Izrael: Több sertést vágnak, mint marhát!

Izraelben több étkezésre szánt sertést vágnak le, mint szarvasmarhát.

A Mezőgazdasági Minisztérium által az elmúlt években gyűjtött adatok szerint, minden évben körülbelül 130 ezer marhát és birkát vágtak, míg sertésből 180 ezret.

A Minisztérium a sertésvágások számában bekövetkezett növekedést a korábbi Szovjetúnió területéről érkező bevándorlók számának növekedésével magyarázza. Izrael mindemellett a marhahús szükségletének java részét Dél-Amerikából szerzi be.

forrás: israelnationalnews.com

Nem esznek elég húst a lengyelek?

Erőteljes hirdetési kampányba kezd a lengyel húsipar, hogy gátat vessen a hazai húsfogyasztás évek óta tartó csökkenésének.

"A hús erősít" szlogennel indított, a lengyel húsipar maga nemében első hirdetési kampányához uniós forrásokat is felhasználnának, ez azonban még jóváhagyásra vár. A lehetséges uniós támogatás viszont sokkolja a lengyel vegetariánusokat, akik "a hús nem erősít" szlogennel indítanának ellenkampányt.

A lengyel "Metro" jelentése szerint míg a kilencvenes években az egy főre jutó húsfogyasztás évi 50 kilogramm sertés és 20 kilogramm marhahús volt Lengyelországban, jelenleg a lengyelek évente csupán 40 kiló sertés- és 4 kiló marhahúst esznek. Ezzel erősen az uniós átlag alatt vannak, csak az évi 40 kilogramm szárnyashús elfogyasztásával zárkóznak fel az uniós átlaghoz.

forrás: privatbankar.hu

Jó hír: növekvő sertésállomány!

Mielőtt bárki is nagyon megörülne közlöm, hogy csak kis mértékben, csak júniushoz képest, és az sem kizárt, hogy csak a szezonális hatásoknak köszönhetően, de végre nőtt mind a koca, mind a sertésállomány Magyarországon. Ki a kicsit nem becsüli...

Íme a hivatalos jelentés:

Sertésállomány

A sertések száma az elmúlt hat hónap alatt 2 százalékkal emelkedett, december 1-jén meghaladta a 3,2 milliót. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 136 ezerrel (4 százalékkal) kisebb volt. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,2 és 5,3 millió között változott; 2007 decembere óta folyamatosan 4 millió alatti.

Az anyakocák száma (226 ezer) egy év alatt 4 ezerrel (2 százalékkal) lett kisebb; 2009 júniusa óta lényegében nem változott.

A sertésállomány 70 százalékát gazdasági szervezetek, 30 százalékát egyéni gazdaságok tartják – ugyanez a megoszlás egy, illetve két évvel ezelőtt 67 és 33 százalék volt. Az 1990-es évek elején még domináló háztáji tartás évről évre háttérbe szorul: 2009-re az így tartott sertések száma 1 millió alá csökkent.

A gazdasági szervezetek sertésállománya az elmúlt 12 hónap alatt nem változott, az egyéni gazdaságoké 133 ezerrel (12 százalékkal) fogyott, ugyanakkor az anyakocák száma 2008 decembere óta 2-2 ezerrel (1, illetve 3 százalékkal) csökkent.

A sertésállomány kor, ivar, illetve hasznosítási irány szerinti összetételét tekintve egy év alatt az előhasi kocák kivételével valamennyi korcsoportban mérséklődött a sertések száma. 2008 decembere óta a malacok száma 2, a süldőké 3, a hízósertéseké 6, az üres kocáké 3, a szűz kocasüldőké 9 százalékkal fogyott, az előhasi kocáké 11 százalékkal gyarapodott. A vemhes kocák száma egy év alatt 1, két év alatt 10 százalékkal csökkent, ami a tenyésztési kedv folyamatos visszaesését jelzi. A sertésállomány összetétele az év folyamán szezonálisan változik: a hízósertések aránya a téli időszakra emelkedik (2009 júniusa és decembere között 39-ről 45 százalékra), ugyanekkor a malac- és süldőállomány aránya kisebb lesz: előbbié az elmúlt időszakban 25-ről 22 százalékra, utóbbié 26-ról 23 százalékra csökkent.

A vágósertés felvásárlási ára 2009 első 11 hónapjában 5 százalékkal magasabb volt, mint 2008 azonos időszakában, miközben a vágómalac ára 13 százalékkal emelkedett, a vágósüldőé pedig 10 százalékkal csökkent. A sertéstáp értékesítési ára 2009 első háromnegyed évében 14 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

2009. január és november között 551 ezer darabbal (15 százalékkal) kevesebb vágósertést vásároltak fel, mint az egy évvel ezelőtti hasonló időszakban. Ez idő alatt 11 százalékkal nőtt a vágómalac és a vágósüldő felvásárlása. A felvásárolt felnőtt vágósertések átlagsúlya (114 kg/darab) lényegében megegyezik a 2008 első tizenegy hónapjában felvásárolt vágósertések

átlagsúlyával.

2009 első 11 hónapjában a piaci átlagárak jelentősen emelkedtek 2008 azonos időszakához képest: a malac ára 58, a süldőé 45, a hízósertésé 23 százalékkal lett több.

A 2009. december 1-jén sertést tartó gazdasági szervezetek száma 5, az egyéni gazdaságoké 11 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Egy év alatt az anyakocát tartó gazdasági szervezetek száma 5 százalékkal csökkent, az egyéni gazdaságoké 2 százalékkal nőtt. Az egy gazdaságra jutó

sertéslétszám a gazdasági szervezeteknél emelkedett – megközelítette a 4500 darabot –, az egyéni gazdaságoknál lényegében nem változott.

Akit táblázatos formában is érdekel, az itt megnézheti.

forrás: ksh.hu

Fejleszt a pápai húsgyár

A pápai húsgyár az idén 500 millió forintos technológiai fejlesztést hajt végre - közölte Politzer József, a Pápai Hús 1913 Kft. ügyvezető igazgatója.

Elmondta: korszerűsítik a gyártási technológiájukat, és az idei tervükben szerepel új húsüzlet nyitása is Győrben és Székesfehérváron.

A másfél évvel ezelőtt még csődeljárás alatt álló cég 2009-ben 17 milliárd forint árbevételt ért el, és mintegy 220 millió forintos nyereséget könyvelhetett el - tette hozzá az igazgató.

Közlése szerint az idei évre már 18 milliárd forintos árbevételt terveznek a húsipar kedvezőtlen helyzete, a nagy konkurencia és a világgazdasági válság ellenére.

A pápai húsüzem termékeit exportálják Japánba, az Egyesült Államokba, Dél-Koreába, Dubajba, Oroszországba, valamint Romániába, Bulgáriába és Gibraltárra is - mondta az igazgató. Hozzáfűzte: az árbevételük 25 százaléka exportból származik.A cégnél 1100 dolgozót foglalkoztatnak.

A 2006-ban felszámolási eljárás alá került nagy múltú húsgyárat 2008. decemberében vette meg 4,5 milliárd forintos áron a Pápai Hús 1913 Kft., amely 16 százaléknyi önerőt tudott biztosítani, a kormány pedig bankgaranciát vállalt a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitelösszeg 80 százalékára.

forrás: fn.hu