Sertéspestis miatt vizsgálódnak Borsodban

Sertéspestissel fertőzött területté nyilvánította Borsod-Abaúj-Zemplén egy részét, illetve Miskolcot a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal.

A térségben megfigyelési zónát létesítenek - mondta el az igazgató-főállatorvos az Észak-Magyarország című lapnak. Be kell jelenteni az elhullott vagy megbetegedett vaddisznókat, és az állattetemeket át kell adni laborvizsgálatra. Megvizsgáltatják a fogyasztásra szánt tünetmentes vaddisznókat is. Miután a betegség a házi sertéseket is megtámadhatja, a tartóknak bármilyen rendellenességet jelenteniük kell az állatorvosnak.

forrás: mr1-kossuth.hu

Az eredeti írás:

Klasszikus sertéspestises terület vagyunk

Miskolc - Klasszikus sertéspesissel fertőzött területté nyilvánította a hatóság Miskolcot és a megye több részét. A házisertés is veszélyeztetett. Meg persze az ember. Mi a teendő?

A szlovákiai sertéspestis miatt intézkedéseket hozott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

Dr. Gönczi Károly igazgató-főállatorvostól megtudtuk: Szlovákia vadisznóállományában sertéspestises megbetegedések vannak, ezért az EU illetékes szakbizottságának állásfoglalása alapján Borsod-Abaúj-Zemplén Heves és Nógrád megyei határát, a szlovák-magyar határ 26-os főút, M30-as és M3-as autópályával határolt részét, továbbá Miskolc teljes közigazgatási területét klasszikus sertéspestissel fertőzött területté nyilvánították, megfigyelési zóna létesítését rendelték el.

A házi is lehet

Ennek értelmében a vaddisznóelhullást vagy -megbetegedés észlelését a vadászterület szerint illetékes hatósági, illetve jogosult állatorvosoknak be kell jelenteni. Az intézkedés része, hogy valamennyi, elhullva talált vagy betegség tünetei miatt kilőtt vaddisznót a sertéspestis megállapítása vagy kizárása céljából laboratóriumi vizsgálattal egybekötött hatósági állatorvosi vizsgálatnak kell alávetni.

A vadászatra jogosultak kötelesek sertéspestisre irányuló laboratóriumi vizsgálatot végeztetni az emberi fogyasztásra szánt tünetmentes vaddisznókból is.

Az igazgató-főállatorvos felhívja a figyelmet arra, hogy a megbetegedés házisertéseknél is előfordulhat, ezért a sertéstelepeken és a háztájikban tartott disznók bármilyen rendellenességét jelenteni kell az állatorvosnak.

forrás: boon.hu

Árvíz, emelkedő kukoricaárak és az amerikai etanolprogram

Washington, 2008. július 1.

Korábbi beszámolómban már szóltam az Egyesült Államok kukoricatermő régióját sújtó esőzésekről, melyek következtében az USDA jelentősen csökkentette a kukorica átlaghozamára és az összetermésre vonatkozó előrejelzéseit. Az utóbbi hetekben a bajt a Mississippi és mellékfolyóinak áradása is tetézte. Az árvíz elsősorban Iowát és Indianát érintette. Az elmúlt héten a Mississippi kb. 200 mérföldes szakasza hajózhatatlanná vált, az ár városokat, termőföldeket, utakat, vasúti szakaszokat öntött el. Az American Farm Bureau Federation becslései szerint az árvíz az Iowa-i mezőgazdaságnak mintegy 3,5-4 Mrd dollárnyi kárt okozott, melyből 3 Mrd a szójabab és kukorica együttvéve. Az AFBF által becsült veszteség Illinoisban 1,3 Mrd $, Missouriban 900 millió $, Indianában és Nebraskában 500 millió $, a többi érintett államban pedig 1 Mrd $. Az Iowai Mezőgazdasági Minisztérium becslései szerint a kukorica termőterületének 17 %-át kell majd újravetni, ha egyáltalán lehetséges. Szakértők szerint az 1993-as nagy árvízzel ellentétben az idei még "időben jött", a farmerek többsége számolhat az újravetés (pl. szójabab) lehetőségével. Ennek ellenére a piac további kínálatszűküléssel számol, a decemberi kukorica ára jelenleg 7,45-7,8 $/bushel körül mozog a Chicagói Árutőzsdén.

Az USDA június 30-i vetési jelentésében vette figyelembe először az árvíz következményeit. A jelentés szerint az árvíz következtében a kukorica várhatóan betakarításra kerülő területe 2 %-kal - a vetett terület 90,4 %-ára - csökkent az árvíz előtti helyzetfelméréshez képest. Egyébként ez az adat 2 %-kal marad el a tavalyi év eredményétől (ugyanez a jelenség tapasztalható egyébként a szójabab esetében is). Az áradással leginkább érintett Iowában és Indianában a betakarítási arány egyébként 4 %-kal, Illinoisban 6 %-kal, Missouriban 8 %-kal csökkent a tavalyi évhez képest. Ugyanez a jelentés egyébként a kukorica vetésterületét 87,3 millió acre-re becsülte, ami 7 %-os csökkenés az elmúlt évhez képest, és 1,2 millió acre növekedés a márciusi vetési előrejelzésekhez képest. A kukorica betakarított területe 78.940 millió acre lesz 2008-ban, amiből az következik, hogy körülbelül 1,75 millió acre kukorica vetésterület ment tönkre az árvíz következtében. Mindez egyes szakértői becslések szerint hozzávetőleg 250 millió bushel kukorica kiesését jelenti[1].

