Mivel etetnek bennünket?

A bűvös szakács blogján egy igen aktuális, és azt hiszem nagyon is tanulságos bejegyzés jelent meg a szilveszteri időszak legnagyobb mennyiségben fogyasztott hazai hústermékéről a virsliről.

A bejegyzés alapját az a 31 virslit összehasonlító teszt képezte, melyet a napokban végeztek el. Erről a tesztről az alábbi indexvideóban láthatnak képes összefoglalót:

Amennyiben a teljes blogbejegyzés érdekelné Önöket, úgy azt ide kattintva olvashatják el (szerintem nagyon tanulságos, így ajánlom figyelmükbe!).

Árfigyelő: Megállt a búza árának csökkenése

A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) előrejelzése szerint a világon 1,5 millió hektárral csökkent a búza vetésterülete 2010-ben, így 222 millió hektár lett, az unióban 25,9 millió hektár körül alakult. Hazánkban 4 százalékos a csökkenés, így az idén nem éri el az 1,1 millió hektárt. Ennek hátterében az alacsonyabb búza ár, a visszafogott kereslet, az értékesítési nehézségek állnak. A hazai gabonapiaci helyzet javítása érdekében, állami kezdeményezésre a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. gabonafelvásárlási programot hirdetett meg. Az akció november végén zárult, a programban összesen 200 ezer tonna árpa és búza felvásárlására írtak ki pályázatot, és tonnánként egységesen 24 500 forintot ajánlottak. Bár a hazai kistermelőktől nem érkezett felajánlás, az akció elérte azt a hatást, hogy a hazai búza ára nem csökkent tovább.

A búza árának alakulása

Év Ár (forint/tonna)

Étkezési búza

2006. V. 25 000

2007. V. 33 000

2008. V. 60 000

2009. V. 33 000

forrás: tolnainepujsag.hu

Minden Olvasómnak békés, boldog Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben, örömökben gazdag Új Évet kívánok!

Nem drágul a hús, mégis kevesebbet eszünk

Újra benépesülnek az ólak

Az év végi családi lakomák ellenére idén tizedével csökken a húsfogyasztás, pedig az évközi áfaemelés ellenére nem drágultak jelentősen a húsok. Igaz, ezt az emelést sokan elcsalják, és nem a költségvetés, hanem a fogyasztók kapják meg ezt a pénzt, különböző akciók révén.

Aki teheti, megint tart néhány disznót. Egy pirtói gazda munkatársunknak elmondta: óljai évekig üresen álltak, de most újból benépesítette. Olcsó a takarmány, nagyjából 120-130 forintba kerül egy kiló hús előállítása, amiért most 290 forintot kapna, ha a felvásárlónak adná el a disznót. De nem így cselekszik. Havonta vág egy-egy disznót, s a húsból többféle kolbászt s más füstölt toros csemegét készít. Azt mondja, mással nem érdemes bíbelődni. Beszámolt arról is, hogy a rokonságban, az ismerősök körében a jó kolbásznak híre ment – nem is marad sokáig a nyakán. Arra ügyelnek, hogy szűk körben, mint vágási emléket vigyék el az árut: ezen az adóhatóság és az élelmiszer-biztonsági szakember is csak nehezen találhatna kivetnivalót.

Akármilyen finom is a pirtói kolbász, feketének számít a húspiacon.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint míg korábban a húspiac harmadát tették ki a feketetermékek, ma már a tőkehúsok 40, sőt néhol 50 százaléka után sem fizetnek adót, vagyis az ilyen hús eleve 25 százalékos árelőnnyel indul a vevőkért folytatott versenyben. Éder emlékeztetett arra, hogy amikor a kormány bejelentette áfaemelési szándékát, a szövetség jelezte, hogy növekedni fog a feketepiac részesedése.

Ezt alátámasztotta Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke is. Viszonylag egyszerűen meg lehet kerülni az adófizetést. Tipikus esetnek mondják azt a módszert, amikor a húst kísérő szállítólevélen más mennyiség szerepel – a valódi súly –, mint amennyit a későbbi hivatalos elszámolást igazoló számla tartalmaz. Ez utóbbin általában kisebb érték szerepel, a különbözetet pedig később a feldolgozó és a hentes személyesen „elszámolja”.

Feldolgozók mesélik, hogy gyakori eset a bérvágás is. Ilyenkor a kereskedő vagy a termelő megbízásából bérmunkában végzik a vágást, feldolgozást, vagyis a hús nem kerül a vállalkozás tulajdonába, ezért csak a munkadíj alapján fizet áfát. Az áfát pedig végül a hús tulajdonosa tünteti el, amikor forgalomba hozza a terméket.

A feldolgozók másfajta trükkjéről Sákán Antal elmondta, hogy a másik uniós tagállamból érkező húst – ami után a felhasználó országban kell az áfát megfizetni – a vágóhídon feldolgozzák, a terméket továbbexportálják, ezért ezután nem Magyarországon kell áfát fizetni. Csakhogy az elnök szerint a hús vagy készítmény nem mindig hagyja el az országot, hanem itthon kerül forgalomba. Ilyenkor is a be nem fizetett áfa egyfajta engedményalapot jelent, amiből végső soron a vevő is részesül. Sákán Antal példával is szolgált: az a karaj, amelyet kilónként 1200-1300 forintnál olcsóbban kínálnak, gyanús. A jelenlegi árszinteken ugyanis az említett kiskereskedelmi ár lenne a normális.

A piac tisztaságát, a legális feldolgozókat tönkretevő jelenségeket hónapok óta jelzik – hiába – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak és az adóhatóságnak. Éder Tamás nem cáfolta azt az információinkat, hogy több feldolgozó is fontolgatja: visszatartja költségvetési kötelezettségeit (például nem fizetnének adót), ha az állam nem látja el feladatát és nem védi meg őket a csalókkal szemben.

A Hússzövetség elnöke elmondta azt is, hogy ilyen körülmények között szerencsés lesz idén a feldolgozó, amelyik nem zárja veszteséggel az évet. Jobb helyzetben azok lesznek, akik a magyarnál olcsóbb importhúst vásárolnak és készítményt gyártanak, amit a magas hozzáadott értékkel exportálni is tudnak.

A sertéstartók közben elhúzódó, 2010 tavaszáig tartó áresésre készülnek. Sákán Antal beszámolt arról, hogy az egyik fő exportpiacuknak számító Romániában januártól megszűnik az állatonként 70 eurós támogatás, ami miatt megérte magyar malacot és hízót vásárolni nálunk. A támogatás eredetileg a román állattartást és a feldolgozást ösztönözte, de a kereskedők találtak arra is megoldást, hogy a pénzhez a magyar import révén hozzájussanak. Az elnök elmondta azt is, hogy helyzetüket rontja az élőállat-import. A nagyobb feldolgozók tevékenységét figyelemmel kísérik: az „őrszemek” jelentéseiből kiderül, hogy hetente legalább 10-15 ezer importált állatot vágnak.

Egyre olcsóbb a sertés

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legutóbbi piaci jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon a hazai sertésért októberben átlagosan kilónként, hasított súlyban 363 forintot fizettek a feldolgozók. (A hasított sertéshús értékét úgy kapjuk meg, hogy az élő sertés kilónkénti árát megszorozzuk 1,213-mal.) Ez az ár nyolc százalékkal maradt el az egy hónappal korábbitól, és 9 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 októberében. Az AKI szerint az EU-ban és Magyarországon a sertésállomány és a sertéshústermelés visszaesésénél csak a kereslet csökkenése nagyobb.

Az EU-n kívüli export akadozik, ezért a nagy exportáló országok az unió belső piacán igyekeznek elhelyezni az árut. Magyarországon további gondot okoz a gyenge forint, ez ugyanis az importot erősíti. A piaci információkból kiderül, hogy az importból származó sertés hét százalékkal kerül kevesebbe, mint a hazai.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu

Élénkülés várható a sertéshús-termelésben

Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint 2010-ben világ sertéshús-termelése 2 százalékkal nő az előző évhez képest. Az elemzés szerint 2010-ben a világgazdaság élénkül, ami növeli a húsok iránti keresletet.

Kína sertéshús-fogyasztása az előrejelzés szerint 4 százalékkal nő 2009-ben, illetve 2010-ben is. Ehhez – a gazdasági fejlődés miatti vásárlóerő-növekedés mellett – a sertéshús alacsony fogyasztói ára is hozzájárult. A fogyasztás növekedését azonban Kína egyre inkább saját termelésből kívánja kielégíteni. Az Egyesült Államokban a termelés csökkenése folytatódik 2010- ben. Idén, a gyengébb külpiaci kereslettel összefüggő alacsony sertés- és a magas takarmányárak miatt, az ágazatot gyenge jövedelmezőség jellemzi, ami a sertésállomány zsugorodását eredményezte.
Oroszországban folytatódik a termelés bővülése, a kormányzati támogatások élénkítik az ágazatba való beruházást. A termelők olyan befektetéseket eszközöltek, amelyek javítják a hatékonyságot (pl. genetikai alapok javítása), és a várhatóan alacsonyabb takarmányárak is kedvező hatást gyakorolnak az ágazatra.
Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás 2009-ben az előzetes adatok szerint a legmagasabb Hongkongban lesz (65 kg/fő), ezt követően Tajvanon és az Európai Unióban (42 kg/fő). Az EU-ban 2007 óta csökken az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás, elsősorban a baromfihúsok fogyasztásának növekvő részaránya miatt. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint, az EU sertéshús-termelése 2009 negyedik negyedévében 3 százalékkal csökken. 2010-ben folytatódik a termelés csökkenése, ez azonban már kisebb mértékű lesz. A tagállamok közül egyedül Németországban nő folyamatosan a vágások száma, az előzetes adatok szerint 2009-ben eléri az 56 millió sertést. A termelés növekedését a környező országokból – elsősorban Dániából – importált malacokkal érték el.
Németország exportja pedig 31 százalékkal nőtt az EU-n belül, elsősorban a kelet-közép európai országok – így Magyarország felé is. A KSH adatai szerint a német élő sertés behozatala 125 százalékkal, a sertéshús-behozatal 49 százalékkal nőtt 2009 első nyolc hónapjában, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Magyarországon idén – január és november között – a vágósertés termelői ára 7 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben.
Az év első felének magas sertésáraiban szerepet játszott a jelentősen lecsökkent sertésállomány, a – főképp év elején – gyenge forint, valamint a román piac élénk érdeklődése a hazai élő sertés iránt. Augusztusban ugyanakkor erőteljes áresés történt. A csökkenés novemberben is folytatódott, a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 3 százalékkal csökkent szeptemberhez képest. A hasított meleg súly kilogrammonkénti 352 forintos ára 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 novemberében. Az import sertés hazainál alacsonyabb ára továbbra is nyomást gyakorol a belföldi sertéshúspiacra. Novemberben az importból származó vágósertés vágóhídi belépési ára 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint a hazai termelésből származó sertéseké. Január-november között a takarmánykukorica és a hízósertéstáp ára nem érte el az előző év hasonló időszakáét.
A sertésárak emelkedésénél kisebb mértékű (5%) volt a félsertés értékesítési árának növekedése, sőt a darabolt sertéshús ára csökkent. Ezzel szemben a fogyasztói árak emelkedtek. A KSH adatai szerint január-október között a rövidkaraj ára 9, a sertéscomb ára pedig 10 százalékkal nőtt.

forrás: agrarhirek.hu

Húscéh: előtérben a versenyképesség és a fogyasztói biztonság

A versenyképesség fokozását, a fogyasztói biztonságot, valamint bizalmat kívánja a korábbinál markánsabban érvényesíteni tevékenységében a Vállalkozók Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh) - tájékoztatta az MTI-t Babati Zoltán, a szervezet új elnöke.

Az új célok hatékony megvalósítása érdekében döntöttek úgy néhány hete - októberi - közgyűlésükön a Húscéhbe tömörült vállalkozások vezetői, hogy új vezetőséget választanak - tette hozzá az elnök.

Annak érdekében, hogy a Húscéhhez tartózó vállalkozások versenyképessége fokozható legyen a minőségi termékek eddiginél is nagyobb mennyiségű előállítását kívánja ösztönözni a Húscéh tagjai körében - húzta alá Babati Zoltán.

Ezért a szervezet tagjai már korábban olyan minőségbiztosítási rendszert vezettek be és alkalmaznak, amely a szervezet által védjegyként bejegyeztetett címke használatával garantálja a termékek biztonságos fogyaszthatóságát és nyomon követhetőségét. Emellett minőségi biztosítékot is ad a fogyasztók számára, ösztönözve a hazai termékek vásárlását.Babati Zoltán közölte: a magyar húsipar éves árbevétele mintegy 300 milliárd forint. A kis- és közepes vállalkozás éves árbevétele pedig eléri az iparág összes árbevételéből mintegy 35 százalékkal, azaz mintegy 100 milliárd forinttal részesedik.

A Húscéhnek mintegy félszáz cég a tagja és az iparágban hozzávetőlegesen 200 kis és közepes feldolgozó üzem tevékenykedik. Emellett 200-300 közötti a szóban forgó kategóriában a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások száma. Ez utóbbi szegmens becsült éves árbevétele a Húscéh elnöke szerint szintén 100 milliárd forint körül mozoghat.

Babati Zoltán úgy becsülte: Magyarországon most a hús- és a húskészítmény-piacon a magyar termékek aránya 60-70 százalék körüli lehet. Ezért a Húscéh elnöke hathatósabb piac- és minőségvédelmi fellépést tartana szükségesnek.

A Húscéh elnöke jelezte: a szakmai érdekképviselet hatékonyabbá tétele érdekében jól működő kapcsolatot kívánnak kialakítani a multinacionális kereskedelmi láncokkal. Úgy ítélik meg ugyanis, hogy a feldolgozóipar és a kereskedelem megfelelő együttműködése nélkülözhetetlen a magyar hús ipar számára.

Továbbá egy jól működő információs rendszeri is szeretnének kialakítani kialakítása, mivel az jelentős segítséget nyújtana a fekete gazdaság kifehérítésében.

A Húscéhnél úgy ítélik meg, hogy a szervezeti munka megújítása a szakmai érdekképviselet tagjainak közös érdeke, a hazai kis és közepes ágazati cégek létét, fennmaradását szolgálja.

szerző: MTI eco

forrás: vg.hu

A román hús- és húskészítmények uniós export tilalmának feloldása

Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozásakor a hús- és a húskészítmények exportjának tilalma alá esett , mivel a román állategészségügy két éves átmeneti időszakot kért a sertéspestis immunizálásával összefüggő problémák megoldására. Romániában a sertésállomány több, mint 70 %-a kis magángazdaságokban van, a fennmaradó 30 % nagy sertéstelepeken található, amelyek legtöbbször külföldi tulajdonban vannak (pl. Smitsfield, amely 1 millió sertést tart). Romániában léteznek olyan területek a Duna-deltánál illetve a Brailai szigeteknél , ahol a „félnomád” sertéstartás nem ellenőrzött és járványügyileg nem megoldható az állományok figyelése. Ezeken területeken a sertéspestis megjelenése gyakori és csak immunizálással lehet védekezni ellene. Az állomány nagy része magángazdák kezében van, akik sokszor nagy távolságra elszállítják és értékesítik állatvásárok keretében a sertést , mindenféle hatósági igazolás nélkül, ezért ugyancsak komoly járványveszélyt vannak kitéve. Ugyanakkor a nagy sertéstenyésztők szorgalmazták az EU exporttilalmának feloldását vállalva azt , hogy az ő telepeiken a sertéspestis elleni immunizálás nem történik meg és hogy a Romániából kiszállított sertéshús ellenőrzött telepeikről származik.

Az Európai Unió 2010. január 1-től feloldotta a román húsexport tilalmat az Európai Unió országai felé, amely román szakemberek szerint meggyorsíthatja a tőkebevonást a húsfeldolgozó ipar területén. Az Európai Unió szigorú feltételeket szabott, hiszen folyamatos ellenőrzésekkel vizsgálja, hogy a feldolgozók megfelelnek-e az európai uniós feltételeknek. Problémát okoz, hogy jelenleg mindössze 1,5 millió sertés van nagy, könnyen ellenőrizhető cégek tulajdonában, a többi sertés háztájiban nevelkedik.
Románia eddig a hús- és húskészítmények 65 %-át importálta külföldről, az exporttilalom feloldás valószínűleg érzékenyen fogja érinteni a Romániába exportáló országok húsiparát is.

Románia eddig csak az EU-n kívüli országokba exportált , jelentős mennyiségű volt a sertéshús -exportja Oroszország és Ukrajna felé. A román fogyasztók körében a baromfi-hús a népszerű, második helyen áll a sertéshús és harmadik helyen a marha-fogyasztás áll.

Szerző: Dr. Szabó József Andor

forrás: fvm.hu

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara keddi közleményében, amely szerint a csökkenés néhány hét alatt elérte a 15-16 százalékot.

A kamara szerint annak ellenére csökkent a felvásárlási ár, hogy az elmúlt mintegy 60 évben nem volt még ilyen kevés állat az országban. A vágóhidak is több mint harmadával kevesebbet vágnak, mint néhány éve. A kamara úgy véli, hogy az áresés a forint erősödése, valamint a nyugat-európai import miatt következett be. A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának elemzésére hivatkozva azt írják, ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel.

A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a kamara azt írja, hogy a sertések száma 2009 első félévében 6 százalékkal csökkent, június 1-jén nem érte el a 3,2 milliót. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 14 százalékkal volt kevesebb. Az anyakocák száma 225 ezer, 10 százalékkal csökkent az elmúlt egy év alatt. A sertésállomány 69 százalékát gazdasági szervezetek, 31 százalékát egyéni gazdaságok tartják. A gazdasági szervezetek sertésállománya 271 ezerrel, 11 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 232 ezerrel, 19 százalékkal fogyott az elmúlt 12 hónap alatt. A gazdasági szervezetek anyakocáinak száma 2008 júniusa óta 17 ezerrel, 10 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 9 ezerrel, 12 százalékkal csökkent.

Ennek ellenére szeptemberben az árak mintegy 3 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, és 13 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. Jelenleg kilogrammonként 280-300 forint között mozognak az élősertés átvételi árak, holott augusztus elején még 340 forint volt az országos átlag. Ez 15-16 százalékos esés.

Az idén augusztusig a vágások száma is mintegy 20 százalékkal csökkent. Szeptember közepéig a külföldről behozott sertések aránya az összes vágáson belül mintegy 30 százalékot tett ki. A kamara szerint ez ad magyarázatot arra, miért is képes ilyen negatív állományadatok mellett is esni a felvásárlási ár. A forint erősödött, a nyugati sertés és sertéshús behozatala már gazdaságossá vált, így a vágóhidak, kereskedők ismét nagy mennyiségben importálják e termékkört - állapítja meg a Magyar Agrárkamara.

Az EU-27 átlagában a vágósertés árak októberben elmaradtak a 2008 hasonló időszakában jellemző áraktól. A vágások száma az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2009-ben 2,5 százalékkal csökken 2008-hoz képest, és 2009 negyedik negyedévében várható csak az árak stabilizálódása. Az EU, több tagállam, köztük Magyarország kérésére sem vezet be exporttámogatást, hogy az áresést megállíthassák.

