Rövidhírek az USA-ból és Kanadából

USA

 

• Az USA és Kína március 18-án egyezségre jutott a kínai piacok újbóli megnyitásáról az amerikai sertésszállítmányok előtt. A kínaiak korábban a H1N1-re való hivatkozással tiltották be az amerikai sertéshús bevitelét. Ezt követően komoly lobbizás indult amerikai részről, többek között Tom Vilsack mezőgazdasági miniszter és Ron Kirk kereskedelmi nagykövet is tárgyalt kínai kollégáival a témában. Az amerikai sertéshús átlag 20%-át export, amelynek 6%-a Kínába irányult 2008-ban, mintegy 275 millió dollár értékben. A kínai piac újranyitása újabb győzelem az amerikai sertéságazat számára, miután február végén/március elején az amerikai és az orosz hatóságok egyezségre jutottak bizonyos sertésexporthoz kapcsolódó állategészségügyi igazolásokkal kapcsolatos követelményekről. Az amerikai-orosz vita még decemberben kezdődött, amikor Moszkva értesítette az amerikaiakat, hogy be kívánja tiltani a behozatalt 13 amerikai sertésfeldolgozóból (ami az amerikai export 90%-át érintené), mert nem teljesítenek egyes orosz állategészségügyi előírásokat (például tetraciklin-csoport antibiotikum maradványértékek). A megegyezés eredményeképpen az USDA Agricultural Marketing Service új igazolási programot vezetett be az orosz exportra, és az érintett üzemektől megköveteli egy dokumentált minőségellenőrző rendszer meglétét. Az orosz piac a kínaihoz hasonló jelentőségében. 
• Az USDA vezető közgazdásza, John Glauber egy konferencián azt nyilatkozta, hogy a cellulóz alapú etanol még évekre van attól, hogy kereskedelmi méretekben állítsák elő, és árban versenyképes legyen az egyéb üzemanyagokkal. Ennek egyik fő oka az alapanyag összegyűjtésének logisztikai problémáiban és relatíve magas költségében keresendő. A nyilatkozat többek között azért érdekes, mert az amerikai etanolipar idén nem képes teljesíteni a 2007-es energiatörvény által előirányzott cellulóz alapú etanol mandátumot, és a célkitűzést a Környezetvédelmi Ügynökségnek (EPA) már korábban módosítania is kellett. Az energiatörvény 2022-re elvileg 60 Mrd liter – főként cellulóz alapú – fejlett etanol előállítását és üzemanyagként történő felhasználását irányozta elő. Idén várhatóan 24-25 millió liter cellulóz alapú etanolt termelnek az Egyesült Államokban.  
• Az USDA márciusi kereslet-kínálati jelentésében enyhén, 500 ezer tonnával csökkentette a 2009/10-es gazdasági évre vonatkozó becslését kukoricára esetében, miután a kedvezőtlen időjárás következtében egyes államokban még márciusban is lábon állt a termény - ennek alapját a felülvizsgált minnesotai és illinoisi hozamok, valamint a michigani betakarított terület szolgáltatták. Ennek ellenére a 2009/10-es gazdasági év változatlanul rekordtermést – 332,7 millió tonna – ígér. Hasonlóan beszédes, hogy az USDA 540 ezer tonnával felfelé korrigálta az áthúzódó búzakészletek nagyságát, így a gazdasági év végén (május 31.) egy átlagos év össztermésének fele – mintegy 27 millió tonna – áll majd a raktárakban. Mindez nem sok jót jelent a termelői árak tekintetében. Ráadásul a görög válság miatt gyengélkedő euró is csökkenti az amerikai és a kanadai búza világpiaci versenyképességét.

Kanada

• Szakértők szerint 2010-ben tovább emelkedik az etanolgyártás melléktermékének (DDGS) kanadai felhasználása. 3-4 éve a kanadai állattartók a takarmányozás során legfeljebb 10%-ban használtak fel DDGS-t, míg ma ez az arány 15-30 % között mozog. Ennek oka, hogy a gazdák egyre többet tudnak a DDGS-ről, és egyre több tanulmány jelenik meg, amely a DDGS takarmányozási tapasztalatait feldolgozza. A DDGS lassan kompetitív lesz az árpával szemben: tavaly 20%-kal, míg idén 5%-kal volt drágább csupán. Mindez az USA számára is jó hír, mert Kanada az amerikai DDGS második legnagyobb piaca évi 804 ezer tonnával.

Szerző: dr. Tóth Attila

Forrás: fvm.hu

A méret mégis számít?

Hányszor hallottuk már, hogy a méret nem számít, de úgy látszik ez csak humán fronton igaz, hiszen a malacoknál a méret egész életükre hatással van.

A születési súlynak a választási és battéria végi súllyal való kapcsolatának igazolására számos kísérletet végeztek, és mind azt támasztotta alá, hogy a születési súly alapvetően meghatározza a sertések életteljesítményét.

Ezen állítás alátámasztására nagyon jó példa az Iowai Állami Egyetemen Stalder, Baas, Mabry professzorok és munkatársaik által publikált kísérlet, melyben a megszületett malacokat 9 súlykategóriába osztották a 939 g alatti súlykategóriától egészen a 2059 g feletti kategóriáig. A malacokat a választást követő 42 napig követték nyomon, és mérték a súlyukat. A kísérlet megállapításait a következőkben lehet összefoglalni:

• 
  
  A malacok születési súlykategóriája meghatározta a választási és a teszt végi súlykategóriáját is.
• 
  
  A választáskor a malacok súlya kivétel nélkül a születési súlyuknak megfelelő sorrendű volt.
• 
  
  Ugyan így a teszt végi (42 napos) súlykategóriák megegyeztek a választáskori súlykategóriákkal.
• 
  
  Úgy tűnik, hogy a születési- és a választási súlyok lineáris összefüggést mutatnak a battéria végi súlyokkal.

Persze egy érdeklődő olvasóban egy ilyen vizsgálati eredmény elolvasása után rögtön felmerül a kérdés: És mi van a vágósúlyokkal? Van-e összefüggés a születési, a választási és a vágósúly között?

Erre álljon itt egy másik kísérlet. Az Illinois-i Egyetemen B.F. Wolter és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy a születési súlynak kiegészítő tejpótló adagolása mellett milyen hatása van a választás előtti és utáni testtömeggyarapodásra és a féltestek jellemzőire. Két kísérletet folytattak le. Az első kísérletben 32 koca 384 malaca vett részt. A malacokból 12-es csoportokat, almokat hoztak létre, melyeket az átlagsúly alapján nehéz, vagy könnyű alomként soroltak be, majd a 3. naptól a kocatej mellett az almok fele kiegészítő tejpótló takarmányt kapott és mérték a súlyukat. A második kísérletben az első kísérletben szerepelt malacok közül 308 állatot választottak ki véletlenszerűen és ivar szerint, négyesével és ad libitum takarmányozás mellett nevelték fel őket a vágásisúly eléréséig.

	Születési	súly
	”Nehéz alom”	”Könnyű alom”
Születési átlagsúly	1,83 kg	1,32 kg
Testtömeggyarapodás 21 napos korig	222 g	205 g
Almonként felvett tejpótló 21 napos korig	14,28 kg	9,63 kg
Kiesés 21 napos korig	5,20%	9,40%
Választás utáni kiesés vágásig	3,20%	2,60%
Testtömeggyarapodás választástól vágásig	851 g	796 g
Születéstől a 110kg-os élősúly eléréséig eltelt napok száma	141	148

A kísérlet kiértékelésekor az alábbi következtetéseket tették:

• 
  
  A születésükkor nehezebb malacok a választáskor is nehezebbek voltak és több tejpótlót vettek fel, mint kisebb társaik.
• 
  
  A malacok születési súlyának lényegesen nagyobb szerepe van a választást követő növekedésben, mint a szoptatási időszak alatt alkalmazott kiegészítő tejpótló takarmányozásnak. Ebből következően a kiegészítő tejpótló szoptatás alatti adagolása nem hatékony stratégia, habár a kisebb születési súlyú malacok teljesítményének fokozására vagy a hízók közötti súlybeli szórtság csökkentésére alkalmas módszer.

Egy harmadik kísérlet a dajkásításnak a malacokra gyakorolt hatását vizsgálta. A kísérletet a Michigan-i Állami Egyetemen folytatta le Duane E. Reese és Barbara E. Straw. 40 alomban a 18 napos választásig folyamatosan dajkásítottak, míg 40 alomban csak az első 48 órában. Azt tapasztalták, hogy folyamatosan dajkásított almoknál hiába lettek sokkal kiegyenlítettebbek a malacok, mégis a választási testtömegben komoly különbségek mutatkoztak azon almok javára, ahol visszafogott dajkásítást alkalmaztak.

A visszafogott és a folyamatos dajkásítás hatása a malacok szoptatás alatti teljesítményére*
	Visszafogott dajkásítás**	Folyamatos dajkásítás
A választott malactömegek átlagos, almon belüli szórása***	0,9 kg	0,3 kg
Választási súly***	5,26 kg	4,26 kg
Elhullási százalék	8,00%	8,80%
* Straw et. al., 1998
** csak az első 48 óra alatt
*** P<0,008

A fenti kísérletekből egységesen azokat a következtetéseket lehet levonni, hogy:

• 
  
  A sertéstelepeken olyan kocákra van szükség, melyek kiegyenlített, nagy születési súlyú malacokat hoznak világra.
• 
  
  Amennyiben a kocák között az almok szórtsága és a malacok kicsiny születési súlya miatt folyamatos dajkásításra van szükség, annak negatív hatása van a választási súlyra.
• 
  
  A születési testsúly még kiegészítő takarmányozás mellett is meghatározó tényező a választási súly alakulásában.
• 
  
  A születési testsúly, a választási testsúly óriási hatással van a hizlalás alatti testtömeggyarapodásra, ezáltal az elkészülési időre, a takarmányértékesítésre és a takarmányfajlagra, egyszóval a gazdaságosságra.

Amint a fenti eredmények is bizonyítják a születési súly, a választási súly és a későbbi testtömeggyarapodás, illetve a hizlalási idő hossza kéz a kézben járnak egymással. Ha az egyik paraméter javul, javul a másik mutató is. Minél nagyobb a malacok születési testsúlya, annál nagyobb lesz a választási súlya és annál jobb esélyekkel indulnak neki a battériás életszakaszuknak, annál kevésbé fogékonyak a betegségekre, így csökken a hizlalási időszak, javul a fajlagos takarmányfelhasználás, csökken az elhullás, és összességében javul a termelés jövedelmezősége. Ez különösen olyan telepeken nagyon fontos összefüggés, ahol a malac előállítás és a hizlalás egy kerítésen, de legalábbis egy tulajdonos érdekeltségén belül történik. Egy-két kivételtől eltekintve a hazai telepek mindegyikére igaz ez, így itthon különös jelentőséggel kell, hogy bírjon a malacok születési testsúlya, az almok kiegyenlítettsége és a választási testsúly, amikor a fajtakiválasztásra kerül a sor. Különösen annak ismeretében fontos ez, hogy az átlagos születési súlynak és az almon belüli szórtságnak az öröklődése meglehetősen magas. Az alomnagyságra történő kizárólagos figyelem óhatatlanul kisebb születési súlyokat és nagyobb szórtságot eredményez, mivel úgy látszik, hogy az alomnagyság és a malac minőségi jellemzői negatív korrelációban vannak egymással.

