Japán 2007-ban növelte sertéshús importját

Japán 2007-ben 4,9%-kal több sertéshúst importált mint egy évvel korábban.

A teljes import mennyisége 760.400 tonna volt. A legnagyobb beszállító az USA volt a maga 35,6%-os részesedésével.

Az EU 30,0%-kal részesedett az importból (228.318 t). Ennek a mennyiségnek 70%-a Dániából származott.

forrás: pigprogress.net

2008. 9. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,71

Az index értelmezése: itt

Száj- és körömfájás Dániában?

Ahogy arról több internetes hírforrás is tudósított a Koppenhágától 60 km-re délnyugatra található Ringsted vágóhídján egy száj- és körömfájás tünetét mutató sertést találtak.

A Dán Állategészségügyi és Élelmiszer Hivatal a vizsgálatok befejeztéig elrendelte a vágóhíd bezárását. Dániában az utolsó száj- és körömfájásos megbetegedést 1983-ban észlelték.

Jelenleg még nem ismertek a vizsgálati eredmények.

2008. 8. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,63

Az index értelmezése: itt

2008. 7. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,57

Az index értelmezése: itt

Ez nem sertés, ez mangalica

Hibázunk, ha lebecsüljük azt a kevés értéket, ami csak a miénk, amit világszerte csak mi tudunk előállítani. A mangalica ilyen, nem csupán sertés – áradozott az első Mangalicafesztivál megnyitóján Gráf József agrárminiszter, a városligeti Vajdahunyad várban.

A rendezvény kerítése, a fesztivál szlogenjének ígéretével ellentétben nem volt kolbászból, és az állítás némiképp igaz a vertikummal foglalkozó cégek helyzetére is.
A tenyésztők többségének gazdasági érdeke mellett szívügye is a göndör szőrű jószágok tenyésztése. A minisztériumnak pedig alapvető feladata segíteni és megvédeni ezt a speciálisan magyar fajtát - ígérte az egybegyűlteknek a kormány legnépszerűbb tagja.

Szűk körű klub

A mangalicatenyésztők munkáját a minisztérium állatorvosi költségeik csökkentésével és a takarmányozás támogatásával segíti, ám ez csak részmegoldás. A kontinentális versenyképességhez vezető utat minden tenyésztőnek egyéni recept szerint, önmagának kell kitaposnia. A kulturális és gasztronómiai fesztivált idén először rendezte meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE), huszonhat szakmai- és további négy, más élelmiszert kiállító részvételével. Tóth Péter az egyesület elnöke, egyben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium őshonos állatokért felelős szakmai testületének tagja szerint a fajta továbbörökítése, a hazai termelők és a vertikum felvirágoztatása érdekében különösen fontos, hogy ez az igényes minőségű, magyar élelmiszer minél szélesebb körben mutatkozhasson be a piacon. A prémiumkategóriás húsalapanyagnak számító mangalicák tenyésztésével hozzávetőleg kétszáz vállalkozás foglalkozik Magyarországon, egy részüket azonban veszélybe sodorhatják az ugrásszerűen növekvő takarmányárak.

Tenyésztői körképünk nem teljes, ám az kiderül belőle, hogy a probléma mindenütt azonos. A hazai piac túlságosan zárt, az export célországa főként Spanyolország, ahová szinte kizárólag az Olmos és Tóth kft.-n keresztül jut el a sertéshús. A mangalica húsa itthon nem eléggé ismert-elterjedt, ára miatt pedig kevesek számára megfizethető.

