Lapunkban már többször beszámoltunk arról, hogy a Pápai Hús 1913. Kft. idén január 1-jétől átvette a felszámolás alatt álló Pápai Hús Zrt.-t. A vételhez (is) igényelt 5,5 milliárd forintos hitelt az MFB február közepén folyósította.
csütörtök, február 26, 2009
Pápai Hús - Megkezdődött a fejlődés
Lapunkban már többször beszámoltunk arról, hogy a Pápai Hús 1913. Kft. idén január 1-jétől átvette a felszámolás alatt álló Pápai Hús Zrt.-t. A vételhez (is) igényelt 5,5 milliárd forintos hitelt az MFB február közepén folyósította.
kedd, február 10, 2009
Felhőkarcolóba a malacokkal!
A Föld lakosságának növekvő száma, a megművelhető területek csökkenére komoly gondolkozásra serkenti várostervezők, mezőgazdasági szakemberek, ökológusok ezreit. Az Európai Unió legnagyobb sertéshús-exportőrei közé tartozó Hollandia különösen érintett a témában. A híres rotterdami építésziroda, az MVRDV még 2001-ben sajátos megoldással állt elő: a függőleges sertésfarmokat vizionáló Pig City ötletével. Az akkor elvetéltnek tűnő ötletben azóta egyre többen látják meg a fantáziát, igaz, nem feltétlenül annak eredeti formájában.
A javaslat széleskörű vitához vezetett Hollandiában. Az azóta eltelt években elkészültek az első tanulmányok a Pig City életképességét illetően, és napvilágot látott számos más, hasonló elképzelés is. Dickson Despommier, a Columbia egyetem professzora saját honlapot hozott létre verticalfarm.com címmel, amely a 2050-re a Föld lakóinak közel 80%-át kitevű városi lakosság élelmezési problémáinak megoldásával foglalkozik. A tornyokban elhelyezett kertek, farmok ötletében komoly lehetőséget látó professzor szerint azonban a jelenlegi elképzelések közül egy sem megvalósítható; ráadásul az eddig épített próbálkozások csupán néhány emelet magasra nyúltak. 
Despommier pesszimizmusát meghazudtolandó évről évre látnak napvilágot újabb elképzelések a toronyházakba plántált kertekről. A párizsi Atelier Soa Architectes Living Tower című tervét a verticalfarm.com oldalán is publikálták. Gordon Graff Torontóba tervezett, 58 emeletes SkyFarmja a tervező szerint 35 ezer ember ellátását oldaná meg egy évben. A tervek egyelőre elképzelés szintjén maradtak, de a probléma valós – azt jelzi, hogy holland tudósok egy, az MVRDV elképzelésétől merőben eltérő módszerrel próbálkoznak: laboratóriumi körülmények között növesztenének fogyasztható húst.
kedd, január 27, 2009
Lemorzsolódtak a magyar etanoltervek
Lemorzsolódtak a magyar etanoltervek
Tengeren innen a GMO-s tengeriről
Dőlhet a génmódosított kukorica Magyarországra?
Az Európai Bizottság javasolja a génmódosított kukoricafajták termesztésének engedélyezését, ezt erősítette meg a testület szóvivője csütörtökön. Az uniós "kormány" szokásos heti ülésén, szerdán döntött erről, írta az MTI.
A döntést az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) azon véleményére alapozták, amely szerint a szóban forgó termékek nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az egészségre, mondta a szóvivő.A javaslatot a tagországok képviselőiből álló szakbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk, és az unió miniszteri tanácsa elé kerül szavazásra.
Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek már tiltakoztak a döntés ellen, emlékeztetve arra, hogy az ilyen termékek környezetre tett hatása még mindig nem ismert pontosan.
Közleményében a Greenpeace utalt arra is, hogy alig egy hónappal ezelőtt a környezetvédelmi miniszterek a génmódosítással kapcsolatos szabályozás jelentős szigorítását sürgették, és szükségesnek láttak további - és nem csupán az uniós élelmiszer-hatóság álláspontjára támaszkodó - hatásvizsgálatokat is.
A Greenpeace szerint az Európai Bizottság feloldaná a génmódosított termékekre vonatkozó magyar, francia és görög termesztési tilalmat is. A magyar tilalom megtartásának kérdése napirendre kerül a környezetvédelmi miniszterek márciusi ülésén.
Az EU-tagországok roppant megosztottak a génmódosított termékek forgalmazásának és termesztésének kérdésében, jelentős azok tábora, amelyek mereven utasítják ezt. Magyarország is ezek közé tartozik, mint ahogy - a környezetvédelmi szervezet adatai szerint - a magyar lakosság több mint 70 százaléka is ellenzi a génmódosított növények mezőgazdasági célú alkalmazását.
A bizottság - amelyre az unión kívülről, mások mellett a génmódosítás technikájával már gyakorta élő Egyesült Államokból is jelentős nyomás helyeződik az engedélyezés érdekében - eddigi állásfoglalásai szerint lehetővé tenné a biztonságosnak minősített növények uniós termesztését.
forrás: 168ora.hu
Magyarország elutasítja a génmódosított növényeket
A magyar kormánynak egyelőre nincs hivatalos álláspontja az Európai Bizottság (EB) által napokban felvetett két újabb fajta génmódosított (gm) kukorica forgalmazása és termesztése ügyében, a Mon810-es "moly rezisztens" gm kukorica moratóriumát azonban Magyarország továbbra is határozottan fent kívánja tartani - mondta Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Az EB 2009. január 21-i ülésén döntött arról, hogy javasolja két újabb fajta génmódosított kukorica termesztésének engedélyezését. Az Európai Unió (EU) "kormánya" a napokban arról is határozott, hogy az érintett tagállamokban is fel kívánja oldania Mon810-es gm kukorica moratóriumát.A bizottsági döntést az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság azon véleményére alapozták, amely szerint a szóban forgó termékek nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az egészségre.
Rodics Katalin kifejtette: az EU-ban a magát függetlennek nevező Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal feladata a gm növények kockázatainak vizsgálata. Ez a szervezet fennállása során csak pozitív véleményt fűzött a gm terményekhez, holott a magyarországi kutatások számos egyértelmű veszélyt is kimutattak. Hangsúlyozta: a Mon810-es rovarölő mérget termelő kukorica például nagyságrendekkel több rovarölő szert termel, mint amennyi Magyarországon egyszeri permetezés útján engedélyezett. A növény így bizonyíthatóan veszélyt jelent a védett állatfajokra, növeli a környezet terhelését és csökkenti a talaj termékenységét is.
Ausztriában végzett egérkísérletek ráadásul kimutatták, hogy a Mon810-es gm kukorica fogyasztása komoly belsőszervi elváltozásokkal járhat és csökkenti az állatok termékenységét is - fűzte hozzá. A szakember szerint elsősorban amerikai multinacionális cégek lobbijának köszönhető, hogy az EB napirendre vette az újabb gm kukoricák engedélyeztetését, és a magyarországi moratórium feloldását.
Kiemelte: az EU-ban 2003-ig teljes moratórium vonatkozott a gm növényekre, azonban ezt az Egyesült Államok vezetésével néhány ország megtámadta a Nemzetközi Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), amely a moratórium feloldását, illetve felülvizsgálatát rendelte el a szabad kereskedelem akadályozására való hivatkozással. Elmondása szerint az uniós tagállamok azóta rendkívül megosztottá váltak a kérdésben. Az olyan nagy kukorica termelő országok, mint Franciaország, Görögország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország egyértelműen a gm növények forgalmazásának és termesztésének moratóriuma mellett vannak, míg a kukoricát szinte nem is termelő Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország és Csehország könnyebben enged az amerikai nyomásnak.
Magyarországon 2006 novemberében megerősítették a korábbi Mon810-es gm kukoricára vonatkozó moratóriumot egy ötpárti konszenzussal elfogadott országgyűlési határozattal. Az EU környezetvédelmi miniszterei ezt követően 2007 februárjában 3 ellenszavazat ellenében elutasították az EB moratórium feloldására való határozati javaslatát.
A környezetvédelmi miniszterek 2008 decemberében, a francia soros EU-elnökség alatt ismét összeültek és a lehetséges kockázatok "tisztességes" és kötelező kivizsgálásához kötötték a Mon810-es gm kukorica engedélyeztetését. Rodics Katalin nem tartja véletlennek, hogy éppen a cseh uniós elnökség alatt került ismét terítékre a gm növények ügye. A kérdést magyar szempontból tovább nehezíti, hogy abban rendkívül sok tagállam nem kíván állást foglalni és a szavazáskor feltételezhetően tartózkodik. Az EB döntési eljárásának köszönhetően így könnyen előfordulhat, hogy a minősített többség hiányában az eredeti javaslatok, vagyis az újabb gm növények engedélyeztetése, illetve a hazai moratórium feloldására tett bizottsági javaslatok lépnek életbe - húzta alá.A zöldtárca munkatársa hangsúlyozta: Magyarországnak mindent meg kell tennie a moratórium fenntartása érdekében, amiben az országgyűlés 2006-os határozata mellett, egy erős diplomáciai lobbira is szüksége lesz.
forrás: metropol.hu
hétfő, január 26, 2009
Állatállomány, 2008. december 1.
Az anyakocák száma (230 ezer) 2007 decemberéhez képest 29 ezerrel (11 százalékkal) lett kisebb. Az állomány 2008 augusztusa és decembere között 16 ezerrel, a megelőző év ugyanezen időszakában 19 ezerrel esett vissza.
péntek, január 23, 2009
péntek, január 16, 2009
Védjegyet kaphat a magyar disznó
Sákán ugyanakkor hozzátette, hogy a folyamat sertéstartóknak plusz költségekkel is jár: azonosításhoz szükséges mintavételeket és állatjóléti beruházásokat is jár illetve a gmo-mentes takarmányozást a tenyésztőknek kell vállalni.
Ennek ellenére a sertéstartók már most érzik az összefogás első előnyét: a Magyar Minőségi Sertéstartó Integrációs Kft. Tevékenysége a tavalyi év második felében már nyereséges volt. A magyar vágóhidakkal sikerült ugyanis elfogadtatni, hogy a német-holland árakhoz igazítsák a magyar felvásárlási árakat is - mondta el Sákán Antal a Napinak.
szerda, január 14, 2009
Sertéspestis miatti megelőző intézkedések Észak-Magyarországon
forrás: hevesmegyeihirlap.hu
