Lemorzsolódtak a magyar etanoltervek

Mintha minden összejátszott volna az ellen, hogy az eredeti elképzelések szerint megvalósuljanak a magyar bioetanol-ágazat felfuttatását célzó tervek. A meredeken zuhanó olajárak mellett jelenleg már akkor sem lennének olyan vonzóak e beruházások, ha nem lenne mellesleg gazdasági válság és hitelszűke is. Ráadásul a kormány se lépett tovább az elvi támogatásnál, holott a környezetvédelmi céllal elfogadott uniós direktívák miatt továbbra is fejleszteni kellene a bioüzemanyagok gyártását - írja a Napi Gazdaság.

A négy-öt évvel ezelőtti befektetői tervek szerint mostanra Magyarországon 800 ezer-1 millió tonna bioetanol előállítására alkalmas kapacitásnak kellene működnie - ezzel szemben lényegében egyetlen olyan komolyabb, évi 100-150 ezer tonna kapacitású gyár működik, amely képes előállítani az itthon szabványos E85-ös üzemanyagot.

Pedig mind alapanyagbázisban, mind természeti adottságokban valódi etanol-nagyhatalom lehetne Magyarország - mondta a lapnak Héjj Róbert, a Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke -, ám a gazdasági válság és a harmadára csökkent olajárak mellett az évekkel ezelőtti beruházási tervek újra beláthatatlan távolságba kerültek.

Az elvi támogatottság megvan a kormány, illetve a földművelésügyi tárca részéről, a határozatok és az egységes energiastratégia azonban hiányoznak mellőle. Ezek hiánya pedig sokkal kilátástalanabbá teszi a magyar bioetanol-üzletágat, mint a pénzügyi krízis vagy az olaj árának pillanatnyi mélypontja.

A kibontakozásra készülő, kukoricabázisra támaszkodó bioetanol-ágazat a korábbi években azért nem tudott elindulni, mert az élelmiszeralapanyag-árak az egekbe szöktek, és ezzel magas kockázatúvá vált a gyárak építésének hitelezése. A kukorica árának drasztikus emelkedése - a 2007-es árakkal számolva - lényegében soha meg nem térülővé tette volna a beruházásokat, ám a bankok is képesek voltak belátni, hogy az ötvenezres tonnánkénti kukoricaárakat nem lehet a végtelenségig fenntartani.

A másik rizikófaktor - az előbbiből is fakadóan -, hogy a gazdák nem hajlandóak az amerikai modell szerinti tízéves szerződéseket kötni a gyártóval. Héjj Róbert szerint nemhogy tízéves szerződéseket nem lehet kötni, gyakran a féléves lekötéseket sem tudják elfogadtatni a termelőkkel, akik úgy gondolkodnak: miért kössem le a termelésemet alacsony áron, ha korábban a duplájáért is el tudtam adni.

Ez viszont valódi kockázatot jelent és bezárja az ördögi kört. Ha nincs banki fedezet a beruházás mellé, a befektető nem alkudozhat a termelőkkel. Ha viszont nincs meg a termelői megállapodás, úgy a bank nem kockáztat. Ezt a helyzetet kizárólag állami szerepvállalással lehetne feloldani - véli Héjj Róbert -, mert sem politikailag, sem gazdaságilag nem vállalható, hogy az etanolgyártók esetleg saját területen kezdjenek el kukoricát termeszteni, és nem is ez a cél.

Magyarországon változatlan földterület mellett az elmúlt húsz év átlagában hozzávetőleg hétmillió tonna kukorica termelhető. Ebből nagyjából négymillió tonnát igényel az élelmiszeripar (már a sertéságazatot is beleszámolva), a megmaradó hárommillió tonna megfelelő alapként szolgálna az eredetileg tervezett 800 ezer-1 millió tonna etanol előállításához.

Tekintettel arra, hogy az etanoltermelésben magas fehérjetartalmú kukorica marad hátra, amelyet takarmányozásra lehet használni, a Bioetanol Szövetség szerint kukoricát még exportra is termelhetne az ország. Csakhogy a magyar termelési átlag rendkívül hektikus: van, amikor négymillió tonna kukorica terem van amikor kilencmillió.

A termelés hatékonyságára, a termésátlag "simítására" a szövetség koncepciót dolgozott ki, amely vízgazdálkodással tervez, s ezzel az évi 10-11 millió tonnás átlagtermés is elérhető lenne. Héjj Róbert elmondta: nem az a céljuk, hogy megreformálják a mezőgazdaságot. A meglevő számokkal dolgoznak és szerintük ezek alkalmasak lennének a bioetanol-ágazat felfuttatására.

forrás: origo.hu

Lemorzsolódtak a magyar etanoltervek

Mintha minden összejátszott volna az ellen, hogy az eredeti elképzelések szerint megvalósuljanak a magyar bioetanol-ágazat felfuttatását célzó tervek. A meredeken zuhanó olajárak mellett jelenleg már akkor sem lennének olyan vonzóak e beruházások, ha nem lenne mellesleg gazdasági válság és hitelszűke is. Ráadásul a kormány se lépett tovább az elvi támogatásnál, holott a környezetvédelmi céllal elfogadott uniós direktívák miatt továbbra is fejleszteni kellene a bioüzemanyagok gyártását - írja a Napi Gazdaság.

A négy-öt évvel ezelőtti befektetői tervek szerint mostanra Magyarországon 800 ezer-1 millió tonna bioetanol előállítására alkalmas kapacitásnak kellene működnie - ezzel szemben lényegében egyetlen olyan komolyabb, évi 100-150 ezer tonna kapacitású gyár működik, amely képes előállítani az itthon szabványos E85-ös üzemanyagot.

Pedig mind alapanyagbázisban, mind természeti adottságokban valódi etanol-nagyhatalom lehetne Magyarország - mondta a lapnak Héjj Róbert, a Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke -, ám a gazdasági válság és a harmadára csökkent olajárak mellett az évekkel ezelőtti beruházási tervek újra beláthatatlan távolságba kerültek.

Az elvi támogatottság megvan a kormány, illetve a földművelésügyi tárca részéről, a határozatok és az egységes energiastratégia azonban hiányoznak mellőle. Ezek hiánya pedig sokkal kilátástalanabbá teszi a magyar bioetanol-üzletágat, mint a pénzügyi krízis vagy az olaj árának pillanatnyi mélypontja.

A kibontakozásra készülő, kukoricabázisra támaszkodó bioetanol-ágazat a korábbi években azért nem tudott elindulni, mert az élelmiszeralapanyag-árak az egekbe szöktek, és ezzel magas kockázatúvá vált a gyárak építésének hitelezése. A kukorica árának drasztikus emelkedése - a 2007-es árakkal számolva - lényegében soha meg nem térülővé tette volna a beruházásokat, ám a bankok is képesek voltak belátni, hogy az ötvenezres tonnánkénti kukoricaárakat nem lehet a végtelenségig fenntartani.

A másik rizikófaktor - az előbbiből is fakadóan -, hogy a gazdák nem hajlandóak az amerikai modell szerinti tízéves szerződéseket kötni a gyártóval. Héjj Róbert szerint nemhogy tízéves szerződéseket nem lehet kötni, gyakran a féléves lekötéseket sem tudják elfogadtatni a termelőkkel, akik úgy gondolkodnak: miért kössem le a termelésemet alacsony áron, ha korábban a duplájáért is el tudtam adni.

Ez viszont valódi kockázatot jelent és bezárja az ördögi kört. Ha nincs banki fedezet a beruházás mellé, a befektető nem alkudozhat a termelőkkel. Ha viszont nincs meg a termelői megállapodás, úgy a bank nem kockáztat. Ezt a helyzetet kizárólag állami szerepvállalással lehetne feloldani - véli Héjj Róbert -, mert sem politikailag, sem gazdaságilag nem vállalható, hogy az etanolgyártók esetleg saját területen kezdjenek el kukoricát termeszteni, és nem is ez a cél.

Magyarországon változatlan földterület mellett az elmúlt húsz év átlagában hozzávetőleg hétmillió tonna kukorica termelhető. Ebből nagyjából négymillió tonnát igényel az élelmiszeripar (már a sertéságazatot is beleszámolva), a megmaradó hárommillió tonna megfelelő alapként szolgálna az eredetileg tervezett 800 ezer-1 millió tonna etanol előállításához.

Tekintettel arra, hogy az etanoltermelésben magas fehérjetartalmú kukorica marad hátra, amelyet takarmányozásra lehet használni, a Bioetanol Szövetség szerint kukoricát még exportra is termelhetne az ország. Csakhogy a magyar termelési átlag rendkívül hektikus: van, amikor négymillió tonna kukorica terem van amikor kilencmillió.

A termelés hatékonyságára, a termésátlag "simítására" a szövetség koncepciót dolgozott ki, amely vízgazdálkodással tervez, s ezzel az évi 10-11 millió tonnás átlagtermés is elérhető lenne. Héjj Róbert elmondta: nem az a céljuk, hogy megreformálják a mezőgazdaságot. A meglevő számokkal dolgoznak és szerintük ezek alkalmasak lennének a bioetanol-ágazat felfuttatására.

forrás: origo.hu

Tengeren innen a GMO-s tengeriről

Dőlhet a génmódosított kukorica Magyarországra?

Az Európai Bizottság javasolja a génmódosított kukoricafajták termesztésének engedélyezését, ezt erősítette meg a testület szóvivője csütörtökön. Az uniós "kormány" szokásos heti ülésén, szerdán döntött erről, írta az MTI.

A döntést az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) azon véleményére alapozták, amely szerint a szóban forgó termékek nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az egészségre, mondta a szóvivő.A javaslatot a tagországok képviselőiből álló szakbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk, és az unió miniszteri tanácsa elé kerül szavazásra.

Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek már tiltakoztak a döntés ellen, emlékeztetve arra, hogy az ilyen termékek környezetre tett hatása még mindig nem ismert pontosan.

Közleményében a Greenpeace utalt arra is, hogy alig egy hónappal ezelőtt a környezetvédelmi miniszterek a génmódosítással kapcsolatos szabályozás jelentős szigorítását sürgették, és szükségesnek láttak további - és nem csupán az uniós élelmiszer-hatóság álláspontjára támaszkodó - hatásvizsgálatokat is.

A Greenpeace szerint az Európai Bizottság feloldaná a génmódosított termékekre vonatkozó magyar, francia és görög termesztési tilalmat is. A magyar tilalom megtartásának kérdése napirendre kerül a környezetvédelmi miniszterek márciusi ülésén.

Az EU-tagországok roppant megosztottak a génmódosított termékek forgalmazásának és termesztésének kérdésében, jelentős azok tábora, amelyek mereven utasítják ezt. Magyarország is ezek közé tartozik, mint ahogy - a környezetvédelmi szervezet adatai szerint - a magyar lakosság több mint 70 százaléka is ellenzi a génmódosított növények mezőgazdasági célú alkalmazását.

A bizottság - amelyre az unión kívülről, mások mellett a génmódosítás technikájával már gyakorta élő Egyesült Államokból is jelentős nyomás helyeződik az engedélyezés érdekében - eddigi állásfoglalásai szerint lehetővé tenné a biztonságosnak minősített növények uniós termesztését.

forrás: 168ora.hu

Magyarország elutasítja a génmódosított növényeket

A magyar kormánynak egyelőre nincs hivatalos álláspontja az Európai Bizottság (EB) által napokban felvetett két újabb fajta génmódosított (gm) kukorica forgalmazása és termesztése ügyében, a Mon810-es "moly rezisztens" gm kukorica moratóriumát azonban Magyarország továbbra is határozottan fent kívánja tartani - mondta Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

Az EB 2009. január 21-i ülésén döntött arról, hogy javasolja két újabb fajta génmódosított kukorica termesztésének engedélyezését. Az Európai Unió (EU) "kormánya" a napokban arról is határozott, hogy az érintett tagállamokban is fel kívánja oldania Mon810-es gm kukorica moratóriumát.A bizottsági döntést az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság azon véleményére alapozták, amely szerint a szóban forgó termékek nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az egészségre.

Rodics Katalin kifejtette: az EU-ban a magát függetlennek nevező Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal feladata a gm növények kockázatainak vizsgálata. Ez a szervezet fennállása során csak pozitív véleményt fűzött a gm terményekhez, holott a magyarországi kutatások számos egyértelmű veszélyt is kimutattak. Hangsúlyozta: a Mon810-es rovarölő mérget termelő kukorica például nagyságrendekkel több rovarölő szert termel, mint amennyi Magyarországon egyszeri permetezés útján engedélyezett. A növény így bizonyíthatóan veszélyt jelent a védett állatfajokra, növeli a környezet terhelését és csökkenti a talaj termékenységét is.

Ausztriában végzett egérkísérletek ráadásul kimutatták, hogy a Mon810-es gm kukorica fogyasztása komoly belsőszervi elváltozásokkal járhat és csökkenti az állatok termékenységét is - fűzte hozzá. A szakember szerint elsősorban amerikai multinacionális cégek lobbijának köszönhető, hogy az EB napirendre vette az újabb gm kukoricák engedélyeztetését, és a magyarországi moratórium feloldását.

Kiemelte: az EU-ban 2003-ig teljes moratórium vonatkozott a gm növényekre, azonban ezt az Egyesült Államok vezetésével néhány ország megtámadta a Nemzetközi Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), amely a moratórium feloldását, illetve felülvizsgálatát rendelte el a szabad kereskedelem akadályozására való hivatkozással. Elmondása szerint az uniós tagállamok azóta rendkívül megosztottá váltak a kérdésben. Az olyan nagy kukorica termelő országok, mint Franciaország, Görögország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország egyértelműen a gm növények forgalmazásának és termesztésének moratóriuma mellett vannak, míg a kukoricát szinte nem is termelő Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország és Csehország könnyebben enged az amerikai nyomásnak.

Magyarországon 2006 novemberében megerősítették a korábbi Mon810-es gm kukoricára vonatkozó moratóriumot egy ötpárti konszenzussal elfogadott országgyűlési határozattal. Az EU környezetvédelmi miniszterei ezt követően 2007 februárjában 3 ellenszavazat ellenében elutasították az EB moratórium feloldására való határozati javaslatát.

A környezetvédelmi miniszterek 2008 decemberében, a francia soros EU-elnökség alatt ismét összeültek és a lehetséges kockázatok "tisztességes" és kötelező kivizsgálásához kötötték a Mon810-es gm kukorica engedélyeztetését. Rodics Katalin nem tartja véletlennek, hogy éppen a cseh uniós elnökség alatt került ismét terítékre a gm növények ügye. A kérdést magyar szempontból tovább nehezíti, hogy abban rendkívül sok tagállam nem kíván állást foglalni és a szavazáskor feltételezhetően tartózkodik. Az EB döntési eljárásának köszönhetően így könnyen előfordulhat, hogy a minősített többség hiányában az eredeti javaslatok, vagyis az újabb gm növények engedélyeztetése, illetve a hazai moratórium feloldására tett bizottsági javaslatok lépnek életbe - húzta alá.A zöldtárca munkatársa hangsúlyozta: Magyarországnak mindent meg kell tennie a moratórium fenntartása érdekében, amiben az országgyűlés 2006-os határozata mellett, egy erős diplomáciai lobbira is szüksége lesz.

forrás: metropol.hu

Állatállomány, 2008. december 1.

A sertések száma az elmúlt négy hónap alatt 9 százalékkal csökkent, közel 3,4 millió volt december 1-jén. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál mintegy félmillióval (13 százalékkal) kisebb volt. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,4 és 5,8 millió között változott; 2007 decembere óta folyamatosan négymillió alatt van.
Az anyakocák száma (230 ezer) 2007 decemberéhez képest 29 ezerrel (11 százalékkal) lett kisebb. Az állomány 2008 augusztusa és decembere között 16 ezerrel, a megelőző év ugyanezen időszakában 19 ezerrel esett vissza.

forrás: KSH.hu

2009. 4. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,28

Az index értelmezése: itt

Védjegyet kaphat a magyar disznó

A dioxinos ír sertéshús miatt felgyorsult a Minőségi Magyar Sertéshús védjegy bejegyzési folyamata, ám a logóval kapcsolatos marketingtevékenység miatt még így is két évig nyúlhat a bevezetés - tájékoztat a Napi Gazdaság.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke elmondta, hogy már két éve tárgyalnak a logó bevezetéséről, de ez most már nem várhat tovább. Ahhoz, hogy a védjegy valóban hatásos legyen, a kesreskedők és a feldolgozók összefogására lenne szükség. Jó jel, hogy a kezdeményezést örömmel fogadták a pápai húsüzemnél és a Spar Magyarország Kft.-nél is. A védjegy bevezetését a tervek szerint uniós támogatások is segítenék.

Sákán ugyanakkor hozzátette, hogy a folyamat sertéstartóknak plusz költségekkel is jár: azonosításhoz szükséges mintavételeket és állatjóléti beruházásokat is jár illetve a gmo-mentes takarmányozást a tenyésztőknek kell vállalni.

Ennek ellenére a sertéstartók már most érzik az összefogás első előnyét: a Magyar Minőségi Sertéstartó Integrációs Kft. Tevékenysége a tavalyi év második felében már nyereséges volt. A magyar vágóhidakkal sikerült ugyanis elfogadtatni, hogy a német-holland árakhoz igazítsák a magyar felvásárlási árakat is - mondta el Sákán Antal a Napinak.

forrás: origo.hu

2009. 3. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,47

Az index értelmezése: itt

Sertéspestis miatti megelőző intézkedések Észak-Magyarországon

A szomszédos dél-szlovákiái sertéspestis miatt tavaly egész Észak-Magyarországon, így Hevesben is korlátozó és megelőző intézkedéseket hoztak az állat-egészségügyi szakhatóságok.

A fokozott figyelem kiterjed a házi állattartókra, a nagyobb telepekre és a kisüzemekre is. Így Heves, Nógrád és Borsod megye, illetve a szlovák-magyar határ 26-os főút, M30-as, illetve M3-as autópályával határolt részét "klasszikus", sertéspestissel fertőzött területté nyilvánították. A megfigyelési zónában a vaddisznóelhullást vagy a megbetegedés észlelését a vadászterület szerint illetékes hatósági állatorvosoknak be kell jelenteni. Az elhullott vagy betegség tünetei miatt kilőtt vaddisznót a sertéspestis megállapítása vagy kizárása céljából laboratóriumi vizsgálattal egybekötött hatósági állatorvosi szemlének kell alávetni. A vadászatra jogosultak kötelesek sertéspestisre irányuló laboratóriumi vizsgálatot végeztetni az emberi fogyasztásra szánt tünetmentes vaddisznóknál is. Mivel a megbetegedés házisertéseknél is előfordulhat, ezért a telepeken és a háztájikban tartott sertések bármilyen rendellenességét is jelenteni kell - hangsúlyozza a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága. Dr. Busák Károly igazgató főállatorvos tájékoztatása szerint a megfigyelési zónában a házi disznóvágás előtt is kérni kell az illetékes helyi állatorvos szemléjét, aki a vizsgálat után engedélyt ad a jószág levágására. Nálunk egyébként eddig ez a betegség nem jelentett gondot, s várhatóan a zárt, körültekintő állattartás és húsforgalmazás mellett továbbra sem okoz majd problémát. Nincs olyan jel, amely a sertéspestis haszonállattartásban való megjelenésére utalna.

forrás: hevesmegyeihirlap.hu

A levegő szárította, a türelem alkotta

Ha finom ízekre vágyunk, könnyedén az otthonunkba varázsolhatjuk a vérpezsdítő spanyol, a csábító olasz, és a melankolikus francia konyha elmaradhatatlan ételét, a sonkát. Baráti, családi összejövetelekre bátran tálalhatjuk előételnek a friss, ropogós kenyérhez, egy pohárka rosé társaságában, vagy akár a főétel kiegészítéseként.

A sonka a sertés combjának vagy farának a húsa. Füstölve, levegőn szárítva, sós vízben érlelve, főzve vagy nyersen, egészben vagy szeletelve kapható. Bármikor beszerezhetjük évszaktól függetlenül. Hűtőszekrényben akár egy hétig is eláll. A világon számtalan különlegesebbnél különlegesebb sonkával találkozhatunk, felsorolni mindegyiket nem is lehet. Ízelítő gyanánt jöjjenek a leghíresebb és talán legfinomabb fajták közülük:

• Prosciutto di Parma (Pármai sonka)
• Prosciutto di San Daniele
• Magyar paraszt sonka
• Jambon de Bayonne
• Jamón Ibérico és Jamón Serrano

Ezek az olaszok tudnak valamit…


Prosciutto di Parma

Ez a jól ismert Pármai sonka. Semmivel össze sem hasonlítható íze a pármai levegő frissességének köszönhetően. Korábban a szabad levegőn való szárítás a sonka minőségének megőrzését szolgálta, hiszen a sertés húsának ezen részére csak bizonyos időszakokban volt kereslet. A pármai sonka szoros kapcsolatban áll az olaszok híres sajtjával, a parmezánnal, ugyanis savóval – a sajtkészítés melléktermékével – etetik azokat a disznókat, amik később levágásra kerülnek, hogy többek közt sonkát készítsenek belőlük. Hasonlóan a parmezán sajthoz, ez is eredetvédelem alatt áll. Márkajele a középkori parmai hercegek ötágú koronája. Már a Római Köztársaság idején is foglalkoztak sonkakészítéssel. Mivel a tartósításra a levegőn és a són kívül nem volt más „eszköz”, így ezt ezekkel oldották meg.

Ha valaki Olaszországba utazik, kötelező kipróbálnia a pármai sonkát sárgadinnyével. Ahogyan a sonka édeskés íze összetalálkozik a sárgadinnye mézédes zamatával, az valami páratlan. Aki kipróbálja egyszer, sosem feledi. De a sárgadinnye helyett ehetünk akár fügét is.

A sonkák egyenként elérhetik akár a 12-13 kg-ot is, melyeket legalább 12 hónapig pácolnak. Ehhez kevés sót használnak. És hogy miért ilyen vékony? Nos, a sonka csak így képes „megmutatni” a teljes aromáját. Szigorúan odafigyelnek az érlelésre, valamint, hogy csak olyan disznóból készülhet sonka, ami sajátos fajtájú, amit speciális táplálással neveltek (a takarmányba parmezán sajtot is kevernek), tenyésztettek, így kizárólag a Large White, a Landrace Duroc alapú sertésekből készülhet a pármai sonka.

Így készül az igazi pármai sonka

Miután levágták a sertést, a combjából vagy farából készült sonkát besózzák, ezt 2 hónapig állni hagyják. A hús így annyira felpuhul, hogy könnyedén el lehet távolítani a combcsontjáról. Majd többször átmossák, hogy megszabadítsák a sótól. Ezután felakasztják hűvös, szellős helyre, és 16-24 hónapig érni hagyják.

Egy másik kedvenc, a San Daniele sonka

A pármai sonka mellett ez az olaszok másik kedvelt sonkája. Különbség köztük, hogy ennél kevesebb sót használnak, illetve, hogy a sertéseket korán levágják. Hogy a húsuk zsenge maradjon, egy gramm zsírt sem engednek növeszteni a disznóknak. Csak a San Daniele di Friuli falucska környékén nevelt sertésekből előállított sonkákra lehet használni ezt a nevet. Védjegyét az édeskés, lágy íze, a hosszúkás, vékony formája, és a sötét színe adja. Évente körülbelül 1 millió 800 ezer San Daniele sonkát készítenek, melyet hasonlóan a pármai sonkához, a levegőn érlelnek. A sertéseket kizárólag csak természetes tápanyagokkal etetik. Többek között ennek is, és az Alpok levegőjének is köszönhető a lágy íze.

Egy kis hazai


A Húsvéti lakmározás elengedhetetlen finomsága, a paraszt sonka. Aki igazi ízekre vágyik, ne a hiper-supermarketekben vásárolja meg a Húsvétra valót, hanem vegye meg félkész állapotban a piacon, majd az ünnepek előtt 1-2 napig bő vízbe áztassa be, hogy kicsapódjon belőle a só. Ezután kezdheti is főzni a zöldségek és a füstölt kolbász társaságában. Ami megmaradt lé, azt fel lehet használni bableveshez, illetve sólethez vagy lencsefőzelékhez.A paraszt sonkát nagyságuktól függően 3-6 hétig készítik.

Hogyan készül a paraszt sonka?


