Oldalak

péntek, április 27, 2007

A RATTLEROW SEGHERS Kft standja Hódmezővásárhelyen

Remélem Önök sem tévesztenek szem elől, ha a hódmezővásárhelyi kiállításon járnak!
Jöjjenek be egy beszélgetésre vagy csak megpihenni egy kicsit a vásár forgatagában.

csütörtök, április 26, 2007

2007. 17. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,89

hétfő, április 23, 2007

Meghívó

Kedves Olvasóm!

Ez úton hívom meg Önt, az idei évben immáron 14. alkalommal megrendezésre kerülő Alföldi Állattenyésztési Napokra. Az állattenyésztés idei seregszemléjére április 27-e és 29-e között kerül sor.
Ahogyan azt az elmúlt években már megszokhatták, a RATTLEROW SEGHERS szakembereivel idén is az I. számú pavilonban lehet találkozni, és ismét nem állíthatunk ki tenyészállatot.
Ha most gondolt arra, hogy sertéstelepére versenyképes genetikát szeretne, vagy csak kötetlenül szeretne beszélgetni a sertéstenyésztésről, jöjjön el Hódmezővásárhelyre, és látogassa meg a standunkat!



péntek, április 20, 2007

USA előretörés a távol-keleti seréshús piacokon

Dél-Korea Amerikából származó sertéshús importja az elmúlt három év alatt megkétszereződött, mióta a marhahús termékek a BSE miatt beviteli tilalom alá esnek, jelentette az Egyesül Államok Mezőgazdasági Hivatala.
Az USA-ból származó marhahús importja 581 tonnánál állt meg az elmúlt évben, ami körülbelül 0,2 %-a annak a mennyiségnek, amit Dél-Korea a 2003 végén bevezetett tilalom előtt vásárolt. A sertéshús import azonban az elmúlt évben 2003-hoz viszonyítva 268,5 %-kal nőtt 36.079 tonnáról több mint 132.932 tonnára.

Japán, aki szintén korlátozza a USA-ból származó marhahús importját, ugyan ezt a trendet követi. Míg a marhahús beszerzés az elmúlt évben mindössze 16,5 %-ka volt a 2003-as évinek, addig a sertéshús import 190 %-kal nőtt.

forrás: PigProgress.net

2007. 16. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,76

Disznózsír hajtotta autók

Jól hangzik, nem? :-)
Természetesen némi átalakításra van szükség, hogy a vágóhidakon képződő állati zsiradékot, amely lehet sertés, baromfi, vagy akár szarvasmarhából származó is, biodízelként lehessen forgalomba hozni.
A BBC News internetes kiadásában lehet olvasni, hogy az USA-ban két cég a ConocoPhillips és a Tyson Foods, mely mellesleg a világ legnagyobb húsfeldolgozó vállalata, bejelentette, hogy reményeik szerint az év végére a benzinkutaknál már kapni lehet az ily módon előállított dízel üzemanyagot. A ConocoPhillips szakemberei szerint ez a dízel üzemanyag kémiailag egyenértékű a hagyományos dízellel, de alacsonyabb széndioxid és nulla kéndioxid kibocsátást eredményez, így jelentősen javítja a környezetünk állapotát.
A ConocoPhillips várakozásai szerint két év múlva már mintegy 175 millió gallon állati eredetű biodízelt fog előállítani, mely a cég dízel előállításának 3%-a.

kedd, április 17, 2007

Emelkedő kukorica árak - csökkenő sertés termelés (USA)

A Pork Magazin internetes kiadásának cikkéből kiderül, hogy az USDA becslése szerint az Egyesült Államokban az etanol gyártás növekedése miatti kukoricaár emelkedés hatására az egy főre jutó sertéshús ellátás 1,7 fonttal fog csökkenni az idei évben.

A növekvő takarmány árak magukkal hozzák a sertés-, baromfi- és marhahústermelés csökkenését ebben az évben. Az UDA becslése szerint ez a csökkenés eléri az 1 milliárd fontot. Ez azt jelenti, hogy a 2006-os 221,7 fontos hús és baromfifogyasztás a várakozások szerint 220 fontra csökken.

