Oldalak

szerda, december 30, 2009

Mivel etetnek bennünket?

A bűvös szakács blogján egy igen aktuális, és azt hiszem nagyon is tanulságos bejegyzés jelent meg a szilveszteri időszak legnagyobb mennyiségben fogyasztott hazai hústermékéről a virsliről.
A bejegyzés alapját az a 31 virslit összehasonlító teszt képezte, melyet a napokban végeztek el. Erről a tesztről az alábbi indexvideóban láthatnak képes összefoglalót:



Amennyiben a teljes blogbejegyzés érdekelné Önöket, úgy azt ide kattintva olvashatják el (szerintem nagyon tanulságos, így ajánlom figyelmükbe!).

kedd, december 29, 2009

Árfigyelő: Megállt a búza árának csökkenése

A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) előrejelzése szerint a világon 1,5 millió hektárral csökkent a búza vetésterülete 2010-ben, így 222 millió hektár lett, az unióban 25,9 millió hektár körül alakult. Hazánkban 4 százalékos a csökkenés, így az idén nem éri el az 1,1 millió hektárt. Ennek hátterében az alacsonyabb búza ár, a visszafogott kereslet, az értékesítési nehézségek állnak. A hazai gabonapiaci helyzet javítása érdekében, állami kezdeményezésre a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. gabonafelvásárlási programot hirdetett meg. Az akció november végén zárult, a programban összesen 200 ezer tonna árpa és búza felvásárlására írtak ki pályázatot, és tonnánként egységesen 24 500 forintot ajánlottak. Bár a hazai kistermelőktől nem érkezett felajánlás, az akció elérte azt a hatást, hogy a hazai búza ára nem csökkent tovább.

A búza árának alakulása

Év Ár (forint/tonna)

Étkezési búza

2006. V. 25 000

2007. V. 33 000

2008. V. 60 000

2009. V. 33 000

forrás: tolnainepujsag.hu

csütörtök, december 24, 2009

Minden Olvasómnak békés, boldog Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben, örömökben gazdag Új Évet kívánok!

kedd, december 15, 2009

Nem drágul a hús, mégis kevesebbet eszünk

Újra benépesülnek az ólak

Az év végi családi lakomák ellenére idén tizedével csökken a húsfogyasztás, pedig az évközi áfaemelés ellenére nem drágultak jelentősen a húsok. Igaz, ezt az emelést sokan elcsalják, és nem a költségvetés, hanem a fogyasztók kapják meg ezt a pénzt, különböző akciók révén.

Aki teheti, megint tart néhány disznót. Egy pirtói gazda munkatársunknak elmondta: óljai évekig üresen álltak, de most újból benépesítette. Olcsó a takarmány, nagyjából 120-130 forintba kerül egy kiló hús előállítása, amiért most 290 forintot kapna, ha a felvásárlónak adná el a disznót. De nem így cselekszik. Havonta vág egy-egy disznót, s a húsból többféle kolbászt s más füstölt toros csemegét készít. Azt mondja, mással nem érdemes bíbelődni. Beszámolt arról is, hogy a rokonságban, az ismerősök körében a jó kolbásznak híre ment – nem is marad sokáig a nyakán. Arra ügyelnek, hogy szűk körben, mint vágási emléket vigyék el az árut: ezen az adóhatóság és az élelmiszer-biztonsági szakember is csak nehezen találhatna kivetnivalót.

Akármilyen finom is a pirtói kolbász, feketének számít a húspiacon.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint míg korábban a húspiac harmadát tették ki a feketetermékek, ma már a tőkehúsok 40, sőt néhol 50 százaléka után sem fizetnek adót, vagyis az ilyen hús eleve 25 százalékos árelőnnyel indul a vevőkért folytatott versenyben. Éder emlékeztetett arra, hogy amikor a kormány bejelentette áfaemelési szándékát, a szövetség jelezte, hogy növekedni fog a feketepiac részesedése.

Ezt alátámasztotta Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke is. Viszonylag egyszerűen meg lehet kerülni az adófizetést. Tipikus esetnek mondják azt a módszert, amikor a húst kísérő szállítólevélen más mennyiség szerepel – a valódi súly –, mint amennyit a későbbi hivatalos elszámolást igazoló számla tartalmaz. Ez utóbbin általában kisebb érték szerepel, a különbözetet pedig később a feldolgozó és a hentes személyesen „elszámolja”.

Feldolgozók mesélik, hogy gyakori eset a bérvágás is. Ilyenkor a kereskedő vagy a termelő megbízásából bérmunkában végzik a vágást, feldolgozást, vagyis a hús nem kerül a vállalkozás tulajdonába, ezért csak a munkadíj alapján fizet áfát. Az áfát pedig végül a hús tulajdonosa tünteti el, amikor forgalomba hozza a terméket.

A feldolgozók másfajta trükkjéről Sákán Antal elmondta, hogy a másik uniós tagállamból érkező húst – ami után a felhasználó országban kell az áfát megfizetni – a vágóhídon feldolgozzák, a terméket továbbexportálják, ezért ezután nem Magyarországon kell áfát fizetni. Csakhogy az elnök szerint a hús vagy készítmény nem mindig hagyja el az országot, hanem itthon kerül forgalomba. Ilyenkor is a be nem fizetett áfa egyfajta engedményalapot jelent, amiből végső soron a vevő is részesül. Sákán Antal példával is szolgált: az a karaj, amelyet kilónként 1200-1300 forintnál olcsóbban kínálnak, gyanús. A jelenlegi árszinteken ugyanis az említett kiskereskedelmi ár lenne a normális.

A piac tisztaságát, a legális feldolgozókat tönkretevő jelenségeket hónapok óta jelzik – hiába – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak és az adóhatóságnak. Éder Tamás nem cáfolta azt az információinkat, hogy több feldolgozó is fontolgatja: visszatartja költségvetési kötelezettségeit (például nem fizetnének adót), ha az állam nem látja el feladatát és nem védi meg őket a csalókkal szemben.

A Hússzövetség elnöke elmondta azt is, hogy ilyen körülmények között szerencsés lesz idén a feldolgozó, amelyik nem zárja veszteséggel az évet. Jobb helyzetben azok lesznek, akik a magyarnál olcsóbb importhúst vásárolnak és készítményt gyártanak, amit a magas hozzáadott értékkel exportálni is tudnak.

A sertéstartók közben elhúzódó, 2010 tavaszáig tartó áresésre készülnek. Sákán Antal beszámolt arról, hogy az egyik fő exportpiacuknak számító Romániában januártól megszűnik az állatonként 70 eurós támogatás, ami miatt megérte magyar malacot és hízót vásárolni nálunk. A támogatás eredetileg a román állattartást és a feldolgozást ösztönözte, de a kereskedők találtak arra is megoldást, hogy a pénzhez a magyar import révén hozzájussanak. Az elnök elmondta azt is, hogy helyzetüket rontja az élőállat-import. A nagyobb feldolgozók tevékenységét figyelemmel kísérik: az „őrszemek” jelentéseiből kiderül, hogy hetente legalább 10-15 ezer importált állatot vágnak.


Egyre olcsóbb a sertés

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legutóbbi piaci jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon a hazai sertésért októberben átlagosan kilónként, hasított súlyban 363 forintot fizettek a feldolgozók. (A hasított sertéshús értékét úgy kapjuk meg, hogy az élő sertés kilónkénti árát megszorozzuk 1,213-mal.) Ez az ár nyolc százalékkal maradt el az egy hónappal korábbitól, és 9 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 októberében. Az AKI szerint az EU-ban és Magyarországon a sertésállomány és a sertéshústermelés visszaesésénél csak a kereslet csökkenése nagyobb.


Az EU-n kívüli export akadozik, ezért a nagy exportáló országok az unió belső piacán igyekeznek elhelyezni az árut. Magyarországon további gondot okoz a gyenge forint, ez ugyanis az importot erősíti. A piaci információkból kiderül, hogy az importból származó sertés hét százalékkal kerül kevesebbe, mint a hazai.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu

Élénkülés várható a sertéshús-termelésben

Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint 2010-ben világ sertéshús-termelése 2 százalékkal nő az előző évhez képest. Az elemzés szerint 2010-ben a világgazdaság élénkül, ami növeli a húsok iránti keresletet.

Kína sertéshús-fogyasztása az előrejelzés szerint 4 százalékkal nő 2009-ben, illetve 2010-ben is. Ehhez – a gazdasági fejlődés miatti vásárlóerő-növekedés mellett – a sertéshús alacsony fogyasztói ára is hozzájárult. A fogyasztás növekedését azonban Kína egyre inkább saját termelésből kívánja kielégíteni. Az Egyesült Államokban a termelés csökkenése folytatódik 2010- ben. Idén, a gyengébb külpiaci kereslettel összefüggő alacsony sertés- és a magas takarmányárak miatt, az ágazatot gyenge jövedelmezőség jellemzi, ami a sertésállomány zsugorodását eredményezte.
Oroszországban folytatódik a termelés bővülése, a kormányzati támogatások élénkítik az ágazatba való beruházást. A termelők olyan befektetéseket eszközöltek, amelyek javítják a hatékonyságot (pl. genetikai alapok javítása), és a várhatóan alacsonyabb takarmányárak is kedvező hatást gyakorolnak az ágazatra.
Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás 2009-ben az előzetes adatok szerint a legmagasabb Hongkongban lesz (65 kg/fő), ezt követően Tajvanon és az Európai Unióban (42 kg/fő). Az EU-ban 2007 óta csökken az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás, elsősorban a baromfihúsok fogyasztásának növekvő részaránya miatt. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint, az EU sertéshús-termelése 2009 negyedik negyedévében 3 százalékkal csökken. 2010-ben folytatódik a termelés csökkenése, ez azonban már kisebb mértékű lesz. A tagállamok közül egyedül Németországban nő folyamatosan a vágások száma, az előzetes adatok szerint 2009-ben eléri az 56 millió sertést. A termelés növekedését a környező országokból – elsősorban Dániából – importált malacokkal érték el.
Németország exportja pedig 31 százalékkal nőtt az EU-n belül, elsősorban a kelet-közép európai országok – így Magyarország felé is. A KSH adatai szerint a német élő sertés behozatala 125 százalékkal, a sertéshús-behozatal 49 százalékkal nőtt 2009 első nyolc hónapjában, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Magyarországon idén – január és november között – a vágósertés termelői ára 7 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben.
Az év első felének magas sertésáraiban szerepet játszott a jelentősen lecsökkent sertésállomány, a – főképp év elején – gyenge forint, valamint a román piac élénk érdeklődése a hazai élő sertés iránt. Augusztusban ugyanakkor erőteljes áresés történt. A csökkenés novemberben is folytatódott, a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 3 százalékkal csökkent szeptemberhez képest. A hasított meleg súly kilogrammonkénti 352 forintos ára 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 novemberében. Az import sertés hazainál alacsonyabb ára továbbra is nyomást gyakorol a belföldi sertéshúspiacra. Novemberben az importból származó vágósertés vágóhídi belépési ára 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint a hazai termelésből származó sertéseké. Január-november között a takarmánykukorica és a hízósertéstáp ára nem érte el az előző év hasonló időszakáét.
A sertésárak emelkedésénél kisebb mértékű (5%) volt a félsertés értékesítési árának növekedése, sőt a darabolt sertéshús ára csökkent. Ezzel szemben a fogyasztói árak emelkedtek. A KSH adatai szerint január-október között a rövidkaraj ára 9, a sertéscomb ára pedig 10 százalékkal nőtt.

forrás: agrarhirek.hu