Pápai Hús - Megkezdődött a fejlődés

Pápa - A hazai piacon nem vesztettek pozíciót, külföldön viszont erősítették jelenlétüket. A Pápai Hús 1913 Kft. számára jól indult az év, pedig új szereplőként, igaz, a régi bázison léptek piacra.

Lapunkban már többször beszámoltunk arról, hogy a Pápai Hús 1913. Kft. idén január 1-jétől átvette a felszámolás alatt álló Pápai Hús Zrt.-t. A vételhez (is) igényelt 5,5 milliárd forintos hitelt az MFB február közepén folyósította.

Az új cég ekkor került birtokon belül, igaz, visszamenőleges hatállyal.Az eltelt időszakban a forráshiány ellenére működtetniük kellett az 1120 embert foglalkoztató gyárat, ami nem kis erőfeszítésükbe került.

Szerencséjükre a hazai piacon januárban - a gazdasági válság ellenére - nem tapasztaltak forgalomcsökkenést.

Ennek is köszönhetően dolgozóik időben megkapták a járandóságukat, az alapanyagokat finanszírozni tudták, sőt előkészületeket tettek a várhatóan megnövekedő húsvéti ellátás biztosítása érdekében is, tudtuk meg Politzer József ügyvezető igazgatótól és Kiss Zoltánné gazdasági vezetőtől.

A cég vezetői elmondták, ebben az évben 320 ezer sertés feldolgozását tervezik, termékeik, húsféleségeik elhelyezése biztosítottnak tűnik. A multinacionális láncokkal megkötött szerződéseik értelmében folyamatos a beszállítás.

Kiemelt feladatnak tekintik a saját bolthálózatuk fejlesztését. Minden jelentősebb dunántúli városban ott akarnak lenni, az idegenforgalmi szezon kezdetére pedig egy balatoni elosztóbázissal kívánnak eleget tenni a mutatkozó igényeknek.

Feltett szándékuk a régi pápai ízek és technológiák visszahozása. Elkezdték feldolgozni a hozzájuk került régi receptúrákat, melyeket a saját, több évtizedes tapasztalataik alapján felújítanak.

A pápai húsvéti sonkákat is a hagyományos, sózott technológiával készítik. Jelenleg nincs is kötésük gyorspácolt sonkára. A felszámolási eljárás alatt két új termékcsaládot dobott piacra a társaság.

A Pápai Hús 1913 Kft.-nél jelenleg szintén két új termék bevezetésén dolgoznak, egyik az olcsó, a másik a prémium kategóriába tartozik. Az üzemben és a bemutatókon már a kóstoltatások folynak, a visszajelzéseket pedig értékelik.

A termékpaletta frissítése szintén napirenden van. Azt az árut, aminek a gyártása nem éri el a gazdaságossági küszöböt, leveszik a palettájukról. Az év indítása után arra is készülnek, hogy megváltoztassák, felfrissítsék az arculatot.

Az új cég termékei egyedi és pápai logót kapnak. Ezzel húsvét után szeretnének berobbanni.

szerző: Tremmer Tamás

forrás: naplo-online.hu

Felhőkarcolóba a malacokkal!

A Föld lakosságának növekvő száma, a megművelhető területek csökkenére komoly gondolkozásra serkenti várostervezők, mezőgazdasági szakemberek, ökológusok ezreit. Az Európai Unió legnagyobb sertéshús-exportőrei közé tartozó Hollandia különösen érintett a témában. A híres rotterdami építésziroda, az MVRDV még 2001-ben sajátos megoldással állt elő: a függőleges sertésfarmokat vizionáló Pig City ötletével. Az akkor elvetéltnek tűnő ötletben azóta egyre többen látják meg a fantáziát, igaz, nem feltétlenül annak eredeti formájában.

Évi 16,5 millió tonnányi termelésével Hollandia az ezredforduló táján az EU legnagyobb sertéshús-előállítója volt. A meghatározó iparágat azonban komoly veszélybe sodorta a száj- és körömfájás járványa, és egyre erősödött az állatjogi mozgalmak hangja is, amelyek élhetőbb körülményeket követeltek a többmilliónyi sertésnek. Ezekre a kihívásokra kívánt megfelelni az MVRDV a Pig City tervével. Számításaik szerint ha minden tenyésztő meg kívánna felelni azoknak a követelményeknek, miszerint az állatok kizárólag természetes úton, növényekből előállított táplálékot kapjanak, az e célra igénybe vett földterület Hollandia 75%-át jelentené. Egy ország háromnegyede a malacoknak szentelve? Az MVRDV koncentrálná a növénytermesztés és a sertéstenyésztés területeit, mégpedig nyolcvan méter magasra nyúló tornyok formájában. Minden szinten állatbarát farmok helyezkednének el; az iroda az ekkortájt nagy visszhangot kiváltott, a disznóólakba játékra használatos tárgyak elhelyezését előíró EU-rendeletnek megfelelően még külön játszózónákra is gondolt. A trágyát biomasszaként energiatermelésre hasznosítanák, a tornyok belsejében pedig halfarmok biztosítanának olcsó és közeli élelemforrást a sertések számára. A koncentrált elhelyezés az MVRDV szerint a betegségek terjedésének valószínűségét is csökkentené.

A javaslat széleskörű vitához vezetett Hollandiában. Az azóta eltelt években elkészültek az első tanulmányok a Pig City életképességét illetően, és napvilágot látott számos más, hasonló elképzelés is. Dickson Despommier, a Columbia egyetem professzora saját honlapot hozott létre verticalfarm.com címmel, amely a 2050-re a Föld lakóinak közel 80%-át kitevű városi lakosság élelmezési problémáinak megoldásával foglalkozik. A tornyokban elhelyezett kertek, farmok ötletében komoly lehetőséget látó professzor szerint azonban a jelenlegi elképzelések közül egy sem megvalósítható; ráadásul az eddig épített próbálkozások csupán néhány emelet magasra nyúltak.
Despommier pesszimizmusát meghazudtolandó évről évre látnak napvilágot újabb elképzelések a toronyházakba plántált kertekről. A párizsi Atelier Soa Architectes Living Tower című tervét a verticalfarm.com oldalán is publikálták. Gordon Graff Torontóba tervezett, 58 emeletes SkyFarmja a tervező szerint 35 ezer ember ellátását oldaná meg egy évben. A tervek egyelőre elképzelés szintjén maradtak, de a probléma valós – azt jelzi, hogy holland tudósok egy, az MVRDV elképzelésétől merőben eltérő módszerrel próbálkoznak: laboratóriumi körülmények között növesztenének fogyasztható húst.

forrás: hg.hu