Ön is tart a magas takarmányáraktól?

Most már teljesen bizonyos, amit az év első felében még csak sejtettünk: félelmetesen magas gabona árak lesznek a piacon. Ez természetesen magával hozza a késztáp árának drasztikus emelkedését is. A hízótápok árai már most is 50 forint felett tartózkodnak, és még belegondolni is rossz, hogy hol lesz a teteje az áremelkedési hullámnak.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben a túlélés érdekében?

1. befagyasztani minden kiadást
2. befagyasztani minden nélkülözhető kiadást és olyan beruházásokat indítani, melyeknél azonnali megtérüléssel lehet számolni

Remélem, olvasóim között a többség a második megoldást választja.

Már látom, ahogyan a technológiát forgalmazók dörzsölik a tenyerüket, mert itt az ideje az elavult, pazarló etetők cseréjének. És igazuk is van.

Én mégis valami másról szeretnék beszélni, mégpedig a genetikáról, azon belül is csak a takarmányhasznosításról.

A következő táblázatban a legutóbbi atkári fajtaösszehasonlító hízékonysági vizsgálaton szerepelt fajtakonstrukciók eredményei közűl a "hazaiakét" és a RATTLEROW SEGHERSét adom közre:

vizsgált konstrukció	napi súlygyarapodás a hízlalás alatt (g)	1kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány (g)
"A hazai"	850,64	2.669
"B hazai"	866,11	2.516
RATTLEROW SEGHERS	870,90	2.509

Amint az jól látszik a RATTLEROW SEGHERS hízói a legnagyobb "hazai tenyésztő" vállalkozás sertéseihez viszonyítva ráhízott kilónként 160g takarmányt, míg a második legnagyobbnál 7g-nyi takarmányt tudtak megspórolni.

Mit jelent ez forintosítva?

Ha feltételezzük, hogy a hízlalás alatt az átlagos takarmányár 60 Ft/kg (reméljük megáll ezen a szinten!), akkor egy 1.000 kocás telep esetében, 20.000 hízós éves kibocsátást és 80 kg ráhízást számolva ez a 7 g esetében 672.000 Ft, míg a 160 g esetében 15.360.000 Ft.

Látva ezeket a számokat nem is értem, hogy mire vár az a sok tulajdonos és telepvezető, aki még mindig nem a RATTLEROW SEGHERS terminál kanjait használja? Két dolog jutott eszembe: csodára, vagy állami támogatásra a veszteséges gazdálkodását ellensúlyozandó.

Úgy gondolom, itt az ideje hogy mindenki tegyen valamit az előttünk álló, várhatóan igen nehéz év átvészelése érdekében.

A telepi eredmények javításának egyik lehetséges módja a jelenleg használt befejező kanok lecserélése nagy testtömeggyarapodású, homozigóta stresszmentes RATTLEROW SEGHERS terminál kanokra, melyek kiváló kombinálódó-képességüket már minden hazai genetikán bizonyították.

Aki maga is kíván valamit tenni, nem csak a sültgalambot várja, annak íme néhány telefonszám, ahol érdeklődhet a RATTLEROW SEGHERS terminál kanok után:

Botzheim Tibor: 209-423-845
Kristóf Károly: 203-649-011
központ: 22-454-114; -164

Csökkent az USA 2007-es sertéshús exportja

Az év első öt hónapjában az USA sertéshús exportja 3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az Egyesült Államok 1,3 milliárd font sertéshúst exportált. Az USA Kereskedelmi Minisztériumától származó, exportra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az alacsonyabb exportot két fő piacuk - Mexikó és Oroszország - eredményével lehet magyarázni.

Ezzel ellentétben a más országokba irányuló export növekedett, például Japán (11.5%), Dél-Korea (3.1%) és Kanada (2.5%). Ugyanakkor ezek a számok nem tudták kárpótolni a mexikói és oroszországi kieséséket.

