Oldalak

kedd, március 30, 2010

Leépítik a szarvasmarha-állományt

A jövőben a sertéstenyésztésre és a növénytermesztésre koncentrál, a szarvasmarha-állományát pedig folyamatosan leépíti a 2009-ben 5,4 milliárd forintos árbevételt elért Dalmand Zrt., a Bonafarm cégcsoport tagja – mondta a társaság vezérigazgatója.


A cég árbevétele az előző évihez képest nem változott, az eredménytermelő képessége azonban a válság miatt nagy mértékben csökkent – fogalmazott Ádám János. Ez azt jelenti, hogy bár a 2009-es tevékenység eredménye pozitív, a társaság mérleg szerinti eredménye negatív lesz. Ennek oka, hogy a korábban felvett beruházási hitelek kamatköltségei csaknem a kétszeresére nőttek – tette hozzá.

A Dalmand Zrt. 2007-ben másfél milliárd forintos, zöldmezős beruházással épített Magyarországon egyedülálló, 1500 kocás nukleusztelepet. Emellett a cég 8800 hektáron termeszt gabonát, olajos magvakat és takarmányt, valamint ezer tejelő szarvasmarhát tart. A vezérigazgató arról számolt be, hogy a társaságnál a növénytermesztés 2009-ben bár nyereséges volt, az ágazat nyeresége megfeleződött az egy évvel korábbihoz képest. A zrt. termőterületén kukoricából kilenc tonna feletti, őszi búzából 6,8 tonnás, repcéből 3,8 tonnás termésátlagot értek el.

A 14 millió liter tejet előállító tejágazaton viszont megközelítően 300 millió forintos veszteséget könyveltek el, miután a tej felvásárlási ára 2009-ben 30-40 százalékkal csökkent. A Dalmand Zrt. folyamatosan leépíti a szarvasmarha-állományát – közölte a cégvezető.

A sertéságazat nem volt veszteséges, de nem hozott rekorderedményt sem – jegyezte meg. A Dalmandon meghonosított angliai Rattlerow Seghers-állománytól évente 10-12 ezer tenyészsüldő kerül ki, amelyből hat-hétezer darabot értékesítenek külföldön, Németországban, Hollandiában, cseh, szlovén és orosz piacokon; jelenleg 1100 tenyészsüldőt Ukrajnában adnak el. A dalmandi sertésállomány mentes nyolc, jelentős gazdasági kárt okozó betegségtől, így a cég versenyképesebb tenyészanyagot tud adni a termelők részére – húzta alá Ádám János.

Dalmandon, valamint a héttagú cégcsoporthoz tartozó Bóly Zrt.-nél, illetve a Fiorács Kft.-nél több, mint 300 ezer hízósertést bocsátanak ki, és a vágóállatok száz százalékban az ugyancsak a Bonafarm-tag Pick Szeged Zrt.-hez kerülnek feldolgozásra – mondta a vezérigazgató.

Hozzátette: a hízósertések számát meg lehetne duplázni a cégcsoporton belül a sertéstenyésztés teljes rendszerének kiépítésével. Eddig a Dalmand Zrt. és a Bóly Zrt. nyolc milliárd forintot költött a sertéságazatra, jelenleg a Bóly Zrt.-nél terveznek négymilliárd forintos beruházással egy 25 ezer férőhelyes hizlaló telepet, amelyhez a cég az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaphoz nyújtott be pályázatot.

forrás: mno.hu

péntek, március 26, 2010

Annyi a disznajunk, mint a sógoroknak

Pillanatnyilag az osztrák szinten van a magyar sertések száma, azaz mintegy 3,2 milliót tesz ki – mondta az MTI-nek Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára.

A szakember hozzátette: a sertések száma Magyarország uniós csatlakozásának évében, 2004-ben még 5 millió körül volt. Azt követően következett be a drasztikus csökkenés, hogy a magyar gazdálkodók számára kötelezővé váltak az uniós állatjóléti és környezetvédelmi előírások. Ezek végrehajtása ugyanis jentős forrásokat igényelt, aminek nem mindenki tudott eleget tenni. Ezért felhagyott a tenyésztéssel, a beruházások megvalósítása ugyanis nem növelte a sertések számát.
A 3,2 millió sertés tartása fedezi ugyan éves szinten az ország sertéshús ellátását, de a cégek most is évente mintegy 4,2-4,3 millió sertést vágnak Magyarországon. Így mintegy 800 ezer és 1 millió közötti élősertést hoznak be az országba, hogy a kivitelt fenn tudják tartani, a már megszerzett piacaikat ne veszítsék el.
A mostani helyzetből Menczel Lászlóné szerint az lehet a kivezető út, ha az országban javul a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés és a növénytermesztés jelenlegi 30, 70 százalékos aránya. Továbbá szigorú fellépéssel visszaszorítják az ágazaton belül a fekete gazdaság mostani 25-30 százalékos arányát. Emellett erősebb lesz a nemzeti piac védelme, és megmarad az ágazat évi mintegy 10 milliárd forintos támogatása.
forrás: hvg.hu

hétfő, március 08, 2010

Engedélyezte a GVH, hogy a Bonafarmé legyen a Herz

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a Bonafarm Zrt. 100 százalékos közvetlen irányítást szerezzen a felszámolás alatt álló Herz Szalámigyár Zrt. vagyoni értékű jogai, ingóságai, készletei és ingatlanai felett.

A Bonafarm Zrt. és a Herz Szalámigyár Zrt. 2009. december 1-én kötött adásvételi szerződést. Ennek értelmében a Bonafarm Zrt. megvásárolja a felszámolás alatt álló Herz Zrt. vagyoni értékű jogait, ingóságait, készleteit és ingatlanait magában foglaló vállalkozásrészének 100 százalékát.

A vevő Bonafarm Zrt. (melynek többségi tulajdonosa a Bonitás 2002 Zrt.) 2009-ben azzal a céllal jött létre, hogy a Csányi-csoporthoz köthető élelmiszeripari érdekeltségeket összefogva a CSIM Pte Ltd. irányítása alá rendeződjön. A Bonafarm csoportba tartozó vállalkozások a húsipari vertikum több szintjén vannak jelen (a takarmány előállítás és raktározás, sertés-marha- és baromfitenyésztés és hízlalás, a sertés-, baromfi- és marhahús feldolgozás).

A megvásárolni kívánt Herz Zrt. 1994. április 1-én jött létre. Tevékenységének története 1888-ra nyúlik vissza, a Herz Ármin által alapított gyár fő terméke kezdetektől fogva a szalámi. A vállalkozás az 1994-es privatizációt követően a Herz Szalámigyár Rt. és a Pick Rt. tulajdonába került, majd a Pick 2004-es reorganizációja során leválasztásra került. 2009. januári fizetésképtelenné válásáig önállóan folytatta tevékenységét, főleg hosszú érlelésű úgynevezett penészes szalámifajtákat gyártott, kizárólag vásárolt alapanyagból. Az utóbbi években jelenléte fokozatosan halványult külföldi értékesítési piacain (elsősorban Németországban, Ausztriában és Csehországban). Az utolsó időszakban a hagyományos terméknek számító "téliszalámi" mellett vastag- és vékonykolbászokat, és egyéb húskészítményeket is gyártott. A 2009. májusa végén induló felszámolásáig 60 százalékban a Formont Szolgáltató Kft., 39,9995 százalékban az Aventa 96 Szolgáltató Kft. és 0,0005 százalékban Korányi Tamás tulajdonában állt. A felszámolás kezdete óta a vállalkozást a Mátraholding Gazdasági Tanácsadó Zrt., Pinka György felszámolóbiztos képviseli.

A versenytörvény értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha valamennyi érintett vállalkozás-csoport előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenötmilliárd forintot meghaladja. További feltétel, hogy az érintett vállalkozás csoportok között lennie kell legalább két olyan vállalkozásnak, melynek az előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van. Az összefonódásban érintett vállalkozás-csoportok együttes nettó árbevétele a 15 milliárd forintot jelentősen meghaladja, valamint van két olyan vállalkozás-csoport (Csányi-csoport, Herz Zrt.), melynek 2008. évi nettó árbevétele meghaladta a törvényben rögzített ötszázmillió forintot. Mindezek miatt a kérelmezett összefonódáshoz a GVH engedélye szükséges volt.

Az összefonódásban részt vevő felek tevékenységei között - a Bonafarmhoz tartozó Pick Zrt. révén - a húsipari szárazáruk gyártása tekintetében figyelhető meg átfedés. Bár az elemzés alapján a legvalószínűbb termékpiac a (szalámi kategóriájú szárazárukat, valamint a kolbász kategóriájú szárazárukat, azaz ezen két szegmenst egyaránt magába foglaló) szárazáruk hazai piaca, a GVH jelen összefonódás engedélyezése szempontjából nem tartotta szükségesnek az érintett piac pontos meghatározását. A hatóság ugyanis a szalámi kategóriájú szárazárukként és a kolbász kategóriájú szárazárukként meghatározott érintett piacokat külön vizsgálva is azonos konklúzióra jut az engedélyezhetőség tekintetében. (A szárazáru kategóriánál tágabban meghatározott piac érintettsége nagy biztonsággal elvethető volt.)

A 2007-es és 2008-as piaci részesedések alapján látható, hogy a szárazáru szegmens, és azon belül a szalámi szegmens első és második piaci szereplőjét érinti a tranzakció. A két vállalkozás közötti verseny a szalámi szegmensen valamivel erősebbnek mutatkozott ugyan, mint a tágabb szárazáru szegmensen, azonban a két szegmens közötti verseny meglétét piaci adatok elemzése alapján nem lehetett elvetni.

Az összefonódás lehetséges hatásainak értékelése szempontjából fontos körülmény a Herz termelésének 2008/2009-es leállása és azóta tartó szünetelése is. A szalámi- és kolbászárak, mennyiségek, valamint az e termékeket gyártó vállalkozások piaci részesedésének és egyéb releváns adatok több évre visszamenő vizsgálata alapján jutott a GVH arra a következtetésre, hogy a Herz termelésének leállása óta a Pick pozíciója megerősödött ugyan, azonban a kiskereskedelmi láncok saját nevükön kínált szalámi- és kolbászféléi (kiskereskedelmi saját márkás termékek) és a meglévő piaci szereplők megfelelően erős versenyt támasztanak a vállalkozással szemben.

A GVH további, káros versenyhatás fellépését ellensúlyozó körülményeket is figyelembe vett. A gyártási technológiából adódóan a szárazáruk előállítása specifikus befektetéseket (komplex füstölő- és érlelőberendezéseket, szabályozott páratartalommal és hőmérséklettel, stb.) igényel. Amennyiben tehát egy vállalkozás a szárazáruk piacára kívánna belépni, annak kétségkívül vannak költségei és nehézségei, ám ezek nem jelentenek számottevő korlátot sem a szalámi, sem a kolbász esetében. A szárazáruk tekintetében viszonylag erős a márkanév és márkahűség jelentősége, azonban ez sem jelenthet komoly problémát, hiszen éppen a márkás szalámik piacán volt átrendeződés 2008/2009 folyamán. Ennek során egy kisebb termelő jelentős mértékben növelte részesedését, miközben a szalámi iránti kereslet stabil volt.

A Pick szegedi gyára eleve hatékonyabban termel, mint a Herz budapesti termelőegysége, és ez önmagában képes mérsékelni a Herz termékek árait. A Herz márkával ellátott termékek gyártását ugyanis a Pick nyilatkozata szerint a már meglévő, nem teljesen kihasznált gyártási kapacitásaival végezné, melynek következtében a kihasználtság tovább javul, csökken a termelés átlagköltsége, végül az ár. A fellépő hatékonysági előnyöket a GVH az összefonódás engedélyezése mellett szóló körülményként vette figyelembe.

A fúzió melletti érvként hangzott el a kérelmező részéről, hogy az összefonódás hiányában a Herz felszámolásra kerülne, amivel a Pickkel szemben általa támasztott verseny mindenképpen megszűnne. A hatóság szerint egy kérelmezett vállalkozás csődhelyzete, termelésének bizonytalan ideig történő leállítása vagy felfüggesztése önmagában csak szükséges, de nem elégséges feltétele egy ilyen érvelés elfogadhatóságának. A fúzióban részt vevő feleknek azt is bizonyítaniuk kellett volna, hogy az összefonódáson kívül nem létezik más, a versenyt kevésbé gyengítő alternatíva például a tranzakció által érintett legértékesebb eszköz, a Herz védjegy kizárólagos használati jogának kiaknázására. A felszámolóbiztos nyilatkozata alapján a Herz értékesítésére kiírt nyilvános pályázaton nem kizárólag a Bonafarm nyújtott be érvényes pályázatot. Elvileg tehát más piaci szereplő is képes lett volna a Herz védjegy üzleti kiaknázására. A GVH emiatt eljárása során az eltűnő vállalatra (ún. failing firm) vonatkozó érveket nem találta alkalmazhatónak.

