Újra benépesülnek az ólak
Az év végi családi lakomák ellenére idén tizedével csökken a húsfogyasztás, pedig az évközi áfaemelés ellenére nem drágultak jelentősen a húsok. Igaz, ezt az emelést sokan elcsalják, és nem a költségvetés, hanem a fogyasztók kapják meg ezt a pénzt, különböző akciók révén.
Aki teheti, megint tart néhány disznót. Egy pirtói gazda munkatársunknak elmondta: óljai évekig üresen álltak, de most újból benépesítette. Olcsó a takarmány, nagyjából 120-130 forintba kerül egy kiló hús előállítása, amiért most 290 forintot kapna, ha a felvásárlónak adná el a disznót. De nem így cselekszik. Havonta vág egy-egy disznót, s a húsból többféle kolbászt s más füstölt toros csemegét készít. Azt mondja, mással nem érdemes bíbelődni. Beszámolt arról is, hogy a rokonságban, az ismerősök körében a jó kolbásznak híre ment – nem is marad sokáig a nyakán. Arra ügyelnek, hogy szűk körben, mint vágási emléket vigyék el az árut: ezen az adóhatóság és az élelmiszer-biztonsági szakember is csak nehezen találhatna kivetnivalót.
Akármilyen finom is a pirtói kolbász, feketének számít a húspiacon.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint míg korábban a húspiac harmadát tették ki a feketetermékek, ma már a tőkehúsok 40, sőt néhol 50 százaléka után sem fizetnek adót, vagyis az ilyen hús eleve 25 százalékos árelőnnyel indul a vevőkért folytatott versenyben. Éder emlékeztetett arra, hogy amikor a kormány bejelentette áfaemelési szándékát, a szövetség jelezte, hogy növekedni fog a feketepiac részesedése.
Ezt alátámasztotta Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke is. Viszonylag egyszerűen meg lehet kerülni az adófizetést. Tipikus esetnek mondják azt a módszert, amikor a húst kísérő szállítólevélen más mennyiség szerepel – a valódi súly –, mint amennyit a későbbi hivatalos elszámolást igazoló számla tartalmaz. Ez utóbbin általában kisebb érték szerepel, a különbözetet pedig később a feldolgozó és a hentes személyesen „elszámolja”.
Feldolgozók mesélik, hogy gyakori eset a bérvágás is. Ilyenkor a kereskedő vagy a termelő megbízásából bérmunkában végzik a vágást, feldolgozást, vagyis a hús nem kerül a vállalkozás tulajdonába, ezért csak a munkadíj alapján fizet áfát. Az áfát pedig végül a hús tulajdonosa tünteti el, amikor forgalomba hozza a terméket.
A feldolgozók másfajta trükkjéről Sákán Antal elmondta, hogy a másik uniós tagállamból érkező húst – ami után a felhasználó országban kell az áfát megfizetni – a vágóhídon feldolgozzák, a terméket továbbexportálják, ezért ezután nem Magyarországon kell áfát fizetni. Csakhogy az elnök szerint a hús vagy készítmény nem mindig hagyja el az országot, hanem itthon kerül forgalomba. Ilyenkor is a be nem fizetett áfa egyfajta engedményalapot jelent, amiből végső soron a vevő is részesül. Sákán Antal példával is szolgált: az a karaj, amelyet kilónként 1200-1300 forintnál olcsóbban kínálnak, gyanús. A jelenlegi árszinteken ugyanis az említett kiskereskedelmi ár lenne a normális.
A piac tisztaságát, a legális feldolgozókat tönkretevő jelenségeket hónapok óta jelzik – hiába – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak és az adóhatóságnak. Éder Tamás nem cáfolta azt az információinkat, hogy több feldolgozó is fontolgatja: visszatartja költségvetési kötelezettségeit (például nem fizetnének adót), ha az állam nem látja el feladatát és nem védi meg őket a csalókkal szemben.
A Hússzövetség elnöke elmondta azt is, hogy ilyen körülmények között szerencsés lesz idén a feldolgozó, amelyik nem zárja veszteséggel az évet. Jobb helyzetben azok lesznek, akik a magyarnál olcsóbb importhúst vásárolnak és készítményt gyártanak, amit a magas hozzáadott értékkel exportálni is tudnak.
A sertéstartók közben elhúzódó, 2010 tavaszáig tartó áresésre készülnek. Sákán Antal beszámolt arról, hogy az egyik fő exportpiacuknak számító Romániában januártól megszűnik az állatonként 70 eurós támogatás, ami miatt megérte magyar malacot és hízót vásárolni nálunk. A támogatás eredetileg a román állattartást és a feldolgozást ösztönözte, de a kereskedők találtak arra is megoldást, hogy a pénzhez a magyar import révén hozzájussanak. Az elnök elmondta azt is, hogy helyzetüket rontja az élőállat-import. A nagyobb feldolgozók tevékenységét figyelemmel kísérik: az „őrszemek” jelentéseiből kiderül, hogy hetente legalább 10-15 ezer importált állatot vágnak.
Egyre olcsóbb a sertés
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legutóbbi piaci jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon a hazai sertésért októberben átlagosan kilónként, hasított súlyban 363 forintot fizettek a feldolgozók. (A hasított sertéshús értékét úgy kapjuk meg, hogy az élő sertés kilónkénti árát megszorozzuk 1,213-mal.) Ez az ár nyolc százalékkal maradt el az egy hónappal korábbitól, és 9 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 októberében. Az AKI szerint az EU-ban és Magyarországon a sertésállomány és a sertéshústermelés visszaesésénél csak a kereslet csökkenése nagyobb.
Az EU-n kívüli export akadozik, ezért a nagy exportáló országok az unió belső piacán igyekeznek elhelyezni az árut. Magyarországon további gondot okoz a gyenge forint, ez ugyanis az importot erősíti. A piaci információkból kiderül, hogy az importból származó sertés hét százalékkal kerül kevesebbe, mint a hazai.
szerző: Czauner Péter
forrás: nol.hu
Bejegyzések
