Oldalak

szerda, október 31, 2007

Biotechnológiai előrelépés az EU-ban

Magyarországon kiváló adottságok vannak a génmódosított növényekkel kapcsolatos kutatásokra, de ezeket egyelőre nemigen engedélyezik, e növények termesztését pedig egyáltalán nem. Pedig ideje lenne résen lenni - derül ki egyebek mellett a Pioneer Hi-Bred Termelő és Szolgáltató Zrt. Kelet-Európáért felelős külkapcsolati igazgatójával, Máté Józseffel készült interjúból.

  • Az Európai Bizottság a napokban engedélyezte néhány génmódosított kukorica, köztük a Pioneer két hibridjének importját, illetve élelmiszer- és takarmánycélú felhasználását az Európai Unióban. A döntés nyomán máris zuhantak az árak a kukoricapiacon, így Magyarországon is. Miről van szó tulajdonképpen?
  • Ez máris előrelépés az Európai Unió agrár-biotechnológiai szabályozásában. Az EU-ban a genetikailag módosított (gm) növényekkel kapcsolatos szabályozás kétirányú: az egyik a gm-növények termesztésére, a másik az importjukra, illetve élelmiszer- és takarmánycélú felhasználásuk engedélyezésére vonatkozik. Mind a két folyamat nagyon lassú, sőt a termesztést illetően szinte lehetetlen előrelépni. Gyakorlatilag 1998 óta, amikor a Monsanto MON 810 kódjelű gént tartalmazó molyellenálló kukoricafajtáját engedélyezték, nem adtak ki újabbat az EU-ban. Az igazi áttörés az lesz, amikor a következő ilyen termesztési engedély zöld utat kap. Az importengedélyezésben - bár jelentős a csúszás - mutatkozik egyfajta előrelépés. Az utolsó importengedély a Pioneer számára másfél éve kapott szabad utat. Igen nagy jelentőségű volt, hogy a bizottság említett döntése nyomán most már három gm-kukoricánk kereskedelmét engedélyezték az EU-ban.
  • Melyek ezek és mit "tudnak"?- Az egyikre már megvolt az engedély, ez a kukoricamoly-ellenálló Herculex 1, október 24-étől pedig lehetőségünk van a kukoricabogárral szemben ellenálló Herculex RW, illetve a Herculex I-RR2 - amely egyszerre kukoricamoly-ellenálló és glifozát-toleráns - kukorica importjára is. Ez azért fontos, mert ezeket termelik Észak- és Dél-Amerikában. Amikor pedig egy cég - jelen esetben a Pioneer - vetőmagot értékesít, a gazdálkodók első kérdése ezekben a különben nagy kukoricaexportőr országokban (Brazíliában, Argentínában, az Egyesült Államokban és Kanadában), hogy a tőlünk vásárolt gm-vetőmagból termelt árut az EU-ban tudják-e értékesíteni. A kérdésre most már az a válasz, hogy igen. Ez tehát a cég számára óriási jelentőségű döntés volt, de azt is hozzá kell tenni, hogy ez a versenyelőny elsősorban azon a tengerentúli piacon jelentkezik.
  • A magyar gazdálkodókra, kereskedőkre milyen hatással lehet az importra vonatkozó brüsszeli döntés?
  • Valójában nincs hatása, mivel mi nemigen importálunk. Ez főleg a kukoricaimportőr uniós országok gazdálkodói: az írek, britek, németek, spanyolok és a skandinávok számára jelent változást. Más kérdés, hogy a már említett áresésnek természetesen van közvetett hatása. Hiszen a Pioneer számára az uniós piac megnyitása a két kukorica esetében nemcsak a jövő évi eladásra lesz pozitív hatású, hanem értelemszerűen kihat az idei termést betakarító tengerentúli gazdák európai értékesítésére is.
  • Mi a magyarázata annak, hogy az EU engedélyezi a gm-kukoricák importját, ugyanakkor a saját termelőinek nem engedi termelni?
  • Ezt az ellentmondást én sem nagyon tudom feloldani. Az igazat megvallva, nem is értem. Hiszen az unió ezzel éppen a saját termelőit, az uniós farmereket fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy versenyezhessenek az újvilágiakkal. Ma kukoricahiány van, és említette is, hogy az árak az uniós döntés nyomán máris esni kezdtek, persze mert a bizottsági döntés után ez a kukorica már megjelenik az EU-ban. Nem igazán érthető azonban, hogy a termelést miért nem helyezi előtérbe ugyanezen gm-kukoricák esetében az unió, hiszen 1998-ban már engedélyezték gm-növény termesztését.
  • A lassú víz partot mos elv alapján valamikor talán ebben is történik változás. A Pioneer milyen engedélyre vár?
  • A Herculex 1 termesztésére beadott kérelmünk ügyében már jó ideje nincs előrelépés. És értelemszerűen beadtuk termesztésengedélyezésre a kukoricabogárral szemben ellenálló hibridünket is. Remélem, hogy 2010-re már piacra tudjuk dobni ezt a vetőmagot Európában is, mert a kukoricabogár nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában, Romániában, Horvátországban is óriási gondot jelent. A gm-vetőmag nem csak azért megoldás a rovarok ellen, mert az EU-ban csökkenteni kell a vegyszerhasználatot, hanem azért is, mert jóval gazdaságosabb, azaz olcsóbb a rovaroknak ellenálló vetőmaggal megelőzni a kártételt.
  • Vannak adatok arról, hogy mennyire éri meg ez a gazdálkodóknak?
  • A spanyoloknál, németeknél, cseheknél jelentős kárt okozó kukoricamolynak ellenálló Bt-kukoricát (MON 810) termelő gazdának hektáronként 157 euró haszna volt a hagyományos vetőmagot termelővel szemben Csehországban, egy ottani felmérés szerint. Nálunk a kukoricabogár okoz sokkal nagyobb gondot: már szinte egész Magyarország megfertőződött vele, a legjobb területeinken, főként a Dél-Dunántúlon, Somogyban, Tolnában, Baranyában is elterjedt. A bogár Európában először 1992-ben jelent meg Jugoszláviában, ma már Olasz-, Német- és Franciaországot is megfertőzte. Míg a moly esetében nem olyan jelentős a kár, egy ilyen száraz évben, mint az idei volt, akadt olyan terület, ahol a teljes termés odaveszett a bogár miatt. Gazdálkodói fejjel nem is jó belegondolni, mi lesz, ha jön még egy ilyen esztendő. A Magyar Bioetanol Szövetség alapanyag-ellátó szekciójának becslése szerint a kukoricabogár 2007-ben körülbelül 40 milliárd forint kárt okozott Magyarországon, ugyanis csaknem hárommillió kilogramm növényvédő szert kellett felhasználni (ennek költsége négymilliárd forint), és még így is 0,6 millió tonna kukoricatermés esett ki összesen, ami csaknem 36 milliárd forint kárt okozott a gazdáknak. A kukoricabogár-ellenálló kukorica kapcsán pedig a Pioneernak előnye van, mert jelenleg termesztésre csak egyetlen kukoricabogár-rezisztens kukorica van beadva az unióban, a Pioneeré: az importra éppen most engedélyt kapott Herculex RW.
  • A magyar agrárkormányzat következetesen elutasítja a gm-növények termesztését. Mennyire lehet hatással az uniós határozat a hazai döntéshozókra?
  • Hiába született meg a koegzisztencia-szabályozásunk, nem sok értelme van, ugyanis az EU-ban engedélyezett MON 810 kukoricára 2005 eleje óta moratórium van érvényben. Nincs tehát miről beszélnünk addig, amíg az unió újabb termesztési engedélyt nem ad, az persze kérdés, hogy akkor miként lépne Magyarország. Egyelőre azonban elég sokat mond, hogy egy olyan száraz évben, mint az idei volt, még szántóföldi kísérletet sem engedélyeztek gm-növénnyel Magyarországon. Tavaly is csak a velünk együttműködési szerződésben lévő Szent István Egyetem kísérletét hagyták jóvá, az egyetem teljes kutatási és publikálási szabadságot kapott, de újabb szántóföldi kísérleti kibocsátást idén nem engedélyeztek. Csak az elmúlt évi sóskúti kísérletet lehetett folytatni, abból persze látható volt, hogy a kukoricabogár-ellenálló kukoricánk ép volt, miközben mellette a hagyományosat teljesen elpusztította a rovar. A magyar elzárkózás miatt inkább Romániában és Szlovákiában folytatunk újabb kísérleteket. Ami már csak azért is sajnálatos, mert Magyarország a gm-kutatási projektekben nagyhatalom lehetne. A szegedi, martonvásári, gödöllői kutatók a tudományos, a mezőgazdasági adottságok pedig a természeti alapokat biztosítanák ehhez.
  • Az unióban mennyire van piaca a gm-kukoricának?
  • Az az eddig hangoztatott ellenérv, hogy Magyarország gm-mentes ország, s csak így tudja eladni kukoricáját az EU-ban, aligha állja meg a helyét. A gm-kukoricára már külön értékesítési lánc működik az unióban. Aki ilyet akar használni, az ilyet vesz, aki nem, az nem. Szlovákiában például a bioetanol-gyártók már azért is keresik a Bt-kukoricát, mert nem rágja meg a moly, így egészségesebb a hagyományosnál, s mivel nem telepednek meg rajta a gombák, nem kezdik el termelni a mikotoxint, ami az erjedés szempontjából nagyon fontos az etanolgyártásban. Nem beszélve arról, hogy a termelési költségek csökkentése, ami a gm-kukoricával megoldható, mindenkinek az érdeke lenne.

Tóth László Levente

forrás: napi.hu

Az uniót is érinti a magyar kukorica hiány

Az Európai Unióban az idén 17 százalékkal kisebb lesz a kukoricatermés a tavalyinál, mert bár a főbb termelő országokban jól alakul a betakarítás, Magyarországon és Romániában szárazság tizedelte a termést.

A Nemzetközi Gabonatanács előrejelzése szerint az idén 45,7 millió tonna kukoricát takarítnak be az unió tagországaiban, 17 százalékkal kevesebbet a tavalyi 55,2 milliónál. Magyarországon az idén 3,8-4,0 millió tonnás termés várható a tavalyi 8 milliót követően, Romániában 3,5 millió tonna alá mehet a mennyiség, ami 18 év óta a legalacsonyabb, és jóval elmarad a tavalyi 9 milliótól.
Európa legnagyobb kukorica-termelő országában, Franciaországban viszont felfelé módosították piaci elemzők az idén várható kukoricateremést az utóbbi hetek jó időjárásának köszönhetően, 14 millió tonnára a tavalyi 13 milliót követően. Olaszországban, a kettes számú termelő országban már befejeződött a betakarítás, a termés 2 százalékkal haladja meg a tavalyit, és 9,9 millió tonna lett. Németországban 3,5 millió tonna várható, tavaly 3,2 milliót takarítottak be.

forrás: origo.hu

hétfő, október 29, 2007

Gazdakörök a sertéstenyésztők mellett

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) támogatja a Sertéstenyésztők Országos Választmányának jövő hónap közepére tervezett demonstrációját - mondta Jakab István, az agrár-érdekképviselet elnöke.

A Magosz véleménye szerint is válság van a sertéstenyésztő ágazatban, mivel a sertések előállításának önköltsége kilogrammonként mintegy 100 forinttal haladja meg a felvásárlási árat élősúlyban számítva. Azaz: míg a sertéstartók 1 kilogramm sertéshúst mintegy 350 forintért állítanak elő, addig a feldolgozók, felvásárlók csak mintegy 250 forintot adnak kilójáért, és ez Jakab István szerint tarthatatlan. Az ágazat válságának jeleit az is mutatja, hogy 2004-2006 között mintegy 100 ezerrel csökkent a kocák száma Magyarországon, a teljes sertésállomány pedig mintegy 1 millió darabbal lett kevesebb.

Jakab István szerint az agrárkormányzatnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ágazat válsághelyzete mielőbb megszűnjön. A Magosz elnöke szorgalmazta az idén április 30-ig járó nemzeti támogatások mielőbbi kifizetését, továbbá az állategészségügyi költségek mérséklését, újabb nemzeti támogatások uniós elismertetését, notifikációját.

Jakab István szerint a magyar piacot az eddiginél hathatósabban kellene védeni, nagyobb súlyt helyezve az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések folyamatosságára, és a feketegazdaság felszámolására.

Leszögezte: a Magosz támogatja a Sertéstenyésztők Országos Választmányának követeléseit, kivéve hogy a sertéstartó telepek tulajdonosai földhöz juthassanak.

Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője a Magosz felvetéseire reagálva emlékeztetett arra, hogy az agrártárca az idén mintegy 3 milliárd forintot, jövőre pedig mintegy 4 milliárd forintot fordít a sertéságazat támogatására. A szóvivő szerint az FVM minden tőle telhetőt megtesz az ágazati szereplők helyzetének javítására. Ebbe beletartozik a költségcsökkentés, valamint az unió által nyújtott lehetőségek kihasználása is.

Az agrártárca szóvivője utalt arra is, hogy Mariann Fischer Boel, az unió agrárbiztosa a napokban tett magyarországi látogatásán szintén jelezte, hogy az európai sertéstartók számíthatnak uniós segítségre. Aláhúzta azonban azt, hogy a sertéspiacon tapasztalható válság nem európai, hanem globális jelenség, és azt így is kell kezelni.

forrás: vg.hu

Disznótoros blog

Az internetes kalandozásaim során akadtam az alábbi blogra, melyet most megosztok olvasóimmal: disznótor

Nagyon jó, főleg ha valaki disznót is szeretne vágni és feldolgozni.

Az egyik utolsó publikáció a "Milyen sertést vágjunk?" címet viseli. Ebben találtam az alábbi eligazítást a sertés súlyának megállapításához:

Tanácsos a hozzávetőleges súly megállapításához megmérni az állat hosszát az orr tövétől - ez szemmagasságban van - a farok tövéig. A centiméterekben kapott számot szorozzuk meg a sertés övméretével. Ezt közvetlenül a lapockák (elülső combok) mögött mérjük. A szorzat eredményét a nagyon kövér állatoknál osszuk el 120-al, a közepes disznóknál 130-cal, vagy a hús állatoknál 140-nel. Így megkapjuk a hozzávetőleges élősúlyt. A kapott adat és a valóság között csupán 2-3 kg-os eltérés lesz.

Ha van valakinek az olvasóim közül ezzel kapcsolatban tapasztalata, és hozzászólásban meg is írná, azt megköszönném. (Azt, hogy gyakorlott szemnek nem kell mérőszalag, azt kérem mellőzni, most a mérleg nélküli mérhetőségre vagyok kíváncsi.)

péntek, október 26, 2007

Uniós mentőöv a sertéságazatnak

Október 29-től az unió támogatást ad a sertéságazatban kialakult válság miatt eladhatatlan húsmennyiség magántárolásához - közölte lapunkkal Marian Fischer Boel, az EU Budapesten tárgyaló mezőgazdasági biztosa. A dán politikus este adott exkluzív interjút a VG online-nak, miután egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a magyar kormányzat és a hazai agrárszektor képviselőivel. Fischer Boel elismerte, hogy a sertéstenyésztők és -feldolgozók a magas takarmányárak, az európai exportot hátráltató gyenge dollár és egyéb tényezők miatt nehéz helyzetbe kerültek.

A tenyésztők Magyarországon és más tagállamokban is az állatok idő előtti levágásával igyekeznek csökkenteni veszteségeiket, ami jelentős nyomást gyakorol a feldolgozóiparra és a kereskedelemre - indokolta az agrárbiztos a rendkívüli tárolási támogatás bevezetését. Az erről szóló döntés már megszületett Brüsszelben, és életbe lépéséhez nincs szükség további egyeztetésre a tagállamok között.

Az unió 3-5 hónapon keresztül folyósítja a tárolási támogatást. Ezalatt reményeik szerint normalizálódik a helyzet, tehát eltűnnek a felesleges készletek és emelkednek a felvásárlási árak. Fischer Boel szerint nehéz megmondani, mekkora összeget vesz igénybe a tárolási támogatás, hiszen nem tudják, mennyi igénylés fog beérkezni a feldolgozó cégektől; Brüsszel mindenesetre azzal számol, hogy a végső számla 40-80 millió euró között fog alakulni. Az uniós segítségen felül a tagállamoknak is módjuk van rendkívüli támogatásban részesíteni a sertéságazat vagy bármely más, válságos helyzetbe jutott mezőgazdasági szektor szereplőit. "Bagatell" összegű állami szubvenciók folyósításához egyáltalán nem kell engedélyt kérni az Európai Bizottságtól; ennek határa eddig egy-egy termelő esetében három évre összesen 3000 euró volt, de 2008. januártól hatezer euróra nő az összeg - tette hozzá Fischer Boel. Ugyancsak a tagállami plusztámogatások közé tartozna a gabonatermesztőknek folyósítandó aszánykár-enyhítés, amelyre október közepén kért engedélyt Magyarország az uniótól.

Az agrárbiztos néhány ponton kiegészítést kért a károkat összegző magyar beadványhoz. Most Budapest válaszára vár, és ha ezt megkapja, akkor állítása szerint tíz napon belül jóváhagyhatja az aszálykár-enyhítést. A Magyarországon is nagy vihart kavart borágazati reform kapcsán Marian Fischer Boel úgy fogalmazott: igyekeztek minél nagyobb mértékben figyelembe venni a különböző tagországok piaci szereplőinek érdekeit és véleményét, de természetes, hogy az előterjesztett változat nem nyerhette el mindenki tetszését. A bizottság a közelmúltban jelezte, hogy bizonyos pontokon hajlandó kompromisszumot kötni, de elvárja, hogy a kormányok is engedjenek - tette hozzá. A mezőgazdasági biztos egyébként ma délelőtt Gráf József agrárminiszterrel közös sajtótájékoztatót tart, majd délután Egerbe látogat, ahol a helyi bortermelőkkel egyeztet a reformjavaslatról és a szektor jövőbeni kilátásairól.

Takács Gábor

forrás: vg.hu

2007. 43. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,64

csütörtök, október 25, 2007

A holland malac export több mint 2%-kal nőtt

A Hollandiában megjelent jelentés szerint Hollandia EU-n belüli malac eladása 2,23%-kal nőtt az első háromnegyed évben.
Továbbra is Németország maradt a holland malac legnagyobb felvevő piaca. 2007-ben 12,85%-kal több malacot vásároltak a németek, az egy évvel korábbihoz képest. A Belgiumba irányuló export szintén jelentősen 15,69%-kal növekedett ami 46,640 sertésnek felel meg.
Csak Spanyolország csökkentette a malac importját az elmúlt évhez képest, méghozzá 15 %-kal.