A terméskieséssel és a tovább emelkedő kukoricaárakkal rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók, melyek a magas árakért elsősorban az amerikai etanolprogramot okolják. A kukorica ára tavaly szeptembertől áprilisig 124 %-kal emelkedett, a szójáé 94 %-kal, míg a sertéstartók átlagban sertésenként 30 $-os veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Texas Állam kormányzója, Rick Perry, még április végén levélben fordult a Környezetvédelmi Ügynökséghez (Environmental Protection Agency - EPA), hogy 50 %-kal csökkentse - a 2009-es évre meghatározott 9 Mrd gallonról 4,5 Mrd gallonra - a 2007-es Energiatörvényben meghatározott megújuló üzemanyag-mandátumot. Perry az intézkedéstől a kukoricaárak csökkenését várja. A javaslathoz azóta egyre többen csatlakoztak, többek között a Sertéstenyésztők Nemzeti Tanácsa (National Pork Producers Council), a Nemzeti Baromfi Terméktanács (National Chicken Council), A Szarvasmarha-tenyésztők Nemzeti Szövetsége (National Cattlemen's Beef Association), és az új "mozgalom" maga mögött tudhatja az etanolprogram régi ellenségeit, a nagy húsipari cégeket (Tyson Foods, Smithfield Foods, Kraft Foods, Pilgrim's Pride). A kezdeményezésről támogatólag nyilatkozott az Amerikai Pékszövetség (American Bakers Association), amely a nagykereskedelmi pékség 85 %-át képviseli, és a Nemzeti Vendéglátóipari Szövetség (National Restaurant Association) is. Az etanol-mandátumok csökkentésének gondolatát John McCain republikánus elnökjelölt is felkarolta, és - bár sokkal finomabb hangvétellel - Barack Obama demokrata elnökjelölt sem tartja kizártnak a mandátumok csökkentését és az etanolprogram újragondolását.

Perry indítványát június végén megtámogatta az USDA volt vezető közgazdásza, Keith Collins is, aki a témában írt tanulmányát az EPA-hoz is eljuttatta. Collins szerint a kiskereskedelmi élelmiszerár-növekedés 23-35 %-a tudható be a bioüzemanyagoknak, amelyek komoly piactorzító hatással is bírnak. Véleménye szerint a kormányzatnak segítséget kell nyújtania a farmbevételek 45 %-át kitevő állattartó ágazatnak, amely szenved a magas takarmányárak miatt. Ennek első eszköze lehet az etanolmandátumok csökkentése. Collins szerint ez 2008-ra nem valószínű, hogy elérhető, azonban a soron következő évekre érdemes lenne átgondolni őket. Collins véleménye szerint 135 $/hordós olajárnál az etanolüzemek veszteség nélkül ki tudják fizetni a 7 $-os kukoricát.

Utóbbi állítással az etanolipar nem biztos, hogy egyetért. Ágazati források szerint csődhullám söpörhet végig az etanolgyártók kötött elsősorban a magas kukorica- és földgázárak miatt. A csőd elsősorban a kis és közepes méretű üzemeket érintheti. További következmény a tervezett beruházások elhalasztása. A Verasun, az etanolágazat egyik legnagyobb szereplője, például június utolsó két hetében 3 tervezett beruházása elhalasztását jelentette be összesen 110 millió gallon/év kapacitást érintve.

A kormányzat egyelőre kitart az etanolprogram mellett. Június közepén Samuel W. Bodman energiaügyi miniszter és Ed Schafer mezőgazdasági miniszter közös levelet intézett a Szenátus Energia és Természeti Erőforrások Bizottsága elnökéhez, Jeff Bingamanhez. A kormányzat álláspontja szerint az etanolprogramra szükség van az energiafüggőség csökkentése és a tiszta energia előállítása miatt. Már jelenleg is érezhető az etanol olajár-csökkentő hatása - az EPA szerint a gázolaj 20-35 centtel lenne drágább gallononként, ha nem lenne az etanol -, ami még több etanol termelésével fokozódni fog. Az előrejelzések szerint az etanol 7,2 Mrd gallon benzint fog kiváltani 2008-ban. A két minisztérium szerint az etanolprogram által gerjesztett keresletnövekedés csak kis hatással - a fogyasztói árindex növekedésének 3-4 %-ával - bír az élelmiszerárakra, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kiskereskedelmi ár kevesebb, mint 20 %-át képezi az alapanyag termelői ára. Ahhoz, hogy a kormányzat elérje a bioetanol célkitűzéseit, magánberuházások kellenek. Ezeket pedig előre látható politikai környezettel lehet segíteni, melynek elsődleges eszközei az etanolmandátumok.

