gabonaprognózis módosítás

Moszkva, 2010. július 12.

Az orosz mezőgazdasági tárca vezetője, Jelena Szkrinnyik a napokban lezajlott kormányülésen bejelentette, hogy tekintettel a rendkívüli szárazságra a minisztérium módosítja a várható gabonatermés előrejelzését 90 millió tonnáról 85 millió tonnára módosítva azt.
 
A jelenlegi helyzetben ez teljességgel indokolt, ugyanis a szárazság miatt egyre több régió jelentette, hogy a vetésből korábban jósolt termés jelentős része a szárazság miatt kipusztult, ill. lényegesen kisebb termésátlagokat fog produkálni. Emiatt már 14 régióban rendkívüli helyzetet kellett kihirdetni, többek között a Volgamenti, Urali és Központi Föderális Körzetekben.
 
Ugyanakkor a minisztérium vezetője elmondta, hogy nemhogy gabonahiány nem fog keletkezni, hanem továbbra is nettó exportőr marad Oroszország gabonából. A belső fogyasztás ugyanis 77 millió tonna, de tavalyról 24 millió tonna átmenő készlet maradt, tehát az idén is reális esély van egy körülbelül 20 millió tonnás exportra.
 
Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes felkérte a tárca vezetőjét, hogy hozzon létre, és személy szerint vezessen egy válságstábot, mely részletesen tanulmányozza a felmerült károk mértékét és javaslatot készít elő a szükséges lépések megtételére. Ennek alapján a minisztérium 2010. július 8-ig részletes jelentést készít a kormánynak a szárazsággal sújtott régiók helyzetéről, konkrét összegeket feltüntetve a szükséges állami támogatás mértékét illetően.
 
2010. július 5-én felkerült az orosz mezőgazdasági tárca honlapjára a 2010. június 29-én jóváhagyott, 235-ös számú rendelete, mely a mezőgazdasági károk biztosítási metodológiáját hivatott meghatározni. A rendeletet a 2009. december 31-i kormányhatározat végrehajtására hozták létre.
 
A kormány határozatának a célja az, hogy ez alapján pontosan meg lehet határozni egy adott terület mezőgazdasági kárát, és a föderális költségvetésből adekvát összeget lehet a helyi szervek részére biztosítani a károk enyhítésére, ill. megtérítésére. Ez a dokumentum rendkívül aktuális, hisz ez alapján történik az aszálykárok felmérése és akár részleges, akár teljes mértékű megtérítése.

csütörtök, július 15, 2010

Mi újság az ukrán gabona-fronton?

Ukrajna 42,2 millió tonnára rontotta idei gabonatermés várakozását az eddigi 45,5 millió tonnáról, elsősorban a kisebb búzatermés kilátások miatt - közölte az ukrán mezőgazdasági minisztérium egyik név nélkül nyilatkozó illetékese szerdán.


A Reuters által idézett forrás azt mondta, hogy erre az ország déli és keleti térségeiben uralkodó kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kényszerült a minisztérium. 

Viktor Szlauta ukrán miniszterelnök-helyettes előzőleg arról számolt be, hogy a Krím félszigeten már 22. napja folyamatosan esik az eső. Emiatt a térségben vannak olyan vidékek, ahol a termés 7 százaléka odalett. 

A déli és a keleti térségekben késlelteti a betakarítást a hosszú ideje tartó esőzés, ami hatással van a gabona minőségére is. 

Júniusban az ukrán kormány 19 millió tonna búza, 11,1 millió tonna árpa és 13,2 millió tonna kukorica betakarításával számolt. 

Ukrajnában tavaly 20,9 millió tonna búzát, 11,9 millió tonna árpát és 10,5 millió tonna kukoricát arattak le. 

Az UkrAgroConsult ukrán agrárgazdasági tanácsadó cég az idei árpatermésre vonatkozó becslését 200-300 ezer tonnával 10,8-11,0 millió tonnára tervezi csökkenteni az esőzések miatt. 