A jelentés szerint a holland malac export további növekedése előtt egyetlen akadály van csak, mégpedig az ország Aujeszky státusza.

A román sertéshús 2010-ig nem kívánatos az EU-ban

Románia keleti felén található Brailában újabb sertéspestises megbetegedést fedeztek fel. Ezúttal 2500 sertést kell kiirtani. Az idén augusztusban a Smithfield cég Temes megyei telepein tömeges megbetegedések óta ez a legnagyobb méretű fertőzés Romániában.
Mindezek az esetek azt követően történtek, hogy a román állategészségügyi hatóságok ez év júniusában bejelentették, hogy felszámolták a betegséget, mely 2006-ban 716 esetben jelentkezett.
A mostani eseteket követően Brüsszel a román sertéshússal szembeni embargó 2009 év végéig történő meghosszabbításáról döntött.

Jönnek az amerikaiak, jönnek az amerikaiak!

A mai napon érkezett a hír, mely szerint az Európai Bizottság jóváhagyta két génmódosított (GMO) kukorica Európán belüli humán élelmezésre, valamint állati takarmányozásra való felhasználását. A két kukorica, mely a világon először (de gyaníthatóan nem utoljára) megkapta az EU-ba szóló beutazási vízumát a 59122 -es és a 1507xNK603 azonosítót viseli.
Természetesen a hírben külön megemlítik, hogy az EU saját független tudományos bizottsága biztonságosnak ítélte a két kukorica táplálkozási láncba való beengedését.

Mit lehet erre mondani? Várható volt?
A tegnapi napon egy hazánkban tevékenykedő belga-holland takarmányos cég előadásán két idevágó információ hangzott el:
  1. a Benelux államokban 220€ (~55 ezer Ft) a kukorica, mely szinte elviselhetetlenül magas az ottani termelők számára és
  2. Hollandiában még nem hagyták abba a malacgyárak a termelést, és tovább ontják a hízó alapanyagot.
Ha a fenti hír azt eredményezi, hogy zöld lámpát kap a tengeren túlról szállított jóval olcsóbb tengeri, akkor a takarmány árak konszolidációja várható, és ebből következően:
  1. nem fognak bezárni a nyugat-európai sertéstelepek,
  2. újabb remény csillanhat fel a túlélésre játszó hazai termelők szemében, hogy lesz mit etetni,
  3. nem lesz sertés hiány.

DE, ha mindez igaz, akkor hogyan fog alakulni a jövő évi hízó ár? Lesz-e 350 Ft-ot meghaladó átvételi ár jövő év nyarára, ahogyan mindenki remélte, vagy erről a reményünkről is le kell mondanunk? Lehet, hogy ez a válság a rossz helyzetben lévő telepek elhúzódó agóniája miatt hosszabb lesz, mint gondoltuk?

Azt hiszem igen érdekes folyamatok elébe nézünk (bár jobb lenne kívülről nézni), melyek végkifejlete jelen pillanatban általam még megjósolhatatlan.

Az agrárminiszterrel tárgyaltak a sertéstartók

A sertéstartók megbízottai a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel tárgyaltak az ágazatban kialakult helyzetről szerdán Budapesten - tájékoztott a megbeszéléseket követően Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára.

A Sertéstartók Országos Választmányának képviselői - Mészáros Illés választmányi elnök, Kovács Lajos és Vidmann Mihály -, valamint Gráf József, az agrártárca irányítója a helyzetértékelésben egyetértett - közölte Tóth István. Amennyiben nem történik gyökeres változás az ágazatban, akkor hat hónapon belül akár több százezer darabbal 2,5 millióra csökkenhet a sertések száma Magyarországon.

Tóth István szerint némi előrelépés történt a korábbi helyzethez képest a megbeszélések eredményeként. Az állam mérsékelné például a hatósági állategészségügyi költségeket, biztosítaná a kisösszegű - úgynevezett de minimis - takarmányvásárlás lehetőségét, és még az idén kifizetné a jövő év helyett az ez év április 30-ig járó, mintegy 2,5 milliárd forintra rúgó állatjóléti támogatást a gazdálkodóknak.


Ezek az intézkedések azonban érdemben nem változtatnak a tenyésztők helyzetén Tóth István szerint. Ezért a MOSZ titkára úgy véli, továbbra is napirenden van a sertéstartók korábban, november elejére bejelentett demonstrációja. A tüntetés megtartásáról azonban a Sertéstartók Országos Választmányának csütörtöki rendkívüli ülése dönt Budapesten. Ekkor határoznak az esetleges demonstráció időpontjáról és helyszíneiről is.


A MOSZ titkára ugyanakkor aláhúzta: egy esetlegesen megtartandó demonstrációt semmiképpen nem lehet politikai töltetűnek tekinteni, mert szakmai kérdések megoldását szeretnék kikényszeríteni.

forrás: origo.hu

1800 Ft még idén

A szaktárca előre hozta a 25/2004 (III.3.) rendeletben foglalt támogatás (1800 Ft) kifizetését az aszálykárból kifolyólag jelentkező költségnövekedés miatt, így az idei esztendőben megkezdődhetnek a kifizetések.
Aki nem akar időt veszíteni, annak ajánlom figyelmébe az alábbi rendeletet.

hétfő, október 22, 2007

Sertéspiac

Máhr András
3-4 milliárd forint a sertéstartók támogatására

Az idén és jövőre is a sertéstartók támogatására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 3-4 milliárd forintot szán - tájékoztatta az újságírókat szerdán Budapesten Máhr András, a tárca szakállamtitkára, néhány órával azután, hogy a sertéstartók bejelentették: országos demonstrációt tartanak november első dekádjában.

Az FVM szakállamtitkára közölte: az agrártárca át kívánja vállalni a termelőktől az állategészségügyi díjakat, továbbá a takarmányellátáshoz szükséges pénzt hitelből is lehet majd finanszírozni, emellett ötéves úgynevezett konszolidációs hitelt is szeretnének nyújtani a sertéstartóknak, valamint vissza kívánják állítani az úgynevezett állatjóléti támogatást, amely állatonként 1.800 forint.

Emellett az Európai Unióban a magyar agrárkormányzat már a jövő hét elején tartandó luxemburgi miniszteri tanácsülésen kezdeményezi, hogy az EU léptessen életbe a sertéságazatban intervenciós intézkedéseket - bár erre több mint 20 éve nem volt példa - és úgynevezett magántároltatási rendszert is hozzon létre. Ez utóbbi segítené a gazdálkodókat a jelenlegi piaci anomáliák leküzdésében.

Máhr András megjegyezte, hogy a világpiacon csökken a sertéshús ára és e tendencia alól Magyarország sem kivétel.

Elmondta: a felvásárlási árak az elmúlt időben mintegy 10 százalékkal csökkentek, a feldolgozók átadási árai a kereskedőknek szintén mintegy 5 százalékkal mérséklődtek, ugyanakkor a fogyasztói ár 12 százalékkal emelkedett.

Az MTI kérdésére Máhr András elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy a magyar sertésállomány 1,5 millió körüli mennyiségre csökkenjen belátható időn belül. Azt viszont nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az állomány 20-25 százalékkal mérséklődik a jelenlegi, mintegy 3,8 millió darabhoz képest.

A szakállamtitkár közölte azt is: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az állattenyésztés feltételeinek fejlesztése prioritást élvez. Az elkövetkezendő években összesen mintegy 250 milliárd forintos forrásra lehet számítani ezen a területen.

Országos demonstrációt tartanak november első dekádjában a sertéstartók, mivel tarthatatlannak ítélik helyzetüket - hangzott el szerdán, a Sertéstartók Országos Választmányának ülését követő sajtótájékoztatón.

Mészáros Illés választmányi elnök közölte: Magyarországon akár 1,5 millió darabra is csökkenhet a sertések száma jövőre, amennyiben sürgős intézkedések nem történnek az ágazat megmentése érdekében. Jelenleg ugyanis egy-egy gazda 120-140 forintot fizet rá kilogrammonként a sertéstartásra. A felvásárlási árak 220-240 forint között mozognak kilogrammonként, a sertés előállításának önköltsége pedig 340-360 forint.

A szakemberek szerint, ha nem történik változás, úgy rövid időn belül megszűnhet Magyarországon a sertéstartás.

forrás: fvm.hu

az fvm honlapjáról egy pdf dokumentum is letölthető "Intézkedések az állattenyésztés pozíciójának javítása érdekében" címmel

csütörtök, október 18, 2007

Ukrán kukoricán hízik a csirke, argentinon a disznó

Október középétől a baromfitartók Ukrajnából, a sertésnevelők pedig Argentínából hozatnak olcsó kukoricát. Nem akarják megfizetni a sokkal drágább magyar tengerit. Attól tartanak ugyanis, ha tovább emelkednek a húsárak, annyira visszaesik a fogyasztás, hogy veszélybe kerül a megélhetésük.