Jelenleg egyre több telepen látom azt, hogy a beruházások befejezésével, elindulnak a meglévő genetikai állomány megújításának útján. Ezekre a telepekre értelem szerűen olyan tenyészállatokat keresnek, mellyel a modern technológiai körülmények között a lehető legnagyobb nyereségességet tudják elérni.

A Rattlerow Seghers EASY2MANAGE koncepciója pont ezen kívánalmaknak akar megfelelni, amikor olyan CORA kocákat kínál a modern sertéstenyésztés és a maximális profit iránt érdeklődő partnereinek, melyek nagy napi takarmányfelvétellel és kiváló takarmányhasznosító képességgel rendelkeznek. A CORA kocák almaiban a magas születési súly mellett sokkal kisebb a szórtság. A kocák nagy étvággyal rendelkeznek, így a szoptatási időszakban, még nyári körülmények között is képesek kiemelkedő mennyiségű takarmány felvételére, melyet nagyon jó hatékonysággal alakítanak át tejjé, így biztosítva malacaiknak a töretlen fejlődéshez szükséges tápanyagot. A nagy takarmányfelvétel következtében a nyári melegben is megőrzik kondíciójukat és sokkal jobb tenyésztési paramétereket mutatnak, mint kisebb takarmányfelvételű versenytársaik. A választási súlyok tekintetében a CORA malacok 26 napra képesek a 8-8,5 kg-os testtömeg elérésére, mely biztos alapot jelent a későbbi, nagy napi testtömeggyarapodás melletti hizlalási időszakra. A sertések a hizlalás alatt fogyasztják el a takarmány java részét, így a gazdaságosság szempontjából különösen fontos, hogy ebben az időszakban milyen fajlagos takarmányfelhasználással rendelkeznek.

Amennyiben érdeklődik, hogy hogyan vehet részt a Rattlerow Seghers EASY2MANAGE programjában a meglévő telepi állományával, kérem hívja a cég 06-22-454-114-es telefonszámát, vagy keresse fel honlapunkat a www.rattlerow-seghers.com címen. Ha személyesen szeretne találkozni velünk, úgy látogasson el az idei hódmezővásárhelyi kiállításra, ahol megtekintheti CORA kocasüldőinket, hízóinkat, illetve ahol szakembereinktől választ kaphat kérdéseire.

Felhasznált irodalom:

1. 
   
   A.L. Smith, T.V. Serenius, K.J. Stalder, T.J. Baas, J.W. Mabry: Effect of piglet birth weight and weaning weight on nursery off-test weight
2. 
   
   B.F. Wolter, M.Ellis, B.P. Corrigan and J.M. DeDecker: The effect of birth weight and feeding of supplamental milk replacer to piglets during lactation on preweaning and postweaning growth performance and carcass characteristics.
3. 
   
   Duane E. Reese és Barbara E. Straw: The case against evening-up litters until weaning

Rattlerow Seghers Kft

Szobolevszki Zoltán

Az "A Sertés" 2010. 1. számában megjelent írás utánközlése.

Leépítik a szarvasmarha-állományt

A jövőben a sertéstenyésztésre és a növénytermesztésre koncentrál, a szarvasmarha-állományát pedig folyamatosan leépíti a 2009-ben 5,4 milliárd forintos árbevételt elért Dalmand Zrt., a Bonafarm cégcsoport tagja – mondta a társaság vezérigazgatója.


A cég árbevétele az előző évihez képest nem változott, az eredménytermelő képessége azonban a válság miatt nagy mértékben csökkent – fogalmazott Ádám János. Ez azt jelenti, hogy bár a 2009-es tevékenység eredménye pozitív, a társaság mérleg szerinti eredménye negatív lesz. Ennek oka, hogy a korábban felvett beruházási hitelek kamatköltségei csaknem a kétszeresére nőttek – tette hozzá.

A Dalmand Zrt. 2007-ben másfél milliárd forintos, zöldmezős beruházással épített Magyarországon egyedülálló, 1500 kocás nukleusztelepet. Emellett a cég 8800 hektáron termeszt gabonát, olajos magvakat és takarmányt, valamint ezer tejelő szarvasmarhát tart. A vezérigazgató arról számolt be, hogy a társaságnál a növénytermesztés 2009-ben bár nyereséges volt, az ágazat nyeresége megfeleződött az egy évvel korábbihoz képest. A zrt. termőterületén kukoricából kilenc tonna feletti, őszi búzából 6,8 tonnás, repcéből 3,8 tonnás termésátlagot értek el.

A 14 millió liter tejet előállító tejágazaton viszont megközelítően 300 millió forintos veszteséget könyveltek el, miután a tej felvásárlási ára 2009-ben 30-40 százalékkal csökkent. A Dalmand Zrt. folyamatosan leépíti a szarvasmarha-állományát – közölte a cégvezető.