Ukrajnában tavaly 46 millió tonna gabonát takarítottak be az egy évvel korábbi 53,3 millió tonna rekordtermés után. 

Ukrajna a világ egyik legnagyobb búzaexportálója.


forrás: hirszerzo.hu

Most már nem kell mosással eltávolítani a trágyát

Több mint 900 millió forintból korszerűsítették a fábiánsebstyéni Pankota-Kórógy Sertéstenyésztő és Takarmányelőállító Kft. hizlaldáját; a beruházás egy háromlépcsős korszerűsítés utolsó állomása volt – közölte a pénteki átadó kapcsán a cég ügyvezetője az MTI-vel. 


Rednágel Jenő a beruházásról elmondta: a negyven éve épített telepen a kilenc hizlalda és a három malacnevelő rekonstrukciója elengedhetetlenné vált. Azok ugyanis még a régi technológiával működtek, a trágyát mosással távolították el minden nap az ólakból a mintegy 15 ezer állat után. 

A 930 millió forintos beruházás során – melyből 500 millió forint uniós támogatás volt – a 12 épület teljesen megújult. Korszerűsödött az etetés és a szellőzés, valamint új trágyagyűjtő rendszert alakítottak ki, amellyel mintegy 50 százalékkal kevesebb hígtrágya képződik – mondta a szakember.

A beruházás eredményeként a telep megfelel az EU által előírt állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak – tette hozzá.

A telep 1969-70-ben épült egy nagykapacitású 1500 kocás, hígtrágyás sertéstelepnek, s egészen a 2000-es évekig üzemelt az eredeti technológiával. A rekonstrukció 2004-ben indult el három szakaszban. Az elsőben a tenyésztési rész, és a fiaztató újult meg, 2005-2006-ban újabb állomás következett, mikor a teljes trágya technológia korszerűsödött. Végül a hizlalda korszerűsítése 2010-re fejeződött be. 

A cég évente több mint 3500 tonna kiváló minőségű sertéshúst állít elő. A nagy mennyiségű állatállomány lehetővé teszi, hogy a környező gazdáktól mintegy 8-9000 tonna szemestakarmányt vásároljanak.

Az előállított hízósertések mintegy 70 százalékát három közeli vágóhídnak adják el, a többi külföldre kerül. Az állandó partnerek a Royal-Hús Kft., a Pákozdi Hús, és a Köner Mezőgazdasági Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. A cég által előállított magas minőségű sertéshús nagyon keresett, ez árában is megmutatkozik. Kilóját 335 forintért adják el, szemben az országos 320-325 forintos átlagárral.

A cég éves árbevétele 1,2-1,3 milliárd forint. Az üzem 45 embert foglalkoztat, akiknek az átlagkeresete 176 ezer forint havonta.

(MTI)


forrás: mno.hu

csütörtök, július 01, 2010

Jönnek a cseh-szlovákok!

A magyar húsiparban nyomul a Penta Holding

Négy szlovák és egy cseh milliárdos cége, a Penta Holding a magyar „húsosfazék” körül ólálkodik. Pénzből nincs hiány: az „ötös fogat” a szlovákiai kuponos privatizációban botrányoktól sem mentes ügyletekkel építette fel magát. E mellett bővelkednek azokban az üzleti tapasztalatokban, amelyeket csak az elmúlt húsz évben és csak a régióban lehetett megszerezni, vagyis a kisujjukban van minden közép- és kelet-európai trükk és fortély. Igazi nagypályások nyomulnak tehát a hazai húsiparban, méghozzá olyan tempóban, hogy hamarosan már a Csányi Sándor tulajdonában lévő Pick-csoportnak is kihívójává válhatnak.

