Keletről kap segítséget a húsipar

A tejesek sorsára juthatnak a sertéstartók

Visszaállított orosz húsexport, hatalmas román sertésfelvásárlások - látszólag prosperál a magyar húsipar, ám az állomány vészesen fogy, a cégek sorra rendülnek meg.

A keleti piacokon születő döntések tartják mozgásban manapság a magyar húsipart. Tegnapi hír szerint Oroszország feloldotta a magyar húsfeldolgozók exportjának ideiglenes korlátozását. Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy a döntés a Kométa és a Pick hús-, valamint a Hungerit és a Hollabaromfi baromfifeldolgozót érinti. Az oroszok múlt héten adtak ígéretet arra, hogy a felügyelet napokon belül hivatalosan engedélyezi az export felújítását, amelyet Moszkva közel egy éve léptetett életbe. A szóban forgó cégek termékeiben az - európai uniósnál alacsonyabb - orosz egészségügyi határértéket meghaladó mérgező anyagokat találtak.

A román piac eddig is nyitva állt, sőt, egyre nagyobb részt hasít ki magának a magyar sertésexportból. Rengeteg élősertést visznek Romániába, ahol egy amerikai cég hatalmas feldolgozókat épített. Sákán Antal, a Magyar Sertéstermelők Szövetségének elnöke szerint nem tudni, mennyi disznót visznek ki, "számolatlanul viszik az állatokat". Az év végéig ugyanis minden állat után 70 eurós támogatást kapnak a román gazdák.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke attól tart, a sertéságazat úgy, jár, ahogy a tejesek az olasz vevőkkel. Emlékezetes, hogy a másfél évig az olaszok igen jó, literenkénti 100 forint feletti áron vásárolták a magyar tejet. Erre sok tehenész felmondta a hazai feldolgozókkal a szerződést, hogy Olaszországba vihesse az áruját. Közben a hazai feldolgozók elvesztették a piacaikat, amelyet nem is sikerült visszaszerezniük. Aztán nagyot fordult a világ, az olaszoknak már nincs szükségük a magyar tejre, míg a hazai feldolgozók - piac hiányában - már csak 55 forintot fizetnek a tejért, emiatt tehenészetek mennek tönkre.

A hazai sertéstartást azonban a hirtelen támadt román kereslet sem tudja kihúzni a kátyúból. Az ólakban már csak hárommillió sertés röfög, miközben a nyolcvanas években számuk megközelítette a 9-10 milliót. Egy darabig nem is lesz több sertés - állítja Sákán Antal -, mert a kisebb termelők a magas tartási költségek miatt már régen felhagytak az állattartással, a nagyobbak pedig éppen egy beruházási kampány elején állnak. Az elkövetkező 2-3 évben uniós támogatással építkeznek, erre az időre pedig be kell zárni a telepek egy részét. Növeli a sertéstartók kiadásait, hogy jövedelmet nem termelő, ám a fennmaradás miatt elengedhetetlen környezetvédelmi beruházásokra további százmilliárdokat fordítaniuk. A beruházáshoz 40-75 százalékos uniós támogatás vehető igénybe. Soproni Horváth Lajostól a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivőjétől megtudtuk, hogy mintegy 80 milliárd forintos támogatási igénnyel csaknem ezer telep jelentkezett a trágya elhelyezési gondjai megoldására. A nyertesek eddig 22 milliárd forintot vehettek fel. Egy másik jelentős tétel a korszerűsítés, erre 1100 telepen vállalkoztak és a kért 131 milliárd forintból már 25 milliárdot kézhez kaptak.

Három nagy hullám rendezte át a hazai húságazatot. Két évtizede, a keleti piac elvesztése után a megyei vállalatok közül jó néhány fejezte be termelését, majd a privatizáció ismét átrendezte a vállalati listát. Később koncentrálódtak az üzemek, befektetőként megjelentek a bankok, de a pénzügyi befektetők távozása az ágazatból újabb bezárásokat hozott. Az uniós csatlakozás előtt pedig mintegy hatvan üzem döntött úgy, hogy az EU-s szabályok szerint nem kíván feldolgozással foglalkozni.