A vágások száma szinte minden tagállamban jelentősen csökkent 2009 első félévében. A takarmányárak július-augusztusban csökkentek, szeptemberben és októberben stagnáltak, és a következő hónapokban a takarmányárak további stagnálására lehet számítani. A bizottság álláspontja szerint, a takarmány- és vágósertés árakat figyelembe véve a sertéságazat jövedelmezősége egyelőre kielégítő.

A vágósertés árak az Egyesült Államokban szeptember-októberben jelentősen csökkentek, és jelenleg nagyon alacsony szinten vannak, ami az amerikai export versenyképességét jelentősen javítja. A sertés árak Brazíliában jelentősen emelkedtek, de még mindig nem érik el az EU-27 átlagát. A bizottság előrejelzése szerint az amerikai sertés árakban a következő hónapokban jelentős áremelkedés várható.

forrás: hvg.hu

Csak az összefogás segíthetne a sertéságazaton

A valamikori 10 milliós sertésállomány mára megharmadolódott. Még fájdalmasabb a csökkenés, ha más országok állománynövekedésével vetjük össze.

Magyarország adottságai kedveznek a gabonatermesztésnek. A Kárpát-medencében minden évben megterem 15-16 millió tonna gabona. A kedvező helyzetet kissé beárnyékolja, hogy messze vagyunk a tengerektől, ezért a kukorica és a búza nehezen értékesíthető. Eleink még megtalálták a megoldást, és felfejlesztettek egy nagy abrakfogyasztó ágazatot, a sertéstartást. Aztán jött a rendszerváltás, és a nyílt piacon komoly sebeket kapott a sertéstenyésztés.

A valamikori 10 milliós sertésállomány mára megharmadolódott. Még fájdalmasabb a csökkenés, ha más országok állománynövekedésével vetjük össze. Spanyolországban és Magyarországon tizenöt évvel ezelőtt egyaránt 10-10 millió sertést tartottak. Ma nálunk 3,4 millió, Spanyolországban 26 millió a sertéslétszám. Törvényszerű-e ez a folyamat, vagy megfordítható? Erről tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián. „Magunkhoz beszélünk” - mondta egy kutató, mert sem a termelők, sem a feldolgozók nem képviseltették magukat a tanácskozáson, a kereskedelemről nem is beszélve. Pedig - és ezt többen hangsúlyozták - összefogás nélkül nem megyünk semmire.

• Ahol még nagyon nagy baj van, az az alapanyag-termelési fázisban az összefogás hiánya – fűzi tovább a gondolatsort dr. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója. - Alakultak már úgynevezett termelői csoportok, ők az értékesítésnek a 15 százalékát integrálják. A franciáknál ez a szám 65, a dánoknál szinte 100 százalék. Tehát az összefogás az nem l’art pour l’art dolog, hanem egy programozott termelés. A fajtamegválasztást, a technológiát, az abraktermelést, a szállítást, ezt mind jól kell szervezni.

A tanácskozáson Horn Péter akadémikus Anker Alfonzra emlékezett halálának 30. évfordulóján. A kaposvári kutatónak köszönhetjük a Ka-Hyb sertés nemesítését. Két további hibrid, a Hungahib 39-es és 50-es vonal kutatóhelyének elmúlt hat évtizedére emlékezett dr. Gundel János, a Herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa. Tőle, Gundel Károly unokájától a sertéshús gasztronómiai értékéről érdeklődtünk.

• Tenni kellene azért is, hogy a magyar lakosság táplálkozással kapcsolatos ismeretei bővüljenek. A sertéshúsnak nem tett jót a koleszterin-őrület, amiről azóta bebizonyosodott, hogy nincsen értelme. Nem tett jót a hagyományos magyar sertészsírnak sem, amiről kiderült, hogy azért nem is olyan nagyon rossz annak a zsírsav-összetétele. Nagyon jó lenne, ha jobban megismernénk a sertéshúst.

Csak a II. világháború után volt olyan kevés sertés az országban, mint napjainkban – mondta dr. Kovács József professzor (Georgikon Kar, Keszthely), a sertéságazatért munkálkodó kutatók doyenje. Ő az okok között a felvásárlási ár hektikus változását említette első helyen.- Azok a lázgörbeszerű árváltozások, amelyek a sertéspiacon, a takarmánypiacon kialakultak, azek váltották ki azt az ingadozást, amelyiknek a következménye a nagymérvű visszaesés. Közben a vásárlók az olcsóbb árut keresik. A megújulásnak valami olyan módját kellene megtalálnunk, hogy az egész vertikumban menjen végig az olcsóbb termelés lehetősége. Az elemzéseink arra nagyon jók, hogy megállapítsuk: a fogyasztó kosarába kerülő hús árából ki milyen mértékben részesedik. Az ugyanis mindenkiben kérdésként vetődik föl, hogy az érintettek úgy osztozkodnak-e a bevételen, mint ahogyan az a hozzáadott érték alapján neki járna.

Dr. Udovecz Gábor szerint mindenkinek van teendője.

• Nem kétséges, hogy a legnagyobb lépéseket az irányító szféra részéről kell megtenni ösztönzés és szankcionálás képében. Azt gondolom, hogy továbbra is meg kell őrizni a támogatási rendszerben azokat az elemeket, amelyek a korszerűsítést, a műszaki fejlesztést, az előírásoknak való megfelelést segítik elő. Én markánsabb ösztönzést építenék be a különböző pályázati feltételekbe. Csak azoknak adnék fejlesztési támogatást, akik összefognak, betartják a szerződéseket. Természetesen az ellenőrzési funkciót is javítani kell, mert a feketevágások, a fekete-kereskedelem csak rombolja az együttműködést – mondta befejezésül a főigazgató.
  

forrás: gazdakor.szie.hu

A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban

Moszkva, 2009. november 3.
2009. október 26-28-án Moszkvában a Nemzetközi Ipari Akadémia épületében megrendezésre került „A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban” c. első nemzetközi konferencia.

A konferencia szervezői az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériuma, a Rosszelhoznadzor (az Állategészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyelet), az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség, a Mezőgazdaság-tudományi Akadémia, az Állattenyésztési Összoroszországi Kutatóintézet és a Nemzetközi Ipari Akadémia voltak.

A megnyitóbeszédet Butkovszkij Vjacseszlav Aronovics, a Nemzetközi Ipari Akadémia rektora mondta el. A konferenciát köszöntötte az OF Mezőgazdasági Minisztériumának miniszterhelyettese, Aldosin Oleg Nyikolajevics, aki tolmácsolta Szkrinnyik Jelena Boriszovna üdvözletét is. Aldosin részletesen vázolta a minisztérium 2009-2012 évek sertéstenyésztésének fejlesztési koncepcióját, s kiemelte, hogy ezen a területen már nyilvánvalóan látszanak az állam részéről nagy energiákat és anyagi eszközöket felemésztő befektetések első gyümölcsei. Tavaly 33%-al, idén már eddig is 20%-al nőtt az ágazat termékkibocsátása, s a trend folyamatossága fennmarad.

A miniszterhelyettes felszólalását Kovaljov Jurij Ivanovicsnak, az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség elnökének előadása követte, aki részletesen taglalta az ágazat eddig elért eredményeit, és vázolta a 2020-ig terjedő fejlesztési elképzeléseket. A kétnapos rendezvényen több mint kétszáz résztvevő volt 12 országból, s 42 orosz régió képviseltette magát, összesen 36 előadó szólalt fel (többek között Museg Mamikonjan, a Húsipari Szövetség elnöke is), a fontosabb felszólalásokról a szervezőbizottság összesített anyag összeállítását ígéri.

A konferencia keretében több orosz és külföldi berendezés- és állatorvosi preparátumgyártó cég részvételével kiállítás, és a témába vágó kerekasztal beszélgetés is lezajlott. A rendezvényen az orosz agrárium sertéstenyésztési témában működő szervezetein kívül több külföldi cég és a Moszkvába akkreditált diplomáciai testület képviselői is részt vettek.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu