Jelentés a 2009-es németországi aratási eredményekről

Berlin, 2009. augusztus 26.

Németországban néhány hegyi terület kivételével lezárult a gabona betakarítása. Összességében elmondható, hogy az idei termésmennyiségek megelégedettségre adhatnak okot. Az összes gabonamennyiség idén 49,9 millió tonna lett, ez alacsonyabb, mint a tavalyi, bár 8%-kal meghaladja a sokéves átlagot. Az egyes gabonafajták termése a következőképpen alakult:

Az őszi búza, mint fő gabonaféle vetésterülete a tavalyihoz képest 1,2%-kal 3,2 millió ha-ra nőtt. A 25,7 millió tonnás termés megközelíti a tavalyi szintet. 2009-ben a 8 tonnás hektáronkénti hozam 1,1%-kal marad el a tavalyitól. A minőség összességében megfelelő, annak ellenére, hogy néhol gyengébb fehérjetartalomra panaszkodnak.

Az őszi árpa termésmennyisége 10 millió tonna, ez 6,8%-kal haladja meg a tavalyit. Ez egyrészt az 1,46 millió ha-os termésterületre (+2,3%), másrészt a 6,8 tonnás ha-kénti hozamra vezethető vissza. A termés minősége jó, bár az aratás kezdetén jelentkező esőzések miatt a termés nagy részét szárítani kellett.

Tavaszi árpából az idén jóval kevesebbet vetettek. A sörárpa árának csökkenése miatt a termelők 17,6%-kal csökkentették a vetésterületet, mely így 448100 ha lett. A hozam 3,6%-kal magasabb a tavalyinál és megközelíti az 5 tonnát. A teljes termésmennyiség 2,2 millió tonna, a sörárpa minősége az egész országban kiválónak mondható.

A rozs termelése főleg a gyengébb és homokosabb talajokon folyik, idén 3,9 millió tonna termett belőle, ez a tavalyi mennyiséget 4,7%-kal haladja meg. Az 5,4 tonnás hozam is a tavalyi fölött van. A változékony időjárás ellenére a minőség általában jó és megfelel sütőipari célokra.

Az őszi káposztarepcénél 6,5%-kal 1,45 millió ha-ra növekedett a vetésterület, így a termés elérte az 5,93 millió tonnát, mely 15,5%-kal magasabb a tavalyinál. Az átlagos hozam 4 tonna/ha, ez 8,3%-kal haladja meg a tavalyit. A minőség nagyon jó, az olajtartalom 43-44%-os, az átlag feletti.

Bár országosan a gabona hozama Németországban megelégedésre adhat okot, de egyes térségekben jelentős eltérések lehetnek az időjárási eltérések és a talajadottságok következtében.

A Német Parasztszövetség (DBV) elnöke, Gerd Sonnleitner, felhívta a figyelmet, hogy a jó aratási eredményeket csorbítja a gabonának és a repcének az erősen csökkenő ára. Ehhez jönnek még a nagymértékben megemelkedett energia- és műtrágyaárak, ezért az idén a bevételek nem fedezik a költségeket:

A gabonaárak lassan elérik a történelmi mélypontot. A legnagyobb vesztes a sörárpa, melynek ára jelenleg már csak 107 Euró/tonna. A sörárpa az előző évhez képest 45%-ot veszített árából.
Az étkezési búza ára is 36%-kal csökkent 2008-hoz képest, jelenleg 105 Euró/tonna áron keresik.

Sonnleitner hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapok eseményei felhívják a figyelmet a mezőgazdasági kockázatkezelés szükségességére. Ehhez azonban az agrárpolitikának is segítenie kellene.
Sonnleitner felszólította a kormányt, hogy biztosítsa az agrárágazatban gazdálkodóknak az adómentes kockázati alap létesítésének lehetőségét. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a gazdálkodók hatékonyan megsegíthessék saját magukat. Jó termésű években a bevétel egy részével feltölthetnék az alapot, melyet rossz években felhasználhatnának likviditásuk javítására.
A kormánynak feladata lenne, hogy további könnyítéseket hajtson végre, ezek között fontos szerepet kapna az agrárdízel adójának további csökkentése, mert ez európai összehasonlításban, Németországban még mindig a legmagasabb.

Szerző: Dull Péter

Forrás: fvm.hu

Kevés a sertés, ezért drága

Jóval elmaradt az idei búzatermés az átlagostól, mégis olcsóbb, mint tavaly, mert az európai és a világpiacon is nagy a kínálat. A kukoricaföldek biztató képet mutatnak, jót tett a növénynek a nyári csapadék. A jó termés ennek a takarmányféleségnek a felvásárlási árát is lenyomja. Nagyon lecsökkent viszont a hazai sertésállomány, így kevés a húsipari alapanyag, s ez az alacsony takarmányárak ellenére sem engedi lejjebb a tőkehúsok árát.