A 2007-es mexikóba irányuló export eddig 30%-kal, míg az Oroszországba irányuló export 23%-kal csökkent.

forrás: pigprogress.net

VHT Sajtótájékoztató 2007. július 30.

Az április 30-i állatszámláláskor a sertéslétszám 4,1 millió darab volt, 200 ezer darabbal több, mint egy évvel korábban.

Az év elsõ felében a hazai árualapból 1,8 millió darab vágósertés került levágásra, ezt növelte még 300 ezer darab import eredetû élõállat behozatala. Az import részaránya 14 % volt. Ezen belül a mennyiség nagyobb része az elsõ negyedévben érkezett.

Az év elsõ heteiben a vágósertés felvásárlási ára 275 Ft/élõ kg volt. Egy hónap alatt ez az ár 235 Ft/élõ kg mértékre süllyedt, az alacsony árfekvésû lengyel import következtében. Ez az árszint a félév során tartotta magát. A felvásárlási árak az önköltség alá süllyedtek.

A hazai felvásárlási árak a csatlakozás óta követik az EU átlagárak színvonalát és mértékét. A félév folyamán a felvásárlási árak döntõen nem érték el az EU átlagárat.

A sertéstermelõk helyzetét tovább rontotta az 1800 Ft/sertés darab állatjóléti támogatás május 1-i megszûnése. (Ez a támogatás 15 Ft/élõ kg-nak felelt meg.)

Július hónaptól kezdõdõen megindult a felvásárlási árak növekedése, miközben a felére esett vissza az import behozatal. A jelenlegi árcentrum 295 Ft/élõ kg.

A sertés hízlalás során meghatározó költségnem a takarmányköltség. Ez képviseli a felmerülõ költségek cca. 65 %-át. Az idõjárás okozta drasztikus kiesés a növénytermelésben a takarmányárak ugyancsak drasztikus növekedését okozza. Csak példaként említjük, hogy a korábbi évek 110 EURO/tonna intervenciós kukorica felvásárlási árak ma 180 EURO/tonna mértéket is meghaladják. Ez 60 %-ot meghaladó áremelkedés. A költségnemek megoszlása alapján a felvásárlási árak minimum 40 %-os növekedésével számolhatunk, tehát az értékesítési árak elérhetik illetve meghaladhatják a 400 Ft/élõ kg szintet.

A takarmányárak változása végig gyûrûzik a teljes termékpályán. A feldolgozó ipar alapanyag költsége 70 %. Így az ipar kereskedelmi átadási áraiban várhatóan 30 % árnövekedés fog bekövetkezni. A kereskedelmi partnerek döntése, hogy ebbõl milyen mértéket hárítanak át a fogyasztókra.

Az áremelkedés továbbhárítása a termékpálya szereplõi számára gazdasági kényszerként jelentkezik.

Cél:

• A hazai sertéstermelés volumenének és színvonalának megõrzése

Eszköze:

• A felmerülõ költségek elismertetése
• A fekete gazdaság elleni fellépés szigorítása
• Az ágazat nemzeti támogatottságának biztosítása

Budapest, 2007. július 30.

forrás: VHT.hu

Valós válságba sodródtak a hazai állattenyésztők is

Hamarosan hitelhez jutnak az állattenyésztők, és remélik, nem érkezik későn a segítség. A húsárak viszont valószínűleg tizenöt–harminc százalékkal emelkednek.

"Az ágazat válsághelyzetben van" – így helyesbítette feltételes módon feltett kérdésünket Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének igazgatója, miután tegnap négy szakmai szervezet közös tájékoztatón ismertette a hazai állattenyésztés állapotát. Az állattenyésztők mellett a Baromfi Terméktanács, a Vágóállat és Hús Terméktanács, a Magyar Sertéstartók Szövetsége is állította: ha nem kap gyors kormányzati segítséget az ágazat, válsághelyzetbe kerülhet az állattenyésztés. Ezt a kijelentést módosította Wagenhoffer Zsombor, aki hangsúlyozta, nem céljuk rémisztgetni a lakosságot élelmiszerár-emeléssel, de úgy tűnik, az elkerülhetetlenül begyűrűzik az életünkbe.

A szervezetek a tájékoztató előtt megállapodtak Gráf József földművelésügyi miniszterrel, hogy az állattenyésztők takarmányvásárlásuk finanszírozásához ötvenszázalékos kamattámogatott hitelt kapnak.

"Javasoltuk továbbá, hogy az elsődleges előállítású hústermékek áfája a jelenlegi húsz százalékról csökkenjen öt százalékra" – mondta az igazgató. A felvetés kormányzati döntést igényel, de ezzel a lépéssel talán mérsékelni lehetne a tizenöt–harminc százalékosra becsült húsáremelkedést. Az állattenyésztők kérték az intervenciós gabonakészletek hazai felhasználásának biztosítását is, erre azonban kevés az esély. Értesüléseink szerint Brüsszelben a múlt héten lesöpörték az ezt célzó magyar törekvéseket. Franciaországban kétszáz euró a kukorica tonnája, itthon valamivel 180 euró felett van, de Wagenhoffer Zsombor becslése szerint hamarosan a belföldi árak is elérik a kétszáz eurós szintet. (Az agrártárca tett lépéseket két állami tulajdonban lévő cégen keresztül az intervenciós kukorica felvásárlására, hogy az így megszerzett gabonát hazai állattenyésztőknek értékesítse.)

"A legnehezebb helyzetben a sertéságazat van, az állattartók fél éve veszteséget termelnek. A baromfitenyésztők jobban állnak, ők az elmúlt hónapokban kétszer is emelték áraikat" – mondta az igazgató.

Nagy Ottó

forrás: magyarhirlap.hu

A miniszter a Magyarországon lévő uniós takarmánygabona itthon tartásáért lobbizik

Egy, a sertéstenyésztőket is érintő részletet adnék közre Czauner Péternek Gráf Józseffel készített és a nol.hu-n megjelent interjújából. A teljes interjú itt elolvasható.

...

Míg a fagykár 40-50 milliárd forint kárt okozott, addig az idei aszály ennél sokkal többet, kukoricából már fél termést emlegetnek, a napokban ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy a kormányzat részt vesz uniós kukoricatendereken, az FVM intervenciós kukoricát vásárol.

• Nem az FVM, hanem két állami cég. Elsősorban az új termésből akarunk vásárolni és készletezni, de a TIG és a Concordia Zrt. indul a hetente sorra kerülő uniós intervenciós tendereken. Ha beválnak a jóslatok, és Magyarországon legfeljebb 4-5 millió tonna tengeri terem, akkor egymillió tonna kukoricára van szüksége az országnak. Normális időjárású években 8 millió terem, s ebből 2 millió tonna exportálható. Az uniós tendereken erős világcégekkel nem tudunk versenyezni, de az állattartóknak ígérem, bármilyen áron megszerezzük a kukoricát, ha ők nem tudnak elég kukoricát vásárolni. Bolgár, román kollégámmal szeretnénk Brüsszelben elérni, hogy a magyar intervenciós készletek maradjanak ebben a régióban. Hasonló akciót tavaly szervezett az EU, amikor az aszály sújtotta Spanyolország és Portugália elővásárlást szerzett az intervenciós tendereken.

Czauner Péter

forrás: nol.hu

Felszabadították az intervenciós kukorica készleteket

A rendkívüli időjárás miatt várhatóan bekövetkező takarmányhiányra való tekintettel az unió felszabadította a belpiaci felhasználók számára a rendelkezésre álló intervenciós készleteit már - tájékoztatta Ficsor Ádám, az agrártárca szakállamtitkára az MTI-t.

Jelezte: a magyar állattenyésztők elemi érdeke, hogy a Magyarországon lévő mintegy 1,8 millió tonna uniós intervenciós kukoricakészlet lehetőleg ne kerüljön ki az országból, azt a magyar állattartók használhassák fel. Az intervenciós készletekhez az állattartással foglalkozó gazdálkodók pályázat útján juthatnak hozzá. Ezeket a pályázatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell benyújtani. A pályázatok beadására hetente van lehetőség.

Jelenleg Magyarországon 600 ezer tonna pályázható takarmánykukorica áll rendelkezésre. Ennek ára tonnánként 140-150 euró között mozog. A pontos pályázati feltételekről az MVH nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek.

Ficsor Ádám aláhúzta: a magyar gazdálkodóknak gyorsan meg kell tenniük a szükséges lépéseket, ha őszi takarmányszükségletüket időben biztosítani kívánják, mivel mind a 27 uniós tagállamban nagy az érdeklődés az intervenciós készletek iránt. Ezért a minisztériumi vezető kérte a terméktanácsokat, hogy saját eszközeikkel segítsék a folyamatot.

A szakállamtitkár utalt arra is, hogy e hét közepén Brüsszelben tárgyalt az uniós intervenciós készletek rendszerszintű felhasználásának esetleges szabályozásáról. Ez elől az uniós illetékesek nem zárkóztak el, ám Ficsor Ádám szerint - az EU-s ügymenetet figyelembe véve - ennek megoldása akár hetekbe is telhet.

forrás: FVM

Gabona betakarítás számokban

A betakarítás eddigi adatai szerint a búza termésátlaga az idén nem éri el az előzetesen várt hektáronként 3,8 tonnát, csak 3,6 tonna lesz - közölte Benedek Fülöp, az agrártárca szakállamtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a búza 82 százalékát már betakarították.

Az őszi árpa aratása gyakorlatilag befejeződött, a termésátlag 3,67 tonna/hektár.

A szakállamtitkár felhívta a figyelmet: bár a termésátlag alacsony, de a búza ára jelentősen nőtt a tőzsdén. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kenyér árának emelésében nem ez az egyedüli tényező, hiszen a kenyér önköltségének csak 27-28 százaléka a liszt ára.

Az államtitkár elmondta, búzából az idén a tapasztalt termésátlagok alapján körülbelül 3,8-3,9 millió tonna termésre lehet számítani. A 3,6 tonnás átlagtermés ugyan alacsony, de még nem indokolja, hogy egyes régiókat aszály-, illetve katasztrófa sújtotta területté nyilvánítsanak. A nagyobb gond azoknál a gazdálkodóknál lehet, ahol csak 3 tonna körüli a termés hektáronként.

Az őszi árpánál is igen nagy eltérések tapasztalhatók a termés mennyiségben. A 3,67 tonnás országos átlag úgy jön ki, hogy volt ahol csak 2,2 tonnát takarítottak be, máshol pedig elérték a 4,7 tonnát.

Rozsból eddig a termés 50 százalékát sikerült betakarítani, tritikáléból 64 százalékot, tavaszi árpából 70 százalékot, zabból 28 százalékot. Ezeknél a gabonaféléknél is alacsonyabb a termésátlag, mint tavaly. A magborsóból és az őszi káposztarepcéből már csaknem befejeződött a betakarítás.

Összesen körülbelül 2 millió hektárról 6-6,5 millió tonnányi termést takarítanak be 35-40 ezer gép 50-60 ezer személy közreműködésével.

Az államtitkár szólt arról, hogy az állattartók kérésére megoldást keresnek a közraktár jellegű tárolásra, illetve terveik között szerepel, hogy ösztönözzék a minőségi vetőmag használatát.

A búza ára erősen megugrott a tőzsdén, az Európai Unióban, de a környező más országokban is az átlagosnál és a becsültnél alacsonyabb a búzatermés - jegyezte meg az államtitkár.

forrás: FVM

Mit jelentsen a "magyar sertéshús"?

Egyre többet lehet hallani arról, hogy milyen jó is lenne ha a magyar sertéshúst is eredetjelzéssel lehetne forgalmazni, mert az mennyivel növelhetné a vásárlók ingerenciáját, hogy magyar terméket vásároljanak, ahogyan ez számos más uniós országban történik. Gondolom ennek a legegyszerűbb módja a tőkehús eredetjelzése, mert a készítményeknél ez már komoly gondokat okozna, így most maradjunk is ennél a viszonylag egyszerű terméknél.

Ha friss sertéshúst vásárolok azt az esetek 99%-ában hipermarketben teszem a heti bevásárlás alkalmával. Ilyenkor feltételezem, hogy a pultra kikerülő termék az eredetét és megbízhatóságát tekintve nem hagy kívánnivalót maga után, mert

• az adott áruházlánc ezt nem engedheti meg magának
• jól dolgozik a magyar szakhatóság és kiszűri az emberi fogyasztásra nem alkalmas, szermaradványokkal terhelt, vagy bizonytalan eredetű vágott állatokat, így ezeket már bontani sem lehet

Ezen alapfeltételezés talaján állva, döntésemet a készítendő ételnek megfelelő húsrész kiválasztásánál a hűtőpulból kivett, és csomagolt termék látványa határozza meg.
Egy karajnál mondjuk, hogy hogyan van tálalva, mennyire van lefejtve a zsír róla, milyen a színe (sötét vörös, rózsaszínes vagy egészen világos már-már fehér), milyen az állaga (rostos, vagy sima a felszíne), látszik-e a szövetek között a zsír, azaz mennyire márványozott (én a száraz húsokat kedvelem, így nem szeretem látni a zsírt), és van-e alatta a tálcában, vagy a hús alatti itatóson látható húslé (mert ha van, akkor köszi de nem kérem). A szagáról nem beszélek, mert ha lenne, akkor azt már kézbe sem venném.

Azt szokták mondani, hogy minden ember magából indul ki, de úgy gondolom, hogy egy átlag vásárló sem gondolkozik gyökeresen másként, amikor tőkehúst vásárol. Ha pedig ez igaz, akkor mire is mennénk egy piros fehér zöld „matricával” a csomagoláson?
Ha a „magyar termék” csak azt fogja jelenteni, hogy itt ezen a 93 ezer négyzetkilométernyi területen hízott meg, de nem fog egy folyamatos és megbízható minőséget is garantálni a vásárlónak, akkor ő miért választaná a magyart? A fogyasztó egy ízletes, kiszámítható minőségű, megbízható forrásból származó sertéshúsra vágyik, ha ez a címke ezzel a tartalommal (is) van felruházva, akkor biztos, hogy ez után fog nyúlni a hűtőpulton. Úgy gondolom, hogy egy ilyen címkének valami többlet tartalmat is hordozni kellene a származási országon kívül. Mire is gondolok? Mondjuk ilyesmikre:

• ez a termék mindig ugyan olyan,
• ha ezt veszem, még mielőtt kinyújtom érte a kezemet már tudom, hogy milyen minőséget kapok, szinte már érezhetem a belőle készült étel ízét is a számban,
• természetesen megbízható forrásból származik,
• és legutolsó helyen, hogy ezzel hazai gazdaságot támogatom

Félreértés ne essék maximálisan támogatom, hogy legyen egy olyan védjegy, ami megkülönbözteti a jó, kiszámítható, állandó minőségű, magyar sertéshúst a többi a piacon még kapható terméktől. DE ehhez jó, kiszámítható, állandó minőségű, magyar sertéshúst kell a matrica mögé tenni. Jelen pillanatban egy-egy vágás sokszor úgy fest a vágóhídon, mintha Noé bárkájának lakóit mészárolnák. Sem méretben, sem izmoltságban, sem húsminőségben nem egységes a hazai hízó. Természetesen tisztelet a kivételnek.

Azonban ahhoz, hogy ezt a kiegyenlített minőséget el tudjuk érni, ahhoz meg kellene állapodnunk nekünk sertéstenyésztőknek és feldolgozóknak a magyar sertéshús minőségi követelményeiben. Persze ehhez tudnunk kellene, hogy a hazai fogyasztó mit szeretne azon kívül hogy ócsó.
Nem gondolok nagy dolgokra, csak olyan egyszerűekre, mint:

• Vágott testtömeg: -tól , -ig
• Színhús százalék: -tól , -ig
• Vágás utáni pH: -tól , -ig
• Hús színe: -tól , -ig
• Csöpögési veszteség: -tól , -ig
• Szövetek közötti zsírtartalom: -tól , -ig

Ezek jól és könnyen mérhető, a hús minőségére mégis valamiféle támpontul szolgáló mutatószámok. Úgy gondolom, hogy ezen paraméterek „belövése” és egyedenkénti, illetve szúrópróba szerű vágóhídi ellenőrzése és „garantálása" a fogyasztó felé, megadhatná azt a többlet tartalmat a magyar származás jelöléssel ellátott húsnak, ami valóban arra sarkalná a vásárlót, hogy gondolkodás nélkül ezt vegye ki a hűtőpultból és ne az eredet-megjelölés nélküli, így számára bizonytalan minőséget jelentő terméket.

Attól tartok, hogy ha ez a munka nem előzi meg a védjegy kiadását, akkor nagyon hamar kiüresíthetünk és értéktelenné tehetünk egy olyan értékes lehetőséget, mely valóban segíthetne a hazai tenyésztőknek.

Megjelent a KSH „Mezőgazdaság 2006” című kiadványa

A következőkben a KSH "Mezőgazdaság 2006" című kiadványából szemezgetnék néhány érdekes adatot. Akit a teljes anyag érdekel, az innét letöltheti.

• Az élelmiszer-gazdaság helye a nemzetgazdaságban

A mezőgazdaság súlya a foglalkoztatásban, a bruttó hazai termék (GDP) előállításában és a beruházásokban egyaránt 4-5% között alakult 2006-ban.
Az élelmiszer-gazdaság egyre csökkenő hányadát adja a lakossági fogyasztásnak és az exportnak, külkereskedelmi aktívuma is csökkenő összegű az utóbbi években.
A nemzetgazdaság összes exportján belül az élelmiszer-gazdaság részaránya az 1990-es évtized második felében jelentősen visszaesett, ezután mérsékelt ütemben tovább csökkent,2006-ban 5,5%-ot tett ki. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek külkereskedelmi forgalmának kiviteli többlete 2001–2003 között az előző három évhez képest még nőtt, ezután azonban az import élelmiszerek (az EU-csatlakozást követő) fogyasztásának növekedése következtében számottevően csökkent. A kiviteli többlet 2006-ban – előző évihez viszonyított növekedése ellenére – jelentősen elmaradt a néhány évvel korábbitól.
A háztartások fogyasztási kiadásaik negyedét költötték 2005-ben élelmiszerekre és élvezeti cikkekre. (Az életszínvonal-növekedés eredményeként egyre bővül a szolgáltatások 7 igénybevétele, ezzel szemben a fogyasztási kiadásoknak egyre csökkenő hányadát képviseli az élelemre fordított összeg.)

• A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása

2006-ban 512 ezer dolgozó éves munkájának megfelelő munkamennyiséggel hozták létre az év folyamán megtermelt mezőgazdasági termékeket. A mezőgazdaság munkaerőráfordítás nagysága – a korábbi évekhez hasonlóan – tovább csökkent.
Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint 2006-ban a mezőgazdaságban 94 ezer fő dolgozott, 4 100 fővel (4,4%-kal) kevesebb, mint az előző évben.

• A keresetek alakulása

A munkaügyi statisztika szerint a mezőgazdaságban a havi bruttó átlagkereset 111 978 Ft, a nettó 82 110 Ft (a nemzetgazdasági átlag 74%-a) volt 2006-ban a 4 főnél többet foglalkoztató szervezetekben.

• A mezőgazdaság bruttó termelése

Az állattenyésztés bruttó termelése (mely tartalmazza a termelés során felhasznált saját előállítású termékek, pl. vetőmag értékét is) 2004-ben egytizeddel esett vissza, 2005-ben stagnált, 2006-ban pedig ismét csökkent 2,9%-kal. A mezőgazdaság bruttó termeléséből 2006-ban 39%-kal (2000-ben még 47%-kal) részesedett az állattenyésztés, melynek növekedését nem váltotta ki a magas gabonatermés.
Az állattenyésztés bruttó kibocsátása (mely nem tartalmazza a termelés során felhasznált saját előállítású termékek értékét) az MSZR (Mezőgazdasági Számlarendszer) előzetes adatai alapján 582 milliárd Ft értékű volt folyó alapáron 2006-ban, melynek 68%-a élő állatokból, 32%-a állati termékekből származott. Az állattenyésztésen belül az élő állatok bruttó kibocsátása összehasonlító áron 0,4%-kal növekedett, az állati termékeké 3,2%-kal elmaradt az előző évitől. Az élő állatok közül a sertéskibocsátás 1,0%-kal növekedett.

• A termelés főbb jellemzői

A sertésállomány egyre kisebb hányadát (2006 decemberében 37%-át) tartották egyéni gazdaságok.
A sertések száma közel 4 millió volt december 1-jén, 134 ezerrel (3,5%-kal) több az egy évvel korábbinál. Ezen belül 290 ezer anyakocát, az előző évinél 13 ezerrel (4,7%-kal) többet tartottak a gazdaságok. A gazdasági szervezetek növelték, a kistermelők csökkentették a kocaállományukat. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,8 és 5,8 millió között ingadozott, az utóbbi három évben 5 millió darab alatt maradt, 2006. december 1-jén egymillióval volt kevesebb, mint 2003. december elején.
Az EU-25 tagállamai közül a legnagyobb sertéstartók, Németország, Spanyolország és Lengyelország az állomány közel felét, Dániával és Franciaországgal együtt csaknem kétharmadát birtokolták, Magyarország pedig közel 3%-kal rendelkezett.

• Vágóállatok és állati termékek termelése

Az előzetes adatok szerint 2006-ban 1,4 millió tonna vágóállatot termeltek a gazdálkodók, az előző évivel közel azonos mennyiséget, a két évvel korábbinál 3,4%-kal kevesebbet. A vágóállat tömeg kilenctizedét (egymással közel azonos arányban) a vágósertés- és a vágóbaromfi-termelők állították elő. Vágósertésből az előző évhez képest 2,0%-kal növekedett, a 2004. évitől azonban 9,2%-kal elmaradt a kibocsátás.

• Értékesítés, felvásárlási és ráfordítási ár

Az élő állatok és állati termékek felvásárolt volumene 2000 óta szűkebb sávban ingadozott, mint a növénytermesztési és kertészeti termékeké. A 2002–2003-ban elért növekedéstől eltekintve csökkenő tendenciájú volt, és 2006-ban már 9,3%-kal elmaradt a 2000. évitől.
A felvásárlási árszínvonal a növényi termékekéhez hasonlóan erősen ingadozott; 2001. évi kiugrását elsősorban a vágósertés 41%-os és a vágócsirke 17%-os árnövekedése okozta, melyet két évig árcsökkenés követett. A 2003. évi mélypont után már folyamatosan enyhén emelkedett az élő állatok és állati termékek árszínvonala.
Az élő állatok és az állati termékek összevont értékesítési volumene az utóbbi években is egyre csökkent (ezen belül az élő állatok értékesítése ettől eltérően 2006-ban kissé növekedett). Az élő állatok ára folyamatosan kúszott felfelé, az állati termékeké azonban csupán 2006-ban növekedett, szerény mértékben.
A termelőiár-szint a növénytermesztésben nagyobb mértékben, az állattenyésztésben azonban kevésbé növekedett, mint a ráfordításiár-szint.

• Külkereskedelem

Az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmából mindössze néhány százalékos aránnyal részesedik, pozitív egyenlege miatt azonban nagy jelentőségű. A nemzetgazdaság dinamikusabban növekvő exportján belül az élelmiszer-gazdaság az utóbbi években csökkenő hányadot képviselt, miközben az importon belüli aránya megnövekedett.
Az EU-val lebonyolított élelmiszer-külkereskedelem (korábban erősen pozitív) egyenlege az utóbbi években (Részben amiatt, hogy számbavételi változás is történt, 2003-tól ugyanis a tengerentúli származási ország helyett a befogadó kikötővel rendelkező EU-tagország szerepel az import feladójaként.) leapadt, a 2006. évi aktívum már szinte teljes egészében az egyéb országokba irányuló külkereskedelemből származott.
Magyarország az élelmiszerek, italok és dohányáruk külkereskedelmi forgalmában 2006-ban összesen 214,5 milliárd Ft aktívumot ért el.
Az exporttöbblet négyötödét 15 ország (közülük 6 EU-tagország csupán az exporttöbblet egyharmadát) fogadta be. Az exporttöbbletet főként gabonafélék, olajos magvak és takarmányok, valamint sertés- és baromfihús-készítmények kiszállítása eredményezte.
Az importtöbblet négyötödét ugyanakkor 4 EU-tagállam (részben nem származási, hanem kikötőbe érkeztető feladó országként) érte el. A rangsor elején álló 15 ország közül pedig 8 volt az EU tagja, melyekből összesen az importtöbblet 89%-a származott. A legjelentősebb importtöbblet főként élő sertés, húskészítmények, tejtermékek, valamint italok és dohányáruk behozatalából keletkezett.
Az export termékcsoportonkénti szerkezete megváltozott az utóbbi években: az élő állatok és állati termékek aránya néhány százalékkal csökkent, ezzel szemben a növényi termékeké a kedvező szántóföldi hozamok következtében növekedett.
Az importból az élő állatok és állati termékek 2002-ben 17,4%-kal, 2004-ben 21,9%-kal, 2006-ban már 26,3%-kal (az italok és dohányáruk eközben 7,7 majd 9,8 és ezt követően 11,7%-kal) részesedtek.
Az EU-25-tel folytatott élelmiszer-gazdasági külkereskedelem pozitív egyenlege 2001 óta évről évre csökkent, és 2006-ban már szinte alig maradt aktívuma. A külkereskedelmi többletet elsősorban az élő állatok és állati termékek, valamint az italok és dohánytermékek egyre növekvő importja rontotta, de a növényi termékek aktívuma is csökkent.

forrás: KSH

Norbi vagy Alexandra?

Most értesültem a "nagy hírről", hogy megvan már, kitalálták, ráleltek a következő nagy kukkoló só témájára. Norbi vagy Alexandra? Remélem ez már így önmagában is felcsigázta az olvasóimat és minden egyes adást a kényelmes fotelből, csipsszel és sörrel a kézben fognak végignézni, szörnyülködve, hogy mások mit meg nem tesznek azért, hogy leadjanak a túlsúlyukból.

Hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, és miért írok ilyesmiről ezen a blogon? Nagyon egyszerű, mert itt a nagy alkalom, hogy végre a sovány, táplálkozás-élettanilag szinte nélkülözhetetlen, sertéshús visszakapja az egészséges táplálkozásban őt megillető helyét. Most, amikor egy ország fogja ész- és fenntartások nélkül követni a két guru tanácsait, akkor (is) lehetne tenni valamit azért, hogy az évek óta méltatlanul 27 kiló körül stagnáló éves sertéshúsfogyasztásunkat feljebb tornázzuk, ezáltal erősítve a húsok közötti piaci versenyben a sertéstenyésztők hazai pozícióit.

Remélem az AMC által kiírt vörös hús kampány nyertese valahogy becsempészi a marketing mixébe a sertéshúsnak az "év párbajában" való szerepeltetését, mert ennél jobb lehetőséget én nem látok az idei évben.

Remélem...