Bohócot csinált Peter Ondro, a magyar húsipar második legnagyobb szereplőjének számító Debreceni Csoport Kft. ügyvezető igazgatója a „vérprofi” magyar vállalkozókból. Miközben ugyanis az ágazat legtöbb magyar képviselője folyamatosan S.O.S. jeleket küldözget az új kormánynak, a debreceni vállalkozás, köszöni szépen, jól van, tavaly félmilliárd forint nyereséget könyvelt el. Ondrót a hússzektorban amolyan szürke eminenciásnak tartják. Debrecenben viszonylag ritkán látják, a húsfeldolgozót a háttérbe húzódva, Szlovákiából irányítja, ám annál nagyobb hatékonysággal. Persze érthető, hogy az irodája Pozsonyban van. Munkaadója ugyanis nem más, mint a szlovákiai gyökerű Penta Investments befektetetési társaság, amelynek húsipari portfóliója amúgy az egykor Mecom nevet viselő, szintén szlovákiai bázisú cégegyüttesre épül.

A Penta 2007-ben szerezte meg az ellenőrzést a Mecom felett, majd 2008 nyarán – még a globális válság kirobbanása előtt – a debreceni feldolgozót is bekebelezte. Azóta gőzerővel folyik a regionális konszolidáció. A Debreceni Hús Zrt.-t és a hozzá tartozó Szole-Meat Kft.-t, valamint a Csabahús Kft.-t először egy új cégbe, a Debreceni Csoport Kft.-be olvasztották, majd az egészet egyesítették a Mecommal, és az így jól felhizlalt céget végül Carnibona-csoportnak nevezték át. Majd utóbbi ez év június 9-én bejelentette, hogy megveszi a Kaiser Food magyarországi élelmiszer-ipari vállalat legalább 97,3 százalékát.

Ezen ügylettel a Penta a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő, piacvezető Pick mögött a második legnagyobb csoporttá válik a hazai húspiacon. A cég azonban elsőségre tör: a tervek szerint a debreceni egység évi 40 milliárd forintot valamivel meghaladó forgalmát 120–130 milliárd forintra duzzasztanák, ami kétszerese a jelenleg 60 milliárd forintos árbevételű Pick Szeged Zrt.-ének (a hazai húspiaci helyzetről lásd külön cikkünket).

Amikor a Penta betette a lábát Debrecenbe, az ottani társaság havi 120 millió forint veszteséget termelt. Az átszervezésekkel együtt azonban összesen mintegy egymilliárd forintos befektetéssel is nyomatékosították jelenlétüket az „ötök” – a cég neve az öt alapító tulajdonosra utal –, ami a nyereségesség eléréséhez feltétlenül szükséges volt. Miután megjött az étvágyuk, ajánlatot tettek a Gyulai Húskombinátra is – ez az ügylet lapzártánkkor függőben volt.

LAPÁTTAL A PÉNZT. A magyar versenytársak és beszállítók irigységgel vegyes kritikával szemlélik a szlovákok – válsággal dacoló – nyomulását. „Nem kiismerhető játékos! Nagyon sokba kerülhet nekik a terjeszkedés, ki tudja, mi mindent akarnak megvenni, de látványos eredményeket még nem látni” – állapítja meg például az egyik Pest megyei állattartó, aki próbált üzleti kapcsolatba kerülni a Debreceni Csoporttal, de hűvösen elutasító fogadtatásban részesült. „Keményen építik a piacot. Lapáttal teszik bele a pénzt, ami, ha ügyesek, jó, de nagyot is lehet bukni vele” – mondja az egyik dunántúli versenytárs.

Az „ötök” tervei szerint ugyanis mindez még csak a konszolidáció kezdete. Amint azt lapunk érdeklődésére Jaroslav Haščak, az alapító tulajdonosok egyike közölte, a cég néhány éven belül vezető pozíciót szeretne elérni a cseh, a szlovák és a magyar húsiparban. Ki akarják használni azt a nyilvánvaló lehetőséget, amely a regionális konszolidációban rejlik. Vagyis miután egy kézbe koncentrálják az említett országok cégeinek jelentős részét, racionalizálják azok működését, összevonják a társaságokat, és végül eladják egy nagyobb szakmai befektetőnek. A Penta ugyanezt más ágazatokban már többször is megvalósította.

De kikből is áll valójában a Penta eddig nyerő ötös fogata? Honnan szerezték a vagyonukat, és milyen üzletemberek? Történetük meglehetősen színes, nem nélkülözi a sajátos közép- és kelet-európai fordulatokat sem.

Három szlovák jó barát, a már említett Jaroslav Haščak, továbbá Jozef Oravkin és Juraj Herko, illetve a hozzájuk csatlakozó cseh Marek Dospiva 1987-ben, az érettségi után együtt kezdte tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO). Ez az egyetem többek között arról híres, hogy oktatási színvonala igen magas, diákjai pedig többségében elit családok gyermekei közül kerülnek ki – annak idején az egykori Szovjetunióból és a szatellit közép-európai államokból, ma pedig Oroszországból. A rendszerváltás előtti időkben az elit értelemszerűen többnyire (de nem kizárólag) a pártvonalat jelentette. Ráadásul – bár ez totális félreértés – az MGIMO-végzettség miatt könnyen rásütik egy-egy ott tanult sikeres vállalkozóra a KGB-ügynök bélyeget. Ezt lapunk is visszahallotta a mai magyar húsipari szereplőktől. Csak hogy a kép még bonyolultabb legyen, Oravkin egy darabig a teheráni egyetemre is járt.

Haščak és Dospiva, gondolva a jövőre, már az egyetemi évek alatt elkezdett kínaiul tanulni. A négy barát mindegyike diplomatának készült, ők ketten pedig, a kínai orientációnak köszönhetően, megcsíptek egy-egy éves ösztöndíjat a pekingi egyetemen. A két szlovák fiatal olyan cseh és szlovák cégek távol-keleti üzleti segítője lett, amelyek textilimporttal foglalkoztak. Az iskolai szünetekben kínai textilgyárakba és piacokra mentek árut felhajtani, és ott szembesültek először azzal, hogy a megbízóik miből élnek: az arbitrázsból. Látták, mekkora az árkülönbség a kínai pólónál Pekingben és Pozsonyban, osztottak-szoroztak, és persze ráébredtek, hogy ezt ők is meg tudják csinálni. „Selyemingeket és zakókat vettünk, felraktuk a repülőre, és eladtuk Prágában vagy Pozsonyban. Ennyire egyszerű volt, ha hiszi, ha nem” – idézi fel a függetlenedés „hőskorszakát” Jaroslav Haščak. Elmondása szerint 1993-ra, amikorra lejárt a kínai ösztöndíjuk, 5 millió szlovák koronás kezdővagyonra tettek szert ezzel a módszerrel.

A két Kínát megjárt barátot ekkor kereste meg a Moszkvából akkor már szintén hazatért Jozef Oravkin azzal az ötlettel, hogy forgassák meg a pénzüket az induló pozsonyi tőzsdén. Az üzletbe bevonták Juraj Herkót is, Haščak pedig még egy gimnáziumi osztálytársának, Martin Kúšiknak is felajánlotta, hogy szálljon be. Így állt össze a kezdő ötös, amely Penta Brokers néven elkezdett adni és venni a pozsonyi parketten. „Három év alatt megtízszereztük az induló vagyonunkat, 1996 körül már 50 millió koronával üzleteltünk” – meséli Haščak.

A NAGY VAGYONOSODÁS. A nagy áttörésre – avagy meggazdagodásra – 1997-ben látták meg a lehetőséget, amikor is megcsillant az esély a VÚB Kupón nevű befektetési alap megszerzésére.

A szlovák sikersztori további részleteit és a magyarországi stratégia kulcselemeit megtalálja a friss Figyelő hetilapban. A 2010/26-ik szám csütörtöktől kapható az újságárusoknál.

szerzők: Szirmai S. Péter, Torontáli Zoltán, Protics János

forrás: fn.hu

az eredeti cikk itt elolvasható