Az 1,2 millió hektár kukoricaföldön jó termés várható a nyári esőknek is köszönhetően. Az aszály helyi károkat okozott, de 6,5-7 millió tonna kukorica kerülhet a raktárakba. A július eleji, tonnánként 35 ezer forintos ár is lejjebb csúszott, jelenleg 25-27 ezer forinton kötik az üzleteket. A hazai takarmánykukorica-igény átlagosan 2-2,2 millió tonna, így ebből a szemestakarmányból is marad bőven exportra. A takarmánybúza tonnájáért sem adnak többet 25-27 ezer forintnál.

A Vágóállat és Hústermék Tanács (VHT) szakembere szerint az olcsó takarmány sem jelenti azt, hogy lejjebb kúsznának a húsárak. Egyebek mellett azért sem, mert az energia és más, a sertéstartáshoz kapcsolódó termékek drágultak. A kereskedelem pedig általában nem ismeri el azt sem, ha a termelő, feldolgozó önköltsége növekszik, sem azt, ha csökken. Az olcsóbb takarmány legalább valamelyest javítja a sertéstartók és a vágóhidak, húsfeldolgozók gazdasági helyzetét. A fogyasztó azonban nem sokat tapasztalhat ebből, legföljebb azt, hogy egyelőre nem drágul a tőkehús. Az viszont nem zárható ki, hogy a kereskedők különféle akciókkal ösztönzik majd a húsvásárlást.

Éder Tamás, a hússzövetség elnöke sem vár drámai árcsökkenést. Ennek egyebek mellett az is az oka, hogy a hazai sertésállomány az elmúlt évtizedben nagyon lecsökkent. Jelenleg alig haladja meg a 3 millió jószágot. A hazai élő sertés kilója drágább az uniós átlagnál és eléri a 350-360 forintot is – mondta az elnök. Az árakat az is magasan tartja, hogy a román gazdák hízónként jelentős támogatást kapnak, így előszeretettel vásárolják fel a magyar malacokat. A hazai felvásárlók után ma a románok következnek.

Amíg ilyen csekély a hazai állatállomány, bármilyen olcsó legyen is a takarmány, nem várható, hogy megindulnak lefelé a húsárak – állította Éder. A húsipar pedig, különösen a tőkehúsok esetében, nem tudta érvényesíteni a magas alapanyagárakat. Korábban az olcsó importsertés tartotta kordában a hazai árakat. Ma az a cég, amelyik csak vág és tőkehúst állít elő, 90 százalékban veszteséget termel – fogalmazott az elnök. Többségük kénytelen különféle húskészítményekkel is foglalkozni. Persze ez sem jelenti feltétlenül, hogy talpon maradhat egy cég. Az év első felében a Herz és a Gyulai Húskombinát került bajba. A szakember úgy vélte, a húspiaci konszolidáció, az ipar koncentrációja akár jobb alku­pozíciót is teremthet a megmaradt feldolgozóüzemeknek, s ez még egy esetleges húsáremelkedést sem zár ki.

szerző: Bihari Tamás

forrás: nepszava.hu

Amerika nyakán marad a disznóhús

A sertésinfluenza miatt túltermelési válság alakult ki, ennek hatására zuhannak az árak

A sertésinfluenza alaposan átrendezte a világpiacot: 11 százalékkal csökkent a disznóhús globális kereskedelmi forgalma, a kínaiak és az oroszok önellátásra térnek át, míg az amerikaiak nem tudnak mit kezdeni a nyakukon maradt hússal.

Élete legrosszabb döntését hozza meg, aki a sertéshús drágulására spekulál a világ legnagyobb mezőgazdasági terménytőzsdéjén, a chicagóin. A disznó már most is - a földgáz mögött - az idei év második legrosszabb befektetésének számít a börzén, de süllyedhet még lejjebb is - figyelmeztetnek a brókerek. Az ok természetesen a sertésinfluenza. A járványtól való félelmükben az oroszok és a kínaiak drasztikusan szigorították a behozatalt, így viszont a legnagyobb exportőr, az Egyesült Államok nem tudja hová elsózni a nyakán maradt temérdek sertéshúst. Ez az árak gyors eróziójához vezet. Jelenleg 45 cent környékén jegyzik a sertéshús fontját Chicagóban - ez 195 forintos kilónkénti árnak felel meg -, s az év végére 33 százalékos árzuhanást vetítenek előre az iparági elemzők. Már most a hét évvel ezelőtt tapasztalt mélységben tanyázik az ár, s a Bloombergnek nyilatkozó Glenn Grimes árupiaci szakértő szerint novemberben már 30 centért is hozzá lehet jutni ahhoz az egy font húshoz, amiért 2008 augusztusában még 94,4 centes rekordárat kellett fizetni.

Két évtized után először csökken az idén az export, már az első fél évben 20 százalékos visszesést mértek, holott a sertésinfluenza csak áprilisban késztette óvatosságra az importőr országokat. A járványveszély miatt a disznóhús globális kereskedelme 11 százalékkal csökken 2009-ben, hiába bizonygatják a tudósok, hogy ehető a hús, csak azért sem veszik át egyes országok. A begubózás miatt történelmi rekordra, 260 ezer tonnára nőttek a készletek, az amerikai hűtőházakban már egy gombostűt sem lehet leejteni.

Az importkorlátozások enyhültével visszarendeződnének az árak, csakhogy ez lassú folyamat. Két hete a negyedik legnagyobb exportpiacnak számító Oroszország oldott valamennyit a szigoron, pár napja pedig Dél-Korea újra engedélyezi az élőállat-behozatalt Észak-Amerikából. Oroszország és a világ legnagyobb fogyasztója, Kína a sertésinfluenza miatt egyre inkább önellátásra tér át, a hozzájuk irányuló amerikai húsexport 38, illetve 73 százalékkal esik az idén, s ebben lényeges javulás a jövőben sem várható.

Beszűkültek tehát a piaci lehetőségek, s most úgy tűnik, nincs hová eladni a fölös árut. Az amerikai sertéshús exportja az utóbbi tíz évben 279 százalékkal nőtt, míg a csirkéé 60 százalékkal gyarapodott, szemben a 13 százalékos exportvisszaesést elszenvedő marhahússal.

A farmerek a 2007 szeptembere óta eltelt időben csak két hónapot zártak nyereséggel, tavaly a pokolian drága takarmány, idén a gyorsan zuhanó kereslet emésztette fel a profitjukat. Ez idő alatt 4,5 milliárra hízott az ágazat összesített vesztesége, ami decemberre elérheti az ötmilliárdot is. A csődhullám tehát garantált, hacsak nem tűnik el gyorsan öt-tízmillió disznó a piacról. A világ legnagyobb húsfeldolgozójának számító Tyson ebben példát mutat: 29 százalékkal, húszezer tenyészkocával ritkítja az állományát, és öt farmot zár be. Versenytársuk, a Smithfield tavaly tíz-, nemrég pedig újabbb háromszázalékos csökkentésről döntött. Ám az elemzők szerint ez még mindig nagyon kevés.

Az ágazat méretéből, rugalmatlanságából és szerkezetéből fakadóan nem képes gyorsan reagálni egy ilyen válságra. Minden farmer arra vár, hogy a másik hagy fel a sertéstenyésztéssel, ám ennek az lesz a következménye, hogy addig termelnek, amíg el nem fogy a pénzük - vélekedett David Kruse iparági szakértő. Pedig több mint ötezer farmon kellene megszüntetni a sertéstenyésztést, hogy alkalmazkodjunk a piaci igényekhez - tette hozzá. Már most 30-35 dollár veszteséggel adnak túl a tenyésztők egy-egy disznón, s a jövő májusig ebben nem is lesz fordulat - jövendöli Kruse. A Tysonnál szerződött hatezer farmergazdaság közül több jelezte, hogy részben vagy teljesen felhagy a tenyésztéssel, kérdés, hogy valóban így tesznek-e, vagy inkább kivárnak és túltartják a sertéseiket. Az agrártárca adatai szerint az átlagsúly már most 4-5 kilóval több, mint egy évvel ezelőtt volt, s ilyen gyarapodásra még nem is volt példa.

Egyedül a fogyasztók a nyertesei a túlkínálatnak. Júliusban egy font sonkáért az év elejinél 2,5 százalékkal kevesebbet, átlagosan 2,37 dollárt (1020 forint/kiló) kellett kiadniuk, miközben a csirkemell 3,32, (1440 forint/kiló), a bifszteknek való marhahús fontja pedig 5,29 dollárba (2300 forint/kiló) került. Ám hiába az olcsóbbodás, a hazai kereslet csak minimálisan nőtt.

Míg a világpiacon zuhan a sertéshús ára, Magyarországon éppen ellenkező irányú folyamat figyelhető meg. Egy hónap alatt, júniusról júliusra 5,7 százalékkal nőtt a sertéshús átlagára, s ugyanekkora drágulást mért a KSH az előző év azonos időszakával összevetve. A többi húsfélénél nagyobb ütemű áremelkedésben a kereskedők szerint az általános forgalmi adó emelése mellett az is szerepet játszik, hogy viszonylag kevés a hazai piacon elérhető portéka: a termelők most inkább a jövedelmezőbb exportra adják el a sertéshúst. (B. Z.)

szerző: Kriván Bence

forrás: nol.hu

Jelentősen csökkentek a világpiaci gabonaárak

Jelentősen csökkentek a gabona világpiaci, valamint magyarországi árai is az elmúlt hónapban a Magyar Agrárkamara adatai szerint - közölte a kamara.

Az északi féltekén a betakarítás előrehaladása és a tavaszi vetésű terményekből a jobb terméskilátások a legtöbb gabona és olajnövény árát lefelé módosította júniusban, különösen az első két hétben. A legmeredekebb áresés az Egyesült Államokban a kukoricát és a szójababot érintette. Bár a búza piac még mindig erősen függ Argentína várható termésétől, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban (EU) a kedvezőtlen időjárás és a bőséges világpiaci kínálat tonnánként 5-20 dollárral csökkentette a búza export árakat.
Az elmúlt hónapban a gabonafélék árai Magyarországon is jelentősen estek. A belföldi áresések legfőbb okai a jobb terméseredmények, illetve a terméskilátások, a lecsökkent belföldi kereslet és a bankok hitelezési készségének romlása voltak.
A szabadpiaci árak a tőzsdei árakhoz hasonlóan alakultak egy hete: az étkezési búza ára 29-32 ezer forint, a takarmánybúza ára 23-26 ezer forint, a takarmányárpa ára pedig 22-25 ezer forint volt tonnánként.
Mivel Magyarországnak nincs tengeri kikötője, tonnánként legalább 20 euró szállítási költséget kell fizetniük a kereskedőknek, mire hajóra kerül a magyar gabona a román, vagy a horvát kikötőben. A tőzsdei árból számított piaci ár a következő időszakban 100 euró - tonnánként nagyjából 27 ezer forint - körüli szintre eshet, ami már alatta van az Európai Unió intervenciós küszöbének.
A szakértők szerint a világ várható búzatermése 654 millió tonnára rúghat idén, ami 2 millió tonnával lehet több, mint amit az előző hónapban várták, és 5 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi rekord. A terméskilátások javultak Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kínában és Marokkóban, de csökkentek az EU-ban, Kanadában és Argentínában.
A világ 642 millió tonnás idei búzafogyasztása várhatóan kevesebb lesz a vártnál, de közel azonos a tavalyi rekordfogyasztással (643 millió tonna).
A világ kukoricatermése a Magyar Agrárkamara adatai szerint várhatóan 13 millió tonnával lehet több az előző hónapban becsülthez képest, és mintegy 794 millió tonna lesz, ami nagyobb mennyiség lehet mint a tavalyi 787 millió tonna, az Egyesült Államokban, az EU-ban, Kínában, és Afrikában mért jobb terméskilátások miatt.
A kukorica-fogyasztásban a szakértők rekordra számítanak: a 2009/2010-es évben várhatóan 793 millió tonna kukorica fogy majd, 2 százalékkal több, minta a tavalyi szezonban.

forrás: origo.hu

Rekordközeli kukoricahozam az USDA új előrejelzése szerint

Washington, 2009. augusztus 13.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 2009. augusztus 12-én tette közzé a legújabb kereslet-kínálati előrejelzését, mellyel kapcsolatban a szakértőket előzetesen leginkább egy kérdés foglalkoztatta: mennyivel korrigálja felül az USDA a júliusi adatokat kukorica tekintetében. Júliushoz képest az időjárás továbbra is kedvező maradt, és egyes mezőgazdasági tanácsadó cégek korábban közzétett előrejelzései egyenesen rekordhozamot vetítettek előre.

Az USDA augusztusi jelentése nem is maradt el a várakozásoktól. A 2009/10-es átlaghozamot 4 %-kal, a kukoricatermést pedig ennek megfelelően 12 millió tonnával korrigálta felfelé. Az előrejelzés alapján az átlaghozam rekordközeli lesz - 10,13 t/ha -, ami 3,8 %-kal magasabb a tavalyi gazdasági év kiemelkedő hozamánál, de hajszállal elmarad a 2004/05-ös időszak 10,18 t/ha-os rekordjától. Az össztermést az USDA 324,13 millió tonnára becsülte, amely minden idők második legjobb eredménye lenne. Az új előrejelzés 53,34 millió tonna exporttal számol, amely 3,8 millió tonnával több, mint a júliusi jelentés, és 6,35 millió tonnával haladja meg a tavalyi gazdasági év teljesítményét.

Az USDA a kedvező profitkilátások, és a bekeverési határérték várható megemelése miatt az etanolcélú felhasználást is felfelé korrigálta 2,5 millió tonnával. Így várhatóan az össztermés 33 %-át dolgozza fel az etanolipar 2009/10-ben, amely 104 millió tonnával egyenlő, és 14 millió tonnával haladja meg az előző gazdasági évet.

A jelentés várhatóan tovább nyomja lefelé az árakat, és valószínűleg megnő az érdeklődés a 2008-as Farmtörvény által bevezetett új támogatási programban (ACRE) való részvétel iránt is.

Szerző: Dr. Tóth Attila

Forrás: fvm.hu

Pápai hús - A saját boltokat erősítik

Pápa - Stabilizálódni látszik a sertéspiaci helyzet, ami megnyugvást jelenthet a húsipar szereplőinek. Ajkán nyitják a tizedik saját boltjukat.

Az eredeti menetrendnek megfelelően, továbbra is heti ötezer sertést vágnak a Pápai Hús 1913 Kft-nél.

Az elmúlt hónapok sertéshiánya után mára rendeződni látszik a helyzet. Lassan lesz elég vágóállat a piacon, némiképp csökkentek a felvásárlási árak is, ami tervezhetőbbé teszi a helyzetet, tájékoztatott Politzer József ügyvezető igazgató és Kiss Zoltánné gazdasági vezető.

Kell is némi megnyugvás, hiszen a július eleji adóemelés módosíthatja az értékesített mennyiséget.

A gazdasági vezető elmondta, az általános forgalmi adó növekedése a belföldi tőkehús forgalmon még nem látszik.

Szerinte az augusztus vízválasztó lesz, hisz a családok ekkor már készülnek a beiskolázásra, ami komoly megterhelést jelent számukra, s vélhetően a húsfogyasztást fogják vissza.

Egyébként a láncokban nem emelkedtek a pápai húsárak, a saját boltjaikban viszont igen, amit akciókkal ellensúlyoznak. Ha már a saját márkás bolthálózat szóba került, Politzer József hozzátette, a Dunántúlon kilenc pápai mintaboltot működtetnek, a tizediket augusztus 15-én nyitják Ajkán.

Célkeresztjükben szerepel Győr és Székesfehérvár, még az idén ezekben a városokban is megjelennek.

Erőteljesen fejlesztenek

Miközben a Pápai Hús 1913 Kft. egyre stabilabb lábakon áll, a jövőre is gondolnak. Az év végén a piaci igényeknek megfelelően beruházásokat indítanak.

Egy év leforgása alatt mintegy félmilliárd forintból termelő gépeket, csomagoló-, és szeletelő berendezéseket fognak vásárolni. Emellett törekednek arra is, hogy a hagyományos és jól bevált pápai ízeket minél szélesebb termékkörre kiterjesszék

szerző: Tremmer Tamás

forrás: naplo-online.hu

Sertésállomány 2009. június 1.

Az eddigi években minden állatstatisztika megjelenési dátuma jó előre fel volt tüntetve a KSH honlapján. Mivel ebben az évben erről valahogy elfeledkeztek, felhívtam hát a KSH információszolgálatát, de a telefon túlvégén lévő hölgy csak ugyan azzal a hiányos tájékoztatási naptárral rendelkezett, mint én, így legnagyobb sajnálatára, de ezzel az adattal nem tudott szolgálni.

A mai napon már elunva a várakozást elkezdtem kutakodni a KSH honlapon, és megtaláltam az okot, hogy miért kezelték oly titkosan ezeket az adatokat. Ennek a neve pedig: szégyen.

Szégyen, hogy a hazai sertésállomány 2009 núnius 1-jei állapot szerint alig haladja meg a 3 milliót (3.181 ezer) amelyből 225 ezer a kocaállomány.

Ez a létszám a sertésállományt tekintve a 2008 augusztusi számadatokhoz képest 528 ezerrel (-14,24%) csökkent, míg kocaállományunk 21 ezerrel (-8,54%) lett kevesebb.

2008 december 1-jéhez képest a csökkenés 202 ezer darab sertés, melyből a kocaállomány 5 ezer darabot tesz ki.

Ha a gazdálkodási formák szerinti megosztlását vizsgáljuk az állománynak, akkor azt láthatjuk, hogy gazdasági szervezetek tartják a sertésállomány 68,75%-át, míg a kocaállománynak 70,22%-a található a kezükben.

Sertés a szabadban?

Parlagfű helyett kocatartás és malacnevelés a szabadban, avagy van-e alternatívája Magyarországon a zárt nagyüzemi sertéstartásnak? A barcsi példa bizonyítja, ha valami megszűnik helyét átadja valami másnak..."

2008. tavaszán hosszú mérlegelés után tulajdonosi kezdeményezésre a részvénytársaság igazgatósága a Viktor pusztai 800 kocás sertéstelepünk bezárása mellett döntött.

A döntés, amit kényszerűen vettem tudomásul nagyon felkavart és csak annyit éreztem, hogy az lehetetlen, hogy ne legyen sertéstenyésztés Barcson. Korábban dolgoztam a Rattlerow sertéstenyésztő szervezetnél, ahol megismertem ezt a kiváló tulajdonságokkal rendelkező nagyon sokoldalú hibridet. Egy angliai szakmai út kapcsán pedig látóterembe került ugyanennek a sertésnek egy szokatlan itthon nem ismert szabadban történő tartási módja. Ott szántóföldeken kalászosok után, meghatározott, több éves rotációban tartják ezeket az egyébként igen intenzíven termelő állatokat. Ez nagyon felkeltette az érdeklődésemet, mert nagyon egyezett azokkal az elképzelésekkel, amelyek bennem felmerültek egy esetleges új kezdeményezés indítása kapcsán. Ilyen feltételnek gondoltam egy magas egészségügyi megítélésű állomány olyan helyen történő elhelyezését, ahol korábban sertéstartás még nem történt. Másik alapvető feltétel a megvalósítás viszonylag alacsony költség,- és időigénye, ami által az állatok fogadására a gazdálkodás megkezdésére a lehető legrövidebb időn belül sor kerülhetett. A korábbi magyarországi próbálkozások a hagyományos fajták vagy legfeljebb a tenyész süldők ilyen formában történő felnevelésére irányultak.

Le szeretném szögezni: az a törekvésem, hogy a nálunk folyó sertéstartás, az elhelyezés kivételével minden elemében ( takarmányozás, tenyésztés, szaporítás, munkaszervezés ) a sertés tenyésztésben ma ismert legmodernebb eszközök és módszerek felhasználásával történjen. Hiszem, hogy a sertések szabadban történő elhelyezése jobb állategészségügyi helyzetet teremt mint amit egy átlagos nagyüzemi zárt technológia mellett biztosítani lehet. Meggyőződésem, hogy ezáltal a kiesésből eredő veszteségek jelentősen mérsékelhetőek és lehetőségünk nyílik arra, hogy tenyészállatainkat hosszabb időn át, több cikluson keresztül termelésbe tartsuk. Ezen túl a szabadban történő elhelyezés esetében a gyógyszer és a közüzemi költségek pl.: víz, gáz, villany, töredékei a zárt tartás esetén megszokottnak. Erre alapozzuk üzleti sikereinket.A szabadban történő elhelyezés ellenére tevékenységünket nem tartjuk biotermék előállításnak, legfeljebb a tartásmódból adódóan ökológiailag átgondoltabb és természet közelibb a végtermék, ami a termékpálya valamennyi szereplőjének csak a hasznára lehet.
Számtalan aggály és kérdés merült fel akkor amikor belevágtunk a megvalósításba. Legnagyobb kockázatot az éghajlati viszonyok közötti különbség jelenti mert Angliában ismeretlen fogalom a kánikula és a szélsőséges hideg. Azóta túl vagyunk februári és júniusi elléseken és annyit leírhatunk, hogy ez nem lehet akadálya annak, hogy szélesebb körben elterjedjen a szabadban való sertéstartás.

Kulcskérdésnek tűnt a vagyonvédelem megvalósítása is, amit a zárt telepeken bevett gyakorlat szerint és annak eszközrendszerével sikerül megvalósítanunk.

A harmadik kérdéskör az állategészségügyi szakhatósággal való együttműködés megteremtése volt, különös tekintettel a terület járványvédelmének megteremtésére, a vadon élő állatok területre történő bejutásának megakadályozására. A drótkerítés és villanypásztor kombináció segítségével elértük, hogy közel egy éves működésünk alatt nem észleltünk betörési kísérletet.

Számomra természetesnek tűnt, hogy a kiinduló állomány gerincét a Rattlerow Seghers, a kezeim között korábban nagyüzemi körülmények között már bizonyított lapály és duroc szintetikus vonalainak keresztezéséből származó landroc kocái fogják adni. Ezekben az állatokban megtalálható az, az őserő amely a szélsőséges viszonyok elviseléséhez szükséges, ugyanakkor rendelkeznek olyan termelési potenciállal, amely bármely más fajtával vagy hibriddel szemben versenyképessé teszi. A termelési célnak megfelelően erre az anyai vonalra vagy közvetlenül végtermék előállító kan spermáját használhatjuk, és hízó végterméket kapunk vagy egy anyai tulajdonságokra szelektált kan használatával tenyész süldőket állíthatunk elő

A sertések kerítéssel körülvett, eltérő méretű úgynevezett tenyész kertekben vannak elhelyezve mely kerítések az álatok felőli oldalon elektromos védelemmel (villanypásztor) is el vannak látva. A kerítések magassága eltérő de mivel ezen kerítések egyben a hagyományos értelemben vett állattartó telepek külső kerítésének felelnek meg ezért mindenkor képesnek kell lenniük az állategészségügyi szempontból veszélyt hordozó vadonélő állatok ezeken történő átjutásának megakadályozására valamint bizonyos vagyonvédelmi szerepe is van. A tenyész kertekben az állatokat az időjárás viszontagságaitól mozgatható, áttelepíthető konténerek védik. Ezeknek alapvetően három változatát különböztetjük meg. A kocák, kocasüldők csoportos elhelyezésére szolgáló nagyobb méretű konténer 15-20 állat számára elegendő. Ezekből annyi helyezhető el egy kertben, hogy a terület állateltartó képességét figyelembe véve 1 ha területre legfeljebb 30-40 koca kerüljön. Az ellő és a szoptató kocák külön elkerített részben az állatok egyenkénti elhelyezésére alkalmas ugyancsak mobil konténerekben találhatóak. A többször ellett kocák összejárhatnak, míg a süldők esetében egy-egy konténerhez külön villanypásztorral elkülönített udvar van az egymás óljába való átjárás megakadályozására. A harmadik fajta mobil építmény egy kifutóval kiegészített négyszög alaprajzú alacsony belmagasságú konténer ól ahol a malacokat a választásuktól a hizlaldába telepítésükig tartjuk növekvő almon. Az etetésük, itatásuk a konténeren belül van megoldva.

A mobil konténerek mindhárom típusát az érdekeltségi körünkbe tartozó fémipari vállalkozás a DRÁVA ACÉL KFT – vel közösen alakítottuk ki a szigetországból hozott információk alapján.

A telepen a termékenyítés és az elletés szakaszos, a többhetes sygma rendszer kialakítása az állományfejlesztéssel párhuzamosan folyamatosan történik. Ennek eléréséhez az ivarzás szinkronizálás Regumate használatával történik. A kocák ivarzás stimulálását tenyészkanok jelenléte segíti, a termékenyítés mesterséges, amelyhez a spermát minden estben úgy vásároljuk.

A takarmányozási rendszerünket a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó ZRT alakította ki. A több fázisú malactakarmányokon túl a süldő, a koca tápokat is készen vásároljuk addig, amíg olyan technológiai színvonalú keverő berendezést nem tudunk működtetni ami az ilyen minőségű takarmánygyártást helyettesíteni tudná. Az állatokat 100 koca állomány nagyság eléréséig egy személy gondozza. A szakmai irányításon túl, amennyiben egy – egy feladat úgy kívánja munkájához további segítséget kaphat.

A sertések fentiekben leírt tartása rengeteg lehetőséget rejt a magyar állattenyésztés számára. Olyan területeket lehet általa hasznosítani amelyek korábban értéktelenek, gyomnövénnyel (parlagfűvel) szennyezettek, elhanyagoltak voltak. A kisüzemi és a nagyüzemi gyakorlata is egyaránt bevezethető. Nagyobb nyilvánosság megteremtésével úgy szolgálhatja a biztonságos alapanyagokra épülő húsfogyasztás szélesebb körű elterjedését, hogy az így előállított sertéshús nem drágább, mint a kommersz húsárúk és ezzel ne jusson a mangalica hús fogyasztás elterjesztésének sikertörténetnek nem nevezhető sorsára."

Rideg Gábortermelési igazgató
DRÁVA-COOP Zrt

Barcs

forrás: vitafort.hu

Könnyítést kell adni a hazai vágóhidaknak

A magyar piacra termelő vágóhidak terheinek enyhítését kérte a kormánytól az MDF nevében Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus szorgalmazta, hogy ezeknek a vágóhidaknak ne kelljen húsminősítési eljárás alá vetniük a helyben történő felhasználás céljára levágott állatok húsát. A húsvizsgálat elvégzése elengedhetetlen, de a helyben fogyasztásra vágott állatok esetében a minősítés, azaz az osztályba sorolás nélkülözhető lépés.

A hazai áruk piacra jutásának egyik legnagyobb akadálya a túlbonyolított minősítési eljárás - jelentette ki a politikus. Ezért az MDF azt szeretné, ha heti tíz vágásig nem kellene minősíteni, valamint minősítési díjat fizetni, így a kisebb vágóhidak heti 50-80 ezer forintos költségtől mentesülnének.

Fontos, hogy a hatósági állatorvosok is egyetértenek ezzel a kezdeményezéssel. A közelmúltban kirobban fuzáriumbotrány rávilágított arra, hogy tovább kell fejleszteni az élelmiszerellenőrzés hatékonyságát, és meg kell könnyíteni a jó minőségű hazai élelmiszerek piacra jutását.

HÁTTÉRANYAG

A friss és egészséges hús érdekében könnyítést kell adni a vágóhidaknak

A közelmúltban kirobbant fuzárium-botrány rávilágított arra, hogy a fogyasztók és a termelők érdekében tovább kell fejleszteni az élelmiszer ellenőrzés hatékonyságát, és meg kell könnyíteni a jó minőségű hazai élelmiszerek piacra jutását. Ezért a Magyar Demokrata Fórum arra kéri a kormányt, könnyítsen a hazai piacra termelő vágóhidak bürokratikus terhein, és heti 10-es vágásszámig törölje el a minősítési díjat.

Az MDF konzervatív pártként gazdasági és élelmiszerbiztonsági szempontból egyaránt kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy a hazai fogyasztásban előtérbe kerüljenek a kiváló minőségű hazai élelmiszerek. Egyfelől ugyanis a világválság idején nemzetgazdasági érdek, hogy helyzetbe hozzuk a hazai termelőket. Másfelől pedig mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a családok asztalára friss és egészséges – lehetőleg helyben készült - élelmiszer kerülhessen. Ezt a kettős célt úgy tudjuk elérni, ha a politika nem gátolja, hanem elősegíti azt, hogy a hazai termelők és a hazai fogyasztók egymásra találhassanak.

A hazai áruk piacra jutásának egyik legnagyobb akadálya a túlbonyolított bürokratikus minősítési eljárás. Természetesen mi is úgy látjuk, hogy a húsvizsgálat elvégzése elengedhetetlen, azonban a helyben fogyasztásra vágott állatok esetében a minősítés, azaz az osztályba sorolás nélkülözhető lépésnek számít. Ezért arra kérjük az agrártárca vezetőjét, hogy változtasson a helyben történő felhasználás céljára levágott állatok húsminősítésére vonatkozó előírásokon, és adjon könnyítést a hazai piacra termelő vágóhidaknak. Javasoljuk, hogy heti 10-es vágásszámig ne kelljen minősíteni, és minősítési díjat fizetni. Ez a módosítás jelentős bürokratikus és anyagi terhet venne le a kisebb vágóhidakat üzemeltető kisvállalkozók válláról.