Van azonban még egy összetevője az egyenletnek. Az etanolra vonatkozó célkitűzéseket nem csak belföldi forrásból lehetne fedezni. Az 54 centes adókedvezmény és az 51 centes vám eltörlése vagy érdemi csökkentése megnyitná az utat a brazil etanol számára, ami csökkenthetné a kukorica iránti keresletet. Azonban ennek valószínűsíthető hatása az amerikai etanolipar tönkremenetele lenne, amit ma az USA-.ban feltehetően senki nem fog bevállalni. Mindenesetre történtek már ilyen irányú kezdeményezések. Dianne Feinstein (demokrata - Kalifornia) és Judd Gregg (republikánus - New Hampshire) szenátorok az 54 centes adókedvezmény 45 centre való csökkentését kívánták elérni, Charles Schumer (demokrata - New York) pedig az etanolt terhelő vám ideiglenes eltörlését (utóbbit Ben Bernanke, a FED elnöke is támogatja). Mindkét kísérlet azonban elbukni látszik a Középnyugat szenátorainak heves ellenállása miatt.

A kérdés az, hogy az árvíz és az esőzések következtében kialakult terméskiesés, valamint az állattartók és a feldolgozóipar lobbija elégendő lesz-e az adminisztráció és a Szenátus meghatározó emberei véleményének megváltoztatásához - ami előfeltétele a mandátumok vagy az adókedvezmény és a vám csökkentésének -, és az etanollobbi legyőzéséhez. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a fentieket elérni nem lesz könnyű feladat.

[1] Ez a becslés eléggé bizonytalan, mert a kukorica átlaghozamára még csak tippelni lehet. Itt 145 bushel/acre-rel számoltak.

dr. Tóth Attila

forrás: fvm.hu

(kiemelés a szerzőtől)

Aranyat ér a repce

A bioüzemanyagok iránti fokozódó igény duplájára hajtotta fel az árat

Az idén a repcetermelők legszebb álmai is valóra váltak. A termés ragyogó, a bőség ellenére a vevők mégis kénytelenek dagadó pénztárcával jelentkezni a biodízel alapanyagáért. Az apró mag tonnájáért már százezer forintnál is többet fizetnek, kétszer annyit, mint két éve.

Tavaly a gabona volt a slágernövény, az idén azonban minden bizonnyal az olajos növények viszik a prímet. Akik komolyan vették a repcét, átértékelték, amit erről a növényről tanultak. Régebben a vetésforgóban amolyan szerencsenövény volt: őszszel elvetettek hektáronként néhány kiló magot, és vártak tavaszig, akkor eldöntötték, kiszántják-e, és vetnek a helyére kukoricát, árpát. Ha megmaradt, akkor elégedetten betakarították a hektáronkénti két tonna körüli termést. Most, hogy néhány év alatt meglódult az ára, már több vegyszer, talajmunka, törődés jut a növénynek. A termelők elmondása szerint a repce hektáronkénti önköltsége már jóval meghaladja a százezer forintot. Vagyis a mostani árakon számítva egytonnányi termés fedezi a kiadásokat, a többi már színtiszta jövedelem. Egyelőre úgy tűnik, hogy a biodízelgyártók mindenütt ezen az áron is keresik magát az alapanyagot, csakúgy, mint az észterezésre, továbbfeldolgozásra alkalmas olajat. A legnagyobb hazai termésszervezők, a nádudvari KITE és a bábolnai IKR gyakorlatilag az összes jelentősebb nemzetközi és hazai repcefeldolgozó beszállítójának számítanak.

