Az osztrák határ lezárására készülnek a cseh sertéstartók

Cseh sertéstenyésztők bejelentették az osztrák határ lezárására vonatkozó terveiket, az Ausztriából származó sertéshús behozatala miatt.

A cseh sertéstenyésztők a teljes összeomlás szélén állnak, nyilatkozta Jan Veleba a Cseh Agrárkamara elnöke, aki az Ausztriából érkező importot hibáztatta ezért.

A blokádra március végén kerül sor amennyiben az osztrák hatóságok nem tesznek valamit a helyzet megoldására.

Csehország fő sertés beszállítói Németország, Lengyelország és Ausztria. Az Agrárkamara adatai szerint a cseh szupermarketekben forgalmazott sertéshús körülbelül 50%-a a határon túlról származik. Az elmúlt évben A Cseh Köztársaság 112.000 tonna sertéshúst importált, ami négyszer több a 2003-as mennyiségnél.

A bejelentésre adott európai reakciók nem voltak valami pozitívak. Petr Gandalovic a cseh mezőgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy európai piac egységes, melynek a Cseh Köztársaság is része. Véleménye szerint az ország aligha van abban a helyzetben, hogy kereskedelmi korlátozásokat vezessen be. "Az egyetlen amit tehetünk, hogy ellenőrizzük, hogy az értékesített húsok megfelelnek-e valamennyi előírásnak és rendelkeznek-e valamennyi pecséttel, amivel rendelkezniük kell," mondta.

Martin Hruska az Interspartól azt mondta, hogy a cseh feldolgozók sem megfelelő mennyiségben, sem minőségben nem voltak képesek a szükséges termékeket beszállítani. "Ez okból az értékesített húsok egy része továbbra is import lesz, habár a marhahús 80%-a például a cseh tenyésztőktől származik," tette hozzá.

Drasztikus lépések a horvátországi sertéspestis terjedésének megakadályozására

"Az egész ország területén betiltottuk a sertések szállítását, a sertés kiállításokat, a moslékkal való takarmányozást, és a szabadtéri tartást," mondta a mezőgazdasági minisztérium szóvivője.

A drámai lépések meghozatalát az indokolta, hogy míg két hete mindösszesen két megyében volt kimutatható a sertéspestis, addig ez napjainkra 6-ra nőtt a 21-ből.

A fent említett intézkedéseket nem alkalmazzák a nagyüzemi sertéstartóknál, mivel ők már korábban maguktól is szigorították a járványügyi előírásaikat.

Ebben az évben már közel 1.000 sertést kellett kényszervágni Horvátországban.

2006-ban egy hasonló járvány miatt 11.000 sertést vágtak le, mely körülbelül 1,1 millió €-s veszteséget okozott.

2007. 11. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,02

2007. 10. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,02

Mikorra lesz nyereséges a sertéságazat?

A négymilliós sertésállomány – ami történelmi mélypont – további félmillióval csökkenhet a közeljövőben. A Vágóállat és Hústermék Tanács szerint javulás 2007 májusától várható. Ekkortól ugyanis hasonló támogatást kell működtetni minden uniós tagországban.

Horn Péter akadémikus szerint azonban más is hiányzik a sikerhez. Ő először még a 90-es évek legelején kongatta meg az akadémián a vészharangot, és arra kértem a jelenlevőket, hogy az állami támogatási rendszer minden energiájával támogassa a sertéságazatot, mert ha belépünk az unióba, a magyar sertéstenyésztők globális versenynek lesznek kitéve, amire fel kell készülni. A támogatást szükségesnek látta a technológiai, technikai korszerűsítésre, a szakmai színvonal növelésére és az integrációra. Ezt írásba is adták ágazatokra lebontva, mégsem így történt, a támogatási pénzek nem a korszerűsítésre, a versenyképesség megerősítésére mentek el, hanem a meglévő módszerek fenntartásra és tovább éltetésére. És ez nagyon hiányzik most, mondta el az akadémikus. A nyugat-európai gazdaságokban hatalmas fejlesztések mentek végbe (klimatizálás, automatizált etetés, takarmánygyártás), és az integrációs elemeket is rendbe rakták. Ott ezek ma a meghatározói a világpiaci áraknak és a versenyképességnek. Ez az alapkövetelmény az átlagos vagy a világ átlagtrendjébe belesimuló sertéstípusokra vonatkozik. Ami a tőkehúsnak meg a termékeknek azt a szektorát, termeli, amiből legtöbb kell. Itt kő kemény ilyen kritériumok vannak.

• Aki, olyan piaci szegmenseket céloz meg, amely hajlandó egy más árban és más minőségben gondolkodni, ott az adott sertés típushoz, az adott környezethez igazodó technológiát kell nagyon jól megcsinálni. De ott sokkal többet el lehet ismertetni. Ez vonatkozik például a mangalicásokra is. Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy a mai sertéstípusokkal is lehetne más típusú termékeket előállítani. Én jártam nagyon sok helyen a világban, és igény lenne olyan sertésre is, aminek íze van. És ezt valószínűleg nagyobb súlyú disznóból kellene megcsinálni, így egész más árakat tudnának elérni.

Berta Béla interjúja nyomán

Forrás: radio.hu

Az idei harmadik sertéspestises eset Bulgáriában

Az állategészségügyi hatóságok újabb 285 sertés vágását rendelték el Bulgária keleti részén.

A betegség Zlatar nevű falu közelében tört ki, ahol az előző hónapban már felütötte fejét a betegség. A mostani fertőzést a korábbi kitöréskor vírussal fertőzött víz elfogyasztása okozta.

Holland termelési eredmények

Romlott az átlagos takarmányértékesítés a holland hízósertéseknél 2005-ről 2006-ra. A növekedés 0,02, így 2006-ban elérte a 2,93 kg/kg-ot.
Ezen eredményromlás az átlagos takarmányárak növekedésével együtt 0,03€-s költségnövekedést eredményezett elérve így a 0,47€-s (120 Ft) takarmányköltséget minden egyes ráhizlalt kilónál, derül ki a ForFarmers takarmánykeverő és az Agrovision szoftver cég előzetes adataiból .

Hozamfokozó antibiotikumok tilalma
A ForFarmers takarmányos vállalat véleménye szerint a takarmány értékesítés és a takarmányköltség romlása főleg a hozamfokozó antibiotikumok 2006. január 1.-ével történt betiltásának következménye.
Ezen adatok ellenére a technikai eredmények jobbak voltak 2006-ban, ha az egy évvel korábbihoz hasonlítjuk őket. A színhús százalék 56,3%-ról 56,5%-ra növekedett, és a hizlaldai kiesés 3,0%-ról 2,8%-ra csökkent.

Vágási súly növekedése
A hízó sertések vágási súlya fél kilóval növekedett és elérte a 116,1 kg-ot. A hasított súly is nőtt 0,3 kg-mal 90,3 kg-ra. A hízó sertések testtömeggyarapodása 2 grammal 772 grammra csökkent.

Elhunyt Pardi Tibor

Szomorú hír járta be a hazai sertéstenyésztőket a héten. Elment egy igazi sportember,

elhunyt Pardi Tibor.

Egy olyan céget irányított, mely a hazai sertéstenyésztés egyik meghatározó vállalata. Amikor a vállalat élére került sokan úgy gondolták, hogy Lajost nem fogja pótolni. Nem lett igazuk. A vállalat az ő irányítása alatt is egyre fejlődött és továbbra is komoly fejtörést okozott a piaci versenytársaknak. Azon a néhány megbeszélésen, melyet személyesen folytattunk érezni lehetett, hogy tudja milyen céljai vannak, és hogy nem csak a medencében, de az üzleti életben is szívét lelkét beleadva a fair play szellemében tud küzdeni.

A magam, és azt gondolom a hazai sertéstenyésztők mindegyikének nevében őszinte részvétem fejezem ki családjának, akik nem egy munka- vagy versenytárstól, de egy férjtől és édesapától búcsúznak.

Új tulajdonosa van a Kabai Tápnak

A holland CEHAVE megvette a HAGE Zrt-től a Kabai Tápot. A modern takarmánykeverő évente 90.000 tonna késztápot és koncentrátumot gyárt. A vállalat kiváló alapanyagtároló kapacitásokkal rendelkezik.
A Kabai Táp az eddigi magyar vezetőséggel folytatja a munkát. Természetesen a lehető leggyorsabban megtörténik a CEHAVE szakembereinek bevonásával a menedzsment és a termelésben résztvevő szakemberek számára az ismeretek átadása.

A CEHAVE vállalat, a Cehave Landbouwbelang szövetkezethez tartozik, melynek közel 5.300 holland gazdálkodó a tulajdonosa. Az 1.600 főt foglalkoztató cég kérődző, sertés, baromfi és ló tápokra szakosodott vállalkozás. Hollandia legnagyobb és Európa egyik legnagyobb takarmány gyártójaként évente több mint 2,5 millió tonna késztápot forgalmaz. Az éves forgalma eléri az éves 700 millió eurós (178 és fél milliárd forintos) árbevételt. A késztápok mellett premixeket, koncentrátumokat, speciális takarmányokat és élelmiszer-feldolgozási melléktermékeket forgalmaz. A 6 hollandiai takarmánykeverője mellett üzemekkel rendelkezik Belgiumban, Németországban, Lengyelországban és Kínában. Az Ukrajnában peig egy új üzemet építették fel.
A vállalat évente 3 millió eurót (több mint 375 millió forint) fektet kutatásokba és fejlesztésekbe.

2007. 9. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,02