Húscéh: előtérben a versenyképesség és a fogyasztói biztonság

A versenyképesség fokozását, a fogyasztói biztonságot, valamint bizalmat kívánja a korábbinál markánsabban érvényesíteni tevékenységében a Vállalkozók Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh) - tájékoztatta az MTI-t Babati Zoltán, a szervezet új elnöke.

Az új célok hatékony megvalósítása érdekében döntöttek úgy néhány hete - októberi - közgyűlésükön a Húscéhbe tömörült vállalkozások vezetői, hogy új vezetőséget választanak - tette hozzá az elnök.

Annak érdekében, hogy a Húscéhhez tartózó vállalkozások versenyképessége fokozható legyen a minőségi termékek eddiginél is nagyobb mennyiségű előállítását kívánja ösztönözni a Húscéh tagjai körében - húzta alá Babati Zoltán.

Ezért a szervezet tagjai már korábban olyan minőségbiztosítási rendszert vezettek be és alkalmaznak, amely a szervezet által védjegyként bejegyeztetett címke használatával garantálja a termékek biztonságos fogyaszthatóságát és nyomon követhetőségét. Emellett minőségi biztosítékot is ad a fogyasztók számára, ösztönözve a hazai termékek vásárlását.Babati Zoltán közölte: a magyar húsipar éves árbevétele mintegy 300 milliárd forint. A kis- és közepes vállalkozás éves árbevétele pedig eléri az iparág összes árbevételéből mintegy 35 százalékkal, azaz mintegy 100 milliárd forinttal részesedik.

A Húscéhnek mintegy félszáz cég a tagja és az iparágban hozzávetőlegesen 200 kis és közepes feldolgozó üzem tevékenykedik. Emellett 200-300 közötti a szóban forgó kategóriában a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások száma. Ez utóbbi szegmens becsült éves árbevétele a Húscéh elnöke szerint szintén 100 milliárd forint körül mozoghat.

Babati Zoltán úgy becsülte: Magyarországon most a hús- és a húskészítmény-piacon a magyar termékek aránya 60-70 százalék körüli lehet. Ezért a Húscéh elnöke hathatósabb piac- és minőségvédelmi fellépést tartana szükségesnek.

A Húscéh elnöke jelezte: a szakmai érdekképviselet hatékonyabbá tétele érdekében jól működő kapcsolatot kívánnak kialakítani a multinacionális kereskedelmi láncokkal. Úgy ítélik meg ugyanis, hogy a feldolgozóipar és a kereskedelem megfelelő együttműködése nélkülözhetetlen a magyar hús ipar számára.

Továbbá egy jól működő információs rendszeri is szeretnének kialakítani kialakítása, mivel az jelentős segítséget nyújtana a fekete gazdaság kifehérítésében.

A Húscéhnél úgy ítélik meg, hogy a szervezeti munka megújítása a szakmai érdekképviselet tagjainak közös érdeke, a hazai kis és közepes ágazati cégek létét, fennmaradását szolgálja.

szerző: MTI eco

forrás: vg.hu

A román hús- és húskészítmények uniós export tilalmának feloldása

Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozásakor a hús- és a húskészítmények exportjának tilalma alá esett , mivel a román állategészségügy két éves átmeneti időszakot kért a sertéspestis immunizálásával összefüggő problémák megoldására. Romániában a sertésállomány több, mint 70 %-a kis magángazdaságokban van, a fennmaradó 30 % nagy sertéstelepeken található, amelyek legtöbbször külföldi tulajdonban vannak (pl. Smitsfield, amely 1 millió sertést tart). Romániában léteznek olyan területek a Duna-deltánál illetve a Brailai szigeteknél , ahol a „félnomád” sertéstartás nem ellenőrzött és járványügyileg nem megoldható az állományok figyelése. Ezeken területeken a sertéspestis megjelenése gyakori és csak immunizálással lehet védekezni ellene. Az állomány nagy része magángazdák kezében van, akik sokszor nagy távolságra elszállítják és értékesítik állatvásárok keretében a sertést , mindenféle hatósági igazolás nélkül, ezért ugyancsak komoly járványveszélyt vannak kitéve. Ugyanakkor a nagy sertéstenyésztők szorgalmazták az EU exporttilalmának feloldását vállalva azt , hogy az ő telepeiken a sertéspestis elleni immunizálás nem történik meg és hogy a Romániából kiszállított sertéshús ellenőrzött telepeikről származik.

