2007. 26. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,29

Kína nem gyárt kukoricából üzemanyagot

Kínában tilos kukoricából és más alapvető élelmiszer-gabonákból üzemanyagot előállítani, tekintettel a gabonának az ázsiai ország élelmezésében betöltött szerepére. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tisztviselője szerint Kína ezt bölcsen teszi.

"Ezzel a döntésével egy olyan nagyhatalom, mint Kína, valószínűleg gyorsítani fogja a már nem élelmiszerterményekre épülő, második generációs etanolgyártási technológia elterjesztését" - mondta a China Daily kínai napilapnak Abdolreza Abbassian árupiaci elemző és a FAO terményekért felelős kormányközi csoportjának tikára. Az ENSZ élelmezésügyi hivatala tisztviselőjének megjegyzése nem sokkal az után hangzott el, hogy Kína tilalmat vezetett be azokra beruházásokra, amelyek kukoricából és más alapvető élelmiszergabonákból állítanának elő üzemanyagot.

"Ezzel a döntésével egy olyan nagyhatalom, mint Kína, valószínűleg gyorsítani fogja a már nem élelmiszerterményekre épülő, második generációs etanolgyártási technológia elterjesztését" - mondta a China Daily kínai napilapnak Abdolreza Abbassian árupiaci elemző és a FAO terményekért felelős kormányközi csoportjának tikára. Az ENSZ élelmezésügyi hivatala tisztviselőjének megjegyzése nem sokkal az után hangzott el, hogy Kína tilalmat vezetett be azokra beruházásokra, amelyek kukoricából és más alapvető élelmiszergabonákból állítanának elő üzemanyagot.

A kukorica fontossága a kínai élelmiszer-ellátásában arra ösztönözte a kormányt, hogy szorgalmazza: az etanol előállításával foglalkozó vállalatok alapanyagként maniókát (kasszavát), édesburgonyát vagy cellulózt használjanak. Kína az importált kőolajtól való függőség csökkentése érdekében támogatja a bioüzemanyagok gyártását, azonban aggódik, hogy az etanol alapanyagául szolgáló gabonafélék utáni egyre nagyobb igény a kukorica árának emelkedéséhez vezet és az élelmiszernövények termesztésére szánt területek is csökkenhetnek.

A tavalyi év bőséges kukoricatermése ellenére az utóbbi kilenc hónapban a kukorica ára a daliani árútőzsdén (Dalian Commodity Exchange) 30 százalékkal emelkedett. A kukoricaárak emelkedése a takarmány és legfőképpen a disznóhús árának emelkedéséhez vezetett. A gabona globális kereslete és kínálata a 2007-2008-as időszakban várhatóan továbbra is szoros marad, így az árak magasak lesznek - mondta a szakértő.

Amíg a kőolaj ára olyan magas, mint most, valamint a biomassza átalakítását érintő jelentős technológiai áttörés sem történik, a jelenlegi trend az elkövetkezendő években is folytatódik - tette hozzá. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a gabona iránti igény hirtelen fog emelkedni. Ennek az erős keresletnek többek között az Egyesült Államok kukorica alapú etanolgyártásának fejlődése az oka. Öt éven belül az amerikai kukoricatermés csaknem egyharmadát etanol előállítására fogják használni, hogy elérjék az energiaügyi minisztérium célkitűzésének megfelelő 11,2 milliárd gallonos etanolmennyiséget. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium szerint mintegy 86 millió tonna kukoricát használhatnak etanolgyártásra 2007 és 2008 között.

forrás: origo.hu

Oroszország: Protekcionizmus a sertéshús import csökkentéséért

Protekcionista rendelkezésék bevezetésével Oroszország a vágósertések importját kívánja megakadályozni, és ezzel védeni a hazai tenyésztőket, jelentette be Szergej Mityin, az orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes.

„ A minisztérium az gondolja, hogy a vámtarifa arányát legalább 35%-ban szükséges meghatározni.” Mondta Mityin. A vágásra behozott állatok közvetlen konkurenciát jelentenek a hazai termelőknek.

A sertések száma

Oroszország a mezőgazdaságot elsődleges fontosságúnak nyilvánította. Az utóbbi két évben a sertések száma valóban növekedésnek indult. A miniszterhelyettes szerint országa 2006-ban 370 000 élő állatot, legfőképpen sertést importált. Az élő sertés import esetében a vámtarifa mértéke 5%-a a vámértéknek.

forrás: pigprogress.net

Ha jól tudom, az idei évben kicsiny hazánk 400.000 sertést hozott már be!

CIDC: a tilalom után nem csökkent az antibiotikum felhasználás

A hollandiai Lelystadban székelő Institute for Disease control (CIDC) szerint a holland baromfi, sertés, húsmarha tenyészők még mindig használnak antibiotikumokat növekedés serkentőket.

A baktériumok közönséges antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztenciája volt az oka annak, hogy 2006 januárjában betiltották az antibiotikumok preventív alkalmazását. „A baktériumok szélesebb körében jelenik meg rezisztencia, mely különösen nyugtalanító” állítja Fred van Zijderveld a CIDC-től.

Óriási növekedés

A CIDC évente rendszeresen megvizsgálja az antibiotikum felhasználást és egyes baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáját és azt találta, hogy a 2005-ös évre az állattartó telepeken felhasznált antibiotikum mennyiség jelentős emelkedése volt jellemző.

Van Zijderveld azt nyilatkozta „Még nem állnak rendelkezésünkre a 2006-os pontos adatok, de úgy tűnik, hogy tilalom után sem csökkent az antibiotikumok használata.”

forrás: pigprogress.net

HA ez tényleg igaz, és HA tényleg fogást keresünk a hollandokon, akkor azért ez elég magasra feladott labda, nem?

Kutatók sertéshús növesztésével próbálkoznak petricsészében

A hollandiai utrechti egyetem kutatói laboratóriumi körülmények között kísérleteznek sertéshús növesztésével, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az állatok felnevelése, és élelmezés céljából történő levágása, így segítve a környezetet.

Bernard Roelen az egyetem állatorvostudományi professzora szerint az állatokból kitermelt hús helyettesítésével az állati takarmányok, a szállítás, a földhasználat és az állatok által termelt metán, melyek mind károsak a környezetre, megszűnnek.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a fogyasztók felkészültek-e a laborban növesztett húsra, Rolen azt mondta, hogy el tudja képzelni, hogy néhány embernek ez gondot fog okozni, de ő hiszi, hogy elegendő igény lenne rá.

„Az emberek azt gondolhatják, hogy ez mesterséges. De néhány ember fel sem ismerné, hogy annak a húsnak, amit esznek bizonyos része mesterséges.”

Mostanáig Roelen és csoportja csak sejtek vékony rétegének növesztését tudta elérni. Még ki kell dolgozniuk, hogyan növeszthetnek szöveteket nagyobb tömeggé, az ízletességért felelős zsírról nem is beszélve.

forrás: pigprogress.net

2007. 25. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,62

Visszafizetendő agrárpénzek?

Könnyen elképzelhető, hogy Magyarországnak vissza kell fizetnie egyes agrár- és vidékfejlesztési uniós támogatásokat, ha beigazolódik az Európai Bizottság – egyelőre szakértői szintű – álláspontja a feltételezett túligénylésekről – értesült a Világgazdaság több forrásból. Az EU olyan támogatáslehívásokat firtat, amelyek még 2004–2005-re datálódnak. Lapunk érdeklődésére brüsszeli bizottsági források megerősítették, hogy az unió valóban kifogásol egyes korábbi pénzügyi tranzakciókat. Információink szerint az agrártárca szakértői múlt pénteken tárgyalásokat folytattak az ügyben Brüsszelben.Úgy tudjuk, az egyik konkrét vitatott eset a Nemzeti fejlesztési terv Agrár- és vidékfejlesztési operatív programjához (AVOP) kötődik, amely 2004–2006-ban volt érvényben. A mai brüsszeli kifogások végső soron egy korábbi áfaszabályozási gyakorlatra, mégpedig az úgynevezett áfaarányosítási előírásra vezethetők vissza. Ennek leegyszerűsített lényege, hogy a pénzügyi tárca „nem engedte visszaigényelni” a piaci szereplőknek az általános forgalmi adó egy részét azokban az esetekben, amikor tevékenységeikhez, beruházásaikhoz nemzeti vagy uniós támogatásokat használtak fel. A szabályozás értelmében az államháztartási – beleértve tehát az uniós – támogatásban részesülő magyarországi adóalanyok nem vonhatták le az összes, egyébként levonható áfát. A le nem vonható részt úgy kellett megállapítaniuk, ahogyan a kapott támogatások aránylottak összköltségeikhez.Az akkor 25 százalékos áfa elvesztése jelentősen rontotta volna az igénylők fejlesztési pozícióit, ezért 2005-ben Magyarország módosította az agrárberuházásokat finanszírozó AVOP szabályait. A változtatások értelmében a támogatásokat nem a pályázatokban szereplő nettó összeg, hanem az áfával növelt bruttó érték alapján lehetett igényelni. Így a piaci szereplők a beruházások áfatartalmára is uniós és nemzeti forrásokat kaphattak. Információink szerint a mostani tárgyalások tétje az lehet, vissza kell-e fizetnie a magyar államnak vagy a jogosultaknak az áfarészre eső EU-támogatásokat.Az AVOP összesen 105 milliárd forint támogatást közvetített 2004–2006-ban, amelynek 75 százaléka uniós, 25 százaléka nemzeti forrás volt. FVM-es értesüléseink szerint a bruttósított beruházási értékek alapján körülbelül fél évig igényeltünk EU-forrásokat 2005-ben. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a sokat támadott hazai áfaszabály az AVOP-on kívül más (tulajdonképpen valamennyi egyéb) agrártámogatást is érinthet. A magyar agrárgazdasági szereplők évi 300-310 milliárd forint nemzeti és uniós dotációt vehettek igénybe 2004–2005-ben.Az áfaarányosítási szabály hazánk uniós csatlakozásának időpontjában is fennállt, s a kormányzat kezdeményezésére a parlament csak 2005 végével törölte el. Ebből adódik a mostani probléma is. Lapunknak korábban többször nyilatkozó adószakértők szerint ugyanis a szóban forgó szabály ebben az intervallumban nem volt összeegyeztethető a közösségi áfairányelvvel, mivel a direktíva értelmében e passzust az adóalanyoknak csak egy csoportjára lehetett volna alkalmazni. (Csak azokra, amelyek áfaköteles és áfamentes tevékenységet is végeztek.) Ezt támasztja alá az Európai Bíróság két 2005. őszi ítélete is egy-egy a hazaira kísértetiesen hasonlító spanyol és francia áfaelőírás kapcsán.Hazánk a 2004. május 1-jei uniós csatlakozás óta úgy járt el, hogy a lehívott közösségi agrártámogatások terhére számolta el az uniós támogatásra jutó, le nem vonható áfát. Vagyis a büdzsébe áramlott pénzek egy bizonyos hányada abból származott, hogy – állítják ágazati szakértők – a kormányzat a hazai szabály alapján az uniós rész után le nem vonható áfának megfelelő összeget agrártámogatásként igényelte Brüsszeltől, ám gyakorlatilag az a költségvetési lyukak betömésére szolgált. Éppen e gyakorlatból fakadhat, hogy az áfaügy az agrártámogatások széles körére kiterjedhet. Most ezeket a pluszként lehívott összegeket veheti vissza az EU, éppen arra hivatkozva, hogy az ominózus passzus nem volt EU-konform. Kalkulációink szerint milliárdos nagyságrendű tételről van szó.Szakértők furcsállják, hogy egyelőre az Európai Bizottság adó- és vámügyekben illetékes főigazgatósága még nem indított eljárást hazánkkal szemben. Éppen ebbe kapaszkodik bele a pénzügyi tárca: lapunk megkeresését ugyanis azzal az indokkal utasította el, hogy az EU illetékes szervének hivatalos álláspontját még nem ismerik.A most kirobbant ügy további hullámokat korbácsolhat. Az unió fellépésének alapját – mint írtuk – az teremtette meg, hogy több mint másfél éven át közösségi jogot sértő törvényrész volt hatályban. A kabinet azonban nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a gondot okozó passzust – ami csakis fiskális megfontolásokkal magyarázható, hiszen visszamenőleges eltörlés esetén 40-50 milliárd forintnyi, korábban le nem vonható áfát késedelmi pótlékkal növelten kellett volna viszszaadnia a gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak. Márpedig adótanácsadók szerint az Európai Bíróság döntésének megfelelően így kellett volna eljárnia. (Persze azóta közülük többen már konkrét lépéseket is tettek a pénz visszaszerzése érdekében, beleértve ügyük bírósági útra terelését is, sőt ez a fejlemény még többeket sarkallhat valamilyen lépésre.) A mostani ügy üzenete szintúgy az, hogy egy nem visszamenőlegesen eltörölt rossz szabály miatt adódik hazánknak most problémája. Lapunk azt firtató kérdésére, hogy ezt látva tervezi-e a pénzügyi kormányzat a visszamenőleges megszüntetést, ugyancsak kitérő választ kaptunk.

A tárca szerint szabályos volt
Az agrártárca biztos abban, hogy az uniós agrártámogatások felhasználása az áfaügyekben is szabályszerű volt. Gőgös Zoltán, a minisztérium államtitkára lapunknak leszögezte: kizártnak tartja, hogy az áfaarányosítási gyakorlat miatt Magyarországnak bármekkora összeget is vissza kellene fizetnie. Ha ugyanakkor az EU törlesztést írna elő, Magyarország is a retorzióval sújtott EU-tagállamok csoportjába kerülne. Mint ismert, Gráf József agrárminiszter az utóbbi időszakban több esetben egyértelmű pozitívumként hangoztatta, hogy Brüsszel – ellentétben jó néhány más tagországgal – eddig semmilyen ügyben nem határozott meg agrár-visszafizetési kötelezettséget Magyarország számára.

Baksa Roland–Hazafi László

forrás: vg.hu

Hollandiában 2009-től nem lehet érzéstelenítés nélkül herélt sertést értékesíteni

Olvasva a Pig Progress internetes oldalát, egy új hírre lettem figyelmes mely szerint a CBL, a holland szupermarketek szövetsége bejelentette, hogy 2009-től csak érzéstelenítve herélt sertések húsát fogják forgalmazni.

Mindezidáig Hollandiában is, úgy ahogy hazánkban a sertéseket a vágóhídon a feldolgozás során jelentkező "kanszag" miatt herélték, de mindezt érzéstelenítés nélkül. Ennek a gyakorlatnak, vetnek véget a CBL nyilatkozatával. A tenyésztőknek egy éves felkészülési időt hagynak, ami elegendő kell, hogy legyen egy új gyakorlat meghonosításához. A hírből nem derült ki, hogy ennek az eljárásnak a többlet költségét ki fogja fizetni, mert gondolom a CBL tagvállalatai nem kívánnak e miatt a döntésük miatt többet fizetni a vágóhidaknak az értékesítésre átvett sertéshúsért.

Minden esetre az látszik, hogy a világ változik, és ezekre a változásokra, vagy mondhatjuk nagyképűen kihívásokra hazánk tenyésztőinek, feldolgozóinak is valamiféle választ kellene tudni adniuk. Tudnak?

Volt már e témakörben valamiféle a helyzetet elemző, ténymegállapító és pogácsaevős összejövetelen kívül valami más is? Kidolgozásra került már esetleg hogy mit kellene tennünk, milyen irányba kellene elindulnunk? Hogy mennyire nem egyértelmű, arra csak három alternatíva:

1. Az angol példa, mely a nagy napi testtömeggyarapodású, így a vágósúlyt (maximum 100-105 kg) még az ivarérettséget megelőzően elérő konstrukciókat részesíti előnyben.
2. A belga, vagy ausztrál út ahol is a kutatók egy része a hormonkezeléssel történő "herélést" tartja a leghumánusabb módszernek.
3. A holland módszer, mely abba az irányba halad, hogy 2009-től előírja az érzéstelenítés melletti herélést.

Vajon végzett-e valaki, valaha is, valamilyen felmérést azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen döntés milyen hatással lenne a hazai sertéságazatra? Amennyiben igen, jó lenne megismerni ezt az anyagot, és szakmai körökben megvitatni, még mielőtt ebben az állatjóléti témában is elhúznak tőlünk a versenytársaink.

Nagy mennyiségben ültetnének szerveket sertésekből emberekbe

Világszerte több emberi szervre lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll az átültetésekhez. A kutatók most ígéretes kísérleteket folytatnak az idegen szervek átültetésével, a xeno-transzplantációval, vagyis állati szerveket ültetnének az emberi szervezetbe.

A Die Welt című német napilap online beszámolója szerint csak Németországban több mint tízezer páciens vár szervátültetésre, de csak 4500 műtétet tudnak végrehajtani. Ezért a sebészet és az immunológia együttműködését felhasználva a tudósok azon dolgoznak, hogy állatokban olyan szerveket hozzanak létre, amelyek nem lökődnek ki az emberi szervezetből.

Ralf Tönjes a német Ehrlich Intézet munkatársa szerint járható út lehet az, ha nem egész szerveket, hanem kisebb sejtcsoportokat próbálnak átültetni. A hasnyálmirigyből az inzulint termelő úgynevezett szigetsejtek átültetése például már hamarosan klinikai stádiumban lesz. Bernhard Hering professzor a Minnesotai Egyetem Diabétesz Intézetének vezetője szerint az első kísérleti átültetésekre három éven belül sor kerül, 10-12 éven belül pedig a sertésekből származó szigetsejtek orvosságként kerülhetnek a piacra.

A sertésekből vett szervek átültetése emberszabású majmoknál már működött: a páviánok 6 hónapig is eléltek disznószívvel, ami a transzplantációk esetében meglehetősen hosszú időnek számít.

A kilökődés elkerülése érdekében a műtét előtt néhány nappal egy "negatív oltást" kapnának a betegek, - sertéssejtekből. Ezáltal a sertéssejtek kapcsolatba kerülnének a befogadóval, és ennek következtében kisebb lenne az esély az átültetett szerv kitaszítására - írja a Die Welt című lap internetes változata.

forrás: HVG.hu

2007. 24. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,62