A sertéságazat nem volt veszteséges, de nem hozott rekorderedményt sem – jegyezte meg. A Dalmandon meghonosított angliai Rattlerow Seghers-állománytól évente 10-12 ezer tenyészsüldő kerül ki, amelyből hat-hétezer darabot értékesítenek külföldön, Németországban, Hollandiában, cseh, szlovén és orosz piacokon; jelenleg 1100 tenyészsüldőt Ukrajnában adnak el. A dalmandi sertésállomány mentes nyolc, jelentős gazdasági kárt okozó betegségtől, így a cég versenyképesebb tenyészanyagot tud adni a termelők részére – húzta alá Ádám János.

Dalmandon, valamint a héttagú cégcsoporthoz tartozó Bóly Zrt.-nél, illetve a Fiorács Kft.-nél több, mint 300 ezer hízósertést bocsátanak ki, és a vágóállatok száz százalékban az ugyancsak a Bonafarm-tag Pick Szeged Zrt.-hez kerülnek feldolgozásra – mondta a vezérigazgató.

Hozzátette: a hízósertések számát meg lehetne duplázni a cégcsoporton belül a sertéstenyésztés teljes rendszerének kiépítésével. Eddig a Dalmand Zrt. és a Bóly Zrt. nyolc milliárd forintot költött a sertéságazatra, jelenleg a Bóly Zrt.-nél terveznek négymilliárd forintos beruházással egy 25 ezer férőhelyes hizlaló telepet, amelyhez a cég az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaphoz nyújtott be pályázatot.

forrás: mno.hu

Annyi a disznajunk, mint a sógoroknak

Pillanatnyilag az osztrák szinten van a magyar sertések száma, azaz mintegy 3,2 milliót tesz ki – mondta az MTI-nek Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára.

A szakember hozzátette: a sertések száma Magyarország uniós csatlakozásának évében, 2004-ben még 5 millió körül volt. Azt követően következett be a drasztikus csökkenés, hogy a magyar gazdálkodók számára kötelezővé váltak az uniós állatjóléti és környezetvédelmi előírások. Ezek végrehajtása ugyanis jentős forrásokat igényelt, aminek nem mindenki tudott eleget tenni. Ezért felhagyott a tenyésztéssel, a beruházások megvalósítása ugyanis nem növelte a sertések számát.

A 3,2 millió sertés tartása fedezi ugyan éves szinten az ország sertéshús ellátását, de a cégek most is évente mintegy 4,2-4,3 millió sertést vágnak Magyarországon. Így mintegy 800 ezer és 1 millió közötti élősertést hoznak be az országba, hogy a kivitelt fenn tudják tartani, a már megszerzett piacaikat ne veszítsék el.

A mostani helyzetből Menczel Lászlóné szerint az lehet a kivezető út, ha az országban javul a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés és a növénytermesztés jelenlegi 30, 70 százalékos aránya. Továbbá szigorú fellépéssel visszaszorítják az ágazaton belül a fekete gazdaság mostani 25-30 százalékos arányát. Emellett erősebb lesz a nemzeti piac védelme, és megmarad az ágazat évi mintegy 10 milliárd forintos támogatása.

forrás: hvg.hu

Engedélyezte a GVH, hogy a Bonafarmé legyen a Herz

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a Bonafarm Zrt. 100 százalékos közvetlen irányítást szerezzen a felszámolás alatt álló Herz Szalámigyár Zrt. vagyoni értékű jogai, ingóságai, készletei és ingatlanai felett.

A Bonafarm Zrt. és a Herz Szalámigyár Zrt. 2009. december 1-én kötött adásvételi szerződést. Ennek értelmében a Bonafarm Zrt. megvásárolja a felszámolás alatt álló Herz Zrt. vagyoni értékű jogait, ingóságait, készleteit és ingatlanait magában foglaló vállalkozásrészének 100 százalékát.

A vevő Bonafarm Zrt. (melynek többségi tulajdonosa a Bonitás 2002 Zrt.) 2009-ben azzal a céllal jött létre, hogy a Csányi-csoporthoz köthető élelmiszeripari érdekeltségeket összefogva a CSIM Pte Ltd. irányítása alá rendeződjön. A Bonafarm csoportba tartozó vállalkozások a húsipari vertikum több szintjén vannak jelen (a takarmány előállítás és raktározás, sertés-marha- és baromfitenyésztés és hízlalás, a sertés-, baromfi- és marhahús feldolgozás).

A megvásárolni kívánt Herz Zrt. 1994. április 1-én jött létre. Tevékenységének története 1888-ra nyúlik vissza, a Herz Ármin által alapított gyár fő terméke kezdetektől fogva a szalámi. A vállalkozás az 1994-es privatizációt követően a Herz Szalámigyár Rt. és a Pick Rt. tulajdonába került, majd a Pick 2004-es reorganizációja során leválasztásra került. 2009. januári fizetésképtelenné válásáig önállóan folytatta tevékenységét, főleg hosszú érlelésű úgynevezett penészes szalámifajtákat gyártott, kizárólag vásárolt alapanyagból. Az utóbbi években jelenléte fokozatosan halványult külföldi értékesítési piacain (elsősorban Németországban, Ausztriában és Csehországban). Az utolsó időszakban a hagyományos terméknek számító "téliszalámi" mellett vastag- és vékonykolbászokat, és egyéb húskészítményeket is gyártott. A 2009. májusa végén induló felszámolásáig 60 százalékban a Formont Szolgáltató Kft., 39,9995 százalékban az Aventa 96 Szolgáltató Kft. és 0,0005 százalékban Korányi Tamás tulajdonában állt. A felszámolás kezdete óta a vállalkozást a Mátraholding Gazdasági Tanácsadó Zrt., Pinka György felszámolóbiztos képviseli.

A versenytörvény értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha valamennyi érintett vállalkozás-csoport előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenötmilliárd forintot meghaladja. További feltétel, hogy az érintett vállalkozás csoportok között lennie kell legalább két olyan vállalkozásnak, melynek az előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van. Az összefonódásban érintett vállalkozás-csoportok együttes nettó árbevétele a 15 milliárd forintot jelentősen meghaladja, valamint van két olyan vállalkozás-csoport (Csányi-csoport, Herz Zrt.), melynek 2008. évi nettó árbevétele meghaladta a törvényben rögzített ötszázmillió forintot. Mindezek miatt a kérelmezett összefonódáshoz a GVH engedélye szükséges volt.

Az összefonódásban részt vevő felek tevékenységei között - a Bonafarmhoz tartozó Pick Zrt. révén - a húsipari szárazáruk gyártása tekintetében figyelhető meg átfedés. Bár az elemzés alapján a legvalószínűbb termékpiac a (szalámi kategóriájú szárazárukat, valamint a kolbász kategóriájú szárazárukat, azaz ezen két szegmenst egyaránt magába foglaló) szárazáruk hazai piaca, a GVH jelen összefonódás engedélyezése szempontjából nem tartotta szükségesnek az érintett piac pontos meghatározását. A hatóság ugyanis a szalámi kategóriájú szárazárukként és a kolbász kategóriájú szárazárukként meghatározott érintett piacokat külön vizsgálva is azonos konklúzióra jut az engedélyezhetőség tekintetében. (A szárazáru kategóriánál tágabban meghatározott piac érintettsége nagy biztonsággal elvethető volt.)

A 2007-es és 2008-as piaci részesedések alapján látható, hogy a szárazáru szegmens, és azon belül a szalámi szegmens első és második piaci szereplőjét érinti a tranzakció. A két vállalkozás közötti verseny a szalámi szegmensen valamivel erősebbnek mutatkozott ugyan, mint a tágabb szárazáru szegmensen, azonban a két szegmens közötti verseny meglétét piaci adatok elemzése alapján nem lehetett elvetni.

Az összefonódás lehetséges hatásainak értékelése szempontjából fontos körülmény a Herz termelésének 2008/2009-es leállása és azóta tartó szünetelése is. A szalámi- és kolbászárak, mennyiségek, valamint az e termékeket gyártó vállalkozások piaci részesedésének és egyéb releváns adatok több évre visszamenő vizsgálata alapján jutott a GVH arra a következtetésre, hogy a Herz termelésének leállása óta a Pick pozíciója megerősödött ugyan, azonban a kiskereskedelmi láncok saját nevükön kínált szalámi- és kolbászféléi (kiskereskedelmi saját márkás termékek) és a meglévő piaci szereplők megfelelően erős versenyt támasztanak a vállalkozással szemben.

A GVH további, káros versenyhatás fellépését ellensúlyozó körülményeket is figyelembe vett. A gyártási technológiából adódóan a szárazáruk előállítása specifikus befektetéseket (komplex füstölő- és érlelőberendezéseket, szabályozott páratartalommal és hőmérséklettel, stb.) igényel. Amennyiben tehát egy vállalkozás a szárazáruk piacára kívánna belépni, annak kétségkívül vannak költségei és nehézségei, ám ezek nem jelentenek számottevő korlátot sem a szalámi, sem a kolbász esetében. A szárazáruk tekintetében viszonylag erős a márkanév és márkahűség jelentősége, azonban ez sem jelenthet komoly problémát, hiszen éppen a márkás szalámik piacán volt átrendeződés 2008/2009 folyamán. Ennek során egy kisebb termelő jelentős mértékben növelte részesedését, miközben a szalámi iránti kereslet stabil volt.

A Pick szegedi gyára eleve hatékonyabban termel, mint a Herz budapesti termelőegysége, és ez önmagában képes mérsékelni a Herz termékek árait. A Herz márkával ellátott termékek gyártását ugyanis a Pick nyilatkozata szerint a már meglévő, nem teljesen kihasznált gyártási kapacitásaival végezné, melynek következtében a kihasználtság tovább javul, csökken a termelés átlagköltsége, végül az ár. A fellépő hatékonysági előnyöket a GVH az összefonódás engedélyezése mellett szóló körülményként vette figyelembe.

A fúzió melletti érvként hangzott el a kérelmező részéről, hogy az összefonódás hiányában a Herz felszámolásra kerülne, amivel a Pickkel szemben általa támasztott verseny mindenképpen megszűnne. A hatóság szerint egy kérelmezett vállalkozás csődhelyzete, termelésének bizonytalan ideig történő leállítása vagy felfüggesztése önmagában csak szükséges, de nem elégséges feltétele egy ilyen érvelés elfogadhatóságának. A fúzióban részt vevő feleknek azt is bizonyítaniuk kellett volna, hogy az összefonódáson kívül nem létezik más, a versenyt kevésbé gyengítő alternatíva például a tranzakció által érintett legértékesebb eszköz, a Herz védjegy kizárólagos használati jogának kiaknázására. A felszámolóbiztos nyilatkozata alapján a Herz értékesítésére kiírt nyilvános pályázaton nem kizárólag a Bonafarm nyújtott be érvényes pályázatot. Elvileg tehát más piaci szereplő is képes lett volna a Herz védjegy üzleti kiaknázására. A GVH emiatt eljárása során az eltűnő vállalatra (ún. failing firm) vonatkozó érveket nem találta alkalmazhatónak.

A versenytörvény szerint a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként. Mivel a fentiek miatt ilyen hatásra nem kell számítani, a versenyhatóság a fúziót engedélyezte.

forrás: portfolio.hu

Csányi-cégek egy zászló alatt

Erősebben központosítja élelmiszer-gazdasági befektetéseit Csányi Sándor OTP-vezér. Az itthon csupán az egykori Bábolnához mérhető cégcsoport délszláv, valamint ukrán és orosz befektetéseivel törne regionális pozíciókra.

A régi bábolnai eszme született újjá Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának élelmiszer-gazdasági érdekeltségeiben. A három mezőgazdasági alaptevékenységet összefogó – egy takarmányfeldolgozó, két élelmiszer-ipari és egy borászati, valamint egy menedzsmentcégből álló – Bonafarm-csoport a múlt heti Foodapest élelmiszer-ipari szakkiállításon hivatalosan is bejelentette, hogy a cégek a „termőföldtől az asztalig” terjedő összehangolt termelésben, úgynevezett vertikális integrációban végzik tevékenységüket.

Ezt a Bonafarméhoz fogható méretben korábban csak az egykori szocialista mintagazdaság, a Burgert Róbert által vezetett Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát valósította meg, amely a baromfivertikumot a naposcsibe előállításától a takarmánytermelésen át a feldolgozásig tartotta egy kézben. A Csányi-birodalom névadóját, a Bonafarm Zrt.-t tavaly ősszel alapította a bankvezér magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt., majd decembertől a szintén a bankárhoz köthető, szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd. lett a tulajdonos. Utóbbiban a Bonitásnak 76 százalékos részesedése van – nyilatkozta korábban a sajtóban Csányi Attila Bonafarm-vezérigazgató, az élelmiszer-gazdasági portfóliót gründoló bankár fia.„

A cégek között korábban is meglévő szinergiák erősítése volt az egyik fő indoka a csoportba szervezésnek” – válaszolta a HVG kérdésére Csányi. Terveik szerint a beszerzések, a marketing, az informatika, a piacelemzési funkciók, illetve a humánerőforrás-menedzsment kerülnek a Bonafarm irányítása alá, ami azt is jelentheti, hogy a csoport egyes cégeinél ezek a tevékenységek karcsúsodnak, illetve meg is szűnhetnek. A központi stratégiai tervezés érvényes lesz a minőség-ellenőrzésre és a fejlesztésekre is. A vezérigazgató szerint az élelmiszer-gazdaságban – az árfolyammozgások kiszűrése után számítva – 5–7 százalék az elvárható profitráta, ennek eléréséhez próbálják megteremteni a feltételeket. Az idei terv ennél szerényebb, nulla körüli, ahogyan az előzetes adatok szerint 2009-ben is legfeljebb minimális volt a nyereség.

A csoporton belül a Pick Szeged Zrt. vásárolja fel a Bonafarmhoz tartozó, összesen 27 ezer hektáron gazdálkodó két volt állami gazdaság, a Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt., valamint a sertéstenyésztésre szakosodott Fiorács Kft. által leadott hízókat, tavaly több mint 250 ezret. Ez a szám az idén és a következő években növekedni fog, mivel a korszerűsített ólakat fokozatosan telepítik be. Új szereplő lehet a cégcsoportban a Herz Szalámigyár Zrt., mivel a felszámoló által meghirdetett pályázaton a Bonafarm adta a legjobb ajánlatot a Herz eszközeire és márkaneveire. Az ügylet versenyhivatali jóváhagyásra vár.

A magyar húspiac 30 százalékát lefedő Pick oldaláról ugyanakkor nem teljesen zárt az integráció, a feldolgozó ugyanis bizonyos húsrészeket és a téliszalámihoz szükséges nagy súlyú sertéseket az integráción kívülről kénytelen beszerezni. A honi tejpiac egyötödét uraló Sole-Mizo Zrt. tejigényének 90 százalékát külső termelőktől vásárolja fel, a többit a Bonafarm agrárcégei szállítják – kizárólag a Solénak. Az egykori Bábolna Takarmányipari Kft. eszközeit működtető Tendre Kft. takarmánypiaci részesedése 5–7 százalék körül van, s a csoporton belüli állatlétszám-növekedés miatt ennél a cégnél 2010-re 8 százalékos árbevétel-bővülést terveznek.„

Az elmúlt évek folyamatai jól mutatják, hogy az önkéntes szövetkezések nem hozták meg minden tekintetben a remélt eredményt a mezőgazdasági termelőknek a multinacionális kiskereskedelmi láncokkal szembeni küzdelmében, ugyanakkor az integrációra szükség van” – magyarázta a HVG-nek Éder Tamás, a Bonafarm-csoport szóvivője, aki egyben az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének is elnöke. Ez sokszor termelői fegyelmezetlenséggel is magyarázható. Rendszeresen előfordul ugyanis, hogy az alapanyag-előállítók az akár csak minimálisan magasabb árat kínáló felvásárlónak adják oda a terményüket, ami a Bonafarm-csoporton belül nyilván kizárt.

A bankvezérnek nem csak a sokak által üdvözítőnek tartott vertikális integrációt sikerült kialakítania. Azt is elérte, ami Gráf Józsefnek nem sikerült. Az agrárminiszter egyik legfőbb programjának azt tekintette, hogy megteremtse az állattenyésztés és a túlsúlyos növénytermesztés egyensúlyát, ám ezt közelítőleg sem tudta teljesíteni. A Bonafarm-csoport mezőgazdasági alaptevékenységet végző cégeiben viszont ezt túl is szárnyalták: az árbevétel 57 százaléka származik állattenyésztésből.

A Csányi-cégek Foodapestre időzített coming-outjának apropóján a Bonafarm vezérigazgatója azt is bejelentette, meghatározó szereplői óhajtanak lenni a régiós élelmiszerpiacnak. Elsősorban a Magyarországtól délre fekvő országok, illetve a Balkán jöhet szóba, méghozzá növénytermesztő, sertéstenyésztő és húsfeldolgozó cégek akvizíciójával. Az orosz és az ukrán régióban főként feldolgozott termékeik exportját növelnék, itt első körben disztribúciós cégekbe fektetnének. Megkönnyítheti a terjeszkedést, hogy a régió több országában jelen van az OTP – szólt az agrárüzletben érdekeltek Csányi hazai agrárbefektetéseinek kezdeteire utaló megjegyzése. Ezt a magas labdát azonban, úgy látszik, nem csapja le a cég: „sem a Bonafarm-csoport magyarországi cégeinek finanszírozásában, sem a külföldi terjeszkedésben nem vesz részt az OTP-csoport” – reagált a felvetésre Éder.

Az OTP-csoport esetleges szerepvállalására utaló megjegyzéseken túl egyre inkább érzékelhető, hogy elmúlt az a gyanakvás, amivel az agrárpiacon a pénzemberként karriert befutott Csányi megjelenését fogadták. A HVG által megkérdezett szakértők mindegyike a globalizálódó élelmiszerpiacon való eredményes működés egyik legfőbb feltételének nevezte a Bonafarmnál felépített integrációt, amihez – vélik – kellett az is, hogy a bankvezér „nem menekült el a veszteségek elől, ahogy Leisztinger Tamás” – utaltak a Picknél és a Tendrénél is a Csányi előtt tulajdonos nagyvállalkozó agrárpiaci felbukkanásaira.

Magyarországon csupán a mezőgazdasági termelést összefogó integrációk léteznek – mint például a nádudvari KITE Zrt., a bábolnai IKR Zrt. vagy a gabonakereskedelmi tevékenységét termelésszervezéssel kibővítő világcég, a Cargill –, ezek a felvásárolt alapanyag feldolgozásába csak minimális mértékben szálltak be. „Ehhez hiányzik a tőke” – indokolta ezt a HVG-nek Szaxon Attila, az IKR Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Cégének van ugyan kukoricafeldolgozója és egy kis húsüzeme is, de például az utóbbi csupán egy cégfelvásárlás „melléktermékeként”. Szintén a tőkehiányt emlegeti a hasonló hazai élelmiszer-gazdasági birodalmak kialakulásának legfőbb gátjaként Raskó György, az Antall-kormány agrárállamtitkára, aki most maga is gazdálkodik. Hasonló integrációra azért sincs esély, mert a külföldiek a magyar élelmiszeriparba annak jelenlegi állapotában nem fektetnek be – állítja. Ennek a hazai versenyszabályozás is oka, amely Raskó szerint akadályozza a koncentrációt, és kartellként fogja fel a közös iparági stratégiák kialakítását is.

szerző: Kelemen Zoltán

forrás: hvg.hu

Izrael: Több sertést vágnak, mint marhát!

Izraelben több étkezésre szánt sertést vágnak le, mint szarvasmarhát.

A Mezőgazdasági Minisztérium által az elmúlt években gyűjtött adatok szerint, minden évben körülbelül 130 ezer marhát és birkát vágtak, míg sertésből 180 ezret.

A Minisztérium a sertésvágások számában bekövetkezett növekedést a korábbi Szovjetúnió területéről érkező bevándorlók számának növekedésével magyarázza. Izrael mindemellett a marhahús szükségletének java részét Dél-Amerikából szerzi be.

forrás: israelnationalnews.com

Nem esznek elég húst a lengyelek?

Erőteljes hirdetési kampányba kezd a lengyel húsipar, hogy gátat vessen a hazai húsfogyasztás évek óta tartó csökkenésének.

"A hús erősít" szlogennel indított, a lengyel húsipar maga nemében első hirdetési kampányához uniós forrásokat is felhasználnának, ez azonban még jóváhagyásra vár. A lehetséges uniós támogatás viszont sokkolja a lengyel vegetariánusokat, akik "a hús nem erősít" szlogennel indítanának ellenkampányt.

A lengyel "Metro" jelentése szerint míg a kilencvenes években az egy főre jutó húsfogyasztás évi 50 kilogramm sertés és 20 kilogramm marhahús volt Lengyelországban, jelenleg a lengyelek évente csupán 40 kiló sertés- és 4 kiló marhahúst esznek. Ezzel erősen az uniós átlag alatt vannak, csak az évi 40 kilogramm szárnyashús elfogyasztásával zárkóznak fel az uniós átlaghoz.

forrás: privatbankar.hu

Jó hír: növekvő sertésállomány!

Mielőtt bárki is nagyon megörülne közlöm, hogy csak kis mértékben, csak júniushoz képest, és az sem kizárt, hogy csak a szezonális hatásoknak köszönhetően, de végre nőtt mind a koca, mind a sertésállomány Magyarországon. Ki a kicsit nem becsüli...

Íme a hivatalos jelentés:

Sertésállomány

A sertések száma az elmúlt hat hónap alatt 2 százalékkal emelkedett, december 1-jén meghaladta a 3,2 milliót. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 136 ezerrel (4 százalékkal) kisebb volt. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,2 és 5,3 millió között változott; 2007 decembere óta folyamatosan 4 millió alatti.

Az anyakocák száma (226 ezer) egy év alatt 4 ezerrel (2 százalékkal) lett kisebb; 2009 júniusa óta lényegében nem változott.

A sertésállomány 70 százalékát gazdasági szervezetek, 30 százalékát egyéni gazdaságok tartják – ugyanez a megoszlás egy, illetve két évvel ezelőtt 67 és 33 százalék volt. Az 1990-es évek elején még domináló háztáji tartás évről évre háttérbe szorul: 2009-re az így tartott sertések száma 1 millió alá csökkent.

A gazdasági szervezetek sertésállománya az elmúlt 12 hónap alatt nem változott, az egyéni gazdaságoké 133 ezerrel (12 százalékkal) fogyott, ugyanakkor az anyakocák száma 2008 decembere óta 2-2 ezerrel (1, illetve 3 százalékkal) csökkent.

A sertésállomány kor, ivar, illetve hasznosítási irány szerinti összetételét tekintve egy év alatt az előhasi kocák kivételével valamennyi korcsoportban mérséklődött a sertések száma. 2008 decembere óta a malacok száma 2, a süldőké 3, a hízósertéseké 6, az üres kocáké 3, a szűz kocasüldőké 9 százalékkal fogyott, az előhasi kocáké 11 százalékkal gyarapodott. A vemhes kocák száma egy év alatt 1, két év alatt 10 százalékkal csökkent, ami a tenyésztési kedv folyamatos visszaesését jelzi. A sertésállomány összetétele az év folyamán szezonálisan változik: a hízósertések aránya a téli időszakra emelkedik (2009 júniusa és decembere között 39-ről 45 százalékra), ugyanekkor a malac- és süldőállomány aránya kisebb lesz: előbbié az elmúlt időszakban 25-ről 22 százalékra, utóbbié 26-ról 23 százalékra csökkent.

A vágósertés felvásárlási ára 2009 első 11 hónapjában 5 százalékkal magasabb volt, mint 2008 azonos időszakában, miközben a vágómalac ára 13 százalékkal emelkedett, a vágósüldőé pedig 10 százalékkal csökkent. A sertéstáp értékesítési ára 2009 első háromnegyed évében 14 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

2009. január és november között 551 ezer darabbal (15 százalékkal) kevesebb vágósertést vásároltak fel, mint az egy évvel ezelőtti hasonló időszakban. Ez idő alatt 11 százalékkal nőtt a vágómalac és a vágósüldő felvásárlása. A felvásárolt felnőtt vágósertések átlagsúlya (114 kg/darab) lényegében megegyezik a 2008 első tizenegy hónapjában felvásárolt vágósertések

átlagsúlyával.

2009 első 11 hónapjában a piaci átlagárak jelentősen emelkedtek 2008 azonos időszakához képest: a malac ára 58, a süldőé 45, a hízósertésé 23 százalékkal lett több.

A 2009. december 1-jén sertést tartó gazdasági szervezetek száma 5, az egyéni gazdaságoké 11 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Egy év alatt az anyakocát tartó gazdasági szervezetek száma 5 százalékkal csökkent, az egyéni gazdaságoké 2 százalékkal nőtt. Az egy gazdaságra jutó

sertéslétszám a gazdasági szervezeteknél emelkedett – megközelítette a 4500 darabot –, az egyéni gazdaságoknál lényegében nem változott.

Akit táblázatos formában is érdekel, az itt megnézheti.

forrás: ksh.hu

Fejleszt a pápai húsgyár

A pápai húsgyár az idén 500 millió forintos technológiai fejlesztést hajt végre - közölte Politzer József, a Pápai Hús 1913 Kft. ügyvezető igazgatója.

Elmondta: korszerűsítik a gyártási technológiájukat, és az idei tervükben szerepel új húsüzlet nyitása is Győrben és Székesfehérváron.

A másfél évvel ezelőtt még csődeljárás alatt álló cég 2009-ben 17 milliárd forint árbevételt ért el, és mintegy 220 millió forintos nyereséget könyvelhetett el - tette hozzá az igazgató.

Közlése szerint az idei évre már 18 milliárd forintos árbevételt terveznek a húsipar kedvezőtlen helyzete, a nagy konkurencia és a világgazdasági válság ellenére.

A pápai húsüzem termékeit exportálják Japánba, az Egyesült Államokba, Dél-Koreába, Dubajba, Oroszországba, valamint Romániába, Bulgáriába és Gibraltárra is - mondta az igazgató. Hozzáfűzte: az árbevételük 25 százaléka exportból származik.A cégnél 1100 dolgozót foglalkoztatnak.

A 2006-ban felszámolási eljárás alá került nagy múltú húsgyárat 2008. decemberében vette meg 4,5 milliárd forintos áron a Pápai Hús 1913 Kft., amely 16 százaléknyi önerőt tudott biztosítani, a kormány pedig bankgaranciát vállalt a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitelösszeg 80 százalékára.

forrás: fn.hu