Négyből egy importállat

Budapest - Immár minden negyedik, Magyarországon feldolgozott sertés importból származik. Ezzel együtt is az első negyedévben az összes vágások száma 19 százalékkal csökkent az előző évihez képest.

Az év további részében akár 10-15 százalékkal is drágulhat a sertés. Itthon ugyanis tavalyhoz képest 13 százalékkal kisebb az állomány, ma már minden negyedik levágott disznó import - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara közleménye.

A sertéságazat általános helyzete egyszerre stagnáló és csökkenő állapotot jelez. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint 2009 első negyedévében az összes vágások száma 19 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Ráadásul a hazai állományból 27 százalékkal kevesebb sertést vásároltak fel a vágóhidak, mint korábban. Az importból származó állatok vágása ugyanakkor 18 százalékkal nőtt. Az összes vágáson belül nőtt az importáru részaránya, a tavalyi 17 százalékal szemben 2009 első negyedévében már 25 százalékra emelkedett.

A Magyar Agrárkamara közleménye szerint a hazai sertések felvásárlási ára 2009 első negyedévében 19 százalékkal volt magasabb a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Az élősertés ára élősúlyban jelenleg 330-350 forint kilogrammonként, ez az ár az idén az előrejelzések szerint akár 10-15 százalékkal tovább növekedhet az előző évhez képest. Az okok között a lecsökkent hazai állatállomány, a magyar vágóállat iránt jelentősen megnőtt román kereslet és a gyenge forint egyaránt szerepet játszik.

Ugyanakkor az idén a nehezedő gazdasági helyzet miatt akár 5-10 százalékkal csökkenhet a húsipari termé-kek iránti belső és külső kereslet, miközben az ágazatnak a gazdasági válság miatt jelentős finanszírozási gondokkal is meg kell küzdenie. Emellett a takarmányárak a szójaimport miatt csaknem 30 százalékkal emelkedtek.

Jó hír viszont, hogy új piacokra is szállíthatnak magyar kereskedők: az amerikai sertéshús iránt visszaesett a kínai és orosz kereslet, ez a rés új piacokat nyithat a nagy európai exportőrök előtt. Az értesülések szerint komoly igény mutatkozik továbbá Japánban és más távol-keleti országokban is a magyar, génmódosítás-mentes kukoricával takarmányozott sertéshús iránt.

A sertéstartás költségei egyébként emelkednek. Ezen belül a takarmányköltségek növekedése a 60-70 százalékot is elérheti. 2009 eleje óta a takarmányköltségek, azon belül is a szójafehérje áremelkedése figyelhető meg. Ennek ára általában 220-240 euró/tonna között ingadozik, jelenleg viszont 320-330 euró az ára. A gabonafélék is drágultak. A kukoricáé 115,65 euró/tonnáról 141,51 euró/tonnára, a búzáé 126,45 euró/tonnáról 151,31 euró/tonnára, az árpáé pedig 110,45 euró/tonnáról 125,31 euró/tonnára nőtt. Százalékban kifejezve az ár-emelkedés a szójánál 50, a kukoricánál 22, az árpánál 13, a búzánál 20 százalékot jelent. A takarmányok átlagos összetételét vizsgálva az áremelkedés mintegy 29,5 százalékos - tartalmazza a Magyar Agrárkamara elemzése.

forrás: vasnepe.hu

Megszűnik a gyulai felvágott

Megszünteti 15-20 felvágott jellegű húskészítményének gyártását a Gyulai Húskombinát Zrt. és mostantól két piacvezető márkája, a gyulai kolbász és a gyulai kenőmájas előállítására koncentrál.

A tulajdonosok azért döntöttek így, mert a vállalatnál likviditási válság alakult ki. A beszűkült hitellehetőségek miatt a cégnek át kell szerveznie működését, amely a termelés csökkentésével jár - mondta a Világgazdaságnak Ruck János vezérigazgató.
A pénzügyi gondokat az váltotta ki, hogy a vállalat a hiányzó források pótlásáról nem tudott megegyezni a működést finanszírozó bankokkal. A társaság többségi tulajdonosa, a nádudvari Hage Zrt. a közelmúltban 500 millió forintos segítséget nyújtott a cégnek, de az alapanyag-ellátás biztosításához további 700-800 millió forintra lenne szükség. A többletköltség egy részét a magasabb importárak okozzák.
Az átszervezések nyomán a cég kolbászgyárának kihasználtsága 80-90 százalékos lehet, vágóüzemében viszont 30 százalékkal csökken majd a termelés - mondta Ruck János. A 80 százalékban belpiacra termelő GYH számára biztató, hogy hazai értékesítési lehetőségei továbbra is megvannak.
A vezérigazgató tájékoztatása szerint a társaság hetek óta előzetes tárgyalásokat folytat a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB), hogy igénybe vehesse a pénzintézet 30 milliárd forintos bankgarancia-csomagját.
A cég hitelmennyiség egymilliárd forinttal csökkent az elmúlt két évben, így a vállalat ma 1,8 milliárdos banki forrással gazdálkodik. A további finanszírozást azonban nehezíti, hogy a pénzintézetek újabb biztosítékokat kérnek. A GYH-nál emellett várhatóan nem kell jelentősen csökkenteni az 500 fős dolgozói létszámot.

...

forrás: origo.hu

Termőfölddel kapcsolatos adatok Romániából

Bukarest, 2009. május 15.

A román Agrár- Vidékfejlesztési és Erdészeti Minisztérium közzétett a román termőföldről adatokat.

Romániában jelenleg a 13,9 millió ha megművelhető termőföldből kis gazdaságok (akár 1 ha alattiak) tulajdonában van 9,1 millió ha, nagyobb befektetők kezében 4,8 millió ha terület van, ezen gazdaságok nagysága elérheti akár a 6-7000 ha-t is. A földterületek nagysága nagyon elaprózódott, az átlagos birtokméret 2,2 ha, az európai uniós átlag 19 ha.

A ténylegesen megművelt földterület 2008-ban mindösszesen 7-8 millió ha között volt, a többi parlagon hevert. Ugyanakkor minden román állampolgárra átlagosan 0,42 ha megművelt földterület jut, ez jónak számít, mivel az európai uniós átlag 0,236 ha/ lakos. Az 1 hektárra vetített agrárbefektetések szempontjából Románia messze az utolsó helyen áll, ha egyéb kelet-európai országokhoz viszonyítjuk, mint pl. Lengyelország, Magyarország, Szlovákia vagy Csehország. A kisgazdaságok 50 %-a önfenntartó gazdálkodást folytat, agrárpiaci szereplőként nem jelenik meg.

A nemzeti össztermékhez való agrárium -hozzájárulás 2008-ban 7 %-os volt, az idén a krízisnek köszönhetően ez csökkeni fog 4,1 %-ra. Vannak a piacon külföldi agrárszereplők, ezek közül fontosabbak a dán Ingleby, az Agro Syd Invest, FirstFarms, Dangro Invest és a Jantzen Development és a Smiethsfield. A külföldi befektetők több ezer hektár összefüggő területet bérelnek. A legnagyobb területet bérlő külföldi cég a Dagroinvest 6000 hektáros területtel. Ehhez tervezi újabb 1600 ha bérbe vételét. Dániából szeretne agrárvállalkozókat csábítani bérelt területek megművelésére. A termőföld értékében nagy ingadozások vannak, amíg az ország nyugati részén lévő, jó minőségű termőföldek 4000 Euró / ha áron kelnek el, addig az ország más területein 1000-1500 Euró / ha áron cserélnek gazdát. Ez még mindig jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai ár. Az idén hektáronként 107 euró támogatást kap Románia az Európai Uniótól, ez a következő években 142 euróra emelkedik. A terület-alapú támogatást az földterülettel rendelkezőknek mindössze 25 %-a veszi igénybe.

Az agrárminisztérium munkatársainak elmondása szerint - amennyiben a terület-koncentrálódás nem következik be és legalább 10 ha-os átlagot nem tudják produkálni és a kifizető ügynökség munkájában a terület-alapú támogatások terén lényegi változás nem áll be a gazdák tájékoztatásában illetve segítésében, akkor Románia agráriuma vesztes lesz a csatlakozás után. Emiatt is kérték az Európai Uniót a románok az 1 ha alatti termőterülettel rendelkező termelők támogatására. Tervezik továbbá, hogy azokat a termőföld tulajdonosokat, akik a területükön 2 éven át semmilyen mezőgazdasági vagy terület karbantartási munkát nem végeznek ill. végeztetnek, bírság megfizetésére kötelezik. A bírság tervezett összege a terület becsült hozamának 10 %-a lenne.

Szerző: dr. Szabó József Andor

Forrás: fvm.hu

Népszerű az influenzamentes magyar sertés

Az év hátralévő részében akár tíz-tizenöt százalékkal is emelkedhet az élő sertés felvásárlási ára - állítja a Magyar Agrárkamara legfrissebb összegzése.

A jelenség oka, hogy Magyarországon a múlt évhez képest tizenhárom százalékkal csökkent az állomány. Emellett a magyar vágóállat iránti román kereslet is jelentősen megnőtt, illetve az esetleges drágulásban a gyenge forint is szerepet játszik. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint az idei első negyedévben az összes vágás száma a tavalyi adatokhoz képest ötödével csökkent. A belföldi állományból huszonhét százalékkal kevesebb sertést vásároltak fel a vágóhidak, mint korábban. Az import állatok vágása viszont tizennyolc százalékkal nőtt. Az összes vágáson belül nőtt az importáru részaránya, a tavalyi tizenhét százalékkal szemben az év első negyedévében már huszonöt százalékra emelkedett. (Szakértői becslés szerint tavaly Magyarországon mintegy négy és félmillió sertést vágtak le.)

A Magyar Agrárkamara közleménye szerint a magyar sertések felvásárlási ára 2009 első negyedévében tizenkilenc százalékkal volt magasabb a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az élősertés ára jelenleg háromszázharminc-háromszázötven forint kilogrammonként, élősúlyban számolva. Ez az ár előrejelzések szerint akár tíz-tizenöt százalékkal növekedhet. Jó hír, hogy a magyar kereskedők új piacokra is szállíthatnak. Az amerikai sertéshús iránt visszaesett a kínai és orosz kereslet, ami új piacokat nyithat az európai, így a magyar exportőrök előtt is. Japánban és más távol-keleti országokban is komoly igény mutatkozik a magyar, GMO-mentes kukoricával előállított sertéshús iránt.

forrás: origo.hu

Elkészült a szalonnával hajtott autó

Egy Wisconsin állambeli minicég, a Bio-Blend Fuels mutatta be a legújabb bioüzemanyagot, ami szalonnából, pontosabban a főtt baconszalonna előkészítésekor melléktermékként kapott disznózsírból készül. A cég egy három hektáros farmon tart fenn egy feldolgozóüzemet: a szalonnát mikrohullámmal kezelik az előfőzés során, és az ekkor kicsepegő zsírt fogják fel, és ebből készítik a biodízelt. Az amerikaiak borzasztó étkezési szokásai biztosítják az alapanyagunkat – mondta el a Los Angeles Timesnak a céget vezető Dan Kaderabek, aki egyébként a saját autóját, és a hajóját is a saját üzemanyagával hajtja.

Wisconsinban a hagyományos benzin gallonja (3,8 liter) 2,2 dollárba kerül, ami nagyjából 120 forintnak felel meg literenként. A fele-fele arányú dízel-biodízel keverék 2,09 dollár, míg a Bio-Blend Fuels tisztán szalonnából készült üzemanyaga 1,99. A szalonnából készült biodízel ráadásul nemcsak környezetbarát, és nem támaszkodik a kőolajra, de állítólag isteni sültszalonna-illatot áraszt a vele hajtott autó.

forrás: index.com

Sajátos export

Jó hír, hogy a sertésinfluenza, annak emberre veszedelmes változata talán mégsem lesz olyan veszedelmes, mint arra sokan számítottak. Jó hír még akkor is, ha tudtuk, bennünket Mexikó irányából sem a "humánforgalom", sem az onnan érkező, rizikósnak is bizonyulható áru importja, pláne a hazai állományt esetleg tömegesen érintő "kényszerintézkedés" réme nem fenyeget. Aggodalomra - persze más természetűre - azonban van és lesz amúgy is okuk a hazai sertéstartóknak. S ennek bizony legalábbis közvetett, de nyomós okát adja, hogy a fejlett világ állattartását egyre keményebben feszíti saját iparszerűsége. Hogy túl sok állat hízik kis területen.

Az intenzív állattartás közgazdasági, állat-egészségügyi, környezetvédelmi és járványügyi előnyeiről, illetve hátrányairól könyvtárnyi elemzés, előrejelzés szól - ember legyen a talpán, aki "külsősként" azokból meg képes mondani, mi is lenne az igazság. Annyi egyértelműnek látszik, hogy több európai országra állattartási ügyben ki lehet tenni a "megtelt" táblát: a dunántúlnyi Dánia húszmillió hízóját már így is alig bírja el a helyi környezet. Ezért - és nem mellesleg pontosan a koncentrált járványveszély okán - már korábban felmerült, hogy talán hízhatnának azok az állatok máshol is. És most valóban "helyzet" van. Az öt évvel ezelőtti uniós csatlakozás egyik előzetes, jövőelemző dokumentumában szó szerint a következő olvasható: "Néhány nagy sertéstenyésztő országban (Hollandia, Dánia) az állatsűrűség olyan mértéket ért el, hogy a környezet terhelése felvetheti a termelés csökkentésének igényét. Ebben az összefüggésben felvetődhet a leginkább környezetterhelő fázis (a vágósertés-előállítás) bővítésének áttelepítése a csatlakozó országokba. Magyarországon a környezet még terhelhető... Ezért a termelés, illetve egyes kapcsolódó tevékenységek sajátos exportja prognosztizálható már a csatlakozás utáni első években is." Mikor ezt hét éve leírták, éppen némi felesleggel küzdött az ágazat, és a legnagyobb gond az volt, mi lesz a belépés után közvetlen támogatásban nem részesíthető gazdákkal, bírják-e majd az új versenyt?

Sokan nem bírták. Ma Magyarország - tíz éve a kezét törték volna annak, ki ilyesmit jósol - sertéshúsból hivatalosan "nyolcvan százalékig önellátó". A szűk három és fél milliós állomány a frisshús-ellátáshoz még éppen elég, de a feldolgozott árukhoz már kevés. Azokban most zömmel importhús van. Még hagyományos, nemzeti termékeink többségében is. Igen, kevés a nyesedék, a hazai szalonna. Nemhogy az exportban, de már a belső piacon is egyre nő a hiány okozta "szívólyuk", amit előbb-utóbb betöm valamelyik tőkeerős versenytársunk. Például az a holland, aki már vett három telepet, és már keresi melléjük a többit: harmincezer koca süldőit akarja itt hizlalni. Hogy értsük: ez nagyjából nyolcszázezer hízó - és nagyjából ennyi tűnt el az elmúlt másfél évben a hazai, főként kistermelői ólakból, az áruk meg a gazdazsebekből. Tud a holland számolni: otthon a környezetvédelemmel, trágyakezeléssel, miegyébbel kapcsolatos költségei a teljes árbevételének nyolc-tíz százalékát teszik ki, itt legfeljebb kettőt, a munkabérről, egyéb rezsiről nem is beszélve.

Nagy tehát a baj, de lehet még nagyobb is. A hazai sertéságazat próbálkozik, például olyan címkével hoznak forgalomba nyártól húst, amely arról tanúskodik, hogy az állat, amiből kimérték, nemcsak itt hízott, itt is született. Ez azonban egyelőre alig több a semminél. Átfogó ágazati stratégia nincs - hogyan is lenne, ha gazdák ezrei az éppen aktuális viszonyok között állítanak be hizlalni vagy éppen vágnak ki kocát az aljából.

A holland bizonyára mosolyogva szemléli ezt a sajátos vircsaftot. Betölti majd ő azt a hiányt - gyorsan és megbízhatóan.

szerző:Tamás Gábor

forrás: nol.hu

Az állam sem segíti igazán a föld nélkül kínlódó honi sertéstartást

A magyar sertéstartók döntő része termőföld hiányában kiszolgáltatott, mivel nem képes megtermelni a megfelelő mennyiségű takarmányt. A tenyésztők szembesülnek a versenyképességet rontó jelentős élőmunka-ráfordítással és a hosszú hízlalási idővel is. A sertésszövetség szerint néhány év múlva a hazai sertéstartók fele külföldi lehet.

A fejlett sertéstartással bíró nyugat-európai országokkal szemben Magyarországon nem specializálódtak a gazdaságok, holott más tartástechnológiát igényel a tenyészállat- és mást a hízósertéstartás. Üzemi szerkezetünkre egyaránt jellemző a koncentráltság és a szétaprózottság – állapítja meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által elkészített, A főbb állattenyésztési ágazatok helyzete című tanulmány.

Eszerint gondot okoz, hogy a hatályos hazai földtörvény nem teszi lehetővé a jogi személyek földvásárlását, mert a föld tulajdonlása és használata elszakadt az állattartástól, ahol modern telep nélkül nem érdemes nagy genetikai értékű állománnyal sem foglalkozni. A megoldás – ami érkezhetne a zöld- vagy barnamezős beruházás formájában is – azért sürgető, mert szakértők szerint a hazai sertéshús-előállítók földrajzi, gazdaságpolitikai és társadalmi okok miatt nem tudják felvenni a versenyt a fejlett sertéshústermelő országokkal.

Magyarország földrajzi fekvése miatt a fehérjeforrások beszerzése, illetve a sertéshús kivitele a harmadik országokba, a nagyobb szállítási költségek miatt egyaránt jelentősen drágább, mint versenytársainknál. A fűtési, hűtési költségek is drágábbak, mint például Dániában vagy Brazíliában, ahol kisebb a hőmérséklet ingadozása. Gondot okoz, hogy megnőtt az állattartó telepeken a vagyon elleni bűncselekmények száma, ezért az őrzés-védés megszervezése szintén növeli a termelési költségeket.

További problémát jelent a hazai sertéstartóknak a hitelfelvételben a külföldi tőke drága kamata, a szervezetlen termékpálya és a szaktanácsadás hiánya. Ráadásul Magyarországon nemzetközi összehasonlításban igen drágák az állattetemek megsemmisítésének díjtételei, pedig az állami tulajdonú ATEV "piacmeghatározó" az állati hulladékok megsemmisítése terén. Emellett az indokolatlanul nagy hatósági húsvizsgálati díjtételek pedig arra engednek következtetni, hogy a hatósági laboratóriumok sem versenyképesek. Egy szabad piacgazdaságban minden üzemnek alanyi joga, hogy a díjtételek függvényében szabadon válasszon az akkreditált laboratóriumok közül. A sertéstenyésztők az elmúlt években különböző támogatási jogcímeken évente "tűzoltásra" sokmilliárdos támogatást kaptak, a problémák viszont újratermelődtek.

Az AKI-dokumentum szerzői szerint ma Magyarországon a továbbfeldolgozást végző cégek jövedelempozíciója stabilabb, míg a sertésvágás és -darabolás általában veszteséges. Várhatóan hosszabb távon is inkább a készítménygyártás hoz hasznot, ezért a sertésvágás és -darabolás területén nagy erőfeszítéseket kell tenni a hatékonyság javítására. Korábban az áfa húsz százalékra emelése után a húsiparban egyre többen kerülik el az adófizetést, a becslések szerint a tőkehúsok 25-35 százalékát feketén adják el. A visszaéléseket az áfa csökkentésével és/vagy a valódi adócsalók hatósági ellenőrzésének növelésével, a büntetések szigorításával lehetne visszaszorítani. Más szakértők szerint az, hogy az áfát júliustól 25 százalékra emelik, tovább rontja az ágazat helyzetét.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke a tanulmányról tartott vitán elmondta: "Biztos vagyok benne, hogy 2020-ra a magyarországi sertések száma a jelenlegi 3,6 millióról hat-hét millióra nő. A kiváló természeti adottságainkat kihasználva ugyanis a német és holland agrárvállalkozók, hazájuk helyett inkább Magyarországon tenyésztik majd a sertéseket, így az állattartók fele akkorra külföldi lesz." Sákán szerint a magyar sertéstenyésztés kulcskérdése, hogy beindul-e az integráció a magyar tenyésztők körében, mivel Hollandiában az átlagos sertéstelep tízezer állatból áll, míg hazánkban egy ezres sertéstelep már nagynak számít. Sákán Antal pesszimizmusának adott hangot, mivel szerinte a holland sertéstartók a közeljövőben egyszerűen felvásárolják a kisebb magyar telepeket.

Továbbra is fogyasztható maradt a magyarországi sertéshús

Semmilyen élelmezésügyi kockázat nem veszélyezteti a magyar sertéshúst a mexikói sertésinfluenza-megbetegedések kapcsán. A magyar sertéstelepek állat-egészségügyi szempontból teljesen zártak, ezért a magyar sertéshús biztonsággal fogyasztható - közölte a Magyar Sertéstartók Szövetsége. A hazai gazdálkodók érdekvédelmi szövetsége ugyanakkor arra kéri a magyar állat-egészségügyi hatóságot, hogy azonnal kezdeményezzen uniós fellépést a Közép-Amerikából érkező hústermék behozatali tilalmára. Emellett szorgalmazzák, hogy a humán egészségügyi szolgálatok fokozottan ellenőrizzék a Magyarországra beutazókat az influenza miatt, mivel szerintük a sertéshúsnál a vírust hordozó emberek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek. A sertéshúsban ugyanis a vírus a sütés-főzéssel elpusztul, az ebből készült étellel tehát nem fertőződhet meg a fogyasztó.

"Nemzeti sertéstenyésztési program indul, amely előtérbe helyezi a magyar tenyészállat, a hazai takarmány és sertéshús kiváló minőségét, emellett célja a magyar termék fogyasztásának növelése, népszerűsítése" – jelentette be Gráf József agrárminiszter. A tárcavezető – aki sertéstenyésztőként elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez – elmondta: a programban előírt módon létrehozott termék a Minőségi Magyar Sertéshús logót viseli majd. "A program a hazai sertéstenyésztésen, sertéstartáson és hízó-előállításon alapszik, amelyet szigorú minőségbiztosítási rendszer egészít ki" – mondta a mezőgazdasági miniszter. A rendszer a takarmány-előállítástól kezdve a késztermékig nyomon követhetővé teszi a fogyasztók asztalára kerülő sertéshúst. Az állatok takarmányozásához kizárólag hazai előállítású abrakot használhatnak föl a tenyésztők. A most létrehozott rendszerben egy független szervezet tanúsítja majd, hogy a részt vevő hazai tenyésztők, állattartók és feldolgozók mindenben megfelelnek a szigorú magyarországi minőségi előírásoknak. (MH)

szerző: Strbik László

forrás: magyarhirlap.hu

Megjegyzés: bár a cikk április 27-ei, a megállapításai miatt mégis úgy gondoltam érdemes megosztani. Mellesleg "egy újszülöttnek minden vicc új".

A "sertésinfluenza" hisztéria

A média és a "sertésinfluenza" kapcsolatáról találtam egy nagyon érdekes és tanulságos rövid kis videót a neten. Sajnos angulul van, de azt hiszem, még különösebb nyelvismeret nélkül is érthető, hogy miról beszél Hans Rosling korunk egyik statisztikus celebje. Íme:



Köszönet a tvhelyett.hu-nak!

Romániából indult ki a járvány?

A New York Times információi szerint az új influenzavírus akár Romániából is származ- hat.

Az amerikai Smithfield Food cég, Románia legnagyobb sertéshús feldolgozója, és egy- ben az egyik leginkább környezetszennyező vállalat Romániában, magas beosztásban lévő személyek segítségével, és politikai támogatással vetette meg a lábát az or- szágban – állítja a New York Times egy cikkébe, amelyben azt is kifejti, hogy a cég birtokában lévő sertéstelepeken nevelt sertéseknek közük lehet a kirobbant járványhoz.

A cikkben kifejtik, hogy a cégnek jelenleg már negyven farmja van, szerte az országban, amelyeket Nicholas Taubman, volt nagykövet és Traian Basescu segítségével építhettek ki. A magas rangú támogatók révén hagyhatja figyelmen kívül a cég a környezetvédelmi előírásokat, és működhet engedélyek nélkül, nem is beszélve arról, hogy megjelenésével ellehetetlenítette a kisvállalkozókat.

Mivel 2007-ben éppen ennek a cégnek a telephelyein sertéspestissel fertőzött egyedeket találtak, az újság azt sugallja, hogy a H1N1 vírustörzs akár Romániából is származhat. „2007-ben a vírus csak a sertéseket betegítette meg, de a kutatók kimutatták a sertésinfluenza genetikai kódját az új influenzatörzsben” – írja a NY Times. A cég résztulajdonosa annak a mexikói farmnak is, amely igen közel található ahhoz a helyhez, ahol aWHO szakemberei vizsgálódnak a sertések és az új vírus közötti összefüggéssel kapcsolatban.

Alig öt év alatt sikerült a cégnek befolyásos támogatókat találni Romániában és Lengyelországban, hatalmas pénzösszegeket szereztek meg az Európai Unió mezőgazdasági támogatásokra szánt alapjából. „Olyan gyorsasággal fejlődtek, hogy időnként nem tudták beszerezni a szükséges engedélyeket a környezetvédelmi hatóságoktól, és nem tudták bejelenteni a sertések pusztulását a hatóságoknak. Ezek a problémák különösen gyakran fordultak elő azután, hogy 2007-ben három farmjukon is felütötte fejét a sertéspestis. A három farm közül kettőnek nem volt engedélye. Körülbelül 67 ezer – fertőzött és egészséges – sertést áldoztak fel annak érdekébe, hogy megállítsák a járványt” – olvasható a New York Times cikkében.

A Smithfield cégnek jelenleg negyven farmja van Romániában. Az amerikai újság arra is kitér, hogy a cég szennyező anyagokat juttat a földbe. Az egyik legnagyobb sertésfarmja a cégnek Temesvár mellett található, amely a kormány egyik jelentése szerint az ország egyik legnagyobb levegő- és földszennyező forrása. Ugyanebben a jelentésben, amelyet a New York Times idéz, kiderül, hogy 2002-től 2007-ig 65 százalékkal nőtt meg a levegő metángáz koncentrációja.

forrás: erdely.ma

Nem kaptak fizetést a Herz dolgozói

A budapesti székhelyű Herz Szalámigyár Zrt. nem tudta dolgozói áprilisi bérét kifizetni május 10-ig - áll a cég közleményében. A társaságnak hónapok óta nem sikerül megállapodnia folyó finanszírozási kérdésekről egyedüli hitelező bankjával, a pénzügyi nehézségek miatt már a dolgozók bérének kifizetése is veszélybe került.
"Mára az a szomorú helyzet állt elő, hogy nem tudtunk eleget tenni áprilisi bérfizetési kötelezettségeinknek a dolgozók felé. Társaságunk hónapok óta tárgyalásokat folytat finanszírozó bankjával, azonban még a rövidtávú, a mindennapi működéshez elengedhetetlen forrásokat sem érjük el emiatt" - jelentette ki Nagy Endre, a Herz Szalámigyár Zrt. vezérigazgatója.
A cégvezető hozzátette, hogy a Herz termékei prémiumtermékek lévén a gazdasági válság ellenére továbbra is keresettek mind belföldön és külföldön, azonban a finanszírozás hiánya hónapok óta ellehetetleníti a termelést és a napi működést. A finanszírozási problémák következtében lecsökkent termelésvolumen miatt az elmúlt hónapban 130 dolgozó csoportos létszámleépítését jelentette be a vállalat a munkaügyi központ és a dolgozók felé.

forrás: index.hu