5,26
szerda, január 31, 2007
A magyar-román kolbászháború videós bizonyítékai
Rejtett kamerás felvételek azt hivatottak bizonyítani, hogy a beutazó román állampolgárokat a magyar vám- és pénzügyi ellenőrök zaklatják.
Öt videófelvételt tett közzé kedden honlapján romanialibera.ro a bukaresti Romania Libera, amelyeket a magyar-román határon a napilap munkatársai rejtett kamerával készítettek.
A felvételek azt hivatottak bizonyítani, hogy a beutazó román állampolgárokat a magyar vám- és pénzügyi ellenőrök zaklatják, ürügyeket keresve a határátlépés megnehezítéséhez, s hogy jogellenesen nem csupán a jövedéki adóköteles dohánytermékeket és alkoholos italokat ellenőrzik, hanem esetenként a magánfogyasztásra szállított élelmiszerek miatt fordítnak vissza személyeket.
Korábban a lap többször szóvá tette, hogy a magyar pénzügyi ellenőrök méltatlanul bánnak a román turistákkal, s elkobozzák a náluk lévő élelmiszert vagy pedig arra kötelezik őket, hogy azt kidobják. A magyar cáfolat nyomán lap riporterei temesvári üzletben vásárolt kolbásszal és szalonnával vágtak neki a magyar határnak. A magyar vámszervek egyik alkalommal tüzetes műszaki ellenőrzésnek vetették alá a gépkocsijukat, s azért fordították vissza őket, mert a gépkocsi szélvédőjén kis méretű repedést fedeztek fel. Több másik alkalommal pedig amiatt, mert a csomagtartóban talált élelmiszert kifogásolták, s azt közölték, hogy élelmiszert tilos bevinni Magyarországra. A Nagylaknál és Battonyánál rögzített videófelvételek kerültek most az újság honlapján bizonyítékként nyilvánosságra.
A Románia Libera hetek óta folyamatosan sérelmezi azt az elbánást, amelyben a magyar vámszervek a román turistákat részesítik, s azt a tényt, hogy például a román kolbászt és szalonnát nem engedik be Magyarországra. A lap szerint az is kifogásolható, hogy a magyar szervek mindig más ürügyet keresnek annak érdekében, hogy a határátlépésre jelentkezett személy átkelését megnehezítsék vagy lehetetlenné tegyék. Az öt - egyenként három-négy perces, elég gyenge minőségű - felvétel ezt hivatott bizonyítani. A lap tudósításaira utalva, Dan Voiculescu szenátor, a Konzervatív Párt elnöke azt követelte, hogy a román szenátus külügyi bizottsága hívja meg Terényi János bukaresti magyar nagykövetet, s kérjen tőle tájékoztatást a határon tapasztalt helyzetről. Voiculescu úgy vélte, a magyar vámosok tetszőlegesen alkalmaznak nem létező jogszabályokat, hogy a román turisták Magyarországra jutását megakadályozzák. Szerinte furcsa ugyanis, hogy valamennyi határátkelőn más és más szabályok szerint folyik a Magyarországra történő beléptetéskor az ellenőrzés. Lapunk kérdésre a Terényi János nagykövet közölte: román részről ilyen jellegű megkeresést-meghívást nem kapott.
Dan Voiculescu szenátort több próbálkozás után sem sikerült elérnünk. Lucian Lorin, a KP sajtóirodájának vezetője a Népszabadságnak elmondta: pártjának elnöke nem csupán a sajtóból származó értesülésekre alapozta követelését, hanem más forrásokból származó információkra is.
A felvételek azt hivatottak bizonyítani, hogy a beutazó román állampolgárokat a magyar vám- és pénzügyi ellenőrök zaklatják, ürügyeket keresve a határátlépés megnehezítéséhez, s hogy jogellenesen nem csupán a jövedéki adóköteles dohánytermékeket és alkoholos italokat ellenőrzik, hanem esetenként a magánfogyasztásra szállított élelmiszerek miatt fordítnak vissza személyeket.
Korábban a lap többször szóvá tette, hogy a magyar pénzügyi ellenőrök méltatlanul bánnak a román turistákkal, s elkobozzák a náluk lévő élelmiszert vagy pedig arra kötelezik őket, hogy azt kidobják. A magyar cáfolat nyomán lap riporterei temesvári üzletben vásárolt kolbásszal és szalonnával vágtak neki a magyar határnak. A magyar vámszervek egyik alkalommal tüzetes műszaki ellenőrzésnek vetették alá a gépkocsijukat, s azért fordították vissza őket, mert a gépkocsi szélvédőjén kis méretű repedést fedeztek fel. Több másik alkalommal pedig amiatt, mert a csomagtartóban talált élelmiszert kifogásolták, s azt közölték, hogy élelmiszert tilos bevinni Magyarországra. A Nagylaknál és Battonyánál rögzített videófelvételek kerültek most az újság honlapján bizonyítékként nyilvánosságra.
A Románia Libera hetek óta folyamatosan sérelmezi azt az elbánást, amelyben a magyar vámszervek a román turistákat részesítik, s azt a tényt, hogy például a román kolbászt és szalonnát nem engedik be Magyarországra. A lap szerint az is kifogásolható, hogy a magyar szervek mindig más ürügyet keresnek annak érdekében, hogy a határátlépésre jelentkezett személy átkelését megnehezítsék vagy lehetetlenné tegyék. Az öt - egyenként három-négy perces, elég gyenge minőségű - felvétel ezt hivatott bizonyítani. A lap tudósításaira utalva, Dan Voiculescu szenátor, a Konzervatív Párt elnöke azt követelte, hogy a román szenátus külügyi bizottsága hívja meg Terényi János bukaresti magyar nagykövetet, s kérjen tőle tájékoztatást a határon tapasztalt helyzetről. Voiculescu úgy vélte, a magyar vámosok tetszőlegesen alkalmaznak nem létező jogszabályokat, hogy a román turisták Magyarországra jutását megakadályozzák. Szerinte furcsa ugyanis, hogy valamennyi határátkelőn más és más szabályok szerint folyik a Magyarországra történő beléptetéskor az ellenőrzés. Lapunk kérdésre a Terényi János nagykövet közölte: román részről ilyen jellegű megkeresést-meghívást nem kapott.
Dan Voiculescu szenátort több próbálkozás után sem sikerült elérnünk. Lucian Lorin, a KP sajtóirodájának vezetője a Népszabadságnak elmondta: pártjának elnöke nem csupán a sajtóból származó értesülésekre alapozta követelését, hanem más forrásokból származó információkra is.
- Brüsszelbe eddig nem érkezett hivatalos román panasz a határon folytatott gyakorlattal kapcsolatban. Értesülésünk szerint viszont hazánk jogértelmezési kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz annak megállapítására, hogy az utasforgalomban behozott hústermékekre, azaz a "szál kolbászra" is vonatkozik-e a sertéspestis miatti uniós tilalom. A bizottság ezt szóban már közölte ugyan, de a magyar EU-diplomaták írásban is szeretnék látni.
Az Európai Bizottság egyelőre továbbra is úgy látja: a magyar-román határon lefolytatott ellenőrzés összhangban van az európai előírásokkal; a bukaresti Romania Libera hétfői írása pedig nem keltett figyelmet Brüsszelben - derül ki Kovács László vámügyi EU-biztos lapunknak adott nyilatko-zatából.
- Ezt a kérdést ma Sebastian Vladescu román pénzügyminiszter is szóba hozta velem tárgyalva. Ismereteim szerint a határon nem vámellenőrzést tartanak, ennek jogi alapja ugyanis Románia EU-csatlakozásával megszűnt - mondta Kovács, részletezve, hogy (mint más tagállamok ellenőreinek is), mit áll jogában a magyar hatóságoknak megvizsgálni. - Jogosan ellenőrzik a jövedékiadó-köteles termékek mennyiségét. Cigarettából például 200 szál hozható be adómentesen, mivel Bukarest 2009 végéig átmeneti mentességet kapott az EU minimális adókulcsának alkalmazására. Ugyancsak jogosan ellenőrizhetik a szeszes ital menynyiségét - fejtette ki a biztos, hozzátéve: az uniós előírások szerint az ellenőrzés mindamellett nem lehet "diszkriminatív és rendszeres". Kovács jelezte a román miniszternek, hogy az országban korábban működött, de az EU-csatlakozással bezárt vámmentes üzletek megmaradt raktárkészletéből nem kerülhet áru uniós forgalomba. Kovács hangsúlyozta: külön kérdés az élelmiszer-biztonsági vizsgálat, "ami szintén megfelel az uniós szabályozásnak." (Sz. L.)
Tibori Szabó Zoltán
Forrás: nol.hu
hétfő, január 29, 2007
Pláza lesz a húsipari telephelyből
Egy zalaegerszegi ingatlanforgalmazó és építőipari vállalkozás vette meg a 2005 tavasza óta felszámolás alatt lévő Zalahús legértékesebb ingatlanegyüttesét, az ötödjére meghirdetett központi telephelyet - írja a Népszabadság.
A győztes Lunetta Kft.-nél nem nyilatkoznak arról, mennyiért jutottak a területhez, de a lap úgy tudja, mintegy 700 milliós ajánlatot adtak be rá. A cég lebontja az üzemet és egy bevásárlóközpontot épít a helyére. Az adásvételről várhatóan egy-két nap múlva írják alá a szerződést, és ezzel lezárul a húscég felszámolása, miután a többi ingatlanon és a vagyontárgyakon már túladott a felszámoló, aki úgy számol, hogy a befolyt pénz a cég négymilliárdos adósságának negyedét fedezi, így a beszállítók és a termelők nem juthatnak követelésükhöz.
Forrás: NAPI online
vasárnap, január 28, 2007
péntek, január 26, 2007
A Disznó évében tiltottak a disznós reklámok
Kínában a muzulmán kisebbség kímélése végett a Disznó évének beköszöntével tilos sertést ábrázoló reklámokat sugározni a televíziókban, és tilos bizonyos szólások, kifejezések alkalmazása is, amelyekben szó esik disznóról.
Ilyen értelmű utasítást adott az illetékes cenzúrahivatal az ország összes reklámügynökségének - tájékoztatta pénteken a DPA német hírügynökséget a sanghaji székhelyű Mindshare ügynökség menedzsere. A tilalom február 18-án lép hatályba, mert akkor végződik a Kutya éve, és kezdődik a Disznó éve.
A hivatalos nyilvántartás szerint az ország 1,3 milliárd lakója közül 21 millió számít muzulmánnak, s az ő vallásuk szerint a disznó tisztátalan állat.
A reklámtilalmat azzal indokolták a hatóságok, hogy "el kell kerülni a nemzetiségi konfliktusokat". Mint a sanghaji ügynökség képviselője elmondta, tilos olyan fordulatok alkalmazása is, mint "Az arany disznó szerencsét hoz", és nem szabad "Szerencsés Disznó-évet" kívánni sem.
Forrás: dunatv.hu
csütörtök, január 25, 2007
Veszélyben a sertéspiac - a hússzövetség megalapozatlannak tartja az importtilalmat
Minden szakmai indokot nélkülözőnek tartja a japán importtilalom bevezetését a magyar sertéshúsra a hússzövetség ügyvezető titkára.
A távol-keleti ország kereskedői a helyi állategészségügyi hatóságra hivatkozva a Magyarországon észlelt sertéspestis miatt nem vették át magyar szállítóiktól a Japánba irányuló exportszállítmányokat.
Berczik Attila közölte: Japánba 5-6 magyar cég exportál sertéshúst, ezek a vállalkozások szerdán jelezték a szövetségnek, hogy a japán kereskedelmi partnerek nem veszik át tőlük a kivitt szállítmányokat. Magyarországról Japánba évente mintegy 11 ezer tonna sertéshúst exportálnak, mintegy 9 milliárd forint értékben. Ez a mennyiség a magyar export 10-15 százalékát teszi ki.
A szakember érthetetlennek nevezte a japán beviteli tilalmat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sertéspestist Magyarországon nem a házisertéseknél, hanem a vaddisznóállományban regisztrálták, közel a szlovák határhoz. Hozzátette: északi szomszédunknál évek óta előfordulnak sertéspestises esetek, mind a vad, mind a házisertés állományban.
Veszélyes a japán tilalom
Berczik Attila leszögezte: Magyarországon haszonállatoknál egyetlenegy esetben sem fordult elő sertéspestises megbetegedés. A hússzövetség ügyvezető titkára rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy a japán tilalom precedenst teremthet és más országok is kitilthatják piacaikról a magyar árut emiatt.
Az agrártárca szóvivője közölte: Süth Miklós országos főállatorvos levelet írt a japán llategészségügyi hatóságnak, amelyben tájékoztatta a magyarországi helyzetről a távol-keleti ország illetékeseit. Ezt a levelet hamarosan megkapják Tokióban.
A szakember ezért fontosnak tartja, hogy a magyar állategészségügyi hatóság, illetve a kereskedelmi diplomácia pontosan tájékoztassa az ország kereskedelmi partnereit arról: Magyarországon csak a vadállományban fordult elő sertéspestis és az állategészségügyi szakemberek ezt is izolálták.
Túlkínálat keletkezhet a sertéspiacon
Berczik Attila kitért arra is, hogy a japán export időleges meghiúsulása miatt a feldogozó cégeknél több száz tonna eladatlan áru halmozódhat fel, amit már más piacon nem lehet értékesíteni. Emellett túlkínálat keletkezhet a sertéspiacon is, ami leszoríthatja az árakat kilogrammonként akár 40 forinttal is. A szakember szerint a magyar kivitel a távol-keleti országba csak hetek múlva állhat helyre.
Berczik Attila véleményéhez hasonló álláspontot fogalmazott meg Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára (VHT). Azt túlzásnak nevezte, hogy a magyar sertéspiac összeomolna a japán export időleges megszűnése miatt.
Forrás: hirdo.hu/MTI
szerda, január 24, 2007
Magyarországi sertésállomány, 2006. december 1.
A sertések száma közel 4 millió volt (3.987 ezer) december 1-jén, az egy évvel korábbinál 134 ezerrel több. A 2006. augusztus 1-jei összeírás óta az állomány 78 ezerrel fogyott. Az anyakocák száma (290 ezer) 2005. decemberhez képest 13 ezerrel, az elmúlt négy hónap alatt 5 ezerrel több lett.
Forrás: KSH
Exportpiaci versenytársaink termelési költségei
Idén került 36. alkalommal megrendezésre a kanadai Banff Pork Seminar, melyen Brad Knudson a Cargilltól hasonlította össze a termelési költségeket néhány tengerentúli országban. Az összehasonlítás azért érdekes, mert főként azokról az országokról van szó, melyekkel mi versenyzünk az exportpiacainkon (Oroszország, Dél Korea, stb.). A táblázatban szereplő költségek élősúlyra vonatkoznak és teljes (a kocától a hízóig minden korosztály), vagy más néven egyfázisos telepek átlagos adatait tartalmazza.
$/Ft=210,51
| $/kg | Ft/kg | |
| USA | 0,83 | 175 |
| Kanada | 1,00 | 211 |
| Mexikó | 1,12 | 236 |
| Brazília | 0,72 | 152 |
| Japán | 2,27 | 478 |
| Kína | 0,91 | 192 |
Madárinfluenza gyanú, sertéspestis
Dr. Süth Miklós
Mintegy 850 baromfitartó udvart kell átvizsgálniuk a szakembereknek.
- Magyarországon Csongrád megyében, Szentes környékén madárinfluenza gyanús esetekre bukkant az állategészségügyi szolgálat - jelentette be Süth Miklós országos főállatorvos kedden, Budapesten sajtótájékoztatón.
A szakember közölte azt is, hogy Nógrád megyében a szlovák határhoz közel 3 sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak.
A főállatorvos mindkét állatjárványügyi esettel kapcsolatban elmondta, hogy az állategészségügyért felelős hatóság megtette a szükséges intézkedéseket és az esetekről tájékoztatta az Európai Unió illetékeseit is.
A részletekről szólva Süth Miklós közölte: a madárinfluenza gyanúja Csongrád megyében azt követően lett megalapozott, hogy az állategészségügyi hatóság szakemberei egy Szenteshez közeli 3.300 libát tartó telepen elhullást észleltek, illetve 30-40 állatnál idegrendszeri betegség tüneteit fedezték fel.
A szakemberek szerint feltételezhető, hogy madárinfluenza betegítette meg az elhullott állatokat, de ezt laboratóriumi vizsgálatok még nem igazolták.
Az elhullott állatokból néhányat kórbonctani vizsgálatra a fővárosba szállítottak az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság zuglói laboratóriumába. Az állatorvosok itt végzik el a szükséges ellenőrző vizsgálatokat akkreditált körülmények között.
A gyanú miatt az állategészségügyi szolgálat megtette a szükséges intézkedéseket és kijelölte a védő, illetve a megfigyelési zónát. Az állattartó telep 1 kilométeres körzetében nincs település. A teleptől számított 3 kilométeres sugarú körben 57 tanya van. A tanyákon 1.743 baromfit vizsgáltak meg, de nem találtak gyanús eseteket. A 10 kilométeres körzethatáron belül mintegy 850 baromfitartó udvart kell átvizsgálniuk a szakembereknek. Itt várhatóan mintegy 8.500 baromfi lehet. Emellett a 10 kilométeres körzeten belül 18 nagy állattartó telepet regisztráltak, valamivel több mint 43 ezer állattal.
A madárinfluenza gyanús lúdállomány preventív - megelőző - leölése megkezdődött a főállatorvos szerint. Ez a tevékenység várhatóan kedd délutánra befejeződik. A helyi lakosok szerint a közelmúltban a Korógy-patakon jelentős számú átvonuló vadkacsa fordult meg.
A sertéspestisről Süth Miklós elmondta: az eseteket Nógrád megyében regisztrálták a szlovák határoz közel. A sertéspestissel fertőzött vaddisznók közül kettőt kilőttek és így állapították meg a fertőzöttséget, míg Ipolytarnóc közelében az állat rendellenesen viselkedett, ezért lőtték le. A főállatorvos hangsúlyozta: a környéken gyér a házisertés állomány. A 10 kilométeres kijelölt körzetben a szakemberek szerint mindössze 50-100 házisertés élhet.
Az elővigyázatosság érdekében azonban Nógrád megyében forgalomkorlátozást rendeltek el a házisertésekre.
Az MTI kérdésére válaszolva azt Süth Miklós pontosan nem tudta megmondani, hogy a magyar sertés és sertéshús exportot harmadik országba miként érintik a sertéspestises esetek. A főállatorvos szerint ennek elbírálása az exportot fogadó ország kompetenciájába tartozik.
- Magyarországon Csongrád megyében, Szentes környékén madárinfluenza gyanús esetekre bukkant az állategészségügyi szolgálat - jelentette be Süth Miklós országos főállatorvos kedden, Budapesten sajtótájékoztatón.
A szakember közölte azt is, hogy Nógrád megyében a szlovák határhoz közel 3 sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak.
A főállatorvos mindkét állatjárványügyi esettel kapcsolatban elmondta, hogy az állategészségügyért felelős hatóság megtette a szükséges intézkedéseket és az esetekről tájékoztatta az Európai Unió illetékeseit is.
A részletekről szólva Süth Miklós közölte: a madárinfluenza gyanúja Csongrád megyében azt követően lett megalapozott, hogy az állategészségügyi hatóság szakemberei egy Szenteshez közeli 3.300 libát tartó telepen elhullást észleltek, illetve 30-40 állatnál idegrendszeri betegség tüneteit fedezték fel.
A szakemberek szerint feltételezhető, hogy madárinfluenza betegítette meg az elhullott állatokat, de ezt laboratóriumi vizsgálatok még nem igazolták.
Az elhullott állatokból néhányat kórbonctani vizsgálatra a fővárosba szállítottak az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság zuglói laboratóriumába. Az állatorvosok itt végzik el a szükséges ellenőrző vizsgálatokat akkreditált körülmények között.
A gyanú miatt az állategészségügyi szolgálat megtette a szükséges intézkedéseket és kijelölte a védő, illetve a megfigyelési zónát. Az állattartó telep 1 kilométeres körzetében nincs település. A teleptől számított 3 kilométeres sugarú körben 57 tanya van. A tanyákon 1.743 baromfit vizsgáltak meg, de nem találtak gyanús eseteket. A 10 kilométeres körzethatáron belül mintegy 850 baromfitartó udvart kell átvizsgálniuk a szakembereknek. Itt várhatóan mintegy 8.500 baromfi lehet. Emellett a 10 kilométeres körzeten belül 18 nagy állattartó telepet regisztráltak, valamivel több mint 43 ezer állattal.
A madárinfluenza gyanús lúdállomány preventív - megelőző - leölése megkezdődött a főállatorvos szerint. Ez a tevékenység várhatóan kedd délutánra befejeződik. A helyi lakosok szerint a közelmúltban a Korógy-patakon jelentős számú átvonuló vadkacsa fordult meg.
A sertéspestisről Süth Miklós elmondta: az eseteket Nógrád megyében regisztrálták a szlovák határoz közel. A sertéspestissel fertőzött vaddisznók közül kettőt kilőttek és így állapították meg a fertőzöttséget, míg Ipolytarnóc közelében az állat rendellenesen viselkedett, ezért lőtték le. A főállatorvos hangsúlyozta: a környéken gyér a házisertés állomány. A 10 kilométeres kijelölt körzetben a szakemberek szerint mindössze 50-100 házisertés élhet.
Az elővigyázatosság érdekében azonban Nógrád megyében forgalomkorlátozást rendeltek el a házisertésekre.
Az MTI kérdésére válaszolva azt Süth Miklós pontosan nem tudta megmondani, hogy a magyar sertés és sertéshús exportot harmadik országba miként érintik a sertéspestises esetek. A főállatorvos szerint ennek elbírálása az exportot fogadó ország kompetenciájába tartozik.
Forrás: MTI
A vaddisznókban megállapított klasszikus sertéspestisről
A közelmúltban klasszikus sertéspestis megállapítást jelzett a Szlovák Állategészségügyi Hatóság, amelyet követően sor került a Szlovák-Magyar közös sertéspestis szakértői csoport ülésére is a határ túloldalán. Ezen az ülésen a szlovák kollégák szóbeli tájékoztatása szerint az általuk orális immunizálásra használt vakcina vírusát mutatták ki.
Az MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága Nógrád megye Szlovák Köztársasággal határos területeiről származó 3 vaddisznóban vizsgálattal klasszikus sertéspestis vírusát mutatta ki.
A három, sertéspestissel fertőzött vaddisznóval kapcsolatosan az alábbi információk állnak rendelkezésre
Az első - virológiailag is pozitív eredmény - a Csesztve közigazgatási területén (Galiba puszta) folyó év január 10-én kilőtt, klinikailag egészséges vaddisznó vizsgálatát követően született meg.
A második pozitív vaddisznó - szintén folyó év január 10-én - Litke közigazgatási területén került kilövésre.
A harmadik fertőzött vaddisznót 2007. január. 12-én a Ipolytarnóc közelében, rendellenes viselkedése miatt lőtték ki. A mintákat Budapestre küldték, ahol kimutatták a sertéspestis vírusát.
A hatóság által megtett járványügyi intézkedések
- A pozitív vizsgálati leletek birtokában a mai nappal magtörtént a sertéspestis hatósági megállapítása,
- A kilövések helye körüli 10 km-es sugarú körben megkezdődött a házi sertés állományok - klinikai vizsgálaton alapuló - előírás szerinti szűrése,
- Az előbb említett területeken elrendeltük a házisertés forgalmi korlátozását
- Főosztályunk javaslatot tesz a szlovák főállatorvosnak a közös szakértői csoport ismételt összehívására.
A rendelkezésre álló intézeti eredmények ismeretében, illetve a hatósági megállapítást követően a klasszikus sertéspestis vaddisznókban történő megállapításáról 24 órán belül hivatalosan tájékoztattuk az EU Bizottságot.
Forrás: FVM - Sajtóiroda
2007.01.23. 13:34
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