Mangalicapiaci kihívások

A végtermék viszonylagos ismeretlensége dacára a mangalicatenyésztés sikeresnek mondható. A takarmányárak ugrásszerű emelkedése a tenyésztők számára is nehézséget jelent, de bíznak abban, hogy ősztől normalizálódnak az árak - legalább is Magyar Krisztián, a gyulai Villám Mangalica Törzstenyészet tulajdonosa. A cége által feldolgozott hús szinte mind Spanyolországba kerül, az a piac pedig igen stabilnak mondható, emiatt az idén is növekedést várnak. A Mangal Ilona Kft, a Mangold termékek forgalmazója szintén bizakodva tekint a piacra, bár a takarmányár növekedését piaci kihívásként értékelik, ami a mangalicák lassú (14-16 hónapos) hízási ideje mellett szintén nehezíti a vállalkozást. Tavalyi forgalmuk félmilliárd forint volt - egyharmada exportból - idén pedig további növekedést várnak, leginkább szintén az exporttól. Tervezik a lengyel és francia piac meghódítását is - tudtuk meg Moldován András cégvezető-tulajdonostól. A szerint jelenlegi helyzetükön a piacvédelem, vagy a felvásárlási árak növekedése segíthetne. A 321 forintos felvásárlási ár helyett körülbelül 450 forintos ár esetén lenne nullszaldós a vállalkozás.

A kecskeméti Bio-Mangalica magánvállakozás tisztavérű törzstenyészetre rendelkezett be, ez okozza jelenlegi nehézségeiket is. Fitos János ügyvezető igazgató szerint a kistenyésztők jelenlegi legnagyobb gondja, hogy képtelenek lépést tartani a megduplázódott takarmányárakkal. Monopolhelyzetben lévő fő felvásárlójuk, már csak keresztezett mangalicát exportál Spanyolországba. Emiatt a tisztavérű mangalicát tenyésztők kiszorulnak a piacról.

Válság és kiút

A kritikák és a piac jelenlegi visszásságai Tóth Péter számára sem ismeretlenek. Szerinte, bár a helyzet valóban nehéz, korántsem kilátástalan, mivel a takarmány árának megduplázódása minden piaci résztvevőt érint. A jelenlegi krízishelyzet rendeződését Tóth a nyártól várja.
A hazai mangalicapiac védelmével kapcsolatban Tóth kifejtette, hogy a magyar állam - a világon egyedülálló módon - támogatja a mangalica génállomány fenntartását, kocánként évi húszezer forinttal. Az összeg azonban csak az alapállomány védelmét szolgálja, azt is csak korlátozott eszközökkel.

A hazai mangalicapiac védelmével kapcsolatban Tóth kifejtette, hogy a magyar állam - a világon egyedülálló módon - támogatja a mangalica génállomány fenntartását, kocánként évente húszezer forinttal. Az összeg azonban csak az alapállomány védelmét szolgálja, azt is csak korlátozott eszközökkel. Tóth a piac előtt álló feladatok legfontosabbjának a fogyasztók ösztönzését - az agrármarketing lehetőségek minél jobb kihasználásával - valamint a japán, svájci és osztrák piac meghódítását látja.
Az agrárszakember szerint a jelenlegi takarmányárakból adódó túltermelési válság fél év alatt lecseng, és bár az árstruktúrát átalakítja, maga a szektor nincs veszélyben. A hazai tenyésztőknek lépést kell tartaniuk a nemzetközi trendekkel, vetélytársnak nem a másik hazai tenyésztő, hanem a nemzetközi piac számít. Versenyhelyzetben pedig fejlesztésre, a belpiac fogyasztásának növelésére, új exportpiacok megszerzésére van szükség - fogalmazott Tóth Péter.
A fesztiválra, valószínűleg kiterjedt marketingje miatt végül több, mint harmincötezren látogattak el a hétvégén. Az eseményt főző- és kolbásztöltő verseny is színesítette, zsűrijében neves szakácsokkal. A köszöntők sorát Benke László zsűrielnök, az I. Magyar Fehérasztal Lovagrend Nagymestere zárta, aki szintén gasztronómiai csodaként, hungarikumként jellemezte a mangalicából készült ételeket.

Mi is az a mangalica?

A mangalica az egyetlen, tisztavérűen fennmaradt őshonos sertésfajtánk. Őse a mediterrán ásatag sertés, a mangalica egyetlen élő rokona a spanyol Ibérico zsírsertés. A Balkánon és a Kárpát-medencében a rómaiak terjesztették el közvetlen ősét, a szalontai sertést. A mangalicát a tizenkilencedik században, József főherceg birtokán, a bakonyi és szalontai fajták keresztezésével tenyésztették ki. Az 1850-es években minden nagy tenyészetben volt kisjenői vér. Aranykorát a negyvenes évek végéig élte. Milliószámra hajtották, szállították őket nyugatra, ahol a fajta etalonjának számítottak. A második világháború után a zsír helyébe a világpiacon az étolaj lépett, a sertések legfontosabb értékmérője a húsmennyiség lett. Folyamatosan csökkent a számuk, 1991-ben már csak 198 törzskönyvezett kocát tartottak nyilván.

A zugkan tartását büntetik!A sertést gyaluforgácsszerűen göndörödő szőrköntös takarja. Négy színváltozatban létezik, legelterjedtebb közülük a szőke, háromezer körüli kocalétszámmal. A fecskehasú és a fekete változat tenyész-egyedeinek száma viszont legfeljebb hétszáz darab. A vörös fajta színét az ősi szalontai fajtával való keresztezéstől kapta. A jószág feje kicsi, fülei nagyok, előrelógóak. Profilvonaluk enyhén homorú. A torokjárat széles, a tokája nagy. Nyakuk rövid, hengeres. A törzs közepesen hosszú. A hát egyenes, feszes, de nem ritka a pontyhát sem. A mellkas dongás és mély. A has közepesen nagy. A váll és a far erős, telt, de csak közepesen izmolt. A far csapott. A végtag rövid, finom csontozatú és szilárd. A bőr és a körmök palaszürkék. Az évente felnevelt fajtatiszta sertések száma huszonöt-harmincezer közöttire tehető. Jelentős az árutermelés céljára keresztezett egyedek aránya. Törzskönyvezni és tenyészteni csak fajtatiszta egyedet lehet. A nem törzskönyvezett mangalica kanok tenyészállatként való forgalmazását, vagy a vele való pároztatást - mivel zugkan - a törvény bünteti. A bírság a tenyészkan árának kétszerese, jelenleg kétszázezer forint.

forrás: vnegyed.hu

Pénzszűkében lévő lengyel sertéstenyésztők vonultak a főváros utcáira

Többszáz lengyel sertéstenyésztő vonult Varsó utcáira szerdán, tiltakozásul a sertésárak ellen, melyek oly alacsonyak, hogy veszteségesen termelnek. "A sertéstenyészők olyan helyzetben vannak, hogy veszteséget termelnek" mondta az AFP-nek Zdzislaw Stepnowski egy 57 éves farmer Lengyelország észak nyugati Kujawsko-Pomorskie régiójából. "Körülbelül 80-100 zlotyit (5.830-7.290 Ft) veszítünk minden egyes sertésen".

forrás: cattlenetwork.com

Mezőgazdasági árak 2007. év

........

Az agrártermékek 2007. évi, az előző évhez viszonyított 22,2%-os termelőiárszint-növekedése a növényi termékek árszínvonalának 40,5%-os, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 3,6%-os emelkedéséből adódott. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdasági termelés ráfordításainak árszintje 14,2%-kal volt magasabb.

........

2007-ben a gabonafélék termelői átlagára jelentős mértékben, 69,9%-kal nőtt az előző évhez képest. A burgonya ára szintén kimagaslóan, 33,7%-kal emelkedett. Ugyanebben az időszakban az ipari növények átlagosan 10,2%-kal drágultak. A zöldségfélék ára 4,9%-kal, a gyümölcsöké 42,7%-kal növekedett 2006-hoz viszonyítva.
A vágóállatok termelői árai 1,2%-kal voltak alacsonyabbak, mint az előző évben. Árcsökkenés volt megfigyelhető a vágósertés (10,9%) és a vágómarha esetében (8,8%), a vágóbaromfi ára viszont 15,8%-kal nőtt. Az állati termékek termelői ára átlagosan 12,3%-kal emelkedett; ezen belül a tej termelői ára 12,6%-kal, az étkezési tyúktojás ára 13,6%-kal nőtt 2006-hoz viszonyítva. 2007-ben a mezőgazdasági folyó termelő felhasználás árszínvonala 15,7%-kal növekedett 2006-hoz képest. Az üzemanyagárak első háromnegyedévi alacsony árindexe miatt a felhasznált energia ára mérsékelten növekedett, 3,9%-kal került többe, mint egy évvel korábban. A jelentős súllyal bíró takarmányok ára 33,4%-kal nőtt, a műtrágyák ára 11,2%-kal, az állatgyógyászati készítményeké 7,8%-kal nőtt az előző évhez képest. A mezőgazdasági beruházások árszínvonala az előző évhez képest 4,5%-kal emelkedett.
Az agrárolló mutatója ebben az időszakban 107,0 % volt.

