Sajtóközlemény
Az Országos Főállatorvos, a Németországból származó sertéshús dioxin vizsgálathoz kötött forgalomba-hozataláról szóló határozata és annak hatása ügyében.
Az Országos Főállatorvos azon rendelkezése, amelynek értelmében a Magyarországra érkező német húsalapanyag csak a magyar hatósági laboratórium által elvégzett dioxin vizsgálat negatív eredményének ismeretében kerülhet feldolgozásra és forgalomba hozatalra, sajnos a húsipar meghatározó szereplőinek bevonása nélkül, a magyar sertéshús ágazat alapvető jellemzői ismeretének hiányában került kiadásra. A határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit és az egy látszólag élelmiszerbiztonsági indokok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés. Ezt jól jelzi az is, hogy a problémával érintett termékek közül mindössze a sertéshús kerül a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem.
Mindenekelőtt leszögezzük, hogy a magyar húsipar számára elsőrendű fontossággal bír az, hogy az általa előállított termékek tökéletesen biztonságosak legyenek, így a hazai és külföldi vásárlók nyugodtan, abban a biztos tudatban fogyaszthassák el készítményeinket, hogy azok egészségesek. Ennek figyelembevételével, a magyar húsipari vállalkozások a németországi dioxin botrány kirobbanását követően azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. Beszállító partnereiktől garanciát kértek arra vonatkozóan, hogy a szállítandó alapanyag nem a botrány által érintett területről, illetve termelőktől származik és az biztosan dioxinmentes. A magyar vállalkozások és a hatóság munkatársai kockázatbecslések alapján jelentősen növelték a laboratóriumi vizsgálatok számát és eddig egyetlen esetben sem találtak dioxinszennyeződést. A magyar szaktárca által életbeléptetett intézkedés –amire más EU tagországban nem találunk példát - a húsipar szereplőinek véleménye szerint némileg túlzó és kockáztatja a Magyarországon előállított sertéshústermékek bel- és külpiaci pozícióját, ezáltal a magyar húsipari vállalkozások egy jelentős részének létét, így több ezer család megélhetését.
A magyar sertéstenyésztés az elmúlt évek során drasztikus zsugorodáson ment keresztül, amit jól jelez, hogy a néhány éve még 5 milliós állomány 2010 végére az előzetes becslések szerint 3 millió alá esett. A magyar húsipar is fokozatosan veszít teljesítményéből, ám ennek mértéke kisebb, mint az állomány csökkenése. A magyar húsipar így képes volt megtartani hazai és nemzetközi piacainak egy jelentős részét, ám ehhez az itthoni kínálat szűkülése miatt szükségessé vált bizonyos alapanyagok importból történő beszerzése. Becsléseink szerint jelenleg a magyar húságazat alapanyagigényének közel harmada érkezik importból és ennek meghatározó része (több mint 50%-a) Németországból. Ezen húsalapanyag elsősorban készítményekbe kerül bedolgozásra. A nagy magyar húsipari vállalkozások közül, a nem megfelelő mennyiségű hazai kínálat miatt sok kénytelen bedolgozni termékeibe kisebb-nagyobb mértékben német húst. A húsalapanyag tételes vizsgálata a magas költségek és a teszt időigénye miatt gyakorlatilag azt eredményezi, hogy németországi alapanyag húskészítményekbe történő bedolgozására a következő időszakban nem lesz mód. A fellépő alapanyaghiány várhatóan érdemben növeli a termelés önköltségét, így a magyar hústermékek árát, tovább rontva azok versenyképességét a környező országokból érkező és jelentős mértékben német alapanyagból készülő termékekkel szemben. Megfelelő alapanyag hiányában nem csak a hazai partnereink biztonságos ellátása válik bizonytalanná, de jelentős exportpiacokat is veszíthetünk. A magyar kiszállítások időleges fennakadásai miatt ugyanis külföldi partnereink is várhatóan helyettesíteni fogják termékeinket más országokból származóakkal, pontosan ma még meg nem becsülhető mértékű piacvesztést és így közvetlen gazdasági károkat okozva a magyar húságazatnak.
A rendkívül költséges vizsgálatot ráadásul attól függetlenül el kell végezni, hogy akár a legkisebb mennyiségben bedolgozásra kerülő német hús, Németország melyik területéről származik és akkor is, ha német laboratóriumi vizsgálati eredmény, vagy beszállítói garancia igazolja a biztonságosságát. Ebből is látható, hogy Főállatorvos döntése valójában nem élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi indíttatású, hanem annak célja egy szűk sertéstenyésztői kör gazdasági érdekének kiszolgálása. A Főállatorvos figyelmen kívül hagyta döntésénél azt is, hogy intézkedésének, a magyar húspiacon rövidtávon jelentős fogyasztói áremelő hatása lehet.
Mindezek fényében arra kérjük a VM vezetését, illetve a nevükben eljáró Főállatorvost, hogy a Németországból származó húsalapanyagok teljes körű vizsgálatára vonatkozó rendelkezését, a húságazat képviselőinek bevonásával módosítsa és így közösen dolgozzunk ki, egy a probléma súlyának megfelelő, a fogyasztók biztonságát garantáló, és az ágazat meghatározó szereplőinek hazai és nemzetközi versenyképességét nem gyengítő ellenőrzési megoldást.
forrás: husszovetseg.hu
Bejegyzések
