1800 Ft még idén

A szaktárca előre hozta a 25/2004 (III.3.) rendeletben foglalt támogatás (1800 Ft) kifizetését az aszálykárból kifolyólag jelentkező költségnövekedés miatt, így az idei esztendőben megkezdődhetnek a kifizetések.

Aki nem akar időt veszíteni, annak ajánlom figyelmébe az alábbi rendeletet.

Sertéspiac

Máhr András
3-4 milliárd forint a sertéstartók támogatására

Az idén és jövőre is a sertéstartók támogatására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 3-4 milliárd forintot szán - tájékoztatta az újságírókat szerdán Budapesten Máhr András, a tárca szakállamtitkára, néhány órával azután, hogy a sertéstartók bejelentették: országos demonstrációt tartanak november első dekádjában.

Az FVM szakállamtitkára közölte: az agrártárca át kívánja vállalni a termelőktől az állategészségügyi díjakat, továbbá a takarmányellátáshoz szükséges pénzt hitelből is lehet majd finanszírozni, emellett ötéves úgynevezett konszolidációs hitelt is szeretnének nyújtani a sertéstartóknak, valamint vissza kívánják állítani az úgynevezett állatjóléti támogatást, amely állatonként 1.800 forint.

Emellett az Európai Unióban a magyar agrárkormányzat már a jövő hét elején tartandó luxemburgi miniszteri tanácsülésen kezdeményezi, hogy az EU léptessen életbe a sertéságazatban intervenciós intézkedéseket - bár erre több mint 20 éve nem volt példa - és úgynevezett magántároltatási rendszert is hozzon létre. Ez utóbbi segítené a gazdálkodókat a jelenlegi piaci anomáliák leküzdésében.

Máhr András megjegyezte, hogy a világpiacon csökken a sertéshús ára és e tendencia alól Magyarország sem kivétel.

Elmondta: a felvásárlási árak az elmúlt időben mintegy 10 százalékkal csökkentek, a feldolgozók átadási árai a kereskedőknek szintén mintegy 5 százalékkal mérséklődtek, ugyanakkor a fogyasztói ár 12 százalékkal emelkedett.

Az MTI kérdésére Máhr András elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy a magyar sertésállomány 1,5 millió körüli mennyiségre csökkenjen belátható időn belül. Azt viszont nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az állomány 20-25 százalékkal mérséklődik a jelenlegi, mintegy 3,8 millió darabhoz képest.

A szakállamtitkár közölte azt is: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az állattenyésztés feltételeinek fejlesztése prioritást élvez. Az elkövetkezendő években összesen mintegy 250 milliárd forintos forrásra lehet számítani ezen a területen.

Országos demonstrációt tartanak november első dekádjában a sertéstartók, mivel tarthatatlannak ítélik helyzetüket - hangzott el szerdán, a Sertéstartók Országos Választmányának ülését követő sajtótájékoztatón.

Mészáros Illés választmányi elnök közölte: Magyarországon akár 1,5 millió darabra is csökkenhet a sertések száma jövőre, amennyiben sürgős intézkedések nem történnek az ágazat megmentése érdekében. Jelenleg ugyanis egy-egy gazda 120-140 forintot fizet rá kilogrammonként a sertéstartásra. A felvásárlási árak 220-240 forint között mozognak kilogrammonként, a sertés előállításának önköltsége pedig 340-360 forint.

A szakemberek szerint, ha nem történik változás, úgy rövid időn belül megszűnhet Magyarországon a sertéstartás.

forrás: fvm.hu

az fvm honlapjáról egy pdf dokumentum is letölthető "Intézkedések az állattenyésztés pozíciójának javítása érdekében" címmel

Ukrán kukoricán hízik a csirke, argentinon a disznó

Október középétől a baromfitartók Ukrajnából, a sertésnevelők pedig Argentínából hozatnak olcsó kukoricát. Nem akarják megfizetni a sokkal drágább magyar tengerit. Attól tartanak ugyanis, ha tovább emelkednek a húsárak, annyira visszaesik a fogyasztás, hogy veszélybe kerül a megélhetésük.