Az Európai Unió 2010. január 1-től feloldotta a román húsexport tilalmat az Európai Unió országai felé, amely román szakemberek szerint meggyorsíthatja a tőkebevonást a húsfeldolgozó ipar területén. Az Európai Unió szigorú feltételeket szabott, hiszen folyamatos ellenőrzésekkel vizsgálja, hogy a feldolgozók megfelelnek-e az európai uniós feltételeknek. Problémát okoz, hogy jelenleg mindössze 1,5 millió sertés van nagy, könnyen ellenőrizhető cégek tulajdonában, a többi sertés háztájiban nevelkedik.
Románia eddig a hús- és húskészítmények 65 %-át importálta külföldről, az exporttilalom feloldás valószínűleg érzékenyen fogja érinteni a Romániába exportáló országok húsiparát is.

Románia eddig csak az EU-n kívüli országokba exportált , jelentős mennyiségű volt a sertéshús -exportja Oroszország és Ukrajna felé. A román fogyasztók körében a baromfi-hús a népszerű, második helyen áll a sertéshús és harmadik helyen a marha-fogyasztás áll.

Szerző: Dr. Szabó József Andor

forrás: fvm.hu

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara keddi közleményében, amely szerint a csökkenés néhány hét alatt elérte a 15-16 százalékot.

A kamara szerint annak ellenére csökkent a felvásárlási ár, hogy az elmúlt mintegy 60 évben nem volt még ilyen kevés állat az országban. A vágóhidak is több mint harmadával kevesebbet vágnak, mint néhány éve. A kamara úgy véli, hogy az áresés a forint erősödése, valamint a nyugat-európai import miatt következett be. A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának elemzésére hivatkozva azt írják, ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel.

A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a kamara azt írja, hogy a sertések száma 2009 első félévében 6 százalékkal csökkent, június 1-jén nem érte el a 3,2 milliót. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 14 százalékkal volt kevesebb. Az anyakocák száma 225 ezer, 10 százalékkal csökkent az elmúlt egy év alatt. A sertésállomány 69 százalékát gazdasági szervezetek, 31 százalékát egyéni gazdaságok tartják. A gazdasági szervezetek sertésállománya 271 ezerrel, 11 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 232 ezerrel, 19 százalékkal fogyott az elmúlt 12 hónap alatt. A gazdasági szervezetek anyakocáinak száma 2008 júniusa óta 17 ezerrel, 10 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 9 ezerrel, 12 százalékkal csökkent.

Ennek ellenére szeptemberben az árak mintegy 3 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, és 13 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. Jelenleg kilogrammonként 280-300 forint között mozognak az élősertés átvételi árak, holott augusztus elején még 340 forint volt az országos átlag. Ez 15-16 százalékos esés.

Az idén augusztusig a vágások száma is mintegy 20 százalékkal csökkent. Szeptember közepéig a külföldről behozott sertések aránya az összes vágáson belül mintegy 30 százalékot tett ki. A kamara szerint ez ad magyarázatot arra, miért is képes ilyen negatív állományadatok mellett is esni a felvásárlási ár. A forint erősödött, a nyugati sertés és sertéshús behozatala már gazdaságossá vált, így a vágóhidak, kereskedők ismét nagy mennyiségben importálják e termékkört - állapítja meg a Magyar Agrárkamara.

Az EU-27 átlagában a vágósertés árak októberben elmaradtak a 2008 hasonló időszakában jellemző áraktól. A vágások száma az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2009-ben 2,5 százalékkal csökken 2008-hoz képest, és 2009 negyedik negyedévében várható csak az árak stabilizálódása. Az EU, több tagállam, köztük Magyarország kérésére sem vezet be exporttámogatást, hogy az áresést megállíthassák.

A vágások száma szinte minden tagállamban jelentősen csökkent 2009 első félévében. A takarmányárak július-augusztusban csökkentek, szeptemberben és októberben stagnáltak, és a következő hónapokban a takarmányárak további stagnálására lehet számítani. A bizottság álláspontja szerint, a takarmány- és vágósertés árakat figyelembe véve a sertéságazat jövedelmezősége egyelőre kielégítő.

A vágósertés árak az Egyesült Államokban szeptember-októberben jelentősen csökkentek, és jelenleg nagyon alacsony szinten vannak, ami az amerikai export versenyképességét jelentősen javítja. A sertés árak Brazíliában jelentősen emelkedtek, de még mindig nem érik el az EU-27 átlagát. A bizottság előrejelzése szerint az amerikai sertés árakban a következő hónapokban jelentős áremelkedés várható.

forrás: hvg.hu

Csak az összefogás segíthetne a sertéságazaton

A valamikori 10 milliós sertésállomány mára megharmadolódott. Még fájdalmasabb a csökkenés, ha más országok állománynövekedésével vetjük össze.

Magyarország adottságai kedveznek a gabonatermesztésnek. A Kárpát-medencében minden évben megterem 15-16 millió tonna gabona. A kedvező helyzetet kissé beárnyékolja, hogy messze vagyunk a tengerektől, ezért a kukorica és a búza nehezen értékesíthető. Eleink még megtalálták a megoldást, és felfejlesztettek egy nagy abrakfogyasztó ágazatot, a sertéstartást. Aztán jött a rendszerváltás, és a nyílt piacon komoly sebeket kapott a sertéstenyésztés.

A valamikori 10 milliós sertésállomány mára megharmadolódott. Még fájdalmasabb a csökkenés, ha más országok állománynövekedésével vetjük össze. Spanyolországban és Magyarországon tizenöt évvel ezelőtt egyaránt 10-10 millió sertést tartottak. Ma nálunk 3,4 millió, Spanyolországban 26 millió a sertéslétszám. Törvényszerű-e ez a folyamat, vagy megfordítható? Erről tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián. „Magunkhoz beszélünk” - mondta egy kutató, mert sem a termelők, sem a feldolgozók nem képviseltették magukat a tanácskozáson, a kereskedelemről nem is beszélve. Pedig - és ezt többen hangsúlyozták - összefogás nélkül nem megyünk semmire.

• Ahol még nagyon nagy baj van, az az alapanyag-termelési fázisban az összefogás hiánya – fűzi tovább a gondolatsort dr. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója. - Alakultak már úgynevezett termelői csoportok, ők az értékesítésnek a 15 százalékát integrálják. A franciáknál ez a szám 65, a dánoknál szinte 100 százalék. Tehát az összefogás az nem l’art pour l’art dolog, hanem egy programozott termelés. A fajtamegválasztást, a technológiát, az abraktermelést, a szállítást, ezt mind jól kell szervezni.

A tanácskozáson Horn Péter akadémikus Anker Alfonzra emlékezett halálának 30. évfordulóján. A kaposvári kutatónak köszönhetjük a Ka-Hyb sertés nemesítését. Két további hibrid, a Hungahib 39-es és 50-es vonal kutatóhelyének elmúlt hat évtizedére emlékezett dr. Gundel János, a Herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa. Tőle, Gundel Károly unokájától a sertéshús gasztronómiai értékéről érdeklődtünk.

• Tenni kellene azért is, hogy a magyar lakosság táplálkozással kapcsolatos ismeretei bővüljenek. A sertéshúsnak nem tett jót a koleszterin-őrület, amiről azóta bebizonyosodott, hogy nincsen értelme. Nem tett jót a hagyományos magyar sertészsírnak sem, amiről kiderült, hogy azért nem is olyan nagyon rossz annak a zsírsav-összetétele. Nagyon jó lenne, ha jobban megismernénk a sertéshúst.

Csak a II. világháború után volt olyan kevés sertés az országban, mint napjainkban – mondta dr. Kovács József professzor (Georgikon Kar, Keszthely), a sertéságazatért munkálkodó kutatók doyenje. Ő az okok között a felvásárlási ár hektikus változását említette első helyen.- Azok a lázgörbeszerű árváltozások, amelyek a sertéspiacon, a takarmánypiacon kialakultak, azek váltották ki azt az ingadozást, amelyiknek a következménye a nagymérvű visszaesés. Közben a vásárlók az olcsóbb árut keresik. A megújulásnak valami olyan módját kellene megtalálnunk, hogy az egész vertikumban menjen végig az olcsóbb termelés lehetősége. Az elemzéseink arra nagyon jók, hogy megállapítsuk: a fogyasztó kosarába kerülő hús árából ki milyen mértékben részesedik. Az ugyanis mindenkiben kérdésként vetődik föl, hogy az érintettek úgy osztozkodnak-e a bevételen, mint ahogyan az a hozzáadott érték alapján neki járna.

Dr. Udovecz Gábor szerint mindenkinek van teendője.

• Nem kétséges, hogy a legnagyobb lépéseket az irányító szféra részéről kell megtenni ösztönzés és szankcionálás képében. Azt gondolom, hogy továbbra is meg kell őrizni a támogatási rendszerben azokat az elemeket, amelyek a korszerűsítést, a műszaki fejlesztést, az előírásoknak való megfelelést segítik elő. Én markánsabb ösztönzést építenék be a különböző pályázati feltételekbe. Csak azoknak adnék fejlesztési támogatást, akik összefognak, betartják a szerződéseket. Természetesen az ellenőrzési funkciót is javítani kell, mert a feketevágások, a fekete-kereskedelem csak rombolja az együttműködést – mondta befejezésül a főigazgató.
  

forrás: gazdakor.szie.hu

A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban

Moszkva, 2009. november 3.
2009. október 26-28-án Moszkvában a Nemzetközi Ipari Akadémia épületében megrendezésre került „A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban” c. első nemzetközi konferencia.

A konferencia szervezői az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériuma, a Rosszelhoznadzor (az Állategészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyelet), az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség, a Mezőgazdaság-tudományi Akadémia, az Állattenyésztési Összoroszországi Kutatóintézet és a Nemzetközi Ipari Akadémia voltak.

A megnyitóbeszédet Butkovszkij Vjacseszlav Aronovics, a Nemzetközi Ipari Akadémia rektora mondta el. A konferenciát köszöntötte az OF Mezőgazdasági Minisztériumának miniszterhelyettese, Aldosin Oleg Nyikolajevics, aki tolmácsolta Szkrinnyik Jelena Boriszovna üdvözletét is. Aldosin részletesen vázolta a minisztérium 2009-2012 évek sertéstenyésztésének fejlesztési koncepcióját, s kiemelte, hogy ezen a területen már nyilvánvalóan látszanak az állam részéről nagy energiákat és anyagi eszközöket felemésztő befektetések első gyümölcsei. Tavaly 33%-al, idén már eddig is 20%-al nőtt az ágazat termékkibocsátása, s a trend folyamatossága fennmarad.

A miniszterhelyettes felszólalását Kovaljov Jurij Ivanovicsnak, az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség elnökének előadása követte, aki részletesen taglalta az ágazat eddig elért eredményeit, és vázolta a 2020-ig terjedő fejlesztési elképzeléseket. A kétnapos rendezvényen több mint kétszáz résztvevő volt 12 országból, s 42 orosz régió képviseltette magát, összesen 36 előadó szólalt fel (többek között Museg Mamikonjan, a Húsipari Szövetség elnöke is), a fontosabb felszólalásokról a szervezőbizottság összesített anyag összeállítását ígéri.

A konferencia keretében több orosz és külföldi berendezés- és állatorvosi preparátumgyártó cég részvételével kiállítás, és a témába vágó kerekasztal beszélgetés is lezajlott. A rendezvényen az orosz agrárium sertéstenyésztési témában működő szervezetein kívül több külföldi cég és a Moszkvába akkreditált diplomáciai testület képviselői is részt vettek.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája

A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.

A sertés (Sus scrofa) egyedülálló állat: egyrészt jelentős emberi élelmiszerforrás, másrészt az emberi betegségek modellállataként is szolgál. Ráadásul, mivel az eredeti vad alakok is léteznek, különösen érdekes tanulmányozni az állatot, hogy megismerjék a háziasítás genomikai hatásait - mondta Larry Schook, az Illinoisi Egyetem orvosbiológiával foglalkozó professzora, a szekvenáló program vezetője.

Bár a professzor nem említette, de a házisertés nemcsak az emberi betegségek tanulmányozásában fontos, de a szervátültetésben is egyre jelentősebb szerepet szánnak neki. Ez az úgynevezett xenotranszplantáció, azaz amikor más fajból ültetnek át szerveket emberekbe. A mai orvoslásban is bevált eljárás a sertésszívbillentyű beültetése, de egyéb sertésszervek (például szív) átültetésével is kísérleteznek. A sertésgenom megismerése ezeket a kutatásokat is nagymértékben előrelendítheti.
A genomszekvenáláshoz a vörös szőrű Duroc fajtát használták, amely az öt legfontosabb fajta közé tartozik a világ mintegy 200 házisertésfajtája közül. A kutatók eredményeikről ma számolnak be az angliai hinxtoni Wellcome Trust Sanger Intézet ülésén. A sertésnek 18 testi kromoszómája, ezenkívül két ivari kromoszómája (X, Y) van. A genom mérete hozzávetőleg megegyezik az emberével, azaz mintegy 3 milliárd bázispárból áll.
A szekvenálási program mintegy 24,3 millió dollárba került. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium mellett ázsiai és európai alapítványok is támogatták a munkát. A részvételnek külön feltétele volt, hogy az eredményeket minden anyagi megkötés nélkül nyilvánosságra hozzák. (Napjainkban számos vállalkozás húz jelentős hasznot abból, hogy szabadalmaztatja az általa meghatározott genomokat, ezzel viszont erősen hátráltat bizonyos kutatásokat.)
A nagyjából 98 százalékban elkészült "vázlatos" genomszekvencia lehetővé teszi a kutatók számára például a sertéstenyésztésben fontos, valamint az immunitásban vagy a sertés más jelentős élettani folyamataiban szerepet játszó gének meghatározását. Hozzájárulhat a tenyésztési eljárások javításához, lehetővé teszi a sertésbetegségek (amelyek néha az embereket is érintik) jobb megértését, és segítheti a ritka, veszélyeztetett vaddisznófélék megőrzését. Fontos az emberi egészségmegőrzés szempontjából is, mivel a sertés és az ember élettana, viselkedése és táplálkozási igénye sok szempontból nagyon hasonló.

forrás: origo.hu

Csányi Sándor bekebelezte a Herzet is

A Bonafarm-csoport, az OTP Bank első emberének élelmiszer-ipari portfóliójába kerülnek a Herz Szalámigyár eszközei, miután a felszámolás sorsára jutott cégért az érdekeltségi körébe tartozó Bonafarm Zrt. tette a legkedvezőbb ajánlatot. Igaz, az ügyletre még a Gazdasági Versenyhivatalnak is rá kell bólintania.

Csányi Sándor befektetőcége, a Bonitás 2002 Zrt. által szeptember végén alapított Bonafarm Zrt. - az érdekeltségi körébe tartozó élelmiszergazdasági csoport stratégia kialakításáért, a szinergiák kihasználásáért és a közös feladatok ellátásáért felelős cég - veheti meg a felszámolás sorsára jutott Herz Szalámigyárt Zrt. eszközeit - értesült a Népszabadság. Mint korábban megírtuk, a patinás múltú élelmiszer-ipari társaság vagyonelemeit október elején hirdette meg a felszámoló Mátraholding. A vállalat kikiáltási ára 3,5 milliárd forint volt, ebből a védjegyek, szabadalmak 1,7 milliárdot, az ingatlanok 1,43 milliárdot, a gépek és a berendezések 320 milliót tettek ki.

Pinka György felszámolóbiztos a konkrét árat nem kívánta elárulni, annyit azonban megjegyzett, az az elvárt szintnek megfelelő. Összességében a Bonafarm Zrt. adta a legjobb ajánlatot, ráadásul egyben veszik meg a nagy múltú társaság eszközeit. Más pályázókról nem tett említést, lapunk azonban úgy tudja, hogy még egy vevőjelölt akadt: az elmúlt években itthon igencsak jelentékeny húsipari vállalatcsoportot felépítő szlovák Penta.

A Bonafarmmal a szerződéseket 2-3 héten belül írják alá. Ezzel azonban még nem ér véget az értékesítési folyamat, miután az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia. Ha az adásvételt végül a GVH is szentesíti, akkor hosszú idő után ismét egy érdekeltségen belülre kerül a hazai élelmiszerpiac két legismertebb szalámimárkája, a Herz és a Pick.

A Herz az évek óta görgetett hatalmas hitelállománya miatt jutott nehéz helyzetbe, ami ráadásul nem is a tartósan veszteséges működés következménye volt. Tavaly például 7,1 milliárd forint, 2007-ben 8,8 milliárd forint árbevételt produkált a vállalat, akkor az üzemi eredmény meghaladta a 107 millió forintot. Nagy Endre, a vállalat vezérigazgatója lapunkat korábban úgy tájékoztatta, hogy a hitelállományt a Herz öt éve, a többszöri tulajdonosváltásokat követően örökölte. Ez a teher ráadásul akkor jóval nagyobb volt, mint a felszámolás idén nyár elejei megindulásakor: mindent egybevéve közel ötmilliárd forintra rúgott. Az elmúlt években sikerült faragni belőle, a hosszú távú kölcsönökből például több mint egymilliárd forintot.

Azonban beütött a hitelválság, s a bankok rendkívül szigorú hitelezési és vállalatfinanszírozási politikára váltottak. A cég megmentése érdekében a megbeszélések a hitelek átütemezéséről, a futamidő meghosszabbításáról már tavaly szeptember óta folytak a vállalat banki finanszírozójával, a CIB Bankkal, ám a tárgyalások nem hoztak eredményt. Eközben viszont akadt egy beszállító, aki megunta a kifizetetlen számlájára való várakozást, és elindította a felszámolási eljárást a Herz ellen. - Ha a krízis nem söpört volna végig a gazdaságon, akkor már régen megoldás születhetett volna a társaság finanszírozására - állította még a felszámolás megindulása előtt a vezérigazgató.

A Herz Szalámigyár jelenleg áll, immár az egy hónapja még működő márkaboltja sincs nyitva. (Már csupán néhány alkalmazott van a gyárban, ők az állagfenntartást végzik.) Ezzel együtt a Bonafarm-csoport biztosan piachoz jut. A megrendelők, kereskedelmi láncok ugyanis a történtek ellenére keresik a szalámigyár termékeit. Különösen azok után, hogy tavaszszal felvették a védett földrajzi jelzésű termékek szűk körű európai uniós listájára a Budapesti téliszalámi megnevezést - itthon közismertebb nevén a Herz szalámit. A listán egyébként összesen mintegy 800 tradicionális áru szerepel. Ezek nevét vagy földrajzi megjelölését pedig más nem használhatja.

szerző: Ábrahám Ambrus

forrás: nol.hu

Oroszországi afrikai sertéspestis

Moszkva, 2009. november 2.
Az Orosz Növény- és Állategészségügyi Szolgálat (Rosszelhoznadzor) az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének közleményét cáfolva bejelentette, hogy Baltijszk helységben semmiféle afrikai sertéspestis (afsp) nincs. Tény, hogy a megjelölt területtől 1014 kilométerre, a Leningrág megye központjában elhelyezkedő Mga helységben találtak 8 beteg állatot, de az egész állomány kiirtásával a fertőzést lokalizálták. A Rosszelhoznadzor vitatja azt az ENSZ állította tényt is, hogy az afsp 1990-ig nem került ki Afrika határain kívülre. 1957-től kezdődően időről-időre megjelent a betegség Portugáliában, Szardíniában, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Kubában, Karib-szigeteken is.

Az illetékes hatóság szerint Grúziából került a vírus Oroszországba, ahol először Dél-Oroszországban mutatták ki a megbetegedést. Az ENSZ szerint az emberre veszélytelen sertéspestis az Európai Unióba, Kelet-Európába, a Fekete-tenger melletti országokba terjedhet tovább Oroszországból, és nem kizárható, hogy Közép-Ázsiába és Kínába is, vagyis a világ legnagyobb sertésállományával rendelkező országába is eljuthat. A FAO közlése szerint a vírus évek óta jelen van a Kaukázusban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban, most azonban már megjelent Dél-Oroszországban is. A vírus ellen jelenleg oltóanyag nincs.

Az orosz mezőgazdasági miniszter elrendelte, hogy valamennyi telepen zárt helységben kell tartani a sertéseket. Legrosszabb a helyzet Rosztov megyében, ahol eddig 25 járványgócot fedeztek fel, ill. lokalizáltak. Ebben a megyében egymillió sertés van, ha a fertőzés elterjed és az állományt ki kell irtani, az 50 ezer tonna sertéshús elvesztését jelenti. A szakértői számítások szerint ez az orosz sertéságazatnak 25-30 milliárd rubel közvetlen veszteséget jelenthet. Ez veszélyeztetheti az orosz állami célprogram, a hústermelés felfuttatását szolgáló projekt végrehajtását is.

Mindezek miatt a Rosszelhoznadzor rendkívül szigorú intézkedések bevezetését tervezi. Szentpéterváron és Leningrád megyében közvetlen telefonszámon lehet bejelentést tenni a gyanús esetekről, legyen az akár házisertés, vagy akár vaddisznó elhullása. Sztavropolban szigorú kontroll alá vették az állatok szállítását, a közlekedésrendészet minden ellenőrző ponton átnézi a teherautókat. A betegség kapcsán a fertőzésgócokat lokalizálták, a szükséges járványügyi intézkedéseket megtették a körzetekben: a faépítésű ólakat szétbontották és felégették, a kőépületeket háromszorosan fertőtlenítették, az aszfaltburkolatot szintén fertőtlenítő kezelésnek vetették alá, az állattartó telepek közvetlen környezetében pedig a földet 20 centiméter mélységben szintén fertőtlenítővel kezelték. A körzetekben karantén állapotot hirdettek ki, és öt kilométeres övezetben teljesen kiirtották a sertésállományt.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu