VHT: szigorúbb intézkedéseket sürget a szaktárcától

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a nemrégiben kirobbant németországi dioxinbotrány miatt az események által érintett német tartományokból származó sertéshús-behozatal átmeneti leállítását kezdeményezte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternél - mondta az MTI-nek Menczel Lászlóné, a VHT titkára kedden Budapesten.

    A VHT azért sürget az eddiginél szigorúbb intézkedéseket, mert a dioxinszennyezés miatt a hazai termelők jelentős árveszteséget szenvedtek el az elmúlt napokban. Mindez annál is inkább fontos, mivel maga a botrány nem érintette Magyarországot közvetlenül.

    A szakember közölte: az ügyben érintett német tartományokban a helyzet áttekinthetetlen, a fogyasztók bizalma megingott és emiatt mind a termelői, mind a fogyasztói árak jelentős mértékben csökkentek az Európai Unióban.

    Így a magyar termelőktől is lényegesen alacsonyabb áron vásárolják meg az alapanyagot a feldolgozók mint korábban. Az áresés mértéke kilogrammonként elérte a 10 százalékot, 25-30 forintot. Így az élősertés átvételi ára már nem haladja meg a kilogrammonkénti 300 forintot, ami a 2007-es árszintnek felel meg.

    A VHT-nál úgy vélik: a helyzet javítása érdekében a magyar előállítású húsok fogyasztásának ösztönzésére van szükség. Fel kell hívni a magyar vásárlók figyelmét, hogy elsősorban a biztonságot garantáló hazai előállítású termékeket vásároljanak.

    Menczel Lászlóné mindehhez hozzátette: a KSH adatai szerint évente mintegy 100 ezer tonna sertéshús érkezik az országba, amelynek egyharmada félsertés, kétharmada darabolt hús.

    Annak érdekében, hogy a helyzet érdemben változzék a VHT levelet írt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek és Kardeván Endrének, az élelmiszerbiztonságért felelős államtitkárnak, hogy a tárca rendeljen el szigorúbb nyomon követést a húsbehozatal ügyében, valamint promóciós akcióval segítse a magyar előállítású húsok és hústermékek eladását.

    A szakmaközi szervezet levelében többek között külön marketingkeret - ez legalább 50-70 millió forintot jelentene - meghatározását kéri Fazekas Sándortól a magyar eredetű sertéshús termékek népszerűsítésére és keresletösztönzésére. Emellett javasolja a VHT, hogy minden kereskedelmi egységben a hazai és az import eredetű termékeket jól láthatóan különítsék el egymástól. Továbbá szorgalmazzák azt is, hogy a hatóságok fogyasztóvédő szervezetek ellenőrzéseik során a nyomon-követhetőségi kritériumokat kiemelten kezeljék és amennyiben hiányosságokat tapasztalnak, úgy valóban visszatartó szankciókat alkalmazzanak.

Levél Dr. Fazekas Sándor miniszter úrhoz

Levél Dr. Kardeván Endre államtitkár úrhoz

forrás: elemzeskozpont.hu és vht.hu

Újabb botrány a német dioxin ügy körül

A hétvégén újabb, közel 1000 sertéshizlalda került zárlat alá Németországban, ezzel a zárlat alá vett telepek száma a következők szerint alakult: 110 tojótelep, 403 sertéstelep, 248 sertéshizlalda, és most újabb 934 sertéshizlalda.

Egy Alsó-Szászországi takarmánykeverő úgy szállított késztápot ügyfeleinek, hogy elhallgatta előlük azt a tényt, hogy ő is kapott a dioxinnal szennyezett alapanyagból. A feltevések szerint a cég nem csak Alsó-Szászországba, de Észak-Rajna-Vesztfáliába, Brandenburgba és Bajorországba is szállított takarmányt. Az alsó-szászországi főügyészt is tájékoztatták az eseményről, mert feltételezhető a keverő szándékossága, vagy súlyos gondatlansága.

A német Gazdaszövetség számításai szerint a mostani telepzárlatok csak tovább növelik a dioxinbotrány eddigi 100 millió Euróra tehető költségeit.
Gerd Sonnleitner a németországi nemzeti Gazdaszövetség elnöke kihangsúlyozta, hogy a folyamatos botrány költsége sokkal nagyobb lesz, mint a vizsgálatok közvetlen költsége. "A piacokon okozott zavar költsége sokszorosa lesz a direkt károkénak" fogalmazott. Sonnleitner úr becslése szerint a német gazdáknak okozott kár 100 millió Euró.

Hogyan változnak az idővel, vagy egyes eseményekkel a népekre aggatott jelzők...

Eddig hogyan ismertük a németeket: szabálykövető, precíz, fegyelmezett nép, vagy az emberek mindenütt csak emberek?

Németországi fejlemények

• Már korábban is jelentek meg hírek arról, hogy Dél.Korea és Oroszország leállította a német sertéshús importját, de a legújabb információk szerint Kína is felfüggesztette a Németországból történő sertéshús importját. 2010-ben Németország sertéshús exportjának 1%-a irányult Kína felé.
• A dioxin botrány okozója a német Harles & Jentzsch nevű vállalat, mely dioxint tartalmazó zsírt értékesített takarmányozásra alkalmas zsírként csődöt jelentett.
• A Vion és a Tönnies - Németország két meghatározó vágóhídi lánca, mindketten heti 200.000 sertést vágnak le - bejelentette, hogy a dioxin botrány miatt drasztikusan megcsappant sertéshús kereslet következtében egy-egy napra bizonyos üzemeikben leállítják a vágást. Ez a döntés a Vion üzemeiben több mint 17.000-es vágáskimaradást jelent. A német piac harmadik legnagyobb szereplője a Tönnies nem csökkentette a vágások számát.

Disznóhúsban is találtak dioxint

Sertéshúsban találtak dioxint egy alsó-szászországi telepen. Korábban csak tojásokban, illetve tojótyúkok húsában észlelték a mérgező anyagot. A lezárt állattenyésztő gazdaságok többségét pedig már feloldották a zárlat alól, így ezek ismét értékesíthetnek állatokat, illetve tojást és tejet.

Disznóhúsban találtak dioxint egy német farmon. Ez az első eset, hogy sertésben mutatták ki a fertőző anyagot. A minta olyan állatból származik, amelynek gazdája a botrány nyomán kétes hírnévre szert tett schleswig-holsteini üzemből szerezte be az állatai hízlalásához szükséges tápot. Az alsó-szászországi sertéstelepen mintegy ezer disznót hizlalnak, az állatokat azonban le kell majd vágni.

Az ellenőrök egy másik telepen is találtak olyan disznókat, amelyekben a dioxin a megengedett határértéket közelíti. A hatóság zárlat alá vette a gazdaságot. Itt egyelőre nem fenyegeti levágás az állatokat,  a szakemberek ellenőrzik őket.

Korábban csak tojásban, illetve tojótyúkok húsában észleltek a januári ellenőrzések során a megengedett értéket sokszorosan meghaladó dioxintartalmat. Akkor kiderült, hogy valamennyi gazdaság a Harles & Jentzsch takarmánykeverő cégtől kapta az állatok hízlalására használt tápot. A vállalat vezetői már tavaly márciusban tudtak arról, hogy szennyezett zsír került a tápanyagba, ám ennek ellenére a tápkeverést és a kiszállítást is tovább folytatták. A céget emiatt százmillió eurós nagyságrendű kártérítési per fenyegeti.

A múlt héten lezárt 4700 állattenyésztő gazdaság közül már csak 558-ra vonatkozik a hatósági zárlat. Ezek közül 330 Alsó-Szászországban, 143 Észak-Rajna-Vesztfáliában, 62 pedig Schleswig-Holsteinben található.

forrás: origo.hu

Német dioxinbotrány: több mint 3.000 telep fellélegezhet

A mai napon a német hatóságok 1.470 telepre csökkentették azt a listát, melyen korábban több mint 4.700 telep szerepelt, melyek érintve lehettek a dioxinos takarmánybotrányban. A vizsgálatok még jelenleg is folynak, a mai napra várnak több takarmány és húsvizsgálati eredményt, mely meghatározza a még jelenleg is zárlat alatt lévő telepek további sorsát.

Mindeközben Dél-Korea és Oroszország betiltotta a Németországból származó hús importját. 

Az EU szerint a következő 10 évben is növekszik a sertéshús iránti igény

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága legfrissebb 2020-ra vonatkozó előrejelzésében a sertéshústermelés 7%-os növekedését prognosztizálja.

Az EU bizottság várakozásai szerint a jelenlegi gazdasági válság hatására bekövetkezett csökkenést követően a hústermelés, ha még szerény 0,3%-os mértékben is, de bővülni fog az előttünk álló időszakban.
Az összesített hústermelés elérné a 44,4 millió tonnát 2020-ba, ami 4%-kal haladja meg a 2009-es szintet. Míg az elemzés szerint a kérődzők hústermelése 7-11 %-kal csökken az abrakfogyasztó állatfajok (sertés és baromfi) hústermelése 7-7 százalékkal növekedni fog az előttünk álló évtizedben, bár azt is hozzáteszi, hogy a növekedést a várhatóan növekvő termelési költségek korlátozzák majd.

Az elemzés megállapítása szerint a növekedés legfőbb hajtóereje a húsfogyasztás növekedése lesz. Várakozásaik szerint az EU egy főre vetített teljes húsfogyasztása eléri a 85,4 kg-ot 2020-ban, ami 2%-kal magasabb, mint 2009-ben volt. A 2009 és 2020 közötti időszakban a baromfihús fogyasztása növekszik a legjobban, 6 %-ot is meghaladó mértékben, míg a sertéshúsfogyasztás növekedése 5 % alatt marad majd.

A tanulmány szerint 2020-ban is a sertéshús marad a leginkább kedvelt húst az EU-ban melyből 43,3 kg-ot fogyasztanak majd az emberek fejenként évente, míg baromfihúsból ez az érték 24,7 kg, marha- és borjúhúsból 15,4 kg, birka és kecskehúsból pedig mindösszesen 2 kg fogyasztás várható.

A kereskedelem nettó egyenlege várhatóan romlani fog köszönhetően a növekvő marha- és baromfihús importnak és a csökkenő marha- sertés- és baromfihús exportnak. A húsimport 2020-ig történő növekedését 14%-ra, míg az export csökkenést mintegy 23%-ra teszik az elemzés készítői. Az EU még így is nettó exportőr marad évi mintegy 200.000 tonnával. Megjegyzik, hogy a sertéshús az egyetlen, melynek pozitív lesz a nettó kereskedelmi mérlege.

A teljes tanulmány itt megtekinthető.

Több ezer német agrárgazdaságot bezárnak dioxinszennyezés miatt

Dioxinszennyezés veszélye miatt több mint négyezer gazdaságot ideiglenesen bezárnak Németországban, az érintett üzemek túlnyomó része Alsó-Szászországban található - jelentette be a német mezőgazdasági minisztérium.

A tárca közlése szerint a gazdaságokat - alapvetően sertéstenyésztő telepeket - óvintézkedésként zárják le, s amíg nem bizonyosodik be a fertőzés elmúlta, nem szállíthatnak megrendelőiknek.

Az intézkedés összesen 4709 gazdaságot érint, közülük 4468 található Alsó-Szászországban.

Alsó-Szászországba novemberben 2500-3000 tonna dioxinnal szennyezett - takarmányként használt - állati zsiradék érkezett, amely a német kormány becslése szerint eddig összesen 150 ezer tonna takarmányt fertőzhetett meg.

Az egészségügyi határértéket meghaladó dioxinkoncentrációt mutattak ki például az érintett térségben termelt tojásokban, amelyekből Hollandiába és Nagy-Britanniába is került.

forrás: index.hu

A német dioxinbotrány újabb fejleményei

A tegnap még izolált német problémának gondolt eset mára kiderült, hogy nem izolált, és nem csak német probléma.

A mai hírek már arról szólnak, hogy 2.700 tonna fertőzött anyag került 25 takarmánygyárba, míg tegnap még csak 12 takarmánygyárról és 527 tonnáról szóltak a híradások. Arról nincsenek további információk, hogy az így megnövekedett mennyiség és keverőüzem szám következtében a már eddig is zárlat alatt lévő 1.500 állattartó telepen felül újabb telepek is karantén alá kerülnek-e.

A dioxin fertőzés már átlépte Németország határát is, mert az egyik érintett telep 136.000 tojást szállított Hollandiába és tojás készítmények más európai országokba is kerültek.

A német mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint fertőzött zsír nem kerül más EU tagállamba.

A kocavonalakban az IGF2 génre történő szelekció javítja a kocák teljesítményét

A Lőveni és Liegei Egyetem, a Kanadai Sertéstenyésztési Központ, valamint a Rattlerow Seghers kutatói egy olyan szelekciós programot alakítottak ki, amely alkalmas a kocák teljesítményének javítására anélkül, hogy kockáztatnák a végtermék színhústartalmát és homogenitását.

Az IGF2 gén mutáció színhúsra és hátszalonna-vastagságra gyakorolt nagy hatása a testtömeggyarapodásra, illetve a húsminőségre gyakorolt negatív hatás nélkül tette az IGF2 gént egy fontos génné, amely bármely tenyésztési programban felhasználható. A meghatározó tenyésztő vállalkozások a befejező kanjaikat arra szelektálták, hogy azok homozigóták legyenek a magas színhústartalomért felelős allélra (IGF2 +), annak érdekében, hogy az allél teljes hatást átörökítsék az utódaikba. A vásárlók és a húsipar által megkövetelt, soványabb féltestek irányában történő szelekció ellentétes a kocák szaporaságával és hosszú élettartamával, ami magasabb süldőbeállításhoz, selejtezéshez és kocaelhulláshoz vezet.

Az IGF2 gén mutációja lehetőséget ad ennek az ellentmondásnak a feloldására. A gén öröklődési módja lehetőséget kínál arra, hogy magas színhúsú hízókat állítsunk elő vastagabb hátszalonnával rendelkező kocákkal, amelyek az apjuktól a vad allélt örökölték (a nagyszülő kanok genotípusa = igf2-/igf2-), de olyan kanokkal lettek termékenyítve, amelyek homozigóták a magasabb színhústartalmat meghatározó allélra (IGF2+/IGF2+).

Az eredményeket az “Animal Genetics” című lap (a világ vezető, haszonállatok genetikájával foglalkozó tudományos szakfolyóirata) októberi számában megjelent cikkben publikálták, amelyben a szerzők rámutattak az IGF2 génnek kocák szaporaságára és élettartamára kifejtett fontos hatására. Két független, Belgiumban és Kanadában készített tanulmány is azt találta, hogy az apai igf2- allél kapcsolatban állt a kocák magasabb szaporasági teljesítményével.

Az almonként választott malacok száma 0,5-del nőtt, míg a választott almok súlya 4 kg-mal emelkedett.

A gén öröklődésmenete miatt, a kocavonalakban történő szelekció az igf2- allélra, nem fogja kedvezőtlenül érinteni a végtermékek színhústartalmát.

Prof. Dr. Nadine Buys - nadine.buys@gentecweb.com

Dioxinbotrány Németországban

Az év első nagy durranása a sertés- csirke és pulykatenyésztésben Németországhoz köthető. Alig indult el az év máris több mint 1.000 németországi állattartó telepet helyeztek zár alá, mivel az általuk etetett  takarmányban dioxin nyomaira bukkantak. A fertőzés valódi méreteiről még igen tág határok között szólnak és szórnak a híradások, a 30.000-től a 150.000 tonna késztápig lehet olvasni. Ami ebben a pillanatban biztosnak tűnik:

• 3.000 tonna dioxinnal szennyezett zsírsav egy részének takarmányba keverése okozza a problémát
• az érintett állatfajok: baromfi és sertés
• a cég mely a gondot okozta: Harles & Jentzsch
• előállított mennyiség: 527 tonna késztáp
• a szennyezett anyag forrása: biodízel mellékterméke

Ami ebben a pillanatban kérdéses:

• kikerült-e emberi fogyasztásra fertőzött takarmánnyal etetett állatból származó termék (hús, tojás)
• lesz-e ennek valami (pozitív) hatása a hazai sertésfelvásárlási árakra