A Pick csoport mellett más húsbirodalom kiépítésével is próbálkoztak a magyar piacon a cégek, de ez a Terimpexnek, a Hungarian Capital Fundnak, és a R-KO-N Kft-nek sem sikerült. Jelenleg a prosperáló kisebb feldolgozók mellett a Csányi Sándor bankár kezében lévő Pick csoport és az egykor a Román Gyula tulajdonában lévő Debrecen Hús Csoport új tulajdonosa, a szlovák Penta kockázati tőkebefektetési társaság képviseli a nagyobb feldolgozókat. Román Gyula új vállalkozásba fogott: a Kapuvári Bacon Kft. többségi tulajdonosaként az egykori Ringa kapuvári üzemében új berendezésekkel a jövő héten fejezi be a próbaüzemet. Évi 4000 tonna bacont szándékoznak a hazai, orosz és brit piacra szállítani.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu

Valami bűzlik Városföldön

Egyre hevesebb indulatokat vált ki a lakosság körében, a Városföldi Agrárgazdasági Zrt. azon terve, mely szerint egy kacsatelepet építenének a már meglévő szarvasmarha és sertéstelep mellé. A helyiek attól tartanak ugyanis, hogy a telep megépülése után fokozódik majd a környezeti szennyezés, és a véleményük szerint egyre nagyobb bűz.

Büdös a helyzet Városföldön. Az évtizedek óta sertés és szarvasmarha tartással foglalkozó vállalatot már korábban is többen támadták, az állati trágya bűze miatt. Most azonban újra fellángoltak az indulatok, mert a Városföldi Agrárgazdasági Zrt, mely majd 100 városföldit foglalkoztat illetve több millió forintnyi iparűzési adót fizet a településnek, az eddigi telepek mellé, egy kacsatelepet szeretne építeni.

A környezetvédelmi hatástanulmány lakossági megbeszélésen vagyunk, lakók egy része attól tart, hogy tovább nő a levegő szennyezettsége, valamint az ezzel járó bűz.

„Egy 37000 állományból álló kacsatelepet szeretnének létesíteni tehát a meglévő környezetszennyezés tovább fokozódik ez ellen mi tiltakozunk.” - Gyurász Mária az Élhető Városföldért Egyesülettől.

A tervek szerint ebben az épületben kap majd helyet a kacsatelep. Dr. Vidmann Mihály a Városföldi Agrárgazdasági Zrt vezérigazgatója elmondta, a rendelkezésre álló tanulmányok és felmérések szerint egyáltalán nem nő majd a környezetszennyezés a kacsatalep megépítése következtében, annál is inkább mivel a kacsák trágyája alig növeli majd meg a már meglévő napi ürülékmennyiséget.

„A hozzá kapcsolódó tanulmányok ismeretében egyértelműen tudjuk mondani, hogy semmi olyan hatás nem fogja érni a lakosságot, illetve a környezetet ami kedvezőtlen lenne az ő életvitelükre, fontos, hogy ez nem egy nyitott telep lesz.” - Dr. Vidmann Mihály a Városföldi Agrárgazdasági Zrt elnök- vezérigazgatója.

Vagyis mind a szellőztetést mind az ürülékelvezetést egy zárt rendszerben oldják majd meg. A sertéstelep bűzére is van megoldása a vállaltnak, egy hamarosan elkészülő 2.5 milliárd forintból megvalósuló beruházás, mely elkészülte után minden sertés ilyen telepeken kap majd helyet, a modern technológiának köszönhetően pedig a hígtrágya kibocsátás- ami a bűzt is okozza- a felére csökkenhet. Mint megtudtuk az engedélyezések jó ütemben haladnak, így már a következő év első felétől megkezdődhet a kacsatelep építése Városföldön.

szerző: Lantos Csaba

forrás: kecskemetitv.hu

Idén nem lesz gabonarekord Kelet-Európában

A rendkívül száraz márciusi és áprilisi időjárás miatt a tavalyinál kevesebb gabona teremhet idén az Európai Unióban - állítják európai mezőgazdasági elemzők.

A Strategie Grains francia intézet előrejelzése szerint a huszonhét tagállamban összesen 128,9 millió tonna búzát takaríthatnak be 2009-ben, 1,7 millió tonnával - nyolc százalékkal - kevesebbet, mint tavaly. Az egész kontinensen 289,7 millió tonna gabonatermés várható, 4,5 millióval kevesebb az előzőleg prognosztizáltnál.

Ugyan a május eleji esők némi reményt hoztak, a legnagyobb kelet-európai búzatermelő, Lengyelország legalább ötszázalékos visszaesést valószínűsít, így náluk 26,3-26,6 millió tonna gabona várható. Csehország idén átlagos, vagyis hétmillió tonna körüli betakarításban reménykedik, szemben a tavalyi 8,43 millió tonnával, Szlovákiában ennél borúlátóbbak a gazdák, hiszen a mezőgazdaság központjának számító északi területeken az eső elmaradása akár 40 százalékkal is kisebb termést eredményezhet, s ezt az aggályt osztja a pozsonyi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kamara is.

Románia gabonatermő területének eddig az egyhetedét érintette a fagy és a szárazság, a várható aszály pedig az ez évre várt hétmillió tonna búzatermést akár meg is felezheti - tájékoztatott május végén Ilie Sarbu román mezőgazdasági miniszter. Júniusra az év elején még a mezőgazdaság szempontjából rekordévet valószínűsítő Bulgária is módosította prognózisát: az ágazat képviselői szerint a tavalyi 4,5 millióról idén 4 millió tonna alá is eshet a betakarított gabona mennyisége, a gabonatermesztők szövetségének véleménye szerint pedig még az átlagot sem fogja megközelíteni az idei év, és hektáronként mindössze 3,2 tonna termés várható.

A szárazság következtében Magyarországon 30 százalékkal csökkenhet a gabonatermés - becsülik a szakértők -, búzából mintegy 3,5-4 millió tonna termés várható, szemben a tavalyi 5,6 millió tonnával.

forrás: napi.hu

Már csak az esőtől függ, mennyire lesznek teli a raktárak

Mindennapi kenyerünk gabonáját Péter Pál környékén kezdik aratni. A tavaszi aszály után most az esős időjárás miatt is eltérő lehet a Jászság különböző pontjain a mennyiségi és minőségi terméshozam.

A Jászapáti 2000 Zrt.-nél 1000 hektárt meghaladó területen vetettek őszi árpát, búzát illetve vetőmagnak valót.

• A tavalyi rekord termés most csak álom, bár nem panaszkodhatunk, hiszen a 6 tonnás hektáronkénti hozamnál idén várhatóan 10-20 százalékkal lesz kevesebb a gabona— mondja Lóczi Miklós, a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.
• Ez függ a jó időjárástól is, de a korszerű agrotechnikai eljárásokkal is növelhetjük a talaj vízmegőrző képességét. Az éghajlatváltozások kapcsán kikísérletezett technológiákat alkalmazzuk, amely jobb vízmegőrző képességet eredményez. Nagyon sokat számít, hogy vetés előtt milyen talajelőkészítést végeztünk, vagy hogy pótoljuk-e megfelelően a tápanyagokat a termőterületen. Mi magyar gabonafajtákat vetünk, így a martonvásári és szegedi nemesítő intézetek vetőmagjait. Péter Pál tájékán már nem nagyon kellene a gabonára az eső, mert ilyenkor a csapadéktól már inkább csökken a sikér tartalma. A fuzárium fertőzéstől már nem kell tartani, nálunk még nem volt ilyen probléma — mondta Lóczi Miklós vezérigazgató.

Inkább a kapásnövények hozama miatt aggódnak Jászapátin. Nem volt egyenletes a magok kelése, ami miatt majd a növények termésüket nem azonos időben érlelik, s ez terméskiesést okozhat.

Bár ez esetben is sokat lehet a talaj előkészítéssel és az öntözéssel javítani a helyzeten. Sajnos minden területüket nem tudták öntözni, így a napraforgó, kukorica és más kapásnövények terméshozama lehet kisebb a Jászapáti 2000 Zrt.-nél.

Jászfelsőszentgyörgyön más fajta a föld, másfajta lehet a termés is.

• Háromszázhatvan hektáron vetettünk őszi búzát. Ebből 60 hektár a következő évi vetőmagot fogja megtermelni, melynek egy részt eladjuk— mondta Szabó János, a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke.
• Háromszáz hektáron kifejezetten étkezési búzát termesztünk, amit a mostani közel két és félhónapos aszályos, meleg tavasz igen megviselt. Igyekszük ugyan korai érésű búzafajtákat vetni, amelyek bírják a hőséget és a szárazságot. A mi térségünk amúgy is homokos talajú, s könnyen kiszárad. Ettől függetlenül ugyanúgy elvégeztük a növényvédelmi munkákat, a műtrágyázást, ami komoly költség. A várt terméstől jóval elmarad a valóság, hiszen a tavalyi hektáronkénti 5 tonnának jó, ha a fele lesz. Számításaink szerint hektáronként 40 ezer forint/ tonnánkénti felvásárlási ár esetén is további 50 ezer forintos hiányt kell elkönyvelnünk a terméskiesés miatt. A mi búzánknak mindig kedvező a sikértartalma, jó minőségű és így biztos piaca is van. A sikértartalom kialakulását sok minden meghatározza, de most már nem kellene rá az eső. Igaz, a kapásokra meg kifejezetten jól jön a csapadékos időjárás. Az is biztos, hogy nálunk nem nagyon volt még fuzárium fertőzés. Sokan nem tudják, hogy ennek a gombás betegségnek esős, párás idő kell, s a búza „virágzásakor" tud a legnagyobb kárt tenni a növényben, ha nem védekeznek ellene. Idén nem fordulhatott elő, olyan száraz volt az idő.
• A fuzáriummal fertőzött gabonát nem szabad emberi táplálkozásra használni, de állatok takarmányozásánál is óvatosan kell adagolni az egészséges gabonához. Sajnos mindig vannak olyan felvásárlók, akik nem figyelnek erre, csak az olcsó árra —tette hozzá az elnök.

Reménykednek még a szántóföldi kapás növények hozamába, hiszen most kedvező az időjárás ezekre a növényekre. Bár „vontatottan” kelt a napraforgó és a takarmány, illetve hibrid kukorica is. Jobb termésre számítanak, mint a búzánál. Akár még a gabonatermésből származó kiesés egy részét is pótolni tudják, ha jó idő jár felénk és kedvező lesz az ár is.

Őszi vetésű gabona terméshozama jó esetben hektáronként általában 3-3,5 tonna lehet az előző évi 5 tonnás termésátlaghoz képest. A minőséggel is lesz baj, hiszen az aszályos idő miatt nem fejlődtek megfelelően a búzaszemek, így azok sikértartalma is elmarad a megszokottaktól. Az egyre népszerűbb repce is csak 18 tonna/ hektár körüli termést hoz. Még rosszabb a helyzet a tavaszi vetésű fénymag, árpa és mustármag tekintetében, hiszen nagyon hiányosan keltek ki. Az elvetett kukorica és napraforgó magok 30-40 százaléka kelt ki, majd a júniusi eső hatására újjabbak bújtak ki a földből. Az egyenletlen nagyságú növények földjén a gyomok is jobban szaporodnak és a rovarok is nagyobb kárt tudnak okozni.

forrás: promenad.hu

Romániai búzatermés-prognózis

2009-ben az aszály miatt az előző év búzaterméséhez képest akár 75%-al is csökkenhet a termés - tette hírré a romániai mezőgazdasági termelők országos szövetsége.

A tavaly megtermett 7 millió tonnáról akár 4 millió tonnára is visszaeshet a szárazság és az öntözés megoldatlansága miatt a búzatermés. A belföldi piac kb. 3 millió tonna búzát vesz fel, az élelmiszeripar 2,2 millió tonnát, további 800.000 tonna búza kerül vetőmagként felhasználásra . Mindössze 1 millió tonna búzát tudnak tehát exportálni vagy tartalékolni, ami komoly kiesést jelent az agrár-külkereskedelemben is. A tavalyi búza tonnája 140-160 euró közötti átlagáron mozog, az új ára is meghaladja a 130 Eurót tonnánként.

Hiába volt tavaly bőséges a termés, a magas raktározási költségek és a "régi" búza iránti nagy kereslet megemeli az árakat.

szerző: Dr. Szabó József Andor

forrás: fvm.hu

Malacprogram indul szentesi rászorulóknak

Ha igénylik, földet és haszonállatokat kapnak a szociálisan rászoruló szentesiek. Az önkormányzat ezzel segíti azokat, akik aktívan szeretnének javítani nehéz helyzetükön - közölte szerdán sajtótájékoztatón a város polgármestere.

A szociális földprogram keretében a területeket az önkormányzat ingyenesen bocsátja az igénylők rendelkezésére. A kezdeményezés hosszú távú, a leghamarabb ősszel lehet megkezdeni a munkát a szántással. Jelenleg az igények felmérése zajlik. Tavasszal sok parcellán vetnek majd, ehhez a magot is az önkormányzat adja, így a kamrák feltöltésére is lesz lehetőség.

A "szociális állatkihelyezés" során egyelőre tizenöt jelentkezőnek adnak malacot és egy éven át havi ötven kilogramm takarmányt. A helyszíni szemle után a szociális bizottság dönt arról, hogy melyik családnál van lehetőség az állattartásra.

A program korábban már működött a városban, csak idővel elfogytak a jelentkező családok. A két lehetőséggel önerejüket is mozgósítva segíthetnek magukon a családok. A cél az, hogy ne pénz és segély, hanem természeti javak felhasználásával az emberek saját erőből is képesek legyenek a nehéz helyzetből kilábalni.

Szentes több módon igyekszik segíteni a szociálisan rászorulókon. Ebben az évben szociális kölcsönt adtak, a bankokkal való egyeztetéssel a lakáshitelesek megsegítésére dolgoztak ki lehetőségeket, buzdították a lakókat a helyi termékek vásárlására, illetve most két természetbeni támogatást valósítottak meg.

forrás: index.hu

Kormányszóvivői tájékoztató: Nincs sertéspestis Magyarországon

Nincs sertéspestis Magyarországon - szögezte le Gőgös Zoltán, a földművelésügyi minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

Az államtitkár minden ezzel kapcsolatos híresztelést jelentős kárt okozó, rémhírnek nevezte, megemlítve, hogy az álhírek megjelenése után már volt olyan importőr, aki jelezte: ki fogják tiltani az országból a magyar állatokat.

Emlékeztetett rá: nem sertéspestis miatt öltek le 50 mangalicát a Somogy megyei Újvárfalva-Nadalos egyik telepén, hanem mert a telep tulajdonosa engedély nélkül, szakszerűtlenül tartotta a sertéseket.

Ezen a kaposvári telepen egy hónapja jelentkeztek állatbetegségi problémák, elhullások, ezt követően vizsgálatokat végeztek és addig a telep és a környező település karanténját elrendelték. A vizsgálat megállapította, hogy nem sertéspestisben pusztultak el az állatok, de érdemi magyarázatot az elhullásra nem találtak, ezért az 50 állatot - kártalanítás nélkül - leölték. Pénteken feloldják a zárlatot, mivel további megbetegedés nem jelentkezett.

forrás: fvm.hu

Mégsem sertéspestis volt Nadaloson

Az alábbiakban olvahatja az Állategészségügyi Intézet közleményét.
A kaposvári kerületi főállatorvos 2009. május 16-án kapott bejelentést egy nadalosi sertésállományban nagyarányú elhullással járó betegségről, mely elhullások május elején kezdődtek. A kerületi főállatorvos a szakma szabályainak és a 75/2002. FVM rendelet előírásainak eleget téve, május 22-én az ország állategészségügyi státuszának megőrzése, az állattartók és a kereskedelem biztosítása érdekében a legszigorúbban járt el és elrendelte a sertéspestis gyanúja miatti megfigyelési zárlatot. A május 25-én vett mintákból a diagnosztikai vizsgálatok sertésorbánc betegséget tudtak kimutatni, mely betegség bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, járványos betegség.
2009. június 16-án 51 db sertés került leölésre nem engedélyezett és a jogszabályoknak nem megfelelő állattartás miatt. Az ismeretlen állategészségügyi státuszú állományban végzett szerológiai és virológiai vizsgálatok sem sertéspestis vírusát, sem a vírus elleni ellenanyagot nem mutatták ki. A leölés állatvédelmi szempontból kíméletesen, erre a célra kiépített gázosító gépjárművel lett elvégezve.
Habár a sertéspestis előfordulását ki tudtuk zárni, a Magyar Élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, az Állategészségügyi Szolgálat a környező területen sertéspestisre irányuló surveillance vizsgálatokat és hatósági intézkedéseket rendelt el, hogy biztosítsa a kereskedelmi partnereket a teljes biztonságról.
Az egyes médiumokban megjelent hamis információk miatt Magyarország értesítette a legfontosabb kereskedelmi partnereit, hogy megpróbáljuk elkerülni az országgal szemben tervezett korlátozó intézkedések bevezetését.

forrás: kapos.hu

Nagyobb térképre váltás

Feloldották a zárlatot az újvárfalvi sertéstelep környékén

Feloldották a Somogy megyei újvárfalvi sertéstelep környékén két napja elrendelt zárlatot pénteken kora délután - mondta Lövey László megyei főállatorvos az MTI-nek. A zárlat ideje alatt a sertéstartó udvarokba idegen személy nem léphetett be, onnan élősertést és nyers húst vagy abból készült terméket nem szállíthattak ki. A védőzárlatot a megyei állategészségügyi igazgatóság főállatorvosa azért rendelte el, mert Újvárfalva-Nadalosban egy sertéstartó telepen fel kellett számolni az állatállományt. A főállatorvos elmondta: az olyan rendezetlen nyilvántartási és állattartási körülmények esetében, mint amilyennel a most felszámolt sertéstelepen is találkoztak, minden esetben törvényi előírás az állatok elhullását okozó betegségek megállapítása. Ezek körébe tartozik a sertéspestis gyanúja is, csakúgy mint a sertésorbánc, vagy más egyéb betegségek, amelyek közül többet - kivéve a sertéspestist - mostanra igazoltak a vizsgálatok - tette hozzá magyarázatként a főállatorvos. Újvárfalva-Nadalosban szerdán 51 mangalicát gázosítottak el, mert a telep tulajdonosa engedély nélkül tartotta a sertéseket.

A tulajdonos hozzájárulásával kártalanítás nélkül felszámolt ellenőrizetlen állományt több mint egy éve nem látta állatorvos, a nyilvántartás rendezetlen és pontatlan volt, az állatok tartása járványügyi kockázatot jelentett - sorolta a főállatorvos a felszámolás, egyúttal a szigorú vizsgálati eljárás és az ezzel kapcsolatosan elrendelt zárlat okait. Lövey László elmondása szerint az 51 sertés elgázosítását megelőzően a tulajdonos májusban maga jelentette az állategészségügyi hatóságnak, hogy korábban néhány, majd egy időben több sertés is elpusztult a telepen.

A főállatorvos közölte: ezt követően, megelőző intézkedésként, a lehullott állatok vizsgálatának lezárultáig a nadalosi településrészen zárlatot rendelt el, amit az is indokolt, hogy a korábban, ismeretlen okból elhullott és el nem szállított állatokról is csak most szereztek tudomást. Az állományt tehát nem azért kellett felszámolni, mert sertéspestises volt, hanem azért mert a tartási körülmények semmilyen szempontból nem feleltek meg az állategészségügyi szabályoknak - hangsúlyozta Lövey László, megerősítve Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár csütörtöki, kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott kijelentését. Somogy megye főállatorvosa az államtitkár azon véleményét is osztotta, miszerint "minden ezzel kapcsolatos híresztelés jelentős kárt okozó rémhír".

forrás: gondola.hu

Cegléd térségében is elkezdődött az aratás

Elindultak a kombájnok. Idén a hagyományos aratási időpontnál majd két héttel korábban kezdődött el az árpa betakarítása. A hozam az előzetes várakozásnak megfelelő, azaz három és négy tonna között mozog, attól függően, hogy mennyi esőt kapott a tábla. Az átlag 150 milliméter, ami elmarad a sokéves átlagtól. Sajnos úgy néz ki, hogy az árak is hasonlóan alakulnak. Néhány nappal ezelőtt zuhanórepülésbe kezdett az árutőzsdei jegyzések.
Ezen az Újszilvás és Abony közötti területen kezdték el a betakarítást a Dél Pest Megyei Mezőgazdasági Részvénytársaság kombájnjai. Az Rt. összesen 500 hektáron termel árpát, szinte kizárólag saját célra, illetve vetőmagnak. A termést az állatállomány takarmányozására használják. Csütörtökön mintegy 40 hektárról takarították be a gabonát. A 4,2 tonnás hozam még ígéretes is lenne, a többi területen azonban ennél lényegesen alacsonyabb mennyiségre számítanak.

• MÓD SÁNDOR, kerületi igazgató, DPMg Rt.: Az előzetes mérés szerint a fehérjetartalommal nincs probléma és a víztartalommal sincs, tehát mondhatom azt, hogy légszáraz állapotban takarítjuk be az árpánkat.

Vagyis nem kell a szárításra költeni. A gabona nem megért, hanem megsült illetve megszáradt - fogalmaz a kerületi igazgató. Igaz a szűkös csapadék miatt a gyomnövények sem terjedtek el, ezzel együtt azonban a gabonafélék sem nőttek nagyra. Vagyis alig lesz szalma. A betakarított szemtermés pedig az RT. takarmányszükségletét sem fogja fedezni, így a tőzsdén, illetve helyi gazdáktól fognak vásárolni. Mód Sándor kérdésünkre elmondta, az árak pár hete még elég magasan álltak. Mostanra azonban, augusztusi lejáratra például csak 28 ezer forintot kínálnak az árpa tonnájáért.

• MÓD SÁNDOR, kerületi igazgató, DPMg Rt.: Azt kell mondani, hogy érthetetlen dolog történt a tőzsdén az elmúlt tíz napban, hiszen folyamatosan zuhannak az árak úgy az árpánál mint a búzánál, mondhatom azt, hogy a később betakarításra kerülő repcénél is. Ami azt jelenti, hogy a pillanatnyi árakon, - még az is akinek jó termése van - önköltségi alatti hozamértéket tud elérni. Tehát most mindenképpen ki kell várni.

Mód Sándor szerint az árakra a terméshozamok is hatással lesznek. A betakarítás azonban nagyon az elején tart, ráadásul, csak az ország déli és az alföldi részen kezdődött el. A kínálatot a dunántúli területekről lekerülő gabona határozza meg. Mivel azonban itt több csapadék hullott, azaz nagyobb hozamok várhatóak, félő, hogy maradnak az alacsony árak.

forrás: ctv.hu

Csökken a búzatermés Romániában

Akár 40 százalékkal is csökkenhet a tavalyihoz képest a romániai gabonatermés az aszály miatt a Romániai Gazdák Országos Szövetségének becslései szerint. Mindez azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőtti hétmillióról négymillió tonnára csökken a kenyérgabona mennyisége. Ennek ellenére a szakemberek szerint nincs ok aggodalomra.

A hazai fogyasztásra mintegy 2,2 millió tonna gabona szükséges, vetőmagnak pedig 800 ezer tonna, így még mindig megmarad mintegy egymillió tonnányi többlet. Nem kell pánikba esni” – mutatott rá a szövetség elnöke, Viorel Matei.

Véleményét osztja egy másik szakmai szervezet, a Romániai Gazdák Egyesületeinek Ligája elnöke, Adrian Rădulescu is, aki szerint az idei búzatermés mennyisége 4,5 millió tonna körül várható.

Jelenleg egy tonna tavalyi búza ára 140–160 euró között mozog, míg az idei aratású gabona tonnájáért várhatóan 130 eurót kérnek majd el. Viorel Matei szerint egyébként állami segítség szükséges a learatott gabona raktározásához. „A raktározás rendkívül drága. A gazdák havonta 180 és 280 lej közötti összeget fizetnek tonnánként a raktározásért. Az államnak ezért anyagi támogatást kéne nyújtania a gazdáknak. Ehhez a mezőgazdasági tárca javaslatára meghozott kormányrendelet szükséges, előbb azonban a tárolóhelyek tulajdonosaival is meg kell állapodni” – vélte Matei.

Nem Románia az egyetlen ország egyébként, amely gondokkal nézhet szembe az aszály miatt. A Strategic Grains mezőgazdasági statisztikákkal foglalkozó cég szerint a magyarországi termelés is mintegy egymillió tonnával, 4,5 millió tonnára csökken idén. Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Igazgatóság vezetője szerint júliusban és augusztusban jelentős mértékű szárazság várható.

szerző: Balogh Levente:

forrás: kronika.ro