Oldalak

péntek, december 22, 2006

Kellemes karácsonyi ünnepeket!


Kedves Olvasóim!

Mindenkinek békés és nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!

Zoltán

52. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,09

Csökkentsük a változatosságot a növekedés optimalizálása érdekében

Egyesült Királyság – Annak érdekében, hogy optimalizálják a testtömeggyarapodást, és ezáltal a nyereséget a sertéstenyésztőknek változtatniuk kell a telepi menedzsmenten, hogy csökkentsék a szórtságot a battériás malacok és a hízók között, mondta Ed Sutcliffe az ACMC sertéstenyésztő cég technikai igazgatója a Nemzeti Sertés Szövetség Kelet Yorkshire-i Beverleyben tartott összejövetelén.

A meghatározó telepi menedzsment tippjei között szerepelt például, hogy a teljes nevelési periódusban (választástól vágásig a szerk.) minden héten le kell mérni a sertések egy csoportját, hogy meg tudjuk határozni a problémás időszakot.

„Sok termelő nem igazán tudja, hogy hogyan nőnek a sertései. Ők esetleg a választási súllyal és a hízlalási végsúllyal vannak tisztában, amit a telepről való elszállításkor mérnek,” mondta. „Egy kisebb csapat sertés lemérése minden héten felfedheti a szűk keresztmetszeteket a termelésben, ahol a növekedés visszafogottá válik, vagy meg is áll. Ez rávilágíthat azokra a területekre, melyek nagyobb figyelmet igényelnek, mint például amikor a sertések másik kutricába, vagy épületbe kerülnek, vagy takarmány váltás következik be.

A genetika megválasztásának szintén nagy jelentősége van. A sertéstenyésztőknek meg kell kérdezni maguktól, hogy vajon ők minimalizálták-e a felhasznált genetikai vonalakat. Sutcliffe úr nem javasolta a fajták keverését. Néhány termelő több mint kétféle kocavonalat és vonalkeresztezett, illetve szintetikus terminál kant használ, ami általában a végtermék szórtságához vezet.

Különösen az „anyai tulajdonságok” tekintetében mutatnak hiányosságokat a hízóból visszaválogatott kocasüldők, és ennek hatása lesz az almaikra, mely eltérő választási súlyokhoz vezet. „Létfontosságú, hogy lecsökkentsük a szórtságot választáskor. A legnagyobb és a legkisebb malacnak eltérő takarmányozási igényei vannak, és ha ezeket az igényeket nem elégítik ki a kiegyenlített növekedés elkerülhetetlenül megsérül.”

Amennyiben természetes fedeztetést alkalmazunk Sutcliffe úr azt javasolja, hogy egyféle kanvonalat használjunk, de szerinte szerencséssebb a nagyobb arányú mesterséges termékenyítés használata. Ez nem csak a szórtságot csökkenti le, de lehetővé teszi a termelőknek, hogy maximalizálják az optimális növekedést.

Forrás: www.thepigsite.com

51. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,21

szerda, december 20, 2006

Ez ugyan csirke, de azért mégis disznóság

A bio-csirke nem a legegészségesebb választás

A népszerű elképzeléssel szemben egy mostanában elkészült egyesült királysági kutatás szerint a bio-csirke nem táplálóbb, mint a hagyományosan felnevelt – sőt a kutatók úgy gondolják, éppen hogy kevésbé egészséges, és kevésbé ízletes.
A Strathclyde Egyetem élelmiszer kutatói a szupermarketekben kapható csirkemelleket vizsgálva azt találták, hogy a bio változatok kevésbé táplálóak és több zsírt tartalmaztak, mint a hagyományos módon nevelt csirkék.
A biotermékekért fizetett magasabb árakkal ellentétben, a tanulmány valamennyi tápanyag tesztjében a bio változatok alacsonyabb minősítést értek el.
A tesztelt bio változatok kevesebb omega-3 zsírsavat és alacsonyabb mennyiségű antioxidánst tartalmaztak, gyengébb ízt kölcsönözve ezáltal a húsnak. Néhány esetben kétszeres mennyiségű koleszterint mértek.
A tanulmány megkérdőjelezi azt a népszerű hitet, hogy a magasabb áron értékesített bio hús egészségesebb és ízletesebb terméket garantál.
„Biztonsággal mondhatom, hogy bio-csirke vásárlásával nem jutunk semmilyen táplálkozási előnyhöz” mondta Alistair Paterson, az International Journal of Food Sciences and Nutrition-ban publikált tanulmány társszerzője.
„Jobban járnak, ha hagyományos, vagy szabadtartásos csirkét vásárolnak. Nincsen rá garancia, hogy a bio-csirke több omega-3-t, jobb ízt, vagy alacsonyabb koleszterin szintet biztosítana.”
A biotermékek értékesítése az elmúlt hat évben megduplázódott az Egyesült Királyságban.

Forrás: www.worldpoultry.net

kedd, december 19, 2006

Az új szója a talajból veszi fel a nitrogént nem a levegőből

A növénytermesztőknek nemsokára lehetősége nyílik olyan, nem génmódosított szója fajtát vetni, mely a szerves trágya kihelyezésre használt talajokból hatékonyan veszi fel a nitrogént. Ez egy nemrégiben nyilvánosságra hozott változatnak köszönhető, mely a talajba jutott nitrogén nagy részét felveszi. Ha köztermesztésre alkalmas fajtává fejlesztik, akkor egy ideális megoldást jelenthet az állattenyésztők számára, hogy kezelni tudják a keletkező trágyát.
A Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (ARS) hozta forgalomba a Nitrosoy nevű fajtát a releighi Észak Karolinai Állami Egyetemen működő Észak Karolinai Mezőgazdasági Kutató Szolgálattal együtt. A fajtát Joseph Burton agrármérnök, Daniel Israel fiziológus és a mikrobiológus Paul Bishop fejlesztette ki. Mindhárman az ARS Szója és Nitrogén Megkötési Kutató Csoportjának tagjai Raleighben.
A mai kereskedelmi forgalomban kapható gyökérgümős szója fajták adok-kapok kapcsolatot alakítanak ki baktériumokkal, melyeket rhizobiumoknak is neveznek és a növény gyökerén található gümőkben, a talajban növekednek. A baktériumok a nitrogén gázt – mely a légkör 80%-át alkotja – felvehető nitrogénné alakítják, melyet a növény a fehérjeszintéziséhez fel tud használni.
A Nitrasoy egyedülálló módon egy nem gyökérgümőt képző szójafaj, melynek magas a talajból felvehető nitrogén igénye a kiváló magtermés eléréséhez. Ennek a növénynek az a képessége, hogy a talajból képes a nitrogént felvenni csökkenti a talajvíz nitrátszennyeződésének a kockázatát.
Szántóföldi kísérletekben a Nitrasoy akár 17 %-kal is több talaj nitrogént kötött meg a magjában, mint azt a szülője a D68-0099 tette. Más kísérletekben a Nitrasoy-nak volt a legmagasabb az átlagos szemtermése, amikor három másik genotípussal hasonlítottak össze sertés hígtrágyával való kezelést követően.
A Nitrasoy magja a Nemzeti Génmegőrzési Központban és a Nemzeti Növényi Génbank Rendszerben került megőrzésre. A Nitrasoy magja kutatási célra hozzáférhető az ARS raleighi laboratóriumában.
ARS az USA Mezőgazdasági Minisztériumának a vezető tudományos kutató ügynöksége.
Forrás: www.ars.usda.gov

A stressz nincs hatással a kocák termékenyülésére

A holland Wageningeni Egyetem kutatása azt mutatta, hogy a kocák újrafalkásításának nincs negatív hatása a termékenyülésükre.
Mindazonáltal az újrafalkásítás valóban stresszt okoz.
A kutató, Nicole Soede két különböző kocacsoportot hasonlított össze. Az egyiket a termékenyítést megelőző 3. héttől a termékenyítést követő 3. hétig nem mozgatták. A másik csoportot ugyanezen időszak alatt hetente újrafalkásították.
Hierarchia harcok
Arra a következtetésre jutott, hogy a hierarchia harcok következtében stressz éri az állatokat, mindemellett azonban a kocák ugyan olyan könnyen vemhesültek, mint azon társaik, melyeket nem mozgattak.
Soedet meglepte az eredmény, mivel meg volt győződve, hogy a stressz negatív hatással lesz a termékenységre. „Szemmel láthatóan nagyon jók voltak a körülmények ennél a kísérletnél” mondta a V-focus magazinnak.

Forrás: www.pigprogress.net

hétfő, december 18, 2006

Mezőgazdasági árak, 2006. január–október

Az agrártermékek termelőiár-szintje idén január–októberben 9,9%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 16,5%-kal, az élő állatoké és állati termékeké 3,9%-kal emelkedett.
A gabonafélék termelői átlagára 20,8%-kal nőtt a tavaly ilyenkor mért 21,5%-os csökkenéshez képest.
...
A vágóállatok termelői ára 2006. január–októberben 5,1%-kal növekedett (a tavalyi 3,4%-os emelkedés után), ezen belül a vágómarha és a vágósertés ára nőtt (15,8 és 7,1%-kal), a vágóbaromfi ára csökkent (0,6%-kal). Az állati termékek ára 1,9%-kal emelkedett, ezen belül a tej termelői ára 0,9%-kal csökkent, a tyúktojás ára viszont 9,2%-kal nőtt 2005 első tíz hónapjához viszonyítva.

Akit a teljes jelentés érdekel az kattintson ide.
Forrás: KSH

Az import miatt az orosz sertést szinte ingyen adják el

A sertések értékesítése komoly fejfájást okoz a termelőknek. A termelés emelkedésével az orosz sertéstenyésztőknek szinte ingyen kell eladniuk a hízóikat, főleg azért, mert az importált sertést dömping áron értékesítik. Vjacheslav Kozhevnyikov az Orosz Sertéstenyészők Szövetségének helyettes vezetője nyilatkozta az Itar-Tassnak.
„Az év elején egy kilogramm sertés felvásárlási ára 60 rubel volt, míg most ez 43-47 rubel, és az import sertést még ennél is 10-15 %-kal olcsóbban adják,” mondta Kozhevnyikov. Az ár nagymértékű csökkenése ellenére nem lett könnyebb eladni a sertést. „A húsfeldolgozók visszautasítják a hazai sertést előnyben részesítve a rosszabb minőségű import sertést” mondta Kozhevnyikov.
Habár lényeges növekedés van a sertés termelésben, ebben az évben 10 %-ra számítanak, „a sertéstenyésztés oroszországi nyereségessége körülbelül nulla” mondta Kozhevnyikov. A sertéstelepek kibocsátása több mint 500.000 tonnával nőtt az év elmúlt 10 hónapjában, és ez a gazdaságok összességében 4-5 %. Ez 1,6 millió tonnára tehető az elmúlt évben.
Mindeközben az Orosz Sertéstenyésztők Szövetségének információi szerint a kvóta fölött 87.000 tonna sertéshúst importáltak az orosz piacra az év nyolc hónapjában. „Oroszország 580.000 tonna sertéshúst importált az elmúlt évben, míg a kvóta 472.600 tonna volt. A kvótát ebben az évben lehet, hogy 25%-kal is meghaladják,” mondta Kozhevnyikov. Ebben a helyzetben Kozhevnyikov úgy hiszi, „az állam a termelés mértékére figyelemmel határozottabban szabályozhatná az importot, például ha az orosz sertés termelés 100.000 tonnával emelkedik, csökkenthetnék az importot 65-70.000 tonnával.”
Kozhevnyikov úgy véli, hogy „a további sertésárcsökkenés és az import további növekedése miatt nekünk majd ki kell vágnunk a teljes sertésállományt és leállítani a nagy sertéstenyésztő telepek építését.” Az oroszországi sertésállomány jelenleg 16,2 milliós összevetve a 2005-ös 14,8 millióval.

Forrás: www.tass.ru

vasárnap, december 17, 2006

50. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,32