A vásárló megelégelte a kukorica magas ára miatti általános élelmiszer-drágulást. Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: szerdán az összes baromfihús-szállító befejezte a takarmányár-emelkedés miatti ártárgyalásokat a nagy kereskedelmi láncokkal. Az elmúlt esztendőben a takarmányok ára csaknem megduplázódott, az idén eddig átlagosan 18 százalékkal emelkedett a szárnyasok fogyasztói ára. Október közepétől újabb 6-9 százalékos áremelésre lehet számítani. Ezzel vége az idei áremelésnek - állítja Bárány, ugyanis a fogyasztó többet nem viselne el, és radikálisan csökkenhetne a kereslet.

Ezek után az elnök szerint az évente 1,1 millió tonna kukoricát felhasználó baromfiágazat nemet mond a kukoricatermelők és -kereskedők spekulatív drágítására. Legfeljebb tonnánként 205-210 eurót, 50 ezer forint körüli összeget hajlandók fizetni, tízezerrel kevesebbet a termelők által kértnél.

Bárány László - gabonapiaci információira hivatkozva - elmondta: az elmúlt hónapokban értékesített több mint egymillió tonna körüli kukoricából 600-700 ezer tonnát itthon tartottak a kereskedők. A Brüsszel által jelenleg 220 eurós árszinten értékesített, korábban 160 eurós árszinten vásárolt kukoricából 200-300 ezer tonnát Németországba szállítottak a bioetanol-üzemeknek, 100-120 ezer tonnát pedig a Smithfield amerikai húsfeldolgozó romániai sertéstelepeire. Ezért biztos, hogy az idei, négymillió körüli terméssel együtt legalább ötmillió tonna kukorica lesz itthon, vagyis nem várható takarmányhiány. A hazai éves takarmányfelhasználás nem éri el a négymillió tonnát. Szerinte ezért indokolatlan a magas ár.

A Bárány László tulajdonában lévő Baromfi Coop a napokban Ukrajnában vásárolt 30 ezer tonna kukoricát. A sertéstartók is hasonló lépésre szánták el magukat. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi takarmány- és fogyasztói árak mellett egy-egy sertésen átlagosan hatezer forintot veszítenek az állattartók. Tegnap féltucatnyi dél-dunántúli sertéstartó 25 ezer tonna argentin kukoricát rendelt - ez a magyar határig szállítva 48 ezer forintba kerül. Vagyis ők sem kérnek a magyar piacot jelenleg jellemző 60 ezer forintos árból.

Czauner Péter

forrás: nol.hu

Drága lett, ezért nem kell az állami kukorica

A sertéstartók elviselhetetlen veszteségeik miatt akkor is demonstrálnak, ha az agrárkormányzat beváltja terveit és az idén, illetve jövőre 4-4 milliárd forint támogatással siet segítségükre. A gazdák a drága takarmány miatt vannak bajban.

Akkor is országos demonstrációt tartanak a sertéstartók, ha az agrárkormányzat változtatni próbál a drága takarmány miatt kilátástalannak vélt helyzetükön. Emlékezetes, hogy Gráf József, az agrártárca vezetője a közelmúltban, titkos megbízást adott állami gabonacégeknek, hogy az unió Magyarországon tárolt - itt termett - intervenciós kukoricájából legalább félmillió tonna terményt megvásároljanak. Ezt a TIG és Concordia Zrt. úgy értékesíti, hogy nem számol fel hasznot. Azt remélték, ezzel a mennyiséggel csökkenteni tudják a tonnánként 60 ezer forint közelébe csúszó árakat.

Az eredeti terv az volt: a Magyar Sertéstartók Országos Szövetsége, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT), valamint a Baromfi Terméktanács kap lehetőséget arra, hogy az agrártárca szerint olcsónak tartott kukoricát tagjaihoz eljuttassa. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy két tételben, mintegy 78 ezer tonna, tonnánként 54 ezer forintért kínált kukoricára hozhattak vevőt a VHT-vel közösen. Összesen 66 ezer tonnára jelentettek be igényt, ám kvótájukból 30 ezer tonnára nincs és valószínűleg nem is lesz vevő, ugyanis a terményért előre kell fizetni, s a gabonaraktáraktól távoli telepre történő szállítás miatt ez sokaknak már nagyon drága.

Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke hasonló fiaskóról számolt be. Információi szerint a 70-80 ezer tonnára szóló vásárlási lehetőségükből legfeljebb néhány tízezer tonnát használtak ki. Beszámolt arról is, hogy az ügyesebb baromfitartóknak sikerült 50-53 ezer forintos áron kukoricát szerezni.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségéhez (MOSZ) tartozó sertéstartók országos választmányának ülése után Mészáros Illés elnök megkongatta a vészharangot. Elmondta, hogy a sertések száma jövőre, 1,5 millióra is csökkenhet, ha az állattartók nem kapnak sürgősen segítséget. Számításaik szerint egy-egy gazda tízezer forintnál is többet fizet rá a sertéstartásra. A KSH legfrissebb, augusztusi állatszámlálása szerint az országban 4,1 millió sertést tartanak. Szakértők szerint az állomány a legszélsőségesebb esetben is legfeljebb 3-3,2 milliósra csökkenhet, ami import nélkül is bőven fedezi a hazai fogyasztást.) A választmány arról is döntött, hogy a helyzet megoldására tárgyalásokat kezdeményez Gráf Józseffel.

A választmányi sajtótájékoztatóhoz kapcsolódva Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára bejelentette, hogy a sertéstartók az idén és jövőre is mintegy 3-4 milliárd forintra számíthatnak. Részletesen ismertette, hogy a terveikben a többi között a hatósági állategészségügyi költségek csökkentése és az ötéves konszolidációs hitel is szerepel. Elhangzott az is: a magyar agrárkormányzat a jövő heti luxemburgi miniszteri tanácsülésen kezdeményezi, hogy az EU léptessen életbe intervenciós intézkedéseket a sertéságazatban - bár erre több mint húsz éve nem volt példa - és úgynevezett magántároltatási rendszert is hozzon létre. Ez utóbbi segítené a gazdálkodókat a jelenlegi piaci anomáliák leküzdésében.

Czauner Péter

forrás: nol.hu

Demonstrációra készülnek a sertéstartók

Országos demonstrációt tartanak november első dekádjában a sertéstartók, mivel tarthatatlannak ítélik helyzetüket - hangzott el szerdán, a Sertéstartók Országos Választmányának ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Mészáros Illés választmányi elnök közölte: Magyarországon akár 1,5 millió darabra is csökkenhet a sertések száma jövőre, amennyiben sürgős intézkedések nem történnek az ágazat megmentése érdekében. Jelenleg ugyanis egy-egy gazda 120-140 forintot fizet rá kilogrammonként a sertéstartásra. A felvásárlási árak 220-240 forint között mozognak kilogrammonként, a sertés előállításának önköltsége pedig 340-360 forint.

A szakemberek szerint ha nem történik változás, úgy rövid időn belül megszűnhet Magyarországon a sertéstartás. A sertéstartók költségei az utóbbi időben annyira megnövekedtek, főként a takarmányárak emelkedése miatt, hogy a sertéstartó telepeket a gazdálkodók sorra szüntetik meg - mondta Kovács Lajos, a választmány tárgyalóküldöttségének tagja.

Az országos sertésválasztmány szerdai ülésén arról döntött, hogy a helyzet megoldására tárgyalásokat kezdeményez Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel. A tárgyalóküldöttségnek Mészáros Illés és Kovács Lajos mellett tagja lesz Vidmann Mihály, a Magyar Parasztszövetség elnöke is.

A sertéstartók sérelmezik, hogy sok ismeretlen eredetű sertéshús áramlik az utóbbi időben az országba, amely letöri az árakat. Emellett anyagi helyzetük azt sem engedi meg, hogy telepeiket korszerűsítsék. Az MTI kérdésére a sajtótájékoztatón jelenlévő szakemberek arra nem tudtak választ adni, hogy mennyi is az a sertésszám, amely ténylegesen a magyar szükségleteket fedezné.

Elmondták, hogy Magyarországon az egy főre eső átlagos sertéshús-fogyasztás 30-35 kilogramm évente. Az ideális sertésmennyiség álláspontjuk szerint mintegy 7 millió lenne. Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások kimenetelétől függ-e a demonstráció, a választmányi elnök határozott nemmel válaszolt. Mint mondta, mindenképpen lesz tüntetés november elején, ennek módjáról és helyszíneiről azonban még nem döntöttek a sertéstartók.

forrás: nol.hu

A húsipar a kormány segítségét várja

Az utóbbi időben a húspiacon kialakult helyzetért nem a húsfeldolgozók a felelősek, az árcsökkenés az egész európai piacra jellemző folyamat - szögezi le a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöksége, amely szerint a rendkívüli piaci helyzetben a kormánynak át kell tekintenie, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére annak kezelésére.

A testület állásfoglalása szerint az árak mérséklődésének alapvető oka a sertéshús iránti kereslet stagnálása, illetve csökkenése, valamint az unió úgynevezett harmadik országokba történő exportjának visszaesése.Emellett a takarmányárak növekedése miatt lényegesen csökkenő tenyésztői kedv eredményezte azt, hogy megnövekedett a kocavágások száma is, és megindult az alacsonyabb súlyú, de már vágásérett állatok értékesítése. Ez a kínálati nyomás rendkívül nyomott piaci helyzetet eredményez.

A KSH adatok azt mutatják: ez év augusztusában, a tavaly augusztusi árakhoz képest a sertéshús fogyasztói ára 2 százalékkal emelkedett. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint viszont a vágósertés termelői ára augusztus végén közel 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az AKI által gyűjtött "nyers húsok feldolgozói értékesítési ára" ugyanebben az időszakban a következőképpen alakult: a csontos sertéshúst - lehúzott, félben - 11 százalékkal, a szalonnás és bőrös sertéshúst - félben - 22 százalékkal, a sertéscombot csont nélkül 11 százalékkal, a sertéstarját 18 százalékkal olcsóbban vette át a kereskedelem. A húsipar tehát átlagosan körülbelül ugyanannyival alacsonyabb áron értékesítette a sertéshúst, mint amennyivel a termelő kevesebbet kapott az élősertésért - állapítja meg a szövetség.

A magyar húspiac kicsi, nyitott piac - hívja fel a figyelmet a Hússzövetség elnöksége -, ahová a túlkínálattal jellemezhető uniós piacról folyamatosan áramlik be a máshol vevőt nem találó sertéshús. A magyar húsipar nincs abban a helyzetben, hogy a fenti termékmozgást figyelmen kívül hagyja a sertés belföldi átvételi árának megállapításakor.A költségek növekedésének az árba történő beépítését célzó törekvéseknek ellene hat, hogy a magyar piacon még mindig rendkívül jelentős a "feketekereskedelem" aránya, ami a legális piacon tevékenykedő szereplők érdekérvényesítési képességét lényegesen csökkenti.

A Hússzövetség, a sertéstartókhoz hasonlóan, rendkívüli módon tart attól, hogy a következő hónapok a piaci folyamatok olyan helyzetet teremtenek, amely a magyar sertéshúságazat drasztikus visszaesését eredményezi. A magyar húsipar nincs abban a helyzetben, hogy a termelők kérésének megfelelően "segítséget nyújtson" a jelen körülmények között, hiszen önmaga is áldozata a piaci folyamatoknak.

forrás: origo.hu

2007. 42. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,64

Év végéig ingyen szállíthatjuk a sertéseket

A hír igaz, de csak a szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól mentesülünk, a fuvarköltség alól sajnos nem :-). Igaz a semminél ez is több. Az erről szóló rendeletmódosítás szövege az alábbi:

111/2007. (X. 1.) FVM rendelet egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet módosításáról

Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésének 17. pontjában, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában kapott feladatkörben eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § Egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A rendelet 1. számú melléklete 3.1. pontjában meghatározott, élő állatok vasútra, hajóra, repülőgépre, gépkocsira - szállítás céljából - való berakodásakor történő igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól a nyári aszály következményeinek enyhítése érdekében 2008. december 31-ig mentes a sertés, vágóbaromfi és előnevelt baromfi, felnőtt tenyészbaromfi, naposbaromfi szállítása."
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) Az R. e rendelet 1. §-ával megállapított 4. §-ának (3) bekezdése 2008. december 31-ével hatályát veszti.

forrás: FVM

A jogszabály jelenleg érvényes, egységes szerkezetű szövege itt megtekinthető.

Megjelent a VHT 21. hírlevele, és benne a vörös hús kampányt bíráló cikkre adott válasz

Lelkes olvasóim talán még emlékeznek, annak idején sürgettem, hogy a Népszabadságban a vörös hús kampány ellen írott cikkre reagálni kellene, még mielőtt komolyabb kárt tenne az elérendő célban.

Felhívásom meghallgatásra talált.

Íme a reakció, mely a VHT honlapjáról letölthető 21. hírlevélben szerepel:

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A Népszabadság 2007. szeptember 8-i számában Hargitai Miklós által jegyzett „Vörös hús: nálunk ösztönzik, a világban ellenzik“ címen írt írással kapcsolatosan felháborodásuknak adtak hangot a vertikum szereplői (HÚSCÉH, Magyar Húsiparosok Szövetsége, Magyar Sertéstartók Szövetsége, Vágóállat és Hús Terméktanács). Kérjük írásunk változtatás nélküli közlését.
Vitathatatlan a kutatói körökben tapasztalható vita a vörös hús egészségesegészségtelen voltáról.
Erősen megkérdőjelezhető a szerző alapossága, szakértelme, és hitelességre való törekvése, valamint a cikkben szereplő állításainak helytállósága, ugyanis már az első mondat – a kampány állami pénzből történő finanszírozása - sem igaz. Jelesül az AMC a szakmai szervezetekkel együttműködve, a kampány költségeit nem a központi költségvetésből finanszírozza, hanem a húsipar által létrehozott „Húsmívesség Alapítvány“ megszüntetéséből származó pénzből, amely alapítvány a magyar vágó és feldolgozó vállalatok pénzbefizetéséből jött létre.
A tervezett kampány elsődleges célja a fogyasztók figyelmének felhívása az egészséges táplálkozásra, amelynek egyik fontos komponense a Magyarországon megtermelt vöröshús és készítmények. Kampány alatt a fogyasztók szakszerű információkat kapnak a hazai sertés/marha tőkehús, és az ebből készített húskészítmények fogyasztásának előnyeiről, és azoknak az egészséges táplálkozásban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről.

Magyarországon 2005-ben 29,8 kg/fő sertés hús és 6 kg/fő marhahús fogyasztása volt számszerűsíthető, ami európai viszonylatban közepesnek tekinthető hiszen Európában az egy főre jutó húsfogyasztás 2005-ben 63,5 kg volt. (KSH) Az sem elhanyagolható tény, miszerint a vöröshús fogyasztás a magyar konyha sajátja volt ősidők óta, ebből kifolyólag több tízezer család megélhetését biztosítja a mai napig is.
A kampány célja továbbá a magyar húsipari termékek belpiaci részesedésének növelése, a fogyasztók hazai előállítású hússal és húskészítményekkel kapcsolatos fogyasztási szokásainak pozitív irányú megváltoztatása, a magyar hústermékek ismertségének növelése, elismerésének javítása. Tekintettel arra, és itt is, a cikkel ellentétben azt hangsúlyozzuk, hogy a nemzetközi trendek a vöröshús előállítását és feldolgozását támogatják olyan országokban, amelyek eddig nettó importőrök voltak (Kína,Oroszország, Románia, stb).
Az egészségre ártalmas voltát állítani ebben a kontextusban téves, mivel a „Canser Science“(Japán Rákszövetség hivatalos lapja által közölt tanulmány, valamint a stockholmi „Karolinska Intézet“ és a svédországi járványtani intézet a „National Institute of Enviromental Medicine“ legújabb tanulmánya szerint is enyhén szólva vitatható állítás a vöröshús rákkeltő hatása.
Nem elhanyagolható tény az sem, miszerint az emberi szervezet életfunkcióinak fenntartásához nemcsak olyan tápanyagok kellenek, amelyek energiát szolgáltatnak (zsírok, fehérjék, szénhidrátok), hanem olyan természetes szerves vegyületek is, amelyekből csak kis mennyiségre van szükség. Ilyenek a vitaminok, amelyek nélkülözhetetlenek, mert szabályozzák az anyagcserét, az energiaforgalmat, az enzimműködést és a szervezet megújítását. A vitaminok két nagy csoportba sorolhatók: zsírban oldódó (A, D, E, K) és vízben oldódó (B-csoport, C) vitaminok. A húsok a B-vitamincsoport tagjait (B1, B2, niacin, B6, B12) tartalmazzák jelentős mennyiségben. (Hiányukban fáradékonyság, gyulladás, álmatlanság, vérszegénység léphet fel.) Különösen kiemelkedő a sertéshús B1-vitamintartalma, amely más állatok húsához viszonyítva ötszörös mennyiségű. Zsírban oldódó vitaminokat a hús kis, a belsőségek viszont nagy mennyiségben tartalmaznak, főleg A és D-vitamint. (Az A-vitamin hiányában látáskárosodás, míg a D-vitamin hiányában csontképzési rendellenesség léphet fel.)
Szerencsére az idei esztendőben a Tej-, Baromfi Terméktanácsok (részben saját forrásból) sikeres kampányt folytatak a fogyasztás ösztönzésére, valamint az Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Terméktanácsnak jelenleg is fut a fogyasztást ösztönző kampánya. Remélhetőleg a magyar gazdaság a következő néhány évben sikeres kampányokat fog folytatni a magyar lakosság minél szélesebb köre számára elérhető egészségesebb táplálkozás, és a magyar termékek fogyasztásának növelése érdekében.
Egyre több szakértő hitvallása az, hogy a vörös és fehér hús, a zöldség-gyümölcs mértékletes fogyasztása, és a mozgás jelenti az egészséget, és a harmónikus életet. Ezt az üzenetet az ágazati szereplők által létrehozott alapítványi forrásból támogathatja, sőt támogatnia is kell!

