Egy figyelemfelkeltő ajánlat

Elindult a RATTLEROW SEGHERS magyar nyelvű weblapja!

Úgy gondolom már sokan vártak erre az alkalomra, hogy magyarul is hozzáférhessenek a Rattlerow Seghers weboldalához. Hosszas szervezés után lehetővé vált ez is, így az idei hódmezővásárhelyi kiállítás előtt (ahol a cég saját standdal is jelen lesz) beindítottuk a honlap magyar változatát.

A weblap aloldalai számos téma köré csoportosulnak, úgy mint:

1. termékek, ezen belül a kanok (ExtreMus, MaxiMus, OptiMus, PriMus) és a kocák (CORA, MIRA)
2. kutatás
3. állategészségügy
4. hírek

A hazai termelők számára talán a legizgalmasabb mégis a saját telepi utánpótlás előállításával foglalkozó rész a GENmatch® lesz.

Csak sarkalni tudok mindenkit, hogy látogassa meg az oldalt és biztos vagyok benne, hogy megtalálja a számára hasznos információt a vállalattal, illetve a termékeinkkel kapcsolatban.

Amennyiben szeretne naprakész információkhoz jutni a RATTLEROW SEGHERS-ről, úgy iratkozzon fel a hírlevélre. Aki ezt április 23 és 30-a között teszi meg az egy sorsoláson is részt vesz, melynek további részleteit a weblapon találja meg.

Ha bármilyen további kérdése lenne, kérem lépjen kapcsolatba velünk a 06-22-454-114, vagy a 06-22-454-164-es telefonszámok valamelyikén.

Németország betiltja a gm-kukorica termesztését

Németországban tilos lesz a genetikailag módosított kukorica termesztése - közölte kedden a német mezőgazdasági miniszter. Ilse Aigner szerint jogosan feltételezhető, hogy a Monsanto cég által kifejlesztett MON 810 elnevezésű genetikailag módosított kukorica "veszélyt jelent a környezetre".

forrás: origo.hu

Rövidhírek Kanadából

• A Quebec-i Les Aliments Lucyporc nevű sertésfeldolgozó lett Kanada első integrált sertésfeldolgozója, amely regisztrációt nyert és exportálhat az Európai Unióba. A kanadai sertéságazat a tényt jelentős sikerként könyvelte el, és több hasonló üzem regisztrációját és jóváhagyását tűzte ki célul. Kanadai részről az európai export egyre inkább fontosabb lesz, mert csökkenteni szeretnék az ágazat amerikai exportfüggőségét.
• 
  
  A szövetségi kormányzat kiterjesztette a sertés tenyészállomány-selejtezési program hatókörét. A 2008-ban meghirdetett támogatás eredetileg 2007. november 1-je és 2008. november 30-a között selejtezett állatokra volt igénybevehető, azonban az eredeti határidőre beérkezett kérelmek a tervezett 150 ezer helyett csak 121 ezer anyakocát érintettek. Ezért a kormányzat márciusban döntött a program 2007. augusztus 1-je és október 31-e között levágott állatokra történő kiterjesztéséről.

szerző: dr. Tóth Attila

forrás: fvm.hu

Finnország–genetikai hiba a sertéseknél

A 90-es évek végén a finn nagyfehér (yorkshire) sertésállományt egy genetikai hiba tartotta rettegés alatt, mely riasztó mértékben terjedt és terméketlenséget okozott.

A sertés 16-os kromoszómáján található hibás KPL2 gén miatt a spermák rövidfarkúak lettek és nem mozogtak. A recesszív genetikai hiba semmilyen más tünetet nem okozott a sertéseknél.

Az MTT Agrifood Research Finland kutatója Anu Sironen doktori kutatásában térképezte fel a hibás gént. A KPL2-es gén szekvencia analízise során talált egy beépült retrotraszpozont, egy olyan DNS darabot, mely függetlenül vándorol a gazdasejt genomjában. Ezek a vándorló elemek minden növényben és állatban megtalálhatóak.

Sironen egy pontos DNS tesztet is kifejlesztett, mellyel a hibás gént hordozó állatokat 100%-os megbízhatósággal lehet azonosítani. Az eljárás a PCR technológián alapul. A módszer lényege, hogy a KPL2 gén adott szakaszát felszaporítják és detektálják a retrotranszpozont, amennyiben jelen van. A tesztet 2006 óta használják a finn sertéstenyésztésben.

forrás: farming.com

Szerk. megjegyzése: remélhetőleg a hazánkba beérkező kanok is szűrve vannak ezzel a módszerrel és csak a homozigóta negatív állatok kerülhetnek köztenyésztésbe. Még elgondolni is szörnyű mi történne, ha egy kiemelkedő teljesítményű, emiatt sokszor használt, mesterséges termékenyítő állomáson lévő kan elhintené a magjával ezt a nemkívánatos génhibát is a hazai törzstenyészetekben.

Tovább drágul a sertés

A csökkenő külső- és belső kereslet, valamint az élősertés árának emelkedése miatt 5-10 százalék közötti mértékben csökkenhet az idén a húsipar termelése - mondta Éder Tamás a Magyar Húsiparosok Szövetségének (MHSZ) és az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének társadalmi elnöke sajtótájékoztatón szerdán.

Az MHSZ húsvéti rendezvényén Éder Tamás rámutatott: a húsipar egyik alapanyagát képező élősertés ára 2009-ben 10-15 százalékkal tovább növekedhet az előző évhez képest, miután már tavaly is jelentősen csökkent a magyarországi sertésállomány - 13 százalékos eséssel 3,4 millió állatra -, valamint jelentősen megnőtt a kereslet a magyar vágóállat iránt Romániában is - írja az MTI-eco.

Emellett akár 5-10 százalékkal csökkenhet a belső és a külső kereslet a húsipari termékek iránt idén, miközben az ágazatnak a gazdasági válság miatt jelentős finanszírozási gondokkal is meg kell küzdenie.

forrás: napi.hu

Nem haltak ki a tranzakciók: takarmányipari felvásárlás Magyarországon

A Cehave Landbouwbelang magyar leányvállalata, a Kabai Táp Zrt. a Pannonmill-Takarmány Kft. megvásárlására vonatkozó szerződést írt alá. Az adásvétel eredményeképpen a Cehave Landbouwbelang új üzemeket szerez Magyarországon és magyarországi takarmánygyártási kapacitása megközelítőleg évi 200,000 tonnára nő.

Az új üzemek a Nyugat-Dunántúlon (Győr) és Észak-Kelet Magyarországon (Bőcs) helyezkednek el. A Pannonmill-Takarmány Kft. takarmánygyártási kapacitása meghaladja a 70,000 tonnát. 70 alkalmazottal a cég évente több mint 20 millió euró árbevételt realizál és 55,000 tonna takarmányt értékesít. A cég saját premix üzemmel is rendelkezik, amely Környén található.

A Cehave cégcsoport Magyarországon a premix és prestarter piacon a Vitamex Kft.-vel, míg a késztakarmány piacon a Kabai Táp Zrt.-vel képviselteti magát. A Kabai Táp Zrt. a Pannonmill-Takarmány Kft.-vel együtt szinte a teljes magyarországi piacot lefedi, és az üzemek földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően széles termékválasztékkal hatékonyan tudja vevőit kiszolgálni.

A Kabai Táp Zrt. a Pannonmill-Takarmány Kft.-t a Pannonmill Zrt.-től vásárolta meg, amely az osztrák LLI csoport tagja és amelynek fő tevékenysége a malomipar. Az LLI csoport 2008-ban döntött úgy, hogy portfólió tisztítás végett megválik a magyarországi takarmány divíziójától, a Pannonmill-Takarmány Kft.-től.

A vállalatfelvásárlást a Cehave Landbouwbelang Felügyelő Bizottsága és Központi Üzemi Tanácsa is jóváhagyta. Az adásvétel zárására a magyar Gazdasági Versenyhivatal általi jóváhagyását követően kerül sor.

A tranzakcióban a Cehave Landbouwbelang vállalatfelvásárlási tanácsadója a KBC Securities Magyarország volt, a DLA Piper járt el jogi tanácsadójaként.

A vállalatvásárlás összhangban van a Cehave Landbouwbelang stratégiájával, amely a takarmánygyártási tevékenység növelését tűzi célul mind Hollandián belül, mind azon kívül a vevők, a tulajdonosok és a dolgozók érdekeinek szem előtt tartásával.

2005 óta a Cehave Landbouwbelang Belgiumban, Lengyelországban, Hollandiában, Németországban, Magyarországon és Kínában vásárolt cégeket. A takarmánygyártó vállalatok össztermelése meghaladta a 2.7 millió tonnát 2008-ban, az értékesített folyékony takarmányok mennyisége több mint 1.4 millió tonna volt. A Cehave cégcsoport további akvizíciókat tervez világszerte.

forrás: portfolio.hu

Malaca van, ha van malaca

A romániai gazdaságok valósággal „nyelik” ősz óta magyarországi importból a választási malacokat. A kereslet fél év alatt csaknem duplájára gerjesztette a hízónak való árát.

Tavasz küszöbén mindig felszalad a malac ára, de fél év alatt 8-10 ezer forintos drágulásra emberemlékezet óta nem volt példa Nagykőrösön. A tegnapi országos vásárban úgy tűnt, kiürültek az ólak: alig félszáz tenyésztő hozott fel az állatokból, vagyis a kínálat negyede-ötöde lehetett csak a múlt év őszi felhozatalnak. A tenyésztők szerint nincs ebben semmi meglepő.

– Évek óta 250-300 forint körül mozogtak a felvásárlási árak élősúly kilogrammonként. Ezzel szemben az önköltség meghaladja már a 350 forintot. A kisüzemi sertéstartók tömegestől csődöltek be, s ennek következményét tapasztalja most a piac – foglalta össze az előzményeket az egyik kiskunfélegyházi malacnevelő gazdaság tulajdonosa.

A sertéstenyésztők szakmai szövetsége 3 millió körülire becsülte a hazai sertésállományt 2008-ban, de azóta tovább csökkent a darabszám. Hogy menynyivel, azt jelenleg valószínűleg senki sem tudja, ugyanis fél éves távlatban felgyorsult a kivitel, főleg Romániába. Ez húzta fel tavaly júliustól, augusztustól a keleti országrészben a hízók árát 400 forintig. Romániában jelenleg 100 euró körül mozog a választási malac piaci ára. A románok érdeklődésének oka az, hogy egy amerikai cég óriáshizlaldát és évi 4 millió darab kapacitású feldolgozó üzemet épített Temesváron. Romániában kevés a disznó, a tenyésztést pedig állami támogatással serkentik.

Közben elindult vándorútra malac Hollandiából is, zömük hazánkban köt ki. A Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége már tavaly jelezte: évente akár 1-2 millió malac érkezhet nyugatról a hazai ólakba, ha a piac úgy kívánja. Mivel kevés itthon a koca, akár malacimporttal is lehet pótolni a hazai állományt.

szerző: Miklay Jenő

forrás: petofinepe.hu

Pápai Hús - Megkezdődött a fejlődés

Pápa - A hazai piacon nem vesztettek pozíciót, külföldön viszont erősítették jelenlétüket. A Pápai Hús 1913 Kft. számára jól indult az év, pedig új szereplőként, igaz, a régi bázison léptek piacra.

Lapunkban már többször beszámoltunk arról, hogy a Pápai Hús 1913. Kft. idén január 1-jétől átvette a felszámolás alatt álló Pápai Hús Zrt.-t. A vételhez (is) igényelt 5,5 milliárd forintos hitelt az MFB február közepén folyósította.

Az új cég ekkor került birtokon belül, igaz, visszamenőleges hatállyal.Az eltelt időszakban a forráshiány ellenére működtetniük kellett az 1120 embert foglalkoztató gyárat, ami nem kis erőfeszítésükbe került.

Szerencséjükre a hazai piacon januárban - a gazdasági válság ellenére - nem tapasztaltak forgalomcsökkenést.

Ennek is köszönhetően dolgozóik időben megkapták a járandóságukat, az alapanyagokat finanszírozni tudták, sőt előkészületeket tettek a várhatóan megnövekedő húsvéti ellátás biztosítása érdekében is, tudtuk meg Politzer József ügyvezető igazgatótól és Kiss Zoltánné gazdasági vezetőtől.

A cég vezetői elmondták, ebben az évben 320 ezer sertés feldolgozását tervezik, termékeik, húsféleségeik elhelyezése biztosítottnak tűnik. A multinacionális láncokkal megkötött szerződéseik értelmében folyamatos a beszállítás.

Kiemelt feladatnak tekintik a saját bolthálózatuk fejlesztését. Minden jelentősebb dunántúli városban ott akarnak lenni, az idegenforgalmi szezon kezdetére pedig egy balatoni elosztóbázissal kívánnak eleget tenni a mutatkozó igényeknek.

Feltett szándékuk a régi pápai ízek és technológiák visszahozása. Elkezdték feldolgozni a hozzájuk került régi receptúrákat, melyeket a saját, több évtizedes tapasztalataik alapján felújítanak.

A pápai húsvéti sonkákat is a hagyományos, sózott technológiával készítik. Jelenleg nincs is kötésük gyorspácolt sonkára. A felszámolási eljárás alatt két új termékcsaládot dobott piacra a társaság.

A Pápai Hús 1913 Kft.-nél jelenleg szintén két új termék bevezetésén dolgoznak, egyik az olcsó, a másik a prémium kategóriába tartozik. Az üzemben és a bemutatókon már a kóstoltatások folynak, a visszajelzéseket pedig értékelik.

A termékpaletta frissítése szintén napirenden van. Azt az árut, aminek a gyártása nem éri el a gazdaságossági küszöböt, leveszik a palettájukról. Az év indítása után arra is készülnek, hogy megváltoztassák, felfrissítsék az arculatot.

Az új cég termékei egyedi és pápai logót kapnak. Ezzel húsvét után szeretnének berobbanni.

szerző: Tremmer Tamás

forrás: naplo-online.hu

Felhőkarcolóba a malacokkal!

A Föld lakosságának növekvő száma, a megművelhető területek csökkenére komoly gondolkozásra serkenti várostervezők, mezőgazdasági szakemberek, ökológusok ezreit. Az Európai Unió legnagyobb sertéshús-exportőrei közé tartozó Hollandia különösen érintett a témában. A híres rotterdami építésziroda, az MVRDV még 2001-ben sajátos megoldással állt elő: a függőleges sertésfarmokat vizionáló Pig City ötletével. Az akkor elvetéltnek tűnő ötletben azóta egyre többen látják meg a fantáziát, igaz, nem feltétlenül annak eredeti formájában.

Évi 16,5 millió tonnányi termelésével Hollandia az ezredforduló táján az EU legnagyobb sertéshús-előállítója volt. A meghatározó iparágat azonban komoly veszélybe sodorta a száj- és körömfájás járványa, és egyre erősödött az állatjogi mozgalmak hangja is, amelyek élhetőbb körülményeket követeltek a többmilliónyi sertésnek. Ezekre a kihívásokra kívánt megfelelni az MVRDV a Pig City tervével. Számításaik szerint ha minden tenyésztő meg kívánna felelni azoknak a követelményeknek, miszerint az állatok kizárólag természetes úton, növényekből előállított táplálékot kapjanak, az e célra igénybe vett földterület Hollandia 75%-át jelentené. Egy ország háromnegyede a malacoknak szentelve? Az MVRDV koncentrálná a növénytermesztés és a sertéstenyésztés területeit, mégpedig nyolcvan méter magasra nyúló tornyok formájában. Minden szinten állatbarát farmok helyezkednének el; az iroda az ekkortájt nagy visszhangot kiváltott, a disznóólakba játékra használatos tárgyak elhelyezését előíró EU-rendeletnek megfelelően még külön játszózónákra is gondolt. A trágyát biomasszaként energiatermelésre hasznosítanák, a tornyok belsejében pedig halfarmok biztosítanának olcsó és közeli élelemforrást a sertések számára. A koncentrált elhelyezés az MVRDV szerint a betegségek terjedésének valószínűségét is csökkentené.

A javaslat széleskörű vitához vezetett Hollandiában. Az azóta eltelt években elkészültek az első tanulmányok a Pig City életképességét illetően, és napvilágot látott számos más, hasonló elképzelés is. Dickson Despommier, a Columbia egyetem professzora saját honlapot hozott létre verticalfarm.com címmel, amely a 2050-re a Föld lakóinak közel 80%-át kitevű városi lakosság élelmezési problémáinak megoldásával foglalkozik. A tornyokban elhelyezett kertek, farmok ötletében komoly lehetőséget látó professzor szerint azonban a jelenlegi elképzelések közül egy sem megvalósítható; ráadásul az eddig épített próbálkozások csupán néhány emelet magasra nyúltak.
Despommier pesszimizmusát meghazudtolandó évről évre látnak napvilágot újabb elképzelések a toronyházakba plántált kertekről. A párizsi Atelier Soa Architectes Living Tower című tervét a verticalfarm.com oldalán is publikálták. Gordon Graff Torontóba tervezett, 58 emeletes SkyFarmja a tervező szerint 35 ezer ember ellátását oldaná meg egy évben. A tervek egyelőre elképzelés szintjén maradtak, de a probléma valós – azt jelzi, hogy holland tudósok egy, az MVRDV elképzelésétől merőben eltérő módszerrel próbálkoznak: laboratóriumi körülmények között növesztenének fogyasztható húst.

forrás: hg.hu