A tenyésztők védekezésképp, ahol csak lehet, megpróbálják a kukoricát búzával kiváltani, illetve a baromfi- és marhatenyésztők alacsonyabb súllyal küldik a vágóhídra az állataikat, hogy ezzel is csökkentsék a takarmány költségeiket.

Az USDA március végi vetés-előrejelzéséből látható, hogy a termelők a tavalyihoz képest mintegy 15 %-kal növelték a kukorica vetésterületét. Ez akár egy rekordterméshez is vezethet, de addig még sok hónap telik el és még nagyon sok bizonytalanság van az időjárás miatt is, hívja fel a figyelmet a cikk szerzője. A növekvő kereslet miatt azonban még egy rekordtermés sem okozna túltermelést.
Az USDA becslése szerint az USA fogyasztóinak ebben az évben mintegy 2,5-3,5 %-os élelmiszerár növekedéssel kell szembenézniük.

hétfő, április 16, 2007

Érdemes lesz kukoricát termelni

Bár most különböző okok miatt éppen csökkenőben vannak a gabonaárak, a globális keresletnövekedés újabb emelkedő hullámot indíthat el a piacon - írja a Napi Gazdaság.

A világ búzatermése 30 millió tonnával lehet több az előző évinél a 2007/2008-as gazdasági évben. A FAO legfrissebb adatai szerint a búzatermés az Egyesült Államokban 19, az EU 27 országában 11, Oroszországban 2, Ukrajnában pedig 26 százalékkal növekedhet, Ausztráliában pedig egyenesen megduplázódhat. Kanadában, Argentínában, Brazíliában és Kínában viszont az előző gazdasági évhez képest a termés mérsékelt csökkenésére lehet számítani. Az EU-tagállamok közül Magyarországon kívül Franciaországban, Lengyelországban és Németországban várható nagyobb búzatermés.

A Föld déli féltekéjén most takarítják be a kukoricát - hívja fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának legújabb gabonapiaci jelentése. Az argentin kukoricatermés 5,7 millió, míg a brazil 6,3 millió tonnával haladhatja meg ebben a gazdasági évben az előző szezonét. Csak az Egyesült Államokban 15 százalékkal bővült a kukorica vetésterülete, ami rekordtermést jelenthet a 2007/2008-as gazdasági évben.

Ez is oka annak, hogy a bioetanol iránti amerikai keresletnövekedés ellenére - ami az áresési tendenciát, az emelkedő olajárakkal együtt lassítja - a chicagói tőzsdén március végétől erőteljes esésnek indult a kukorica májusi határidős jegyzése: a kötések a februári, tonnánkénti 32-36 ezer forintos árszintrő,l mintegy 10 ezer forinttal csökkentek. Az áresés megfigyelhető az európai, ausztráliai, észak- és dél-amerikai kikötői áraknál is. A búzaár visszaesésének hátterében biztosan a várhatóan nagyobb kínálat áll.

A kukorica árcsökkenésében a várható nagyobb kínálat mellett szerepet játszanak az időjárási körülmények, illetve a déli féltekén betakarított árumennyiség. A jelenlegi kukoricaárak esését ezenkívül a takarmány és humáncélú kereslet is lassítja.

A kelet-közép- és nyugat-európai országokban az étkezési búza termelői ára továbbra is magas. Magyarországon kívül Szlovákiában, Lengyelországban, Litvániában és Bulgáriában a 11-12. héthez képest mérsékelt árcsökkenés következett be, a németországi árak pedig 34 ezer forinton stagnálnak. A térségben továbbra is a tonnánkénti 22 ezer forintos kazah termelői ár a legalacsonyabb.

Magyarországon a takarmánykukorica termelői ára a 13. héten 31 ezer forint felett mozgott, 7 ezer forinttal magasabban, mint egy évvel korábban, de meg kell jegyezni, hogy a márciusi termelői ár - az étkezési búzáéhoz hasonlóan - 32 ezer forint közelében, azaz 5 ezer forinttal alacsonyabban volt, mint 2004 azonos időszakában. A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában az euro búza, a takarmánybúza és a takarmánykukorica jegyzései egyaránt erőteljesen estek az előző hetekhez képest, a csökkenés a májusi jegyzések esetében több mint ezer forint volt. Az euro búza és takarmánykukorica májusi jegyzései közötti árkülönbség 4 ezer forint, a tőzsdei kötések csökkenése - mind a búza, mind a kukorica esetében - jól tükrözi, hogy a vásárlók már inkább az új termésből szeretnének vásárolni.

A növekvő bioetanol-igény az élelmiszerárakon keresztül már inflációs nyomást okozott az Egyesült Államokban, de ez a folyamat elindult Európában is. Emiatt előreláthatóan egyre több kukoricát termelnek majd a világban, ezzel együtt persze csökken azoknak a növényeknek a területe - párhuzamosan pedig emelkedik az áruk a bioetanol-alapanyag kukoricáéhoz hasonlóan -, amelyek helyett kukoricát termelnek. Ilyen növény lehet például a szója, amely szintén jelentős takarmány-alapanyag. Varga András, a Kölesdi Agrár Kft. ügyvezetője szerint mindenesetre a jövőben érdemes lesz kukoricát termelni.

forrás: origo.hu

csütörtök, április 12, 2007

Mezőgazdasági árak, 2007. január-február

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2007 január–februárjában 13,1%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 23,5%-kal, az élő állatoké és állati termékeké 2,4%-kal emelkedett.

A gabonafélék termelői átlagára 39,8%-kal nőtt 2006. január–februárhoz képest.
Az ipari növények ára átlagosan 6,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az olajnövények ára a termékcsoport átlagos áralakulásával közel megegyező mértékben, 6,4%-kal esett vissza.
...

A vágóállatok termelői árai 2007. január–februárban megközelítőleg 1%-kal csökkentek 2006. január–februárhoz képest. A vágóbaromfi ára nőtt (9,7%-kal), a vágósertésé csökkent (7,9%-kal). Az állati termékek ára 8,1%-kal emelkedett, ezen belül a tej termelői ára 4,1%-kal, a tyúktojás ára 19,5%-kal nőtt 2006 első két hónapjához viszonyítva.

forrás: KSH

A sertések több fényben sem látnak jobban

A kutatások kiderítették, hogy a fényerősség 12 luxról 40 luxra növelése nem javítja a sertések látását.
A következtetést a hollandiai Wageningeni Egyetem és Kutatási Központban működő Animal Sciences Group (ASG) vonta le.
Választás
A sertések látását oly módon tesztelték, hogy két etető között választhattak. A telit következetesen „C”-vel jelölték, míg az ürest „O”-val.
Mihelyst az állatok megtanulták a két betű jelentését a kutatók különböző betűnagyságokat és fényintenzitást alkalmaztak.
Míg a betű méretének láthatóan nagy hatása volt, addig a fényintenzitás nem játszott szerepet az állatok döntésében. Az állatok csak akkor kezdtek el hibázni, amikor a fényintenzitás 1 lux alá csökkent.
Rövidlátás
A sertések jelentős része köztudottan rövidlátó. Ebből kifolyólag a füleik és az orruk sokkal fontosabb szerepet játszik a takarmány megtalálásában.
ASG ezt a kutatást azért végezte el, hogy kiderítse vajon a 12 luxról 40 luxra megnövelt megvilágítás, melyet Hollandiában 2003-ban tettek kötelezővé, előnyös volt-e a sertések számára a környezetük felfogásában.
EU előírások
A 40 luxos szabály megfelel az EU arra vonatkozó előírásának, hogy a sertésistállóban legalább napi 8 órán keresztül 40 lux megvilágításnak kell lennie. A megvilágítás 40 luxra való növelése, évente mintegy 0,60 €-val növelte meg az egy sertésférőhelyre jutó energia költségeket. A tanulmány a holland vágóállat, hús és tojás tanács (PVE) felkérésére készült el.

forrás: pigprogress.net

2007. 15. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,76

Japán részleges könnyítéseket vezetett be a Magyarországról származó sertéshús beviteli tilalmában

Japán részben enyhítette a Magyarországról származó sertéshúsra vonatkozó beviteli tilalmat.
A beviteli tilalmat már csak a Szlovákiával határos négy régióra tartják fenn.
A sertéshúsra bevezetett import tilalom január végétől volt érvényben, amikor is vaddisznókban állapítottak meg sertéspestist Magyarországon.

forrás: pigprogress.net

Rekordtermés Brazíliában

A brazil statisztikai hivatal adatai szerint a 2007-es év gabonatermése rekordot dönt.

A brazíliai gabonatermés 11,8 %-kal haladja meg a 2006-os szintet. A hivatal szerint ennek az oka a bio-üzemanyagok iránt megnőtt kereslet miatti nagyobb termelés. A szója termése, mely termék a biodízel alapanyaga, ebben az évben 56,9 millió tonna, mely 8,6%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

forrás: www.allaboutfeed.net

szerda, április 04, 2007

„Ez a 22-es csapdája” Interjú Kovács Lászlóval, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatójával

Az utóbbi két évben jelentősen átalakult a Pick-csoport. A Kovács Lászlóval, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatójával készült interjúból egyebek mellett kiderül az is, hogy kellő hatékonyság nélkül nem lehet jövőt tervezni, a nagyságnak pedig – amellett, hogy kötelez – megvan az ára.

– Beszéljünk egy kicsit a sertéságazatról: a piac alacsony sertésárak esetén a feldolgozóknak, magas áraknál pedig a termelőknek kedvez, kívülről legalábbis ez szűrhető le a vitákból…
– Inkább az az alapvető probléma, hogy eléggé szórt a minőségbeli szintkülönbség, a termelők és a feldolgozók között is. Vannak olyan termelőüzemek, ahol 240 forintért állítanak elő egy kilogramm sertéshúst, és vannak, amelyek 280 forintért. Amennyiben pedig valaki 300 forint feletti önköltséggel dolgozik, már régen be kellett volna zárnia a hizlaldáját. Ezen a szinten ugyanis sertéstartással már nem lenne szabad foglalkozni, mivel csak óriási pénzkidobást jelent. Egy ilyen hizlalda soha nem fog eredményt produkálni. Ezek a szintek nagymértékben befolyásolják a termelői stratégiákat. Ezért van az, hogy sosincs konszenzus, mert mindig másról beszélünk. Egy olyan sertéstartónak, aki 270 forintért állít elő egy kilogramm sertést, nyilván „semmi nem lesz elég” az árban, más kérdés, hogy nem is lesz soha versenyképes. Egy kilogrammonként 240–250 forintért sertést hizlaló gazdálkodóval azonban már lehet tervezni. Például megbeszélni, hogy milyen állományt érdemes beállítania, milyen genetikai tartalommal, milyen takarmányt használjon, milyen együttműködésben érdemes gondolkodni. Ő ugyanis olyan áron képes hosszú távon is előállítani sertést, amivel én, a feldolgozó is piacképes lehetek.
– A piac azonban általában a hizlalt sertések számával együtt változik…
– Az viszont – és ezzel reagálok is az első kérdésben megfogalmazott látszólagos helyzetre is – soha nem jó, hogyha nincs üzlet, túl sok a sertés, amikor viszont megy fel a sertés ára – és vele párhuzamosan a hús ára is emelkedik –, akkor árualap hiányában nincs mit levágnunk. Ilyenkor nem tudjuk kihasználni a kapacitásokat, nem tudunk profitot realizálni. Az alacsony sertésár a termelőnek sem jó, mi viszont ilyenkor nem tudjuk eladni a húst, vagy sok esetben csak veszteséggel. Amikor pedig üzletet lehetne kötni, egyszerűen nem tudunk, mert nincs elég disznó a piacon. Ez a dolog tehát nem működik. Ezért is volt kénytelen a Pick „saját” hizlalótelepeket igénybe venni és azokat maximálisan ki is használja. A fenti helyzet kényszerítette a céget arra, hogy olyan együttműködéseket alakítsunk ki, amelyek keretében közös finanszírozásban állítunk elő minőségi árualapot. Ettől az évtől kezdve már a társaság által feldolgozott sertések 75-80 százalékát állítjuk elő így – éves szinten 350-400 ezret –, ezzel védjük ki az említett hullámvölgyeket a piacon. Lehet, hogy alacsony sertésár esetén így valamennyit veszítünk, de biztosan nyerni fogunk, amikor az árak elindulnak felfelé.
– A fennmaradó mintegy 20-25 százalék árualapot honnét szerzik be?