Tüntetésre készülnek a sertéstartók

Demonstrációra készülnek a sertéstartók. A tiltakozás idejéről és módjáról október 17-én dönt a szakmai szervezet. A sertéstartók úgy vélik: nem lehet tovább tétlenül szemlélni, hogy eltűnjön a piacról a magyar sertéshús. Nem várhatnak tovább a be nem tartott ígéretekre, a meg nem hozott döntésekre.

Elfogyott az állatoknak szánt takarmány, a gazdálkodók felélték utolsó tartalékaikat. A termelők sem a feldolgozóktól, sem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM) nem kaptak érdemi segítséget. Így nem maradt más út számukra, mint az, hogy a közvéleményhez és a fogyasztókhoz forduljanak - hangoztatja a Sertéstenyésztők Országos Választmánya.

A sertéstartók elkeseredettsége és kilátástalan helyzete azonnali lépéseket igényel - hangoztatja a MOSZ. A szövetség úgy ítéli meg, hogy csak akkor van remény érdemi intézkedések meghozatalára, ha a sertéstartók a változások kikényszerítése érdekében összehangoltan lépnek fel. Az agrár-érdekképviselet szerint már nem lehet egy-két helyi megmozdulással eredményt elérni, országos szinten kell megoldást találni.

A MOSZ vállalja az országos tüntetés szervezését, várja minden sertéstartásban érdekelt gazdálkodó csatlakozását. A demonstráció előkészítése elkezdődött. A jövő hét szerdáján megkezdi munkáját a szervező bizottság, amely előkészíti, hogy a sertéstartók országos akciókban adjanak hangot elégedetlenségüknek. A sertéstartási kedvet több szakmai szervezet szerint is növelni kellene Magyarországon, mivel nagyon kevés a sertés. Az idén a vágások száma nem változott tavalyhoz képest. A múlt évben Magyarországon összesen mintegy 3,8-4,0 millió sertést vágtak. Az idei első hét havi adatok alapján a levágott mennyiség 2,5 millió darab volt, ez időarányosan megfelel a tavalyinak, amelyben benne vannak a külföldről Magyarországra hozott élő állatok is.

Magyarországon az élő sertés előállításának önköltsége az év elején még általában 260-280 forint kilogrammonként élő súlyra vetítve, az állattartó telep korszerűségétől és az alkalmazott technológiától függően. Ez azonban a mostani magas takarmányárak miatt biztosan 330 forint fölé emelkedik, mivel a sertéstartás költségének 65-70 százalékát a takarmányárak adják.

forrás: origo.hu