Kevés a sertés, ezért drága

Jóval elmaradt az idei búzatermés az átlagostól, mégis olcsóbb, mint tavaly, mert az európai és a világpiacon is nagy a kínálat. A kukoricaföldek biztató képet mutatnak, jót tett a növénynek a nyári csapadék. A jó termés ennek a takarmányféleségnek a felvásárlási árát is lenyomja. Nagyon lecsökkent viszont a hazai sertésállomány, így kevés a húsipari alapanyag, s ez az alacsony takarmányárak ellenére sem engedi lejjebb a tőkehúsok árát.

Az 1,2 millió hektár kukoricaföldön jó termés várható a nyári esőknek is köszönhetően. Az aszály helyi károkat okozott, de 6,5-7 millió tonna kukorica kerülhet a raktárakba. A július eleji, tonnánként 35 ezer forintos ár is lejjebb csúszott, jelenleg 25-27 ezer forinton kötik az üzleteket. A hazai takarmánykukorica-igény átlagosan 2-2,2 millió tonna, így ebből a szemestakarmányból is marad bőven exportra. A takarmánybúza tonnájáért sem adnak többet 25-27 ezer forintnál.

A Vágóállat és Hústermék Tanács (VHT) szakembere szerint az olcsó takarmány sem jelenti azt, hogy lejjebb kúsznának a húsárak. Egyebek mellett azért sem, mert az energia és más, a sertéstartáshoz kapcsolódó termékek drágultak. A kereskedelem pedig általában nem ismeri el azt sem, ha a termelő, feldolgozó önköltsége növekszik, sem azt, ha csökken. Az olcsóbb takarmány legalább valamelyest javítja a sertéstartók és a vágóhidak, húsfeldolgozók gazdasági helyzetét. A fogyasztó azonban nem sokat tapasztalhat ebből, legföljebb azt, hogy egyelőre nem drágul a tőkehús. Az viszont nem zárható ki, hogy a kereskedők különféle akciókkal ösztönzik majd a húsvásárlást.

Éder Tamás, a hússzövetség elnöke sem vár drámai árcsökkenést. Ennek egyebek mellett az is az oka, hogy a hazai sertésállomány az elmúlt évtizedben nagyon lecsökkent. Jelenleg alig haladja meg a 3 millió jószágot. A hazai élő sertés kilója drágább az uniós átlagnál és eléri a 350-360 forintot is – mondta az elnök. Az árakat az is magasan tartja, hogy a román gazdák hízónként jelentős támogatást kapnak, így előszeretettel vásárolják fel a magyar malacokat. A hazai felvásárlók után ma a románok következnek.

Amíg ilyen csekély a hazai állatállomány, bármilyen olcsó legyen is a takarmány, nem várható, hogy megindulnak lefelé a húsárak – állította Éder. A húsipar pedig, különösen a tőkehúsok esetében, nem tudta érvényesíteni a magas alapanyagárakat. Korábban az olcsó importsertés tartotta kordában a hazai árakat. Ma az a cég, amelyik csak vág és tőkehúst állít elő, 90 százalékban veszteséget termel – fogalmazott az elnök. Többségük kénytelen különféle húskészítményekkel is foglalkozni. Persze ez sem jelenti feltétlenül, hogy talpon maradhat egy cég. Az év első felében a Herz és a Gyulai Húskombinát került bajba. A szakember úgy vélte, a húspiaci konszolidáció, az ipar koncentrációja akár jobb alku­pozíciót is teremthet a megmaradt feldolgozóüzemeknek, s ez még egy esetleges húsáremelkedést sem zár ki.

szerző: Bihari Tamás

forrás: nepszava.hu