Felejtsük el az olcsó élelmiszereket

Mivel táplálékra bármilyen élethelyzetben szükség van, a mezőgazdaság sokkal ellenállóbb a válsággal szemben, mint más szektorok. A kockázati tényezők azonban megsokasodhatnak, ha a gazdasági mélyrepülés nem fékeződik le a közeljövőben - állapítja meg az OECD és az ENSZ legfrissebb tanulmánya.

Az agrárárak, a termelés és a fogyasztás csökkenése a kezdeti zuhanás után mérsékelt maradhat a következő két-három év folyamán - derült ki a OECDés az ENSZ élelmezésügyi szervezetének mezőgazdasági előrejelzéséből, mely 2009-2018-as időtávra szól. Bár az árak sokat süllyedtek a 2008. évi csúcsok óta, a szegényebb országok lakosai számára továbbra is drágák az alapvető élelmiszerek. Az OECD előrejelzése szerint a sertés- és marhahúson kívül nem valószínű, hogy a következő évtizedben bármely alapvető táplálék ára visszatérjen a 2007-2008 előtti szintekre - még az infláció súlyát figyelembe véve sem.

A gabonafélék ára 10-20 százalékkal lesz magasabb, mint a 2006-ban befejeződött évtizedben, míg a növényi olajak ára 30 százalékkal nőhet. A világgazdaság helyreállása újra meghozhatja az élelmiszerek iránti keresletet a fejlődő országokban, a bioüzemanyag ágazat fellendülése pedig az ipari gabonák árát növelheti meg jelentősen. A hatalmas kilengések azonban továbbra sem zárhatóak ki, hiszen a termékárak szorosan kapcsolódnak az olaj árának változásaihoz, ezen felül az időjárás szeszélyei is egyre kiszámíthatatlanabbak.

forrás: penzcentrum.hu

Esztergom térségében indul az aratás

Megyei információ. Lapunk információi szerint csak egy szűk hét, és ismét kombájnok dübörgésétől lesz hangos a határ. A legkorábban érő gabona, az őszi árpa betakarításával kezdődik a hetekig tartó feladatok dandárja, így valamelyest csökkenthető a munkálatok torlódása, mert a "nagy kaland", a búzaaratás ezután következik. Szűkebb hazánkban több mint 3000 hektáron termeltek az idén árpát. Az előrejelzések szerint június 22-én, Esztergom térségében indulnak először az arató-cséplőgépek. Ezen a környéken található megyénk árpaterületének tíz százaléka. A termésbecslések 3,2 tonna/hektáros hozamokat ígérnek.

forrás: 24ora.hu

Kevesebb lesz a gabona, drágább a kenyér

Az ország keleti felében már megkezdődött az aratás, Vas megyében Péter-Pálig várni kell a betakarítás megkezdésével. A tavalyihoz képest kevesebb lesz a gabona mennyisége, de a minőséggel, ha az időjárási körülmények megfelelőek, nem lesz gond. A szakemberek szerint valószínűleg emelkedni fog a kenyér ára.

Aranyló kalászokat látni ameddig a szem ellát a Szombathely határában lévő gabonatáblán. Mintegy 10 hektáron korai érésű őszi búzát vetettek. A gazdák szerint Péter-Pálkor megkezdődhet az aratás.

Kevesebb lesz viszont a gabona, mint tavaly. Áprilisban, amikor a fejlődés szempontjából leginkább szüksége lett volna a növényeknek esőre, a hónap végéig 2 mm esett csak. A tavalyihoz képest így gyengébb hozamokkal számolnak a gazdák.

Eső még kellene a gabonáknak, forró napsütés már nem.

Németh István, növénytermesztési ágazatvezető - Vasi Agro-Pannónia Kft.
"A tavalyihoz képest 20-25%-kal elmarad a termés. valószínűleg a kedvezőtlen időjárás miatt."

Ma tartottak tanácskozást a vasi gazdák, ahol szó volt arról is, hogy egyelőre nem tudni, mennyi lesz a gabona felvásárlási ára. A takarmánygabona ára jelenleg 32-33 ezer forint tonnánként, míg a kenyérgabonáé 40 ezer forint. De ez változik még a következő időszakban. A szakemberek szerint viszont szinte biztos, hogy a kenyér ára emelkedni fog.

Tóth István, titkár - MOSZ
"Mi azt hiszük, hogy a mezdőgazdasági árak emelkedése miatt nagyon mérsékelt élelmiszer-áremelkedés következhet be. sokkal inkább az áfa és a feldolgozás, szállítás költségei miatt."

A tanácskozáson az is elhangzott: a repce és a napraforgó felvásárlási ára csökkent. 20-25%-kal fizetnek kevesebbet tonnájáért mint tavaly. A repcéből 20-30%-kal kisebb hozammal számolnak a gazdák mint a legutóbbi aratáskor.

forrás: tvszombathely.hu

Semmi jóra nem számíthatnak - elkezdődött a betakarítás

Néhány nappal korábban kezdődött meg az őszi árpa betakarítása, mint tavaly, s a csapadékhiány miatt elég gyenge átlagtermés várható. Viszont a felvásárlási ár nem ennek megfelelően nő, hanem még az is csökken. Nem sok jóra számíthatnak a gazdák a többi gabona-növény aratásakor sem.

Megye szerte 140-150 ezer hektáron ültettek gabonát, ebből 30 ezer hektár őszi árpa, aminek az aratása már 10-én megindult. A megyei FM-hivatalnál elmondták, hogy a tavalyinak mintegy felére esett vissza a termésátlag. Jó, ha 3 tonnát be tudnak takarítani hektáronként – legalábbis Kecskemét és Kiskunfélegyháza térségére ez lesz a jellemző. Ezt megerősítette egy gazdálkodó is, aki naponta 3 kombájnával 45-50 hektárt aratnak le. Úgy tűnik – ha nem lesz eső - egy hét alatt végeznek a 450 hektáros területtel.

„Az őszi árpa idei termésével nem nagyon lehetünk elégedettek. Az eddigi eredmények 30-32 mázsás termésátlagokat hoznak, arattunk már 23-as termésátlagút is meg ettől jobbat is. Tavaly a céges átlagunk 48 mázsa körül alakult, tehát ez jóval gyengébb, mint a tavalyi.” – nyilatkozta Polyák Imre.

Nem csak a termésátlag alacsony, hanem a növény sem nőtt meg, így kevesebb szalmával lehet kalkulálni. Ennek valószínű jó ára lesz, ám a gyenge árpaszemnek levitték még a tőzsdén is az árát.

„Itt valaki – véleményem szerint – jól akar ezzel járni. De valószínűleg a raktárral nem rendelkező termelőket hozzák így nehéz helyzetbe, aki nem tudja betárolni, azokat most dömpingáron kénytelenek odaadni ennyiért ezt a terméket és sajnos ők veszteségesek lesznek. Mi, és arra biztatnám a többi gazdatársat is, próbálják betárolni és hátha ki tudunk egy kicsit jobb árat csikarni a kereskedőktől.” – mondta el Polyák Imre.

Ugyanis azt rebesgetik - a vállalkozó szerint -, hogy a tavalyi 3500 forintos mázsánkénti ár helyett a kereskedők csak 2800-3000 forintot kínálnak az őszi árpáért. Termésátlag szempontjából nem lesz különb a helyzet a búzánál, sőt még gyengébb termés várható. A megyei FM hivatal szerint a beérkezett adatok alapján ugyan ilyen szomorú kép mutatkozik majd a rozsnál, a tavaszi árpánál és a tritikálénál is. A betakarításhoz szükséges gépmennyiség a megyében rendelkezésre áll. Mintegy ezer kombájn fog dolgozni aratáskor – ez a mennyiség már tavaly is elég volt.

szerző: Szilvási Ildikó

forrás: kecskemetitv.hu

Aratási kilátások: továbbra is nagyon kell az eső

A kukoricának és a napraforgónak segített az eső, az árpának és a zabnak már nem. Szabó Istvánnal, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatójával az aszályról, az aratási kilátásokról beszélgettünk.

• Aratják az őszi árpát megyénkben. Milyenek a terméshozamok?
• A hektáronkénti 2 tonnától a 4,5 tonnáig változatos képet mutatnak az eredmények. Sajnos, a szárazság miatt előbbi a jellemző, az utóbbi ritkaság-, sőt csodaszámba megy. A megyében őszi árpából hektáronként 4 tonna körül alakul a sokéves átlaghozam, idén ettől jócskán elmaradunk. A tavaszi árpa annyira satnya, hogy több területen be sem takarítják.
• A búzának jelentett valamit a Békésben az elmúlt napokban lehullott 18—28 milliméter közötti csapadék?
• A szemképződésben segít, a szemek telítettsége, tömege nagyobb, beltartalma magasabb lesz. Tény az is, hogy sok helyen a gabona nem tudta kivárni az esőt és kipusztult. A csapadék legtöbbet a napraforgónak és a kukoricának segített, a túlélésre, a fejlődésre megkapták az esélyt.
• Gondolom, továbbra is kellene az eső a földeken.
• A csapadék mellett sokat számított, hogy a nagy hőség enyhült az elmúlt napokban. Természetesen az eső nagyon kell, mert az áprilisi, májusi hiányt a mostani néhány tíz milliméter csapadék nem pótolta.

szerző: Ny.L.

forrás: beol.hu

Gabonapiac: már aratnak, de keveset

Az ország legmelegebb vidékein a szokottnál jóval korábban megkezdődött a kalászosok aratása. A kombájnok az őszi árpában kezdték a munkát. Liptai László medgyesegyházi gazdálkodó elmondta, hogy örülnek, ha hektáronként legalább négy tonna körüli szemet sikerül összegyűjteni. Ezt Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára is hasonlóan látja, tekintettel arra, hogy az árpakalászok egy része üres. Az aratás megkezdése utáni első mérlegelések igazolták a korábbi termésbecslést, és az őszi árpánál, mintegy 30 százalékos veszteséget okozhat a szárazság.

A jobb állapotban lévő búzatáblákon segítettek az elmúlt napok esői, ugyanis hiába sárga már a növény, a szemek még hízhatnak az időben érkezett csapadéktól. Az azonban biztos, hogy az idén kevés és drága lesz a szalma, ugyanis az aszályos időben a kalászosok sem nőttek meg. A MOSZ továbbra is tartja korábbi 3,5-3,7 millió tonnás búzaprognózisát. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal legfrissebb határszemléje szerint a táblákon kevés a kalász, előzetes becsléseik alapján országosan mintegy 4 millió tonna termés várható, szemben a tavalyi 5,6 millió tonnával.

A kiváló minőségű búzáknál tonnánként negyvenezer forint körüli szinten már megkezdődtek a kereskedők és a termelők közötti ártárgyalások.

szerző: Cz.P.

forrás: nol.hu

Bemutatkozik a Vörösegyházi süldőnevelő telep

Az Új Mezőgazdasági Magazin legutóbbi, május 31-ei, adásában (05'45"-10'10") többek között, bemutatták a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt 10.500 férőhelyes vörösegyházi kocasüldő- és utónevelő telepét. Kelemen László a vállalat sertéságazat-vezetője elmondta, hogy:

• állományuk a négyesmentesség fogalomkörébe tartozó megbetegedéseken túl mentes az APP 1-es és 2-es szerotipusától, a mikoplazmától és a dizentériától is,
• az állomány élveszületett darabszámra vetített kiesése 10-13% között mozog,
• a hagyományos körülmények közé, hízlalásra kihelyezett 6.000 ártány átlagában a testtömeggyarapodás 900-1.100 g/nap között alakul,
• a szilfási törzstelepükön a szaporulati mutatók, jobbak a tervezettnél, így jelenleg 12,2-12,4 almonkénti élveszületett malacnál tartanak,
• Az általuk előállított kocasüldők első fialáskori élveszületett átlaga meghaladja a 11 darabot almonként.

Ami az interjúban nem hangzott el, de mindenképpen ide kívánkozik, hogy a tenyészállatokat a RATTLEROW SEGHERS szállította, a vállalat BETTERhealth koncepciójának megfelelően a legmagasabb állategészségügyi státuszú tenyésztelepeiről. Dalmandon a 25% duroc vérhányadot tartalmazó CORA kocavonal található termelésben. Ezek a kocák MaxiMus terminál kannal kerülnek termékenyítésre, és így állítják elő a Pick Szeged-re kerülő végtermék vágósertéseket.

Búzából harmadával kevesebb terem az idén

Az elmúlt napok esői már nem segítettek sokat a kalászos gabonákon, amelyekből 30 százalékkal teremhet kevesebb, mint tavaly. A fideszes Font Sándor katasztrófa-sújtotta megyéknek nyilvánítaná a szárazságtól leginkább szenvedő megyéket, mert így az ottani gazdák számára megnyílna a katasztrófaalap.

Az elmúlt napok esős időjárása sem enyhítette érdemben az aszály okozta károkat, így változatlanul akár 30 százalékos terménycsökkenést is elképzelhetőnek tart az idén a kalászos gabonáknál Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A szakember elmondta: az ország északi, északkeleti, nyugati és délnyugati részén, ahol számottevő 10-20 milliméter eső esett a kalászosok aratása egy héttel később kezdődhet. Így várhatóan nem lesz szükség kényszeraratásra. Máshol viszont a szárazság tovább rontja a terméskilátásokat. Ezért további esőre volna még szükség. Búzából a GOSZ elnökének becslése szerint várhatóan mintegy 3,5 millió tonna termést takaríthatnak be a gazdálkodók. Ez mintegy kétmillió tonnával kevesebb a tavalyinál. A GOSZ-nál úgy vélik összesen mintegy 5,4 millió tonna kalászosgabona-termés várható Magyarországon.

Vancsura József korábban azt mondta: az aratás előreláthatólag a hónap végén kezdődhet, ám nem zárta ki, hogy az árpát sok helyen már korábban learatják. A GOSZ szerint Magyarországon a vetésterület, így a kalászosoké is, lényegében állandónak tekinthető, 1,6-1,7 millió hektár között mozog évről-évre. Tavaly a kalászos gabona össztermése 7,7-7,8 millió tonna volt, amelyből 5,6 millió tonnát tett ki a búza. Az elmúlt évben jó termést takarítottak be a gazdálkodók, ez mintegy 40 százalékkal volt több az előző évinél. Mindehhez Vancsura József hozzátette: a kukoricának és a napraforgónak is jól jött az eső, ám e két növény termését még idő előtti volna megbecsülni.

Nyilvánítsa katasztrófa-sújtotta megyéknek az aszály által érintett területeket a kormány, hogy a gazdák számára megnyílhassanak a katasztrófa alap forrásai - szorgalmazta Font Sándor (Fidesz) hétfőn Egerfarmoson. Ugyanakkor a rendkívül helyzetre tekintettel szerinte ki kellene tolni a katasztrófaalap feltöltésének június 30-i határidejét, illetve előre kellene hozni a kárenyhítés decemberben lehetséges időpontját. Szintén kompromisszumot jelenthetne, ha átcsoportosítanák a katasztrófa alapba azt a 33 milliárd forintot, amelyet a kormány le kíván vonni az uniós támogatásokat kiegészítő nemzeti forrásokból - tette hozzá.

forrás: nol.hu

Bizalmatlanok, mégis a román piac felé nyitnak a termelők

A magyar élelmiszerek második legnagyobb fogadójává vált tavaly Románia, és idén még inkább a keleti szomszéd felé nyitnak a termelők. A bizalmatlanság azonban általános: a legtöbben csak akkor adják át az árut, ha azt azonnal kifizetik.

Négyszeresére nőtt az export

Négyszer annyit exportált Magyarország Romániába tavaly, mint 2002-ben. Ezzel Németország után keleti szomszédunk volt a magyar élelmiszerek második legfontosabb exportpiaca. Gráf József agrárminiszter szerint elképzelhető, hogy idén Románia lesz a legfontosabb agrártermék-felvevő terület, akár egymilliárd euró értékben vásárolhatnak tőlünk. Ez Békés megyének különösen kedvező a határ közelsége miatt.

Romániában — ahogy az uniós csatlakozásnál általában lenni szokott — a helyi termelés jelentős része áldozatul esett az egységes piachoz kötődésnek. Közben viszont egyre nagyobb a lakossági fogyasztás a külföldi vendégmunkások által hazaküldött pénznek köszönhetően.

Akár intenzívebb is lehetne a kapcsolat

• Függetlenül attól, hogy a gazdasági válság Romániát is elérte és talán még rosszabbul érintette, mint Magyarországot, élénk a magyar—román kereskedelem — mondta dr. Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar—Román Tagozatának elnöke.
• Az árfolyam-ingadozás nem tesz jót a magyar vállalkozóknak, az viszont előny, hogy felvevőpiacra találnak a kereskedők, hiszen a hazai piac szűkül. Ha nem lenne ekkora bizalmatlanság, hogy szinte csak akkor adják át a magyarok az árut, ha azonnal fizet a vevő, még intenzívebb lenne a kapcsolat.

A húsexport még nem az igazi

Idén, az első negyedévben megélénkült a gabonakivitel, de kevésbé jó a helyzet a húsexportnál. Kereslet lenne, csak nincs elég magyar élő sertés, ráadásul szigorúbbak a malac kiszállítására vonatkozó szabályok.

Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke szerint nemcsak a hízót vásárolják szívesen a románok Békés megyében, hanem a szükséges takarmányt is. Ezért a magyar árakhoz képest 3—7 százalékkal többet adnak. Ez látszólag azért szokatlan, mert általában ott tartanak állatot, ahol megterem az eledel is. A románok elgondolása mégis logikus: keleti szomszédunknál jószágonként 70 euró állatjóléti támogatást vehet fel a gazda, s ennyiért már malacot kap a romániai termelő Magyarországon. Néhány hónap alatt a felhizlalt sertésért hozzájut a támogatáshoz és az átvételi árhoz is.

Nem árt az elővigyázatosság

• A magyarok előregondolkodnak, kötnek adásvételi szerződést, amit majd később érvényesítenek. A románok ellenben viszik az árut és fizetnek is — mondta Adamcsik László.
• Azokkal a cégekkel üzletelünk, amelyek román viszonylatban megállnak a piacon, nekik ugyanis van annyi pénzük, hogy azonnal egyenlítik is a számlát. Voltak már rossz tapasztalataink, ezért az elővigyázatosság.

szerző: F. G. K.

forrás: beol.hu

Malacka, Malacka....