További részletek: itt

forrás: KSH

Befellegzik a bioetanolnak?

Újabb szög az egy évvel ezelőtt még rendkívül ígéretesnek látszó bioüzemanyag-piac koporsójába az Európai Bizottság kutatóintézetének, a Joint Research Centre-nek (JRC) pénteken kiszivárgott belső elemzése.

Ebben – több más tudományos intézmény és nemzetközi szervezet korábbi aggályait megerősítve – az áll, hogy a kukoricából, szójából vagy más nem fosszilis alapanyagokból előállított benzin és dízelolaj mérlege az üvegházhatású gázok szempontjából nagyon kétséges.

A bioüzemanyagok elégésekor ugyan kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, mint ugyanannyi fosszilis üzemanyag felhasználása során, ám előállításukhoz erdőirtásra és más, legalább ennyire káros eljárásokra van szükség. Emiatt nem lehet biztosan megmondani, vajon az EU által 2020-ra kitűzött tízszázalékos célkitűzés elérése segítene-e a globális felmelegedés elleni küzdelemben vagy sem – idézi a JRC elemzését a Financial Times.

A növényi alapanyagok előállítása nemcsak CO2-kibocsátással jár, de az élelmiszerárak emeléséhez is hozzájárul, ez különösen a szegény országok lakossága számára jelent drámai következményeket. Emiatt az ENSZ élelmezésügyi szakértője, Jean Zeigler tavaly ősszel „az emberiség elleni bűncselekménynek” nevezte a bioüzemanyag-termelés ösztönzését. A bioüzemanyagok imázsának romlása természetesen az iparág képviselőit is aggasztja. Ennek jele, hogy a környezetbarát iparágakat képviselő brit szervezet igazgatója, Merlin Hyman levélben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szigorú környezetvédelmi normákat írjanak elő a bioüzem-anyag-termelők számára. Enélkül ugyanis elvész a terület fejlődéséhez szükséges széles körű támogatás – fogalmaz Hyman.

Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa egy múlt heti nyilatkozatában az egyre sokasodó tudományos aggályok miatt indokoltnak nevezte a bioüzemanyag-tervek felülvizsgálatát. A nemzetközi fejlesztési ügyeket kezelő Louis Michel a szegény országokat érő hatások miatt aggódik. Energiaügyekben illetékes kollégájuk, Andris Piebalgs ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy 2020-ig tíz százalékra kell emelni az európai üzemanyag-fogyasztáson belül a biodízel és -etanol arányát. Szóvivője azonban hozzátette: természetesen úgy alakítják majd ki a szabályokat, hogy több hasznot hajtsanak a környezetnek, mint amennyi kárt okoznak.

A bizottságon belül dúló vita eredményéről holnapután értesülhetünk: akkor teszik közzé Brüsszelben az energetika több területét érintő csomagtervet, amelyből egyebek mellett az is kiderül, pontosan mely üzemanyagtípusok számítanak a hosszú távú zöldcélok teljesítésénél.

Magyarországon a kormány továbbra is mintegy évi 800 ezer tonna kapacitású bioetanol-gyár-tó kapacitás kiépülésével számol. Ezt arra alapozza, hogy hosszú évek átlagában a magyarországi kukoricatermés mennyisége 2,5 millió tonnával meghaladja a hazai szükségletet. A terményfelesleg itthoni feldolgozásával pedig jóval nagyobb hozzáadott érték állítható elő, mint ha a kukoricát nyersanyagként exportálnák Nyugat-Európába.

Emellett a vidékfejlesztési és energiaellátási szempontok is a bioüzemanyag-gyártás elindítása mellett szólnak – fejtette ki kérdésünkre Gőgös Zoltán. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint ugyanakkor mindenképpen folyamatosan nyomon kell követni az európai uniós fejleményeket, hiszen a magyarországi bioetanolnak a közösség tagországai lehetnek az első számú felvevőpiacai.

Emellett semmiképpen nem szabad olyan beruházásokat ráerőltetni a hazai mezőgazdaságra, amelyek piaci alapon nem állják meg a helyüket. Ezért hamarosan a bioetanol-gyártás második generációs, nem élelmiszernövény-alapú technoló-giáinak nagyüzemi szintű megjelenésére lehet számítani. Eközben a mezőgazdaság más szegmenseinek – elsősorban az állattenyésztés – érdekeire is tekintettel kell lenni a fejlesztések kereteinek kijelölésekor.

forrás: vg.hu

Rekordmagasságban a búza ára

Hétfőn reggel ismét rekordot döntött a búza ára. Az irányadó chicagói terménytőzsde (CBOT) elektronikus kereskedésében 5 százalékot meghaladó mértékben, vékánként (1 véka=36,35 liter) 11,53 dollárra drágult a termény ára. Immár a negyedik egymást követő napon nőtt rekordszintre.

Január 30. óta, a márciusi határidőre szóló jegyzés közel 25 százalékkal drágult. Elemzők szerint a dráguláshoz hozzájárult, hogy Kanadában - az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gabonaexportőre - a vártnál jobban, egyharmaddal csökkentek a készletek a rossz időjárás miatt. Ezért a vásárlók az amerikai eladókat rohamozták meg, megcsapolván az Egyesült Államok készleteit is.

Tavaly több mint kétszeresére nőtt a búza ára a chicagói terménytőzsdén.

forrás: origo.hu

A belga hússzövetség előrejelzése szerint növekedni fognak az árak

A sertéshús ára 30-50%-ot emelkedhet, mihelyst a Kínába irányuló export megindul. Ez a véleménye Thierry Smagghenek a Belga Hús Szövetség (Febev) igazgatójának.

Az Agrarisch Dagblad című holland újságban megjelent cikkben Smagghlet idézték, aki szerint a sertéshús és a marhahús ára az elkövetkezendő hónapokban 15%-kal fog emelkedni.

"A hús drágább, mivel a takarmány árak emelkedtek. A marhahús esetében az ágazatot a kéknyelv betegség sújtja mely következtében kevesebb borjú születik."

Arra számít, hogy a sertéshús ára a nyáron fog emelkedni, és a csúcsot augusztus és szeptember hónapokban éri majd el.

"A jelenlegi világpiaci zűrzavarban nehéz megjósolni az áremelkedést. Mihelyst a kínai piac megnyílik az export előtt, akkor akár 50%-ot is emelkedhet az ár," mondta.

forrás: pigprogress.net

Az oroszok felülvizsgálják az összes exportáló vállalatot az EU-ban

Oroszország felül fogja vizsgálni, és minőségi tanúsítvánnyal fogja ellátni az összes olyan vállalatot, mely szerepel a sertés, marha, borjú, baromfi és ló frisshús termelési és szállítási láncban.
Az engedélyezés nem érinti a termelőket.
Ezt az információt az orosz hatóságok a napokban tették közzé. Ellenőrzés nélkül egyáltalán nem lehetséges Oroszországba exportálni. Az intézkedés valamennyi EU tagállamot érinti.

USA

Oroszország mostanában jelentette be, hogy több húst fog importálni az Egyesült Államokból. Az ország megnövelte a Brazíliába küldött ellenőrök számát is, hogy több ellenőrzést végezzenek az ottani export vágóhidakon.
Hollandiában az Agrarisch Dagblad című agrármagazin írása szerint azon vállalatoknak, melyek meg akarják tartani az orosz export engedélyüket, regisztráltatniuk kell magukat a nemzeti terméktanácsnál. A tanács fogja meghatározni a költségeket és a felülvizsgálati programot.

Megnövekedett import

2007-ben Oroszország a baromfi kivételével 8,2%-kal növelte a húsimportját derül ki az orosz Interfax hírügynökség jelentéséből. Az import 2007-ben elérte a 1,42 millió tonnás mennyiséget, mely 2,34 milliárd eurós értéket jelentett, szemben a 2,07 milliárd euró értékű 1, 31 millió tonnás 2006-os mennyiséggel. Ez idő alatt a baromfihús import 1,273 millió tonnáról 1,287 millió tonnára növekedett.

forrás: pigprogress.net

2008. 6. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,46

Az index értelmezése: itt

2007. évi MgSzH (volt OMMI) által lefolytatott sertés Hízékonysági és Vágási Végtermékteszt (HVV) eredményei

Atkár I.+II. ismétlés:

cv%: szórás a középérték százalékában

Azt hiszem erre mondják: no comment!

forrás: MgSzH

Felszállt a füst

Kedves Kollégák, ismételten beigazolódott, hogy más az amit érzünk, és más a valóság. Bár szép számban érkeztek szavazatok az idei év első szavazására melyen azt kérdeztem, hogy:

Az Ön véleménye szerint, mekkora változás következett be egy év alatt a 2006. december 1-jén a KSH által regisztrált 290 ezres kocalétszámban?

Mégis kevesen találták el az igazat. Sokkal inkább a nyomott piaci hangulat miatti érzelmek és a vágyak jelentek meg a válaszok megoszlásában.

A szavazatok megoszlása a következő volt:

Több mint 20 %-kal csökkent	47%
15-19,9 %-kal csökkent	20%
10-14,9 %-kal csökkent	14%
5-9,9 %-kal csökkent	11%
0-4,9 %-kal csökkent	5%
nem változott	0%
0-4,9 %-kal nőtt	0%
Több mint 5 %-kal nőtt	0%

Az igazság pedig az, hogy egy év alatt 9,7 %-kal csökkent csak a kocaállomány, így alig 11% azon válaszadók száma, akik eltalálták a helyes értéket. A többség (81%) sokkal drámaibbnak érzékelte a kocalétszám csökkenését, mint az valójában volt.

Természetesen felmerül a kérdés: ha tényleg csak ennyit csökkent a kocaállomány, akkor valósak-e azok a várakozások, hogy a tavasz végére, vagy a nyár elejére sertéshiány alakulhat ki, mely felhajtja majd a hízó árakat?

Állatállomány, 2007. december 1.

A 2007. december 1-jei eszmei időponttal végrehajtott gazdaságszerkezeti összeírás előzetes adatai alapján a megelőző négy hónap során a lóállomány kivételével valamennyi haszonállat állománynagysága csökkent. A sertésállomány és a baromfifélék állománya követi az időszakra jellemző szezonális változást. (A szarvasmarha- és juhállomány esetében a csökkenés mértéke a mérési hibahatáron belül van.)

.....

A sertések száma 3,9 millió volt december 1-jén, 127 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az augusztus 1-jei összeírás óta az állomány 260 ezerrel fogyott. Az anyakocák száma (262 ezer) a megelőző négy hónap alatt 16 ezerrel, 2006 decembere óta 28 ezerrel csökkent.

....

forrás: KSH

Számottevő csökkenés a lengyel sertésállományban

A lengyel sertéstenyésztők 2007-ben lényegesen csökkentették állományukat.

A 2007 decemberi számlálás 17,6 milliós állományt mutatott ki, mely egymillióval, vagyis 6%-kal kisebb állomány az egy évvel korábbihoz képest.
A koca és a malacszám még ezt is meghaladó mértékben csökkent a sertéstenyésztőket övező kedvezőtlen gazdasági környezet miatt.

A tenyészkocák látszáma 13%-kal csökkent, mely 300.000-el kevesebb kocát jelent.
Az éves hízóvágások száma a várakozások szerint 24 millió volt, mely 10%-os csökkenést jelent a hízósertéseknél.

forrás: pigprogress.net

2008. 5. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,54

Az index értelmezése: itt