Hányszor hallottuk már, hogy a méret nem számít, de úgy látszik ez csak humán fronton igaz, hiszen a malacoknál a méret egész életükre hatással van.
A születési súlynak a választási és battéria végi súllyal való kapcsolatának igazolására számos kísérletet végeztek, és mind azt támasztotta alá, hogy a születési súly alapvetően meghatározza a sertések életteljesítményét.
Ezen állítás alátámasztására nagyon jó példa az Iowai Állami Egyetemen Stalder, Baas, Mabry professzorok és munkatársaik által publikált kísérlet, melyben a megszületett malacokat 9 súlykategóriába osztották a 939 g alatti súlykategóriától egészen a 2059 g feletti kategóriáig. A malacokat a választást követő 42 napig követték nyomon, és mérték a súlyukat. A kísérlet megállapításait a következőkben lehet összefoglalni:
A malacok születési súlykategóriája meghatározta a választási és a teszt végi súlykategóriáját is.
A választáskor a malacok súlya kivétel nélkül a születési súlyuknak megfelelő sorrendű volt.
Ugyan így a teszt végi (42 napos) súlykategóriák megegyeztek a választáskori súlykategóriákkal.
Úgy tűnik, hogy a születési- és a választási súlyok lineáris összefüggést mutatnak a battéria végi súlyokkal.
Persze egy érdeklődő olvasóban egy ilyen vizsgálati eredmény elolvasása után rögtön felmerül a kérdés: És mi van a vágósúlyokkal? Van-e összefüggés a születési, a választási és a vágósúly között?
Erre álljon itt egy másik kísérlet. Az Illinois-i Egyetemen B.F. Wolter és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy a születési súlynak kiegészítő tejpótló adagolása mellett milyen hatása van a választás előtti és utáni testtömeggyarapodásra és a féltestek jellemzőire. Két kísérletet folytattak le. Az első kísérletben 32 koca 384 malaca vett részt. A malacokból 12-es csoportokat, almokat hoztak létre, melyeket az átlagsúly alapján nehéz, vagy könnyű alomként soroltak be, majd a 3. naptól a kocatej mellett az almok fele kiegészítő tejpótló takarmányt kapott és mérték a súlyukat. A második kísérletben az első kísérletben szerepelt malacok közül 308 állatot választottak ki véletlenszerűen és ivar szerint, négyesével és ad libitum takarmányozás mellett nevelték fel őket a vágásisúly eléréséig.
| Születési | súly | |
| ”Nehéz alom” | ”Könnyű alom” | |
| Születési átlagsúly | 1,83 kg | 1,32 kg |
| Testtömeggyarapodás 21 napos korig | 222 g | 205 g |
| Almonként felvett tejpótló 21 napos korig | 14,28 kg | 9,63 kg |
| Kiesés 21 napos korig | 5,20% | 9,40% |
| Választás utáni kiesés vágásig | 3,20% | 2,60% |
| Testtömeggyarapodás választástól vágásig | 851 g | 796 g |
| Születéstől a 110kg-os élősúly eléréséig eltelt napok száma | 141 | 148 |
A kísérlet kiértékelésekor az alábbi következtetéseket tették:
A születésükkor nehezebb malacok a választáskor is nehezebbek voltak és több tejpótlót vettek fel, mint kisebb társaik.
A malacok születési súlyának lényegesen nagyobb szerepe van a választást követő növekedésben, mint a szoptatási időszak alatt alkalmazott kiegészítő tejpótló takarmányozásnak. Ebből következően a kiegészítő tejpótló szoptatás alatti adagolása nem hatékony stratégia, habár a kisebb születési súlyú malacok teljesítményének fokozására vagy a hízók közötti súlybeli szórtság csökkentésére alkalmas módszer.
Egy harmadik kísérlet a dajkásításnak a malacokra gyakorolt hatását vizsgálta. A kísérletet a Michigan-i Állami Egyetemen folytatta le Duane E. Reese és Barbara E. Straw. 40 alomban a 18 napos választásig folyamatosan dajkásítottak, míg 40 alomban csak az első 48 órában. Azt tapasztalták, hogy folyamatosan dajkásított almoknál hiába lettek sokkal kiegyenlítettebbek a malacok, mégis a választási testtömegben komoly különbségek mutatkoztak azon almok javára, ahol visszafogott dajkásítást alkalmaztak.
| A visszafogott és a folyamatos dajkásítás hatása a malacok szoptatás alatti teljesítményére* | ||
| Visszafogott dajkásítás** | Folyamatos dajkásítás | |
| A választott malactömegek átlagos, almon belüli szórása*** | 0,9 kg | 0,3 kg |
| Választási súly*** | 5,26 kg | 4,26 kg |
| Elhullási százalék | 8,00% | 8,80% |
| * Straw et. al., 1998 | ||
| ** csak az első 48 óra alatt | ||
| *** P<0,008 |
A sertéstelepeken olyan kocákra van szükség, melyek kiegyenlített, nagy születési súlyú malacokat hoznak világra.
Amennyiben a kocák között az almok szórtsága és a malacok kicsiny születési súlya miatt folyamatos dajkásításra van szükség, annak negatív hatása van a választási súlyra.
A születési testsúly még kiegészítő takarmányozás mellett is meghatározó tényező a választási súly alakulásában.
A születési testsúly, a választási testsúly óriási hatással van a hizlalás alatti testtömeggyarapodásra, ezáltal az elkészülési időre, a takarmányértékesítésre és a takarmányfajlagra, egyszóval a gazdaságosságra.
Amint a fenti eredmények is bizonyítják a születési súly, a választási súly és a későbbi testtömeggyarapodás, illetve a hizlalási idő hossza kéz a kézben járnak egymással. Ha az egyik paraméter javul, javul a másik mutató is. Minél nagyobb a malacok születési testsúlya, annál nagyobb lesz a választási súlya és annál jobb esélyekkel indulnak neki a battériás életszakaszuknak, annál kevésbé fogékonyak a betegségekre, így csökken a hizlalási időszak, javul a fajlagos takarmányfelhasználás, csökken az elhullás, és összességében javul a termelés jövedelmezősége. Ez különösen olyan telepeken nagyon fontos összefüggés, ahol a malac előállítás és a hizlalás egy kerítésen, de legalábbis egy tulajdonos érdekeltségén belül történik. Egy-két kivételtől eltekintve a hazai telepek mindegyikére igaz ez, így itthon különös jelentőséggel kell, hogy bírjon a malacok születési testsúlya, az almok kiegyenlítettsége és a választási testsúly, amikor a fajtakiválasztásra kerül a sor. Különösen annak ismeretében fontos ez, hogy az átlagos születési súlynak és az almon belüli szórtságnak az öröklődése meglehetősen magas. Az alomnagyságra történő kizárólagos figyelem óhatatlanul kisebb születési súlyokat és nagyobb szórtságot eredményez, mivel úgy látszik, hogy az alomnagyság és a malac minőségi jellemzői negatív korrelációban vannak egymással.
Jelenleg egyre több telepen látom azt, hogy a beruházások befejezésével, elindulnak a meglévő genetikai állomány megújításának útján. Ezekre a telepekre értelem szerűen olyan tenyészállatokat keresnek, mellyel a modern technológiai körülmények között a lehető legnagyobb nyereségességet tudják elérni.
Amennyiben érdeklődik, hogy hogyan vehet részt a Rattlerow Seghers EASY2MANAGE programjában a meglévő telepi állományával, kérem hívja a cég 06-22-454-114-es telefonszámát, vagy keresse fel honlapunkat a www.rattlerow-seghers.com címen. Ha személyesen szeretne találkozni velünk, úgy látogasson el az idei hódmezővásárhelyi kiállításra, ahol megtekintheti CORA kocasüldőinket, hízóinkat, illetve ahol szakembereinktől választ kaphat kérdéseire.
Felhasznált irodalom:
A.L. Smith, T.V. Serenius, K.J. Stalder, T.J. Baas, J.W. Mabry: Effect of piglet birth weight and weaning weight on nursery off-test weight
B.F. Wolter, M.Ellis, B.P. Corrigan and J.M. DeDecker: The effect of birth weight and feeding of supplamental milk replacer to piglets during lactation on preweaning and postweaning growth performance and carcass characteristics.
Duane E. Reese és Barbara E. Straw: The case against evening-up litters until weaning
Rattlerow Seghers Kft
Szobolevszki Zoltán
Az "A Sertés" 2010. 1. számában megjelent írás utánközlése.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése