5,53
Az index értelmezése: itt
péntek, augusztus 29, 2008
hétfő, augusztus 25, 2008
Enyhül a nyomás az amerikai kukoricán
Washington, 2008. augusztus 14.
A piac nagy várakozással tekintett az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (U.S. Department of Agriculture - USDA) 2008. augusztus 12-én közzétett keresleti és kínálati előrejelzésére, mely a júniusban és júliusban lefolytatott felmérések alapján a korábbiaknál pontosabb képet ad arról, milyen hatást gyakorolt a közép-nyugati csapadékos tavasz és árvíz az idei kukoricatermésre.
A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy az ideális júniusi és júliusi időjárás nagymértékben javította a kilátásokat és ellensúlyozta az árvíz és az esőzések negatív hatásait: nőtt az előre jelzett betakarított terület és jelentősen emelkedett az átlaghozam. A fentiek miatt az USDA a júliusi jelentéséhez képest a teljes 2008-as kukoricatermésre vonatkozó előrejelzéseit 11,715 Mrd bushelről (297,8 millió tonna) 12,288 Mrd bushelre (312 millió tonna) módosította. Az igen jelentős - 573 millió busheles (14,5 millió tonna) - növekmény - a tavaszi várakozásokkal szemben - a tavalyi évet követően minden idők második legnagyobb kukoricatermését vetíti előre. Mindez elsősorban a hozamvárakozások kimagasló javulásának köszönhető. Míg júliusban 148,4 bushel/acre (9,4 t/ha) átlaghozamot vetítettek előre, addig mindez a jó időjárást követően augusztusban 155 (!) bushel/acre-re (9,84 t/ha) módosult, ami ha így maradna, 2004-et követően a második legmagasabb terméshozamot jelentené.
Lényeges, hogy az USDA az áthúzódó készletek nagyságát 300 millió bushellel (7,6 millió tonna) 1,13 Mrd bushelre növelte, ami ugyan elmarad a tavalyi évtől (1,576 Mrd bushel), mégis lényeges javulást jelent.
A pozitív irányú fejleményeknek köszönhetően az átlagárra vonatkozó előrejelzés is csökkent. Míg júliusban az USDA 5,50-6,50 $/bushel átlagárral számolt, augusztusban ez az adat 4,90-5,90 közé esett. Mindezt a határidős piacok ármozgásai is alátámasztják, amelyek az utóbbi hetekben már anticipálták a jó termésre vonatkozó kilátásokat.
További érdekesség, hogy az USDA nem módosította az export előrejelzését, így idén várhatóan továbbra is mintegy 425 millió bushel (10,8 millió tonna) amerikai kukorica esik ki a világpiacról. Ezzel szemben az etanolcélú felhasználás némiképp nőtt: 2008-ban valószínűleg mintegy 4,1 Mrd bushel - 104 millió tonna (!) - kukoricát használ majd fel az amerikai etanolipar, ami a teljes termelés 33,4 %-át jelenti.
szerző: Dr. Tóth Attila
forrás: fvm.hu
Németországi helyzetkép az idei aratásról
Berlin, 2008. augusztus 21.
Az aratás augusztus közepén előrehaladott állapotban van, és a termés mennyiségileg is számottevő.
Gondot okoz a kiszámíthatatlan nyári időjárás, mely az idén az aratás folyamatos megszakításaihoz vezetett. Jelenleg is veszélyezteti a csapadék a még lábon álló gabonatermést.
Az őszi árpa ás a repce aratása gyakorlatilag lezárult. Repcéből már csak néhány kései aratású területen van még lábon álló állomány.
Ezzel szemben az őszi búza és tavaszi árpa betakarítása a gyakori esők miatt sokfelé lelassult.
Különösen nyugaton és dél-nyugaton akadályozza az esőzés az aratás folytatását. Főleg a magasabb termőhelyeken áll még a búza és sörárpa jelentős része lábon.
A tavaszi árpánál a hozam nagyon jónak tűnik, ellenben aggodalomra ad okot, hogy a kései vetésű állományok magas fehérjetartalommal rendelkeznek. A sörárpa minőségnél a fehérjetartalom nem haladhatja meg a 11,5%-ot.
Északon és észak-keleten augusztus eleje óta egymást érik a záporok-zivatarok, így itt is többször meg kellett szakítani a betakarítást. Emiatt pl. Schleswig-Holstein északi részein a búza 40%-a még lábon áll. A hozamokat tekintve azonban kiváló eredményekre van kilátás.
Észak-nyugaton a búza betakarítása 80%-os. A még lábon álló termésnél viszont minőségi romlással kell számolni.
A Rajna vidékén kiválóan alakulnak a hozamok, a hektáronkénti 9,5 tonna 10%-kal magasabb a tavalyinál.
Országosan a hozamok a tavalyi felett alakulnak, bár keleten elég nagy a területenkénti szórás.
A magas hozamokkal azonban alacsony fehérjetartalom párosul. A még lábon álló állománynál fennáll az esésszám csökkenésének veszélye is.
A német gabonaárak az elmúlt évhez képest jelentősen csökkentek.
A nemzetközi és hazai magasabb termés iránti várakozás csökkentette az árakat. Németországban jelenleg változó a gabona ára: a gyengébb minőséget jóval alacsonyabb áron, míg a jó minőséget felárral vásárolják fel. A termelők egyelőre az áru tárolásával reagálnak jelen piaci helyzetre. Ez a feleslegek időleges kivonásával a piac tehermentesítését is szolgálja.
Szerző: Dull Péter
forrás: fvm.hu
Orosz húsimport-kvóták 2009-re
Moszkva, 2008. augusztus 22.
Az orosz kormány piacvédelemmel foglalkozó illetékes bizottsága benyújtotta a kabinetnek azokat a javaslatokat, amelyek szerint 2009-től ismét változna a húspiac védelmére kialakított kvótarendszer.
Oroszországban jelenleg a 2009-ig érvényes mennyiségi korlátozások szabják meg a húsimport (marha, sertés, baromfi) kereteit. A 2003-tól lényegében változatlanul működő rendszerrel kapcsolatban az importőrök az utóbbi időben komoly kritikát fogalmaztak meg, elsősorban annak a húsipari beruházásokra gyakorolt negatív hatásai miatt. A húskvóták rendszerének négy évvel ezelőtti bevezetése óta radikálisan megváltozott az oroszországi húspiac, az importot korlátozó intézkedések egyik pozitív hatása az volt, hogy milliárdos nagyságrendben indultak be húsipari beruházások, és a nagy importőrök jó része ma már maga is termelő.
A húspiac-védelmi rendszer egyik különleges eleme, hogy a mennyiségi korlátozások mellett a kvóták feletti import is lehetséges valamennyi kategóriában, igaz, emelt vámtételekkel. Az érvényes szabályozás alkalmazza az ún. "történelmi elvet" is, vagyis a kvóták mértékét az adott vállalatok korábbi évben realizált importjával arányosan szabják meg. Ennek megfelelően az importőrök között egyfajta verseny indult meg, amelynek mozgatórugója esetenként nem a valós piaci szükséglet, hanem az, hogy az adott vállalat a "történelmi elvnek" megfelelően a jövőben is a piacon maradhasson. Ez természetesen gyakran ahhoz is vezet, hogy a piaci verseny eltorzul, az árak irreálisan mozognak, és a kínálat nem felel meg a reális szükségleteknek. A rendszer anomáliáit jól mutatja, hogy például 2007 első felében a marhahús importja mintegy 50%-kal növekedett, holott egyetlen piaci felmérés sem tud ilyen mértékű, reális fogyasztói keresletnövekedést kimutatni.
Ebben az évben egyébként a kvóták által megszabott, büntetővám nélkül importálható mennyiségek: 445 ezer tonna sertéshús, 28,9 ezer tonna marhahús, valamint 1.211 ezer tonna baromfihús (a valós mennyiségek ezektől várhatóan idén is eltérnek majd).
Az előző, kedvezőtlen piaci jelenségek részleges visszaszorítása céljából a bizottság tagjai most azt javasolják a kormánynak, hogy a húsimport-kvóták piaci szereplők közötti elosztása során a vállalatok által 2005-2007-ben, vagyis három év alatt átlagosan realizált import legyen a bázisa a 2009-ben elosztható mennyiségeknek, függetlenül attól, hogy 2008-ban ki mennyit importált. Ez a változás azt eredményezhetné, hogy az importőrök a valódi piaci szükségletekhez jobban igazodva, illetve az import jövedelmezőségének az alapján döntenének a behozandó mennyiségekről. Természetesen a kvótákon felüli szállítások változatlanul lehetségesek lesznek, de továbbra is emelt vámtételekkel.
Oroszországban jelenleg a 2009-ig érvényes mennyiségi korlátozások szabják meg a húsimport (marha, sertés, baromfi) kereteit. A 2003-tól lényegében változatlanul működő rendszerrel kapcsolatban az importőrök az utóbbi időben komoly kritikát fogalmaztak meg, elsősorban annak a húsipari beruházásokra gyakorolt negatív hatásai miatt. A húskvóták rendszerének négy évvel ezelőtti bevezetése óta radikálisan megváltozott az oroszországi húspiac, az importot korlátozó intézkedések egyik pozitív hatása az volt, hogy milliárdos nagyságrendben indultak be húsipari beruházások, és a nagy importőrök jó része ma már maga is termelő.
A húspiac-védelmi rendszer egyik különleges eleme, hogy a mennyiségi korlátozások mellett a kvóták feletti import is lehetséges valamennyi kategóriában, igaz, emelt vámtételekkel. Az érvényes szabályozás alkalmazza az ún. "történelmi elvet" is, vagyis a kvóták mértékét az adott vállalatok korábbi évben realizált importjával arányosan szabják meg. Ennek megfelelően az importőrök között egyfajta verseny indult meg, amelynek mozgatórugója esetenként nem a valós piaci szükséglet, hanem az, hogy az adott vállalat a "történelmi elvnek" megfelelően a jövőben is a piacon maradhasson. Ez természetesen gyakran ahhoz is vezet, hogy a piaci verseny eltorzul, az árak irreálisan mozognak, és a kínálat nem felel meg a reális szükségleteknek. A rendszer anomáliáit jól mutatja, hogy például 2007 első felében a marhahús importja mintegy 50%-kal növekedett, holott egyetlen piaci felmérés sem tud ilyen mértékű, reális fogyasztói keresletnövekedést kimutatni.
Ebben az évben egyébként a kvóták által megszabott, büntetővám nélkül importálható mennyiségek: 445 ezer tonna sertéshús, 28,9 ezer tonna marhahús, valamint 1.211 ezer tonna baromfihús (a valós mennyiségek ezektől várhatóan idén is eltérnek majd).
Az előző, kedvezőtlen piaci jelenségek részleges visszaszorítása céljából a bizottság tagjai most azt javasolják a kormánynak, hogy a húsimport-kvóták piaci szereplők közötti elosztása során a vállalatok által 2005-2007-ben, vagyis három év alatt átlagosan realizált import legyen a bázisa a 2009-ben elosztható mennyiségeknek, függetlenül attól, hogy 2008-ban ki mennyit importált. Ez a változás azt eredményezhetné, hogy az importőrök a valódi piaci szükségletekhez jobban igazodva, illetve az import jövedelmezőségének az alapján döntenének a behozandó mennyiségekről. Természetesen a kvótákon felüli szállítások változatlanul lehetségesek lesznek, de továbbra is emelt vámtételekkel.
Szerző: dr. Kemény Ádám
forrás: fvm.hu
csütörtök, augusztus 21, 2008
csütörtök, augusztus 14, 2008
péntek, augusztus 08, 2008
Jó gabonatermés az Unióban
Az idén 43 millió tonnával több gabonát takaríthatnak be az Európai Unióban, mint tavaly - jósolja az Európai Bizottság. Így a teljes termés elérheti a 301 millió tonnát. A múlt évhez képest 16, az elmúlt öt esztendő átlagához viszonyítva 9 százalékos növekmény elsősorban a kedvező időjárásnak és a nagyobb vetésterületnek köszönhető.
Az unió búzatermése várhatóan 141 millió tonna lesz, ez több mint húszmillióval haladja meg a tavalyit. A hektáronkénti hozam tekintetében különösen nagy javulás következik be a múlt évhez képest Romániában (75,6 százalékos növekmény) és Bulgáriában (plusz 55,8 százalék). Ez azonban főleg a tavalyi rendkívüli szárazság miatti alacsony bázisra vezethető vissza. A magyar kukoricatermést a bizottság 8,4 millió tonnára becsüli.
Hazai szakemberek szerint a magyar termésnövekedés hátterében a kedvezőbb időjárás áll, mivel az 1,1-1,2 millió hektáros búza- és kukorica-vetésterület nem változott lényegesen az egy évvel korábbihoz képest. Búzából a gazdálkodók 5,3-5,5 millió tonnát takarítottak be az elmúlt hetekben: ez a tavalyi 4 millióhoz viszonyítva csaknem 40 százalékos bővülést takar, de nem kimagaslóan jó eredmény. A csapadékos július nyomán történelmi rekorddal kecsegtet viszont a takarmánykukorica-termés, amely az elmúlt évinél akár két és félszer is nagyobb lehet, s elérheti a 10 millió tonnát.
A tavalyi árrobbanás után eddig kivárás jellemezte a hazai búzapiacot, mivel a gazdálkodók árvárakozásai és a felvásárlók elképzelései nem estek egybe. A termelők a jó minőségú búza tonnájáért legalább 45-50 ezer forintot szeretnének kapni, de a malmok és a kereskedők szerint a 36-50 ezer forint a reális. Még nagyobb árcsökkenés lehet a takarmánybúzánál, amelynek ára már most 30 ezer forint alatt mozog, és az őszi betakarítású kukorica további árcsökkenést okozhat. Az események jelzik, hogy egy év alatt keresletiből kínálativá vált a hazai gabonapiac.
Az unió búzatermése várhatóan 141 millió tonna lesz, ez több mint húszmillióval haladja meg a tavalyit. A hektáronkénti hozam tekintetében különösen nagy javulás következik be a múlt évhez képest Romániában (75,6 százalékos növekmény) és Bulgáriában (plusz 55,8 százalék). Ez azonban főleg a tavalyi rendkívüli szárazság miatti alacsony bázisra vezethető vissza. A magyar kukoricatermést a bizottság 8,4 millió tonnára becsüli.
Hazai szakemberek szerint a magyar termésnövekedés hátterében a kedvezőbb időjárás áll, mivel az 1,1-1,2 millió hektáros búza- és kukorica-vetésterület nem változott lényegesen az egy évvel korábbihoz képest. Búzából a gazdálkodók 5,3-5,5 millió tonnát takarítottak be az elmúlt hetekben: ez a tavalyi 4 millióhoz viszonyítva csaknem 40 százalékos bővülést takar, de nem kimagaslóan jó eredmény. A csapadékos július nyomán történelmi rekorddal kecsegtet viszont a takarmánykukorica-termés, amely az elmúlt évinél akár két és félszer is nagyobb lehet, s elérheti a 10 millió tonnát.
A tavalyi árrobbanás után eddig kivárás jellemezte a hazai búzapiacot, mivel a gazdálkodók árvárakozásai és a felvásárlók elképzelései nem estek egybe. A termelők a jó minőségú búza tonnájáért legalább 45-50 ezer forintot szeretnének kapni, de a malmok és a kereskedők szerint a 36-50 ezer forint a reális. Még nagyobb árcsökkenés lehet a takarmánybúzánál, amelynek ára már most 30 ezer forint alatt mozog, és az őszi betakarítású kukorica további árcsökkenést okozhat. Az események jelzik, hogy egy év alatt keresletiből kínálativá vált a hazai gabonapiac.
A gazdálkodók ki tudnak várni az eladásokkal, mivel az elmúlt években megépült, eddig nagyrészt intervenciós célokra használt raktárak üresek, és 16-17 millió tonna gabona minőségi tárolására is alkalmasak. Ugyanakkor a hazai igényeken felüli árumennyiséget előbb-utóbb exportálni kell, ehhez - állítja Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke - megvannak a piaci lehetőségek.
A GOSZ-nál úgy vélik, búzából 1,5-2 millió tonna szállítható ki, elsősorban a Duna menti uniós tagországokba. Kukoricából az exportárualap jóval nagyobb, 4-6 millió tonna is lehet: itt a világpiaci értékesítési esélyeket az amerikai terméseredmények és exportkilátások határozzák majd meg.
A GOSZ-nál úgy vélik, búzából 1,5-2 millió tonna szállítható ki, elsősorban a Duna menti uniós tagországokba. Kukoricából az exportárualap jóval nagyobb, 4-6 millió tonna is lehet: itt a világpiaci értékesítési esélyeket az amerikai terméseredmények és exportkilátások határozzák majd meg.
forrás: index.hu
péntek, augusztus 01, 2008
szerda, július 30, 2008
Megállapodás a hipermarketek és a termelők között Romániában
Bukarest, 2008. július 22.
Dacian Ciolos román agrárminiszter jelenlétében a Romániában jelen lévő hipermarketek és agrártermelők és élelmiszer-feldolgozók között együttműködési megállapodás aláírására került sor. Ezen megállapodás megkötésére már régóta szükség volt, hiszen számtalan feszültség keletkezett a termelők és a nagykereskedők között az átvételi árakkal kapcsolatban, valamint a marketing- és promóciós hozzájárulással kapcsolatos költségek viselése miatt. A megállapodást mindkét fél korrektnek minősíti és a jövőben igyekeznek ennek megfelelően eljárni.
A felek a következő pontokban állapodtak meg:
- a jövőben a termelőt nem kényszerítheti a kereskedő arra, hogy a marketing költségekhez hozzájáruljon;
- sem direkt, sem indirekt módszerekkel a kereskedő nem kérhet hozzájárulást új üzlet nyitásához vagy meglévő üzlet bővítéséhez a termelőtől ;
- a kereskedő nem kötheti ki a kizárólagosságot a szerződésben, azaz nem kényszerítheti a termelőt arra, hogy a termékeit kizárólagosan neki értékesítse;
- olyan kitételt sem szerepeltethetnek az értékesítési szerződésben, hogy a termelő csak a kereskedő felé érvényesített áron adhatja el a termékét más kereskedőnek ;
- kimondták azt is, hogy a termelők és a kereskedők között megkötendő szerződések szövegezésének, világosnak, egyértelműnek és könnyen átláthatónak kell lenniük valamint mindkét fél kölcsönös üzleti érdekeit kell szolgálniuk;
- a termelő listázott termékét csak és kizárólagosan előzetes írásbeli értesítés után lehet kivonni a listázott termékek közül ;
A megállapodást aláírta a Cora, Carrefour, az Auchan, a Kaufland, Selgros Cash & Carry, Real Hipermarket valamint a Metro Cash & Carry áruházak. A többi jelen lévő kereskedelmi lánc is jelezte, hogy a megállapodáshoz csatlakozni kíván a jövőben.
Szerző: dr Szabó József Andor
forrás: fvm.hu
Csak egy rövidke kérdés: Ott miért és itt miért nem?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