A versenytörvény szerint a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként. Mivel a fentiek miatt ilyen hatásra nem kell számítani, a versenyhatóság a fúziót engedélyezte.

forrás: portfolio.hu

szombat, március 06, 2010

Csányi-cégek egy zászló alatt

Erősebben központosítja élelmiszer-gazdasági befektetéseit Csányi Sándor OTP-vezér. Az itthon csupán az egykori Bábolnához mérhető cégcsoport délszláv, valamint ukrán és orosz befektetéseivel törne regionális pozíciókra.

A régi bábolnai eszme született újjá Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának élelmiszer-gazdasági érdekeltségeiben. A három mezőgazdasági alaptevékenységet összefogó – egy takarmányfeldolgozó, két élelmiszer-ipari és egy borászati, valamint egy menedzsmentcégből álló – Bonafarm-csoport a múlt heti Foodapest élelmiszer-ipari szakkiállításon hivatalosan is bejelentette, hogy a cégek a „termőföldtől az asztalig” terjedő összehangolt termelésben, úgynevezett vertikális integrációban végzik tevékenységüket.

Ezt a Bonafarméhoz fogható méretben korábban csak az egykori szocialista mintagazdaság, a Burgert Róbert által vezetett Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát valósította meg, amely a baromfivertikumot a naposcsibe előállításától a takarmánytermelésen át a feldolgozásig tartotta egy kézben. A Csányi-birodalom névadóját, a Bonafarm Zrt.-t tavaly ősszel alapította a bankvezér magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt., majd decembertől a szintén a bankárhoz köthető, szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd. lett a tulajdonos. Utóbbiban a Bonitásnak 76 százalékos részesedése van – nyilatkozta korábban a sajtóban Csányi Attila Bonafarm-vezérigazgató, az élelmiszer-gazdasági portfóliót gründoló bankár fia.„

A cégek között korábban is meglévő szinergiák erősítése volt az egyik fő indoka a csoportba szervezésnek” – válaszolta a HVG kérdésére Csányi. Terveik szerint a beszerzések, a marketing, az informatika, a piacelemzési funkciók, illetve a humánerőforrás-menedzsment kerülnek a Bonafarm irányítása alá, ami azt is jelentheti, hogy a csoport egyes cégeinél ezek a tevékenységek karcsúsodnak, illetve meg is szűnhetnek. A központi stratégiai tervezés érvényes lesz a minőség-ellenőrzésre és a fejlesztésekre is. A vezérigazgató szerint az élelmiszer-gazdaságban – az árfolyammozgások kiszűrése után számítva – 5–7 százalék az elvárható profitráta, ennek eléréséhez próbálják megteremteni a feltételeket. Az idei terv ennél szerényebb, nulla körüli, ahogyan az előzetes adatok szerint 2009-ben is legfeljebb minimális volt a nyereség.

A csoporton belül a Pick Szeged Zrt. vásárolja fel a Bonafarmhoz tartozó, összesen 27 ezer hektáron gazdálkodó két volt állami gazdaság, a Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt., valamint a sertéstenyésztésre szakosodott Fiorács Kft. által leadott hízókat, tavaly több mint 250 ezret. Ez a szám az idén és a következő években növekedni fog, mivel a korszerűsített ólakat fokozatosan telepítik be. Új szereplő lehet a cégcsoportban a Herz Szalámigyár Zrt., mivel a felszámoló által meghirdetett pályázaton a Bonafarm adta a legjobb ajánlatot a Herz eszközeire és márkaneveire. Az ügylet versenyhivatali jóváhagyásra vár.

A magyar húspiac 30 százalékát lefedő Pick oldaláról ugyanakkor nem teljesen zárt az integráció, a feldolgozó ugyanis bizonyos húsrészeket és a téliszalámihoz szükséges nagy súlyú sertéseket az integráción kívülről kénytelen beszerezni. A honi tejpiac egyötödét uraló Sole-Mizo Zrt. tejigényének 90 százalékát külső termelőktől vásárolja fel, a többit a Bonafarm agrárcégei szállítják – kizárólag a Solénak. Az egykori Bábolna Takarmányipari Kft. eszközeit működtető Tendre Kft. takarmánypiaci részesedése 5–7 százalék körül van, s a csoporton belüli állatlétszám-növekedés miatt ennél a cégnél 2010-re 8 százalékos árbevétel-bővülést terveznek.„

Az elmúlt évek folyamatai jól mutatják, hogy az önkéntes szövetkezések nem hozták meg minden tekintetben a remélt eredményt a mezőgazdasági termelőknek a multinacionális kiskereskedelmi láncokkal szembeni küzdelmében, ugyanakkor az integrációra szükség van” – magyarázta a HVG-nek Éder Tamás, a Bonafarm-csoport szóvivője, aki egyben az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének is elnöke. Ez sokszor termelői fegyelmezetlenséggel is magyarázható. Rendszeresen előfordul ugyanis, hogy az alapanyag-előállítók az akár csak minimálisan magasabb árat kínáló felvásárlónak adják oda a terményüket, ami a Bonafarm-csoporton belül nyilván kizárt.

A bankvezérnek nem csak a sokak által üdvözítőnek tartott vertikális integrációt sikerült kialakítania. Azt is elérte, ami Gráf Józsefnek nem sikerült. Az agrárminiszter egyik legfőbb programjának azt tekintette, hogy megteremtse az állattenyésztés és a túlsúlyos növénytermesztés egyensúlyát, ám ezt közelítőleg sem tudta teljesíteni. A Bonafarm-csoport mezőgazdasági alaptevékenységet végző cégeiben viszont ezt túl is szárnyalták: az árbevétel 57 százaléka származik állattenyésztésből.

A Csányi-cégek Foodapestre időzített coming-outjának apropóján a Bonafarm vezérigazgatója azt is bejelentette, meghatározó szereplői óhajtanak lenni a régiós élelmiszerpiacnak. Elsősorban a Magyarországtól délre fekvő országok, illetve a Balkán jöhet szóba, méghozzá növénytermesztő, sertéstenyésztő és húsfeldolgozó cégek akvizíciójával. Az orosz és az ukrán régióban főként feldolgozott termékeik exportját növelnék, itt első körben disztribúciós cégekbe fektetnének. Megkönnyítheti a terjeszkedést, hogy a régió több országában jelen van az OTP – szólt az agrárüzletben érdekeltek Csányi hazai agrárbefektetéseinek kezdeteire utaló megjegyzése. Ezt a magas labdát azonban, úgy látszik, nem csapja le a cég: „sem a Bonafarm-csoport magyarországi cégeinek finanszírozásában, sem a külföldi terjeszkedésben nem vesz részt az OTP-csoport” – reagált a felvetésre Éder.

Az OTP-csoport esetleges szerepvállalására utaló megjegyzéseken túl egyre inkább érzékelhető, hogy elmúlt az a gyanakvás, amivel az agrárpiacon a pénzemberként karriert befutott Csányi megjelenését fogadták. A HVG által megkérdezett szakértők mindegyike a globalizálódó élelmiszerpiacon való eredményes működés egyik legfőbb feltételének nevezte a Bonafarmnál felépített integrációt, amihez – vélik – kellett az is, hogy a bankvezér „nem menekült el a veszteségek elől, ahogy Leisztinger Tamás” – utaltak a Picknél és a Tendrénél is a Csányi előtt tulajdonos nagyvállalkozó agrárpiaci felbukkanásaira.

Magyarországon csupán a mezőgazdasági termelést összefogó integrációk léteznek – mint például a nádudvari KITE Zrt., a bábolnai IKR Zrt. vagy a gabonakereskedelmi tevékenységét termelésszervezéssel kibővítő világcég, a Cargill –, ezek a felvásárolt alapanyag feldolgozásába csak minimális mértékben szálltak be. „Ehhez hiányzik a tőke” – indokolta ezt a HVG-nek Szaxon Attila, az IKR Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Cégének van ugyan kukoricafeldolgozója és egy kis húsüzeme is, de például az utóbbi csupán egy cégfelvásárlás „melléktermékeként”. Szintén a tőkehiányt emlegeti a hasonló hazai élelmiszer-gazdasági birodalmak kialakulásának legfőbb gátjaként Raskó György, az Antall-kormány agrárállamtitkára, aki most maga is gazdálkodik. Hasonló integrációra azért sincs esély, mert a külföldiek a magyar élelmiszeriparba annak jelenlegi állapotában nem fektetnek be – állítja. Ennek a hazai versenyszabályozás is oka, amely Raskó szerint akadályozza a koncentrációt, és kartellként fogja fel a közös iparági stratégiák kialakítását is.

szerző: Kelemen Zoltán

forrás: hvg.hu