Válságban a sertéstartás

Megyei körkép - A sertéságazat évek óta válságban van. Most a takarmányköltség drámai emelkedése és a piacok beszűkülése miatt veszteséges a termelés.

A felvásárlási árakat szerényen emelkedő tendencia jellemzi, azonban még mindig 15-20 százalékkal az önköltség alatt lehet az élősertéseket értékesíteni. A sertéstartóknak nincs tartalékuk, hogy önerőből átvészeljék az időt, amire a hízók eladásán újra jövedelem képződik. A sertéstenyésztők és tartók életben maradásához azonnali intézkedésekre van szükség, illetve ezeken túl, középtávon az ágazatot ki kell mozdítani a strukturális válságból úgy, hogy újra visszaszerezhessék a belső piacot és az export értéke se csökkenjen. 

Ebben alapvető jelentőségű, hogy az árutermelés elsősorban magyar genetikával, az országban született tenyészállatokkal történjen. Jelenleg a boltokban a sertéshús alig fele származik hazai  született sertésből és minden negyedik levágott hízót külföldről vásárolták. A válság enyhítésének megoldásairól a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és tagszervezete a Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete, továbbá a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a nemrég megalakult Sertés Lobbi Társaság folyamatosan tárgyalnak a minisztériummal, részt vesznek minden ezzel a  témával kapcsolatos bizottsági munkában, egyeztetésen és a tárcával közösen ágazati stratégiát dolgoztak ki.

A közelmúlt történései és kormányzati szándékai miatt a jelenlegi helyzetet úgy ítélik meg, hogy a problémák kezelését még jobban szolgálják a tárgyalásos megoldások, mint a demonstráció. Azon kell közösen dolgozniuk, hogy ami adható az ágazatnak, azt a sertéstartók megkapják és lehetőleg minél gyorsabban. A beavatkozási lehetőségek sajnos nagyon korlátozottak, ebből kell a maximumot kihozni. 

 

A kormányzattól rövidtávon azt várják, hogy a tavaly elmaradt, valamint az idén kifizethető támogatásokat a lehető leggyorsabban utalják a gazdáknak, illetve az év közben folyamatosan igényelhető támogatások keretei ne ürüljenek ki. Az idei évre vonatkozó, de csak jövő évben esedékes támogatások előrehozott kifizetését az első félév pénzügyi helyzetének függvényében meg kell tenni. A sertéshús és élősertés általános forgalmi adójának (áfa) csökkentéséről mielőbb dönteni kell.  A takarmányvásárláshoz  kedvező kamatozású  hiteleket kérnek és  egy, az  állammal közös takarmányalap létrehozását javasolják.

szerző: Varga Ibolya

forrás: naplo-online.hu

Sertésdemonstráció: erélytelen tüntetés, "begyulladt" VM

Megkapta első demonstrációját a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), és bár a tüntetés erélytelen volt, a tárca mégis „begyulladt”.

A tiltakozók hat mangalicát hoztak fel a Kossuth térre, de a kiállított malacok így is majdnem többen voltak, mint a felsorakozott termelők. A Magyar Sertéstartók Szövetsége által szervezett megmozdulás mégsem nevezhető hatástalannak, mert egy sor intézkedést jól láthatóan sikerült kikényszerítenie a VM-ből.

A minisztérium már korábban megkezdte a tavalyról járó sertéságazati állatjóléti támogatások kifizetését, a demonstráció előtti napokban pedig megjelentette az állategészségügyi és az állatihulla-megsemmisítési nemzeti forrásokról szóló rendeleteket is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hirtelen elbírálta az állattenyésztési telepek korszerűsítésének harmadik programjára (ÁTK3) benyújtott pályázatokat, amelyek értékelése hosszú hónapok óta húzódott. A kormány pedig szintén most döntött arról a kedvezményes hitelprogramról, amely az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank forrásaira támaszkodva az állattartókat takarmányvásárlási forrásokhoz igyekszik juttatni.

A „lóhalálában” hozott intézkedésekkel a VM tulajdonképpen elismerte, hogy a gazdálkodói követelések részben jogosak és a sertéságazati (állattenyésztési) válságról szóló megállapítások is igazak. Ilyen körülmények között érthetetlen, hogy a tárca miért halogatta a hiányzó jogszabályokat, miközben azok szükségességét az elmúlt hónapokban folyamatosan hangsúlyozta. Az időhúzás volt talán a minisztériumi vezetők legnagyobb hibája, akik így a számukra kellemetlen és kényelmetlen demonstrációt maguk „provokálták ki”.

Más kérdés, hogy semmi értelme nincs azoknak a termelői követeléseknek, amelyek bevállaltakon túli VM-támogatásokat akarnak kiharcolni, mivel a tárcának a kormányzati zárolások nyomán semmilyen érdemi pénzügyi mozgástere nincs. A minisztérium hetek óta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program uniós forrásaival kampányol, miközben „vért izzad” azért, hogy nemzeti büdzséjében a pénzelvonási követelményeknek eleget tegyen. Ésszerűtlen és hatásvadász lépésnek minősíthető tehát, ha az állattartók olyan pénzügyi intézkedésekért szállnak síkra, amelyek teljesítésére a tárcának semmi esélye nincs.

Ettől függetlenül a költségvetési korlátok közé szorított VM-nek nagy szerencséje, hogy ma egyáltalán nem kell számolnia markáns agrárellenzékkel. A legtöbb érdekképviselet ugyanis vagy lojális vagy nincs akkora taglétszáma, hogy látható erőt vonultasson fel. Ma országos agrártüntetéseket egyedül a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) tudna szervezni, de e szervezet kormányhoz közeli kötődése közismert. Így is valószínűsíthető azonban, hogy egyre több lesz az elégedetlenkedő hang, hacsak egy jó idei termés a nyártól lejjebb nem szorítja a csillagászati gabonaárakat.     

forrás: agromonitor.hu

P E T Í C I Ó

A Magyar Köztársaság Vidékfejlesztési Minisztériumának 2011.03.30.-án a figyelemfelhívó demonstrációban résztvevő állattartó, sertéstartó gazdáktól:

Tisztelt Dr. Fazekas Sándor Miniszter Úr !


Az elmúlt időszakban számtalan szakmai szervezet kereste fel a Vidékfejlesztési Minisztériumot az egyre égetőbb állattenyésztési válság megoldása érdekében. Sajnos Önnel az ágazatok képviselői közül még senkinek nem sikerült személyesen egyeztetnie, mi sem számítunk erre./ Sajnos nem a magyar kerékpárosok egyik egyesülete vagyunk /

Mindezért az alábbi , újfent nyilvános kéréseinket, most már követeléseinket fogalmazzuk meg az Ön és Tisztelt munkatársai részére a teljesség igénye nélkül:

1. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az ez évre járó állatjóléti támogatásokat azonnal fizesse ki az MVH
2. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy azonnal hirdesse meg a múlt év májusa óta felfüggesztett gyógyszer és hulla megsemmisítési támogatásokat, és azokat 30 napon belül fizessék ki a gazdáknak
3. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy a VM háttérintézményein keresztül- Concordia, TIG- biztosítson azonnal hozzáférhető, 6 hónap alatt kifizethető gabonát azoknak az állattartóknak, akiknek nincs pénzük a hosszú válság miatt takarmányra. Jelezzük, hogy a Cseh kormány 300 ezer tonna gabonát különített el az állattartóinak. A Román kormány sertésenként majd 10 ezer ft-os támogatást vezetett be.
4. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állattartó telepek beruházásainak elszámolása kapcsán gazdabarát módon engedjék befejezni a beruházásokat, aki nem tudja elérni az 50 % megvalósítási határt, az elszámolhasson, és lemondhasson a számára megítélt maradék támogatás részről.
5. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állattartó telepek beruházásaira még fenn maradó forrás, valamint az előbbi intézkedésből visszakerülő pénz allokálásával azonnal bírálják el a 2009. dec. 15.-én beadott ÁTK3 pályázatokat.
6. kértük, kérjük, és most már követeljük, hogy a beruházási pályázatokhoz az Irányító Hatóság biztosítson előleget 20-40 % erejéig. E nélkül pedig a tőkekockázati alapot hozasson létre a VM a kormánnyal, ahonnan is a beruházások előfinanszírozását kezelni lehet.
7. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy a termeléssel felhagyni kényszerülő sertéstartók, állattartók számára készüljön egy tisztességes kivonulást segítő pénzügyi program, vagy szerkezet átalakítási program-dohányhoz hasonlóan-amely nem megalázóan kezeli az állattartók kényszerű kivonulását a magyar piacról.
8. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állattartók részére a betakarítási időszakra végre nyíljanak meg azok a kamattámogatott hitellehetőségek, amelyből elegendő gabonát tudjanak vásárolni. Az 1-50 millió ft-os, 10 md ft keretű még mindig csak tervezett hitelkeret 200 ezer tonna gabonára elég csak, egyes termelőknél az 50 millió ft egy heti takarmány szükségletre elég. Mind a keretet, mind a felvehető hitel nagyságát jelentősen kérjük növelni.
9. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy a föld nélküli állattartók problémáira a VM találjon végre megoldást. Egyik lehetőség, hogy az állami Földalap számos állatonként biztosít egy ha földbérleti lehetőséget az érintetteknek. A másik, melyet már javasoltunk többször, hogy a föld nélküli állattartók számára is járjon egy fix összegű, a mindenkori SAPS támogatáshoz viszonyuló támogatás.
10. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az ez évben pályázható állatjóléti támogatásokat keret vizsgálat nélkül, azonnali határozathozatallal még ez évben fizesse ki az MVH.
11. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állattartók adóterhein legalább ebben a kritikus időszakban könnyítsen az állam azzal, hogy év végéig, kamatmentesen engedi megfizetni a járulékokat és az áfát.
12. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy a 25 %-os áfát a hússzektorban az állam mérsékelje egy számjegyűre, ezzel is csökkentve a az ágazat mintegy 40-50 %-os fekete szektorának mozgásterét.
13. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állam hatékony közreműködésével induljon el végre vagy inkább folytatódjon a Minőségi Magyra Sertéshús program, mely jelenlegi nyomon követési rendszerével biztosítja a magyar fogyasztókat a hús magyar eredetéről. Ebben a marketing alapban a termelőknek, a feldolgozóknak, a kereskedőknek, és az államnak is szerepet kell vállalnia.
14. Végezetül Tisztelt Miniszter Úr! Kérem szólítsa fel Államtitkár munkatársait, hogy az ágazat szereplőinek egymásra uszítását hagyják abba. Nem igaz, hogy az állattartók 400 md támogatást vettek fel, és most üresek az óljaik. Ezzel szemben az a tény, hogy a technológiai beruházások első, második körében 220 md ft lekötése történt meg- kis- közepes-és nagyobb üzemek által, normatív alapon, állategységhez kötötten, és ebből a termelők alig tudták ez idáig finanszírozási okok miatt a felét megkapni. Egy részét az MVH lassú ügyintézése miatt kénytelenek kölcsönözni az államnak. A nyugati anyabankok köztudottan múlt év májusa óta 1500 md ft-ot vontak ki Magyarországról, a többi pénzüket, mintegy 3-4 ezer md ft-ot pedig bent tartanak az Magyar Nemzeti Bankban pár hetes lekötésekben. Ezek után megvádolni az állattartókat, hogy nem tudják a gazdasági válság előtt elindított fejlesztéseiket folytatni, rosszindulatú feltételezés. A magyar állam dolga lenne azon a likviditási helyzeten gyorsan változtatni, mellyel sok vidéki munkahelyet lehetne, lehetett volna megmenteni., és nem hagyni, hogy sok-sok állattartó befejezze a tevékenységét, átadva a magyar piacot a nyugati konkurenciának.

Miniszter Úr! Reméljük, hogy Petíciónk eljut Önhöz, és végre vállalt szolgálatához méltóan segítségére siet az állattartóknak ebben a nehéz helyzetben.

Tisztelettel: Horváth László, Francia Nándor, Sákán Antal

Budapest, 2011.március 30.


forrás: sertesszovetseg.hu

A VM valódi döntéseket hoz a sertéstartók érdekében

Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése tisztában van a sertéságazat gondjaival, az előző kormánytól kapott súlyos örökséggel. Mindent megtesz az ágazat versenyképességének és jövedelmezőségi viszonyainak stabilizálásáért, hogy az elmúlt évek pótcselekvései után valódi döntések szülessenek a tenyésztők érdekében. Közlemény.

A sertéságazatot nagyrészt tönkretevő előző kormány tanácsadója, Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnökeként demonstrációra hívta a sertéstartókat. Nyílt leveleket fogalmaz, tüntetést szervez, miközben több kérdésre nem kap választ tőle a közvélemény és a sertéstartó gazdák.

- Igaz-e, hogy a sertéstenyésztés jelenlegi válságos helyzetéért nagyrészt felelős előző agrártárca tanácsadójaként Sákán Antal úr két és fél év alatt 19 millió 150 ezer forint megbízási díjat kapott?

- Igaz-e , hogy az elmúlt években, miközben tanácsadói munkája idején az ágazat kritikus helyzetbe jutott, egyetlen demonstrációt sem szervezett a Magyar Sertéstartók Szövetségének nevében?

- Igaz-e, hogy a nevéhez köthető cégek néhány hónap alatt/2010.07.01-től 2011.03.14-ig/ több mint 45 ezer import élősertést hoztak be az országba?

Elvárható lenne, hogy Sákán Antal az ágazat harcos érdekvédője, a fenti kérdésekről is tájékoztassa a közvéleményt és mindenekelőtt a sertéstartókat.

Az előző, szocialista agárvezetés ténykedését jól példázza, hogy a 2002-ben még több mint 5 milliós hazai sertésállomány 2010-re 3 millió 168 ezerre apadt.

A Vidékfejlesztési Minisztérium határozott törekvése, hogy a sertéstenyésztőkön segítsen, az ágazat meglévő gondjait mérsékelje. A tárca, az új kormány hivatalba lépése óta folyamatosan egyeztet a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, politikusokkal és szakemberekkel itthon és az Európai Unió hivatalos fórumain. Ennek eredményeként a minisztérium számos döntést hozott.

A kormány a hivatalba lépése óta 405 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak a Magyar Vidékfejlesztési Hivatalon (MVH) keresztül közvetlen és vidékfejlesztési támogatásokra.

Az agrártárca az idén, a tavalyinál jóval nagyobb összeget, összesen 47 milliárd forintot biztosít állattenyésztési feladatokra.

A 2010. második felében kényszerű módon leállított, állattenyésztéshez kapcsolódó támogatási jogcímeknél (állatbetegségek megelőzése, állati hulla elszállítása) az előző kormányzat messze a valós igények alá tervezte a forrásokat. Ezekre a 2011. évi költségvetésben 9.5 milliárd forintot biztosítunk úgy, hogy a 2010. évi igényeket visszamenőleg is kifizetjük.

A sertéstartók állatjóléti támogatására az EU által megengedett legmagasabb összeget, 6 milliárd forintot ad a tárca 2011-ben.

A minisztérium több lépésben könnyített az állattartók kötelezettségein az ÚMVP-ben meghirdetett állattartótelepek korszerűsítése jogcímnél, ahol összesen 272. 5 milliárd forint áll rendelkezésre a 2007 és 2013 közötti ciklusban.

2011-ben is támogatjuk a tenyésztésszervezési feladatok ellátását, ezzel segítve a hazai tenyészállat-előállítást.

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011.január 1-jén elindította Magyarország PRRS (az egyik sertésbetegség) mentesítési programját annak érdekében, hogy hazánkban csak PRRS-mentes állományokból származó állatot lehessen hizlalni, és tenyészteni. Magyarország határozott célja, hogy a sertéseknél a négyesmentességet elérje, ami nagy segítséget jelent a magyar piacok megvédéséhez, a hazai sertéságazat helyzetének javulásához. Ennek részeként 2011. első felében deklarálni kívánjuk Magyarország Aujeszky-betegségtől való mentességét, melynek eredményeként csak külön garanciák teljesítése mellett kerülhet be élősertés az országba. A miniszter a programhoz szükséges fedezetet biztosította.

Az agrártárca tisztában van a takarmányárak világpiaci és hazai megnövekedésével. A probléma enyhítése érdekében a minisztérium rendkívül kedvezményes (7%-os) MFB Zrt. által folyósított forgóeszköz-hitelprogram indítását kezdeményezte. A hitelkeret összege 15 milliárd forint, amelyből 10 milliárd forint jut célzottan az állattenyésztő ágazatnak.

A kormány elindította az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel programot is annak érdekében, hogy az agrárágazat szereplőire is kiterjessze a kedvezményes konstrukciót. A gazdák max. 25 millió forint szabad felhasználású hitelt vehetnek fel három éves futamidőre.

A Vidékfejlesztés Minisztérium rendelettel kívánja szabályozni a magyar termék illetve a magyar élelmiszer fogalmát, valamint a magyar származási helyre utaló jelölések használatát. Ez az intézkedés is javíthatja a hazai sertéstartók piaci helyzetét.

A magyar sertéstermékek népszerűsítésére és értékesítésének megsegítésére az Agrármarketing Centrum (AMC) kampányt indít.

A sertéságazatban kialakult helyzet kezelésére az Európai Bizottság rendeletet hozott a sertéshús magántárolási támogatásáról. Ezzel a lehetőséggel a magyarországi termelők is éltek, 2555 tonna sertéshúsra igényeltek támogatást.

A minisztérium vezetése továbbra is arra törekszik, hogy érdemben járuljon hozzá a sertéságazat gondjainak megoldásához, a termelők helyzetének javításához, és ennek érdekében nyitott minden építő, a jogszabályokkal összhangban lévő javaslat megfontolására.

forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája

Nagyobb gabonatermés várható Oroszországban, nőhet az export

Oroszországban az idén 84 millió tonna gabona betakarítására lehet számítani a hozamok növekedésének köszönhetően az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) moszkvai attaséja szerint.

Oroszországban 2010-ben az előző évi több mint 90 millió tonna után csupán 60,9 millió tonna, vagyis 37,3 százalékkal kevesebb gabona termett a hosszú és nagyon forró aszály miatt. Ezért az ország, amely a megelőző években a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, augusztusban betiltotta a gabona exportját.

Az USDA oroszországi képviselője szerint az idén 5,5 millió tonna gabonaexporttal lehet számolni, ez egymillióval lenne több a tavalyinál.

Oroszország 2009-ben több mint 24 millió tonna gabonát szállított külföldre, ez a világ exportjának több mint 12 százalékát tette ki.

forrás: galamus.hu

Júliusig marad a gabona exportkvótája Ukrajnában

Az ukrán kormány július 1-ig meghosszabbította a gabona exportjára tavaly bevezetett kvótát. Ezzel egyidejűleg a kukoricára vonatkozó kiviteli korlátozást 2 millió tonnával 5 millió tonnára emelte fel.

Tavaly októberben az ukrán kormány különböző gabonafajtákból összesen 2,7 millió tonnás gabona kiviteli kvótát vezetett be. Az akkori döntés szerint 2 millió tonna kukoricára, félmillió tonna búzára, és 200 ezer tonna árpára vonatkozott az exportkvóta.

A kormány december elején ismét foglalkozott a kérdéssel, és az intézkedést 2011. március 31-éig meghosszabbította. Arról is határoztak akkor, hogy a kukorica kvótáját 1 millió tonnával, a búzáét 500 ezer tonnával megemelik.

forrás: index.hu

Sertéstartók demonstrálnak a Kossuth téren

Figyelemfelhívó demonstrációt szervezett a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) szerdán Budapesten, a Kossuth téren.

Mintegy 50-60 állattartó, és csaknem ugyanennyi újságíró volt jelen a tiltakozáson kora délután, a Rákóczi szobor előtti területen.

Sákán Antal, az MSSZ elnöke a demonstrálók előtt kijelentette: jelenleg a sertéstartók a megnövekedett takarmányárak és más kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt csak veszteségtermelésre képesek. Az élő sertés kilóját jelenleg 370-380 forintért lehet előállítani, míg az állattartóktól a felvásárlók 310-315 forintért veszik. Ezért több ezer vidéki gazdálkodó hagyhat fel a sertéstartással, és emiatt sok ezer munkahely is megszűnhet.

A kialakult helyzet miatt több százezer sertés tűnhet el a hazai piacról, helyettük további import alapanyag érkezik majd az országba - vélekedett Sákán Antal. Példaként említette, hogy a dioxin-botrányt követően a német sertéshúst nehéz lett eladni Koreában, Japánban és Oroszországban, emiatt a német sertéshús piacává a kelet-közép-európai országok váltak. Ezért lehet ma szerinte 900 forint körüli áron sertéshúshoz jutni.

A Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint amennyiben a kormány nem kezeli a kialakult helyzetet megfelelő módon, úgy a cukorágazat sorsára juthat a sertéstartás is. Ezért azonnali intézkedésként forgóeszközhitelt és államilag felvásárolt takarmány biztosítását kérte az agrárkormányzattól. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta: a százezer tonna gabona állami felvásárlása mintegy ötmilliárd forintba kerülne.

A demonstráción a jelenlévő gazdákat műsorral szórakoztatják, majd várhatóan 16 óra körül petíciót adnak át a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőjének. Ez utóbbit megerősítette a szaktárca sajtóirodája is az MTI érdeklődésére.

forrás: metropol.hu

A sertéstartók érdekében közös stratégiát készít a szaktárca a szakmai szervezetekkel

A hazai sertéstenyésztés válságának enyhítése érdekében a szakmai szervezetek folyamatosan tárgyalnak a szakminisztériummal; részt vesznek valamennyi, e témával kapcsolatos bizottsági munkában, egyeztetésen és a tárcával közösen ágazati stratégiát dolgoztak ki - tájékoztatta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége(MÁSZ) szerdán az MTI-t.

A közös koncepció elkészítésén a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértőin kívül a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ), a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), a Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete, valamint a nemrég megalakult és a sertéstartó kis-, közepes, és nagyüzemeket egyaránt képviselő Sertés Lobbi Társaság megbízottai dolgoznak.

A stratégia kidolgozását a sertéságazat válsága tette szükségessé - tartalmazza a szakmai szervezet közleménye. A takarmányköltség drámai emelkedése miatt ugyanis veszteséges a termelés. A felvásárlási árakat emelkedő tendencia jellemzi ugyan az utóbbi időszakban, de még mindig 15-20 százalékkal az önköltség alatt lehet az élősertéseket értékesíteni.

A sertéstartóknak nincs tartalékuk, így önerőből nem tudják átvészelni, amíg a hízók eladásából újra jövedelem képződik. A sertéstenyésztők és -tartók talpon maradásához azonnali intézkedésekre van szükség, illetve ezeken túl, középtávon az ágazatot ki kell mozdítani a strukturális válságból úgy, hogy újra visszaszerezhető legyen a belső piac, az export értéke pedig ne csökkenjen - fejtik ki a közleményben.

A jelenlegi helyzetet úgy ítélik meg a MÁSZ-nál, hogy a problémák kezelését most jobban szolgálják a tárgyalások, mint a demonstráció.

A kormányzattól rövidtávon azt várják a sertéstenyésztők, hogy a tavaly elmaradt, valamint az idén kifizethető támogatásokat a lehető leggyorsabban utalják át a gazdáknak, illetve az év közben folyamatosan igényelhető támogatások keretei év közben ne ürüljenek ki. Emellett szorgalmazzák az idei évre vonatkozó, de csak a jövő évben esedékes támogatások előrehozott kifizetését az első félév pénzügyi helyzetéhez igazodóan.

A közlemény szerint mielőbb dönteni kell a sertéshús és élősertés áfacsökkentéséről. Továbbá annak érdekében, hogy az árutermelés elsősorban a hazai genetikai alapokra és tenyésztésre támaszkodjon, "helyzetbe kell hozni a magyar tenyészállat előállítókat a tenyésztési támogatások folyamatos biztosítása mellett". Ettől ugyanis sok ezer vidéki munkahely és család sorsa függ, továbbá így sikerülhet a hazai fogyasztókat és az export piacokat is megtartani.

forrás: galamus.hu

Veszélyben a sertésállomány, tüntetnek az állattartók

Tüntetést tartanak holnap a magyar állat- és sertéstartók a Parlament előtt. A Sertészsövetség honlapján olvasható felhívás szerint a szervezők mindenkit várnak a demonstrációra, "akinek fontos, hogy Magyarországon ne szűnjön meg az állattenyésztés, valamint hogy megőrizzük az amúgy is nehezen fenntartott magyar munkahelyeket."

"Kénytelenek vagyunk demonstrálni, mivel az összes tárgyalási lehetőséget kimerítettük, a Vidékfejlesztési Minisztérium béna kacsaként tehetetlenkedik a problémák megoldásával, ami minden állattartónak több millió forintos kárt okoz hónapró-hónapra" - hangsúlyozza a felhívás. 

A demonstráció kezdeményezői szerint ha nem változik a kormány hozzáállása, több ezer vidéki munkahely szűnhet meg és eltűnhet több százezer sertés a hazai piacról. A sertéstartók nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a kormány támogatását sürgetve. Hangsúlyozták, hogy minden egyes sertésen a gazdáknak 6-8 ezer forint veszteségük van. Félő, hogy emiatt a hazai sertésállománynak akár a felét is levágják. A demonstráció végén a tiltakozók petíciót adnak át a vidékfejlesztési tárca képviselőinek - várhatóan disznófejek kíséretében. 

Az állattartók egyebek mellett azért vannak nehéz helyzetben, mert a Vidékfejlesztési Minisztérium eddig nem alkotta meg a szükséges jogszabályokat, ezért a mezőgazdasági termelők nem kaphatnak átmeneti gazdatámogatásokat. A támogatások elmaradása azzal függ össze, hogy a kormány zárolt 19,2 milliárd forintot az agrártárca költségvetéséből.

forrás: nepszava.hu

Minden hízón hat-nyolcezer forintot buknak a tenyésztők

A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerdán figyelemfelhívó demonstrációt tart Budapesten, a Kossuth téren. Sákán Antal, a szervezet elnöke elmondta, amennyiben a jelenlegi állapot fennmarad, több ezer vidéki munkahely szűnik meg, és eltűnik több százezer sertés a belföldi piacról.

Figyelemfelhívó demonstrációt tart az abrakfogyasztó ágazatok tarthatatlan helyzete miatt a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) március 30-án Budapesten.

Sákán Antal, a szervezet elnöke elmondta, más érintett állattartókra is számítanak. Zsótér László, a megyei sertéstartók választmányi elnöke hangsúlyozta, ők nem vesznek részt a demonstráción, de több követeléssel egyetértenek. Például, hogy hozzák meg a piacvédelmi intézkedéseket, és csak akkor járjon állami támogatás, ha itt születik a malac, itt hizlalják, dolgozzák fel a hízót.

— Jelenleg minden sertésen 6-8 ezer forint veszteségük van a gazdáknak — mondta egybehangzóan Zsótér László és Sákán Antal. — Azaz az önköltség kilogrammonként élősúlyban számolva 370 forint, míg az értékesítési ár 300 forint. Emiatt elindult az állományok kivágása, ami akár 1,5 millió sertést, az állomány felét is érintheti.

Az MSSZ követeli azt is, hogy a múlt évi állatjóléti támogatást a sertés- és a baromfiágazatnak azonnal fizessék ki, teljes összegben.

forrás: beol.hu