– Gyakorlatilag Magyarországról, piaci viszonyok között próbáljuk beszerezni, ha itt nem kapunk, nem több, mint 1-2 százalék az, amit külföldről vásárolunk.
– A Pick ma Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségei közé tartozik. A Leisztinger Tamás befektető nevéhez fűzhető korábbi tulajdonosi időkben voltak már a cégnek saját sertéstelepei, ezektől azonban utóbb megvált. Hol működnek az imént említett, közösen működtetett telepek?
– Most több van, mint korábban. Együttműködünk a szintén új tulajdonossal dolgozó egykori Pick-telepekkel, van közösen működtetett telep Bácsalmáson, Szeged környékén is, zömük azonban sajnos a Dunántúlon, Ács, Bábolna környékén van. Említhetem Dalmandot és Bólyt, illetve a Fiorács Kft.-t, amely egymaga 140 ezer sertést állít elő egy évben. Ezek a telepek úgy „adódtak”, hogy a Pick és a Délhús összeolvadásával a sertésvágást korábban végző Délhússal kapcsolatban álló hizlalóüzemek automatikusan „átkerültek” a Pickhez, miután egy tulajdonosa volt a két társaságnak, illetve van összeolvadásuk után az egyesült cégnek, a Pick Szeged Zrt.-nek. Nyilvánvaló persze, hogy ezekkel a telepekkel az együttműködést a szükséges mértékben koordinálni kell.
– A hizlaldákkal az imént említett együttműködés nyilván már 2006-ban megkezdődött, de ha már egyesülés: a Délhús Zrt. és a Pick Zrt. tavaly december elején olvadt össze a 4 milliárd forint jegyzett tőkéjű Pick Szeged Zrt.-vé, a közös tulajdonosi háttér következtében. Hogyan zárták a múlt évet?
– Az említett folyamatok már a második félévben elindultak. Tavaly az értékesített mennyiséget tekintve jelentős növekedést sikerült elérnünk – főleg a Picknél az exportban, a német piacon 35-40 százalékkal a szárazáru-készítmények kapcsán. Ezzel gyakorlatilag sikerült visszaszerezni elveszített piacainkat. Jelentős előrelépés történt a cseh, a svéd és az orosz piacon is. A húsértékesítés terén azonban – miután kicsi volt az árualap – az értékesített volumenre vonatkozó elképzeléseink nem valósultak meg. Mindennek ellenére a tervezett 60 milliárd forinttal szemben 65,4 milliárdos árbevételt realizáltunk – 5 milliárddal nagyobbat az előző évinél – és idén is ilyen szintet tervezünk. A múlt évet pozitívan zárjuk – remélhetőleg a húsipar 2-3 százalékos átlagos eredményességénél jobb profittal – a korábbi negatívum után. A cég eredményesen működött, ráállt arra a pályára, amely elképzeléseink szerint a jövőt meghatározza. Különben pedig nemcsak a Délhús és a Pick vált egy céggé, a Pickbe olvadtak a Délhús társaságai, a Délhús-Food, a Ringa, a Meattransz, a Meat Szolgáltató és az Inga-Délhús is – a Délhús viszont márkanévként megmaradt.
– Amikor 2005. április 11-én a Délhús mellett átvette a Pick vezetését is, számos változtatási tervet felvázolt. Sikerült megvalósítani ezeket?
– Az akkor említett szinergiákat sikerült kihasználni, a legfontosabb az alapanyag-beszerzés és a termelési folyamatok átalakítása volt. Sikerült elindítani 2006. január 1-jétől a vágási tevékenységet a Picknél is, ami nem kis feladat volt, mert új hatósági engedélyeztetési eljárást kellett lefolytatni, miután ezt a jogosítványt korábban visszaadták. Ezért nemcsak fizetni kellett, beruházásokat is meg kellett valósítani. Emellett összevontuk a két társaság számos tevékenységét, például összehangoltuk a kereskedelmi részeket, a beszerzést és elindult egy nagyon komoly átszervezés gazdasági vonalon is még 2005-ben. A következő évben az átszervezések folytatódtak, készülve arra, hogy még 2006-ban megtörténik a két cég összevonása. Mire ez megtörtént, a racionalizálási elképzelések már meg is valósultak.
– Mi volt ezeknek a gerince?
– Nagyfokú szakosodás indult be a cégcsoporton belül, aminek az eredménye az lett, hogy a termelési folyamatokat ott végezzük, ahol hatékonyabbak, racionálisabbak, a párhuzamosságokat pedig megszüntettük. Ennek érdekében indult be a szárazárugyártás Alsómocsoládon, az ott megvalósult 4 milliárdos beruházás révén. Olyan szárazáru-kapacitásra volt ugyanis szükség, ahol a nem penészes árukat állítjuk elő, mivel azokat – így a szalámit – hagyományosan Szegeden készítjük, ahol így persze megnyílt a bővülés lehetősége a penészes szalámi előtt. Amikor itt korábban belekezdtek a gyors érlelésű áru gyártásába, az piaci kényszer volt, s nem tudták kihasználni a kapacitásokat. A piac most ismét lendületben van a penészes szalámi tekintetében, így a gyors érlelésű áruk gyártását kézenfekvő volt átirányítani Alsómocsoládra, ahol korszerűbbek a körülmények is. Ott már új termékek fejlesztésében is gondolkodunk, mert megteremtettük a lehetőségét annak, hogy vad- vagy baromfiszalámit is előállíthassunk, igény esetén akár biotermékeket is.
– Hány üzeme van jelenleg a Pick Szeged Zrt.-nek?
– Öt üzemmel rendelkezik. Egy van Szegeden, a Szabadkai úton, ahol sertést vágunk, s működik a régi anyaüzem a Maros utcában, ahol a szalámit gyártjuk. A bajai üzemben marhavágás folyik és vörösáruk gyártása, de van ott egy logisztikai központunk is, ahonnan a termékeket a Dunántúlra szállítjuk. Pécsett egy húsfeldolgozónk várja a félsertéseket, ezeket Szegedről szállítjuk oda, miután az állatokat levágtuk, Alsómocsoládról pedig már beszéltem. A racionalizálás kapcsán 600-700 dolgozótól kellett megválnunk, az öt gyárban ma összesen 3000 fő dolgozik. Amennyiben a termelést fel tudjuk futtatni, kell is ennyi, de még mindig vannak tartalékaink.
– Mennyire finomíthatók tovább a folyamatok? Én tulajdonosként szeretnék minél több profitot, nem pedig Szegedről Pécsre szállítani a hasított félsertést. Nem lenne érdemes esetleg egy gigafeldolgozót létrehozni?
– A felvetés jogos. Ez lehet egy hosszabb távú stratégia, a helyzet azonban jelenleg az, hogy a tulajdonos befektetett az öt üzembe, s egyelőre látni kell, hogy néhány év távlatában ez a tőke hogyan működik. Az öt gyárnak ebben a felállásban kell bizonyítania, hogy képes profitot termelni. A versenyképesség megtartása érdekében mondjuk tíz év múlva meg lehet vizsgálni az öt gyár technológiai adottságait és tovább lehet gondolni a működést. A bajai üzem például már harmincéves, ott jelentős összeget kellene befektetni a hosszabb távú működtetés érdekében. Ez is egy út, mint ahogyan az is, hogy egy zöldmezős beruházás keretében olyan centrumot hoz létre a társaság, amely régiós mércével mérve is hosszú távú megoldást és hatalmas kapacitást jelenthet. Utóbbi kapcsán persze az egész rendszert is önjáróvá lehet álmodni, a gabona előállításától kezdve akár a kiskereskedelemig. Mi azonban egyelőre húsipari cég vagyunk, az elkövetkező időszakban gyártmányfejlesztéssel kell foglalkoznunk, hogy állni tudjuk a versenyt a piacon. Kutatunk az egészséges táplálkozás érdekében, illetve folyamatban vannak olyan háttérfejlesztéseink, amelyek azt szolgálják, hogy a Pick márkanév a korszerű igényeknek és kihívásoknak a későbbiekben is meg tudjon felelni.
– Egy befektető számára cél lehet egy cég felfuttatása és idővel megfelelő haszonnal történő továbbadása is. Egy külföldi vásárló előtt mindenesetre két út van: vagy épít valamit, vagy megvesz egy működő rendszert – és most nem csak a Pickre gondolok.
– Én egy dolgot vallok ezzel kapcsolatban – és úgy gondolom, hogy ezzel a Pick tulajdonosa is egyetért –, hogy ma Magyarországon az élelmiszerszektorban csak piacot érdemes venni, semmi mást. Nincs ugyanis olyan cég, termelő szektor, amelyet érdemes lenne megvenni, ugyanis elavultak, rengeteg a kötöttségük és nem utolsósorban nem kellően hatékonyak. Amennyiben termelő kapacitásra van szükség, akkor azt zöldmezős beruházás keretében olcsóbban, jobban, a legmodernebben és a leghatékonyabban meg lehet valósítani arra a célra, amire kell, s az húsz év múlva is működni tud. Ezzel szemben a húsos cégek közül több is infrastrukturális, technológiai szempontból korszerűtlen, ahol több dolgozó kell a munkához, mint egy korszerű üzemben. A Zalahús éppen emiatt zárt be, de említhetem a Borsi-Húst is.
– A Borsi-Hús a Carnexhez tartozott. Utóbbi cégcsoport megroggyanásával egykori cégei veszítettek a piacukból. Sikerült ezekből valamennyit szereznie a Picknek?
– Részben sikerült megszerezni ezeket, részben nem. Ezekkel a piacokkal azonban az a baj, hogy egy részük már elveszett, a meglévőkre pedig nemigen lehet gazdaságosan termelni. A kereskedői zsarolások következtében ugyanis már elértek egy eléggé kedvezőtlen árszintet, Magyarországon pedig a húskészítmények árát emelni szinte lehetetlen.
– Csak nem azt mondja, hogy a Pick ugyanúgy nem tud hatni a kereskedőláncokra, mint a kisebb húsos cégek? Valóban nincs semmilyen eszközük ehhez?
– Sajnos nincs. Ez a 22-es csapdája. Tekintettel arra, hogy a Pick-csoport minden meghatározó multinacionális kereskedőláncban meghatározóan ott van, olyan volumennel, ami mind az adott kereskedőlánc, mind a mi esetünkben ugyanazt jelenti. Amennyiben kivonulnánk valamelyikből, a piaci kiesést nem tudnánk máshonnan pótolni, mert nincs más piac, de kereskedő sem! Mind a ketten függünk tehát egymástól. A kereskedő azért a helyettesítő termékek, illetve az import miatt valamivel jobb helyzetben van. Potenciálisan tehát mi is zsarolhatók vagyunk, ha el akarunk érni valamit, el tudjuk érni, de annak ára van. Nem is célunk a belföldi árbevétel növelése. A kereskedelmi márkák tekintetében előre lehetne mozdulni, de ez nem a mi jövőnk, a mi erősségünk ugyanis éppen a márkákban van. Ezért az export a kitörési pontunk. Ezért nyitottunk idén Moszkvában kereskedelmi kirendeltséget és ezért visel meg minket a japán importstop. Idén az export 30 százalékos arányát szeretnénk ugyanis 4-5 százalékkal tovább növelni. Ez az egy irányunk van.
Tóth László Levente

forrás: napi.hu

2007. 14. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,76

vasárnap, április 01, 2007

A sertések segíthetnek a cukorbetegeken

Oroszország arra készűl, hogy kísérleteket folytasson inzulin termelés céljából cukorbetegekbe ültetett sertésből származó sejtekkel a jövő hónapban. Bob Elliot professzor fogja a viszgálatokat vezetni. Az Ausztrál szkhelyű vállalat, a Living Cell Technologies, azt állítja, hogy a mostanában közölt bizonyítékaik azt mutatják, hogy a sertés "sziget sejtek", melyeket több mint egy évtizede cukorbeteg emberekbe ültettek, még mindig termelnek inzulint. Új-Zélandon leállították a kísérleteket, a fölötti aggodalmukban, hogy a beültetett sertés sejtek valamilyen sertés betegséget hozhatnak az emberi népességbe. A Living Cell Technologies azonban engedélyért folyamodott, hogy a szubantarktikus Auckland Szigeteken 1852-óta megtalálható sertésállományt felhasználhassa, mely a vállalat elmondása szerint a világ leginkább betegségektől mentes sertés állománya.

forrás: radioaustralia.net.au