A vásárló megelégelte a kukorica magas ára miatti általános élelmiszer-drágulást. Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: szerdán az összes baromfihús-szállító befejezte a takarmányár-emelkedés miatti ártárgyalásokat a nagy kereskedelmi láncokkal. Az elmúlt esztendőben a takarmányok ára csaknem megduplázódott, az idén eddig átlagosan 18 százalékkal emelkedett a szárnyasok fogyasztói ára. Október közepétől újabb 6-9 százalékos áremelésre lehet számítani. Ezzel vége az idei áremelésnek - állítja Bárány, ugyanis a fogyasztó többet nem viselne el, és radikálisan csökkenhetne a kereslet.

Ezek után az elnök szerint az évente 1,1 millió tonna kukoricát felhasználó baromfiágazat nemet mond a kukoricatermelők és -kereskedők spekulatív drágítására. Legfeljebb tonnánként 205-210 eurót, 50 ezer forint körüli összeget hajlandók fizetni, tízezerrel kevesebbet a termelők által kértnél.

Bárány László - gabonapiaci információira hivatkozva - elmondta: az elmúlt hónapokban értékesített több mint egymillió tonna körüli kukoricából 600-700 ezer tonnát itthon tartottak a kereskedők. A Brüsszel által jelenleg 220 eurós árszinten értékesített, korábban 160 eurós árszinten vásárolt kukoricából 200-300 ezer tonnát Németországba szállítottak a bioetanol-üzemeknek, 100-120 ezer tonnát pedig a Smithfield amerikai húsfeldolgozó romániai sertéstelepeire. Ezért biztos, hogy az idei, négymillió körüli terméssel együtt legalább ötmillió tonna kukorica lesz itthon, vagyis nem várható takarmányhiány. A hazai éves takarmányfelhasználás nem éri el a négymillió tonnát. Szerinte ezért indokolatlan a magas ár.

A Bárány László tulajdonában lévő Baromfi Coop a napokban Ukrajnában vásárolt 30 ezer tonna kukoricát. A sertéstartók is hasonló lépésre szánták el magukat. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi takarmány- és fogyasztói árak mellett egy-egy sertésen átlagosan hatezer forintot veszítenek az állattartók. Tegnap féltucatnyi dél-dunántúli sertéstartó 25 ezer tonna argentin kukoricát rendelt - ez a magyar határig szállítva 48 ezer forintba kerül. Vagyis ők sem kérnek a magyar piacot jelenleg jellemző 60 ezer forintos árból.

Czauner Péter

forrás: nol.hu

Drága lett, ezért nem kell az állami kukorica

A sertéstartók elviselhetetlen veszteségeik miatt akkor is demonstrálnak, ha az agrárkormányzat beváltja terveit és az idén, illetve jövőre 4-4 milliárd forint támogatással siet segítségükre. A gazdák a drága takarmány miatt vannak bajban.

Akkor is országos demonstrációt tartanak a sertéstartók, ha az agrárkormányzat változtatni próbál a drága takarmány miatt kilátástalannak vélt helyzetükön. Emlékezetes, hogy Gráf József, az agrártárca vezetője a közelmúltban, titkos megbízást adott állami gabonacégeknek, hogy az unió Magyarországon tárolt - itt termett - intervenciós kukoricájából legalább félmillió tonna terményt megvásároljanak. Ezt a TIG és Concordia Zrt. úgy értékesíti, hogy nem számol fel hasznot. Azt remélték, ezzel a mennyiséggel csökkenteni tudják a tonnánként 60 ezer forint közelébe csúszó árakat.

Az eredeti terv az volt: a Magyar Sertéstartók Országos Szövetsége, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT), valamint a Baromfi Terméktanács kap lehetőséget arra, hogy az agrártárca szerint olcsónak tartott kukoricát tagjaihoz eljuttassa. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy két tételben, mintegy 78 ezer tonna, tonnánként 54 ezer forintért kínált kukoricára hozhattak vevőt a VHT-vel közösen. Összesen 66 ezer tonnára jelentettek be igényt, ám kvótájukból 30 ezer tonnára nincs és valószínűleg nem is lesz vevő, ugyanis a terményért előre kell fizetni, s a gabonaraktáraktól távoli telepre történő szállítás miatt ez sokaknak már nagyon drága.

Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke hasonló fiaskóról számolt be. Információi szerint a 70-80 ezer tonnára szóló vásárlási lehetőségükből legfeljebb néhány tízezer tonnát használtak ki. Beszámolt arról is, hogy az ügyesebb baromfitartóknak sikerült 50-53 ezer forintos áron kukoricát szerezni.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségéhez (MOSZ) tartozó sertéstartók országos választmányának ülése után Mészáros Illés elnök megkongatta a vészharangot. Elmondta, hogy a sertések száma jövőre, 1,5 millióra is csökkenhet, ha az állattartók nem kapnak sürgősen segítséget. Számításaik szerint egy-egy gazda tízezer forintnál is többet fizet rá a sertéstartásra. A KSH legfrissebb, augusztusi állatszámlálása szerint az országban 4,1 millió sertést tartanak. Szakértők szerint az állomány a legszélsőségesebb esetben is legfeljebb 3-3,2 milliósra csökkenhet, ami import nélkül is bőven fedezi a hazai fogyasztást.) A választmány arról is döntött, hogy a helyzet megoldására tárgyalásokat kezdeményez Gráf Józseffel.

A választmányi sajtótájékoztatóhoz kapcsolódva Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára bejelentette, hogy a sertéstartók az idén és jövőre is mintegy 3-4 milliárd forintra számíthatnak. Részletesen ismertette, hogy a terveikben a többi között a hatósági állategészségügyi költségek csökkentése és az ötéves konszolidációs hitel is szerepel. Elhangzott az is: a magyar agrárkormányzat a jövő heti luxemburgi miniszteri tanácsülésen kezdeményezi, hogy az EU léptessen életbe intervenciós intézkedéseket a sertéságazatban - bár erre több mint húsz éve nem volt példa - és úgynevezett magántároltatási rendszert is hozzon létre. Ez utóbbi segítené a gazdálkodókat a jelenlegi piaci anomáliák leküzdésében.

Czauner Péter

forrás: nol.hu

szerda, október 17, 2007

Demonstrációra készülnek a sertéstartók

Országos demonstrációt tartanak november első dekádjában a sertéstartók, mivel tarthatatlannak ítélik helyzetüket - hangzott el szerdán, a Sertéstartók Országos Választmányának ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Mészáros Illés választmányi elnök közölte: Magyarországon akár 1,5 millió darabra is csökkenhet a sertések száma jövőre, amennyiben sürgős intézkedések nem történnek az ágazat megmentése érdekében. Jelenleg ugyanis egy-egy gazda 120-140 forintot fizet rá kilogrammonként a sertéstartásra. A felvásárlási árak 220-240 forint között mozognak kilogrammonként, a sertés előállításának önköltsége pedig 340-360 forint.

A szakemberek szerint ha nem történik változás, úgy rövid időn belül megszűnhet Magyarországon a sertéstartás. A sertéstartók költségei az utóbbi időben annyira megnövekedtek, főként a takarmányárak emelkedése miatt, hogy a sertéstartó telepeket a gazdálkodók sorra szüntetik meg - mondta Kovács Lajos, a választmány tárgyalóküldöttségének tagja.

Az országos sertésválasztmány szerdai ülésén arról döntött, hogy a helyzet megoldására tárgyalásokat kezdeményez Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel. A tárgyalóküldöttségnek Mészáros Illés és Kovács Lajos mellett tagja lesz Vidmann Mihály, a Magyar Parasztszövetség elnöke is.

A sertéstartók sérelmezik, hogy sok ismeretlen eredetű sertéshús áramlik az utóbbi időben az országba, amely letöri az árakat. Emellett anyagi helyzetük azt sem engedi meg, hogy telepeiket korszerűsítsék. Az MTI kérdésére a sajtótájékoztatón jelenlévő szakemberek arra nem tudtak választ adni, hogy mennyi is az a sertésszám, amely ténylegesen a magyar szükségleteket fedezné.

Elmondták, hogy Magyarországon az egy főre eső átlagos sertéshús-fogyasztás 30-35 kilogramm évente. Az ideális sertésmennyiség álláspontjuk szerint mintegy 7 millió lenne. Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások kimenetelétől függ-e a demonstráció, a választmányi elnök határozott nemmel válaszolt. Mint mondta, mindenképpen lesz tüntetés november elején, ennek módjáról és helyszíneiről azonban még nem döntöttek a sertéstartók.

forrás: nol.hu

A húsipar a kormány segítségét várja

Az utóbbi időben a húspiacon kialakult helyzetért nem a húsfeldolgozók a felelősek, az árcsökkenés az egész európai piacra jellemző folyamat - szögezi le a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöksége, amely szerint a rendkívüli piaci helyzetben a kormánynak át kell tekintenie, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére annak kezelésére.

A testület állásfoglalása szerint az árak mérséklődésének alapvető oka a sertéshús iránti kereslet stagnálása, illetve csökkenése, valamint az unió úgynevezett harmadik országokba történő exportjának visszaesése.Emellett a takarmányárak növekedése miatt lényegesen csökkenő tenyésztői kedv eredményezte azt, hogy megnövekedett a kocavágások száma is, és megindult az alacsonyabb súlyú, de már vágásérett állatok értékesítése. Ez a kínálati nyomás rendkívül nyomott piaci helyzetet eredményez.

A KSH adatok azt mutatják: ez év augusztusában, a tavaly augusztusi árakhoz képest a sertéshús fogyasztói ára 2 százalékkal emelkedett. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint viszont a vágósertés termelői ára augusztus végén közel 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az AKI által gyűjtött "nyers húsok feldolgozói értékesítési ára" ugyanebben az időszakban a következőképpen alakult: a csontos sertéshúst - lehúzott, félben - 11 százalékkal, a szalonnás és bőrös sertéshúst - félben - 22 százalékkal, a sertéscombot csont nélkül 11 százalékkal, a sertéstarját 18 százalékkal olcsóbban vette át a kereskedelem. A húsipar tehát átlagosan körülbelül ugyanannyival alacsonyabb áron értékesítette a sertéshúst, mint amennyivel a termelő kevesebbet kapott az élősertésért - állapítja meg a szövetség.

A magyar húspiac kicsi, nyitott piac - hívja fel a figyelmet a Hússzövetség elnöksége -, ahová a túlkínálattal jellemezhető uniós piacról folyamatosan áramlik be a máshol vevőt nem találó sertéshús. A magyar húsipar nincs abban a helyzetben, hogy a fenti termékmozgást figyelmen kívül hagyja a sertés belföldi átvételi árának megállapításakor.A költségek növekedésének az árba történő beépítését célzó törekvéseknek ellene hat, hogy a magyar piacon még mindig rendkívül jelentős a "feketekereskedelem" aránya, ami a legális piacon tevékenykedő szereplők érdekérvényesítési képességét lényegesen csökkenti.

A Hússzövetség, a sertéstartókhoz hasonlóan, rendkívüli módon tart attól, hogy a következő hónapok a piaci folyamatok olyan helyzetet teremtenek, amely a magyar sertéshúságazat drasztikus visszaesését eredményezi. A magyar húsipar nincs abban a helyzetben, hogy a termelők kérésének megfelelően "segítséget nyújtson" a jelen körülmények között, hiszen önmaga is áldozata a piaci folyamatoknak.

forrás: origo.hu

kedd, október 16, 2007

2007. 42. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,64

szombat, október 13, 2007

Év végéig ingyen szállíthatjuk a sertéseket

A hír igaz, de csak a szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól mentesülünk, a fuvarköltség alól sajnos nem :-). Igaz a semminél ez is több. Az erről szóló rendeletmódosítás szövege az alábbi:


111/2007. (X. 1.) FVM rendelet egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet módosításáról



Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésének 17. pontjában, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában kapott feladatkörben eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § Egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A rendelet 1. számú melléklete 3.1. pontjában meghatározott, élő állatok vasútra, hajóra, repülőgépre, gépkocsira - szállítás céljából - való berakodásakor történő igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól a nyári aszály következményeinek enyhítése érdekében 2008. december 31-ig mentes a sertés, vágóbaromfi és előnevelt baromfi, felnőtt tenyészbaromfi, naposbaromfi szállítása."
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) Az R. e rendelet 1. §-ával megállapított 4. §-ának (3) bekezdése 2008. december 31-ével hatályát veszti.


forrás: FVM


A jogszabály jelenleg érvényes, egységes szerkezetű szövege itt megtekinthető.

péntek, október 12, 2007

Megjelent a VHT 21. hírlevele, és benne a vörös hús kampányt bíráló cikkre adott válasz

Lelkes olvasóim talán még emlékeznek, annak idején sürgettem, hogy a Népszabadságban a vörös hús kampány ellen írott cikkre reagálni kellene, még mielőtt komolyabb kárt tenne az elérendő célban.

Felhívásom meghallgatásra talált.

Íme a reakció, mely a VHT honlapjáról letölthető 21. hírlevélben szerepel:

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A Népszabadság 2007. szeptember 8-i számában Hargitai Miklós által jegyzett „Vörös hús: nálunk ösztönzik, a világban ellenzik“ címen írt írással kapcsolatosan felháborodásuknak adtak hangot a vertikum szereplői (HÚSCÉH, Magyar Húsiparosok Szövetsége, Magyar Sertéstartók Szövetsége, Vágóállat és Hús Terméktanács). Kérjük írásunk változtatás nélküli közlését.
Vitathatatlan a kutatói körökben tapasztalható vita a vörös hús egészségesegészségtelen voltáról.
Erősen megkérdőjelezhető a szerző alapossága, szakértelme, és hitelességre való törekvése, valamint a cikkben szereplő állításainak helytállósága, ugyanis már az első mondat – a kampány állami pénzből történő finanszírozása - sem igaz. Jelesül az AMC a szakmai szervezetekkel együttműködve, a kampány költségeit nem a központi költségvetésből finanszírozza, hanem a húsipar által létrehozott „Húsmívesség Alapítvány“ megszüntetéséből származó pénzből, amely alapítvány a magyar vágó és feldolgozó vállalatok pénzbefizetéséből jött létre.
A tervezett kampány elsődleges célja a fogyasztók figyelmének felhívása az egészséges táplálkozásra, amelynek egyik fontos komponense a Magyarországon megtermelt vöröshús és készítmények. Kampány alatt a fogyasztók szakszerű információkat kapnak a hazai sertés/marha tőkehús, és az ebből készített húskészítmények fogyasztásának előnyeiről, és azoknak az egészséges táplálkozásban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről.
Magyarországon 2005-ben 29,8 kg/fő sertés hús és 6 kg/fő marhahús fogyasztása volt számszerűsíthető, ami európai viszonylatban közepesnek tekinthető hiszen Európában az egy főre jutó húsfogyasztás 2005-ben 63,5 kg volt. (KSH) Az sem elhanyagolható tény, miszerint a vöröshús fogyasztás a magyar konyha sajátja volt ősidők óta, ebből kifolyólag több tízezer család megélhetését biztosítja a mai napig is.
A kampány célja továbbá a magyar húsipari termékek belpiaci részesedésének növelése, a fogyasztók hazai előállítású hússal és húskészítményekkel kapcsolatos fogyasztási szokásainak pozitív irányú megváltoztatása, a magyar hústermékek ismertségének növelése, elismerésének javítása. Tekintettel arra, és itt is, a cikkel ellentétben azt hangsúlyozzuk, hogy a nemzetközi trendek a vöröshús előállítását és feldolgozását támogatják olyan országokban, amelyek eddig nettó importőrök voltak (Kína,Oroszország, Románia, stb).
Az egészségre ártalmas voltát állítani ebben a kontextusban téves, mivel a „Canser Science“(Japán Rákszövetség hivatalos lapja által közölt tanulmány, valamint a stockholmi „Karolinska Intézet“ és a svédországi járványtani intézet a „National Institute of Enviromental Medicine“ legújabb tanulmánya szerint is enyhén szólva vitatható állítás a vöröshús rákkeltő hatása.
Nem elhanyagolható tény az sem, miszerint az emberi szervezet életfunkcióinak fenntartásához nemcsak olyan tápanyagok kellenek, amelyek energiát szolgáltatnak (zsírok, fehérjék, szénhidrátok), hanem olyan természetes szerves vegyületek is, amelyekből csak kis mennyiségre van szükség. Ilyenek a vitaminok, amelyek nélkülözhetetlenek, mert szabályozzák az anyagcserét, az energiaforgalmat, az enzimműködést és a szervezet megújítását. A vitaminok két nagy csoportba sorolhatók: zsírban oldódó (A, D, E, K) és vízben oldódó (B-csoport, C) vitaminok. A húsok a B-vitamincsoport tagjait (B1, B2, niacin, B6, B12) tartalmazzák jelentős mennyiségben. (Hiányukban fáradékonyság, gyulladás, álmatlanság, vérszegénység léphet fel.) Különösen kiemelkedő a sertéshús B1-vitamintartalma, amely más állatok húsához viszonyítva ötszörös mennyiségű. Zsírban oldódó vitaminokat a hús kis, a belsőségek viszont nagy mennyiségben tartalmaznak, főleg A és D-vitamint. (Az A-vitamin hiányában látáskárosodás, míg a D-vitamin hiányában csontképzési rendellenesség léphet fel.)
Szerencsére az idei esztendőben a Tej-, Baromfi Terméktanácsok (részben saját forrásból) sikeres kampányt folytatak a fogyasztás ösztönzésére, valamint az Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Terméktanácsnak jelenleg is fut a fogyasztást ösztönző kampánya. Remélhetőleg a magyar gazdaság a következő néhány évben sikeres kampányokat fog folytatni a magyar lakosság minél szélesebb köre számára elérhető egészségesebb táplálkozás, és a magyar termékek fogyasztásának növelése érdekében.
Egyre több szakértő hitvallása az, hogy a vörös és fehér hús, a zöldség-gyümölcs mértékletes fogyasztása, és a mozgás jelenti az egészséget, és a harmónikus életet. Ezt az üzenetet az ágazati szereplők által létrehozott alapítványi forrásból támogathatja, sőt támogatnia is kell!

Tüntetésre készülnek a sertéstartók

Demonstrációra készülnek a sertéstartók. A tiltakozás idejéről és módjáról október 17-én dönt a szakmai szervezet. A sertéstartók úgy vélik: nem lehet tovább tétlenül szemlélni, hogy eltűnjön a piacról a magyar sertéshús. Nem várhatnak tovább a be nem tartott ígéretekre, a meg nem hozott döntésekre.

Elfogyott az állatoknak szánt takarmány, a gazdálkodók felélték utolsó tartalékaikat. A termelők sem a feldolgozóktól, sem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM) nem kaptak érdemi segítséget. Így nem maradt más út számukra, mint az, hogy a közvéleményhez és a fogyasztókhoz forduljanak - hangoztatja a Sertéstenyésztők Országos Választmánya.

A sertéstartók elkeseredettsége és kilátástalan helyzete azonnali lépéseket igényel - hangoztatja a MOSZ. A szövetség úgy ítéli meg, hogy csak akkor van remény érdemi intézkedések meghozatalára, ha a sertéstartók a változások kikényszerítése érdekében összehangoltan lépnek fel. Az agrár-érdekképviselet szerint már nem lehet egy-két helyi megmozdulással eredményt elérni, országos szinten kell megoldást találni.

A MOSZ vállalja az országos tüntetés szervezését, várja minden sertéstartásban érdekelt gazdálkodó csatlakozását. A demonstráció előkészítése elkezdődött. A jövő hét szerdáján megkezdi munkáját a szervező bizottság, amely előkészíti, hogy a sertéstartók országos akciókban adjanak hangot elégedetlenségüknek. A sertéstartási kedvet több szakmai szervezet szerint is növelni kellene Magyarországon, mivel nagyon kevés a sertés. Az idén a vágások száma nem változott tavalyhoz képest. A múlt évben Magyarországon összesen mintegy 3,8-4,0 millió sertést vágtak. Az idei első hét havi adatok alapján a levágott mennyiség 2,5 millió darab volt, ez időarányosan megfelel a tavalyinak, amelyben benne vannak a külföldről Magyarországra hozott élő állatok is.

Magyarországon az élő sertés előállításának önköltsége az év elején még általában 260-280 forint kilogrammonként élő súlyra vetítve, az állattartó telep korszerűségétől és az alkalmazott technológiától függően. Ez azonban a mostani magas takarmányárak miatt biztosan 330 forint fölé emelkedik, mivel a sertéstartás költségének 65-70 százalékát a takarmányárak adják.

forrás: origo.hu

Az ön- és közámítás magasiskolája

A héten az egyik mezőgazdasági hetilapból hullott az ölembe a "magyar sertéstenyésztés teljes vertikumának meghatározó szereplője" titulussal magát meghatározó vállalat magazinja.

Éppen 15 éves születésnapjukat ünneplik/ünnepeltetik, amihez innét is gratulálok (csak halkan jegyzem meg, hogy a RATTLEROW SEGHERS immáron 17 éve van jelen a magyar piacon).
A magazinban leírt megállapítások közül egy dologgal maximálisan egyet tudok érteni:

"...a legköltséghatékonyabb a genetikába, a tenyésztői munkába történő befektetés. Nemzetközi statisztikák szerint egy jól működő, a tenyésztési piramis elvén felépülő sertéstelep működési költségeinek mindössze 5 százaléka az az összeg, amelyet a genetikára költ el. Tapasztalatok szerint a telepek életében ez a leggyorsabban megtérülő befektetés, itt érhetők el a leglátványosabb eredmények."

Ami most arra késztetett, hogy tollat, azaz klaviatúrát ragadjak az az unalomig ismételt magyar ember magyar disznót vesz szlogen kissé terjedelmesebb változata, mely sajnos ebben a magazinban is helyet kapott:

"Ehhez persze az kell, hogy mi magunk is magyar alapanyagokból, magyar genetikával, magyar szakemberekkel és magyar célokkal dolgozzunk, és hogy a boltok polcairól mi magunk is a minőségi magyar árukat vegyük le."

Ez mind olyan szép és jó, de pár oldallal hátrébb mit olvasok? (Igaz a két írást nem ugyan az a személy jegyzi.)

"A telepeken végzett tenyésztői munka színvonalát bizonyítja, a több szobát és vitrint betöltő serlegek, domborművek és oklevelek tömege, amelyeket a különböző kiállításokon (OMÉK, Alföldi Állattenyésztési Napok, FARMER-EXPO, stb.) nyertek el a nagy genetikai értékű és impozáns küllemű tenyészállataik bemutatásával.

Különösen igaz ez a sertéságazatra, melyben a magyar nagyfehér hússertés és a HUNGAHIB 39-es kanelőállító törzstenyészet mellett saját Mesterséges Termékenyítő Állomást (MTÁ) és egy időben Teljesítmény Vizsgáló Állomást (TVÁ) is üzemeltettek."

Ezt követően írnak a kiváló magyar nagyfehér tenyészetről.

"Ez a tenyészet a magyar fajtatiszta törzstelepek ranglistáján mindig az elsők között szerepelt.
A tenyésztési cél, főleg az utóbbi 12 évben, amikor is kialakult a jelenlegi tenyészállomány, mindig is a nagy szaporaságú és kiváló konstitúciójú tenyészkocák termelésbe állítása volt.
Ennek érdekében hozták létre a Mesterséges Termékenyítő Állomást is.
Induláskor hazai tenyésztésű finn vérségű tenyészkanokat vásároltak, majd finn import spermával saját előállítású kanokkal folytatták a tenyésztői munkát. A nagy áttörést a Dániából vásárolt nagyfehér és lapály kanok tenyésztésbe állítása jelentette.
A Hungahib-hibrid márkajelzéssel ellátott tenyésztési program anyai oldalán a szaporaság növelése az elsődleges célkitűzés."

A cikk még folytatódik ugyan, de úgy gondolom, hogy ennyi is untig elég belőle a következtetések levonásához.

Hééééé, Emberek! Vegyük már észre, hogy palira akarnak venni!

idézett részek: Hungapig Magazin 2007. október

2007. 41. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,89

szerda, október 10, 2007

Mega-bioberuházás negyvenmilliárd forintból

Negyvenmilliárd forintból épít bioüzemanyag-komplexumot a Central EU Biofuel Hungary Kft.

A jövő év tavaszán kezdi meg hódmezővásárhelyi beruházását a Central EU Biofuel Hungary Kft. (CEUBH), amely Kelet-Közép-Európa legnagyobb biodízelüzemét építi fel az alföldi városban, mintegy 40 milliárd forintos beruházással. Gombos András, a CEUBH mezőgazdasági igazgatója elmondta: jelenleg még az engedélyezés folyik, de reményeik szerint 2008 tavaszára minden akadály elhárul a kivitelezés megkezdése elől.A 30 százalékban saját erőből, 70 százalékban banki hitelből finanszírozandó beruházás két lépcsőben valósul meg. Az ausztrál érdekeltségű cég az első ütemben – 2009 őszére – egy évi 500 ezer tonna alapanyag feldolgozására alkalmas présüzemet épít fel, ahol a beérkező napraforgóból és kisebb mennyiségű repcéből finomított növényi olajat állítanak elő. Ezt követően kezdődik a finomító építése, amelyben a növényi olaj felhasználásával 2010-ben kezdik meg a biodízel gyártását.

A présüzem addig sem áll kihasználatlanul. Ugyanis 2009-re a cégcsoport a szomszédos Ausztriában is létesít egy biodízelt előállító gyárat, s egy éven át a hódmezővásárhelyi présüzemből kikerülő növényi olajat is ide szállítják további feldolgozásra. A hazai gyáregyüttesben 2010-től évi 200 ezer tonna biodízelt termelnek, ennek nagy részét a nyugat-európai piacokon értékesítik majd. A projekt részeként a CEUBH egy 10 megawatt teljesítményű biomassza-erőművet is felépít Hódmezővásárhelyen, amelyben a gyártás melléktermékeként keletkező napraforgóhéj elégetésével termelik ki az üzemegyüttes működéséhez szükséges hő- és villamos energiát.

A vállalat a szükséges alapanyag 60-65 százalékát Magyarországról – integrátorok és nagy gazdaságok bevonásával – szerzi be, míg a maradék 35-40 százalékot a szomszédos romániai és szerbiai régiókból szállítja majd. A cég választása azért esett elsődleges nyersanyagként a napraforgóra, mert az a szóba jöhető többi növényhez képest jobban bírja az aszályos hazai éghajlatot, igaz, kisebb mennyiségben repcét is feldolgoznak majd.

Az alapanyag-ellátást hosszú távon biztosítja, hogy a napraforgó magyarországi vetésterülete a következő években a jelenlegi 500 ezer hektárról 700 ezerre növelhető – fejtette ki Gombos András. A környezetvédelmi tárcánál korábban államtitkári pozíciót betöltő mezőgazdasági igazgató elmondta: attól sem tart, hogy a piacon érdekellentétbe kerülnek a takarmányt kereső állattenyésztő cégekkel. Ugyanis a hódmezővásárhelyi üzemben az alapanyag feldolgozása során keletkező kiváló minőségű napraforgó-, valamint repcedarát állati takarmány alapanyagaként kívánják értékesíteni.

Németh I. Gergely

forrás: vg.hu

kedd, október 09, 2007

Karácsonyi ajándék lehet a Bábolna Takarmány keverőüzeme

A jelenlegi menetrend szerint az év végén hirdetnék meg értékesítésre a tavaly decemberre saját tőkéjét elvesztő Bábolna Takarmányipari Premix (BT) Kft. vagyonelemeit - tájékoztatta lapunkat Ecsédi András, a társaság felszámolója. A társaság vagyonértékelése most zajlik, de az már nyilvánvaló, hogy a legkomolyabb értéket képviselő II-es takarmánykeverő üzem eladásából aligha tudják kielégíteni a hitelezői igényeket. A felmérés jelenlegi állapota szerint a társaság 6,2 milliárd forint adósságot halmozott föl - ezen igények jogosságának vizsgálatát ugyancsak most végzik. Ebből azonban meglehetősen nagy, mintegy 4 milliárd forint a banki igény, így alighanem csak a hitelintézetek juthatnak majd pénzhez. Az említett keverőüzem könyv szerinti értéke ugyanis alig 1,2 milliárd forint.

A felszámoló kitért azon kérdés megválaszolása elől, hogy vannak-e már, és milyen érdeklődők a vagyonelemek iránt. Egy biztos: a Bábolna Premix legnagyobb értéke a Tendre Kft. számára kívánatos falat lehet. (A Tendre megbízásából jelenleg is bérgyártást végeznek a Bábolna üzemében.) A BT mellett februárban megjelent céget ráadásul immár nem is kizárólag Leisztinger Tamás cége, a Forrás Zrt. jegyzi. Időközben az OTP-vezér Csányi Sándor társasága is beszállt a Tendrébe.

Ábrahám Ambrus

forrás: nol.hu

péntek, október 05, 2007

Embert ölt egy kan disznó Móricgáton

A helyszínen meghalt egy 50 év körüli férfi, akit egy kan disznó agyarával több helyen megszúrt pénteken a Bács megyei Móricgáthoz tartozó tanyán. A kiérkező háziorvos megállapította, hogy a 250 kilogrammos állat agyaraival létfontosságú szerveket sértett meg, emiatt a tanyán dolgozó móricgáti férfi elvérzett - mondta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Mihályné Bornemisza Eleonóra hozzátette: az elvérzett férfihoz a tanya tulajdonosa hívta ki az orvost.

forrás: origo.hu

A magyar csoda…

Minap úgy éreztem magamat az egyik termelőnél, mintha egy rémálomba csöppentem volna, holott így utólag belegondolva ott láthattam az igazi magyar csodát. Hogyan lehet saját erőfeszítés legfikarcnyibb jele nélkül is elevickélni a hazai sertéstenyésztés állóvizében. A közöttünk lezajlott beszélgetést kissé szerkesztett formában adom közre, ami úgy gondolom a lényegen, és a tartalmi mondanivalón nem változtat egyáltalán: Íme:

  • Termelő: eszméletlen magasak a kukorica árak, már 55 alatt senki sem akar eladni
  • Zoltán: sajnos ez így is fog maradni, hacsak az EU be nem fogadja a GMOs kukoricát. Ha az USA elkezdene exportálni az segíthetne.
  • T: a szója kötést is lekésték
  • Z: hogy-hogy?
  • T: a kereskedő, akitől vásárolok addig várt, mire felment az ára
  • Z: ez pech, de gondolom, már mástól vásároltok, azzal együtt, hogy valószínűleg annak az ára is csak felfelé fog elmozdulni
  • T: á nem, már olyan régi a kapcsolatunk
  • Z: Mi a helyzet az új telepeden, hogy vagy megelégedve az állománnyal, amit az új telepre vettél?
  • T: lehetne jobb…
  • Z: mi a gond?
  • T: hasmenésesek a malacok, amikor lejöttek a kocák a kocsiról már akkor látszott, hogy sok a lábproblémás közöttük, az egy hónapos vemhes állatok csak 130 kiló körül voltak, amikor kant választottam a választásom arra korlátozódott, hogy elhozom, vagy sem, az első NF kant ki kellett cserélni, szóval van gond bőven
  • Z: miért tőlük vásároltál?
  • T: olcsó volt, egy hónapos vizsgált vemhesek voltak, bár jó pár üres volt, leszállították nekem, és 9 hónapra meg is finanszírozták
  • Z: miért nem F1-et vettél, az nem lett volna jobb a telepedre?
  • T: ezt tudták adni
  • Z: mennyibe került?

Megmondja az árat, ami tényleg szemtelenül alacsony ahhoz képest, hogy vizsgált vemhes állatokat vásárolt.

  • Z: volt valami más haszna a cégnek, abból hogy ilyen áron adta, mert hogy ezen nem keresett sokat, az biztos
  • T: az ő tápjukat kellene etetnem
  • Z: és?
  • T: nem jó, így mástól veszem
  • Z: Hogy tetszettek a kocasüldők, amikor megjöttek?
  • T: Rengeteg volt a lábproblémás közöttük
  • Z: Milyen kanok vannak, és hogy váltak be?
  • T: 2 NF és 2 pindur
  • Z: Minek kell 2 NF?
  • T: Története van annak! Amikor megjött az első, tasakos volt, de rendes volt a cég, mert kicserélte. Az állatorvosom írt egy igazolást, és arra kaptam egy másikat. Utána nem heréltem ki az elsőt sem, mert rendbejött, és azóta az a legjobb kan a telepen!
  • Z: De ez fölösleges tartási költség, és növeli a végtermék heterogenitását, nem?
  • T: De igen, de az a kis takarmány nem számít, a vágóhíd meg nem szólt még
  • Z: volt már minősítéses vágásod? (honnét tudja, hogy ki jár jól?)
  • T: nem, élősúlyban állapodunk meg
  • Z: Milyen az állategészségügyi státusza a telepen?
  • T: jó, igaz most küzdünk egy coli hasmenéssel, de amúgy jó
  • Z: mióta van ez a coli problémátok?
  • T: úgy 1 hete?
  • Z: állatorvos látta már az állatokat?
  • T: igen, de nem ért az hozzá, most várom egy gyógyszerkereskedő cég szakértőjét, akit ajánlottak (közben telefoncsörgés, és a szakértő 3 nappal elhalasztotta a látogatását)
  • Z: az a cég, akitől vettétek az állatokat az küldött már hozzátok az elmúlt egy év alatt állatorvost, vagy szaktanácsadót?
  • T: felhúzza a szemöldökét – ugyan, hova gondolsz a takarmányos kereskedőjük volt itt egyszer, de nem azért, hogy segítsen, hanem, hogy eladjon
  • Z: tervek?
  • T: beadtunk egy pályázatot egy bővítésre, még 320 kocát szeretnék

A telepre kimenve az alábbiakat tapasztaltam:

  • A fiaztatóban a malacok hasmenéssel küzdve, kiszőrösödve kupacolnak a 20 fokos termekben. Az infralámpa, a padlófűtés - amelyeket sikerült a koca fejéhez elhelyezni, hogy had melegítse szerencsétlent - nem működik.
  • Néhány állat fülében csípés.
    Z: ezek lesznek a tenyészkocasüldők?
    T: Igen
    Z: honnét fogjátok tudni, hogy melyiknek ki az apja, hogy elkerüljétek a beltenyésztést?
    T: nem kell azt tudni, majd kicseréljük addigra a kant.
    Z: (hiszi a piszi…)
  • A kocák általában jó kondíciót mutatnak köszönhetően az (túl)izmolt testfelépítésüknek, számos állat már most (a legöregebb is csak 2. ciklusú) talpon jár.
  • A két nagyszülő kan (melyet a tenyésztelep az állomány utánpótlásának előállításához, azaz a következő még jobb generáció előállításához adott) szintén talpon jár. Az egyik szép hosszú, de a másik jó 20-30 centivel rövidebb.
  • A két pindur kan egységes, szikár ugyan, de izomszegény. Igaz, hogy az izmoltságot a kocák kipótolják.
  • A 120 állatból 20 koca csak úgy van, már hetek óta szárazon állnak, napi 3 kg takarmány csak 180 Ft + egyéb költség, szóval 250 Ft/állat/nap*20 db = 5.000 Ft naponta.
    Z: mi lesz velük?
    T: etetjük őket, majd csak bebúgnak
  • A hizlaldán az állatok egyes etetőknél, azok nem megfelelő beállítása miatt, szinte fürdenek a takarmányban (panaszkodik is a termelő, hogy a 400 állatnak naponta kell 16 mázsa takarmány)
  • A hízó állomány szórt. Jól elkülöníthetőek a NF, a Pietrain és a Duroc utódok.
  • T: ki tudja mit csinálnak ezek, hogy éljünk meg ilyen kukorica árak mellett?

Azt gondolom, hogy sokan magukra ismerhetnek, mert a beszélgetés néhány részlete szinte bármelyik hazai gazdaságban elhangozhatott volna.

Úgy vélem, hogy ez tényleg a magyar csoda.

Ilyen kiélezett versenyben, az egekig felszökött takarmányárak mellett, így üzemeltetni egy telepet csak azt jelentheti, hogy a gazda bízik a csodában, a magyar csodában.

csütörtök, október 04, 2007

Kinek jó ez?

Hiány van, méghozzá nem is kicsi!

Gondolom e blog olvasói rögtön tudják, hogy mire gondolok, igen a gabonára, ezen belül is a kukoricára. Amit mindenki tapasztalhat a saját bőrén, hogy a takarmányok alig pár hónap alatt több mint 50%-ot drágultak és ennek a folyamatnak közel sem biztos hogy vége van, a következményei pedig egyenlőre beláthatatlanok.

Jelen helyzet megoldására jó ötletnek tűnhet az óceán túlpartjáról behozni a kukoricát, vagy azt, ami az etanolgyártás után marad belőle (DDGS), de azok a kukoricák génmanipuláltak, így az EU nem engedi be a területére.

Kinek nem jó a jelenlegi helyzet?
  1. az állattartóknak, mert csillagászati áron jutnak hozzá a takarmányhoz, és az így előállított termékekkel a világpiacon olyan országok termelőivel kell árversenybe bocsátkozniuk, akik használják az olcsóbb GMO-s kukoricát, így jóval alacsonyabb önköltségen tudnak termelni

  2. a fogyasztóknak, mert az unión kívüli húst nem engedik be az EU-ba, így biztosak lehetnek abban, hogy a jövő év második felében várhatóan sertéshús hiány jelentkezik, mely jelentősen felhajtja majd a sertéshús és a belőle készült készítmények árát

  3. a bioetanol gyártóknak, mert nem hiszem, hogy 60 Ft-os kukoricából gazdaságos lehet bioetanolt gyártani

  4. a növénytermesztőknek, mert továbbra is jelentős összegeket kell költeniük növényvédő szerekre

Kinek jó?

  1. a tőkeerős kereskedőknek, akik a jelenlegi helyzetben extraprofitra tudnak szert tenni (lásd a hazai intervenciós készletek sorsát)

  2. a vegyipari lobbinak, akik továbbra is méregdrágán tudják eladni a védekezéshez szükséges portékáikat, melyeknek befellegezne, ha GMO-s kukoricát lehetne termelni

Az egész GMO kérdéskör különös bája, hogy az egész GMO-s témát pont azok a kutatók kezdték el felkarolni, akiknek elegük lett abból, hogy a Földet és az emberiséget különféle agyafúrtabbnál agyafúrtabb kémiai szerekkel mérgezik, és valamilyen más, alternatívát kerestek a növények kórokozóktól való védelmére a termelés szintjének fenntartása mellett. Mostanra ezek a kutatók oda jutottak, hogy saját "zöld" kollégáik első számú ellenségeivé váltak.

Azért érdekes elgondolkozni, hogy hogyan működik a világ...

szerda, október 03, 2007

2007. 40. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,03

Elindult a vöröshús reklámkampány

Az FVM Agrármarketing Centrum Kht. az érdekelt szakmai szervezetekkel - a Vágóállat- és Hús Terméktanáccsal, a Húscéhvel és a Magyar Húsiparosok Szövetségével - együttműködve és azok egyetértésével 2007. júliusában közbeszerzési pályázatot írt ki a vöröshúsok népszerűsítését célzó kampány megvalósítására.
A kampány célja, hogy a fogyasztók releváns információkat kaphassanak a sertés tőkehús, és az ebből készített húskészítmények fogyasztásának előnyeiről, és azoknak az egészséges táplálkozásban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről. A kampány célja továbbá a magyar húsipari termékek belpiaci részesedésének növelése, a fogyasztók hazai előállítású hússal és húskészítményekkel kapcsolatos attitűdjeinek pozitív irányú megváltoztatása, a magyar hústermékek ismertségének növelése, imázsának javítása.
A közbeszerzési pályázaton kilenc pályázó tett ajánlatot a reklámkampány megvalósítására. A pályázatokat értékelő - az említett húsipari szervezetek, valamint az AMC képviselőiből álló - 5 fős szakmai zsűri döntése alapján a 2007. októberében induló kampány a Makáry Stúdió kivitelezésében valósulhat meg.
A vöröshús-fogyasztást népszerűsítő kampány megvalósítására bruttó 96 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre.
A nyertes ajánlatnak megfelelően óriásplakáton és citylight-on, illetve rádióban és nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetésekben, valamint áruházi értékesítés-ösztönző akciók során találkozhatnak majd a fogyasztók a kampány arcaként fellépő népszerű színművésszel, Koltai Róberttel.

forrás: amc.hu

az első írásos reklámanyag megtekinthető itt

kedd, október 02, 2007

Átalakítják az agrárkasszát

Brüsszel lecsupaszítaná az intervenciós rendszert, és plafont szabna a támogatásoknak.

Az EU közös mezőgazdasági politikájának átfogó átalakítására tesz javaslatot az Európai Bizottság abban a tervezetben, amelyet november 20-án mutat be a testület. A bizottsági forrásokból értesülő Bruxinfo szerint Mariann Fischer Boel agrárbiztos tovább kívánja csökkenteni azoknak a közvetlen kifizetéseknek az arányát, amelyeket még mindig a termeléshez kötve folyósítanak az agrártermelőknek. A termeléstől való elválasztás a jelenlegi körülbelül 90 százalékról 95-re nőne.Az agrárbiztos azt is tervezi, hogy bizonyos termelési korlátokat lebont. Ez mindenekelőtt a jelenlegi tejkvótarendszer megváltoztatását jelenti, a tejkvóták fokozatos kiterjesztésével kezdve a kvótarendszer teljes felszámolásáig. Brüsszel a területpihentetési rendszer állandó jelleggel történő megszüntetését is tervezi. Mint ismert, a jelenlegi rendszerben 10 százalékos a kötelező ugaroltatás mértéke. Az agrárminiszterek a múlt héten azonban az Európai Bizottság javaslatára úgy döntöttek, hogy a 2007. őszi és a 2008. tavaszi vetéseknél nem kell betartani ezt.A több terménynél is alkalmazott intervenciós rendszert teljes egészében nem kívánja a bizottság rendszeres alapon működtetni a jövőben, hanem csak válsághelyzetekben alkalmazná olyan módon, mint ahogy – az agrárminiszterek nyári döntésének megfelelően – a kukoricaintervenció működik majd. Brüsszel a reform keretében erőteljesen megerősítené az agrárpolitika vidékfejlesztési pillérét. E szerint a jelenlegi 5-ről 2013-ra 13 százalékra kívánja növelni azoknak a közvetlen kifizetéseknek az arányát, amelyeket vidékfejlesztésre csoportosítanak át (ún. moduláció). A direkt támogatások 8 százalékos csökkentése azonban nem vonatkozik az új tagállamokra, amelyeket a közvetlen kifizetéseknél meglévő átmeneti időszak miatt mentesítettek a modulációs kötelezettség alól. Fischer Boel a közvetlen agrárkifizetések felső határát is meg kívánja szabni. E szerint 300 ezer eurót meghaladó éves szubvenció esetén 45 százalékkal csökkentenék a direkt támogatásokat. Kétszázezer euró felett 25, 100 ezer euró felett 10 százalékos lenne a lefaragás.Két, egymással alapvetően ellentétes folyamat alakíthatja a további brüsszeli agrárreformokat – véli Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Az egyik tendenciát a Világkereskedelmi Szervezeten belül folyó liberalizációs tárgyalások határozhatják meg, amelyek az (export)támogatások újabb leépítésére kényszeríthetik Brüsszelt. Ehhez illeszkedne a napokban elhangzott francia kormányfői javaslat is, amely az uniós agrár-költségvetési kiadások leépítését, szigorítását irányozná elő. Ez egyes területeken – összhangban a korábbi brüsszeli lépésekkel – a termelés további csökkentésével járhatna.Másfelől az uniónak reagálnia kellene az új világpiaci agrárhelyzetre, amely jelentős árnövekedést, egyes termékekből pedig hiányt vetíthet előre – mondta Kiss Judit. Ez jellemző az egyik legfontosabb szerepet betöltő gabonaágazatra, amely egyszerre szolgál táplálkozási, takarmányozási és bioenergia-termelési célokat. Az esetleges áruhiány megelőzése érdekében Brüsszel kevésbé radikális, szolidabb reformok mellett is dönthet, de ma még kérdéses, hogy a megváltozott piaci körülményeket a bizottság mennyire veszi figyelembe – húzta alá a szakértő.

Az Európai Bizottság reformra vonatkozó javaslatát valójában a közös agrárpolitika felülvizsgálata keretében mutatják be. A brüszszeli javaslatcsomag novemberi megjelenésével széles körű konzultáció veszi kezdetét, amely 2008. március végéig tart. Brüsszel ezt követően várhatóan májusban terjeszti elő konkrét jogalkotási javaslatait. Brüsszeli remények szerint a 2008 második felében esedékes francia soros elnökség alatt le is zárulhat a felülvizsgálat, amely már a 2009-ben felálló következő bizottság idején lép hatályba.

forrás: VG.hu

hétfő, október 01, 2007

Lezajlott az első közvélemény-kutatás

Bár igen szerény részvétel mellett, de lezárult a blog történetének első közvélemény-kutatása.

A kérdés így hangzott:

Hány forint volt az Ön telepén a hízó előállítás telepi önköltsége 2007 első félévében?

A beérkezett válaszok 44 %-a szerint ez 250 és 274 Ft/kg között volt, míg a többi kategóriákban (249 Ft/kg alatt-tól 350 Ft/kg fölött 25 Ft-os ugrásokkal) egyenletesen a szavazók 11 - 11 %-a sorolta be a saját önköltségét.
A felmérés jól mutatja, hogy milyen széles skálán mozognak a hazai gazdák telepi önköltségei, mert volt, aki azt jelölte be, hogy az önköltsége nem érte el a 249 Ft-ot, de ugyan így volt, aki 350 Ft-ot is meghaladó költség mellett állított elő hízót.
A felmérés egyáltalán nem reprezentatív, és mélyreható elemzésre sem alkalmas, sokkal inkább figyelemfelhívó, hogy ha valaki nem a legalacsonyabb kategóriába sorolta magát, akkor bizony van még mit tennie, mert mint mondani szoktuk az árakat nem, de az önköltséget mi határozzuk meg a telepünkön. (Természetesen bizonyos határok között)