Amennyiben a kormány megfogadja a javaslatunkat, akkor a kis vágóhidak nem mennek csődbe, a húsáru pedig hamarabb – azaz frissebben – kerülhet a fogyasztók asztalára. Ez a szempont a Magyar Demokrata Fórum számára azért is kiváltképp fontos, mert agrárpolitikánk sarokkövének számít a helyi piacok segítése, a hazai élelmiszerek előtérbe helyezése. Ma már az egész világon belátják, hogy a helyben előállított és elfogyasztott élelmiszerek – az ellenőrizhető eredet és a lerövidült szállítás miatt – frissebbek és egészségesebbek, mint az importáruk. És az sem elhanyagolható szempont, hogy a helyi élelmiszerek esetében nem kell számolni a szállítás, a hűtés és raktározás költségeivel, amelyek a fogyasztók pénztárcáját terhelik, és nem mellesleg komolyan szennyezik a környezetet is.

A helyi piacra termelő vágóhidak minősítési kötelezettségének eltörlése tehát gazdasági-, egészségi- és környezetvédelmi szempontból egyaránt szükséges lépés. Az MDF vallja, hogy ha a kormány képes végre engedni a bürokratikus szorításon, akkor jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a kisebb vágóhidak túlélhessék a válságot, és friss, ellenőrzött eredetű hús kerülhessen a magyar családok asztalára.

forrás: mdf.hu

A magyar hús exportőrökre vonatkozó orosz szállítási tilalom feloldása, illetve új eljárás más exportőrök ellen

Moszkva, 2009. július 8.
Mint ismeretes, az Oroszországi Föderáció Állategészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyelete (Rosszelhoznadzor) tavaly ősszel antibiotikumok, arany sztafilokokkusz és szalmonella jelenléte miatt ideiglenesen letiltotta 10 magyar üzem oroszországi szállításait.

A Rosszelhoznadzor részletesen áttanulmányozta a magyar állategészségügyi hatóság által korábban (2009. február 10-én) átadott dokumentumokat, melyek antibiotikumok és szalmonella jelenlétének kivizsgálására irányultak. Figyelembe véve a vizsgálatok eredményeit és a magyar állategészségügyi hatóság által tett lépéseket, amelyek az Orosz Föderációba szállítandó termékek szigorított laboratóriumi vizsgálatára irányulnak, valamint azt a garanciát, amely biztosítja, hogy az Orosz Föderációba nem kerülhet exportálásra olyan állati eredetű termék, amely nem felel meg az állategészségügyi követelményeknek és normatíváknak, a Rosszelhoznadzor 2009. július 6-tól feloldotta a következő üzemekre vonatkozó ideiglenes szállítási tilalmat az Orosz Föderációba:

HU 22 (Pick Szeged Zrt.), HU 110 (Hungerit Zrt.), HU 105 (Holla Baromfi Kft.) és HU62 (Kométa 99 Zrt.) üzemek.

Ugyanakkor a Rosszelhoznadzor szigorítja a minőségi ellenőrzést az ezekből az állatfeldolgozó üzemekből az Orosz Föderációba érkező termékeket illetően.

Ezzel egyidőben a Magyarországról az Orosz Föderációba szállított fagyasztott sertéshús (sertéstarja) tételben a tiltott és veszélyes anyagok maradékainak vizsgálata során a laboratóriumi eredményei coli-bacillus jelenlétét mutatták ki. A terméket a HU 6 EK (Pápai Hús Zrt.) számú magyar vállalatnál készítették.

Ezzel kapcsolatosan a Rosszelhoznadzor felkérte az FVM-et, hogy vizsgálat derítse ki a coli-bacillus állati eredetű termékekben fellelhető jelenlétének okát, valamint, hogy történjenek intézkedések annak érdekében, hogy az Orosz Föderációba ne kerüljön kiszállításra olyan állati eredetű termék, amely nem felel meg az Orosz Föderáció követelményeinek és az egyezetett állategészségügyi tanúsítványoknak.

A Rosszelhoznadzor kéri a magyar állategészségügyi hatóságot, hogy adjon tájékoztatást a lefolytatott vizsgálat eredményeiről, valamint a foganatosított intézkedésekről

A magyar üzemek újra engedélyezése mellett a Rosszelhoznadzor két argentin és egy brazil üzemnek is újra adott szállítási engedélyt. Emellett a Rosszelhoznadzor bejelentette, hogy két USA baromfiüzem, egy brazil és egy argentin húsfeldolgozó üzem termékeit ezentúl szigorúbb laboratóriumi kontroll alá veszik. Ugyancsak szigorított ellenőrzéssel jutnak be Oroszországba a belga (egy üzem) és svéd (három üzem) baromfiszállítmányok, a francia (öt üzem), a német (két üzem) és az ausztrál (egy üzem) feldolgozott hústermékek.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu