Magyarországon kiváló adottságok vannak a génmódosított növényekkel kapcsolatos kutatásokra, de ezeket egyelőre nemigen engedélyezik, e növények termesztését pedig egyáltalán nem. Pedig ideje lenne résen lenni - derül ki egyebek mellett a Pioneer Hi-Bred Termelő és Szolgáltató Zrt. Kelet-Európáért felelős külkapcsolati igazgatójával, Máté Józseffel készült interjúból.
- Az Európai Bizottság a napokban engedélyezte néhány génmódosított kukorica, köztük a Pioneer két hibridjének importját, illetve élelmiszer- és takarmánycélú felhasználását az Európai Unióban. A döntés nyomán máris zuhantak az árak a kukoricapiacon, így Magyarországon is. Miről van szó tulajdonképpen?
- Ez máris előrelépés az Európai Unió agrár-biotechnológiai szabályozásában. Az EU-ban a genetikailag módosított (gm) növényekkel kapcsolatos szabályozás kétirányú: az egyik a gm-növények termesztésére, a másik az importjukra, illetve élelmiszer- és takarmánycélú felhasználásuk engedélyezésére vonatkozik. Mind a két folyamat nagyon lassú, sőt a termesztést illetően szinte lehetetlen előrelépni. Gyakorlatilag 1998 óta, amikor a Monsanto MON 810 kódjelű gént tartalmazó molyellenálló kukoricafajtáját engedélyezték, nem adtak ki újabbat az EU-ban. Az igazi áttörés az lesz, amikor a következő ilyen termesztési engedély zöld utat kap. Az importengedélyezésben - bár jelentős a csúszás - mutatkozik egyfajta előrelépés. Az utolsó importengedély a Pioneer számára másfél éve kapott szabad utat. Igen nagy jelentőségű volt, hogy a bizottság említett döntése nyomán most már három gm-kukoricánk kereskedelmét engedélyezték az EU-ban.
- Melyek ezek és mit "tudnak"?- Az egyikre már megvolt az engedély, ez a kukoricamoly-ellenálló Herculex 1, október 24-étől pedig lehetőségünk van a kukoricabogárral szemben ellenálló Herculex RW, illetve a Herculex I-RR2 - amely egyszerre kukoricamoly-ellenálló és glifozát-toleráns - kukorica importjára is. Ez azért fontos, mert ezeket termelik Észak- és Dél-Amerikában. Amikor pedig egy cég - jelen esetben a Pioneer - vetőmagot értékesít, a gazdálkodók első kérdése ezekben a különben nagy kukoricaexportőr országokban (Brazíliában, Argentínában, az Egyesült Államokban és Kanadában), hogy a tőlünk vásárolt gm-vetőmagból termelt árut az EU-ban tudják-e értékesíteni. A kérdésre most már az a válasz, hogy igen. Ez tehát a cég számára óriási jelentőségű döntés volt, de azt is hozzá kell tenni, hogy ez a versenyelőny elsősorban azon a tengerentúli piacon jelentkezik.
- A magyar gazdálkodókra, kereskedőkre milyen hatással lehet az importra vonatkozó brüsszeli döntés?
- Valójában nincs hatása, mivel mi nemigen importálunk. Ez főleg a kukoricaimportőr uniós országok gazdálkodói: az írek, britek, németek, spanyolok és a skandinávok számára jelent változást. Más kérdés, hogy a már említett áresésnek természetesen van közvetett hatása. Hiszen a Pioneer számára az uniós piac megnyitása a két kukorica esetében nemcsak a jövő évi eladásra lesz pozitív hatású, hanem értelemszerűen kihat az idei termést betakarító tengerentúli gazdák európai értékesítésére is.
- Mi a magyarázata annak, hogy az EU engedélyezi a gm-kukoricák importját, ugyanakkor a saját termelőinek nem engedi termelni?
- Ezt az ellentmondást én sem nagyon tudom feloldani. Az igazat megvallva, nem is értem. Hiszen az unió ezzel éppen a saját termelőit, az uniós farmereket fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy versenyezhessenek az újvilágiakkal. Ma kukoricahiány van, és említette is, hogy az árak az uniós döntés nyomán máris esni kezdtek, persze mert a bizottsági döntés után ez a kukorica már megjelenik az EU-ban. Nem igazán érthető azonban, hogy a termelést miért nem helyezi előtérbe ugyanezen gm-kukoricák esetében az unió, hiszen 1998-ban már engedélyezték gm-növény termesztését.
- A lassú víz partot mos elv alapján valamikor talán ebben is történik változás. A Pioneer milyen engedélyre vár?
- A Herculex 1 termesztésére beadott kérelmünk ügyében már jó ideje nincs előrelépés. És értelemszerűen beadtuk termesztésengedélyezésre a kukoricabogárral szemben ellenálló hibridünket is. Remélem, hogy 2010-re már piacra tudjuk dobni ezt a vetőmagot Európában is, mert a kukoricabogár nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában, Romániában, Horvátországban is óriási gondot jelent. A gm-vetőmag nem csak azért megoldás a rovarok ellen, mert az EU-ban csökkenteni kell a vegyszerhasználatot, hanem azért is, mert jóval gazdaságosabb, azaz olcsóbb a rovaroknak ellenálló vetőmaggal megelőzni a kártételt.
- Vannak adatok arról, hogy mennyire éri meg ez a gazdálkodóknak?
- A spanyoloknál, németeknél, cseheknél jelentős kárt okozó kukoricamolynak ellenálló Bt-kukoricát (MON 810) termelő gazdának hektáronként 157 euró haszna volt a hagyományos vetőmagot termelővel szemben Csehországban, egy ottani felmérés szerint. Nálunk a kukoricabogár okoz sokkal nagyobb gondot: már szinte egész Magyarország megfertőződött vele, a legjobb területeinken, főként a Dél-Dunántúlon, Somogyban, Tolnában, Baranyában is elterjedt. A bogár Európában először 1992-ben jelent meg Jugoszláviában, ma már Olasz-, Német- és Franciaországot is megfertőzte. Míg a moly esetében nem olyan jelentős a kár, egy ilyen száraz évben, mint az idei volt, akadt olyan terület, ahol a teljes termés odaveszett a bogár miatt. Gazdálkodói fejjel nem is jó belegondolni, mi lesz, ha jön még egy ilyen esztendő. A Magyar Bioetanol Szövetség alapanyag-ellátó szekciójának becslése szerint a kukoricabogár 2007-ben körülbelül 40 milliárd forint kárt okozott Magyarországon, ugyanis csaknem hárommillió kilogramm növényvédő szert kellett felhasználni (ennek költsége négymilliárd forint), és még így is 0,6 millió tonna kukoricatermés esett ki összesen, ami csaknem 36 milliárd forint kárt okozott a gazdáknak. A kukoricabogár-ellenálló kukorica kapcsán pedig a Pioneernak előnye van, mert jelenleg termesztésre csak egyetlen kukoricabogár-rezisztens kukorica van beadva az unióban, a Pioneeré: az importra éppen most engedélyt kapott Herculex RW.
- A magyar agrárkormányzat következetesen elutasítja a gm-növények termesztését. Mennyire lehet hatással az uniós határozat a hazai döntéshozókra?
- Hiába született meg a koegzisztencia-szabályozásunk, nem sok értelme van, ugyanis az EU-ban engedélyezett MON 810 kukoricára 2005 eleje óta moratórium van érvényben. Nincs tehát miről beszélnünk addig, amíg az unió újabb termesztési engedélyt nem ad, az persze kérdés, hogy akkor miként lépne Magyarország. Egyelőre azonban elég sokat mond, hogy egy olyan száraz évben, mint az idei volt, még szántóföldi kísérletet sem engedélyeztek gm-növénnyel Magyarországon. Tavaly is csak a velünk együttműködési szerződésben lévő Szent István Egyetem kísérletét hagyták jóvá, az egyetem teljes kutatási és publikálási szabadságot kapott, de újabb szántóföldi kísérleti kibocsátást idén nem engedélyeztek. Csak az elmúlt évi sóskúti kísérletet lehetett folytatni, abból persze látható volt, hogy a kukoricabogár-ellenálló kukoricánk ép volt, miközben mellette a hagyományosat teljesen elpusztította a rovar. A magyar elzárkózás miatt inkább Romániában és Szlovákiában folytatunk újabb kísérleteket. Ami már csak azért is sajnálatos, mert Magyarország a gm-kutatási projektekben nagyhatalom lehetne. A szegedi, martonvásári, gödöllői kutatók a tudományos, a mezőgazdasági adottságok pedig a természeti alapokat biztosítanák ehhez.
- Az unióban mennyire van piaca a gm-kukoricának?
- Az az eddig hangoztatott ellenérv, hogy Magyarország gm-mentes ország, s csak így tudja eladni kukoricáját az EU-ban, aligha állja meg a helyét. A gm-kukoricára már külön értékesítési lánc működik az unióban. Aki ilyet akar használni, az ilyet vesz, aki nem, az nem. Szlovákiában például a bioetanol-gyártók már azért is keresik a Bt-kukoricát, mert nem rágja meg a moly, így egészségesebb a hagyományosnál, s mivel nem telepednek meg rajta a gombák, nem kezdik el termelni a mikotoxint, ami az erjedés szempontjából nagyon fontos az etanolgyártásban. Nem beszélve arról, hogy a termelési költségek csökkentése, ami a gm-kukoricával megoldható, mindenkinek az érdeke lenne.
Tóth László Levente
forrás: napi.hu
Bejegyzések
