Oldalak

csütörtök, február 26, 2009

Pápai Hús - Megkezdődött a fejlődés

Pápa - A hazai piacon nem vesztettek pozíciót, külföldön viszont erősítették jelenlétüket. A Pápai Hús 1913 Kft. számára jól indult az év, pedig új szereplőként, igaz, a régi bázison léptek piacra.

Lapunkban már többször beszámoltunk arról, hogy a Pápai Hús 1913. Kft. idén január 1-jétől átvette a felszámolás alatt álló Pápai Hús Zrt.-t. A vételhez (is) igényelt 5,5 milliárd forintos hitelt az MFB február közepén folyósította.

Az új cég ekkor került birtokon belül, igaz, visszamenőleges hatállyal.Az eltelt időszakban a forráshiány ellenére működtetniük kellett az 1120 embert foglalkoztató gyárat, ami nem kis erőfeszítésükbe került.

Szerencséjükre a hazai piacon januárban - a gazdasági válság ellenére - nem tapasztaltak forgalomcsökkenést.

Ennek is köszönhetően dolgozóik időben megkapták a járandóságukat, az alapanyagokat finanszírozni tudták, sőt előkészületeket tettek a várhatóan megnövekedő húsvéti ellátás biztosítása érdekében is, tudtuk meg Politzer József ügyvezető igazgatótól és Kiss Zoltánné gazdasági vezetőtől.

A cég vezetői elmondták, ebben az évben 320 ezer sertés feldolgozását tervezik, termékeik, húsféleségeik elhelyezése biztosítottnak tűnik. A multinacionális láncokkal megkötött szerződéseik értelmében folyamatos a beszállítás.

Kiemelt feladatnak tekintik a saját bolthálózatuk fejlesztését. Minden jelentősebb dunántúli városban ott akarnak lenni, az idegenforgalmi szezon kezdetére pedig egy balatoni elosztóbázissal kívánnak eleget tenni a mutatkozó igényeknek.

Feltett szándékuk a régi pápai ízek és technológiák visszahozása. Elkezdték feldolgozni a hozzájuk került régi receptúrákat, melyeket a saját, több évtizedes tapasztalataik alapján felújítanak.

A pápai húsvéti sonkákat is a hagyományos, sózott technológiával készítik. Jelenleg nincs is kötésük gyorspácolt sonkára. A felszámolási eljárás alatt két új termékcsaládot dobott piacra a társaság.

A Pápai Hús 1913 Kft.-nél jelenleg szintén két új termék bevezetésén dolgoznak, egyik az olcsó, a másik a prémium kategóriába tartozik. Az üzemben és a bemutatókon már a kóstoltatások folynak, a visszajelzéseket pedig értékelik.

A termékpaletta frissítése szintén napirenden van. Azt az árut, aminek a gyártása nem éri el a gazdaságossági küszöböt, leveszik a palettájukról. Az év indítása után arra is készülnek, hogy megváltoztassák, felfrissítsék az arculatot.

Az új cég termékei egyedi és pápai logót kapnak. Ezzel húsvét után szeretnének berobbanni.

szerző: Tremmer Tamás

forrás: naplo-online.hu

kedd, február 10, 2009

Felhőkarcolóba a malacokkal!

A Föld lakosságának növekvő száma, a megművelhető területek csökkenére komoly gondolkozásra serkenti várostervezők, mezőgazdasági szakemberek, ökológusok ezreit. Az Európai Unió legnagyobb sertéshús-exportőrei közé tartozó Hollandia különösen érintett a témában. A híres rotterdami építésziroda, az MVRDV még 2001-ben sajátos megoldással állt elő: a függőleges sertésfarmokat vizionáló Pig City ötletével. Az akkor elvetéltnek tűnő ötletben azóta egyre többen látják meg a fantáziát, igaz, nem feltétlenül annak eredeti formájában.
Évi 16,5 millió tonnányi termelésével Hollandia az ezredforduló táján az EU legnagyobb sertéshús-előállítója volt. A meghatározó iparágat azonban komoly veszélybe sodorta a száj- és körömfájás járványa, és egyre erősödött az állatjogi mozgalmak hangja is, amelyek élhetőbb körülményeket követeltek a többmilliónyi sertésnek. Ezekre a kihívásokra kívánt megfelelni az MVRDV a Pig City tervével. Számításaik szerint ha minden tenyésztő meg kívánna felelni azoknak a követelményeknek, miszerint az állatok kizárólag természetes úton, növényekből előállított táplálékot kapjanak, az e célra igénybe vett földterület Hollandia 75%-át jelentené. Egy ország háromnegyede a malacoknak szentelve? Az MVRDV koncentrálná a növénytermesztés és a sertéstenyésztés területeit, mégpedig nyolcvan méter magasra nyúló tornyok formájában. Minden szinten állatbarát farmok helyezkednének el; az iroda az ekkortájt nagy visszhangot kiváltott, a disznóólakba játékra használatos tárgyak elhelyezését előíró EU-rendeletnek megfelelően még külön játszózónákra is gondolt. A trágyát biomasszaként energiatermelésre hasznosítanák, a tornyok belsejében pedig halfarmok biztosítanának olcsó és közeli élelemforrást a sertések számára. A koncentrált elhelyezés az MVRDV szerint a betegségek terjedésének valószínűségét is csökkentené.
A javaslat széleskörű vitához vezetett Hollandiában. Az azóta eltelt években elkészültek az első tanulmányok a Pig City életképességét illetően, és napvilágot látott számos más, hasonló elképzelés is. Dickson Despommier, a Columbia egyetem professzora saját honlapot hozott létre verticalfarm.com címmel, amely a 2050-re a Föld lakóinak közel 80%-át kitevű városi lakosság élelmezési problémáinak megoldásával foglalkozik. A tornyokban elhelyezett kertek, farmok ötletében komoly lehetőséget látó professzor szerint azonban a jelenlegi elképzelések közül egy sem megvalósítható; ráadásul az eddig épített próbálkozások csupán néhány emelet magasra nyúltak.
Despommier pesszimizmusát meghazudtolandó évről évre látnak napvilágot újabb elképzelések a toronyházakba plántált kertekről. A párizsi Atelier Soa Architectes Living Tower című tervét a verticalfarm.com oldalán is publikálták. Gordon Graff Torontóba tervezett, 58 emeletes SkyFarmja a tervező szerint 35 ezer ember ellátását oldaná meg egy évben. A tervek egyelőre elképzelés szintjén maradtak, de a probléma valós – azt jelzi, hogy holland tudósok egy, az MVRDV elképzelésétől merőben eltérő módszerrel próbálkoznak: laboratóriumi körülmények között növesztenének fogyasztható húst.

forrás: hg.hu

kedd, január 27, 2009

Lemorzsolódtak a magyar etanoltervek

Mintha minden összejátszott volna az ellen, hogy az eredeti elképzelések szerint megvalósuljanak a magyar bioetanol-ágazat felfuttatását célzó tervek. A meredeken zuhanó olajárak mellett jelenleg már akkor sem lennének olyan vonzóak e beruházások, ha nem lenne mellesleg gazdasági válság és hitelszűke is. Ráadásul a kormány se lépett tovább az elvi támogatásnál, holott a környezetvédelmi céllal elfogadott uniós direktívák miatt továbbra is fejleszteni kellene a bioüzemanyagok gyártását - írja a Napi Gazdaság.


A négy-öt évvel ezelőtti befektetői tervek szerint mostanra Magyarországon 800 ezer-1 millió tonna bioetanol előállítására alkalmas kapacitásnak kellene működnie - ezzel szemben lényegében egyetlen olyan komolyabb, évi 100-150 ezer tonna kapacitású gyár működik, amely képes előállítani az itthon szabványos E85-ös üzemanyagot.


Pedig mind alapanyagbázisban, mind természeti adottságokban valódi etanol-nagyhatalom lehetne Magyarország - mondta a lapnak Héjj Róbert, a Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke -, ám a gazdasági válság és a harmadára csökkent olajárak mellett az évekkel ezelőtti beruházási tervek újra beláthatatlan távolságba kerültek.

Az elvi támogatottság megvan a kormány, illetve a földművelésügyi tárca részéről, a határozatok és az egységes energiastratégia azonban hiányoznak mellőle. Ezek hiánya pedig sokkal kilátástalanabbá teszi a magyar bioetanol-üzletágat, mint a pénzügyi krízis vagy az olaj árának pillanatnyi mélypontja.

A kibontakozásra készülő, kukoricabázisra támaszkodó bioetanol-ágazat a korábbi években azért nem tudott elindulni, mert az élelmiszeralapanyag-árak az egekbe szöktek, és ezzel magas kockázatúvá vált a gyárak építésének hitelezése. A kukorica árának drasztikus emelkedése - a 2007-es árakkal számolva - lényegében soha meg nem térülővé tette volna a beruházásokat, ám a bankok is képesek voltak belátni, hogy az ötvenezres tonnánkénti kukoricaárakat nem lehet a végtelenségig fenntartani.

A másik rizikófaktor - az előbbiből is fakadóan -, hogy a gazdák nem hajlandóak az amerikai modell szerinti tízéves szerződéseket kötni a gyártóval. Héjj Róbert szerint nemhogy tízéves szerződéseket nem lehet kötni, gyakran a féléves lekötéseket sem tudják elfogadtatni a termelőkkel, akik úgy gondolkodnak: miért kössem le a termelésemet alacsony áron, ha korábban a duplájáért is el tudtam adni.

Ez viszont valódi kockázatot jelent és bezárja az ördögi kört. Ha nincs banki fedezet a beruházás mellé, a befektető nem alkudozhat a termelőkkel. Ha viszont nincs meg a termelői megállapodás, úgy a bank nem kockáztat. Ezt a helyzetet kizárólag állami szerepvállalással lehetne feloldani - véli Héjj Róbert -, mert sem politikailag, sem gazdaságilag nem vállalható, hogy az etanolgyártók esetleg saját területen kezdjenek el kukoricát termeszteni, és nem is ez a cél.

Magyarországon változatlan földterület mellett az elmúlt húsz év átlagában hozzávetőleg hétmillió tonna kukorica termelhető. Ebből nagyjából négymillió tonnát igényel az élelmiszeripar (már a sertéságazatot is beleszámolva), a megmaradó hárommillió tonna megfelelő alapként szolgálna az eredetileg tervezett 800 ezer-1 millió tonna etanol előállításához.

Tekintettel arra, hogy az etanoltermelésben magas fehérjetartalmú kukorica marad hátra, amelyet takarmányozásra lehet használni, a Bioetanol Szövetség szerint kukoricát még exportra is termelhetne az ország. Csakhogy a magyar termelési átlag rendkívül hektikus: van, amikor négymillió tonna kukorica terem van amikor kilencmillió.

A termelés hatékonyságára, a termésátlag "simítására" a szövetség koncepciót dolgozott ki, amely vízgazdálkodással tervez, s ezzel az évi 10-11 millió tonnás átlagtermés is elérhető lenne. Héjj Róbert elmondta: nem az a céljuk, hogy megreformálják a mezőgazdaságot. A meglevő számokkal dolgoznak és szerintük ezek alkalmasak lennének a bioetanol-ágazat felfuttatására.


forrás: origo.hu

Lemorzsolódtak a magyar etanoltervek

Mintha minden összejátszott volna az ellen, hogy az eredeti elképzelések szerint megvalósuljanak a magyar bioetanol-ágazat felfuttatását célzó tervek. A meredeken zuhanó olajárak mellett jelenleg már akkor sem lennének olyan vonzóak e beruházások, ha nem lenne mellesleg gazdasági válság és hitelszűke is. Ráadásul a kormány se lépett tovább az elvi támogatásnál, holott a környezetvédelmi céllal elfogadott uniós direktívák miatt továbbra is fejleszteni kellene a bioüzemanyagok gyártását - írja a Napi Gazdaság.

A négy-öt évvel ezelőtti befektetői tervek szerint mostanra Magyarországon 800 ezer-1 millió tonna bioetanol előállítására alkalmas kapacitásnak kellene működnie - ezzel szemben lényegében egyetlen olyan komolyabb, évi 100-150 ezer tonna kapacitású gyár működik, amely képes előállítani az itthon szabványos E85-ös üzemanyagot.

Pedig mind alapanyagbázisban, mind természeti adottságokban valódi etanol-nagyhatalom lehetne Magyarország - mondta a lapnak Héjj Róbert, a Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke -, ám a gazdasági válság és a harmadára csökkent olajárak mellett az évekkel ezelőtti beruházási tervek újra beláthatatlan távolságba kerültek.

Az elvi támogatottság megvan a kormány, illetve a földművelésügyi tárca részéről, a határozatok és az egységes energiastratégia azonban hiányoznak mellőle. Ezek hiánya pedig sokkal kilátástalanabbá teszi a magyar bioetanol-üzletágat, mint a pénzügyi krízis vagy az olaj árának pillanatnyi mélypontja.

A kibontakozásra készülő, kukoricabázisra támaszkodó bioetanol-ágazat a korábbi években azért nem tudott elindulni, mert az élelmiszeralapanyag-árak az egekbe szöktek, és ezzel magas kockázatúvá vált a gyárak építésének hitelezése. A kukorica árának drasztikus emelkedése - a 2007-es árakkal számolva - lényegében soha meg nem térülővé tette volna a beruházásokat, ám a bankok is képesek voltak belátni, hogy az ötvenezres tonnánkénti kukoricaárakat nem lehet a végtelenségig fenntartani.

A másik rizikófaktor - az előbbiből is fakadóan -, hogy a gazdák nem hajlandóak az amerikai modell szerinti tízéves szerződéseket kötni a gyártóval. Héjj Róbert szerint nemhogy tízéves szerződéseket nem lehet kötni, gyakran a féléves lekötéseket sem tudják elfogadtatni a termelőkkel, akik úgy gondolkodnak: miért kössem le a termelésemet alacsony áron, ha korábban a duplájáért is el tudtam adni.

Ez viszont valódi kockázatot jelent és bezárja az ördögi kört. Ha nincs banki fedezet a beruházás mellé, a befektető nem alkudozhat a termelőkkel. Ha viszont nincs meg a termelői megállapodás, úgy a bank nem kockáztat. Ezt a helyzetet kizárólag állami szerepvállalással lehetne feloldani - véli Héjj Róbert -, mert sem politikailag, sem gazdaságilag nem vállalható, hogy az etanolgyártók esetleg saját területen kezdjenek el kukoricát termeszteni, és nem is ez a cél.

Magyarországon változatlan földterület mellett az elmúlt húsz év átlagában hozzávetőleg hétmillió tonna kukorica termelhető. Ebből nagyjából négymillió tonnát igényel az élelmiszeripar (már a sertéságazatot is beleszámolva), a megmaradó hárommillió tonna megfelelő alapként szolgálna az eredetileg tervezett 800 ezer-1 millió tonna etanol előállításához.

Tekintettel arra, hogy az etanoltermelésben magas fehérjetartalmú kukorica marad hátra, amelyet takarmányozásra lehet használni, a Bioetanol Szövetség szerint kukoricát még exportra is termelhetne az ország. Csakhogy a magyar termelési átlag rendkívül hektikus: van, amikor négymillió tonna kukorica terem van amikor kilencmillió.

A termelés hatékonyságára, a termésátlag "simítására" a szövetség koncepciót dolgozott ki, amely vízgazdálkodással tervez, s ezzel az évi 10-11 millió tonnás átlagtermés is elérhető lenne. Héjj Róbert elmondta: nem az a céljuk, hogy megreformálják a mezőgazdaságot. A meglevő számokkal dolgoznak és szerintük ezek alkalmasak lennének a bioetanol-ágazat felfuttatására.

forrás: origo.hu

Tengeren innen a GMO-s tengeriről

Dőlhet a génmódosított kukorica Magyarországra?

Az Európai Bizottság javasolja a génmódosított kukoricafajták termesztésének engedélyezését, ezt erősítette meg a testület szóvivője csütörtökön. Az uniós "kormány" szokásos heti ülésén, szerdán döntött erről, írta az MTI.

A döntést az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) azon véleményére alapozták, amely szerint a szóban forgó termékek nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az egészségre, mondta a szóvivő.A javaslatot a tagországok képviselőiből álló szakbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk, és az unió miniszteri tanácsa elé kerül szavazásra.

Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek már tiltakoztak a döntés ellen, emlékeztetve arra, hogy az ilyen termékek környezetre tett hatása még mindig nem ismert pontosan.

Közleményében a Greenpeace utalt arra is, hogy alig egy hónappal ezelőtt a környezetvédelmi miniszterek a génmódosítással kapcsolatos szabályozás jelentős szigorítását sürgették, és szükségesnek láttak további - és nem csupán az uniós élelmiszer-hatóság álláspontjára támaszkodó - hatásvizsgálatokat is.

A Greenpeace szerint az Európai Bizottság feloldaná a génmódosított termékekre vonatkozó magyar, francia és görög termesztési tilalmat is. A magyar tilalom megtartásának kérdése napirendre kerül a környezetvédelmi miniszterek márciusi ülésén.

Az EU-tagországok roppant megosztottak a génmódosított termékek forgalmazásának és termesztésének kérdésében, jelentős azok tábora, amelyek mereven utasítják ezt. Magyarország is ezek közé tartozik, mint ahogy - a környezetvédelmi szervezet adatai szerint - a magyar lakosság több mint 70 százaléka is ellenzi a génmódosított növények mezőgazdasági célú alkalmazását.

A bizottság - amelyre az unión kívülről, mások mellett a génmódosítás technikájával már gyakorta élő Egyesült Államokból is jelentős nyomás helyeződik az engedélyezés érdekében - eddigi állásfoglalásai szerint lehetővé tenné a biztonságosnak minősített növények uniós termesztését.

forrás: 168ora.hu

Magyarország elutasítja a génmódosított növényeket

A magyar kormánynak egyelőre nincs hivatalos álláspontja az Európai Bizottság (EB) által napokban felvetett két újabb fajta génmódosított (gm) kukorica forgalmazása és termesztése ügyében, a Mon810-es "moly rezisztens" gm kukorica moratóriumát azonban Magyarország továbbra is határozottan fent kívánja tartani - mondta Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

Az EB 2009. január 21-i ülésén döntött arról, hogy javasolja két újabb fajta génmódosított kukorica termesztésének engedélyezését. Az Európai Unió (EU) "kormánya" a napokban arról is határozott, hogy az érintett tagállamokban is fel kívánja oldania Mon810-es gm kukorica moratóriumát.A bizottsági döntést az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság azon véleményére alapozták, amely szerint a szóban forgó termékek nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az egészségre.

Rodics Katalin kifejtette: az EU-ban a magát függetlennek nevező Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal feladata a gm növények kockázatainak vizsgálata. Ez a szervezet fennállása során csak pozitív véleményt fűzött a gm terményekhez, holott a magyarországi kutatások számos egyértelmű veszélyt is kimutattak. Hangsúlyozta: a Mon810-es rovarölő mérget termelő kukorica például nagyságrendekkel több rovarölő szert termel, mint amennyi Magyarországon egyszeri permetezés útján engedélyezett. A növény így bizonyíthatóan veszélyt jelent a védett állatfajokra, növeli a környezet terhelését és csökkenti a talaj termékenységét is.

Ausztriában végzett egérkísérletek ráadásul kimutatták, hogy a Mon810-es gm kukorica fogyasztása komoly belsőszervi elváltozásokkal járhat és csökkenti az állatok termékenységét is - fűzte hozzá. A szakember szerint elsősorban amerikai multinacionális cégek lobbijának köszönhető, hogy az EB napirendre vette az újabb gm kukoricák engedélyeztetését, és a magyarországi moratórium feloldását.

Kiemelte: az EU-ban 2003-ig teljes moratórium vonatkozott a gm növényekre, azonban ezt az Egyesült Államok vezetésével néhány ország megtámadta a Nemzetközi Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), amely a moratórium feloldását, illetve felülvizsgálatát rendelte el a szabad kereskedelem akadályozására való hivatkozással. Elmondása szerint az uniós tagállamok azóta rendkívül megosztottá váltak a kérdésben. Az olyan nagy kukorica termelő országok, mint Franciaország, Görögország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország egyértelműen a gm növények forgalmazásának és termesztésének moratóriuma mellett vannak, míg a kukoricát szinte nem is termelő Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország és Csehország könnyebben enged az amerikai nyomásnak.

Magyarországon 2006 novemberében megerősítették a korábbi Mon810-es gm kukoricára vonatkozó moratóriumot egy ötpárti konszenzussal elfogadott országgyűlési határozattal. Az EU környezetvédelmi miniszterei ezt követően 2007 februárjában 3 ellenszavazat ellenében elutasították az EB moratórium feloldására való határozati javaslatát.

A környezetvédelmi miniszterek 2008 decemberében, a francia soros EU-elnökség alatt ismét összeültek és a lehetséges kockázatok "tisztességes" és kötelező kivizsgálásához kötötték a Mon810-es gm kukorica engedélyeztetését. Rodics Katalin nem tartja véletlennek, hogy éppen a cseh uniós elnökség alatt került ismét terítékre a gm növények ügye. A kérdést magyar szempontból tovább nehezíti, hogy abban rendkívül sok tagállam nem kíván állást foglalni és a szavazáskor feltételezhetően tartózkodik. Az EB döntési eljárásának köszönhetően így könnyen előfordulhat, hogy a minősített többség hiányában az eredeti javaslatok, vagyis az újabb gm növények engedélyeztetése, illetve a hazai moratórium feloldására tett bizottsági javaslatok lépnek életbe - húzta alá.A zöldtárca munkatársa hangsúlyozta: Magyarországnak mindent meg kell tennie a moratórium fenntartása érdekében, amiben az országgyűlés 2006-os határozata mellett, egy erős diplomáciai lobbira is szüksége lesz.

forrás: metropol.hu

hétfő, január 26, 2009

Állatállomány, 2008. december 1.

A sertések száma az elmúlt négy hónap alatt 9 százalékkal csökkent, közel 3,4 millió volt december 1-jén. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál mintegy félmillióval (13 százalékkal) kisebb volt. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,4 és 5,8 millió között változott; 2007 decembere óta folyamatosan négymillió alatt van.
Az anyakocák száma (230 ezer) 2007 decemberéhez képest 29 ezerrel (11 százalékkal) lett kisebb. Az állomány 2008 augusztusa és decembere között 16 ezerrel, a megelőző év ugyanezen időszakában 19 ezerrel esett vissza.

forrás: KSH.hu

péntek, január 23, 2009

2009. 4. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,28

Az index értelmezése: itt

péntek, január 16, 2009

Védjegyet kaphat a magyar disznó

A dioxinos ír sertéshús miatt felgyorsult a Minőségi Magyar Sertéshús védjegy bejegyzési folyamata, ám a logóval kapcsolatos marketingtevékenység miatt még így is két évig nyúlhat a bevezetés - tájékoztat a Napi Gazdaság.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke elmondta, hogy már két éve tárgyalnak a logó bevezetéséről, de ez most már nem várhat tovább. Ahhoz, hogy a védjegy valóban hatásos legyen, a kesreskedők és a feldolgozók összefogására lenne szükség. Jó jel, hogy a kezdeményezést örömmel fogadták a pápai húsüzemnél és a Spar Magyarország Kft.-nél is. A védjegy bevezetését a tervek szerint uniós támogatások is segítenék.

Sákán ugyanakkor hozzátette, hogy a folyamat sertéstartóknak plusz költségekkel is jár: azonosításhoz szükséges mintavételeket és állatjóléti beruházásokat is jár illetve a gmo-mentes takarmányozást a tenyésztőknek kell vállalni.

Ennek ellenére a sertéstartók már most érzik az összefogás első előnyét: a Magyar Minőségi Sertéstartó Integrációs Kft. Tevékenysége a tavalyi év második felében már nyereséges volt. A magyar vágóhidakkal sikerült ugyanis elfogadtatni, hogy a német-holland árakhoz igazítsák a magyar felvásárlási árakat is - mondta el Sákán Antal a Napinak.

forrás: origo.hu

2009. 3. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,47
Az index értelmezése: itt

szerda, január 14, 2009

Sertéspestis miatti megelőző intézkedések Észak-Magyarországon

A szomszédos dél-szlovákiái sertéspestis miatt tavaly egész Észak-Magyarországon, így Hevesben is korlátozó és megelőző intézkedéseket hoztak az állat-egészségügyi szakhatóságok.

A fokozott figyelem kiterjed a házi állattartókra, a nagyobb telepekre és a kisüzemekre is. Így Heves, Nógrád és Borsod megye, illetve a szlovák-magyar határ 26-os főút, M30-as, illetve M3-as autópályával határolt részét "klasszikus", sertéspestissel fertőzött területté nyilvánították. A megfigyelési zónában a vaddisznóelhullást vagy a megbetegedés észlelését a vadászterület szerint illetékes hatósági állatorvosoknak be kell jelenteni. Az elhullott vagy betegség tünetei miatt kilőtt vaddisznót a sertéspestis megállapítása vagy kizárása céljából laboratóriumi vizsgálattal egybekötött hatósági állatorvosi szemlének kell alávetni. A vadászatra jogosultak kötelesek sertéspestisre irányuló laboratóriumi vizsgálatot végeztetni az emberi fogyasztásra szánt tünetmentes vaddisznóknál is. Mivel a megbetegedés házisertéseknél is előfordulhat, ezért a telepeken és a háztájikban tartott sertések bármilyen rendellenességét is jelenteni kell - hangsúlyozza a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága. Dr. Busák Károly igazgató főállatorvos tájékoztatása szerint a megfigyelési zónában a házi disznóvágás előtt is kérni kell az illetékes helyi állatorvos szemléjét, aki a vizsgálat után engedélyt ad a jószág levágására. Nálunk egyébként eddig ez a betegség nem jelentett gondot, s várhatóan a zárt, körültekintő állattartás és húsforgalmazás mellett továbbra sem okoz majd problémát. Nincs olyan jel, amely a sertéspestis haszonállattartásban való megjelenésére utalna.

forrás: hevesmegyeihirlap.hu