Túl a repcebetakarítási szezon felén kiderült, hogy mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kiváló a termés - ám mégsem elég. A "túltermelés" dacára történelmi magasságokba, tonnánként 110 ezer forint közelébe kúsztak a repceárak. A humán fogyasztásra már régebben alkalmatlannak nyilvánított olajos növényt a világszerte terjedő bioenergia iránti igény emelte a figyelem középpontjába. A központi nyilvántartásokból csak az derül ki, hogy tavaly 251 ezer hektárra vetettek repcét, azt azonban nem tudják, hogy a termést milyen célra, s hol értékesítik - sejthetően zömmel bioetanolgyáraknál. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunknak elmondta, hogy minden idők legnagyobb területéről viszonylag bőséges termést takaríthatnak be a kombájnok. A repce sajátossága, hogy igen tág határok közötti terem. Az idei szezon sajátosságának mondta a titkár, hogy a sajátos téli csapadékviszonyok miatt előfordult, hogy az Alföld egyes régióiban jobb volt egy-egy repcetábla vízellátottsága, mint az amúgy csapadékosabb Dunántúlon. Ezért országosan a hektáronkénti 2 és 4,5 tonnás termésátlagok is előfordulnak. Ezt igazolta Gránicz András, a kiskunlacházi Kunfarm Kft. ügyvezetője is. Cége már régóta foglalkozik repcével, évente 100-200 hektárt szoktak bevetni. Az idén 225 hektáron takarítják be az olajos növényt. A mérlegeléskor kiderült, hogy a táblákon eltérő mértékű, hektáronként 2,5-3,4 tonnás átlagtermést érlelt a növény, s ez a szakember szerint egyértelműen jó jövedelmet hoz a számukra, még akkor is, ha a májusi meleg és szárazság valamelyest rontott az előzetes mennyiségi várakozásaikon. Gránicz Andrástól megtudtuk azt is, hogy az idei magas átvételi árak miatt az ősszel az országban valószínűleg további százezer hektárral növelik a vetésterületet. Ezek után attól tart a kiskunlacházi szakember, hogy a jelenlegi magas árszint 70-80 ezer forintra visszaesik. A repce népszerűsége mellett szól az is, hogy termesztéséhez nem kell külön gépsort használni, tökéletesen művelhető a gabonatermesztés berendezéseivel. Ráadásul mivel energianövény, ezért jár utána a hektáronkénti extra 45 eurós támogatás. Piukovics Lászlónak, a Pioneer Hi-Bred Zrt. termékmenedzserének számításai szerint a szántóföldi növények egészséges vetésszerkezetét ismerve legfeljebb 300-320 ezer hektáron termeszthető repce. Ezt a növényt - ahogy a napforgót - nem lehet saját maga után - monokultúrában - termeszteni. Vagyis a négymillió hektáros hazai szántóterületen ennél nagyobb részesedést csak a napraforgó rovására szakíthat ki magának. Ez azonban kizárható, hiszen a napraforgót is rendkívül magas áron lehet értékesíteni. A szakember azt azonban nem tartotta kizártnak, hogy az egyes gazdaságokban a lehetőségeiket teljesen kihasználva próbálkoznak a repcével, vagyis nem szeretnének kimaradni az olajos növények által termelt extraprofitból. Piukovics László beszámolt arról is, hogy Európában hatalmas a repceigény, de csak viszonylag korlátozott a vetésterület. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy Ukrajnában az elmúlt három évben félmillió hektárról 2,4 millió hektárra emelkedett a vetésterülete, s ezzel Ausztráliát megelőzve a világon a második legjelentősebb repcetermelővé lépett elő keleti szomszédunk. Romániában is már félmillió hektáron termesztenek repcét, és tavaly ősszel Bulgáriában, ott, ahol eddig soha nem vetették e növényt, megpróbálkoztak termesztésével.

Forrás: KSH, * becslés, ** szabadpiaci ár

	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008
Betakarított terület, [ezer ha]	129	71	105	122	142	219	251
Termésátlag [t/ha]	1,6	1,47	2,78	2,31	2,38	2,26	2,6*
Termés [ezer t]	208	104	291	283	334	495	653*
Felvásárlási átlagár [eFt/t]	51	56	55	48	56	76	105**

Czauner Péter

forrás: nol.hu

Új húspiaci cégcsoport alakult

Megalakult a Kelet-magyarországi Húsosok Kft. - írja a Világgazdaság. A cég 30 milliárd forintos forgalmat tervez.

A cégcsoportot a Sajóhús Kft. és még hat másik húsipari vállalkozás hozta létre.

Az előzetes becslések szerint a Kelet-magyaroroszági húsosok évi 300 ezer sertést dolgozhatnak fel, és ezzel a magyar piacon a harmadik helyre ugorhatnak előre. (A legnagyobb húsipari cég a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a második helyen pedig a Debrecen Hús csoport áll, amelynek egyes cégeit a napokban adta el Román Gyula a szlovák Penta csoportnak a Világgazdaság szerint.)

Közben a Népszabadság arról számol be, hogy vádat emeltek Zalaegerszeg korábbi díszpolgára, Farkas Imre ellen. Farkas a Zalahús egykori elnök-vezérigazgatója, akit most 246 rendbeli csalással, hűtlen kezeléssel, valamint csődbűntettel gyanúsítanak.
A Zalahús a 2003-as húspiaci válság idején került bajba, Farkas 2005-ben adta el a cégben szerzett érdekeltségeit. Ezután a Zalahús felszámolásra jutott.

forrás: origo.hu

2008. 27. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,59

Az index értelmezése: itt

2008. 26. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,59

Az index értelmezése: itt

Aratás 2008

Gőgös Zoltán
Idén várhatóan nagyobb termés takarítható be, mint az elmúlt évben.

Magyarországon az idén kalászos gabonából várhatóan mintegy 8 millió tonnát takarítanak be, ami csaknem 30 százalékkal több az előző évi közel 6 millió tonnánál - közölte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerdán Budapesten kormányszóvivői tájékoztatón.

Az aratás az államtitkár szerint a hét végén már elkezdődhet, és 20 munkanap alatt be is fejeződik - mondta Gőgös Zoltán.

A kormány szerdai ülésén meghallgatta az agrártárca beszámolóját az idei aratási előkészületekről. E szerint őszi búzát a gazdálkodók 1,124 millió hektáron vetettek el, ez közel 12 ezer hektárral több, mint a múlt évben betakarított terület nagysága. Az előzetesen becsült hektáronkénti termésátlag mintegy 4,6-4,7 tonna lehet, ami azt jelenti, hogy országosan 5,251 millió tonna termés várható. Ez 30 százalékkal magasabb a múlt évinél.

Gőgös Zoltán szerint a kedvező időjárás segíti a gabonák fejlődését, így várhatóan lényegesen nagyobb termés takarítható be majd az idén, mint a múlt évben.

A betakarításra a gazdálkodók felkészültek, amit az az adat is mutat, ami a szóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy 8,2 milliárd forint értékben vásároltak a betakarításhoz szükséges eszközöket, gépeket a gazdálkodók az Új Magyarország Fejlesztési Program nyújtotta lehetőségek felhasználásával.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a jelenlegi aiowai árvíz, amely az USA egyik legjelentősebb mezőgazdasági államában pusztít, átrendezheti a piacot. Éppen ezért tanácsolja a magyar gazdálkodóknak, hogy ne közvetlenül az aratást követően adják el árujukat. A tároláshoz minden feltétel adott.

Az államtitkár ugyanakkor elismerte, hogy mivel Magyarországnak nincs tengeri kikötője, így a szállítási költségek magasabbak lehetnek, mint azokban az országokban, ahol ez rendelkezésre áll. Gőgös Zoltán szerint az árkülönbség elérheti akár a 20-30 eurót is tonnánként. Ez 5.000-7.500 forintos különbséget jelenthet tonnánként.

Annak érdekében, hogy az aratás zökkenőmentesen menjen végbe az FVM-ben az előző évekhez hasonlóan kéthetente ülésezik az Országos Aratási Koordinációs Bizottság. A megyékben ez a testület hetente tart ülést.

Az aratás sikere érdekében a különböző közlekedés-felügyeleti hatóságokkal és a rendőrséggel is egyeztet a testület azért, hogy a szállításban ne legyen fennakadás. A sajtó rendelkezésére bocsátott írásos anyagból kitűnik, hogy őszi árpából ebben az évben mintegy 196 ezer hektárról viszik majd magtárba a termést. Az előzetes adatok szerint ez elérheti a 840 ezer tonnát. Ez a mennyiség mintegy 22 százalékkal több, mint a múlt évben volt. Az őszi káposztarepcét 12 százalékkal nagyobb területről takarítják majd be, mint a múlt évben, ennek a területnek a nagysága eléri a 250 ezer hektárt. Az össztermés-mennyiség várhatóan 650 ezer tonna körül alakul. A termés mennyisége várhatóan 34 százalékkal lesz nagyobb a múlt évinél. Az államtitkár az MTI kérdésére válaszolva azt valószínűsítette, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) termésbecslése lesz majd a helytálló, azaz végül is 5,2 millió tonna őszi búzát takarítanak be, szemben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) becslésével, amelynek szakértői 4,8-5,00 millió tonnára tették az idei őszi búzatermés mennyiségét.

Mindehhez az államtitkár hozzátette, általában az érdekképviseletek alá szokták becsülni a leendő termés mennyiségét. Szerinte most is ez történt.

Újságírói kérdésre válaszolva a kukorica termésének becslésére még nem vállalkozott Gőgös Zoltán, ám annyit jelzett, hogy szerinte a tőszámok alapján nem zárható ki a 8 millió tonnás össztermés sem ebből a gabonafajtából.

A 11 oldalas részletes jelentés itt elérhető.

forrás: fvm.hu

2008. 25. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,73

Az index értelmezése: itt

Ne együnk vizes húst

A sápadt, vizes disznóhús, a sötét és száraz marha vagy bárány nemcsak azt jelenti, hogy gyengébb lesz a belőlük készült étel élvezeti értéke, hanem hogy az állat tartásmódja nem volt túl emberséges. Vásárláskor nemcsak az ebéd minőségére, de a haszonállatok tartási körülményeire is szavazunk – kössön ön is szerződést.

Az intenzív állattartás jellemzője, hogy az állatokat zsúfolt körülmények között, a napfénytől elzártan tartják hatalmas tömegekben. Gyakori a ketrecek és rácsok használata, amivel korlátozzák az állatok szabad mozgását. Rendszeresen használnak különféle csonkításokat, melyekkel a zárt, tömegszerű tartás során fellépő magatartásbeli visszásságokat próbálják „kezelni”: a tyúkok csőrét megkurtítják, a malacok farkát szintúgy, fogukat lecsípik, kasztrálják őket, hogy csak néhány példát említsünk.Meglátszik a stresszAz, hogy az állatokkal hogyan bántak, netán szenvedtek-e közvetlenül a levágás előtt, meglátszik a hús minőségén. A stressz nyomai nem minden esetben felismerhetőek a vásárló számára, mivel a boltok kínosan ügyelnek a minőségi és esztétikai húshibák eltüntetésére. Néhány dolgot azonban Ön is ellenőrizhet - hívja fel a figyelmet a Fauna Egyesület.

Az állatok élő izomzatának kémhatása a normál 7,4 pH érték körüli. Az élőlény halála után a cukorból keletkező tejsav már nem tud kiürülni a szervezetből, ezért az izmok „elsavasodnak”, a pH érték 5,5 körülire csökken, vagyis az élő izomból „normális hús” keletkezik. Azonban ha az állattal levágás előtt kegyetlenül bántak, nem szállították vagy nem pihentették megfelelően, rövid vagy krónikus stressznek tették ki, akkor a meneküléshez és túléléshez szükséges fiziológiai folyamatok indulnak meg a testében. Ekkor az izomzatban elraktározott cukor hirtelen és nagy mennyiségben alakul át tejsavvá, a hús gyorsan savasodik.

Vizes, "gyenge" hús

Elsősorban marhánál és birkánál a hús sötét színűvé, szárazzá és keménnyé válik, amit – az angol rövidítés után – DFD (dark, firm, dry) húsnak neveznek. A gazdasági állatok közül a sertések a legérzékenyebbek a stresszre, náluk inkább a PSE (pale, soft, exudative) jelenség figyelhető meg, melynek során sápadt, laza szerkezetű és vizenyős húst kapunk. Az izomban kötött állapotban levő víz ugyanis fokozatosan távozik, ahogyan a szövet szerkezete lassan átalakul. A sertéshús alá igen gyakran nedvszívó anyagot tesznek, hiszen a kereskedő igen sokat veszíthet, nem is beszélve a fogyasztóról, aki már csak a főzés során tapasztalja, hogy a termék a felére zsugorodik össze annak, mint amit megvásárolt.

Kössünk szerződést

Ha elfogadjuk, hogy az állatokkal szembeni bánásmód erkölcsi alapokon nyugszik, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a húshoz való viszonyulásunknak is vannak erkölcsi vonatkozásai. Felelősséggel tartozunk azokért az álatokért, amelyektől a hús, a tej és a tojás származik. Olyan ez, mintha az ember és a háztáji állatok ősei íratlan szerződést kötöttek volna arra, hogy az ember táplálja őket életük során, hogy aztán haláluk során ők szolgáljanak az ember táplálékául. Ám a modern nagyüzemi állattartás ezt a szerződést önkényesen megszegi, amikor megtagadja tőlük a teljes értékű élethez való jogot. Tehát amelyik állatnak nem okoztak szenvedést, nem tették ki stresszhatásnak, annak húsa sem károsodik, megőrzi minőségét. Jól tartott állat húsából az ember is szívesebben és jóízűbben eszik.Ha érdelkődik az állatvédelem iránt, ha szeretne segíteni, ha kíváncsi, hogyan lehet úgy élni, hogy közben ne okozzunk felesleges szenvedést, olvassa el további cikkeinket a FigyelőNet Állatvédelem rovatában.

forrás: fn.hu

Dobra verik az ország legnagyobb húsüzemét Pápán

Dobra verik az ország legnagyobb húsüzemét Pápán, és hogy a felszámoló kívánatosabbá tegye a céget, érdekes eszközhöz nyúlt. Mind az 1370 dolgozó elbocsátását előre bejelentette a helyi munkaügyi központnál, igaz, egyelőre mindenki marad. A húzás lényege, hogy a leendő vevő birtokon belülre kerülve már gond nélkül kirúghasson akár egész részlegeket - így vonzóbb lehet a piacon a cég. A szakszervezet az asztalt veri, a polgármester a magasra jutott "pápai gyerekekre" mutogat, miközben a csontozó az új késnek meg a régi bakancsnak örül. Riport Pápáról.

Ha igazán jót akarnak enni, hurkát, kolbászt, a piacra menjenek - ajánlja minden megkérdezett Pápán. Két talponállós pecsenyesütő néz farkasszemet az árus sor végén: a Laci Konyhája, míg a másik névtelen. Utóbbit választjuk, 10 deka sült kolbász 240 forint, a májas és a véres hurka valamivel olcsóbb. Végigkóstoljuk, mindhárom ízletes, de nem túl fűszeres, könnyen csúszik, mégsem zsíros. A hordóhasú tulajdonostól megtudjuk, hogy a helybéli Pápai Hús Zrt.-től veszi az alapanyagot. "Príma az árujuk" - közli a sütödés.

"Világhírű, na" - ezt már a cég által működtetett négy helyi húsbolt egyikében állítja a fehér sapkás eladónő, miközben két felvágottra is rámutat a hűtőpultban. Nem a legjobb alkalmat fogtuk ki a kérdezősködésre, az üzletben ugyanis sok a vevő. Elmondják, hogy a helyiek kedvence a disznósajt, a virsli, és a sonka. Annyira friss az áru, hogy állításuk szerint a disznó - amiből a virsli készült a bolttól pár méterre a húsgyárban - két napja még röfögött.

Hentesre mindig szükség lesz

Egyebek mellett ebben is egyedülálló Magyarországon a Pápai Hús Zrt. Itt ugyanis minden egy helyen van: bejön az élő állat, amit levágnak, darabolnak, csontoznak, aztán feldolgoznak. Itt csomagolják a késztermékeket, amit saját logisztikájuk szállít szét az országban. Abban is országos elsők, hogy itt dolgozik a legtöbb ember egy helyen. Összlétszámát tekintve a Csányi Sándor OTP-vezér élelmiszerbirodalmához tartozó Pick veri ugyan Pápát, de ott négy telephelyre oszlik a létszám. A pápai cég termékei számos díjat nyertek, csak 2007-ben a következőket érdemelte ki pápai húsáru: a Sült Pápai Sonka (amit exportáltak Amerikába is) Magyar Termék Nagydíjat nyert, két szalonnájuk és egy párizsijuk Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyhasználati jogot nyert, míg más termékeik nemzetközi termékdíjat és agrárkamarai különdíjat kaptak.

A gyárlátogatás előtt a szomszédos Koccintós Borozóban faggatjuk a kocsmárost, aki szerint nem nagyon panaszkodnak a cég melósai, ha igen, akkor csak arra, hogy nincs mindig munka. Gyorsan kiderül, hogy több húsos is ül a borozóban. Egy éppen szabadságon lévő huszonéves fiatalember darabolt hús csontozóként dolgozik, havi 80-100 ezer nettót visz haza. A tévéből hallotta ugyan, hogy mindannyiukat elbocsáthatják, de nem félti az állását. Szerinte az 50-60 hozzá hasonló hentesre mindig szükség lesz, másrészt bízik a szakszervezetben. "Szóltunk, kicserélték a késeket, a rossz minőségű új bakancsok helyett meg visszahozták a régieket" - sorolja, hogy miért bízik az érdekképviseletben.

Mielőtt a húsüzem területére lépünk, aláírásunkkal igazoljuk, hogy "tudomásunk szerint nincs fertőző betegségünk". Az udvar takaros, sehol egy eldobott papírzsebkendő, egyetlen szál gyufa se hever a földön. Harkai Attila vezeti a cég dolgozóinak több mint felét szervező érdekképviseletet. Pár éve még maga is csontozott a szalag mellett, aztán évekig Németországban dolgozott hentesként. "Ott láttam, hogy milyen az, amikor megbecsülik a jó szakmunkást" - emlékezik. A kis irodában munkásoknak készült szórólapok takarják be az asztalt. "Mindenfélét pletykálnak, tájékoztatni kell a dolgozókat az igazságról" - emel fel néhányat Harkai.

Kikiáltási ár: öt milliárd

Történt a héten több minden is, ami joggal foglalkoztatja az embereket a cégen belül. A 2006 decembere óta felszámolás alatt álló, de azóta is változatlan létszámmal termelő üzemet meghirdette eladásra a felszámolást végző Vectigalis Zrt. A cég június 30-ig várja az első ajánlatokat, a kikiáltási ár 5 milliárd forint. A meghirdetéssel párhuzamosan a Vectigalis csoportos létszámleépítésről tájékoztatta a pápai munkaügyi központot, mégpedig a teljes, 1370 fős létszámra vonatkozóan.

Kamerle Judit, a felszámoló veszprémi irodájának igazgatója szerint ez csak "felkészülés az értékesítésre", ami egyáltalán nem jelenti az összes ember elküldését. "A várható leépítés egyértelműen attól függ, hogy milyen a vevő. Ha van számviteli osztálya, vagy logisztikája, akkor azokra valószínűleg nem lesz szüksége" - közli. Magyarán a Vectigalis az értékesítést akarja a létszámcsökkentés bejelentésével megkönnyíteni, ezzel a lépéssel is vonzóbbá akarja tenni a menyasszonyt. "A felszámolónak a hitelezők érdekében kell eljárni" - teszi egyértelművé a helyzetet Kamerle.

Bár a kocsmában és az utcán megkérdezett hentesek, sofőrök, raktárosok szerint "ez egy jól menő cég", a számok mást mutatnak. A jelenleg évi 200 milliós veszteséget termelő Pápai Hús Zrt. 4,9 milliárd forintos adósságot halmozott fel az elmúlt években. 1,3 milliárddal tartozik három banknak, nagyságrendileg ugyanennyivel számos beszállítónak az állattenyésztőktől az ÉDÁSZ-on át a telefonszolgáltatóig. Nem kevés az állammal szembeni adósság sem, 750 millió forintot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) kellene visszafizetni, és 100 millió körüli APEH-tartozás is terheli a céget. Ezek a legnagyobb tartozások, a maradék szétoszlik további 330 hitelező között.

Jogilag pisztoly a fejhez

Ennek ellenére a számokat jól ismerőknél is kiverte a biztosítékot, hogy előre bejelentették a leépítést a teljes létszámra. "Ez egyáltalán nem szokás" - közölte az [origo]-val Kapuvári József. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke szerinte "ez jogilag azt jelenti, hogy csőre töltött pisztolyt tettek minden ottani dolgozó fejéhez". Kapuvári szerint innentől kezdve törvényesen, bármikor megkaphatják az emberek a rendes felmondásukat. Emiatt a HDSZ tiltakozó közleményt fogalmazott meg. Kapuvári attól tart, hogy eleshet a magyar húsipar utolsó nagy fellegvára is.

Kovács Zoltán polgármester is aggódik, de nemcsak a húsüzemben dolgozó pápaiak, hanem az egész környék miatt. A fideszes országgyűlési képviselő szerint a beszállítók miatt "az egész vertikumnak" fontos a talpon maradás. Pápán számos nagy, a rendszerváltás előtti cég tönkre ment már, mégis az országos átlaggal megegyező a helyi munkanélküliség, 7,5-8 százalék körüli.
Pápán működik egy 3 ezer embert foglalkoztató ipari park, és a hivatalosan NATO-bázissá minősített repülőtér is ad majd új munkahelyeket. A polgármester szerint mégis nagyon nehéz helyzetbe kerülnének az utcára kerülő húsosok. Az önkormányzatnak az átképzésen kívül más eszközei nem igazán vannak a segítségnyújtásra. Kovács azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy jöhetne máshonnan is támogatás. "A kormányfő szereti hangoztatni, hogy pápai gyerek, és az FVM államtitkára is pápai" - teszi egyértelművé, hogy kikre gondol.

A minisztérium csak bizonyos esetben tud segíteni. Mivel magáncégről van szó, a felszámolónak és a hitelezőknek kell reorganizációs tervet készíteni, közölték, és ebben kell megoldani a munkavállalók helyzetét. "Amire viszont van lehetőség, és ezt támogatni is tudjuk, ha a termelők vennék tulajdonba a jónevű céget. Akkor tudunk hitellel, és mással is segíteni" - közölte az FVM. Példának a megszorult Parmalatot, hozzák, amelyet a tejesek vettek kézbe minisztériumi segítséggel pár éve.

Nem kérdeznek, nem morgolódnak

Csütörtöki látogatásunkkor érkezett a gyárba tárgyalni, valamint munkásgyűlést tartani Varga Jenő, a Vectigalis elnök-vezérigazgatója Budapestről. Harkaiék egy 30 pontos megállapodás-tervezetet tettek elé, ez az esetlegesen elbocsátásra kerülők megsegítését szolgálná. A helyi érdekvédők például azt találták ki, hogy ha valakit kirúgnának, de nem tudna hová menni, akkor cserélhessen azzal, aki egyébként is menne a cégtől. Emellett referenciát adnának az utcára kerülőknek, valamint anyagilag is segítenék őket. Varga azt mondta erről az [origo]-nak, hogy nem tud aláírni olyan papírt, ami a munka törvénykönyvénél többet ígér az elbocsátottaknak.

A szűk körű tárgyalás eredménytelenségéről a délutáni munkásgyűlésen értesültek a cég alkalmazottai. A fórumon ugyan részt vehettünk, de csak azzal a feltétellel, ha nem számolunk be az ott elhangzottakról, mivel a cég belső ügyeiről volt szó. Így is sokatmondó volt azonban a gyűlés. Több száz fehér köpenyes, sapkás, hajvédős munkás állta körbe az aranyozott gombokkal varrt zakót, mellkasközépig kigombolt inget viselő Varga Jenőt. Hamar egyértelművé vált, hogy a felszámoló kiváló szónok. Nyugodt hangon, segítségnyújtó szándékát többször hangsúlyozva beszélt a bemikrofonozott csarnokban. Közérthetően magyarázott, minden részletre kitért. Senki nem morgolódott hátul sem, nem voltak beszólások, még csak nem is kérdeztek 20 perces beszéde végén az emberek. Talán azért, mert igaza van Harkainak, aki szerint az emberek "beletompultak" a rossz hírekbe.

Big is beautiful

"Mindenre is-is választ adok" - felelte a gyűlést követően Varga arra a kérdésre, hogy szerinte megnyugtatta-e a munkásokat. "Őszinte vagyok, 1400 embert nem biztos, hogy meg tudok menteni, lehet, hogy négyszáznak mennie kell majd, hogy ezer maradhasson" - közölte, majd azt hangsúlyozta, hogy a leendő vevőn múlik minden. Az értékesítés időpontja - vagyis az esetleges elbocsátások ideje - is bizonytalan. Ha nem tudják első körben eladni a céget, meghirdetik újra.

Azt sem tudják a Vectigalis vezetői, hogy milyen körből kerülhet ki a vevő. Magyar húsos cég alig jöhet szóba, az utóbbi években többen is lehúzták a rolót. A felszámoló cég szerint voltak már érdeklődők, de olyan, "aki lejött volna, hogy minden zugba benézzen, még nem". A leendő vevővel kapcsolatban azonban az elsőszámú elvárást pedig Varga úgy fogalmazta meg: "Nekem mindegy, csak nagy legyen. Tudod, big is beautiful."

Lencsés Csaba írása

forrás: origo.hu