A combokat egy kevéske salétrommal és cukorral – ebből nitrit alakul, mely megöli a baktériumokat - összekevert sóval dörzsölik be. Ebben a keverékben 1 hétig állni hagyják, majd újabb egy hétig sima konyhasóban. Ezt követően sós vízbe teszik, majd lecsurgatják. Beáztatják tiszta vízbe, és langyos vízzel átmossák, majd 24 óráig szikkadni hagyják. Végül jöhet a füstölés. Szellős, hűvös helyen felakasztva tárolják.
Az igazi spanyol sonka: Jamón Serrano és a Jamón Ibérico

Mind a kettőt levegőn szárítják. A két sonka között csupán annyi a különbség, hogy a serranoit fehér sertésből készítik, míg az ibéricoit fekete sertésből. Az utóbbit a hízlalás utolsó fázisában már csak makkal etetik. Egy spanyol rendelet alapján háromféle sertésből készült sonkafélét különböztethetünk meg:

• cellor – különféle ételeket kapó disznó
• recebo – a hizlalás végén már csak makkot kapó disznó
• bellota – szinte csak makkot kapó disznó

Spanyolországban az 1 főre jutó évenkénti sonkafogyasztás megközelíti az 5 kg-ot. A spanyolok számára a sonka nem csupán egy étel, hanem a kultúra része, melyet szigorúan szabályozott érlelési és előállítási szabályok mellett készítenek. A turisták szeme sokszor megakad a kiskocsmák mennyezetéről lelógó sonkákon. A vendéglősök kóstolás gyanánt néhány falatot ezekből az italok mellé szolgálják fel. Hogy a sonkából kicsöpögő zsír ne a padlón landoljon, a felakasztott sonkák alsó, vastagabb részébe egy kis tölcsért szúrnak bele, ami összegyűjti a zsírt.

Evezzünk francia vidékre

Jambon de Bayonne

A Bayonne kikötővárosáról elnevezett sonkát szintén a szabad levegőn szárítják, érlelik. Ezt a fajta sonkát csak az Adour medencéjének törvényben meghatározott részein lehet készíteni. Szigorú szabály írja elő többek között az állatok etetési és szállítási módját, a vágás mikéntjét, illetve a hús eredetét. A sertéseket általában október-november környékén vágják le, majd ezt követően az Adour torkolatánál szerzett sóban érlelik, és január végéig egy száraz szobában hagyják. Ezután disznózsír és liszt keverékével átkenik, hogy ne száradjon ki nagyon. A folyamatnak még nincs vége, ugyanis ezután következik a 7-10 hónapig tartó szárítás.

Eredetiségéről a baszk kereszt és a származási terület feltüntetése árulkodik.

Ennyi ínycsiklandó finomság után az ember azt sem tudja, melyik után nyúljon. Kísérletezzenek bátran. Csalódni bizonyára egyikben sem fognak.

szerző: Fáska Ágnes

forrás: netriport.hu

Nehéz helyzetben a húságazat

A jelenlegi gázellátási korlátozások tovább sújtják a hazai húságazatot, amely nehéz évet tudhat maga mögött. A feldolgozók az év közepe óta az emelkedő felvásárlási árakat nyögték, míg a termelők szerint drága az energia, a munkabér, túl nagy az import aránya. Rövidtávon az innováció sem kifizetődő.

A sertések száma 3,7 millió volt augusztusban, 411 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban anyakocából 246 ezret tartottak nyilván, vagyis egy év alatt 32 ezerrel csökkent a számuk. A sertésállomány 60 százaléka az ezer állatnál többet tartó üzemekben koncentrálódik, ami a szakemberek egy része szerint kedvező. A koncentrálódás és a kedvezőtlen gazdasági környezet, azaz a magas költségek és a nyereséghiány miatt, 2003 óta 200 ezer gazdaságban hagytak fel a sertéstartással. Ez egymillió sertés kiesését jelentette.

Döntően ennek tudható be, hogy a hazai húsipar termelőkapacitásainak egy része kihasználatlan. Kevés a sertés, csökken a húsfogyasztás, és az export töredéke a korábbiaknak. Ráadásul a kereskedelem jóval 30 nap után fizet, ami likviditási gondot okoz nemcsak a feldolgozónak, hanem a sertéstartóknak is. A körbetartozás általánossá vált.

Nem véletlen, hogy mindenki takarékoskodik: a gyártók sokszor alig tesznek húst a termékekbe, egyébként a nagy élelmiszerláncok nem is igényelnek jobb minőséget. Mindennek következménye, hogy a termelők nem tudják lecserélni elavult etetőiket, itatóikat, fialtató berendezéseiket, ezért drágán, és kevesebb sertést állítanak elő. Ez az oka annak is, hogy a nyugati versenytársakhoz képest kilónként akár 20 százalékkal is drágább a hazai disznó, ami a feldolgozókat, kereskedőket egyre több importra ösztönzi.

Külön téma a feketekereskedelem. A nyilvánosan elismert 25 százalékos aránnyal szemben, a sertésgazdaságban járatos szakértők országosan harminc-negyven százalékra, a fővárosban még ennél is többre becsülik a számla nélküli sertéshús-forgalmazást.

2009-ben, amikor ismét nagyobb reálbércsökkenés várható, számos húsipari vállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe, ezért az a cégeknek érdemes végiggondolniuk, hogyan tudnák költségeiket tovább lefaragni. 2007-ben mindössze 0,7 százalékos volt az élelmiszer-ipari ágazat árbevétel-arányos nyeresége, ami egyáltalán nem adott módot tartalékolásra. Ha pedig a válság komolyabb forgalom- és bevételcsökkenéssel, valamint a kifizetési határidők nagyobb csúszásával jár, akkor nemcsak elbocsátásokra, hanem üzembezárásokra is föl kell készülni az ágazatban.

forrás: agroinform.com

Gázkrízis: sorra állnak le a cégek

...

Több baranyai cég is csökkentette termelését az érvénybe léptetett gázkorlátozás miatt - mondta Síkfői Tamás, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Síkfői Tamás beszámolt arról, hogy a második kategóriába tartozó ipari nagyfogyasztók földgázellátási korlátozása a Mohácsi Farostlemezgyárat (MOFA), a Délhús pécsi húsfeldolgozó üzemét és a szintén a baranyai megyeszékhelyen működő, dohányfeldolgozó gépek gyártásával, valamint üzembe helyezésével foglalkozó Hauni Hungária Kft.-t érintik.

...

A gázkorlátozás miatt kénytelen volt csökkenteni a termelést a Pick Szeged Zrt., a cég központi telephelyén leállították a sertésvágást is - közölte Kovács László elnök-vezérigazgató. Az élelmiszeripari cég szegedi Maros utcai telephelyén teljes egészében leállította a gyártást, csak "állagmegóvási" munkák folynak. A központi telephelyen kénytelenek voltak felfüggeszteni a sertésvágást, a termelést azonban a munkafolyamatok széthúzásával folytatni tudják - mondta a vezérigazgató. A Pick Szeged Zrt. más üzemeiben is kénytelen volt jelentősen csökkenti a termelést - tudatta a szakember.

...
Felmentést kapnak az élelmiszer-feldolgozó üzemek

Egyedileg felmentést kapnak az élelmiszer-feldolgozó üzemek a gázkorlátozás hatálya alól - közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az agrártárca vezetője elmondta: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) listát készített azokról a 2-es kategóriájú élelmiszeripari üzemekről a kormány számára, amelyek működésében súlyos zavarokat okozna, illetve az alapellátást veszélyeztetné a gázellátás korlátozása.Ilyen üzemek az alapellátást biztosító élelmiszergyártó cégek, például a tej-, a hús- és a sütőipar területén. Ezekre a vállalkozásokra kivételes elbírálást kér az FVM a kormánytól. Azaz a gázellátás biztonságának szavatolását kéri az agrártárca olyan mértékben, hogy ezekben az egyedi elbírálás alá eső üzemekben semmilyen korlátozás ne legyen, vagy csak olyan mértékű, hogy a folyamatos üzemvitelt ne veszélyeztesse.A gázkorlátozás alapesetben ezekre az üzemekre is vonatkozna, ám az FVM jelezte a kormánynak, hogy némelyikük leállítása ellátási gondokhoz vezetne. Ezért a problémás esetekben az agrártárca tisztázta minden, eddig a minisztériumhoz forduló céggel, hogy mekkora az a gázigény, amellyel még a vállalkozás működését fenn lehet tartani, majd ezt jelezte az illetékes társtárcának.Ennek alapján szabadítják fel a szóban forgó cégek fogyasztását, hogy ne keletkezzenek élelmiszerellátási gondok. A mentesség tehát nem vonatkozik a teljes élelmiszeripari vertikumra - hangsúlyozta Gráf József.

...

forrás: privatbankar.hu

2009. 2. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,77

Az index értelmezése: itt